Tápiószılıs-Újszilvás Református Általános Iskola és Óvoda OM azonosító:.. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2012

Átírás

1 Tápiószılıs-Újszilvás Református Általános Iskola és Óvoda 2769 Tápiószılıs, Kossuth L. út 3. / Fax: 53/ ; 53/ halesz@t-online.hu OM azonosító:.. PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 Tartalomjegyzék BEVEZETİ... 5 ELSİ RÉSZ NEVELÉSI PROGRAM I. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.1. Pedagógiai alapelveink I.2. Célok, feladatok: I.3. Az intézményben folyó nevelı-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere: II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok IV. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés színterei, tevékenység-formái: V. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek VI. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek: VII. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: VIII. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok: IX. A sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése és oktatása X. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek: A hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) XI. A szülı, a tanuló, a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei: XII. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program Alapfogalmak Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés alapelvei: Egészségnevelés, fejlesztés területei: Az egészségnevelés színterei Mindennapos testmozgás Segítı kapcsolatok, partnerek XIII. Környezeti nevelési program A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai Jövıkép, alapelvek, célok Tanulásszervezési és tartalmi keretek Módszerek Taneszközök XIV. A fogyasztóvédelemmel összefüggı iskolai feladatok XV. Közlekedésre nevelés XVI. A társadalmi bőnmegelızés és áldozattá válás megelızési programja XVII. Az erıszakmentes konfliktuskezelés programja XVIII. A kulcskompetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok A projektoktatás kiemelkedı szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében A kompetencia alapú oktatás implementációja XIX. A nem szakrendszerő oktatás alapelvei, céljai, feladatai XX. Az óvodai nevelés helyi programja Bevezetés Az óvoda bemutatása Az óvoda személyi feltételei Az óvodában a program céljaihoz rendelt eszközrendszer

3 Az óvoda tárgyi feltételei, eszközrendszere A kapcsolattartás formái Az óvoda átfogó, globális nevelési terve Gyermekkép Óvodakép Küldetésnyilatkozat Óvodánk szellemisége A hitéleti nevelés színterei Bibliai történetek Gyermekáhítatok, imádságra való nevelés Az óvodai élet megszervezésének alapelvei Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai élet tevékenységi formái A külsı világ tevékeny megismerése Természet- és környezetvédelem Hagyományok, néphagyományok ápolása JÁTÉK MOZGÁS MESE, VERS ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK Rajzolás, mintázás, kézimunka, vizuális nevelés Munkajellegő tevékenységek A tanulás Az óvoda kapcsolatrendszere Az óvoda és az iskola kapcsolata AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A nevelı munka tervezése, szervezése XXI. A pedagógia program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések HELYI TANTERV I. Általános alapelvek Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Iskolai beszámoltatás, értékelés, minısítés Az egyes modulok értékelése és minısítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai A magatartás és a szorgalom helyi minısítési rendszere A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése II. TANTERVEK Az iskola óraterve Az iskola 1-8 évfolyamán tanított tantárgyak tantervei A tanulók munkájának szöveges értékelése MÁSODIK RÉSZ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK-OKTATÁSÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

4 Záró rendelkezések A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének, nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa Legitimációs záradék Mellékletek

5 BEVEZETİ 1.) Az intézmény neve: Tápiószılıs-Újszilvás Református Általános Iskola és Óvoda 2.) Az intézmény székhelye: 2769 Tápiószılıs, Kossuth L. u ) Az intézmény telephelyei: 2768 Újszilvás, Alkotmány u Tápiószılıs, Árpád u ) Az intézmény alapítója és fenntartója: Tápiószele Tápiószılıs-Újszilvás és Farmosi Református Egyházközség székhelye: 2766 Tápiószele, Széchenyi út 19. Alapító határozat: IX/2012. számú presbitériumi határozat. Az Alapító Okirat kelte: május ) Felügyeleti szerve: Fenntartói felügyelet: Tápiószele Tápiószılıs-Újszilvás és Farmosi Református Egyházközség Törvényességi felügyelet: Pest Megyei Kormányhivatal 1052 Budapest, Városház utca 7. 6.) Mőködési területe: Tápiószılıs és Újszilvás községek teljes közigazgatási területe 7.) Az intézmény jogállása: önálló jogi személyiségő, egyházközségi fenntartású intézmény 8.) Az intézmény képviselete: Az intézményt a fenntartó által meghatározott idıre megbízott igazgató képviseli, aki az ügyek meghatározott körére eseti jelleggel, illetve általánosan a képviseleti jogát átruházhatja a fenntartó egyidejő tájékoztatásával. 9.) Az igazgató kinevezésének rendje: Az igazgató kinevezésérıl és megbízásáról a nevelıtestület véleményének kikérésével a Tápiószele Tápiószılıs-Újszilvás és Farmosi Református Egyházközség Presbitériuma dönt. Az igazgató kinevezése és megbízása a közoktatási törvény és a Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye alapján történik. Az igazgató megbízása a nevelıtestület véleményének kikérése után meghosszabbítható. Az igazgató felett az egyéb munkáltatói jogkört a Presbitérium elnöke gyakorolja. Az igazgató az SZMSZ-ben és a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a munkáltatói jogkörét. 5

6 10.) Az intézmény feladata: Alaptevékenység: az alapfokú oktatás elsı szintjét megelızı oktatás: az óvodai nevelés és az iskolai életmódra való felkészítés Az intézmény az óvodai nevelés keretén belül ellátja a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelését. A sajátos nevelési igényő gyermekek körébıl az alábbiak ellátását biztosítja: Beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása. A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermekek, integrált nevelése-oktatása és pedagógiai, egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása (dyslexia- dysgraphia-dyscalculia veszélyeztetettség, aktivitás és figyelemzavar, tanulási zavar veszélyeztetettség, mutizmus). A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének súlyos rendellenességével küzdı gyermekek integrált nevelése-oktatása és pedagógiai, egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása, fejlesztı foglalkoztatása (dyslexia- dysgraphia-dyscalculia veszélyeztetettség, aktivitás és figyelemzavar, tanulási zavar veszélyeztetettség, mutizmus). Enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos gyermekek integrált neveléseoktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. További feladatként látja el a nevelési tanácsadó által diagnosztizált beilleszkedési, magatartási nehézséggel, tanulási nehézség veszélyeztetettséggel küzdı gyermekek preventív ellátását, egyéni vagy kiscsoportos fejlesztését, fejlesztı pedagógus segítségével. Logopédiai ellátás keretében beszédindítás, beszédhiba javítás, nyelvi kommunikációs zavarok javítását látja el. Mozgásfejlesztés konduktív pedagógiai ellátással. Gyógytestnevelés feladatának ellátása A hátrányos helyzető gyermekek esélyegyenlıségének növelése, intézményi integrációjuk elısegítése 6

7 85.20 Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5 8. évfolyam) Az intézmény az általános iskolai oktatás keretén belül ellátja a sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelését és oktatását. A sajátos nevelési igényő tanulók körébıl az alábbiak ellátását biztosítja: Mozgássérült tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása. Érzékszervi fogyatékos (hallás- és látássérült) tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása. Beszédfogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása; Tanulásban akadályozott, (enyhe fokban értelmi sérült) gyermekek integrált nevelése-oktatása, pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs ellátása; A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermekek, tanulók, integrált neveléseoktatása és pedagógiai, egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási képességek kevert zavara, kevert specifikus fejlıdési zavar, aktivitás és figyelemzavar, tanulási zavar veszélyeztetettség, mutizmus); A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének súlyos rendellenességével küzdı gyermekek, tanulók integrált neveléseoktatása és pedagógiai, egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs ellátása, fejlesztı foglalkoztatása (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási képességek kevert zavara, kevert specifikus fejlıdési zavar, aktivitás és figyelemzavar, tanulási zavar veszélyeztetettség, mutizmus); 7

8 További feladatként látja el a nevelési tanácsadó által diagnosztizált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel vagy annak veszélyezettségével küzdı gyermekek, tanulók preventív ellátását, egyéni vagy kiscsoportos foglalkoztatását, felzárkóztatást vagy fejlesztı foglalkoztatását. Logopédiai ellátás keretében beszédindítás, beszédhiba javítás, nyelvi kommunikációs zavarok javítását látja el. Mozgásfejlesztés konduktív pedagógiai ellátással. Gyógytestnevelés feladatának ellátása (Tápiószılıs és Újszilvás ellátási területén) A hátrányos helyzető gyermekek esélyegyenlıségének növelése, intézményi integrációjuk elısegítése 11/1994. (VI.8.) MKM. Rendelet 39/D.-a alapján képességkibontakoztató felkészítés 11/1994. (VI.8.) MKM. Rendelet 39/E.-a alapján integrációs felkészítés A neveléshez-oktatáshoz kapcsolódó kiegészítı tevékenységek Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényő tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Könyvtári szolgáltatások Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 11.) Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény (napközi otthonos óvoda és 8 évfolyamos általános iskola) 12.) Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezés joga Az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlanok használati jogával 25 évig szeptember 1. napjától számítottan a 2036/2037 tanévig - a Tápiószele Tápiószılıs-Újszilvás és Farmosi Református Egyházközség rendelkezik, ezért az intézmény jogosult az egyházközség ingatlanainak ingyenes használatára. A fenntartó biztosítja az alábbi ingatlanokon a nevelési-oktatási feladatok ellátásához a használati jogot: 8

9 A Tápiószılısi telekkönyvi betétben 37/8. hrsz. alatt felvett és ténylegesen 2769 Tápiószılıs, Kossuth L. u. 3. szám alatt lévı általános iskola, 442/10 hrsz. alatt felvett és ténylegesen Tápiószılıs, 2769 Tápiószılıs, Árpád u. 3. szám alatt lévı napközi otthonos óvoda, valamint az Újszilvási telekkönyvi betétben 40/7 hrsz. alatt felvett és ténylegesen 2768 Újszilvás, Alkotmány u. 73. szám alatt lévı általános iskola. Az intézmény alaptevékenységének ellátására rendelkezésre állnak a leltár szerint nyilvántartott helyiségek, továbbá a leltár szerint nyilvántartott eszközök. Az iskola az alapító okiratban meghatározott alap- és kiegészítı tevékenységek folytatására használja az ingatlant. Az intézmény az alaptevékenysége sérelme nélkül 1 évet meg nem haladó idıtartamra a fenntartói Igazgatótanács elızetes jóváhagyásával hasznosíthatja az átmenetileg szabad épületkapacitását. 13.) Az intézmény gazdálkodása Az intézmény önálló gazdálkodású intézmény. Az intézmény, a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései, a Magyarországi Református Egyház gazdálkodására vonatkozó egyházi törvények, valamint a fenntartó által elfogadott költségvetés szerint köteles gazdálkodni. A gazdálkodásról, mőködésrıl fenntartójának köteles beszámolni, elszámolási kötelezettség terheli. Köteles negyedéves, féléves és éves beszámolókat készíteni. Az éves mőködési és költségvetési-gazdálkodási beszámolót a fenntartói Igazgatótanács felterjesztése alapján a fenntartó fogadja el. Az intézmény éves költségvetését, az igazgató terjeszti a fenntartói Igazgatótanács elé elızetes jóváhagyásra, melyet a fenntartói Igazgatótanács végleges döntésre a Presbitérium elé terjeszt. A fejlesztési beruházási elıirányzat és gazdálkodási általános tartalék tekintetében a fenntartó rendelkezései szerint köteles gazdálkodni. 15.) Az intézménybe felvehetı maximális gyermek-/tanulói létszám A gyermekek/tanulók maximális száma összesen: 680 fı. Ebbıl: óvoda feladatellátás (Tápiószılıs) 120 fı általános iskolai feladatellátás (Tápiószılıs) 260 fı általános iskolai feladatellátás (Újszilvás) 300 fı 9

10 ELSİ RÉSZ NEVELÉSI PROGRAM Boldog az ember, aki megtalálta a bölcsességet, És az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, És nagyobb jövedelme, mint a színaranynak. (Péld 3, 13-14) A Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek közös nevelési célkitőzései A Magyarországi Református Egyház- Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján- közoktatási intézményeket tart fenn. Mőködésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvetı színtere a család. A kereszteléskor tett szülıi és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyereket Krisztusban testvérnek fogadja el. Jézus Krisztus missziói parancsa: tegyetek tanítványokká minden népet (Mt 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak, az iskolának is. A református iskola jó lehetıség arra, hogy segítse a szülıket és a gyülekezetet abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik ıt, hogy ha majd felnı, a konfirmáció alkalmával ı maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitérıl a gyülekezet elıtt. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetıleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentıl kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban. Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ısi hitvallásaikat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást; s akik tudják, hogy Isten választotta ki ıket, s ha Tıle kérnek segítséget, a Szent Lélek alkalmassá teszi ıket feladataik elvégzésére. 10

11 Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát elsısorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat megbecsülik, azt tisztán megırizni, gazdagítani és továbbadni kívánják; ismerik és szeretik hazájukat, az itt élık és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek. Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélıképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különbözı tudományterületeken és mővészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi-lelki-szellemi harmóniában történı életvitelre, embertársaik segítségére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelıs helytállásra. A Magyarországi Református Egyház, iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetıvé teszi számukra saját vallásukfelekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tılük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelıi által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelıs részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintő önmővelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megırzésének fontosságára; a kultúra idıtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi ıket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelıs cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsısorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintő kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelı-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelıerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsözı kapcsolatoknak a felhasználásával a lehetı legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ı maga kapott a Teremtıjétıl. Sola scriptura Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy Istent nem lehet másképp megismerni, csak a kijelentésbıl. Annyit tudunk róla, amennyit önmagáról kijelentett. Ennek a kijelentésnek írott dokumentuma a teljes Szentírás, melyben az isteni kijelentés olvasható. Ebben az értelemben mondhatjuk, hogy hitünk és életünk zsinórmértéke a Biblia. A református iskolát, tehát oktató tevékenységünket a Bibliához való igazodás határozza meg. 11

12 Nem csupán arról van szó, hogy a hittanórákon és az istentiszteleti alkalmakon beszélünk a Bibliáról, hanem mindig és mindenütt. Így elkerülhetı az a veszély, hogy elválik egymástól a hit és a tudás. Ezt a következı formában kívánjuk kivitelezni: a tanítási hetek áhítattal kezdıdnek, az iskola elindulásának elsı évétıl felmenı rendszerben az elsı órák elıtt rövid áhítatot tartunk, az utolsó órák közös imádsága zárja a napot, hetente két kötelezı hittan- és egyházzenei óra épül be az órarendbe, megemlékezünk iskolai keretbe vagy gyülekezeti közösségben az egyházi ünnepekrıl, a tanév csendesnappal kezdıdik és végzıdik, komoly odafigyeléssel választjuk meg a tankönyveket a Református Pedagógiai Intézet ajánlásaira tekintettel, a tantárgyak közül a magyar, a történelem, az ének tantervekben a bibliai ismeretek átadása is helyet kap, minden oktatandó tananyagot a Biblia mérlegére állítunk. Sola gratia Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy életünk, üdvösségünk egyedül Isten Krisztusban nyújtott kegyelmének köszönhetı. A magunk erejébıl İt meg nem ismerhetjük, életünk, munkánk neki köszönhetı. Ilyen módon mindannyian kegyelemben részesülünk. Ez a tény iskolánk légkörének a meghatározója. A kegyelem azt is jelenti, hogy nem rászolgáltunk, mert akkor nem lenne kegyelem. Kegyelemre azért szorulunk, mert bőnösök vagyunk, s ebbıl az állapotból másképp nem szabadulhatunk (Róma 3,10-12). Ezért iskolánk légkörére az alábbiak lesznek jellemzıek: szeretetteljes emberi kapcsolatok megvalósítására törekszünk tanár és diák, diák és diák, tanár és szülık, tanár és tanár tekintetében, a fegyelmezés dolgaiban tudni kell a megbocsátással is élni, mert mindannyian bocsánatból élünk, a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, mert ık is Isten kegyelmének részesei, diákjaink elıre megismerik a velük szemben áhított követelményeket, a tanulókat bevonjuk az iskolai élet szervezésébe az ıket érintı területeken, a tanulók egymás közötti kapcsolatában hangsúlyozzuk és felügyeljük az Isten elıtti egyenlıséget. Sola fide Reformátor atyáinkkal együtt valljuk, hogy Isten Krisztusban felkínált kegyelme csak hit által lehet a miénk. A keresztyén hit Isten igéjének meghallásából fakad (Róma 10,17). Tudjuk, hogy a hit nem tanítható, egyedül Isten ajándéka. Munkánkat az alábbiak szerint végezzük: a nevelık magatartásukkal református keresztyénhez illı módon élnek és dolgoznak, beszédünkbıl Krisztus lelkülete árad, az istentiszteleti alkalmak látogatása a nevelık számára legyen magától értetıdı, 12

13 református tanulóink esetében arra törekszünk, hogy egyházunk hitvalló tagjaivá lehessenek, nem református tanulóinkat saját vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett református egyházunk értékeinek megbecsülésére neveljük, e hitbeli elkötelezettség általános érvénnyel hat az iskola életének erkölcsi tartalmára. Solus Christus Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy Jézus Krisztus Isten egyetlen Igéje. Róla szól a Biblia, mint írott ige, róla beszélnek a sákramentumok. İ az egyház feje és a világ Ura. Övé minden hatalom mennyen és földön (Mt 28,18). Általa juthatunk csak el Istenhez (Jn 14,6). Iskolai tevékenységünkben a dicsıséges Úrhoz fordulhatunk. Református iskolánk feladata egyetlen mondatban összefoglalható: Krisztus követésére odaszánjuk magunkat. Soli Deo Gloria Hitvallásaink szerint minden Isten munkája, amirıl eddig számot adtunk. Ezáltal iskolánkban: magunkat hálából szánjuk Krisztus követésére, mivel Isten minden megtett értünk, mi is mindent megteszünk érte, munkánkat nem a kell kényszere, hanem a lehet szabadsága határozza meg, elért eredményeinkért Istent dicsıítjük. 13

14 I. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.1. Pedagógiai alapelveink A református iskola a hagyományt, az értékeket, az értékrendet védi, ezzel magát az embert védi. - Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, és olyan munkát végezni, hogy tanulóink testileg lelkileg egészséges, felelıs közösségi emberként tudjanak élni a mindennapokban. - Kiemelt feladatnak tekintjük a tanulókra való személyes odafigyelést, a személyre szabott foglalkozást mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás terén. - Arra törekszünk, hogy iskolánkban jó hangulatban, szép környezetben tanuljanak a gyerekek. Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, melyet a társadalmi és a partneri igényeknek megfelelıen szeretetteljes, keresztyén légkörben végzünk. - Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy az egészséges életmód megismert elemei épüljenek tanulóink személyiségébe. - Célunk: a szilárd alapkészségek kialakítása mellett megtartani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel szerezni az ismereteket; s kitartással eljutni a kitőzött célig. - Azért dolgozunk, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnıttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. Olyanokká, akik a megszerzett tudást értéknek tekintik és használják. Akik egyéni értéknek tekintik boldogulásukat, a családjukat, a nemzetüket, a keresztyén egyházat és az emberiséget szolgálva tudják elérni, önmagukat és környezetüket mindig fejlesztve, jobbítva. - Arra törekszünk, hogy ápoljuk, továbbvigyük hagyományainkat, a családi tradíciókat, a felelısségtudatot, a felnıttek tiszteletét, a szülıföld, a szabadság, a keresztyén értékek, a munka szeretetét. TÁMOP - Kiemelt területek: Kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése SNI-s tanulók integrált oktatása Esélyegyenlıség érvényesítése Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása 14

15 I.2. Célok, feladatok: 1. Korszerő, keresztyén természettudományos és társadalomtudományos mőveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszony-rendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különbözı cselekvés-formákban. 2. Hazáját ismerı és szeretı, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat ırzı fiatalok nevelése. 3. Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történı fejlesztés, és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlıség elve szerint saját keretein belül lehetıséget teremt a sajátos nevelési igényő tanulók számára is. 4. A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás lehetıségének megalapozása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. 5. Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. 6. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás. 7. Az IKT-eszközök alkalmazásának folyamatos bevezetése /Internet, e-tananyagok, projektmunkák/. Az iskolánkban folyó nevelı és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elérését, és a célok megvalósítását elısegítse. Ezt szolgálják tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres és komplex értékelés valamint az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre, közösségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Mivel iskolánk nevelı-oktató tevékenysége 1-12 osztályig terjed, ez fokozottan szükségessé teszi az egységes cél- és feladatrendszer mellett az életkorhoz, a nevelı-oktató munka négy szakaszához alkalmazkodó eszközök, eljárások kialakítását, alkalmazását. TÁMOP célkitőzések: A sikeres munkaerı-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak lehetıség szerinti egyénre szabott fejlesztése A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének biztosítását, illetve megvalósulását. Újszerő tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése Digitális írástudás elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele 15

16 A kompetencia alapú oktatás implementációja A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. Az eltérı képességő és szociális helyzető tanulók együttnevelését, oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása. (HH; HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése) I.3. Az intézményben folyó nevelı-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere: TÁMOP: A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulásszervezési eljárások: tevékenykedtetésre épülı tanulásszervezés, projektoktatás, témahét, mőveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, stb. az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása. Az SNI-s tanulók esetében az integrált nevelést segítı sérülés specifikus fejlesztés, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása. A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg. Céljaink és feladataink eredményes teljesítése érdekében fontos számunkra: A NAT 2007 szabályozásának megfelelıen a kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése. A kompetenciamérések tapasztalataiból kiindulva a tanulói különbözıségek idejében történı felismerésével, a szervezeti keretek biztosította lehetıségek függvényében, egyénre szabott haladási ütem biztosítása. A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló éves órakeret racionális felhasználásával csoportbontásos oktatás, korszerő taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása, sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, honosítása, elterjesztése, a tanulói tevékenykedtetés elıtérbe helyezése. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével tartalmi fejlesztések megvalósítása (az iskola helyi tantervében és az éves munkatervekben részletesen szabályozott módon): o Adott tanulócsoportban, a Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Adott tanulócsoportban, a Matematika kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. 16

17 o Adott tanulócsoportban, a német idegen nyelv kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. o Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, legalább egy mőveltségterületen. Az implementációs tevékenységet segítı, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása: o Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként o Legalább egy témahét megszervezése tanévenként o Legalább egy moduláris oktatási program megvalósítása tanévenként IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése, azaz a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók esélyegyenlıségének javítása, a gyerekek integrálását elısegítı programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. Az intézmények közötti horizontális tanulás elısegítése érdekében, az iskolánk sajátosságainak megfelelı, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedı, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, "jó gyakorlatok átvétele, alkalmazása és terjesztése. Az intézmények közötti szakmai együttmőködések, más referencia intézményekkel való együttmőködések kialakítása. A pedagógusok horizontális együttmőködési, tanulási lehetıségeinek megteremtése, referenciaintézményi szolgáltatások végzése és igénybe vétele. Az intézmény saját innovációinak megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, az egyéni fejlesztéseket, a nevelés-oktatás eredményességének fokozását, az esélyegyenlıség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlıdést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozását, azok gyakorlati megvalósítását szolgálja. Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítı tevékenységek megvalósítása, ezen belül az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az iskola pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa. Az iskola pedagógiai programjának és informatikai stratégiai tervének összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival. Következetes, fokozatosan nehezedı követelménytámasztás, és a tanulói teljesítmények változatos formájú, személyre szóló folyamatos ellenırzése, értékelése. Szakértıi vélemény alapján, a központilag biztosított illetve a fenntartótól kapott órakeret felhasználásával fejlesztı, felzárkóztató foglalkozások szervezése különösen a részképesség zavarral rendelkezı gyermekek számára. 17

18 Tehetséges tanulók korai felismerése, differenciált foglalkoztatásuk, fejlesztésük biztosítása és menedzselése, a kimagasló teljesítmény elismerése, jutalmazása. Községi, iskolai szintő rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések, projektzáró rendezvények szervezése, változatos programkínálat biztosítása, valamint a szabadidı hasznos eltöltésének változatos módon történı segítése. A diákönkormányzat hatékony mőködéséhez nélkülözhetetlen információk, személyi és tárgyi feltételek biztosítása. II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés-oktatás folyamán alakulnia kell a gyermekek személyiségének, vagyis szükséges, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelısséget. Nem beszélhetünk addig a személyiségfejlesztésrıl, amíg nem biztosítjuk az alapvetı készségek, képességek fejlesztését. Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyiségfejlesztést csak a szülıkkel együtt tudjuk megvalósítani; ill. annak, hogy a gyerekre hatnak az iskolán kívüli közösségek is. A személyiségfejlesztés feladatait a következı területekre bontva adjuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NATban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal: - Az értelem mővelése - Segítı életmódra nevelés - Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egyes területekhez a következı konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak: a) Az értelem mővelésénél fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejőleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív mőveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmezı tanulást, mindezt a következetes kompetencia alapú oktatáson keresztül. b) A segítı életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen, nyugszik, példát maga Jézus adott: "Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek."/jn. 13, 15/ 18

19 Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Elıször a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvetı szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelısség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elısegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítıkészség elınyeit, hiányuk következményeit. A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásoknak élményeknek is (élı és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hısök, csoportok) Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitıl egyértelmően és következetesen elvártak. Fontos az élményszerő, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplık tetteinek, magatartásainak átélési lehetıségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése. Meghatározó a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat. A segítıképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetıségét és módját Az együttmőködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítı együttmőködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás). Az iskolának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hogy az osztályok legalább havonta egyszer részt vehessenek olyan tevékenységben, amely a segítı együttmőködés által valósul meg. c.) Egészséges és kulturált életmódra nevelés A református iskola a teljes ember nevelésére hivatott. A teljes ember kifejezés magába foglalja azt, hogy az ember testbıl és lélekbıl áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízottakat, hogy testileg-lelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elısegíteni. Mindezt a közösségben, a közösség által kívánjuk elérni. Ezért célunk az iskolai formális közösségek fejlesztése: Ennek érdekében feladatunk: -,hogy minden tevékenységünket az oktatás és a nevelés területén egyaránt a gyerekek szeretete hassa át, -,hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük a gyermekek személyiségében rejlı értékeket, -,hogy a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezzen olyan kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja, -,hogy tanítsuk meg ıket az egyéni és csoportos versenyzésre, -,hogy elsısorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket, -,hogy lehetıségeink szerint a gyermekek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklıdésének megfelelı változatos programokat, tevékenységi formákat, -,hogy kiemelten hangsúlyt fektessünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, -,hogy jól együttmőködjünk a térség iskoláival, -,hogy a szülıkkel olyan szemléletben tudjunk együttmőködni, hogy az iskola és a szülı egyaránt érezze: közösek a céljaink. 19

20 TÁMOP: A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kimővelése mellett a gyermek önmagához, a különbözı közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is - széleskörően fejlessze. Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fı feladat: a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegő feladatok biztosítása. III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyerek ideje nagy részét ott tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert formálni az egyénbıl és egyben olyan közösséget formálni a csoportból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pozitív célok eléréséért, használja fel. Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. "Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." /Jn. 13, 35/ A közösségfejlesztést nem lehet beszőkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, kirándulás, tábor, szakkörök ) törekedni a közösség formálására. Aki ezt a folyamatot irányítja az a pedagógus. Nem szabad elfelejtenie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, példaként áll a diákok elıtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ı is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is közösséggé váljon. Feladataink: - A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvetı szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. - A közösségben találja meg az igazi helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett ezt szolgálatnak tekintse. - Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnıttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására. - Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse. Tanítsuk meg arra, hogy felismerje: szeretve van Isten által és az emberek által; segítsük, hogy a ráirányuló szeretetet el is tudja fogadni. Segítsük, hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben; hogy megtapasztalja, hogy igazi biztonságot az Istenbe vetett bizalom ad. - Tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában. 20

21 - Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szőkebb egy közösség, annál nagyobb a felelısség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is (iskola, egyház). - Fejlesszük a beteg, sérült, és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartást. - Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. - Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. - Alakítsuk ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás legyen életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv. Új tanuló érkezése az osztályba Egyes iskolák tárgyi és személyi ellátottsága eltérı. Ha új tanuló érkezik az osztályba, külön figyelmet kell fordítani a következıkre: 1. A tanuló megfigyelése, megismerése 2. A tanuló személyiségének megismerése Egyéni beszélgetések A tanuló magatartásának megfigyelése osztályközösségben 3. A tanuló tudásszintjének megállapítása Tanítási órákon a nevelı fokozottabban figyeljen az új tanulóra. Az új tanuló ismereteinek felmérése egyénileg történhet szóban és írásban. A szóbeli ellenırzés történhet kérdés- felelet, vagy összefüggı szóbeli beszámoló formájában. A beszélgetés folyamán felmérjük, hogy mit és mennyit tud a diák, ismeretei mennyire tudatosak, hogyan képes önállóan felhasználni az eddig tanultakat. Írásbeli felmérés során tudásszint felmérı dolgozatokat állítunk össze, melyek igazodnak a tantervi követelményekhez. A dolgozatot nem osztályozzuk, hanem annak eredményére, tanulságára tervezzük a szükséges felzárkóztatást. A szóbeli és írásbeli beszámolók adnak képet a tanuló ismeretérıl, esetleges hiányosságairól. Megállapítjuk, melyek azok az alapok, amelyekre építhetünk. A kapott eredmény után tudjuk meghatározni, hogy milyen felzárkóztatást nyújtunk a tanulónak sikeres továbbtanulása érdekében. IV. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés színterei, tevékenység-formái: 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra. Az iskola nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. 21

22 b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelık az egyes szaktárgyak tanítási óráin elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsısorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását, a személyiség-és közösségfejlesztést az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományırzı tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következı alkalmakkor: október 23-a, október 6-a, március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a Nemzeti Összetartozás Napján (június 4-e), illetve a 8. osztályosok ballagásakor. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mőködik. Az iskolai diákönkormányzat (mely az 1-8. évfolyamok küldötteibıl áll) munkáját a 4. és 8. osztályokban megválasztott küldöttekbıl álló diák-önkormányzati vezetıség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelı segíti. c) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen, amennyiben a szülık igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon. tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülık legalább tíz gyermek számára igénylik. d) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elısegítésére a gyenge eredményt elérı tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérı tanulók részére képesség fejlesztı órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. 22

23 További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök. A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mővésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervezıdhetnek valamilyen közös érdeklıdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedık, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedık megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelıi a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelımunka elısegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. A szülık által finanszírozott tanulmányi kirándulás nem kötelezı a tanulók számára. Ezeket a programokat csak akkor lehet a tanítási napok terhére megszervezni, ha részei a Pedagógiai programnak. 23

24 Évfolyam elsı Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-4. évfolyamosok számára. (1 nap) Kilo- Tervezett méter Idıpont helyszín Célfeladat távolság Oda Budapest Magyar, környezetismeret, Tavasszal, Állatkert és rajz, testnevelés tantárgyak fıként növénykert anyagához: májusban Fák, bokrok, virágok házi és vadállatok természeti környezetben való tanulmányozása, rendszerezés, összefoglaló ismétlés. Környezetvédelem. Kulturált viselkedés. Kb. 50 km Várható költség 1 fıre Aktuális km ár x 100 km/résztvevık száma + belépıdíj az állatkertbe 24

25 második Budai hegyek Környezetismeret: İsszel, Kb. 100 Aktuális km ár x vagy Mátra Elızetes szeptember- km 200 km/résztvevık megfigyelések, ben, vagy száma győjtı munkák vagy tavasszal, + belépıdíj Mátra rendszerezés, májusban. Múzeum és összefoglaló ismétlés gyermekvasút Felszíni formák jegy. Erdı szintjei Fák felismerése Kéreg és talajmintagyőjtés Magyar Barátunk a természet témakör olvasmányai Rajz Színelmélet İszi vagy tavaszi erdıfestés Tér tanulmányozás: elıtér, háttér, mozgó emberi alak ábrázolása Közös élmény emlékezet alapján. Testnevelés Szervezett játékok, versengések a szabadban 25