EX-ACT Project. kor : Az Ózdi kistérség turizmusfejlesztési stratégiája Budapest, Margit krt. 5/A. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda

Átírás

1 EX-ACT Project Az M&E csoport tagja kor : Tanácsadó Iroda Consulting Az Ózdi kistérség turizmusfejlesztési stratégiája Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda 1022 Budapest, Margit krt. 5/A. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda 3530 Miskolc, Meggyesalja u augusztus 1

2 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 I. BEVEZETÉS A MUNKA HÁTTERE A STRATÉGIA ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA... 6 II. HELYZETELEMZÉS A KISTÉRSÉG HELYE ÉS SZEREPE A RÉGIÓBAN A kistérség általános jellemzői A kistérség településszerkezete Demográfiai jellemzők Infrastrukturális helyzet Gazdasági helyzet Munkaerő-piaci helyzet TURISZTIKAI KÖRNYEZET A turizmus nemzetközi környezete, a turizmus világtrendjei Az Európai Unió turizmusa Magyarország turizmusa Az Ózdi kistérség turisztikai helyzete Az Ózdi kistérség természeti adottságai A kistérség turisztikai kínálata A turistafogadás jellemzői Elérhetőség Szálláshelykínálat és vendéglátás A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK TURISZTIKAI SZEMPONTÚ BEMUTATÁSA Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Dubicsány Farkaslyuk Gömörszőlős Hangony Hét Járdánháza Kelemér Királd Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd

3 3.22. Putnok Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Sáta Serényfalva Uppony SWOT ELEMZÉS Következtetések III. A KISTÉRSÉG TURISZTIKAI STRATÉGIÁJA JÖVŐKÉP STRATÉGIAI KERET STRATÉGIAI CÉLRENDSZER Prioritások IV. AZ INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozása Turisztikai információs pontok kialakítása Turisztikai szakemberek képzése Közös programcsomagok kidolgozása Közös marketing tevékenység megvalósítása Aktív turizmus infrastrukturális fejlesztése Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Sportlétesítmények fejlesztése Kereskedelmi és magánszálláshelyek fejlesztése Helyi rendezvények kiszolgáló infrastruktúrájának kisléptékű fejlesztése Sportrendezvények szervezése V. AZ INTÉZKESÉDEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MECHANIZMUSA FEJLESZTÉSEK TÉRSÉGI SZINTŰ KOORDINÁCIÓJA FORRÁSTÉRKÉP

4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen dokumentum az Ózdi kistérség közötti turisztikai stratégiája, mely a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával, az Ózd Kistérség Többcélú Társulása megbízásából készült. A vezetői összefoglaló rövid áttekintést ad az Ózdi kistérség turisztikai stratégiájáról. Röviden összegzi a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításait, a helyzetfeltárás alapján meghatározott stratégiát, a jövőképet, valamint a kijelölt célok rendszerét. A turisztikai stratégia a kistérség turisztikai rendszerének fejlesztését megalapozó dokumentum, amelynek célja a kistérség harmonikus, versenyképes és fenntartható fejlődésének elősegítése. A stratégia mindazon fejlesztési területekre koncentrál, ahol a turizmus, mint stratégiai húzóágazat hozzájárulhat a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, a területi fejlettségi különbségek mérsékléséhez, valamint az általános életminőség és fogadókészség minőségi emeléséhez. Az Ózdi kistérség az ország legelmaradottabb térségei közé tartozik. A turizmus szempontjából is hátrányt jelenet, hiszen az idegenforgalom fejlesztésének előfeltétele a fejlett infrastruktúra, a változatos szolgáltatások, valamint a fizetőképes kereslet megléte. A kistérség vonzó hegyvidéki környezete természeti szépségekben igen gazdag. A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park, az Upponyi Tájvédelmi Körzet közelsége, az erdős, hegyes, dombos táj, a gömöri területek népi építészeti emlékei teszik különösen vonzóvá a vidéket. Az Ózdi kistérség természeti világa számos, nagyon szép, természetjárásra, pihenésre egyaránt alkalmas tájegységgel rendelkezik, ugyanakkor művelődéstörténeti, kulturális és történelmi értékei is vonzó turisztikai látványosságot biztosítanak az ide látogatók számára. A terület turisztikai infrastruktúrája viszont gyenge minőségűnek mondható, amihez hozzájárul a turisztikai szolgáltatások alacsony színvonala, a befektetések alacsony volumene és a turisztikai potenciál mind külföldi, mind belföldi népszerűsítésének hiánya. Az Ózdi kistérség a turisztikai jellegű mutatók tekintetében az utolsók között szerepel a megye kistérségei között. Ennek oka, hogy területének adottságai között nem találhatók klasszikusan látványos turisztikai vonzerők, és az ideérkezők többnyire bakancsos turisták, illetve iskolai kirándulók. B-A-Z megyében egyedül az Ózdi kistérségben nem működik Tourinform Iroda, amely tájékoztatást, programlehetőséget nyújtana a turistáknak. Azonban a közelmúltban került kialakításra a kistérség honlapja, mely részletesen bemutatja a kistérség településeit valamint turisztikai adottságait, értékeit. A kistérség turisztikai stratégiájának fő célja a turizmus versenyképességének növelése az Ózdi kistérségben. A kistérség jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: az Ózdi kistérség versenyképes, a helyi természeti adottságokra, hagyományokra épülő turizmussal rendelkezik. Az aktív- és rendezvényturizmus egyik hazai központja, mely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet és magas jövedelmet biztosít a térség lakosságának. A kistérségben élőknek sokfajta lehetősége van a munka utáni kikapcsolódásra, a rekreációra, a kistérség közösségi, kulturális élete intenzív, sokszínű. A jövőkép a fejlesztés alapcélja, melyhez stratégiai és operatív célok rendelhetők. 4

5 A kistérség stratégiai céljai a következők: A kistérségbe látogató turisták számának növelése A kistérségbe érkező turisták által eltöltött vendégéjszakák számának növelése A stratégiai célok az alábbi operatív célok elérésén keresztül valósulnak meg: A turizmus szakmai hátterének biztosítása Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése Szálláshelyfejlesztés Sportturizmus fejlesztése A stratégia céljai az alábbi prioritásokon és a prioritások alá tartozó intézkedéseken keresztül érhetők el: 1. prioritás: Humánerőforrás fejlesztés 1.1 Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozása 1.2 Turisztikai információs pontok kialakítása 1.3 Turisztikai szakemberek képzése 2. prioritás: Térségi szintű marketing tevékenység kialakítása 2.1 Közös programcsomagok kidolgozása 2.2 Közös marketing tevékenység megvalósítása 3. prioritás: Turisztikai infrastrukturális fejlesztések 3.1 Aktív turizmus infrastrukturális fejlesztése 3.2 Turisztikai szolgáltatások fejlesztése 3.3 Helyi rendezvények kiszolgáló infrastruktúrájának kisléptékű fejlesztése 3.4 Kereskedelmi és magánszálláshelyek fejlesztése 4. prioritás: Térségi sportturizmus megerősítése 4.1 Sportlétesítmények építése 4.2 Sport rendezvények szervezése A célok eléréséhez főként az Észak-Magyarországi Operatív Program és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében állnak rendelkezésre azok a források, amelyek az Ózdi kistérségben tervezett turizmusfejlesztési projektek megvalósításához támogatást nyújthatnak. Továbbá a jövőre nézve a közötti pályázati lehetőségek jelenthetik a tervezett fejlesztések fő forrását kiegészülve a magánbefektetők által befektetett tőkével. 5

6 I. BEVEZETÉS Jelen stratégia az Ózdi Kistérség Többcélú Társulása megbízásából, Az ózdi kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése" című ÁROP-1.1.5/C projektjének keretében valósul meg. A stratégia célja, hogy felülvizsgálva az Ózdi kistérség jelenlegi turisztikai helyzetét, fejlesztési javaslatokat fogalmazzunk meg a kistérség számára az elkövetkező évekre. 1. A MUNKA HÁTTERE Az Ózdi Kistérség Többcélú Társulása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől pályázati úton támogatást nyert az Ózdi kistérség turizmusfejlesztési stratégiájának elkészítésére. A szakértői munka 2010 júliusában vette kezdetét, a végleges tervdokumentumok 2010 szeptemberére készültek el. 2. A STRATÉGIA ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA A stratégia megalapozása érdekében a projekt első szakaszában a kistérség turisztikai, gazdasági helyzetét feltáró helyzetelemzést készítettük el a KSH T-STAR adatbázis, elemzése révén, valamint a helyi érdekeltek észrevételeit figyelembe véve. Az összegyűjtött primer és szekunder információk alapján kerülnek feltárásra a szükségletek, problémák, és a kitörési lehetőségek. A partnerség jegyében sor került a turisztikai helyzetre befolyással bíró szervezetek, döntéshozók véleményének beépítésére is két partnerségi rendezvény keretében. A partnerségi rendezvényeken jellemzően a kistérség döntéshozói, a munkaszervezetek képviselői, az érintett vállalkozások, civil szervezetek, valamint az Ózdi Kistérség Többcélú Társulása munkatársai vettek részt. A partnerségi rendezvényekkel párhuzamosan került sor a kistérségi, megyei, regionális, országos jelentőségű fejlesztési tervek összegyűjtésére és elemzésére. A tervezés során alkalmazott módszertan középpontjában egyrészt a kistérségben felmerülő igények és szükségletek komplex kezelése, másrészt a közép- és hosszú távú fejlesztési célkitűzések, valamint a rövidtávon megvalósítandó konkrét fejlesztési beavatkozások közötti összhang megteremtése áll. Kistérségi szinten a programozás, a fejlesztési tervezés abban áll, hogy az elkészülő fejlesztési dokumentum megfelelő keretet biztosítson a konkrét turisztikai projektek számára, csatornázzák, megfelelő irányba tereljék azokat, továbbá, hogy elősegítsék a rendelkezésre álló szűkös források koncentrálását. A kistérség jelenlegi helyzetét bemutató helyzetfeltárás, valamint a kívánatos, jövőbeli állapotát feltüntető jövőkép ismeretében láthatóvá válik a jelenlegi helyzet és a kívánatos állapot közötti különbség, melynek áthidalására szolgál a kidolgozott stratégia. A jövőképre épül a stratégia, a célok, és azt tovább bontva a részcélok meghatározása. Az intézkedések részletes ismertetése a stratégia gerince. Az intézkedések bemutatása a finanszírozási lehetőségek feltüntetésével zárul. 6

7 II. HELYZETELEMZÉS 1. A KISTÉRSÉG HELYE ÉS SZEREPE A RÉGIÓBAN 1.1. A kistérség általános jellemzői A 29 településből álló Ózdi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén helyezkedik el. Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád megye, délről Heves megye, keletről pedig a Kazincbarcikai kistérség határolja. Ezt a területet a természeti szépségek gazdagsága, és ami ennél még fontosabb, a természet viszonylagos érintetlensége jellemzi. A térség strukturálisan az itt folyó patakok völgyeinek vonalán szerveződött. Így a méreteinél fogva is centrum szerepet betöltő Ózdról kiindulva négy kisebb településláncot találunk (Sajó-völgy, Hangony-völgy, Nádasd-völgy, Hegyhát). A kistérség felszíni és felszín alatti vizekben gazdag. Legnagyobb folyóvize a Sajó folyó, ennek vízrendszeréhez tartozik a vidék összes vízfolyása. Jelentősebbek a Hódos és Hangony patak, amelyek Ózdnál egyesülve Sajónémetinél érik el a Sajót. 1. ábra: Az Ózdi kistérség földrajzi elhelyezkedése Forrás: Váti TEIR alapján saját szerkesztés Az Ózdi Kistérség jelzett turistautak által jól bejárható, melyeknek teljes hossza 121 km. Közülük három emelhető ki: az Országos Kéktúra útvonala, amely Kelemért és Upponyt érintve vezet át a területen; a Kohászok útja, amely 115 km-es hosszával összeköti Észak- Magyarország három kohászvárosát: Miskolcot, Ózdot és Salgótarjánt; a harmadik a helyi világháborús események helyszíneit felfűző Partizán út, amely mintegy 20 km hosszan a Hangonyi-tótól Borsodnádasdig tart. Az Ózdi Kistérség különleges természeti értékei közé tartozik az Upponyból induló Vízköznek is nevezett szűk szurdokvölgy, amely rendkívül gazdag növényritkaságokban, de értékesek a geológiai feltárásai is. Európai hírnévre tett szert a suvadás következtében 7

8 kialakult Arlói-tó, melynek közvetlen környékét fenyőerdők borítják, s ezért lehetőség van a vízparti párás, illetve a szinte páratlan mikroklímájú hegyi levegő együttes élvezetére. E levegő alkalmas allergiás légzőszervi problémák enyhítésére, gyógyítására. A Borsodi-dombság legfőbb nevezetességei a fokozottan védett, csuszamlással keletkezett keleméri Mohos-tavak, melyek különleges értéke, hogy a tőzegmohaláp megőrizte a jégkorszak előtti növények pollenmaradványit. A Putnok-Keleméri úton található hazánk egyik legcsendesebb, hangulatos kis tava, a Putnoki-tó, melynek egyik fő jellemzője, hogy a csodálatos lombos erdővel körülvett egyhektáros vízen soha nem fúj a szél. A falvak közül egyedei kínálatával kiemelkedik Gömörszőlős, mint ökofalu, ahol a fenntartható fejlődés elvére alapozva valósítják meg az idegenforgalmi fejlesztéseket A kistérség településszerkezete Az Ózdi kistérség területe 550 km 2, Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének 7,6%-a, ahol a megye lakosságának 10%-a él. A megye 15 kistérsége közül a negyedik legnagyobb területű és a második legnépesebb térsége. 2. ábra: Az Ózdi kistérség települései Forrás: Váti TEIR A települések jellemzően a völgyekben jöttek létre. A Sajó-völgy térségi szakaszának legnagyobb települése Putnok városa, itt találjuk még Dubicsány, Hét, Bánréve, Sajópüspöki, Sajónémeti és Sajóvelezd községeket. A bal parti dombságban alakultak ki a népi építészet emlékeit megőrző Gömörszőlős, Kelemér és Serényfalva községek. A jobb parti mellékvölgyben, a Hódos - és Hangony - patak összefolyásánál kiszélesedő területen jött létre a kistérség közigazgatási és ipari központja, Ózd város három, majd később még öt település egyesülésével. Az innen 8

9 nyugatra húzódó dombvidék falvai a Hangony völgyében Hangony, Kissikátor és Domaháza, a Hódos völgyében Arló, Borsodszentgyörgy, Járdánháza és Borsodnádasd. A völgyfőben fekszik a térség legfiatalabb városa, Borsodnádasd. Ózdtól délre, Farkaslyukon át érjük el a Hegyhát községeit, Csernelyt, Bükkmogyorósdot, Lénárddarócot, Csokvaományt, Sátát, Borsodbótát. Az egyedülálló természeti szépségeket rejtő Upponyi - hegység peremén találjuk Nekézsenyt, Upponyt, Sajómercsét és Királdot. 1 Ózdon kívül további két város található a kistérség területén, Borsodnádasd és Putnok. Ez az állapot a térségen belül policentrikus struktúrát hozott létre, ugyanakkor a 3 városon belül Ózd súlyponti szereppel bír Demográfiai jellemzők Az Ózdi kistérségben Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének 10%-a lakik, ami az elmúlt éveket figyelembe véve csökkenő részarányt jelent. Népsűrűsége 2009-ben 136 fő/km 2 volt 2, ami igen magasnak mondható, hiszen e mutató tekintetében a megye kistérségei között a harmadik helyen szerepel az Ózdi kistérség. 3. ábra: Az Ózdi kistérség népsűrűsége (2009) és népességszám változása közötti összefüggés ( ) 5% 2000 és 2009 közötti népességszám változás (%) Dubicsány Serényfalva Borsodbóta Királd -5% Sajópüspöki Hét Sajóvelezd Csokvaomány Járdánháza Bánréve Sajómercse Arló Kissikátor Kelemér Sajónémeti Putnok Domaháza Hangony Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Sáta Nekézseny -15% Csernely Lénárddaróc Uppony Gömörszőlős -25% Bükkmogyorósd Farkaslyuk Ózd -35% es népsűrűség (fő/km2) Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés A kistérség lakossága 2009-ben fő volt, mely fős és 8 százalékpontos lakónépesség csökkenést jelent a évi adatokhoz képest. Az Észak-magyarországi régióval összehasonlítva ahol szintén csökkenő tendenciát mutat a lakónépesség száma (5,2 százalékpont)- a csökkenés mértéke több mint másfél szerese a régiós adatoknak. 1 Dobosy László (2007): Ózdi kistérség 2 KSH T-Star 9

10 A népesség csökkenésének két oka van. Egyrészt a kistérségben a természetes szaporulat az elmúlt években negatív egyenleget mutatott. A fogyás 2000 óta éves szinten 345 fő és 975 fő között mozgott. A népesség természetes szaporodása a kistérségen belül csupán néhány településre volt jellemző 2009-ben az előző évhez viszonyítva: Farkaslyuk, Arló, Sajónémeti, Domaháza. Arányaiban a legnagyobb természetes fogyás Bükkmogyorósdra, Upponyra és Gömörszőlősre volt jellemző. A népesség csökkenésének másik oka a negatív vándorlási egyenleg. A kistérségből 2000 és 2009 között évente átlagosan 742 fő vándorolt el. Ezt az időszakot vizsgálva a legalacsonyabb elvándorlás Kissikátorra jellemző, azonban a magas arányú természetes fogyás miatt erre a településre is a népesség csökkenése jellemző. A régión belül a roma etnikumhoz tartozók száma Borsod- Abaúj- Zemplén megyében a legnagyobb. A romák a régió területén mindig is koncentráltabban voltak jelen, mint az ország legtöbb térségében. Ebben nagy szerepet játszottak a térség nehézipari beruházásai, amelyek a szocialista iparosítás folyományaként tömegével vonzották a régióba a képzetlen, olcsó, kétkezi munkaerőt. Ennek hatására egyes ipari centrumok és bányavidékek, pl. Ózd és a környező falvak roma lakossága megsokszorozódott. A évi népszámlálás alkalmával a kistérség népességének 9%-a vallotta magát romának. A romák számarányának növekedése különösen az utóbbi évtizedekben gyorsult fel. Ehhez hozzájárult, hogy létszámuk növekedésével párhuzamosan jelentősen csökkent a települések nem roma népessége a természetes fogyás és az elvándorlás következtében Infrastrukturális helyzet Az Ózdi kistérség Borsod Abaúj Zemplén megye központjától, Miskolctól mintegy 50 kilométerre északnyugati irányban fekszik, határa több helyen megyehatár is. Az kistérséget a 25. és 26. számú főutak érintik: a 26. sz. főút biztosítja a kistérség közúti kapcsolatát Miskolccal, míg a 25. sz. főút Eger felé biztosítja a közúti elérhetőséget. A települések egy részén (Borsodnádasd, Járdánháza, Arló, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve) keresztülhalad a 25. sz. főút, Putnokon és Dubicsányon pedig a 26. sz. főút, mely utakon igen jelentős a teherforgalom. A kistérség vasúthálózata részben kiépült. Miskolcról a 92-es számú Miskolc- Kazincbarcika-Ózd - vasútvonalon lehet megközelíteni. Ez egy kétvágányú vasútvonal, mely csak Kazincbarcikáig villamosított. A kistérségen keresztül halad még a 87 sz. Putnok-Eger vasútvonal is, melynek a Putnok-Szilvásvárad közötti szakaszát 2009 decemberében bezárták. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 79,3 %-os, de ezzel az értékkel az utolsók között szerepel a megye kistérségei között. Csak az Encsi, az Edelényi és az Abaúj- Hegyközi kistérség rendelkezik ettől alacsonyabb értékkel. A helyzet kedvezőtlenebb a szennyvízhálózatra bekapcsolt lakások aránya tekintetében. Az Ózdi kistérség a közműolló tekintetében sem éri el a megye fejlettségi szintjét. A térség lakásainak mindössze 45,3 százaléka lett bekötve a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba, ami a vízhálózatba bekapcsolt lakásokhoz képest 34 százalékponttal kevesebb. A villamos áram csaknem minden lakásba be van vezetve. Az egy fogyasztóra, illetve egy lakosra jutó fogyasztást sok tényező befolyásolja, például a lakások mérete, az egy háztartásban élők száma, a használt műszaki eszközök köre, stb. Így a villamosenergiafelhasználás adataiból nehéz következtetéseket levonni. A KSH adatai szerint 2008-ban az 1 Az Ózdi kistérség esélyegyenlőségi helyzetelemzése,

11 egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás mértéke 1749 kwh óra volt, mely értékkel az utolsó előtti szerepel az Ózdi kistérség a megyei rangsorban. A vezetékes gáz esetében valamivel sokszínűbb a helyzet; a vezetékes gáz használatának elterjedtsége meglehetősen különböző a kistérség településein. Az itt lakók alacsony jövedelmi helyzetükből eredően a mai napig nem használják olyan arányban a vezetékes gázt, mint amennyire azt az infrastruktúra kiépítettsége lehetővé tenné. Az egy háztartási fogyasztóra jutó gázfogyasztás mértéke 1088 m 3, ami mindössze 4,5%-al marad el a megyei átlagtól Gazdasági helyzet A történelmi múltban a térség lakossága elsősorban erdőgazdálkodásból és állattenyésztésből élt, földművelésre csak a Sajó völgyében és az enyhébb domboldalakon volt lehetőség. Az iparosítás 1847-ben vette kezdetét a Hangony völgyében az ózdi gyár megépítésével. A Borsodnádasdi Lemezgyár és a környező szénbányák megnyitásával jött létre az ózdi iparvidék. Egy térség gazdasági szerkezetének elemzése során az egyes ágazatok szerepét, főbb mutatóit vizsgáljuk. Az ágazati struktúra vizsgálata azért fontos, mert szorosan összefügg a gazdasági-társadalmi fejlettséggel. Egy terület gazdaságának helyzetét jól tükrözi a regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásának alakulása. 4. ábra: A regisztrált vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2009 Ingatlanügyek 12,35% Információ, kommunikáció 1,81% Oktatás 3,46% Bányászat, kőfejtés 25% 0,05% 20% 15% 10% Feldolgozóipar 5,39% Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0,10% Hulladékgazdálkodás 0,32% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 7,32% Építőipar 7,67% 5% 0% Egyéb tevékenység 0,02% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2,55% Egyéb szolgáltatás 3,93% Kereskedelem, gépjárműjavítás 17,84% Adminisztratív szolgáltatás Mezőgazdaság 3,19% Szállítás, raktározás 21,05% Művészet, szórakoztatás 2,67% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,32% 1,36% Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés 11

12 2009-ben az Ózdi kistérségben a KSH adatai szerint 4042 vállalkozást regisztráltak, mely a megye összes vállalkozásának az 5,6%-át teszi ki. A kistérségben a vállalkozások nagy része a szolgáltatás nemzetgazdasági ágban működik. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 54,7 volt. Ez jóval alatta van a megyei (100,7) és az országos (156,6) értékeknek is. Az elektronikai ipar az ipari termelés legnagyobb hozzáadott értéket produkáló része. Az elektronikai ipar az Ózdi kistérség egyik legnagyobb és legfontosabb ágazata, amely a közeljövőben a kistérség fejlődésének egyik kulcsa, kitörési pontja is lehet. Tudásintenzív jellegénél fogva jövő egyik vezető technológiája/iparága; a megfelelő körülmények és háttér megteremtése esetén komoly versenyelőnyt biztosíthat a kistérség számára. Az elektronikai, villamos berendezéseket gyártó területen a két legnagyobb befektető a General Electric és a Saia Burgess. Az elektronikai eszközök összeszerelése, gyártása nemcsak volumenében, hanem a hazai hozzáadott érték tekintetében is jelentős lehetőségeket rejt magában. A kistérség domborzati viszonyaihoz igazodóan a mezőgazdasági hasznosítású földterületeken vezető szerepet tölt be az erdőgazdálkodás. A kistérségben a klasszikus mezőgazdasági növények termesztése az alacsony termékenységű talajok miatt nem versenyképes, az földek aranykorona-értéke többségében alacsony. A térség talajtípusai, a kedvező hőmérsékleti viszonyok és az országos átlagnál magasabb csapadékadatok, a változatos domborzati viszonyok gazdag és jó minőségű faállományt biztosítanak. A fejlettebb gazdaságok növekedési pályája azt mutatja, hogy a gazdasági gyarapodás és a modernizáció motorja egyre meghatározóbb mértékben a szolgáltató szektor. Ezért is elengedhetetlen a szolgáltató szektor (különösen a kereskedelem, üzleti szolgáltatások és az információs-kommunikációs szolgáltatások) gyors ütemű fejlesztése hazánkban és az Észak magyarországi régióban is. A kistérségben a kereskedelmi üzletek felét az élelmiszer jellegű, az iparcikk és a ruházati szaküzletek adják. A másik fele a kereskedelmi üzletek további 24 fajtája között oszlik meg. Az üzletek legnagyobb része tehát a lakosság mindennapi ételellátását, valamint ruházkodását biztosítja, a tartós fogyasztási cikkek árusítására berendezkedett vállalkozások száma csekélyebb. 12

13 1.6. Munkaerő-piaci helyzet A népesség gazdasági aktivitását a foglalkoztatottak, valamint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes arányával lehet mérni. Utóbbi csoport a gazdaságilag aktív népesség, azaz azok, akik munkaerő-kínálatukkal megjelennek a munkaerőpiacon. A gazdasági válság hatására 2009-ben az Ózdi kistérségben a foglalkoztatottak létszáma jelentősen alacsonyabb, a munkanélkülieké pedig lényegesen magasabb volt, mint egy évvel korábban. A jól képzett a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerő megléte elengedhetetlen feltétele a gazdaság versenyképességének és a növekedésnek. A munkanélküliségi ráta értéke 2009-ben a kistérségben 21,32% volt, mely több mint kétszerese az országos átlagnak (10,05%). Az ipari létesítmények létszámleépítése, a bányák bezárása, valamint az országon belüli ingázási lehetőségek radikális csökkenése következtében a térségben egy igen jelentős munkaerő-többlet keletkezett. Ezt a szabad munkaerőt nem képes a mai napig felszívni a térség gazdasága. Ez eredményezi a térség magas munkanélküliségi rátáját, a foglalkoztatottak rendkívül alacsony arányát. Ezt a helyzetet tovább fokozza a gazdasági válság, melynek következtében az elbocsátások hatására közel 30 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma a kistérségben. A válság hatására elsősorban a feldolgozóiparból munkanélkülivé váltak száma nőtt jelentősen, ezen belül a férfiakat érintették nagyobb mértékben a leépítések. Szintén nőtt azok száma, akik az építőiparban veszítették el állásukat, illetve akik korábban a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban dolgoztak. (KSH) A kistérségben halmozottan jelentkeznek a foglalkoztatási problémák, melyek a korábban meghatározó nehézipari ágazatok felszámolásáig vezethetők vissza, amikor több ezren váltak munkanélkülivé. A munkahelyek megszűnése sokak esetében a mai napig konzerválta a munkanélküliséget. A települések önkormányzatai és lakossága folyamatosan mindent megtesz annak érdekében, hogy rátaláljon azokra a lehetőségekre, adottságokra, amelyek segítségével a fejlődés útján tovább léphet. 1 A kistérségben az országosan jellemző 84%-hoz képest 7%-al magasabb a fizikai foglalkozású munkanélküliek aránya. Ez az arány a megyében és a régióban is egyaránt 88%. Ezek az emberek a bányák bezárásával, az ipar fejlődésével, a termelés szerkezetének átalakulásával fokozatosan és tartósan szorultak ki a munkaerőpiacról. A fizikai munkát a technika modernizálódásával és a szalagmunkával jellemezhető bedolgozó rendszer kiszorulásával a magasan kvalifikált szakmunka váltotta fel. A vállalkozások működési területét vizsgálva megállapítható, hogy a kistérségben a legnagyobb foglalkoztatók az elektronikai ipar területén működnek. A két legnagyobb elektronikai cég (a General Electric és a Saia Burgess) közel 2000 főnek biztosít munkalehetőséget. Jelentős foglalkoztató a fémfeldolgozással, fémmegmunkálással foglalkozó Ózdi Acélművek Kft., mely kb. 400 főt foglalkoztat, Borsodnádasdon a Ples Zrt., Putnokon pedig az Északmagyar Téglaipari Rt. A települések többségén a foglalkoztatásban kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények, elsősorban a polgármesteri hivatalok, az iskolák és óvodák. Főleg a kis lakónépességgel rendelkező településekre érvényes ez, ahol egyébként is nagyon kevés a munkahely. A kis falvakban a szellemi foglalkozás betöltésére szinte csak ezekben a közintézményekben van lehetőség. 1 dr. Pallagi Istvánné: Ózd és kistérsége,

14 2. TURISZTIKAI KÖRNYEZET A turizmus korunk egyik legfontosabb, legnagyobb jövedelmet termelő iparága. Azonban a turizmus nemcsak a gazdasági életben játszik kiemelkedő szerepet, hanem az egyének életében is egyre fontosabb szerepet tölt be, hiszen a turizmus egyszerre az életmód szerves része és a változó életstílus egyik kifejezője is. A turizmus jelentőségét az adja, hogy egyidejűleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására. A turizmus az egyik legjelentősebb húzóhatással rendelkező ágazat, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Magyarország adottságai rendkívül kedvezőek a turizmus fejlesztéséhez. Jelenleg a turizmus a hazai GDP 9%-átadja és csaknem félmillió embernek biztosít munkahelyet. 1 A turizmus jelentősége azonban nem csak gazdasági területen jelentkezik. Lehetőséget biztosít rekreációra, ezáltal hozzájárul az egészséges életmód kialakításához. A turizmus közvetítő szerepet tölt be a különböző kultúrák között, az embereket megismerteti más kultúrákkal, és toleránsabbá teszi őket egymás iránt A turizmus nemzetközi környezete, a turizmus világtrendjei A turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb és legdinamikusabban növekvő ágazata. Gazdasági szerepe az elmúlt időszakban fokozatosan és dinamikusan növekedett, többek között jelentős GDP-előállító funkciójából és munkaigényes jellegéből, valamint jelentős beruházás-gerjesztő hatásából adódóan. A turizmus, mint üzleti tevékenység ugyanakkor támaszkodik az állam szerepvállalására is. Számos olyan externália társul hozzá, amely államilag koordinált esetben a fejlődést meredekebb pályára állítja és így a beruházás társadalmilag hatékonyabb szinten valósul meg. 3 Az ágazat ma világviszonylatban alapvetően hárompólusú: Európa, Ázsia és Amerika a világ három legnagyobb idegenforgalmi fogadó területe. Ennek ellenére a nemzetközi turizmusban az előző évtizedekben megszokott tendenciáktól eltérően már nem a kontinensek közötti, hanem a régiókon, kontinenseken belüli utazás van túlsúlyban, s az elmúlt években különösen előtérbe kerültek a szárazföldön is megközelíthető desztinációk. Európában a közép- és kelet-európai országok szerepe értékelődött fel az utóbbi években, míg Ázsia szerelmesei elsősorban a kelet-ázsiai és az óceániai területeket preferálják. A szárazföldön is megközelíthető desztinációkon belül fokozottan élénkül a belföldi turizmus iránti érdeklődés. Kiugró belföldi turizmussal bírnak azok az országok, melyek tengerparttal rendelkeznek, s magas a szabadságukat otthontöltők aránya (pl. Olaszország, Görögország, Spanyolország, Franciaország); téli sportokra lehetőséget adó területekkel bírnak, ahol a síelésnek tradíciója van (pl. Ausztria); nagy kiterjedésű országok, s a nagyobb távolságok áthidalása csak hosszabb időtartammal, az utazás megszakításával lehetséges, így egy utazás alkalmával több alkalommal igénybe vesznek szálláshelyeket (pl. Amerika) 1 Piac és Profit 2009/3 2 Nemzeti Turizmusfejlesztési stratégia Nemes Andrea: A turizmus gazdasági jelentősége nemzetközi és regionális szinten,

15 A turizmus világtrendjeinek ismertetéséhez az Észak-Magyarországi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiáját ( ) használtuk forrásként. Az alábbi elemzés a WTO (Turizmus Világszervezete) kutatásaira és nemzetközi szakirodalomra épül, melyből az Ózdi kistérség viszonyainak megfelelő, a kistérség turizmusára hatást gyakorló elemeket emeltük ki. A demográfiai szempontokat figyelembe véve főként Európában rohamosan nő az idősebb korosztályokhoz tartozók létszáma. Ezzel együtt nő a minőség, a kényelem és a biztonság iránti igény. Ugyanakkor növekszik a személyre szabott termékek iránti kereslet és javul a turistaforgalom a főszezonon kívüli hónapokban. A kontinensen lévő háztartásokban a szabadon elkölthető jövedelem és ezáltal a vásárlóerő is nő. Mindezek nagy hatással lesznek a nagy távolságra történő szabadidős célú utazásokra és a rövid látogatásokra egyaránt. A személyre szabott, speciális szolgáltatások, termékek iránti kereslettel párhuzamosan a luxus iránti igény növekedése is megfigyelhető. A korábban kevésbé népszerű időszakokban (főszezonon kívül) nő a városlátogatások és a rövid külföldi utazások iránti igény. Az iskolai végzettség átlagos szintje világviszonylatban emelkedik. Ebből következik, hogy a szabadidős célú utazások során nőni fog a művészetek, a kultúra és a történelem szerepe, vagyis a tanulási célú, szellemi gazdagságot segítő utak népszerűsége is emelkedik majd. Megfigyelhető trend, hogy az új, eddig mellőzött közép- és kelet-európai desztinációk iránti kereslet erősödik. A képzettség és az iskolai végzettség szintjének növekedése miatt kreatívabb kommunikációra lesz szükség a hatékonyabb információátadás segítése érdekében. A turizmuson belül a vizuális megjelenítés új módjait is lehetővé tevő internet szerepe tovább erősödik és a jövőben mindennél fontosabbá válik. Várható, hogy az utazási irodák szerepe visszaszorul, mert a tapasztalt turisták egyre gyakrabban saját maguk állítják majd össze utazásaikat. Az internetnek köszönhetően egyre gyorsuló ütemben átformálódnak a nemzeti turisztikai hivatalok és marketingszervezetek (emarketing térhódítása). A desztinációmarketing erősödni fog, a honlapok látogatásának meghatározó tényezőjévé válik. A modern társadalomban egyre fokozódó nyomás nehezedik az emberekre hétköznap, így nő a szabadidő és a valódi, aktív kikapcsolódás iránti vágy. Ugyanakkor a fizetett szabadságnapok számának emelkedése megállt, ez pedig kedvezőtlenül hat a turizmusra. A főüdülések hossza egyre csökken, inkább a több, rövidebb szabadidős célú utazás válik jellemzővé. A tapasztaltabb fogyasztók (turisták) egyre jobban meg tudják határozni szükségleteiket és egyre tájékozottabbakká válnak. A turizmus szempontjából ez egyre szigorúbb elvárásokat teremt a minőségre és az ár/érték arányra vonatkozóan. Erősödik a verseny a turizmuson belül a desztinációk és szálláshelyek között, az elvárt színvonalat nem teljesítő desztinációk hátránya erőteljesebbé és tartósabbá válik. Az egyes desztinációkat ismételten felkeresők száma az évek során egyre csökken majd. A tapasztalt turisták kritikusabbá válnak a mesterségesen kialakított kínálattal szemben, és előnyben részesítik az autentikusabb kínálatot. Az erősödő mobilitási igény ösztönzően hat a gépkocsi-, motorkerékpár- és kerékpárbérlésre. Egyre kedveltebbé válnak a teljes körű, változatos és kiegyensúlyozott élményt kínáló régiók, ami egyúttal hatékony desztinció-menedzsmentet igényel. A rövid utazások során a gyorsan és olcsón megközelíthető desztinációk egyre előnyösebb helyzetbe kerülnek, különösen akkor, ha a főszezonon kívül egy-egy jelentős esemény megszervezésére kerül sor. Egyre inkább háttérbe szorulnak azon desztnációk, melyek a könnyű elérhetőség iránt egyre erőteljesebben megnyilvánuló igényt nem képesek kielégíteni a rugalmatlan és kedvezőtlen csatlakozási lehetőségeket kínáló menetrendek miatt. 15

16 A nyugati társadalmak életmódja és ezzel a szabadidejének eltöltésével kapcsolatos elvárásai fokozatosan változnak. A szabadidős viselkedésben a személyre szabottság egyre fontosabbá válik, ami növeli a kisebb szálláshelyek iránti keresletet. Azok az idegenforgalomban tevékenykedő szolgáltatók lesznek előnyösebb helyzetben, akik képesek tökéletesen új terméket, koncepciót vagy szolgáltatást létrehozni, és amelyeket a hozzáadott értékük különböztet meg a versenytársaktól. A szolgáltatók hobbik és érdeklődési körök szerinti specializációja egyre fontosabbá válik, továbbá népszerűbbé válnak a szabadidős célú utazás egyszerűbb formái: szálloda helyett bungaló, lakókocsi helyett sátor. Az emberek egészségtudatossága tovább erősödik. Az egészségtudatosság erősödése a kereslet mennyiségét ugyan nem befolyásolja, a desztináció kiválasztására és az utazás alatt tanúsított magatartásra azonban mindenképpen hatni fog. A szabadidő aktív eltöltése és az aktív turizmus népszerűsége erősödik, és egyre nő a kereslet az ilyen típusú kikapcsolódásra alkalmas létesítmények iránt. A környezet iránt érzett felelősség tovább erősödik. A turizmusban ez a fenntartható desztinációk iránti kereslet növekedéséhez vezet, amiben egyre hangsúlyosabb szerep jut a természeti környezetnek és a lakosságnak. Ezzel párhuzamosan nő a desztinációk regionális jellegének jelentsége. A desztinációk kedveltségének foka egyre szorosabban kötődik majd ahhoz, hogy a helyi lakosság mennyire fogadja szívesen a turisták számának növekedését. A turizmuson belül is egyre nagyobb szükség van a biztonságra, így a turisták elkerülik a veszélyesnek ítélt desztinációkat. A kritikusabb, tapasztaltabb turista hamarabb él panasszal, ha a kínált termék nem felel meg az elvárt színvonalnak. Fontos, hogy a turizmusnak jobban fel kell készülnie, hogy a válság idején rugalmasabban felelhessen meg a turisztikai keresletnek. 16

17 2.2. Az Európai Unió turizmusa A Turisztikai Világszervezet, az UNWTO statisztikái alapján Európa tekinthető a világturizmus központjának. A nemzetközi turizmus éves forgalmának körülbelül felét bonyolítja, s a turistaérkezések közel 60%-át tudhatja magáénak. Az előrejelzések alapján Európa az elkövetkezendő években is megtartja vezető pozícióját. Terület 1. táblázat: A világ turizmusának jövőképe Bázis év (millió fő) Előrejelzés (millió fő) Piaci részesedés (%) Világ Afrika ,6 5,0 Amerika ,3 18,1 Kelet- Ázsia és Csendes-óceán ,4 25,4 Európa ,8 45,9 Közel-Kelet ,2 4,4 Dél-Ázsia ,7 1,2 Forrás: UNWTO adatai alapján saját szerkesztés Az előrejelzés szerint Európa továbbra is megőrzi vezető helyét a célterületek rangsorában, ám egyre kisebb lesz előnye más kontinensekkel szemben. Az a nemzetközi tendencia, mely szerint a turisztikai célterületek - tehát azok a helyek, ahová a turisták látogatnak - kontinensen belül egyre inkább koncentrálódik, Európán belül is megfigyelhető: a kontinens turisztikai forgalmának 85%-a az Európai Unióban zajlik, a legnépszerűbb célországok sorát Franciaország, Spanyolország, Olaszország, az Egyesült Királyság, és Németország adja. Az unión belüli határok eltűnésével és a közlekedési kapcsolatok hálózatának kiterjedésével fokozatosan megvalósul a szolgáltatások szabadsága, amely ösztönzőleg hat az idegenforgalomra is. Hiszen nemcsak a termék, hanem a termék igénybevevője is átlépi a határt, így a szolgáltatás és a személy szabad mozgása sok esetben egybeesik. Az EU bővülésének nemzetközi turizmusra gyakorolt hatása számokkal is érzékeltethető: az EU polgárainak kétharmada az unióban tölti el a szabadságát, s a világturizmusból származó bevételek fele az EU piacán realizálódik. A tagállamok fejlesztési forrásokhoz való hozzáférése növeli a tagállamok infrastrukturális beruházásainak mértékét, s bővülnek az ágazat és a vállalkozások lehetőségei. A turizmus Európán belüli nemzetköziesedését gyorsítja az Unió közös valutája, mely lehetővé teszi az árak közvetlen összehasonlíthatóságát, a könnyebb elszámolást, s az árfolyamkockázatok csökkenését is. 17

18 2.3. Magyarország turizmusa Hazánk legnagyobb nemzetközi vonzerővel rendelkező attrakciójának a főváros, Budapest és a Balaton környéke számít, melyek ugyan a turizmus teljesítményének közel felét adják, mégis egyúttal erős területi koncentráltságot is jelentenek. A vidéki területek a magas minőségű komplex szolgáltatások és a minőségi infrastruktúra hiánya miatt nem képesek e két, tömegturizmusra berendezkedett térséggel felvenni a versenyt, ami egyrészt az egy turistára eső költés alacsony volumenét eredményezi, másrészt nem képes biztosítani egész évben a kiegyensúlyozott turistaforgalmat. A szezonalitás következtében nagyon rövid a főidény, a szezonon kívüli kapacitások pedig csak alacsony hatásfokkal képesek működni. A magyar határokat 2009-ben 40,6 millió külföldi lépte át ben Magyarország utasforgalmi export bevétele 1201 milliárd forint volt, ami 10,4%-kal haladta meg az előző év adatát. A növekedéshez 29%-ban vásárlási, 16%-ban szabadidős kiadások járultak hozzá. (KSH) A külföldiek legkedveltebb célpontja Budapest Közép-Dunavidék és a Balaton régió. Magyarország beutazó turizmusának fő küldő területeit egyrészt a szomszédos országok, kiemelten Ausztria és Németország, valamint az új, dinamikusan fejlődő területek alkotják: a szomszédos országok (Szlovákia, Románia Szlovénia, Horvátország) magyarlakta településeiről nagy létszámban érkeznek az anyaországba rokonok, barátok, akik jelentős kirándulóforgalmat generálnak, ugyanakkor turisztikai szolgáltatásokat nem vesznek igénybe; hagyományos küldő országnak számít Ausztria, Németország, Olaszország, a Benelux államok, Lengyelország és az Amerikai Egyesült Államok, melyek az átlagosnál magasabb egy turistára eső költést eredményeznek; dinamikusan fejlődő, még kihasználatlan lehetőségeket magában rejtő országnak számít Franciaország, Spanyolország, Portugália, a skandináv országok, Nagy- Britannia, Oroszország, továbbá Európán kívül Japán, Izrael, Kanada. A belföldi turizmus legfőbb célhelyszíne többnyire az utazás céljától függ: egynapos utak esetén Budapestet választják az utazók, míg a többnapos, elsősorban pihenés-üdülési célú utak célpontja a Balaton és környéke ben a leglátogatottabb magyarországi város Budapest volt. Magyarország jelenlegi turisztikai kínálatával, valamint vendégforgalmával és bevételeivel Európában fokozatosan lemaradó pozíciót tölt be. A lemaradás egyelőre nem behozhatatlan, ugyanakkor a kínálat nemzetközi turisztikai trendeknek való megfeleltetésének, a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésének elmaradásával Magyarország rövidtávon hátrányos helyzetbe kerülhet versenytársaival szemben. A szomszédos országok, amelyek hasonló természeti és épített vonzerőállománnyal rendelkeznek, mint Szlovákia, Csehország, vagy Lengyelország, folyamatos turisztikai fejlesztésekkel rendkívül erős versenytársakat jelentek a magyar turizmus számára. 18

19 Magyarország turizmusának fejlesztési irányait a as időszakra a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) határozza meg. A Stratégia a jelenlegi helyzet alapos feltárását tekinti kiinduló alapnak, azonban egyben értékközpontúságot is képvisel. Az NTS az életminőség javítását tűzte ki célul, és a majdani fejlesztési irányok meghatározását a turizmus számára fontos értékek alapján kívánja felvázolni. Ennek kiindulópontja, hogy a turizmus által nyújtott élmények, illetve a turisták motivációi elsősorban az értékekből épülnek fel. 1 Az NTS a következő átfogó célokat határozza meg: emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés, a turistafogadás feltételeinek javítása, attrakciófejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés, hatékony működési rendszer kialakítása, valamint a horizontális célok (élménylánc, fenntarthatóság, esélyegyenlőség, határon átnyúló turizmusfejlesztés, ifjúsági turizmus). A Stratégia 8 prioritást fogalmaz meg (ezek szolgálják legközvetlenebbül a turisztikai szektor legfontosabb céljait), melyek mentén kell elkezdeni a megvalósítást: a hazai turizmus versenyképességének növelése, a turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai, innováción alapuló kínálatfejlesztés, regionális szintű desztináció-fejlesztés, a piaci igényeknek megfelelő szálláshelykínálat és vendéglátás kialakítása, az iskolarendszerű képzés erősítése, a turizmus általános megítélésének és elfogadottságának a javítása, regionális intézményrendszer átalakítása. Az Ózdi kistérség turizmusfejlesztési stratégiája illeszkedik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiához, hiszen a fő célja a kistérségben élő emberek életminőségének javítása. Prioritásai, operatív célja és intézkedései szintén az NTS által meghatározott célokhoz kapcsolódók. Az Észak-Magyarországi régió fejlesztéseinek legfőbb irányait megfogalmazó dokumentuma az Észak-Magyarországi Operatív Program részletesen foglalkozik a turizmus fejlesztésével. Az 2. prioritás a turisztikai potenciál erősítése, melynek legfőbb célja, hogy a természeti és kulturális értékeken alapuló termékek és szolgáltatások, illetve a turisztikai termékek szervezettségének minőségi javításával, a hálózati együttműködés kialakításával a program hozzájáruljon a vállalkozások versenyképességének a javításhoz, új munkahelyek teremtéséhez, valamint az erőforrások fenntartható hasznosításához 2. E cél eléréséhez az Ózdi kistérség turizmusfejlesztési stratégiája teljes mértékben hozzájárul. Az Észak-Magyarországi Régió Turizmusfejlesztési Stratégiája ( ) a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával összhangban készült, különös hangsúlyt fektetve a régió speciális adottságaira, lehetőségeire. A regionális stratégia átfogó célja megegyezik az országoséval. Három átfogó célt különít el a stratégia: a turistafogadás feltételeinek a javítása, versenyképes turisztikai termékkínálat, hatékony regionális desztinációmenedzsment. Az Ózdi kistérség turizmusfejlesztési stratégiája teljes mértékben hozzájárul a regionális fejlesztési célok megvalósulásához, a célrendszere (a turizmus szakmai hátterének biztosítása, turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése, szálláshelyfejlesztés) illeszkedik a régió stratégiájáéhoz. 1 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Észak-Magyarországi Operatív Program

20 2.4. Az Ózdi kistérség turisztikai helyzete Az Ózdi kistérség az ország legelmaradottabb térségei közé tartozik. A turizmus szempontjából is hátrányt jelenet, hiszen az idegenforgalom fejlesztésének előfeltétele a fejlett infrastruktúra, a változatos szolgáltatások, valamint a fizetőképes kereslet megléte. Az Ózdi kistérség turizmusának fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, hogy a környező jelentős és ismert turisztikai pólusok adta lehetőségeket kihasználja. A legközelebbi és egyben a legjelentősebb ilyen pólusok: Aggtelek és Szilvásvárad. A természeti értékeknek köszönhetően Aggtelek környéke napjainkban fénykorát éli. A Világörökséghez tartozó karsztvidék és a Baradla-barlang értékeire építve Aggtelek - a szomszédos Jósvafővel közösen - számos programot, és egész nyári programsorozatot szervez az Aggteleki Nemzeti Park felügyelete alatt. Hazánk nemzeti parkjai közül az Aggteleki Nemzeti Park az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre 1985-ben. A területet az UNESCO MAB (Ember és Bioszféra) programjában bioszféra rezervátummá nyilvánította, és két magterületet jelöltek ki a Haragistya, valamint a Nagyoldal térségében. Az ANP területe ekkor érte el a hektárt 1. Hazánk egyik legkedveltebb kirándulóhelye a szilvásváradi Szalajka-völgy, ahol a látogatók szabadon élvezhetik a csodás környezetet, a friss, tiszta levegőt, a nyugalmat. Szilvásvárad ad otthont a világhírű lipicai ménesnek. A törzsménistálló, a kocsimúzeum, a lovastörténeti kiállítás, a legelő ménes mind-mind nagy vonzerőt jelent a hazai és külföldi turisták körében egyaránt. Itt található hazánk egyetlen református körtemploma, a Bükkbe vezető tanösvény végén magasodó Millenniumi Kilátó, de hely- és őstörténeti kiállítás is várja a településre érkező vendégeket. A szabadidős sportok kedvelőit télen hóágyúval, felvonóval, hókezelő géppel rendelkező sípálya várja. Szilvásváradon található Magyarország egyetlen egycsöves bobpályája. Gasztronómiai különlegességek közül kiemelhetjük a pisztrángot, de több étterem kínál szarvasgomba felhasználásával készült specialitásokat is. A Szilvásváradra látogató kirándulókat hangulatos éttermek, négycsillagos wellness-szállodák, panziók és magánszálláshelyek, valamint egész évben programok sokasága várja. A település számos rendezvénynek is helyet ad (Szilvásváradi Nemzetközi Fogathajtóversenyek, Kutyakiállítás). A kistérség tágabb környezetében lévő frekventált turisztikai központok a következők: Eger, Bükk-fennsík, Miskolc, Lillafüred, Miskolc-Tapolca. Ezen desztinációk jelentős vonzerőt jelentenek, melyek jelentősen hozzájárulhatnak az Ózdi kistérség turizmusának fejlődéséhez. A kistérség határmenti elhelyezkedése révén fontos a Szlovákiában található környékbeli jelentős vonzerők feltérképezése is. Bánrévétől néhány kilométerre található csízi természetes jódfürdője, mely a Szlovák Köztársaság egyik leghíresebb fürdője. Az utóbbi években a fürdő területén az összes fürdőházat modernizálták és felújították. A fürdő alkalmas felnőttek és gyerekek gyógykezelésére, főleg idegrendszeri megbetegedések, mozgásszervi megbetegedések, érrendszeri megbetegedések és műtét utáni állapotok kezelésére ajánlott. A Sajó-folyó bal partján fekvő Betlér Rozsnyótól 5 km-re északra fekszik. A település és egyben a térség kiemelkedő látnivalója az Andrássy-kastély. A betléri kastély egyike a régió legjobb állapotban fennmaradt kastélyainak, eredeti berendezésével, bútoraival. Az épület jelenleg kastélymúzeumként működik, a térség leglátogatottabb műemlékei közé tartozik. A kastélyhoz tartozik egy közel 80 hektáros park. Az épület egy gyönyörű angolpark közepén 1 Az ANP Igazgatóság adatai 20

21 áll, mely folyamatosan megy át erdőbe ben a Történelmi Parkok Nemzetközi Bizottsága a világörökség védett parkjai közé sorolta. Nagyon fontos kiemelnünk, hogy 2013-ban Kassa lesz az Európai Unió kulturális fővárosa. A város viszonylag távol helyezkedik el a kistérségtől, de az eseménysorozat jelentőségét tekintve biztos, hogy hatással lesz az Ózdi kistérségre. A kistérség vonzó hegyvidéki környezete természeti szépségekben igen gazdag. A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park, az Upponyi Tájvédelmi Körzet közelsége, az erdős, hegyes, dombos táj, a gömöri területek népi építészeti emlékei teszik különösen vonzóvá a vidéket. Az Ózdi kistérség természeti világa számos, nagyon szép, természetjárásra, pihenésre egyaránt alkalmas tájegységgel rendelkezik, ugyanakkor művelődéstörténeti, kulturális és történelmi értékei is vonzó turisztikai látványosságot biztosítanak az ide látogatók számára. A terület turisztikai infrastruktúrája gyenge minőségűnek mondható, amihez hozzájárul a turisztikai szolgáltatások alacsony színvonala, a befektetések alacsony volumene és a turisztikai potenciál mind külföldi, mind belföldi népszerűsítésének hiánya. 5. ábra:turisztikai központok az Ózdi kistérségben Szervezőközpont és turisztikai térségközpont Tájközpont Kiránduló központ Forrás: B-A-Z megye területrendezési terve alapján saját szerkesztés 21

22 Az Ózdi kistérség természeti adottságai Az Ózd központú kistérség területe 548,39 km 2. A Bükk-hegységtől északra az országhatárig m magas medence jellegű dombságok alakultak ki, amelyek jellemzőek az egész kistérségre. Mintegy 15 km hosszan húzódik a teraszos Sajó-völgy. Ennek felszíne ártéri és közepes magasságú síksági domborzattípusba sorolható. Tengerszint feletti magassága átlagosan méter. A kistérség észak-keleti részén található a Putnoki-dombság a méter átlagos tengerszint feletti magasságú Keleméri-völggyel. A dombság felszínét döntően agyagos, homokos üledék fedi, miocén rétegeiben barnaszén található. A kistájra jellemzőek a lejtős tömegmozgásos és a különösen talajeróziós folyamatok. A Bükk északi homlokterében a Gömör-Hevesi-dombvidék térségünkbe is átnyúló része az Ózdi-dombvidék. Természeti értékét jelzi, hogy a Borsodnádasd, Arló és Domaháza közötti terület része a Tarnamenti Tájvédelmi Körzetnek. Földtani felépítésében a fiatal tengeri üledékek: az oligocén anyag, anyagmárga, homokkő, és a miocén széntelepes rétegsorok, kisebb foltokban a miocén vulkáni tufák vesznek részt. Az eróziós felszínt a suvadásos formák is gazdagítják. A kistérség délkeleti részén emelkedik az uponnyi vonulat, amely fő magját alkotja a Lázbérci Tájvédelmi Körzetnek. Az Upponyi-szigethegység tulajdonképpen csak egy része annak a hegységnek, amely összefüggő vonulatot alkot Uppony és Szendrő között. Morfológiailag ez az egység nem érzékelhető, mivel a pliocéntól kezdődően a földfelszínt a folyóvizek feldarabolták és néhány helyen üledékeikkel is elfedték. Az itt méterre a tengerszint fölé emelkedő hegység északnak haladva fokozatosan lejt és veszíti el magasságát a Sajó völgyének területéig. A kistérség felszíni és felszín alatti vizekben gazdag. A legnagyobb folyóvíz a Gömör- Szepesi érchegységben eredő Sajó-folyó, melynek vízrendszeréhez tartozik a környék összes vízfolyása. Jelentősebbek a Hódos-patak és a Hangony-patak, melyek Ózdnál egyesülve Sajónémetinél érik el a Sajót. A Csernely-patak a Lázbérci víztározót táplálja, ahol a Bán-patak vizével egyesülve ömlik a Sajóba. A kistérség legnagyobb tava a Lázbérci-víztározó, amely között épült Bánhorváti, Dédestapolcsány és Uppony között a Bán-patak és a Csernely-patak völgyének elzárásával. Így egy 6,2 millió köbméter vizet befogadó mesterséges víztározó jött létre, mely többek között Ózd város vízellátását is biztosítja. A 6 hektár vízfelületű Arlói-tó suvadással keletkezett. A 6,3 hektáros Hangonyi-tavat mesterségesen alakították ki. A 2 hektáros Borsodnádasdi-tavakat ipari vízellátás céljára építették. A Sajó völgyében a kavicsbányászat következtében több bányató is keletkezett, melyek közül a Héti-tó a legjelentősebb. A kistérség a növényföldrajzi tájtagolás szempontjából a Pannóniai vagy Magyar flóratartomány Északi-középhegység flóravidékébe tartozik. A terület jellemző növénytársulásai a keménylombú ligeterdők, a dombvidék alacsonyabb részein cserestölgyes, a magasabban fekvő területeken pedig a gyertyános-tölgyes, szubmontán bükkösök. A nyílt helyeken, elsősorban a Sajó közelében és a Hangony-völgyben leggyakrabban a magaskarós társulások, a gyapjús láprétek, a mocsárrétek és a nedves kaszálók fordulnak elő. Az Upponyi-sziklaszurdokban sok olyan növényt találni, amely a bükki sziklákon is honos, de itt különösen dúsan tenyészik. Az erdőművelésbe vont területeket vegyeskorú kemény- és lágylombos erdők, az Upponyi-hegység térségében fenyőerdők borítják. A vidék egyetlen őshonos tűlevelűjével, a borókával szórványosan minden nyílt domboldalon 22