Integrált Városfejlesztési Stratégia PUTNOK május.

Átírás

1 Integrált Városfejlesztési Stratégia PUTNOK május. 1

2 BEVEZETÉS Putnok város integrált városfejlesztési stratégiája (IVS) évekre szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a joghatályos településrendezési tervekre és a város gazdaságfejlesztési programjára és hosszú távú városfejlesztési koncepciójára. Az IVS nem csupán összegzi a korábbi elképzeléseket, hanem új módszerekkel, tervezési eljárásokkal tárja fel a következő évek teendőit, feladatait. A stratégiai elképzelések keretet adnak a fejlesztési pályázatoknak, de nem csupán a forrásszerzés eszköze, hanem miként neve is mutatja az integrált városfejlesztés megalapozója. Az uniós támogatások ésszerű felhasználása a pozitív folyamatok fenntartásához, és a város belső akut problémáinak enyhítéséhez nagymértékben hozzájárulhatnak. A jelen integrált városfejlesztési stratégia ennek a támogatott beavatkozásnak átgondolt, megalapozott előkészítését is szolgálja. Feladata a középtávú fejlesztési célok és azok települési, városrészi célterületeinek meghatározása. A középtávú célok egyik pillérét a hosszú távú törekvések, másik pillérét a jelenlegi helyzet aktualizált elemzései adták. A stratégia az országosan előírt, elfogadott módszertani sablon, tartalmi tematika alapján készült. A középtávú célok három alapelvet követnek, melyeket a gazdaság, a társadalom, és a környezet fejlesztési irányokban érvényesít. A fejlesztés egyik elve a kohézió, a városrészek közötti lakhatósági, élhetőségi különbségek felszámolására ill. enyhítésére irányult, továbbá a városi együttélés összetartó erejének erősítésére, de a gazdasági együttműködés fokozására is, mely eredményeiben ugyancsak az előző folyamatokat képes erősíteni. A másik elv a fenntarthatóság a pozitív fejlődési folyamatok megőrzését, a város természeti adottságainak hosszú távú fenntartását hivatott szolgálni. A stratégia születésekor, de méginkább a megvalósítása során elengedhetetlen alapelvet követett és vár el, éspedig a belső és külső partnerséget. A stratégia készítése során széleskörű szakpolitikai egyeztetések történtek, lakossági kérdőíves megkérdezés, majd fórum került megtartásra. A vállalkozói fórum, s közvetlen egyeztetések mellett a szomszédos települések közötti koordináció is megtörtént, melyeket a stratégia mellékletében mutatunk be. A célrendszer realitását a tematikusan felépített helyzetelemzés alapozza meg. A problémák elemzéséhez a hivatalos statisztikai és az önkormányzati adatokra támaszkodott a terv. A problématérkép a területi gócpontokra mutatott rá, melyek beavatkozást igényeltek. Az értéktérkép a védendő, megőrzendő értékek halmozódását jelzi, mely helyeken a megőrző 2

3 hasznosításra kell törekedni. A célok ugyanakkor illeszkednek a város lehetőségeit meghatározó, támogató környezeti feltételeket jelentő területek kistérség, megye, régió törekvéseihez. A kitűzött célok elérése érdekében stratégiai programok, konkrét intézkedések kerültek megfogalmazásra. A fejlesztési prioritások, célterületek kiválasztásánál a problémák vagy éppen az értékek halmozódása, volt az iránymutató. A cél-, akcióterületek megjelölését segítették a már korábban elhatározott önkormányzati fejlesztési szándékok. Ezek elsősorban az intézmények felújítására, intézményi fejlesztésekre, utak építésére, felújítására vonatkoztak. Putnok város fejlődése fontos állomáshoz, szakmai lehetőséghez érkezett, melyet tudatos városfejlesztési munkával, azt irányító stratégiai menedzsmenttel, szervezeti megoldással kell kihasználnia, mely a stratégia végrehajtását és annak eredményei mérését, monitorizálását biztosíthatja az elkövetkező években. 3

4 Tartalomjegyzék Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok BEVEZETÉS... 2 TARTALOMJEGYZÉK HELYZETÉRTÉKELÉS Vonzáskörzet és funkciók Városdinamikai tendenciák A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS A város gazdaságának, erőforrásainak jellemzése Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Ipar Textilipar, textiláru gyártása Építőanyagipar Kereskedelem K+F+I tevékenység Turizmus A helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés eszközei Társadalmi tényezők és folyamatok jellemzése Demográfia Foglalkoztatás-munkanélküliség Egészségügyi állapot Környezeti állapot Domborzat Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Művelődés Egészségügy - Orvosi és szociális ellátás Lakásellátás Közművek Közigazgatás Egyéb intézmények, szervezetek és hatóságok Problémafa és összefoglaló SWOT elemzés JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER, STRATÉGIA Putnok átfogó jövőképe Fejlesztési célok hierarchiája stratégiai programok Akcióterületek lehatárolása Belvárosi akcióterület I Lakóövezeti akcióterület I. /lakótelep/ Lakóövezeti akcióterület II. /kertváros/ Iparterület IV Az akcióterületek/városrészek és a tematikus fejlesztési célok kapcsolódása Fejlesztések ütemezése A STRATÉGIAI PROGRAMOK INTEGRÁLTSÁGA ÉS KAPCSOLÓDÁSA Együttműködési stratégiai program Társadalmi támogató stratégiai program A hátrányos társadalmi helyzet öröklődését mérséklő program

5 Sikeres életpálya program Családi életciklus program - családbarát környezet kialakítását Anti-szegregációs terv Gazdaságfejlesztési program A Gazdaságfejlesztés szervezeti kereteinek kialakítása - Fejlesztési Iroda Kisipari kézműves szakmák felélesztése, sikeres vállalkozásokká fejlesztése Mezőgazdaság fejlesztése Kistérségi kereskedelmi funkció erősítése: Üzemek, összeszerelő gyártó vállalatok városba telepítése Putnoki vállalkozásfejlesztő inkubátorház - PVIK Turizmusfejlesztési program Városépítő stratégiai program - Ingatlangazdálkodási terv Belvárosi akcióterület Lakóövezeti akcióterület 1 (lakótelep-panel) Lakóövezeti akcióterület 2. (hagyományos épületes lakóövezet) Iparterület Egyéb nem akcióterületet érintő fejlesztések Ingatlangazdálkodási terv Az egyes beruházás típusú fejlesztések és a stratégiai programok kapcsolata: Városmarketing program REALIZÁLÁSI STRATÉGIA ÉS MONITORING A városfejlesztésért felelős jelenlegi szervezeti rendszer Az új városfejlesztési szervezet Város- és térségfejlesztési Iroda A programok, beavatkozások eredményeinek gazdasági, társadalmi és környezeti - fenntarthatósága és monitoringja PARTNERSÉG MELLÉKLETEK

6 1. HELYZETÉRTÉKELÉS - A város szerepének meghatározása tágabb és szűkebb értelemben Putnok, az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, az Ózdi kistérségben fekszik. Helyét, szerepét földrajzilag tágabb és szűkebb fejlesztési prioritásrendszerben határozhatjuk meg. Az OTK-ban definiált növekedési tengelyekhez, Miskolc város fejlesztési pólus vonzáskörzetében, a régió meghatározó ipari tengelye mentén, s egy határon átnyúló vonzáskörzet, városkapcsolat rendszer részeként kell pozícionálni. Putnok 6

7 1.1. Vonzáskörzet és funkciók Putnok városa a szlovák-magyar határ közelében fekszik. Budapesttől 175 km, a nyugati határtól 400 km, a szlovák határátkelőtől (Bánréve) 8 km, a megyeszékhelytől (Miskolc) 45 km, Egertől 60 km a távolság. A város területe összesen 35 km 2, ebből belterület 3,8 km 2, külterület 31,2 km 2. A Bükk-hegység lábánál, a Sajó partján helyezkedik el, a földrajzi környezete dombokkal körülzárt, erős tagoltságú völgyekkel szabdalt terület, a tengerszint feletti magasság 220 m. Mind közúton, mind vasúton jól megközelíthető. Miskolcról a bánrévei határátkelőhely felé vezető 26-os számú főúton 40 kilométer, Ózd felől a 25-ös főúton 20 kilométer. A város belterületi útjainak hossza: 41 km, ezek 90%-a aszfaltozott. A város vasúton is megközelíthető, az Eger-Putnok, Miskolc- Ózd vonalon, itt az Inter Pici járatok beindítása is javított a közlekedésen. Putnok vasútállomásról ágazik ki a Szilvásvárad-Eger vasútvonal, amely funkcionális haszna mellett még kiaknázatlan turisztikai lehetőséget rejt. A térségben a Borsod Volán biztosítja a buszközlekedést. Ugyanakkor a városon keresztülhaladó főútvonal nagy forgalma sok balesetforrást rejt. A belső parkolási rendet a közterület foglalásról szóló helyi rendelet szabályozza, a város területén szükséges további parkolóhelyek kialakítása. A térségben az autóbusz járatok száma elsősorban a település helyzetétől és jelentőségétől függ (s ez legtöbbször a lélekszámmal is egyenes arányban áll). A területről általánosságban megállapítható, hogy az aprófalvak hétköznapi autóbusz-közlekedése nem teljesen megfelelő, a hétvégi járatok pedig még ritkábbak és napi elosztásuk sem a legcélszerűbb. A térségből Budapest és Szlovákia autóbusszal is közvetlenül elérhető, valamint a környékbeli két, nagy jelentőségű turisztikai hely, Aggtelek és Szilvásvárad is elérhető ilyen módon. A szilvásváradi vonalon át Eger is közvetlenül elérhető autóbusszal. Országos jelentőségű kerékpárút hálózat megyét érintő törzshálózati elemei: Aggtelek-Cserehát kerékpárút: Bánréve(Szlovákia)-Putnok-Kelemér-Aggtelek (Szlovákia) Rakaca-Gönc. A térség mellékútjai kis forgalmúak, így azokon megoldható a biztonságos kerékpározás külön kerékpárút kiépítése nélkül is. Putnok, az Ózdi kistérség környező települései számára jelentős szereppel és funkcióival bír. A kistérség 550 km 2 területe négy nagyobb egységre bontható, úgymint: Gömör: Bánréve, Dubicsány, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Királd, Putnok, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Serényfalva Ózd és környéke: Ózd, Susa, Uraj, Hódoscsépány, Szentsimon, Sajóvárkony 7

8 Nádasd-Hangony völgye: Arló, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Domaháza, Hangony, Járdánháza, Kissikátor Hegyhát: Borsodbóta, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Farkaslyuk, Lénárddaróc, Nekézseny, Sáta, Uppony Putnok gazdaságföldrajzi helyzete révén, Gömör dél-keleti kapujaként az elmúlt évszázadokban jelentős településsé vált. Közhivatali, oktatási-közművelődési intézményei, ipara és kereskedelme, kézműipara és vásártartása, de döntően mező-, szőlő- és erdőgazdasága miatt a Miskolc Rimaszombat, illetve az Eger Rozsnyó városokkal határolható és jellemezhető térségben fontos szerepet töltött be. Vonzáskörzetének a Gömör tájegységként meghatározott települések tekinthetőek, amit több célzott együttműködés is megerősít. Az ózdi kistérségen belül ma egyébként 3 város található, s ez a térségen belül láthatólag policentrikus struktúrát hozott létre, ugyanakkor a 3 városon belül Ózd súlyponti szereppel bír. A térségen belül 10 településre jut egy város, ami kellően sűrű városhálózatnak mondható, figyelembe véve, hogy megyei szinten ugyanez a mutató 18. A települések mérete előnyösnek tekinthető, kevés az alacsony lélekszámú, nem méretgazdaságos község. A térségben a 120 fő/km 2 -nél nagyobb népsűrűségű településeken lakók aránya szintén magas 74,7% (KSH 2001.). Torzítja ugyanakkor a mutatókat Ózd város súlya, tekintettel arra, hogy Ózdon 427 fő/km 2 a népsűrűség. Ózd város nélkül a települések népsűrűsége már csak 81 fő/km 2. Település neve Területe (km2) Népessége (fő) Népsűrűsége (fő/km2) Arló 46, ,3 Borsodnádasd 28, ,1 Borsodszentgyörgy 21, ,5 Domaháza 28, ,2 Hangony 39, ,5 Járdánháza 11, ,5 Kissikátor 10, ,8 Nádasd-Hangony völgye 185, ,5 Borsodbóta 8, ,3 Bükkmogyorósd 9, ,0 Csernely 20, ,0 Csokvaomány 15, ,6 Farkaslyuk 5, ,2 Lénárddaróc 5, ,3 Nekézseny 14, ,6 Sáta 16, ,0 Uppony 12, ,2 Hegyhát 107, ,0 Bánréve 6, ,7 Dubicsány 13, ,2 Gömörszőlős 8, ,4 8

9 Hét 3, Kelemér 18, Királd 7, Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok 148,0 29,0 120,1 Putnok 34, ,7 Sajómercse 11, ,9 Sajónémeti 7, ,6 Sajópüspöki 9, ,0 Sajóvelezd 23, ,9 Serényfalva 19, ,1 Gömör 164, ,6 Ózd 91, ,5 Mindösszesen 549, ,3 KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyv, 2006 Az 1990-es évek elejétől Borsod-Abaúj-Zemlén megyében, különösen azokban a problematikus kistérségekben, amelyek érintve voltak a kohászat és a szénbányászat leépítésében, illetve megszüntetésében jelentős munkanélküliség alakult ki. Az Ózd-putnoki kistérség a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet szerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, a társulásban szereplő települések többsége a 240/2006. (IX. 30.) Kormányrendelet alapján a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településnek minősül. A munkanélküliségi ráta az eltelt több mint egy évtized alatt nem változott jelentősen és 20% körül ingadozik Városdinamikai tendenciák Sajnos az eltelt időszak gazdaságilag negatív folyamatai kedvezőtlenül érintették a térségben élő családok nagy részét. Az elszegényedés miatt egyre nagyobb számban növekedett az iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók száma. Különösen kedvezőtlenül érintette ez a folyamat a hátrányos és halmozottan hátrányos embereket, ezen belül is leginkább a roma etnikumot, a roma származású tanulókat. A térségben megjelenő új munkáltatók egyre kedvezőtlenebb munkaerő összetétellel találkoznak. A gazdaságilag lemaradó családoknál az általános iskolások számára a családon belüli korszerű tanulási lehetőségek megteremtése teljesíthetetlen feladatot jelent (számítógépek, multimédiás eszközök stb.). A növekvő munkaerő-piaci igényekkel az oktatás jelenlegi szinten már nem tud lépést tartani. A továbbtanulás előtt álló tanulók, különösen a nehéz anyagi körülmények között élők már az általános iskolai oktatás során jelentős hátrányba kerülnek. Mindezek következményeként Putnok városhierarchiában betöltött szerepe funkcióiban is meggyengült: - A népességszám az elvándorlás és a vonzáskörzet településeiből történő bevándorlás egyenlegeként jelentősen csökkent, - Párhuzamosan a munkahelyek száma is jelentősen csökkent, tartósan magas munkanélküliségi ráta, jelentős a közeli nagyobb városokba történő ingázás is. - Putnok a közszolgáltató, államigazgatási alapfunkciók mellett körzeti hatású közoktatási, egészségügyi funkciókat is ellát. - A gazdasági, ökológiai és társadalmi funkciók ellátásában jelentős nehézségekkel, hiányokkal küzd. 9

10 Ha megvizsgáljuk egy város település-hierarchiában elfoglalt pozícióit befolyásoló tényezők az alábbiakat kell elemeznünk: nagyipari csoportok irányító központjainak jelenléte; termelési szerkezet diverzifikáltsága; felsőoktatási kutatási bázisok; kísérleti fejlesztő helyek; a népesség és az információk gyors mozgását biztosító infrastruktúra jelenléte (légi, autópálya, telekommunikációs hálózatok); az információk és az eszmék áramlását biztosító kapcsolati rendszerek (konferencia, rendezvények, kiállítások) kiépültsége; a termelő, professzionális szolgáltatási hálózatok (üzleti tanácsadás, marketing, reklám számítástechnika stb.); pénzügyi erőforrások, támogatási rendszerek működő jelenléte; innováció-orientált fejlesztési stratégia, rendezési tervek; az oktatási, kulturális pihenési és sportlétesítmények fejlettsége, könnyű megközelíthetősége; magas színvonalú lakófunkciókat kielégíteni képes városrészek, negyedek; közigazgatási funkció. Putnok természetesen nem teljesíti egy nagyvárosi funkciókör elvárásait, csak részelemekkel (dőlt betűvel jelzett) rendelkezik, melyek egy kisvárosi, térségi koordinációs városfunkciókat betöltő, azokat fejleszteni kívánó központi település. - Gazdasági szerepkör: a kistérségi munkaerőpiac központja, a kistérség munkaerő legfontosabb felvevő területe, néhány nagyobb foglalkoztató, s kis- és középvállalkozás székhelye, melyek relatíve szűk ágazati struktúrát, kevésbé fejlett technológiát képviselnek. Jövőben tudatosan vállalt funkcióként jelenik meg a vállalkozói inkubációban kistérségi központi szerepe, s a kistérségi közlekedés szervezési központja. - Igazgatási, közszolgáltatási szerepkör: Emellett a Putnok város, polgármesteri hivatala és intézményei számos kistérségi hatósági, közszolgáltató feladatot, funkciót látnak el. (építéshatóság, család- és ifjúságvédelem, oktatásügy, egészségügy). Fontos térségi intézménye a mentőállomás, az orvosi ügyeleti rendszer, illetve az okmányiroda. - Kereskedelmi szerepkör: a város hagyományos térségi kereskedelmi központ volt, mely téren ma is a környező települések lakóinak bevásárló helye. Ugyanakkor a kiskereskedelmi szolgáltatások fejlődése, strukturális átrendeződése is bárható, az üzletközpont típusú bevásárló helyek várható létrejöttével, a belvárosi sétáló, bevásárló utca fejlesztésével, melyek nélkül ez a funkció is átkerülne a közeli nagyobb városokhoz. - Oktatási, kulturális szerepkör: a térség általános- és középiskolai oktatás kistérségi központja, melynek megtartása a stratégia által támogatottan is szükséges, célszerű. Hasonlóan jelentős a kulturális, művelődési, rendezvény-központ funkció megtartása, erősítése. - Rekreációs szerepkör: eddig nem létező, de elemeinek kialakítása fontos új lehetőségeket nyitna meg a város számára. 10

11 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. A város gazdaságának, erőforrásainak jellemzése Putnok és térsége gazdasági életének alapját egészen a XIX. sz. végéig a mezőgazdaság, a kézművesipar és a kereskedelem jelentette. A város, mint vásárhely a térség kereskedelmi és ipari központjává nőtte ki magát. A XIX.-XX. sz. fordulóján a népesség harmada élt mezőgazdaságból, kicsit többen iparból és kicsit kevesebb közlekedésből, kereskedelemből és egyéb tevékenységből ra ez az arány úgy módosult, hogy az iparból élt a lakosság fele, 11-12% mezőgazdaságból, a fennmaradó majdnem 40% pedig közlekedésből, kereskedelemből és egyéb tevékenységekből. A térség fejlődésének nagyon fontos tényezője volt az között megépített Miskolc-Bánréve vasútvonal. A vasútvonal építésére az Ózd környéki és a gömöri vastermelés fellendülése miatt volt szükség. Az Eger- Putnok vasútvonalat 1908-ban adták át. A későbbi fejlesztések egyik legfontosabb mozgatója a teljes XX. sz-ban a környéken folyó szénbányászat volt. A rendszerváltást követően az ózdi kohászat, valamint a putnoki bányászat leépülése rendkívül kedvezőtlen hatásokat eredményezett Putnokon, mely elsősorban a munkanélküliség jelentős növekedésében mutatkozott meg. Bár a bányabezárás után a meglévő műszaki felszereltségre és a személyi állományra alapozva jó piacképességi mutatókkal rendelkező vállalkozások jöttek létre, de ez a fenti problémát csak részben oldotta meg, nem tudta teljes egészében felszívni a felszabaduló, specializált munkaerő teljes egészét. Még napjainkban is jellemző az országos átlagot meghaladó munkanélküliség mellett az a jelenség, hogy a lakosság meghatározó része a térségen kívüli településeken napi ingázásokat, vagy tartós távolmaradást vállalva szereznek munkát. (jellemző a környező nagyvárosok iparvállalatainak multinacionális vállalatainak a munkaerő felszívása GE, Saia Burges, BorsodChem). A városban további kibontakozást segíti a Gömör-Bábolna Gazdaképző és Térségi Agrárfejlesztő Központ is. A város gazdasági életében is fontos szerepet játszik a minden évben megrendezésre kerülő Gömör-Expo rendezvénysorozat. A Szlovák-Magyar Kiállítás és Vásár elsősorban a 2000-ben megalakult Sajó-Rima Eurorégió gazdaságára és piacára épül, ahol Gömör térség gazdasági kirakatát kívánja megteremteni. Az Eurorégió létrehozásának, illetve az alapító okiratban részletesen kidolgozott feladatoknak a tartalmi lényege a térség gazdasági, idegenforgalmi, kulturális, infrastrukturális fejlesztése, a lakosság életkörülményeinek javítása és a környezetvédelem. A Sajó-Rima Eurorégió 432 településén (279 szlovák, 153 magyar) közel 1 millió ember él, a magyar oldalon Tamás Barnabás, Putnok Város polgármestere tölti be az elnöki tisztet. A rendezvény fő célkitűzése, hogy lehetőséget nyújtson a régió cégeinek, vállalkozásainak a gazdasági és kereskedelmi vérkeringésbe való bekapcsolódására, hazai és nemzetközi viszonylatban. Ugyancsak ezt a célt szolgálja az Inter-Gömör Vállalkozói Fórum és Üzletember Találkozó. 11

12 Működő vállalkozások száma Putnokon (db) % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Működő vállalkozások ágazatonkénti megoszlása Putnokon egyéb ágban egészségügyi, szociális ellátás ágakban oktatásban ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban pénzügyi közvetítés ágban szállítás, raktározás, posta, távközlés ágakban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban kereskedelem, javítás ágakban építőipar bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás ágakban mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás ágakban Forrás: KSH A város vállalkozásainak szerkezete (2008) Gazdasági ágak Vállalkozás száma Ipar 53 Kereskedelem 90 Mezőgazdaság 11 Egyéb 133 Összesen 287 Forrás: önkormányzat 12

13 Mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás ágakban Bányászat, feldolgozóipar villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás ágakban Építőipar Kereskedelem, javítás ágakban Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Ágakban Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ágakban Pénzügyi közvetítés Ágban Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban Oktatásban Egészségügyi, szociális ellátás Ágakban egyéb ágban Működő vállalkozások száma összesen (db) Forrás: KSH A város vállalkozásainak típusai: Vállalkozási típus Db Egyéni vállalkozás 187 Kft 47 Bt 36 Rt. 13 Szövetkezet 1 Kht 2 Kkt 1 Összesen 287 Forrás: önkormányzat Mezőgazdaság Putnok talajadottságai aránylag kedvezőek a szántóföldi műveléshez. A domboldalak már régóta szántóterületek, a később lecsapolt ártéri területek réti és öntéstalajai szintén kedvező adottságot nyújtanak a szántóföldi növénytermesztéshez. A déli kitettségű domboldalakon korábban a szőlőtermesztésnek nagy hagyományai voltak, melyek sajnos mára elhanyagolható méretűvé váltak.. Az elmúlt rendszerben a putnoki székhelyű Egyetértés MgTsz tíz településre kiterjedő nagyüzemi gazdálkodást folytatott. A hagyományos mezőgazdasági ágazatok mellett jelentős ipari tevékenységet is végzett. A termelőszövetkezet megszűnése után az ipai ágazatok egy része önállósodott, különféle társaságokká alakult. A különböző magángazdaságok és mezőgazdálkodást folytató egyéni gazdák részben saját földjükön, részben bérelt földterületeken gazdálkodnak. Leggyakrabban termesztett növények az őszi 13

14 búza, kukorica, árpa, napraforgó, burgonya, lóhere, lucerna és repce. A II. világháború végéig a megélhetés egyik fontos forrása a mezőgazdaság volt. A hagyományos mezőgazdasági ágazatok mellett jelentős ipari tevékenységet is folytatott. Ma a régi TSZ gazdaság területein néhány vállalkozás működik, és az agrárkultúrát a Serényi Középiskola és Tangazdasága, szakmai bázisa őrzi, ápolja és képzi a szakembereket. Putnok mezőgazdaságának fő ágát régen az állattartás jelentette. A domboldali irtásokon, legelőkön szarvasmarhákat és juhokat legeltettek, de kisebb számban sertést és kecskét is tartottak. Erre utalnak az alacsonyabban fekvő domboldali területek dűlőnevei is: Juh-legelő, Gazdák-legelője, Disznó-legelő, Kecskehempergő, Tehéntánc stb. A Sajó menti mocsaras, vizenyős területeket főként kaszálóként illetve libalegelőként hasznosították (Ludas, Nagy-rét stb.). Jelenleg az állattartás néhány egyéni vállalkozóra, gazdára korlátozódik (mangalica, szarvasmarha) Erdőgazdálkodás 1994-ben a környező erdők nagy része ismét magán-kézbe került. Putnokon két erdőbirtokossági társulás alakult, melyek az érvényes előírások szerint dolgoznak. Tevékenységi körük: erdősítés, meglevő erdők tisztítása, egészségügyi (száradék) fakitermelés, kitermelt fa tűzifaként való árusítása. A magántulajdonú erdők mellett továbbra is vannak állami tulajdonú erdők. A térségben fellelhető állami erdészetek működése is alapvetően vállalkozásokra épül. Ez a fakitermelés, szállítás és az erdőművelés terén is jellemző. Az erdőre, fára alapozva számos faipari kisvállalkozás működik a térségben. A gazdag vadállomány, vaddisznó, őz, szarvas, nyúl, fácán, fogoly és vadkacsa vadászatára az Alsó-gömöri Nagyvadas Vadásztársaság biztosít lehetőséget. A mezőgazdasági és erdő terület használat megoszlása (ha) Belterület: 363 Külterület: ebből mezőgazdasági: 822 Erdő 1758 Forrás: TRT - Putnok Ipar Korábban a térségben Kazincbarcika és Ózd voltak a fő munkaadók, valamint a térség bányai biztosították a munkalehetőséget a családok számára. Az emberek nagy számban eljártak a városból dolgozni. A kilencvenes évek elején a két ipari településen történt gazdasági átalakulás negatívan érintette a putnokiakat is. Korábban a településen több olyan ipari létesítmény, ill. szolgáltató létesítmény működött, amely munkát biztosított az itt élőknek, melyek mostanra megszűntek, új üzemek, vállalkozások alakultak. Az 1990-es években elindult gazdasági változások rendkívüli mértékben sújtották a város és a térség termelő egységeit. A 2000-es évek nagy társadalmi feszültségét az Ózd-Putnok kistérségben a bányák bezárása okozta. Ennek következtében a munkanélküliség szintje meghaladja az országos átlagot, s továbbra is jelentős az ingázó munkavállalók száma. 14

15 Elindult a gazdaság átstrukturálódása, amely úgy tűnik, hogy életképes lesz a jövőben, azonban vannak még kihasználatlan lehetőségek. Ilyen a város földrajzi helyzetéből adódó idegenforgalmi lehetőségek széles palettája. Az ipari üzemek megszűnésével a kereskedelmi, mezőgazdasági funkciók megerősödtek és az önkormányzati szektor az intézményeivel (3-400 fős apparátusával) jelentős munkáltatóvá vált. A turizmus kiaknázatlan lehetőségeinek feltárása, rendszerbe, hálózatba foglalása és működtetése a jövő feladata, és potenciális lehetősége lehet. A gazdaság fejlesztését segítheti, hogy a városban viszonylag kedvező áron vásárolható telek és ingatlan, akár közművesített, akár közművesíthető változatban. A zöldmezős beruházásokhoz az infrastruktúra biztosítható Textilipar, textiláru gyártása Az 1990-es évek gazdasági változásai az ipari szövetkezeteket sem kímélték. A Putnoki Vegyesipari Szövetkezet utolsó éveinek fő profilját a ruha, és vegytisztítás jelentette. A vegyesipari szövetkezet helyén 1999-ig még működött vegytisztító, ma már az olasz tulajdonban lévő Airflyt Kft-nek ad helyet. Az Airflyt Kft. jelenleg 150 főt foglalkoztat és várható még a további létszámbővítés is viszont nagy a fluktuáció. Szintén a könnyűiparhoz sorolható a Magyar Pehely Kft. mely német tulajdonú gyáregysége közel 200 főt foglalkozatott. Szintén említést érdemel és jelentős munkaerő bázissal rendelkezett az 1990 elején megszűnt KISTEXT putnoki üzeme is Építőanyagipar A Serényfalván található Putnoki téglagyár néven ismert üzem a térség legrégebbi ipari vállalatai közé tartozik. A téglagyár most az 1993-ban alakult Északmagyarországi Téglaipari Rt. részeként működik. Jelenleg mintegy 150 fő a foglalkoztatott létszámuk. A városban több építőipari vállalat tevékenykedik, melyek telephelyet és néhány munkahelyet jelentenek a városban Kereskedelem A fenti ábrákból is jól látható a kereskedelemi vállalkozások jelentős száma, döntő többsége. Ez a város jelenlegi térségi és korábbi vásári jellegéből is adódik, hiszen itt cseréltek gazdát az Észak-Alföld, valamint a felvidék és Borsod-Abaúj-Zemplén termékei. A településen megtalálhatók a kisvárosokra jellemző alapvető kereskedelmi egységek (élelmiszer, ruházat, játékok, papírszer, piac, szolgáltató udvar). A lakosság kiskereskedelmi szempontból ellátott a mindennapi szükségletek terén. Azonban néhány szépészeti és alapellátáson, alapszükségleti cikkeken kívül a kereskedelmi és szolgáltató egységek területén hiány mutatkozik (szolárium, kozmetika, szupermarket) 15

16 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Forrás: KSH A kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt tíz évben nagyságrendileg nem változott, elsősorban azért, mert a városban még nem jelentek meg a nemzetközi hálózatok egységei. Továbbra is jelentős az egyéni vállalkozásban működő kiskereskedők száma az élelmiszer területén is. A kereskedelem terén jelenleg több mint ötszáz munkavállaló foglalkoztatására kerül sor. Ugyanakkor jelentős lakossági igény van a szolgáltatások fejlesztése irányába. Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Forrás: KSH 16

17 K+F+I tevékenység A városban nincs kutatóintézet, a vállalkozások k+f tevékenysége szerény, a megyei, regionális átlagok alatt költenek kutatás-fejlesztési tevékenységre, melyet a kis- és középvállalkozói méretek és az ágazati sajátosságok magyaráznák. Meg kell említenünk azonban a K+F Mezőgazdasági Kutatócsoportot (Bajcsy-Zs. u 42.) Az informatika szolgáltatások, a lakossági aktivitás szintje (internet-ellátottság) alacsony, az információs társadalom kiépítésének irányába elsősorban a közintézmények, az oktatás területén történt beruházások mutatnak. A településen a szélessávú internet-hálózat elérhető, telefonkábelen, mikrohullámú sugárzásos technikán, és televíziós kábelen keresztül. A városban létrejött egy Civil Információs Központ, mely a lakosság számára a következő szolgáltatásokat biztosítja: Internet-használat, nyomtatás, szkennelés, fax, gépelés, számítógép-használat Turizmus A kifejezetten idegenforgalmi célokat szolgáló, annak érdekében létrehozott infrastruktúra a térségben elenyésző. Szálloda csak Kazincbarcikán és Ózdon található, az is inkább az üzleti-gazdasági szféra igényeinek kiszolgálására építi forgalmát. A KSH adatai szerint pl. az ózdi kistérségben 2004-ben 712 kereskedelmi szállásférőhelyet tartottak nyílván. Az ezer lakosra jutó kereskedelmi szálláshelyek száma kritikusan alacsony, 2004-ben 10 szálláshely jutott 1000 lakosra. A meglévő szálláshelyek kihasználtsága ugyanakkor így is alacsony, kevesebb szálláshellyel rendelkező kistérségekben 1000 lakosra vetítve magasabb a vendégéjszakák száma. A városban kimagaslóan jelentős történelmi és turisztikai jelentőségű műemlék nem található, de van néhány műemlék épület (5), egy műemléki objektum és egy kastély. A putnoki múzeum a környék természeti értékeinek bemutatásával egészíti ki a helytörténeti jelleget. A Putnokon egyre nagyobb sikerrel működő Gömör-Expo a határmenti térség kereskedelmi-gazdasági kapcsolatai szempontjából tölthet be jótékony szerepet. Az utóbbi években ez a térség is bekapcsolódott két olyan rendezvénysorozatba, amelynek a térségen kívül van a központja, de a sorozat egyes eseményei itt zajlanak: ez a Borsodi Művészeti Fesztivál, illetve a Sajóvölgyi Nemzetközi Folklórfesztivál. A település legjelentősebb kulturális rendezvénye a minden év nyarán megrendezésre kerülő Gömöri Nyár rendezvénysorozat. Főleg kulturális táborokat, kiállításokat, hangversenyeket, kultúrához kapcsolódó egyéb rendezvényeket szerveznek. Az É-D irányú Országos Kéktúra Útvonal - a védett és védendő területeket egyaránt magába foglaló zöld-folyosórendszer, mely a turizmus valamennyi formájának kedvező feltételeket biztosít. Vonzerőleltár néhány eleme: Ősbükkös, Serényi-kastély, Kányástető, Katolikus templom, Református templom, Gömöri Múzeum, Holló László Galéria, Serényikripta, Izraelita temető, Serényi László tér, Gimnázium épülete, Nepomuki Szent János szobra, Gömör Expo, Intergömör Kulturális Napok, Gömöri Nyár, Szép Esti Muzsika, Sajó Menti Folklór Fesztivál, Borsodi Művészeti Fesztivál, Kiállított bányagép, bányászemlékmű, Népszokások: tojásírozás, Az Országos Kéktúra útvonal, Tanösvény (Magas bérc), Extrém kerékpár-pálya, Városi Sportcsarnok, Népszokások (tojásírózás, csipke, népi ételek, hímzés stb.) 17

18 A városban lehetőség van teniszezésre, asztaliteniszezésre, lovaglásra, tornára, jógára, tánctanulásra, és küzdősportok végzésére. A Sajó a vízi sportok szerelmeseinek kínálja a kenuzás és a horgászás örömeit. További lehetőség van horgászásra az eredeti szépségében pompázó Halas-tónál, ahol telepített halállománnyal várják az odalátogatókat. Sajóban horgászható halak: fejes, domolykó, sügér, fenékjáró, küllő, bodorka, csuka, ezüst kárász. Halastóban horgászható halak: ponty, amur, csuka, ezüstkárász, compó, aranykárász, pisztráng, sügér, domolykó, más keszegfélék. Vadászati lehetőségek a működő vadásztársaságok területén. A település környezetének látnivalói: Gömörszőlős - Népi építészet emlékei - Református templom - Alkotóház - Kézműves Gyűjtemény - Néprajzi Gyűjtemény - Népi Gazdálkodás és Erdőgazdálkodás Szabadtéri Gyűjteménye - Oktatási Központ és Vendégház Kelemér Református templom Mohos tavak - Tompa Mihály Emlékmúzeum - Gömöri falvak református temetőiből faragott fejfák szabadtéri kiállítása - Népi építészet emlékei műemlék házak Tompa u. 43., 50., 127. Sajóvelezd - Régi pincék - Tájház - Dumasa-szakadék Dubicsány - Vay kastély A szállásadás hagyományai nem alakultak ki kellőképpen a térségben, még a legnagyobb településeken, pl. Putnokon sincs szálloda. Szálláslehetőség magánházaknál vehető igénybe, illetve a Serényi Gimnázium és Szakközépiskola kollégiumában évtől a MÁV állomáson turista szálláshelyek kerültek kialakításra, továbbá az önkormányzat alakított ki szálláshelyeket, melyek tovább bővítik a kínálatot. A környező kisebb településeken is kialakításra kerültek szálláshelyek. A Putnokon, Kelemérben, Gömörszőlősön és Dubicsányban található kisebb panziók színvonalra törekvő, de többnyire kialakulóban levő kezdeményezések. Az "egyéb fizetővendéglátás" címszó alatt megjelölt kategória pedig inkább albérletszerű, igen alacsony kihasználtságú putnoki szállásokat takar. Bár szállásadásra a falvak nagy részében lenne hajlandóság, mégis csak egy-két "elszigetelt" kezdeményezés működik a területen. 3 Magánszállásadás vendéglátóinak száma (fő) ,5 2 1, ,

19 Magánszállásadás férőhelyeinek száma (fő) Forrás: KSH Alapvető probléma az, hogy a környék turisztikai értékei nincsenek megfelelően feltárva, ebből kifolyólag a turistaforgalom többnyire az "átutazó" forgalomra korlátozódik, így a beruházások megtérülésére nem látnak garanciát Vendégek, vendégéjszakák száma Putnokon Vendégek száma magánszállásadásban (fő) Vendégek száma magánszállásadásban (vendégéjszaka) Forrás: KSH A vendéglátás téren nagy a lemaradás, a térségben nehezen találunk megfelelő színvonalú vendéglátóhelyet. Problémát okoz a nagyobb csoportok ellátása is. Putnokon a Havanna étterem, Pizza Bár, Putnok melletti Héti csárda, Kelemérben a Bagolyvár Fogadó áll rendelkezésre. A falvakban eddig csak elszórtan jelentkezett erre igény, így ott teljesen hiányzik ez a szolgáltatás. Részmegoldás, hogy előrendelésre óvodai, iskolai konyhák esetleg vállalják nagyobb csoportok étkeztetését, továbbá magánszállásadók közül is többen vállalják vendégeik ellátását. Ez egyes turizmus fajtáknál, pl. ökoturizmus esetén célszerű és megfelelő is. Italbolt minden községben van, de ezek színvonala nem a turizmus igényeihez igazított. A nagyobb közeli községekben az italbolton kívül már van néhány kulturáltabb vendéglátó egység is. 19

20 Vendéglátóhelyek száma (db) Forrás: KSH A turizmus olyan sajátos gazdasági ágazat, amelynek fejlesztése egyszerre több gazdaságstratégiai cél elérését mindenekelőtt településfejlesztést, a munkahelyteremtést, valamint a természeti és kulturális örökség hasznosítással egybekötött megőrzését is elősegíti. Az egyik legjelentősebb húzóhatással rendelkező ágazat, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, és ezáltal hatással van a lakosság életkörülményeinek alakulására. Putnok korábban ipari központ volt, és nem jellemezte a turistaforgalom. Ma a település központi fekvését Aggtelek, Jósvafő, valamint Szilvásvárad és Eger felé is útba esik igyekszik az önkormányzat kidomborítani. Jövőbeli tervei között szerepel a látnivalók fejlesztése és a városszépítés. Turizmus fejlesztésének célja Putnok városában: Ha kiegészítő jelleggel is, de hozzájárul a népesség egy részénél a megélhetés biztosításához, ezzel a település népesség-megtartó képessége növeléséhez Segít felkutatni, felismerni és tudatosítani a helyi értékeket, a helyi karaktert úgy a táji, természeti, mint az épített környezetben, a helyi kultúrában, ezzel növeli a helyi polgárok önbecsülését; A vendégváró törekvések erősítik a településen a környezet rendezésére irányuló törekvéseket. A településen a turizmus fejlesztését a Bükki- és Aggteleki Nemzeti Parkhoz, Szilvásváradhoz és Egerhez való közelségére lehet alapozni. A település és térségének sajátos táji, természeti, kulturális adottságai, a helyi karakter, a vidéki jelleg, amely többnyire szennyezéstől, környezeti ártalmaktól mentes, egészséges környezettel párosul (környezetváltozás, életmód és ökoturizmus, pihenés, sport, kerékpározás, rekreáció, lovaglás, vadászat.) A helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés eszközei A helyi gazdaságfejlesztés fontos eszközei voltak az elmúlt évtizedben azok a fejlesztések, melyek javítottak a vállalkozások működési feltételrendszerét, részben infrastrukturális, részben közvetett humán-feltételek és szolgáltatások oldaláról. Településen az elmúlt évben jelentős infrastrukturális változások történtek, mint például a gázhálózat kiépítés, telefonellátottság, ivóvízhálózat bővítése, korszerű, energiatakarékos lámpatestek felszerelése, útépítések, szervezett szemétszállítás bevezetése. A település egy részén a szennyvíz elvezetési rendszer kiépítése megtörtént. 20

21 Európai Uniós források bevonásával képzési és foglalkoztatási programok indultak és valósultak meg, melyekben 70 fő számára nyílt lehetőség a munka világába történő visszatérítésre. Az egészségügyi rendszerben egy új informatikai rendszer kiépítése is történt meg. Európai Uniós pályázati forrással megvalósult a Serényi László Általános Iskola egyik szárnyának teljes felújítása, számítástechnikai eszközökkel történő felszerelése, valamint a pedagógusok számítástechnikai oktatása. Mindkét általános iskolában nyelvi labor került kialakításra. Megtörtént az óvodások játszóudvarainak fejlesztése. Az elkészült új városfejlesztési koncepció és városrendezési terv kiemelten kezeli a 26.sz. út elkerülő szakaszának megvalósítását, mely azonban mindenkor kormányzati feladat. Megvalósult ugyanakkor: - a közvilágítás korszerűsítése és az új lámpatestek felszerelése. - kiépült a szennyvízberuházás I. üteme, - 15 út új aszfaltburkolatot kapott. - befejeződött egy Európai Uniós követelményeket is kielégítő piac kialakítása - folytatódott a járdaépítési program, - javult az ivóvízellátás, a csapadékvíz helyzete, a parkok és közterületek karbantartása, díszítése, a díszburkolatok kialakítása. - a város a szelektív hulladékgyűjtést is bevezette, - folytatódik a középületek akadálymentesítése. Az Önkormányzat gazdasági programjának megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít az elmúlt időszakban elkezdett fejlesztések, felújítások és a vállalkozásokat segítő, a lakossági ellátást javító szolgáltatások tovább fejlesztésére, ennek keretében: A városban futó pályázatok lehetőséget biztosítanak a munkahelyüket elvesztett emberek számára, hogy visszakerüljenek a munka világába. A településen elindult egy átstrukturálódás, amely úgy tűnik, hogy életképes lesz a jövőben, azonban vannak még kihasználatlan lehetőségek. Ilyen a város földrajzi helyzetéből adódó turisztikai lehetőségek széles palettája. A városban viszonylag kedvező áron vásárolható telek és ingatlan, akár közművesített, akár közművesíthető változatban. A zöldmezős beruházásokhoz az infrastruktúra biztosítható december 31-éig terjedő hatállyal a 51/1998. (III. 27.) Korm. Rendelet alapján az Ózd- Putnok-Észak-Hevesi és a határ menti zempléni térség, vállalkozási övezetként működött. Előnyös földrajzi fekvésből adódó kistérségi (Gömöri) turisztikai központként való funkcionálás lehetősége. Országos és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező városvezetés és civilszervezetek együttműködései gazdaságfejlesztési hatással is bírnak. Több éve működő regionális jelentőségű programok, a Gömör Expo, a Gömöri Nyár, az Inter Gömör Kulturális Napok Ugyanakkor a városban nincs, nem épült ki a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés intézményesített rendszere, a közvetett (beruházások, hatósági szolgáltatások) eszközökön túl hiányoznak a közvetített üzleti-, tanácsadási szolgáltatások, nincs inkubációs tevékenység, s hiányzik az információs tevékenység, a tudatos gazdaságösztönző városmarketing munka is. 21

22 2.2. Társadalmi tényezők és folyamatok jellemzése Demográfia Integrált Városfejlesztési Stratégia - Putnok A város lakosságának demográfiai adatai enyhe csökkenésről tanúskodnak, a születések száma csökken, míg a halálozások száma kissé emelkedik. A foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek miatt egy lassú elvándorlási, más irányból, a kistelepülésekről, pedig egy bevándorlási folyamat indult meg. Az óvodás és iskoláskorú népesség száma stabilnak mondható, ám összetétele változik. Arányeltolódás mutatkozik az alacsony státuszú lakosság felé. Ez azt is jelenti, hogy növekszik a nevelési gondokkal küszködő hátrányos helyzetű ilyen korú gyerekek száma. Ez a helyzet mindhárom közoktatási intézményt az esélyteremtés, a hátránykompenzáció pedagógiai eljárásainak fokozott alkalmazására készteti. Lakosság korcsoportonkénti megoszlása Putnokon Lakónépességből a 60 év felettiek száma Lakónépességből a évesek száma Lakónépességből a 0-14 évesek száma Forrás: KSH 22

23 Vándorlási egyenleg Putnokon (fő) Forrás: KSH Az elmúlt két évben megfordult az elvándorlás növekedésének trendje, azaz kisebb létszámmal csökken a lakosság száma. Születések és halálozások számának alakulása Születések száma (fő) Halálozások száma (fő) Forrás: KSH A természetes szaporodás ugyanakkor pozitív, a születés szám meghaladja a halálozásét. 23

24 Népesség kor szerinti megoszlása % 27% Gyerm.és fiatalkorú Munkaképes korú 59% Háztartások száma, helyzete 100 háztartásra jutó 100 családra jutó Év Háztartások Családok összes száma személy foglalkoztatott száma családtag gyerek 15 évesnél fiatalabb Forrás: Háztartásban élő Összes háztartás összesen foglalkoztatott munkanélküli Inaktív kereső 100 háztartásra jutó eltartott személy foglalkoztatott Forrás: KSH: 2001 évi adatok Általános iskola Középiskola Egyetem, Főiskola Összesen első évfolyamot sem végezte el Érettségi nélkül Érettségivel oklevél nélkül oklevéllel Putnok BAZ megye régió országos Forrás: KSH 2001-es adatai alapján 24

25 Foglalkoztatás-munkanélküliség A város foglalkoztatottsági folyamata a demográfiai tényezők mellett természetesen alapvetően a gazdasági folyamatok következményei. Foglalkoztatás-munkanélküliség január 31. Megnevezés Mutatószám Regisztrált álláskeresők 747 fő 365 napnál kevesebb ideig regisztrált 311 fő munkanélküliek Járadékos 740 fő Álláskeresési segélyben részesül 27 fő Rendszeres szociális segélyben részesül 435 fő Munkanélküliségi ráta térségi 31,6 % Regisztrált munkanélküliek száma az aktívkorúakon belül (17-55) Forrás: KSH Regisztrált munkanélküliek arány az aktívkorúakon belül (%) 14,47 14,37 14,59 13,3 13,83 13,92 14,08 14,7 12,43 12, Forrás: KSH 25

26 Putnok és térsége foglalkoztatási szempontból a megye legkritikusabb területei közé tartozik. Az elhelyezkedést tovább nehezíti a munkaerő kínálat kedvezőtlen aránya, összetétele. Jelentős a férfi többlet, a viszonylag fiatal, szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező életkori összetétel, az alacsony iskolázottsági, szakképzettségi szint, a magas és folytonosan emelkedő regisztrációs idő és az erősen hanyatló munkavállalási hajlandóság. A kialakuló kritikus helyzetet nehezíti, hogy a roma etnikumot alacsony képzettségi szintje miatt nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség, jelentős a tartós munkanélküliek száma. A nehézségek ellenére sok pozitív elem is jelen volt az elmúlt évek folyamán: - Nagyszámú elhelyezkedés a különböző közhasznúközmunka programokban, - Reintegrációt célzó munkaerő piaci programok, - Értékteremtéssel párosuló szociális jellegű foglalkoztatások indítása, folytatása Az ózdi kistérség elemzésénél nem szabad elhallgatnunk a mindenki által ismert tényt, miszerint a térségben jelentős a roma kisebbséghez tartozók aránya. A téma feldolgozása azért is szükséges, mert árnyalni kell a kialakult sztereotípiákat, közhelyeket. Az objektív, nem csak a negatív dolgokra fókuszáló kommunikáció segíthet a térség image váltásának megvalósításában, a befektetők szemében is kedvezőbb színben tünteti fel a térséget. A romák nehéz társadalmi helyzete ok-okozati összefüggések halmazából származtatható. A munkanélküliség miatt tömeges a körükben a szegénység, ebből adódóan általában elszigetelten, szegregáltan élnek (bár ez Putnokon kevésbé jellemző), sokszor nem emberi tartózkodásra épült épületekben. Munkát sok esetben azért nem kapnak, mert nincs meg a megfelelő képzettségük, és ma már a tömeg, fizikai munkák nagy részénél is megkívánják a középfokú végzettséget. Ezeket a problémákat tetézi (összefüggésben az előzőekben említettekkel) a romák rossz egészségügyi állapota, a hátrányos megkülönböztetés, a roma szervezetek felkészületlensége, szervezetlensége. Az ózdi kistérségben, Putnokon a romák eddigi végzettségi mutatói ugyanakkor az átlagnál kedvezőbb alapot adhatnak különböző munkaerő-piaci programok indítására, tekintettel arra, hogy relatíve magas az általános iskola 8 osztályát befejezett, illetve a középfokú tanulmányit befejezett roma. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Miskolc miskolci.agg l. edelényi encsi Iskolai végzettség és kistérségi elhelyezkedés (%) bef. valamilyen középfok 24,4 23,7 20,5 14,0 25,3 20,8 22,6 11,0 14,6 14,6 9,6 16,0 bef. ált. isk. 59,3 44,5 61,5 54,3 50,0 59,7 57,7 63,0 65,2 49,2 49,4 70,2 kevesebb, mint 8 osztály 16,3 31,8 18,0 31,8 24,7 19,5 19,7 26,0 20,2 36,2 41,0 13,8 ózdi sáros-pataki szeren-csi szikszói kazincbarcikai mezőkövesdi sátor-aljaújhelyi tiszaújvárosi Forrás: Ózdi kistérség felzárkóztatási programja (Helyzetelemzés) A kistérségbe a foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek miatt egy lassú elvándorlási, más irányból pedig egy bevándorlási folyamat indult meg. A lakosság magasabb képzettséggel rendelkező fiatal része elvándorol, az iskola elvégzése után nem tér vissza, az alacsonyabb 26

27 képzettségű roma népesség pedig bevándorol, számukra a kistérség ingatlanárak kedvezőek. Falvakból a városba beköltözők azonban nem csak alacsony státuszú helyzetben vannak. Folyamatosan jelen van a kistérséghez közeli multinacionális cégek elszívó hatása pl. General Electric, SAIA B., valamint az ország más részeiből érkező munkáltatók is megjelentek toborzás céljából. A térségben a mai napig kevés, többségében kis, esetleg közepes méretű munkáltató akad, akik közül csak kevesen tudnak fejlesztést, létszámbővítést végrehajtani. A munkanélküliek egyes ellátási formáit tekintve a jövedelempótló támogatásban részesülők száma folyamatosan csökken, folyamatosan nő viszont a rend-szeres szociális segélyben részesülő munkanélküliek száma. Kedvezőtlenül magas a szakmával nem rendelkezők száma, az általános iskolai ill. ettől alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya. A szakképzettséggel rendelkezők esetében a szakmaváltás lehetősége, a mobilitás hiánya biztosít kis mozgásteret. Többségben vannak a közép- ill. idősebb generációhoz tartozók. A közhasznú foglalkoztatás az összes elhelyezkedéshez viszonyítva még mindig a legjelentősebb eszköz. A térség néhány településén az egyetlen foglalkoztatási lehetőségként jelenik meg. A térségben fontos feladat a komplex foglalkoztatási célprogramok kidolgozása, a munkahelyteremtések elősegítése, ösztönzése. Ezen túlmenően fontos szerepet kell hagyni a szociális foglalkoztatásnak (közhasznúközmunka, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, pályakezdők foglalkoztatása) is i állapot Nyilvántartott Munkanélküliek száma Folyamatos nyilvántartott />365 nap/ Járadék típusú ellátás Segély típusú ellátás Rendszeres szociális segély Munkavállalási korú népesség Relatív mutató* (%) Arányszám** ,72 2,61 * Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Forrás: Népesség gazdasági aktivitás szerint Összesen Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Foglalkoztatott Munkanélküli =Aktív Inaktív Munkaképes Aktivitási Munkanélküliségi korú arány ráta ,6 % ,3 % 3,2 % ,8 % 22,4 % Foglalkoztatott + Munkanélküli = Aktív - Aktív + Inaktív = Munkaképes korú - Aktivitási arány = Aktív / Munkaképes korú - Munkanélküliségi ráta = Munkanélküli / Aktív - Nyilvántartott Munkanélküliek száma Folyamatos nyilvántartott />365 nap/ Járadék típusú ellátás Segély típusú ellátás Rendszeres szociális segély Munkavállalási korú népesség Relatív mutató* (%) Arányszám** ,47 2, ,35 2, ,37 2, ,7 2, ,36 2,33 27