Építkezők Országos Egyesülete:

Átírás

1

2 Építkezők Országos Egyesülete: Felmérés a Magyarországon forgalomban lévő építőanyagok minőségéről Felmérés célja: A felmérést abból a célból készítette az Építkezők Országos Egyesülete, hogy képet kapjon az Építőipari Panaszmentességi Igazolással rendelkező vállalkozások véleményéről az általuk használt építőanyagokkal kapcsolatban. Továbbá szervezetünk számára fontos volt, hogy az Építő Akadémia képzésprogramhoz kapcsolódóan információkat kapjunk az adott vállalkozások mobilitási hajlandóságáról a jövőbeni képzések földrajzi elhelyezkedésének meghatározásához. Technikai paraméterek: Alapsokaság: 3500 Fő Mintanagyság: 500 fő Megkérdezés módja: telefonon keresztül Erőforrásigény: 3 telefonos munkatárs 15 óra alatt végezte el a munkát Elemzési mutatószámok: Átlag, Megoszlási viszonyszám (minőségi, mennyiségi, területi) Módszertan A kutatás során a szervezet elvégzett egy primer kutatást és egy szekunder kutatást. A primer kutatás során az alapsokaságból kvótás mintavétellel lett meghatározva a minta, törekedve a reprezentatívitásra. A primer kutatás egy kérdőíves vizsgálat volt, a kérdőívet telefonon keresztüli lekérdezés keretében töltötték ki az építőpari vállalkozások. A kutatás minél magasabb megalapozottságához egy szekunder kutatás is történt. A szekunder kutatáshoz az adatokat a Cégnyilvántartás és Központi Statisztikai Hivatal adataiból gyűjtöttük. A szekunder kutatás során megvizsgáltuk a vállalkozások földrajzi elhelyezkedését, árbevételét, foglalkoztatottak számát, és a vállalkozások formáját. Célcsoport meghatározása: A felmérés hitelességének szempontjából kiemelkedően fontos volt, hogy a vizsgált témakörben releváns tudással és tapasztalatokkal rendelkezzen a mintavételhez felhasznált alapsokaság. Ebből kifolyólag nem hagyatkozhattunk csupán a TEÁOR kód alapján történő szűrésre (hiszen az nem minden esetben hiteles), hanem úgynevezett szűrőkérdéseket állítottunk össze, hogy képet kapjunk a megkérdezett cégek tényleges tevékenységi köréről. A tevékenységi körök kiválasztásánál ügyeltünk, hogy képviseltetve legyen minden olyan építőipari szakterület, amely érintett lehet a hőszigetelő anyagok beépítésében. A tényleges lekérdezés kérdéssorát és válaszlehetőségeit egy 30 vállalkozásból álló mintán történt tesztlekérdezés tapasztalatai alapján állítottuk össze. A felmérésben egy 400 fős lista került lekérdezésre, amivel 3 telefonos munkatárs 15 óra alatt végzett. A mintavétel az Építőipari Panaszmentességi Igazolással rendelkező vállalkozások listájából történt az Építkezők Országos Egyesületének dedikált kapcsolattartó rendszerén keresztül. 1

3 Szekunder adatok összegzése A primer elemzés szempontjából nagyon fontos, hogy minél jobban ismerjük meg a minta összetételét. A szekunder információk segítik majd a primer adatok értelmezését. Az elsődleges kutatáshoz meghatározott kérdéssor tükrében a következő táblázatokban foglaltuk össze a kutatás megfelelő értelmezéséhez szükséges már rendelkezésre álló releváns adatokat. A táblázat egyértelműen mutatja a mintavétel reprezentativitásra való törekvését, hiszen Magyarország minden megyéjéből részt vettek vállalkozások a felmérésben. Továbbá az ábra mutatja a hazánkban tapasztalható területenként eltéréseket is a vállalkozások számában. 2

4 A válaszadók vállalkozási forma szerinti megoszlása, szintén fontos az utólagos adatelemzés szempontjából, hiszen a vállalkozások által adott válaszokból különböző rejtett összefüggésekre következtethetünk majd. A fenti ábra mutatja, hogy a válaszadók 54,98%-a korlátolt felelősségű társaság. A felmérésben százalékosan közel azonos számban vettek részt betéti társaságok (19,48%) valamint egyéni vállalkozások (23,81%). A többi vállalkozási formához képest elenyésző a közkereseti társaságok kitettsége (1,73%), ami annak tudható be, hogy ilyen jellegű vállalkozási formát már nagyon ritkán választják a vállalkozók. Hipotézisek meghatározása: Az alábbi végleges hipotézisek a kérdőíves vizsgálat tapasztalataira alapozva kerültek meghatározásra. H1: A megkérdezett vállalkozások többsége nem helyi szinten végzi a tevékenységét. H2: A megkérdezett vállalkozások elsődleges célcsoportja a magánmegrendelők. H3: A megkérdezett vállalkozások többsége romlást érzékel az építőanyagok piacán. H4: A megkérdezett vállalkozások többsége nem vesz részt a gyártó cégek által szervezett képzéseken. H5: A megkérdezett vállalkozások többsége a nagyobb piaci márkák termékeit részesíti előnyben 3

5 Feltett kérdésekre kapott válaszok kiértékelése Első kérdés a tevékenységi kör feltérképezése. Az első kérdés a szűrést szolgálta, információt a megkérdezett vállalkozások tényleges tevékenységi köréről. Ebből kiderül, hogy a megkérdezettek több, mint fele generálkivitelező. 4

6 A 2. kérdésben került lekérdezésre az adott vállalkozás tevékenységének földrajzi sugara. Ebben a kérdésben fontos volt, hogy kapjunk egy képet a vállalkozások rugalmasságáról. A kapott válaszok területi soraiból számított megoszlási viszonyszámokból egyértelműen megállapítható, hogy a megkérdezett vállalkozások 68%-a nem helyben végzi a munkáját, hanem ha a székhely/fiókteleptől távolabb eső munkákat is elvállalja, legtöbbjük megyei szinten végzi a tevékenységét. 5

7 A 3. kérdésben rákérdeztünk a vállalkozások ügyfélkörének az összetételére. Ez a későbbi kérdések folyamán lesz fontos, hiszen a vizsgálat kiterjed majd a felhasznált anyagokra, minőségének esetleges változására a megbízói kör tükrében. A kapott válaszok minőségi soraiból számított megoszlási viszonyszámok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a megkérdezett vállalkozások 61,2%-nak az elsődleges ügyfélköre a lakosság. Emellett viszont nem elhanyagolható az úgynevezett B2B tevékenység, tehát az üzleti ügyfelek felé történő szolgáltatás sem. A felmérés részletességét mutatja, hogy a válaszadók között voltak a legnagyobb piaci szereplőket kiszolgáló vállalkozások is, hiszen 9,5%-ban közintézményeket és 4,6%-ban közbeszerzéseket jelöltek meg a megkérdezettek, mint elsődleges ügyfélkör. 6

8 A 4. kérdés az építőanyagok minőségi változására irányul. Fontos, hogy képet kapjunk az építőipari vállalkozások tapasztalatairól az általuk vásárolt és beépített anyagokról. A kapott válaszok alapján kiderült, hogy a vállalkozások 69,2%-a semminemű változást nem tapasztalt. Az fontos visszacsatolás lehet akár az építőanyaggyártók számára is, hogy az adott években bevezetett fejlesztések nem éreztették a hatásokat a vásárlóik körében. A vállalkozások 9,9%-a folyamatos javulást tapasztal, ami mindenképpen pozitív hatással van a kivitelezések minőségére. Viszont nem lehet elmenni amellett sem, hogy 13,7%-ban a megkérdezett vállalkozások panaszkodtak az általuk használt anyagokra, sőt folyamatos romlásról számoltak be. 7

9 Az 5. kérdés konkrétan rákérdez, hogy mennyire elégedettek az Építőipari vállalkozások az építőanyagok minőségével. A kérdésre kapott válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a vállalkozások meg vannak elégedve az általuk használt építőanyagok minőségével. Az alábbi diagramon is látható, hogy a megkérdezettek 9,1%-a adott 6-ost vagy annál alacsonyabb pontszámot. A 6. kérdés a megkérdezett vállalkozások által használt anyagok gyártóira kérdez rá. Ez a kérdés nagyon fontos, mert adott esetben képet adhat a vállalkozások márkahűségéről. A kapott válaszokból egyértelműen 3 gyártó cég emelkedik ki a harmadik helyen az LB Knauf hőszigetelési termékei vannak 35,7%-kal, a második helyet foglalja el a Baumit hőszigetelő rendszer 38%-os kitettségével. A legnépszerűbb gyártó pedig a Mapei ragasztók lettek 41,2%- kal. Ezek az adatok alátámasztják, hogy a vállalkozók nem szívesen választanak olyan gyártótól terméket, amelyiknek nincs befuttatott márkaneve a piacon. 8

10 Az 7. kérdés egy nagyon fontos témára világít rá. Az Építkezők Országos Egyesülete által működtetett Építőipari Panasziroda tapasztalatai alapján a vállalkozások egy része nem azért károsítja meg a megrendelőket, mert rossz szándékú, hanem azért, mert adott esetben nem ért az új technológiájú anyagok beépítéséhez. A kérdésre adott válasz meglepően jó arányt mutat, főleg, hogy 94,3%-ban kivitelező vállalkozások részvételével készült a felmérés. Ez egy komoly visszacsatolás az Építőipari Panaszmentességi Igazolással rendelkező vállalkozásokról, mivel nem csak a piaci magatartásuk kifogástalan, hanem a szakmai felkészültségük is arányaiban sokkal magasabb, mint az átlag építőipari vállalkozásoké. 9

11 A 7. kérdéshez végeztünk egy kiegészítő elemzést további adatok kinyerése céljából Megvizsgáltuk, hogy van-e összefüggés a vállalkozási forma és az önképzésre való hajlandóság között. Az alábbi táblázat összefoglalja a válaszadók vállalkozási forma szerinti megoszlását. A táblázat egyértelműen jelzi, hogy van összefüggés a vállalkozási forma és az önképzési hajlandóság között, hiszen korlátolt felelősségű társaságok esetén 58,56%, betéti társaságok esetén: 53,85% az önképzést folyamatosan művelők száma, míg az egyéni vállalkozások esetén ez mindösszesen 38%. 10

12 Önképzési hajlandóság vizsgálata az elsődleges ügyfélkör tükrében Részt szokott-e venni az építőanyaggyártók közreműködésével szervezett képzéseken? Elsődleges ügyfélkör Igen Nem Magánszemélyek 46,15% 53,85% Vállalkozások 62% 38% Közbeszerzések 66,66% 33,33% Közintézmények 52,38% 47,62% Az összefoglaló táblázatból egyértelműen látszik, hogy egyedül az elsődlegesen magánszemélyeket kiszolgáló vállalkozások esetében vannak túlsúlyban a nemleges válaszok (az arány Igen:46,15%, Nem:53,85%) Egyértelműen látszik, hogy a vállalkozásokat és közbeszerzéseket kiszolgáló vállalkozások esetében arányait tekintve sokkal többen vesznek részt képzéseken itt az arány közel 2/3 és 1/3-ad az Igen-ek javára. 11

13 A megkérdezett vállalkozások válaszadási hajlandóságáról külön statisztikát készítünk minden egyes felmérés végén, ami az alábbiakban alakult: 12

14 Hipotézisek vizsgálata H1: A megkérdezett vállalkozások többsége nem helyi szinten végzi a tevékenységét. Megtartva A H1 hipotézist megtartom, mivel a válaszadók mindösszesen 31,9%-a végzi helyi szinten a tevékenységét. H2: A megkérdezett vállalkozások elsődleges célcsoportja a magánmegrendelők. Megtartva A H2 hipotézist megtartom, mert a vállalkozások 61,2%-a a magánmegrendelőket jelölte meg, mint elsődleges célcsoportot. H3: A megkérdezett vállalkozások többsége romlást érzékel az építőanyagok piacán. Elvetve A H3 hipotézist elvetettük, mert a válaszadók mindösszesen 13,7%-a érzékel romlást az építőanyagok körében, többségük 69,2%-ban nem tapasztal változást az anyagok minőségében. H4: A megkérdezett vállalkozások többsége nem vesz részt a gyártó cégek által szervezett képzéseken. Elvetve A H4 hipotézist elvetettük, mert a válaszadók 52,1%-a részt vesz a gyártó cégek által szervezett képzéseken. H5: A megkérdezett vállalkozások többsége a nagyobb piaci márkák termékeit részesíti előnyben. Megtartva A H5 hipotézist megtartottuk, mert a vállalkozások többsége által megjelölt márkák alapján bebizonyosodott, hogy nagyfokú márkahűség alakult ki a nagyobb piaci márkákkal kapcsolatban. 13

15 Következtetések 1. A vállalkozások általánosságban nem tapasztalnak az építőanyagok minőségében változást. Ezt igazolja a 4. kérdésre adott válaszok 69,2%-ban jelölték meg ezt a válaszlehetőséget a megkérdezettek. 2. Az építőipari vállalkozások elégedettek az általuk használt építőanyagok minőségével. Ezt mutatja, hogy az adott kérdésre a válaszadók 1-től 10-ig terjedő skálán 90,9%-ban 7 vagy annál magasabb pontot adtak az anyagminőségre. 3. A vállalkozási forma nagyban meghatározza a vállalkozások önképzési hajlandóságát. Ezt az eredményt hozta az elemzés, ami az önképzési hajlandóságot vetette össze a válaszadók vállalkozási formájával. Ennek értelmében általánosságban megállapítható, hogy az egyéni vállalkozások kevesebbet járnak képzésre (38%), mint a társas vállalkozások (Bt 53,85%, Kft. 58,56%) 4. Az építőipari vállalkozások többsége nem helyhez kötötten végzik a tevékenységét. A 2. kérdésre adott válaszok alapján lehet megállapítani. A válaszadók mindössze 31,9%- a végzi helyi szinten a tevékenységét. 14

16 Összegzés Az Építkezők Országos Egyesülete azzal a céllal készített felmérést a Magyarországon forgalomban lévő építőanyagok minőségéről, hogy visszacsatolást kapjon a piac szereplőitől az aktuális építőanyag felhasználási szokásokról. Továbbá fontos volt szervezetünk számára a vállalkozások véleménye, amely nagy segítséget nyújt majd az Építő Akadémia képzésprogram fejlesztésében. A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a vállalkozások nagy része nem helyhez kötött a munkavégzés szempontjából, tehát rugalmasan elvállalják megyei vagy akár országos szinten a munkákat. Az építőanyagok minőségét vizsgáló kérdésekből kiderült, hogy a vállalkozások nem tapasztalnak az elmúlt két évben változást az anyagminőség kapcsán. Ez az adat némileg meglepő, hiszen az építőanyaggyártó cégek folyamatosan innovációkat vezetnek be, ezek viszont a felmérés szerint nem éreztetik a hatásukat. Emellett a vállalkozások közel 80%-a elégedett az általuk használt építőanyagok minőségével. Ez az arány arra vezethető vissza, hogy tapasztalható egyfajta márkahűség kialakulása, mivel a vállalkozások többsége olyan építőanyaggyártók termékeit használja, amik már több éve jelen vannak a magyar piacon és folyamatosan magas minőséget produkálnak. Fontos volt továbbá, hogy megvizsgáljuk a vállalkozók önképzésre való hajlandóságát is. Felmérésünkből egyértelműen kiderül, hogy az Építőipari Panaszmentességi Igazolással rendelkező vállalkozások több, mint 50%-a folyamatosan részt vesz az építőanyaggyártó cégek által szervezett képzéseken. Ez nagyon jó aránynak számít, hiszen a kivitelező vállalkozások nincsenek kreditpontokhoz kötve, ebből kifolyólag önszántukból vesznek részt a képzéseken. Ebből arra lehet következtetni, hogy az anyagbeépítésben sokkal járatosabbak az Építőipari Panaszmentes vállalkozások, mint a többi piaci szereplő. Összefoglalva, a megkérdezett vállalkozások elégedettek az építőanyagok minőségével, folyamatosan részt vesztnek képzéseken és többségük rugalmasan kezeli a munkák földrajzi elhelyezkedését, így nem csak helyi szinten végzik a tevékenységüket. 15