VAJDASÁG G HUMÁN ERŐFORRÁSA

Átírás

1 VAJDASÁG G HUMÁN ERŐFORRÁSA

2 Előzetes feltevések: 1. Vajdaság g autochton lakosságának függetlenf ggetlenül nemzeti hovatartozásától, viszonylag kifejezett és erős regionális tudata van. 2. Tranzíci ciós s helyzet folyamatossá vált az átmenet.. Meddig tudunk együtt élni az átmenetekkel tmenetekkel?? Rendszervált ltás s helyett rendszercsere történik. 3. Kik a térst rség fejlesztés s akterei/alanyai?? Kikre lehet támaszkodni t egy regionális fejlesztési si terv kivitelezésekor?

3 Mit is értünk régió alatt? A regionális tudományokban a a régir gió lehatárolt rolt, a környezetk rnyezetétől l elkülönülő (1) területi egység a nemzeti és s a települési szint között, amelyet a társadalmi t folyamatok széles körét k átfogó,, soktényez nyezős (2) társadalmi-gazdasági gi összekapcsoltság (kohézió), lakosainak érzékelhető regionális (3) összetartozása sa (identitás-tudata), valamint (4) érdemi irány nyítási hatásk skörű és önállóságú regionális intézm zmények rendszere fog tartós egységbe gbe (Magyar Nagylexikon)

4 Vajdaság - átutazótérség

5 Térséghez tartozás s megélése magyarok Ön melyik térséghez tartozónak érzi magát? 100% 75% 50% 25% 0% A településhez tartozónak érzem magam, A kisrégióhoz tartozónak érzem magam, Vajdasághoz tartozónak érzem magam Szerbiához tartozónak érzem magam Magyarországh oz tartozónak érzem magam Kelet-Közép- Európához tartozónak Európához tartozónak érzem magam 5 - nagyon erősen egyáltalán nem

6 Vajdaság g kistérs rségeinek népessn pességében jelentős s eltérések vannak. A két k t népszn pszámlálás s között k : Észak-Bácska, Közép-Bánát, K Dél-Bánát D és Észak-Bánát t lakosainak száma csökkent, az alacsony natalitás és s az elvándorl ndorlás s miatt (pl. Ada és s Zenta ), míg g Nyugat-Bácska, Dél-Bácska D és s Szeréms mség lakosainak száma nőtt, n a betelepített tett menekülteknek köszk szönve (pl. Stara Pazova, Újvidék, Temerin).

7 Negatív v természetes szaporulat Vajdaságban

8 Mortalitás s a Vajdaságban

9 Átlagos életkor Vajdaságban

10 Lakosságöreged regedés Határérték Magyarok Születési ezrelék 14, ben 2002-ben 10,68 9,60 Halálozási ezrelék 1991-ben 2002-ben 18,89 21,13 Születés és halálozás egymás közti aránya 1, ben 2002-ben 0,52 0,50 Vitális index (0 14 évesek és 60 éves/idősebbek aránya) 1, ben 1991-ben 2002-ben 1,37 0,71 0,51

11 Migráci ciós s saldo

12 A délszld lszláv v háborh ború ( ) A jugoszlávok kivándorl ndorlásának nak új j dimenziója: a távozt vozás s politikai és s pszichológiai jellegű; a háborh ború/katonai mozgósítás s veszélye, Leszegényed nyedés, hiperinfláci ció Jövőkép p hiánya a fiataloknál l tömeges t emigráci ciója: Kanada, Ausztrália, Németország, Magyarország Tíz év v alatt 200 ezer fiatal diplomás s ment el

13 A vajdasági magyar népessn pesség g demográfiai állapotát t mutató jelzősz számok Határért rték Magyarok 65 évnél l idősebb népessn pesség g aránya az összes népessn pesség g százal zalékában 10,0% 1991-ben 2002-ben 16,59% 19,25% Átlagéletkorletkor 30 év 1971-ben 1991-ben 2002-ben 37,7 év 41,5 év 43,1 év Az öregedési index (a 60 évtől idősebbek aránya a éves korcsoporthoz viszonyítva) 0, ben 1991-ben 2002-ben 0,743 1,142 1,363 Átlagos gyermekszám 2, ben 2002-ben 1,62 1,50 alatt

14 A magyar emigráci ciós s veszteség A 2. világh gháború után n Jugoszlávi viából harmincezer magyar költk ltözött tt el, és s húszezer h vérbosszú áldozata lett (1945) között k főf ment külfk lföldre ldre (Kocsis) között k : as években: es években: kb Legtöbb magyar a szabadkai, újvidéki, topolyai, zombori és adai községekből l kelt útra

15 Region Regionális el lis előny nyök körzetenk rzetenként nt Szerémség Dál-Bácska Nyugat-Bácska Dél-Bánát Észak-Bánát Közép-Bánát Észak-Bácska Beográd HDI index GDP index Várható élettartam indexe Iskoláztatottsági index

16 Mi Észak-Bácska erőss ssége? Vajdasági középszerk pszerűség: GDP szint, életminőség, élettartam, iskolavégzetts gzettség Hátrányok: - lemaradt beruházások, infrastruktúra fejlesztés, s, egészs szségügyi gyi állapot

17 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI SI TERV ESÉLYEI 1. Aktív v mozgások 3-43 érdekeltségi síkons (heterogén n vertikális és s horizontális kapcsolatok): Közéleti-politikai projektvivők ötlettervek, illúzi ziók, háttér-politikai biztosíték Régió kistérs rségek tartományi hatásk skör, jogi- és gazdasági gi kerethiány ( légüres( térbent rben ) Önkormányzatok nyzatok kezdeményez nyezőkészsége szakemberek, helyi elit koordináci ciója (befektető, vállalkozó, értelmiségi kreativitás) Sok, kis társadalmi t szereplő - vállalkozó,, gazda, munkás, megélhet lhetésért küzdk zdő,, feketéző 2. ny 2. A cselekvők aszinchronban,, akció-forr forráshiány 3. Ha nincs konkrét t jövőkép, j nincs esély se!

18 Hol van az erőforr forrás és s az erőtartal tartalék? A szakember által elképzelt változv ltozásokat a helyi szereplők k valósítj tják k meg; ők k a térségfejlesztő programok hordozói: magános nosítás, s, beruházás, munkanélk lküliség, racionalizálás, helyzetteremtés, cégalapc galapítás, munkahelyteremtés van rár vevő? Gyenge térség: ha a létfenntartásra van beprogramozva, fél f l a változv ltozásoktól, nem rizikóvállal llaló, jó neki, mert még m átlagos és nem szakadt le

19 ERŐTARTAL TARTALÉK: 1. Kitörések egyén-csal család d szinten migráci ciós s hajlam csökkent kkentése konkrét t jövőképpelj - vállalkozási-,, továbbtanul bbtanulási hajlam, átképzések - Túlélés s helyett életforma változv ltozás, erőforr forráspótlás 2. RégiR gió és önkormányzat nyzat szinten (láncszemek) - munkahelyteremtők, k, cégalapc galapítók, tőkebevont kebevonók - befektető vállalkozó gazda munkaerő - politikai hátth ttértartó szakember - civil szektor - önkormányzati nyzati koordinátor

20 Kistérs rségfejlesztő stratégia: - többsíkú rugalmas humáner nerőforrás- fejlesztő tervek: 1. Munkalehetőség, vállalkozv llalkozás, felnőttoktat ttoktatás, életminőség 2. Fenntartható intézm zményhálózat oktatás, művelm velődés, médiam

21 Vegyes szakért rtői i csoport feladata: Melyek azok az intézm zmények, finanszíroz rozási formák és s a térst rség közösségépítő stratégi giák, amelyek megerősíthetik a tájidentitt jidentitást, javítj tják versenypozíci cióikat, ikat, összhangba hozhatók az ország-fejleszt fejlesztés s elvárásaival? KONKRÉT T PROGRAMOK-ESZK ESZKÖZÖK Áthárítható-e e a finanszíroz rozás s az EU-ra ra? Túl l kell-e, e, túl t l lehet-e e lépni l a tájidentitásőrző szerepen és s elfogadni a globalizálódás, univerzálódás kihívásait?

22 Beszélj ljünk agycirkulációról (brain circulation) ) agyelvándorl ndorlás s helyett a régir gión és s az EU-n belül. l. Pl. A külfk lföldön n tanulók k hazahívásával val jelentős és s gyors eredményt lehet elérni. Ehhez nélkn lkülözhetetlen a fiatalok munkába állásának az előseg segítése. se. A szerbiai diploma ekvivalenciája az EU- ban és s a külfk lföldi ldi diploma versenyképess pessége a szerbiai munkaerőpiacon?!

23 Összefüggő programtervek: 1. A vállalkozási hajlam és a befektetési készség emelése tőkevonzás, családi vállalkozások, kezdő tőke, hitelek biztosítása sa 2. Infrastruktúra fejlesztés - beruházások 3. Régiónyitás tranzíci ciós s pozicionálás 4. Piacigényes szakok és s gyakorlatias tudást t az egyetemen - felnőtt ttképzés (permanens továbbk bbképzés, számítógép-, nyelvtanulás)

24 Kohézi zió együttl ttlét t tudata Verseny és s együttm ttműködés Partnerség és s regionális együttm ttműködés Társadalmi tervezés közös sikerélm lmény Társadalmi egyensúly és s tolerancia Nyitottság és s innováci ciós s készsk szség Befogadó készség Megújul julási készsk szség változásmenedzsment Gazdasági és s társadalmi t kohézi zió, kötődés Belső kohézi zió,, mint közös k értéktudat!?

25 Vállalkozási hajlam mutatói: - munkahelyi karrierfejlesztés, s, továbbk bbképzés - sikermotivált, alaptőkebefektet kebefektető - új ötletek megvalósítói, kreativit itás - kitartás és állhatatosság g a sikertől l függetlenf ggetlenül Vállalkozói i rétegek: r - kreatív értelmiségi nem pedig a manuális munkás - magas-iskol iskolázott nem az alacsonyan-képzett - a férfi vállalkozóbb a nőnéln - fiatalok (35 évig) nem pedig az idősebbek - a munkahelyi bizonytalanság g a kényszervállalkozás alapja

26 KONKLÚZI ZIÓ: Jövőkép-erősítés s a régir gióban elvándorl ndorlást, tőkekivitelt t cél c l megáll llítani az 1. Komplex kivitelezhető (reális) fejlesztési si programtervek kellenek a helyi infrastruktúra és s az emberi erőforr forrás s erősítéséről 2. Megélhet lhetési esély vállalkozási lehetőségek kistérs rségenként nt és s falun (munkanélk lküliség g falun: 40-50%)!

27 A gazdasági gi fejlesztés a kistérs rségekben és s az oktatást stámogatás közös s metszete a kitörési programoknak. A munkahelyteremtés és s a humáner nerő fejlesztés s a nyitást és s a rugalmas alkalmazkodásk skészséget jelenti.

28 TENNIVALÓ: BERUHÁZÁSOK ÉLETMINŐSÉG 1. A teljességigényű, működőképes infrastruktúra 2. Regionális fejlesztési és kutatóintézeti hálózat kialakítása a beruházási és vállalkozási hajlam emelése 3. Együttműködő határon át nyúló, többnyelvű médiahálózattal folyamatosan informálni, közösségbe vonzani a lakosságot

29 Köszönöm m a figyelmet!