BESZÁMOLÓ A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT MUNKÁJÁRÓL

Átírás

1 Népliget u. 2. sz BESZÁMOLÓ A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT MUNKÁJÁRÓL FARKAS ZOLTÁNNÉ UHRINNÉ DARVAS ERZSÉBET GYETVAI JÁNOSNÉ KÓNYÁNÉ JAKAB IDA PARÓCZAI ZOLTÁN 2010

2 TARTALOM TARTALOM... 1 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ CSOPORT TAGJAI... 2 A 2009/2010-ES TANÉV MINŐSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINAK RÖVID ÉRTÉKELÉSE... 2 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ CSOPORT ÉVES MUNKATERVE... 3 A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK 2009/2010. TANÉVI ÜTEMEZÉSE... 4 AZ IMIP FELÜLVIZSGÁLATA ELJÁRÁSJOGI VIZSGÁLAT ANYAGI JOGI VIZSGÁLAT... 5 DIFER MÉRÉS AZ OKM TELEPHELYI EREDMÉNYEI AZ ISKOLÁNK IKT STRATÉGIÁJA KÉRDŐÍVES VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDJÉRŐL VÉLEMÉNYEK A PEDAGÓGUSÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJÉVEL KAPCSOLATBAN A KÖZVETLEN PARTNEREINKTŐL VISSZAÉRKEZŐ KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE, ELEMZÉSE A TANULÓK VÉLEMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A SZÜLŐK VÉLEMÉNYE A PEDAGÓGUSOK VÉLEMÉNYE A RÓZSAHEGYI-DÍJ ODAÍTÉLÉSE SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TUDÁS, ATTITŰD ÉS HASZNÁLATI SZOKÁS VIZSGÁLATA

3 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ CSOPORT TAGJAI Igazgató: Farkas Zoltánné Oktatási igazgató helyettes: Uhrinné Darvas Erzsébet Minőségirányítási csoport vezetője: Paróczai Zoltán Minőségirányítási csoport tagjai: Kónyáné Jakab Ida és Gyetvai Jánosné A 2009/2010-ES TANÉV MINŐSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINAK RÖVID ÉRTÉKELÉSE A munkatervünknek megfelelően a meghatározott operatív feladatainkon túl, folyamatosan nyomon kísértük a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési tevékenységek végrehajtását, szabályozását és hatékonyságát. Ennek keretében felülvizsgáltuk a Minőségügyi Kézikönyvet, áttekintettük a folyamatszabályozásokat, pótoltuk a lemaradásainkat, javítottuk a hibákat. Tanév elején igény- és elégedettségmérést szervezünk, az eredményeket az éves beszámolóban értékeljük. Az új ÖMIP-hez kapcsolódó új fenntartói elvárásokat folyamatosan beépítjük az IMIP-be. A tanév során bevezettük a pedagógusok teljesítményértékelésének új, a hatályos törvényi elvárásoknak megfelelő rendjét. Az eljárásrendet, a csatolt dokumentumokat és a minősítő-pontozólapot a tantestület megismerte, a kezdeti tapasztalatokat online kérdőívvel megmértük, az eredmények részét képezik a beszámolónak. Az intézményi önértékeléshez ( ) kapcsolódva minden évben összehasonlító elemzést készítünk tanulóink kompetenciaméréseken nyújtott teljesítményéről. A 2009/2010-es tanévtől új kompetenciaalapú mérési-értékelési rendszert működtetünk. Rövid összefoglaló készült ennek keretében az elsősök DIFER méréséről és a évi OKM mérésről. A diákjaink fejlődését számítógépes adatbázis segítségével követjük nyomon. A minőségüggyel foglalkozó csoport vezetője pedagógiai értékelési szakértői képesítést szerzett, így a jövőben szakszerűbben megvalósítható lesz majd a mérésértékeléssel kapcsolatos iskolai feladatok ellátása. Megfogalmaztuk iskolánk rövid- és hosszútávú IKT stratégiáját. Újraszabályoztuk a Rózsahegyi-díj odaítélésének folyamatleírását. 6-8 osztályosaink résztvevői voltak egy városi szintű mérésnek, amelynek kettős célkitűzése volt. Feladata volt részben a pedagógiai tesztelés során használt papírlapú és online tesztformák használhatóságában rejlő összehasonlítás, részben pedig az adott korosztály számítógépezési, internethasználati szokásainak, attitűdjeinek feltérképezése. Nem került sor a tanulóink nyomon követésével kapcsolatos szabályozás megalkotására, a törvényi előírásokban rejlő ellentmondások tisztázása érdekében a következő tanévre halasztottuk ennek a feladatnak a megoldását. A Szülői Munkaközösséget, a törvényi előírásoknak megfelelően minden fontos kérdésben tájékoztatjuk. Az éves beszámolókat elküldjük a fenntartónak illetve megjelenttetjük a honlapunkon. 2

4 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ CSOPORT ÉVES MUNKATERVE A Minőségirányítási Kézikönyv felülvizsgálata SZEPT. OKT. NOV. DEC. JAN. FEBR. MÁR C. ÁPR. MÁJU S JÚNIU S A kompetenciamérések eredményeinek elemzése Partneri mérések megvalósítása (éves elégedettségi mérések) A tanulókkal kapcsolatos kompetenciaalapú mérések megvalósítása, az eredmények számítógépes feldolgozása A pedagógusok teljesítményértékelési rendjének megvalósítása A tanulók nyomon követésének szabályozása, bevezetése 3

5 A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK 2009/2010. TANÉVI ÜTEMEZÉSE Ebben a tanévben a pedagógus teljesítményértékelésben értékeltként résztvevők névsora: Ajtai Andrea, Hegedűsné Szelei Beatrix, Gellainé Nagy Erzsébet, László Gabriella, Molnárné Klein Tünde, Nótári Józsefné, Kopcsekné Fülöp Mária, Rácz Orsolya, Dr. Ráczné Rauhoffer Erika, Vaszkán Gabriella, Vaszkán Gábor Az eljárásrend alapján minden tanév elején meg kell határozni azoknak a pedagógusoknak a körét, akik az értékelő csoport tagjai lesznek. Eszerint az értékelő csoport tagjai az iskolavezetés 1 tagja és 2 fő, az értékelt munkatárs által választott pedagógus a választhatósági listáról. A 2009/2010-es tanévben a jelentkezésük alapján a következő pedagógusok választhatóak az értékelő csoportba: Kónyáné Jakab Ida, Gyetvai Jánosné, Komóczi Attiláné, Takácsné Rojik Gizella, Kopcsekné Fülöp Mária, Szentpéteriné Uhrin Ildikó, Szentpéteri Boldizsár, R. Nagyné Baráth Éva, László Gabriella, Vaszkó András, Vaszkóné Dinya Erzsébet, Paróczai Zoltán AZ IMIP FELÜLVIZSGÁLATA 1. ELJÁRÁSJOGI VIZSGÁLAT Az IMIP fenntartói jóváhagyásának feltétele a dokumentum törvényessége. A Kt (1) értelmében a fenntartó az IMIP jóváhagyását az alábbi esetekben tagadhatja meg: - ha az jogszabályt sért, - ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek meg, - ha nincsen összhangban a fenntartói minőségirányítási programmal. Kérdés Jogszabályi hivatkozás Megfelel Nem felel meg 1. Megtörtént-e a kötelező véleménykérés Kt. 40. (10), Kt , Kt. (diákönkormányzat, szülői szervezet)? 63. X Az IMIP elfogadása törvényes volt-e? Kt. 40. (10) X Fenntartóhoz történő benyújtás megfelelő-e? Kt. 40. (10), Kt (6) X Megtörtént-e a fenntartói jóváhagyás? Kt (1), (4), (5) X Megállapítható-e az IMIP érvényessége? Kt (5) X A nyilvánosságra hozás rendje meghatározott-e? Kt. 40. (12) X 4

6 2. ANYAGI JOGI VIZSGÁLAT Kérdés Jogszabályi hivatkozás Megfelel Tartalmi elemek megléte Minőségpolitika Kt. 40. (10-11) X Minőségfejlesztési rendszer Kt. 40. (10), (11) X Az intézmény hosszú távra szóló elveinek és az ezek megvalósításhoz szolgáló Kt. 40. (10),(11) X elképzelések Az intézmény működésének folyamata Kt. 40. (10), (11) X Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és az értékelés rendje Tartalmazza-e az IMIP a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit? A fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatot rögzíti-e? (Fenntartói elvárásokkal kapcsolatos intézményi feladatok; szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendje) Kt. 40. (10), (11) Kt. 40. (11) Kt. 40. (10-11), Kt. 85. (7) Kérdés Jogszabályi hivatkozás Megfelel Minőségfejlesztési rendszer működtetésére vonatkozó szabályok stb. szakszerűsége A MIR kiépítését, működését biztosító szervezet, csoport működése 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 4. (1) Kiemelt munkáért járó keresetkiegészítés, Kjt. 138/1992. Korm.rend., Kt., 3/ Értékelési rendszer törvényessége és szakmaisága X X X X X Nem felel meg Nem felel meg Az IMIP végrehajtása értékelésének eljárásrendje meghatározott-e? A tanulók értékelésére vonatkozó részben az országos mérés-értékelés eredményeit figyelembe veszik-e? A vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése teljeskörű-e? (a rendszer működésének alapelvei, célja, a fenntartói elvárások teljesülése a teljesítményértékeléssel kapcsolatosan stb.) A dokumentum szövegének megfogalmazása szakszerű-e? A minőségpolitika szakszerű-e? Biztosítja-e a belső és külső szabályozóknak megfelelő intézményi működést? Kt. 40. (11) 3/2002. OM rend. 5. Kt. 40. (11) Kt. 40. (11) Az IMIP egészére vonatkozó szakszerűség X X X X X X 5

7 Kidolgozott-e a mérési-értékelési rendszer? A partnerkapcsolatok irányítása tartalmazza-e - partnerkapcsolatok minősítését? - A partnerekkel való kommunikáció módját és gyakoriságát? - Igény- és elégedettségmérés szabályozását? - Panaszkezelés rendjét? Az emberi erőforrással kapcsolatosan tartalmazza-e a munkatársak szakmai tudásának fejlesztését, munkatársak bevonását és irányítását X X 6

8 DIFER MÉRÉS 2009 A Difer egy mérőeszköz az optimális elsajátítás, használhatóság kritériumainak mérésére, alapvető készségterületeken. Alapvető készségterületek, a difer mérőeszköz szempontrendszere: Személyes kompetenciák: Írásmozgás koordináció Beszédhanghallás Relációszókincs Elemi számolási készség Tapasztalati következtetés Feladatvégzéssel kapcsolatos magatartás - kitartás - érzelmi viszonyulás - koncentráció Társas feladathelyzetben tanúsított magatartás Kapcsolatfelvétel felnőttekkel Erkölcsi érzék Feladatvállalás 1. Írásmozgás koordináció: Előfeltétele: - A megfelelő idegrostokat a velőshüvely körbevegye. - Vonalkombinációk pontos észlelése - A szemmelkövetés képessége - Szem kéz koordinációja Értékelési szempontok: - Tartalom (alakzat) - Elhelyezés (tájékozódás a vonalrendszerben) - méret (mérethűség) Tanulságok: Az írásmozgás koordináció mérésekor abból a feltételezésből indultunk ki, hogy az 1. osztály első hónapjában végzett fejlesztő tevékenység (finommozgások fejlesztése, alapozó tevékenységek, írás előkészítés, betűelemek vázolása) hatást gyakorol az írásmozgás-koordináció fejlődésére. A es mérési eredmények 1. osztály végén 86% átlagot mutattak. Az elsős osztályok mérése szeptember 1. hetében történt meg, s ekkor 71% átlagot mutatott, míg az októberi mérés eredménye 1%-al meghaladta az országos átlagot, amely azt bizonyítja, hogy az év eleji fejlesztő tevékenység 15%-nyi fejlődést idézett elő a gyermekek írásmozgás koordinációjának tekintetében. A gyermekek többsége elérte az optimális szintet, az írástanítás megkezdése tekintetében. A legfőbb tanulságokat az egyénre lebontott vizsgálatok hordozzák, mely egyértelmű irányt mutat az egyes tanulók fejlesztésének irányáról, módjáról. 7

9 2. Beszédhanghallás fejlődése Előfeltétele. - A beszédhangok megkülönböztetése - Beszédészlelés fejlődése - Hangsorok differenciálása SPONTÁN FEJLŐDIK! A beszédhanghallás és az ejtés összefüggései: A rossz ejtést (beszédhibát) okozhatja: A rossz, gyenge érzékelés. A beszédszervek működésének renyhesége, hibája.(logopédia) Értékelési szempontok: Hangtévesztés a képzés helye: (k,t) miatt.(beszédszervi okok) Zöngésség szerint: (sz,z) miatt, (beszédszervi okok) Időtartam: ö, ő, (ritmusérzék hiánya)- saját tapasztalat. Képzés módja: l, r (beszédszervi okok) Hangkihallás:(beszédészlelés) Elsőseink mérési eredménye 5 % ponttal magasabb teljesítményt mutat az országos átlagnál. Mindazonáltal itt is igaz, hogy a legfontosabb információkat az egyénre lebontott vizsgálatok hordozzák, mely egyértelmű irányt mutat az egyes tanulók fejlesztésének irányáról, módjáról. 3. Relációszókincs fejlődése Előfeltétele: Az agy fejlődése (időrend, térbeli viszonyok?) A mérőeszközben szereplő négy tesztváltozat viszonyokat kifejező szavainak, fogalmainak ismerete, használata. Értékelési szempontok: - térbeli viszonyok szókincse - időbeli viszonyok szókincse - mennyiségi viszonyok szókincse - hasonlósági viszonyok szókincse A relációszókincs fejlettsége 4%-al elmarad a 2002-ben mért országos átlagnál, tudatos fejlesztést igényel, az első osztály végére cél lehet az országos átlag elérése. 4. Elemi számolási készség Előfeltétele: Számlálás 1-től Manipulatív számolási készség Számkép felismerés 8

10 Értékelési szempontok: - 20 alatti számlálás rutinja, 20 feletti átlépések, visszafelé számlálás, számolvasás - Elsőseinknél 1% elmaradást mértünk az országos átlagtól. Ezen a képességterületen mutatkozik, és elvárható a legnagyobb fejlődési ütem. 5. Tapasztalati következtetés Tartalma: logikai fogalmak tapasztalati szintű ismerete és a nyelvi eszközeinek használata Értékelési szempontok: Kijelentés logikai - lépés - visszalépés - választás - lánc Predikátumlogikai - lépés - visszalépés - sémák Az elsőseink átlaga 53% volt. 6. Tapasztalati összefüggés megértés Fejlődés előfeltételei: az elemi összefüggések tapasztalati elsajátításának képessége. A 2002-es mérésekhez viszonyítva a tapasztalati következtetés ill. összefüggés megértés tekintetében van a legnagyobb lemaradása az elsőseinknek. A megoldást a rendszeres történetmesélés (különféle módokon), illetve a tudatos fejlesztés jelenti módszertani segítségek igénybevételével. 7. Szocialitás Beszokáshoz szükséges alapvető kompetenciák: Kapcsolatfelvétel, társakhoz való viszony, pedagógusokhoz való viszony, feladatvállalás, feladattartás A képességmérések legkevésbé egzakt, és legvitatottabb területe a szociabilitás mérése. A mérés elsősorban megfigyelésen alapul, ráadásul vitatható, hogy a fenti szempontok mennyiben érintik a szociabilitást, és hogy egy iskolába lépő gyermekkel szemben milyen elvárások támaszthatók ebben a tekintetben. A mérésmetodika is erősen megkérdőjelezhető, hiszen a vizsgálatok többsége nem csoportban, hanem a pedagógussal négyszemközt zajlik. A társas feladathelyzetnek elnevezett mérés is csupán egyéni feladatmegoldást jelent, s véleményem szerint az önfegyelmet méri. A szociális kompetenciaterület mérésmetodikáját továbbgondolásra ajánlom iskolai szinten. 9

11 AZ OKM TELEPHELYI EREDMÉNYEI A várható értéknél jobb volt a 6. osztályosok átlagteljesítménye (a CSH-index alapján) matematika-logika területen (535 képességpont). A képességszintek szerinti tagozódás is elfogadható képet mutat. Az országos átlaghoz képest jóval kevesebben teljesítettek az elvárható szint alatt és a legjobban teljesítők aránya is magasabb az átlagnál. Az éppen elégséges teljesítményt nyújtók aránya valamivel az optimális szint felett található. 10

12 Olvasás-szövegértés terén is hasonlóak az eredmények, a várható értéknél jobb volt a 6. osztályosok átlagteljesítménye (541 képességpont). A képességstruktúra szerint minden tanulónk legalább közepes szinten teljesített, nincsenek leszakadó tanulók egyik osztályban sem. 11

13 A nyolcadikosaink eredményei sajnos valamivel gyengébbek az országos átlagnál. A CSH-index hiányát az okozza, hogy a telephely CSH-indexe és eredménye közötti kapcsolat torzított, a családiháttér-indexszel rendelkező tanulók átlageredménye lényegesen eltér az összes tanuló átlageredményétől. Ennek sokféle oka lehet, de a telephelyi jelentés nem részletezi a további lehetséges okokat. Végzős tanulóink átlagteljesítménye matematikából gyakorlatilag megegyezik az országos átlaggal. (482 képességpont, az országos átlag 484 kp.). A képességstruktúra eloszlása is tükrözi az országos eloszlást, ugyanakkor a meglevő problémák a három osztály igen heterogén összetételéből adódnak. 12

14 Igazán a nyolcadikosaink olvasás-szövegértés területen elért 467 képességpontos eredményével lehetünk elégedetlenek (országos átlag 502 kp.). A gyenge eredményt az is bizonyítja, hogy tanulóink több mint 40 %-a alig rendelkezik a tanulás egyik alapvető feltételével, a hatékony, szövegértelmező olvasás képességével. 13

15 AZ ISKOLÁNK IKT STRATÉGIÁJA Az információs-kommunikációs technológiák alkalmazására a nevelési-oktatási folyamatban és az iskola mindennapi életében Iskolánk pedagógusai a nyolcvanas évektől kezdődően a modern módszertani eljárások, a korszerű oktatástechnikai megoldások alkalmazására törekszenek. Örömmel csatlakoztak a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben című projekt megvalósításához. Ebben a munkában való részvétel kihívás számunkra, különös tekintettel a korszerű technológiák alkalmazására. Úgy érezzük, ezen a területen is hozzá tudunk járulni a 21. század nemzedékének sikeres felkészüléséhez. Stratégiánkban az alábbi területeket érintjük: - Helyzetelemzés - Az iskola technikai felkészültsége, a fejlesztés lehetséges irányai - Az IKT alkalmazása az oktatásban - Az iskolai információs rendszer - Az IKT szerepe az iskolairányításban és az adminisztrációban Helyzetelemzés Iskolánk partnerei körében, az elmúlt tanévben szakértő bevonásával mérést végeztünk az informatikai szokásaikkal, attitűdjeikkel kapcsolatban. Az eredmények legfontosabb tanulsága az volt, hogy a tanulóink informatikai eszközökhöz való viszonyát még ma is inkább az otthoni környezet határozza meg és csak kisebb részben befolyásoló erő az iskola. A reprezentatív mérés eredménye alapján megállapítottuk, hogy tanulóink átlagosan 46 percet, a szülők 41 percet, a pedagógusok pedig 72 percet töltenek el naponta a monitorok előtt. A válaszokban tapasztalt nagy szórás a jelentős társadalmiszociális különbségekkel magyarázható. A nemek közötti különbséget vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a lányok átlagosan 20 %-al többet gépeznek a fiúkhoz képest és a válaszaik szórása is kisebb. A tanulóink a saját számítógépes tudásukat többségében elfogadhatónak értékelik. Ez összecseng az iskola 3,4-es tantárgyi átlagával (szórás 0,84). A lányok eredménye itt is jobb, kisebb szórás mellett. Az otthoni számítógépezési szokásokat vizsgálva, jellemző a nem legális szoftverek használata, ugyanakkor a vírusirtó programokat is sokan ismerik és használják. Az órai tanulás során a tanulóink csak ritkán és csak néhány tantárgy kapcsán használnak számítógépet, azaz megállapítható, hogy a multimédiás eszközök használata erősen pedagógusfüggő és esetleges az iskolánkban. A tanulóink a visszajelzések alapján gyakrabban is használnák a multimédiás eszközöket, de ennek elsősorban személyi, másodsorban módszertani és technikai akadályai vannak jelenleg. A tanulók által felsorolt, multimédiás eszközökkel segített tantárgyak órái a médiamozgóképkultúra, magyar nyelvtan, kémia és természetesen a számítástechnika órák voltak. Az alsó tagozatos diákok rendszeresen használják a Manó szoftvercsaládot matematika és magyar nyelvi órákon. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a számítógépet 14

16 azon tantárgyak esetében lehet a leghatékonyabban alkalmazni, amelyek többszöri ismétlést, sok esetben egyénre szabott gyakorlást igényelnek. Az elsődlegesen vizsgált korosztályban (felső tagozat) a legnépszerűbb időtöltések a számítógép mellett: a játék és a csevegés, a programok letöltése, kisebb szerepet kap azonban a számítógéppel végzett tanulás. A gyerekek tanulási munkájába ma még nem épült be a számítógép, mint feladatvégző munkaeszköz, információforrás. A világháló sem vált még nálunk a problémamegoldás, a széles körű információszerzés eszközévé. Az Internet a tanulóink számára leginkább a passzív kapcsolatépítés eszköze, melynek előnye az online kapcsolatokban rejlő az anonimitás, passzív nézelődés. Szövegszerkesztésre (ábrát, szöveget, esetleg képet tartalmazó házi feladatok, tanulási segédanyagok készítésére) már egyre többen használnak rendszeresen számítógépet. Az erősebb tanulási motivációjú tanulók gyakrabban használják a számítógépet és az internetet információszerzés, tanulás céljából. A tanulók, zömében a lányok által leggyakrabban látogatott oldalak a közösségi portálok. Sokan használják a legismertebb kereső- és kezdőlapokat, de a legtöbben, főleg a fiúk online játékoldalakat részesítenek előnyben. Néhány fiú érdeklődése speciálisabb; kisebb, 2-3 fős baráti körök együtt tájékozódnak nap, mint nap a motorboltok, a sporthírek, a filmek és egyes középiskolák oldalain. Megállapítható tehát, hogy bár a tanulóink számára nyitott a számítógép használat és az internetezés lehetősége, a lányok és a fiúk jó részének az érdeklődése és a felkeresett web-oldalak választéka igen csak szűk körű. Az iskolánk honlapjának látogatottsága kisebb, véleményezése jobb a vártnál. Arra a kérdésre, hogy mivel bővítenék a Web-lapunk tartalmát, a legtöbben az osztályokról készült képeket, videókat hiányolták. Sokan szeretnének még aktuálisabb napi információkat és olyan linkeket, amelyekkel középiskolákat, illetve más hasznos oldalakat tudnának könnyebben elérni. Tanulságként leszűrhető, hogy valószínűleg a jövőben valami újat, a tanulóink számára még vonzóbbat kellene kitalálnunk Technikai háttér Iskolánk hazai összehasonlításban a közepesen felszerelt iskolák közé tartozik. Eszközparkunk jelentős részét saját forrásokból szereztük be. A továbbiakban a pályázati források felkutatása és kiaknázása kiemelkedően fontos feladatunk lesz. Sajnos az informatikai eszközök elévülése igen gyors, ezzel semmiképpen nem tudunk lépést tartani, mégis igyekszünk folyamatosan kielégíteni a felmerülő igényeket. Az iskola informatikai eszközparkja 2 db számítástechnikai szaktanterem (13/14 db, Internet eléréssel, korszerű/7 db adminisztrátori, internetes, korszerű, 6 db laptop/4 adminisztrátori laptop/7 db pályázati laptop) helyi számítógépes hálózat van, Internet van, Windows XP, OFFICE db fix projektor (kihasználtsága nem maximális) 2 db aktív tábla (hordozható) 4 db TV 6 db DVD van 15

17 Az iskola összes számítógépe hálózatba van kötve, és állandó Internet kapcsolattal rendelkezik. (ADSL1 és Mikrohullámú1 hozzáférés) Az iskola nem üzemeltet saját WEB szervert. Az iskolának van rendszergazdája. Az iskola WEB-lapját megbízott pedagógus tartja karban. Fejlesztési elképzelések Az órai on-line munka lehetőségét teremti meg az iskolai hálózat bővítése. A tanórai alkalmazás lehetőségének bővítése érdekében egy vagy több mobil multimédiás eszköz együttes beszerzésére van szükség. Ez tartalmazna egy nagyteljesítményű multimédiás számítógépet, CD, DVD meghajtóval, jó minőségű hang megszólaltatására alkalmas audio kiegészítőkkel és egy projektort. Ezzel lehetőség nyílna bármelyik órán számítógépes demonstrációra, hang- és filmlejátszásra, órai kísérletek vezérlésére, szemléltetésre. Mindemellett szükséges további interaktív táblák beszerzése (ami a TIOP miatt lehetővé válik remélhetőleg nem túl soká) Az intézményben célszerű az Internetes elérési lehetőségek kibővítése (ennek tervezése már elkezdődött). Mind a vezetékes mind a vezeték nélküli kiépítés alkalmazása javasolt. Az iskolai kommunikációs rendszer minél jobb kihasználása érdekében cél lenne, hogy minden tanárunk és diákunk rendelkezzen otthon is számítógéppel és Internet hozzáféréssel. Ennek érdekében megragadunk minden olyan lehetőséget, amelynek keretében ezek kedvezményesen elérhetők, az iskola minden eszközével támogatja az erre irányuló pályázatokat. Az oktatás, az önálló ismeretszerzés és az adminisztráció, iskolairányítás területén alkalmazható programok, CD-rom-ok beszerzése, a könyvtár digitális állományának folyamatos fejlesztése elengedhetetlen feltétele annak, hogy lépést tarthassunk világ információs fejlődésével. Az elavuló gépek folyamatos cseréje, e fejlesztések érdekében pályázatfigyelés és pályázás szintén célkitűzéseink között szerepel. Csoport és intézményi szintű mérési-értékelési feladatok ellátását, órai számonkéréseket, véleménynyilvánítást lehetővé tevő szavazócsomagok beszerzésével az értékelési eljárásainkat szeretnénk hatékonyabbá tenni. A sajátos nevelési igényű tanulók különösen a gyengénlátók, hallássérültek, mozgássérültek, tanulási nehézséggel küzdők- integrált oktatását segítő speciális IKT eszközök beszerzését a TIOP pályázat keretében kívánjuk megvalósítani. Távolabbi célunk nyelvi labor kialakítása, a megfelelő eszköz- illetve szoftverállománnyal Információs-kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban Az iskola legfontosabb tevékenységi területe a tanórai munka és az ehhez kapcsolódó otthoni feladatok. A kommunikáció korának iskolája szükségszerűen alkalmazza e kor eszközeit, él annak lehetőségeivel. Az információk korlátlan elérhetősége új feladatot ró az iskolára: segíteni a tanulókat az információ végeláthatatlan áradatában való eligazodásban, tájékozódási pontokat adni, megfelelő értékszemléletet kialakítani, fejleszteni műveletvégző képességeiket, hogy választhassanak, szelektálhassanak, 16

18 képesek legyenek strukturálni, rendszerezni és célirányosan felhasználni ismereteiket. Mindez csak ezen új módszerek napi alkalmazása útján valósulhat meg. Ezért fontos, hogy minél sokoldalúbb módon jelenjenek meg ezek az iskolai oktatásban. Az IKT megjelenése az órai és otthoni munkában Anyaggyűjtés az Internet és multimédiás eszközök segítségével tanórán és otthon On-line, vagy offline órai munka a módszerek gyakorlására, alkalmazására Linkgyűjtemény készítése szaktárgyanként és általános témákban, ennek megjelenítése az iskolai honlapon Az internetes tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor, feladatok kiadásakor Tanórai kísérletek számítógépes megjelenítése, vezérlése, adatfeldolgozás, értékelés Demonstrációs anyagok alkalmazása a tanórákon: képek, filmek, animációk, hangfelvételek a rendelkezésre álló on-line és multimédiás eszközökkel Előadások szemléltetése, vázlatok készítése számítógépes programok alkalmazásával Otthoni feladatok: házi dolgozatok, házi feladatok szerkesztése, anyaggyűjtés, feladatok kiadása, begyűjtése, értékelése - számítógép és Internet felhasználásával A technikai eszközök (digitális fényképezőgép, szkenner, Internet, grafikai eszközök, kép- és hangszerkesztés stb.) megismertetése és használatuk gyakorlása Felmérések, értékelések készítése megfelelő programok alkalmazásával Laboratóriumi, könyvtári nyilvántartások vezetése, katalogizálás, ezek közzétételével pedig a keresés és elérhetőség könnyebbé tétele. Feladat-, módszer és adatbank létrehozása, karbantartása, bővítése Ezeket a módszereket sajnos még kevesen használják rendszeresen kollégáink közül. Ezért különös gondot fordítunk a jövőben a tanárok informatikai továbbképzésére, hogy az alkalmazásban naprakészek lehessenek, és tudásukat folyamatosan szinten tartva alkalmassá váljanak ezen ismeretek, képességek továbbadására. Az IKT alkalmazásával kapcsolatban a pedagógusoktól elvárt követelmények a pedagógus ismerje az iskolai oktatásban használt informatikai eszközöket és ezek főbb alkalmazási területeit képes legyen önállóan kezelni a legelterjedtebb eszközöket (pl. nyomtató, szkenner, digitális kamera, fényképezőgép, projektor) képes legyen választani a szakterületén kínált szoftverekből (pl. szövegszerkesztő, táblázat-kezelő, multimédiás oktatási tananyagok) ismerje és használja az ezekről szóló információs forrásokat, lehetőség szerint próbálja ki az újdonságokat képes legyen információkeresési és kommunikációs céllal használni az Internetet és iskolája belső hálózatát, magabiztosan használni a saját levelező programját legyen képes egyszerű hardver és szoftver hibák felismerésére 17

19 IKT az iskolai kommunikációban Az iskola belső és külső kommunikációs kapcsolatait már most meghatározza az IKT alkalmazása. A meglévő elemeket folyamatosan karbantartva, bővítve igyekszünk elérni, hogy mindenki számára természetes legyen használatuk, hatékonyabbá, gyorsabbá és nem utolsósorban olcsóbbá váljon az információk célba juttatása. Az iskola információs rendszere Az iskola tanárainak és diákjainak nagy része rendelkezik saját elérhetőséggel, és a többség rendelkezik is otthoni Internet-hozzáféréssel. A tanulók otthon nem használják az nyújtotta szolgáltatásokat, számukra a csevegőcsatornák jelentenek megfelelő közeget. A tapasztalok alapján ennek az információs csatornának a működése a pedagógusok körében sem eléggé hatékony. Ezért talán hatásosabb lenne egy olyan egyéni azonosítóval és jelszóval védett fórum létrehozása, amely külön kezelné a mindenkinek szóló napi információkat azoktól, amelyek csak egyes csoportoknak vagy személyeknek szólnak. Az online kommunikáció a kollégák aktivitását, a jelzések célba érkezését feltehetően pozitívan befolyásolná. Az iskolai honlapot célszerű átgondolni a következők szerint: öt célcsoport igényeinek megfelelően kínálni információkat. E célcsoportok: a tanárok, a diákok, a szülők, az öregdiákok és az iskola iránt érdeklődő külső személyek. A honlapot úgy szeretnénk fejleszteni a továbbiakban, hogy diákjaink és tanáraink számára a világhálón való kalandozásra alkalmas kiindulópont lehessen és látványvilágában is modernebb legyen. A szülők számára a gyors információszerzés a cél, azaz az aktualitások, a lényeg kiemelésére és még egyértelműbb bemutatására kell törekednünk. A fentiek miatt fontosnak tartjuk egy linkgyűjtemény kibővítését, és az iskolai élet minden területét lefedő infomációs bázis létrehozását. Az egyes szakterületek témáit kijelölt felelősök gondozzák a jövőben. Részben a folyamatos visszacsatolás lehetősége érdekében, részben hogy vonzóbbá, tartalmasabbá tegyük, interaktív eszközök beépítésével szeretnénk kiegészíteni a honlapot. A későbbiekben szeretnénk létrehozni/alkalmazni egy olyan web-felületet, amelyen tanáraink, megfelelő védelem mellett, az iskola adatbázisához kapcsolódva Interneten keresztül végezhetnék adminisztratív munkájuk egy részét, kezelhetnék saját adataikat. Alkalmazások az iskolai adminisztrációban Az IKT iskolai alkalmazásának fontos területe lehet az iskolai adminisztrációs munka. Az iskolában felmerülő tanulói, munkavállalói, gazdasági adatok tárolására, nyilvántartására, naprakész kezelésére kézenfekvő megoldást jelent egy iskolai adatbázis, amely megfelelő program alkalmazása esetén gyors, pontos, rugalmas adatkezelést biztosít. Az iskolai adatbázisban kezelhető adatok Tanárok munkavállalói adatai A diákok iskolai adatai A felvételivel kapcsolatos adatok Statisztikai adatok 18

20 Pénzügyi adatok Iskolai leltár Órarend, terembeosztás Osztályzatok Az adatok tárolásán kívül lehetőség van azok feldolgozására, kimutatások, felmérések készítésére. Mindezzel sok papír- és nyomtatási költséget és munkaidőt lehet megtakarítani. Ehhez megfelelő programokra van szükség, és fontos az adminisztrációval foglalkozó munkatársak megfelelő továbbképzése is. KÉRDŐÍVES VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDJÉRŐL Az eddigi tapasztalatok összegyűjtése A pedagógusértékelésünk legfontosabb célja a szakmai munka fejlesztése és a pedagógusok személyiségfejlődésének elősegítése annak érdekében, hogy munkájukat a leghatékonyabban, és a legjobb közérzettel végezhessék. Túl az első lépéseken, az óralátogatásokon és az órák megbeszélésén, szeretnénk a véleményetek kérni az eddigiekről és az előttetek álló feladatokról december 13. Paróczai Zoltán Minőségügyi csoport vezetője Farkas Zoltánné Igazgató Milyen szerepben vettél részt az eddigi munkában? A megfelelő választ karikázd be! értékelt pedagógus értékelő csoport tagja mindkettő Értékeld az alábbi kijelentéseket 1-től 5-ig, aszerint, hogy mennyire találod őket rád jellemzőnek. Teljes mértékben egyetértek 5 Inkább egyetértek 4 Néha egyetértek, néha nem 3 Általában nem értek ezzel egyet 2 Egyáltalában nem értek egyet 1 Iskolánkban szakmailag felkészült pedagógusok dolgoznak A pedagógusok munkája az általunk preferált értékeket közvetíti A pedagógiai munkánk a stratégiai céljaink megvalósulását szolgálja Megfelelőnek tartom a pedagógusértékelési rendszerünk alapelveit Az óralátogatási jegyzőkönyv alkalmas az értékelés előkészítésére A munka elismerése és az értékelés rendszere egymásra épül Az oktatás-nevelés szervezeti keretei biztosítják az eredményességet Tisztában vagyok a pedagógusértékelés során a feladataimmal

21 Szívesen veszek részt a pedagógusértékelésben Kivitelezhetőnek tartom a pedagógusértékelési rendszerünk folyamattervét Átláthatóak a minősítés szempontjai Szívesen vállalkoznék a későbbiekben (is) az értékelőcsoport tagjának Zavar, hogy én is benne vagyok az első körben A pedagógusértékelési rendszerünk tervezett módszerei alkalmasak a mérésre Az értékelés segíthet a későbbi munkámban

22 VÉLEMÉNYEK A PEDAGÓGUSÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJÉVEL KAPCSOLATBAN 21

23 Iskolánkban szakmailag felkészült pedagógusok dolgoznak 95,0 A pedagógusok munkája az általunk preferált értékeket közvetíti 86,7 A pedagógiai munkánk a stratégiai céljaink megvalósulását szolgálja 83,3 Megfelelőnek tartom a pedagógusértékelési rendszerünk alapelveit 91,7 Az óralátogatási jegyzőkönyv alkalmas az értékelés előkészítésére 75,0 A munka elismerése és az értékelés rendszere egymásra épül 80,0 Az oktatás-nevelés szervezeti keretei biztosítják az eredményességet 78,3 Tisztában vagyok a pedagógusértékelés során a feladataimmal 91,7 Szívesen veszek részt a pedagógusértékelésben 71,7 Kivitelezhetőnek tartom a pedagógusértékelési rendszerünk folyamattervét 83,3 Átláthatóak a minősítés szempontjai 86,7 Szívesen vállalkoznék a későbbiekben (is) az értékelőcsoport tagjának 66,7 Zavar, hogy én is benne vagyok az első körben 31,7 A pedagógusértékelési rendszerünk tervezett módszerei alkalmasak a mérésre 88,3 Az értékelés segíthet a későbbi munkámban 90,0 22

24 PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS Partnerek mintavétel nyilvánosságra hozás (mit, milyen körben) pedagógusok teljes körű Az értékelőcsoport megbeszélésén a mérés tapasztalatait, a bővebb iskolavezetés előtt tanulók 2-8. osztályban minden 3. tanuló osztályfőnöki órán az iskolai szintű összesítést a (osztálynévsorok alapján) tanulóknak, munkaértekezleten a nevelőknek a szülők minden 4. szülő, osztálynévsor alapján minőségirányítási csoport tagjai tagoktól Szmk értekezleten iskolai szintű tájékoztatás a munkaértekezleten a nevelő-közösség a minőségirányítási csoport vezetőjétől Kimeneti dokumentum Értékelő elemzés az év végi értékelésben Mérőeszköz a felmérést végzők/ felelőse az elemzést végzők elfogadási kritérium Kérdőív A minőség-irányítási csoport tagjai/ vezetője A minőség-irányítási csoport tagjai 80% A 2009/2010. évi partneri elégedettségmérés október-november hónapokban 189 fő iskolahasználó véleménye alapján készült el (ez 82,5 %-os átlagos visszajelzési arányt jelent). A pozitív irányú (illetve az ilyenre visszaszámolt) kérdésekre adott válaszok alapján az átlagos elégedettség mértéke 79,3 % lett, amely a tavalyihoz képest újra 0,6 %-kal jobb. A szülők elégedettsége kevéssel csökkent, a tanulók véleménye kicsivel jobb, mint tavaly, a pedagógusoknak elégedettsége pedig 1 %-kal javult tavaly óta.. A grafikon az egyes kérdésekre adott válaszolók számát és az egyetértésük %-os arányát jelzik. Számítás módja: az 5-ös válasz 100%-os, 4-es 75%-os, 3-as 50 %-os, 2-es 25 %-os, 1-es 0 %-os elégedettséget jelent. elégedettség 2004 elégedettség 2005 elégedettség 2006 elégedettség 2007 elégedettség 2008 elégedettség 2009 % % % % % % tanulók ,1 77,0 77,4 78,8 szülők ,5 81,1 81,7 79,8 pedagógusok ,9 76,4 78,6 79,6 23

25 összesen ,9 78,1 78,7 79,3 A KÖZVETLEN PARTNEREINKTŐL VISSZAÉRKEZŐ KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE, ELEMZÉSE A TANULÓK VÉLEMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Hasznosnak tartom, hogy minden félévet a tanulás tanítása programmal kezdünk 88,8 85,5 84,5 83,4 92,9 2. A rózsahegyis gyerekek bármilyen a versenyeken megállják a helyüket 85,8 84,4 80,1 85,2 90,8 3. Ünnepségeink és rendezvények színvonalasak, érdekesek 89,0 83,9 88,7 82,8 90,5 4. A rózsahegyis tanárok jól tanítanak 93,5 87,0 93,1 89,1 89,8 5. Minden pedagógus egyformán betartatja velünk a házirendet 87,9 84,8 89,6 84,6 87,5 6. A továbbtanuláshoz elegendő segítséget kapunk 86,3 85,8 84,3 83,5 87,3 7. A tehetséges tanulók lehetőséget kapnak az iskolánkban a fejlődésre 85,4 87,2 89,3 84,6 86,3 8. Az iskolai Diákönkormányzat eredményesen végzi a feladatát 84,7 84,8 85,3 83,0 86,2 9. Mindig a képességeimhez és a tudásomhoz mérten értékelnek 84,1 80,6 84,0 78,2 85,2 10. Ha nem értünk valamit, akkor azt a pedagógusok újra elmagyarázzák 86,9 84,7 89,1 82,4 85,0 11. Az iskolánk technikai eszközei korszerűek, jól használhatóak 76,7 85,9 86,9 79,1 84,6 12. Szívesen járok ebbe az iskolába 89,2 88,6 88,2 84,0 83,7 13. A pedagógusok által elvárt követelményeket teljesíthetőnek tartom 80,1 78,5 80,4 78,5 83,4 14. Délutánonként sok program közül választhatok 87, ,7 78,5 82,9 15. Rokonaimnak, ismerőseimnek jó véleménye van az iskolánkról 85,8 87,1 85,9 81,5 82,6 16. Az iskola által hirdetett értékek fontosak az én számomra is 79,7 77,2 83,5 82,9 82,5 17. A folyosók tiszták, szépen díszítettek 84,4 86,6 93,5 83,6 81,5 18. Biztonságban érzem magamat az iskolában 80,7 81,1 85,0 75,3 81,5 19. A Rózsahegyiben jó a pedagógusok és a gyerekek kapcsolata 85,4 81,9 82,0 78,2 81,4 20. Tiszta, rendezett az iskolánk környezete 79,2 77,7 82,6 76,6 81,2 21. Az iskolánk termei szépen díszítettek, otthonosak 77,8 81,6 87,4 79,9 79,7 24

26 22. Az itt elérhető eredmények elegendőek a továbbtanuláshoz 80,8 82,5 84,7 78,4 77,6 23. Ha szomorú vagyok, mindig megkérdezi valaki, hogy mi a problémám 85,1 78,8 80,6 76,6 77,4 24. Ha valami problémám adódik, az iskola dolgozói erre időben reagálnak 79,1 73,3 79,3 73,4 75,3 25. Nem csak a barátaimmal, hanem a többi diáktársammal is jó a kapcsolatom 79,8 79,0 79,8 78,3 75,0 26. A szöveges értékelés sokat segít nekem önmagam megítélésében 75,8 77,2 79,2 76,6 73,3 27. Nem szívesen hiányzok, mert nehezen tudom pótolni a lemaradásomat 82,0 78,5 78,2 77,4 72,4 28. Van olyan osztálytársam, akinek a viselkedése zavar a tanulásban 75,6 63,2 71,0 72,2 71,5 29. A javaslataimat a legtöbbször figyelembe veszik a pedagógusok 63,2 65,4 69,1 70,1 67,1 30. A délelőtti tanítási időn túl is szívesen jövök vissza az iskolába 73,6 72,8 62,4 62,6 67,1 31. Sok a szándékos rongálás az iskolánkban 62,7 56,3 43,3 61,8 60,6 32. Nem kedvelem a csoportokban való tanulást, szívesebben dolgoznék más módon 39,3 48,9 42,2 39,9 41,3 33. A délutáni szabadidős programok közül egyik sem érdekel igazán 39,1 37,5 28,4 33,0 28,9 A tanulók egyéni elégedettségi mutatói: elégedettség (%): 81,0 77,1 77,0 77,4 78,

27 A tanulóktól visszaérkező válaszok szerint a diákjaink egyre inkább elégedettek az iskolánkban folyó tartalmi munkával. A legtöbben úgy ítélik meg, hogy a tanulmányi munkájukhoz differenciáltan megkapják az elvárt segítséget, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás során egyaránt, továbbá sikeresek lehetnek a versenyeken és a továbbtanulásban is. Csak néhány kérdésnél mértünk gyengébb véleményt a tavalyinál, de ez a statisztikai hibahatáron belül van, így nem tekintjük szignifikánsnak az eltérést. Ezzel együtt is azonban van néhány olyan terület, amelynek a relatívan gyengébb véleményezése miatt tantestületi szinten is foglalkoznunk kell. 26

28 A SZÜLŐK VÉLEMÉNYE Elégedett vagyok a gyermekem osztályfőnökének munkájával ,7 2. Szép az iskolánk természeti környezete ,8 3. A rózsahegyis gyerekek a versenyeken megállják a helyüket ,6 4. A tanulóktól elvárt ismeretek fontosak a mindennapi életben is ,5 5. A pedagógusok fontosnak tartják az iskolai munka folyamatos fejlesztését ,1 6. A pedagógusok szívesen beszélgetnek a szülőkkel ,5 7. A szülők beleszólhatnak az őket érintő kérdésekbe ,7 8. A szülőket érintő kérdésekben megfelelő tájékoztatást kapok ,3 9. Az iskolában sokféle szabadidős program van ,9 10. Az iskola szervezetten, jól átgondoltan működik ,2 11. Az iskolában a pedagógusok fontosnak tartják az önismeret fejlesztését ,0 12. A panaszaimat megfelelően orvosolják az iskolában ,4 13. Gyermekem személyiségi jogait az iskola tiszteletben tartja ,4 14. Az iskola jól reklámozza a rendezvényeit és az eredményeit ,9 15. A pedagógusok egymás tiszteletére és elfogadására nevelnek ,8 16. Biztonságban tudom a gyermekemet az iskolában ,5 17. Fontos, hogy a gyerekek használják az iskolában az Internetet ,2 18. Az iskola folyosói tiszták, szépen díszítettek ,9 19. A továbbtanuláshoz elegendő segítséget kapunk ,8 20. A pedagógusok reálisan értékelik a gyermekemet ,8 21. Az iskola egész működése a kinyilvánított értékeit tükrözi ,4 22. Az iskola házirendje megfelel a gyerekek igényeinek ,4 23. Az iskola folyamatosan ápolja a kapcsolatait a szülőkkel ,0 27

29 24. Jónak tartom a szöveges értékelést ,0 25. A pedagógusok kitartásra, szorgalomra nevelnek ,0 26. A pedagógusok szívesen vállalnak közszereplést és közfeladatokat ,7 27. A tanulásban lemaradó tanulók sok segítséget kapnak ,5 28. A tanórákon kívül több ismeretszerzési lehetőséget is kínál az iskola ,0 29. A Rózsahegyi elismert a szülők körében ,2 30. Értékesek számomra az iskola hagyományai ,2 31. Az iskola termei szépen díszítettek, otthonosak ,2 32. A pedagógusok gondot fordítanak a tehetségek gondozására is ,3 33. A gyermekem sokféle sportolási lehetőség közül választhat ,6 34. Elégedett vagyok a gyermekem fejlődésével ,5 35. Az iskola épülete korszerű, modern ,1 36. Az osztályok, csoportok szervezésekor figyelembe veszik az egyéni kéréseket is ,0 37. A tanulás tanítása program sokat segít a gyermekemnek a tanulásban ,5 38. A konyhán finoman és változatosan főznek ,6 39. Gyermekem megfelelő biztatást, elismerést kap az iskolában ,6 40. A napköziben a gyermekem jól felkészülhet a másnapi órákra ,4 41. Az iskolában barátságos a légkör a pedagógusok és a gyerekek között ,8 42. Az új pedagógiai módszerek alkalmazása segíti a gyerekek fejlődését ,6 43. Gyermekem jól ki tudja magát fejezni szóban ,8 44. Gyermekem szívesen vesz részt a diákönkormányzat rendezvényein ,6 45. A ebédlői adagok bőségesek ,7 46. A gyerekek között gyakran vannak összezördülések az iskolában ,3 47. A tanulók elmarasztalásának módjai megfelelőek az iskolánkban ,6 48. A tanulók segítséget kapnak a későbbi életvitelük kialakításához is ,2 49. Gyermekem szeret tanulni ,7 50. A tanulók jól ismerik önmagukat, fejlett az önkritikájuk ,9 28

30 51. A rózsahegyis gyerekek rendesen viselkednek az iskolán kívül is ,0 elégedettség (%): 79 81,5 81,1 81,7 79,8 29

31 Alapdokumentumok ismerete Pedagógiai program 66, Házirend 89, Iskolába járás kedvelése 80, Iskolai rendezvények, programok látogatottsága (aláhúzások %-os aránya) Tanévnyitó 77, n.a. fogadóóra 25, szülői értekezlet 71, n.a. nyílt napok 52, Rózsahegyi Napok 46, tanévzáró 74, n.a. Fejlesztendő területek a szülők szerint (aláhúzások %-os aránya) alapkészségek fejlesztése n.a. kommunikáció segítése n.a. emelt óraszámú oktatás n.a. művészeti nevelés n.a. mindennapos testmozgás n.a. több szabadidős program n.a. tisztaság rend barátságos légkör n.a. több szakkör n.a. ügyeleti rend n.a. tanulás tanítása n.a. étkezetés n.a. napközi n.a. a tanulók értékelése n.a. tehetséggondozás n.a. felzárkóztatás n.a. taneszközeink n.a. A tanulók viselkedése A szülők egyéni elégedettségi mutatói: 30

32

33 A PEDAGÓGUSOK VÉLEMÉNYE (Konfidencia-intervallum: ± 5,6 % ) A vezető az iskolai munka egészét évente értékeli 98,9 95, Az ügyeletellátás feladatait minden pedagógus megfelelő gondossággal oldja meg 96,9 70, Iskolánk pályázati tevékenysége sikeres. 94,8 80, Az iskolai étkeztetés megfelelő színvonalú 94,8 97, Tanítványainknak színes programválasztékot kínálunk. 93,8 97, A vezetés a munkavégzésben jó példával jár elől 91,7 91, A pedagógusok munkájának értékelése elfogadott eljárásrend alapján történik 91,3 73, Pontosan tudom a feladataimat és a hatáskörömet 90,6 89, Az éves feladataink a stratégiai céljaink megvalósulását szolgálják 90,6 88, A vezetés jól menedzseli az iskolát 90,6 85, Iskolánkban szakmailag felkészült pedagógusok dolgoznak 89,6 90, A tantestületünk innovatív, a problémák megoldása érdekében 89,1 89, Partnereink elégedettsége kiemelten fontos a számunkra 88,5 93, Iskolai rendezvényeink látogatottságával elégedettek lehetünk 88,5 75, A vezetés tagjai a dolgozók számára személyesen bármikor elérhetőek 88,5 94, A vezetés a döntési folyamatokban a kollégák széleskörű bevonására törekszik 87,5 84, A partnereinkkel való kapcsolattartás formái szervezetten működnek. 87,5 82, A vezetés önértékelést is végez 86,9 88, Az iskola munkavédelmi szempontból biztonságot nyújt 85,4 76, A vezetés ösztönöz a társadalmi szerepvállalásra 85,4 84, A tanítási tartalom meghatározásában konszenzus alapján közösen döntöttünk 85,4 81, Az iskolai fejlesztőmunka szakszerűen irányított 84,4 78, A tantestületünk együttműködésre képes 84,4 75, Az iskola lehetőséget biztosít a szakmai fejlődésre 83,3 86, A vezetés a személyes problémák megoldásában segítőkész 83,3 85, A team munka különböző formái gyakorlattá váltak 83,3 75, Az iskolai tevékenységek jól szervezettek 82,3 85, A módszertani kultúra fejlesztése a munkaközösségekben megfelelően irányított 81,5 72,

34 29. Az iskolai folyamatok jól átgondoltak, tervezettek és szervezettek 81,3 81, A továbbképzések tervezésekor figyelembe veszik az igényeimet is. 81,3 86, A tanulók értékelését a közösen meghatározott szempontrendszer szerint végezzük 81,3 77, A vezetés ellenőrző és értékelő munkája következetes 80,4 75, Nálunk jól szervezett az információátadás és visszajelzés 80,2 70, A tanár-diák kapcsolatban a személyesség dominál. 80,2 80, A szaktantárgyaim tanításához szükséges eszközök a rendelkezésemre állnak 80,2 77, A szakmai munkánk eredményessége elismert Endrőd lakossága körében 79,5 75, Az iskolai élet egésze az általunk preferált értékeket közvetíti. 79,2 83, Az iskola dekorációja igényes 79,2 88, A pedagógusaink elhivatottak a munkájuk iránt. 78,4 77, A munka szervezésekor a vezetés a személyes kérések teljesítésére törekszik 78,3 75, A tehetséggondozásra megfelelő figyelmet fordítunk 78,1 75, A munka elismerése és az értékelés rendszere egymásra épül 77,3 73, A kitűzött céljaink reálisak 76,0 83, Iskolánk eredményes reklámtevékenységet folytat. 74,0 64, A taneszközök védelmére minden pedagógus gondosan ügyel 74,0 69, A munka elismerése nyilvános 72,8 73, A képességfejlesztésben hozzáadott pedagógiai érték megfelel az országos átlagnak 72,6 77, Az intézmény biztosítja a dolgozói egészségének védelmét 71,9 79, A munka erkölcsi elismerésére is figyelmet fordít a vezetés 71,9 74, A külső tudásszint-mérések eredményei összhangban vannak a tanulók minősítésével 71,9 67, A tanulók szöveges értékelése a személyes pedagógiai befolyást erősíti. 71,7 70, Az oktatómunka eredményességét megfelelőnek tartom 69,8 60, A feladatok elosztásakor a vezetés egyenletes leterhelésre törekszik 69,8 71, Jól érvényesül a tanulói önkormányzatiság 68,8 67, Az iskola belső higiéniája megfelel az igényeimnek. 67,7 75, A pedagógusok módszerei hatékonyak 67,7 70, A felzárkóztatás szervezeti keretei biztosítják az eredményességet 67,7 68, Nevelőmunkánk hatásossága számomra bizonyított 65,6 65, A belső és a külső tudásszint-mérések eredményei egymással is összhangban vannak 64,6 66, Fontos számomra, hogy iskolánk kivételesen szép természeti környezetben fekszik 62,5 96,

35 61. A tanulás tanítása projekt eredményei meggyőzőek 55,7 64, A költségvetésünk biztonságos működést tesz lehetővé 55,7 67, A pluszmunka anyagilag is elismert 52,1 51,

36 A partnereink visszajelzési és elégedettségi mutatói 100 visszajelzés elégedettség 84,9 81,1 81,2 78,8 79,8 79, tanulók szülők pedagógusok A pedagógusok egyéni elégedettségi mutatói 35

37

38 A RÓZSAHEGYI-DÍJ ODAÍTÉLÉSE A munkaközösségek és a Közalkalmazotti Tanács javaslatai alapján az iskola Minőségfejlesztő csoportja, az iskolavezetéssel egyeztetve az alábbi szabályozás bevezetését javasolja a Rózsahegyi-díj odaítélésével kapcsolatban 2009/2010-es tanévtől kezdve: Rózsahegyi-díjra jelölhető intézményünk azon pedagógus dolgozója, aki több éven keresztül tartósan kiemelkedő munkát végez, azaz: Munkakörével kapcsolatos feladatát mindig megbízhatóan és színvonalasan teljesíti. Munkájának és képesítésének köszönhetően az iskola számára nehezen pótolható. Oktatómunkájával elismerést szerez az iskolának (versenyek eredményei, felmérések szintje, az adott osztályzatok megtartása magasabb osztályokban, v. középiskolában, nyilvános szereplés, felvételi eredmények... stb.) Osztálya (napközis csoportja) magatartása, neveltségi szintje, tanuláshoz való viszonya nyilvánvalóan tükrözi az osztályfőnök (csoportvezető) törődését, következetes követelménytámasztását (fegyelmezettség, házirend betartása, tanulmányi tendenciája: a pedagógiailag hozzáadott érték alapján.). Osztálya összefogott közösség. Ennek érdekében időt és energiát fordít kirándulások szervezésére, szabadidős programokra. Mint osztályfőnök, v. napközis csoportvezető törekszik a szülői házzal való szoros kapcsolat kialakítására, az egészséges együttműködés biztosítására. Szakmai munkájára igényesség jellemző. Gondot fordít saját szakmai önképzésére. Továbbképzésre - lehetőségeihez mérten - nem sajnálja az időt, az energiát és szükség esetén az anyagi áldozatot sem. Szakmai hozzáértésével segíti az iskolafejlesztést (szervezéssel, team munkában való részvétellel, továbbképzésekkel, bemutató órák vállalásával, tantervfejlesztő munkával, közösségi programok szervezésével, véleményének, meglátásainak nyílt közlésével). Óratervi óráin túl is szívesen van a gyerekek között: munkáját hivatásának érzi. A Rózsahegyi-díj odaítélésével kapcsolatos szabályok: Az egyik díjazottat az igazgató a teljes munkatársi körből választja, a másik díjazottat a tantestület jelölés után, szavazással választja meg a pedagógusok köréből. Az odaítélés szempontjai évenként, nevelőtestületi kezdeményezésre módosíthatóak A szavazatszedő bizottság feladatainak ellátására a korábbi 3-5 év díjazottjai közül olyan 3 főt kér fel a Közalkalmazotti Tanács vezetője, akik nem jelöltek az adott tanévben a Rózsahegyi-díjra. Ők a tantestületi díj átadásában is szerepet kapnak A választási listára kerülőket írásban (a mellékelt jelölőlapon) kell jelölni. Intézményünk bármelyik főállású pedagógus dolgozója önállóan és csoportban is jelölhet egy személyt. A jelölőlapok nyilvánosak Egy személy jelölése esetén egyszeri szavazás dönt a támogatásról. (50 % +1 támogató szavazat szükséges) Több jelölt esetén az 1. szavazáson mindegyik jelöltre lehet szavazni. Minden szavazó 1 jelöltre adhatja le a voksát. Több személy vagy nem jelölt személy választása esetén a szavazólap érvénytelen. Az 1. szavazás több fordulós lehet, ha azonos szavazatot kapnak 37