Térségi hálózatok hatáselemzése

Átírás

1 Hálózaban könnyebb! ROP / /31 DR. KOCZISZKY GYÖRGY Térségi hálózaok haáselemzése Okaási segédle Miskolc 2007.

2

3 Taralomjegyzék 1. Előszó 5 2. Regionális gazdaságani haásvizsgálaok modellezésének módszerana 8 3. Exporbázis modell Regionális inpu-oupu modellek Regionális ökonomeriai modellezés Modell jellemzői Modell felépíése Modulok leírása Termelési modul Foglalkozaási modul Beruházási modul Jövedelmi modul A modell ökonomeriai becslése Regionális folyamaok szimulációja Hivakozo irodalom 60

4

5 Térségi hálózaok haáselemzése 1. Előszó Modell a valóság, ill. a valóság egy részének egyszerűsíe (fizikai, verbális, funkcionális, vagy maemaikai) megfogalmazása. 1/ A közgazdaságani modellezés célja a gazdasági események jobb megismerése, leírása, a kauzális összefüggések magyarázaa, a várhaó beavakozások haásainak elemzése (kísérleervezés). A közgazdaságanban alkalmazo modellek, modellezési eljárások számos szempon alapján csoporosíhaóak. A modelleke funkció (leíró, előíró, probléma megoldó, szemléleő), srukúra (ikonikus, analóg, szimbolikus), jelleg (kvaniaív, kvaliaív), idő dimenzió (saikus, dinamikus) alapján szokás csoporosíani A modellezni kíván jelenség lépéke alapján ö: világ (globális)-, makro (nemzegazdasági)-, regionális (mezo)-, ágazai- és mikrogazdasági (vállalai) modellípus ismer. A világmodellek globális (a Föld egészére kierjedő) ársadalmi problémákkal (pl.: erőforrás elláoság, környezei helyze alakulása, népesség válozása, sb.) foglalkoznak, céljuk a világgazdaságban lejászódó hosszúávú folyamaok 2/ felárása. 1/ A modell fogalmá számos ermésze- (pld.: fizika, maemaika, kémia, sb.) és ársadalomudományi diszciplína (pl.: irodalom, szociológia, sb.) érelmezi, nem felélenül azonos módon, min az pl.: a Természeudományi-, az Új Magyar- és a Vállalagazdaságani Lexikon-ban közöl definíciók összeveése igazolja is (Kocsondi, 1976). A modell műszaki gyakorlaba álalában miná, minadarabo, analógiá, az irodalomban allegóriá, meafórá, a filozófiában hasonlaosságo, ismereek összefoglalásá jeleni. Jegyzeünk a modell, min az eredei helyeesíőjé érelmezi, mer az eredei a maga komplexiásában nem vizsgálhaó. A modell ebben az érelmezésben csak bizonyos jellemzőke visel az eredeiből. 2/ Pl.: Forreser-Meadows modell (Foreser, 1971; Meadows, 1972), MOIRA modell (Linnemann/de Hoogh/ Keyzer/ von Heems, 1979), Angol Környezevédelmi Miniszérium SARU modellje, FUGI modellje (Onishi, 1998; Seifer, 2004), ENSZ modell (Siegemann, 1985; Fleissner, 2005), sb. 5

6 Térségi hálózaok haáselemzése élelmiszer szennyezés éleminőség Népesség zsúfolság Földrajzi ér Szennyezés Természei erőforrások Tőkebefekeés Mezőgazdaság 1.1 ábra: WORLD III. modell logikai felépíése Forrás: Cole, H. (1973): Thinking abou he Fuure, London p. 26. A makro modellek: egy nemzegazdaság egészének működésé (keresle, kínála, jövedelmek, árak, infláció, sb.) írják le. 3 / A makrogazdasági modellezés módszerana és eszközára az 1950-es évek óa folyamaosan fejlődö. Az első időszakban lineáris, deerminiszikus modellek sorá publikálák a szerzők; ez köveék a saiszikai ökonomeriai modellek. Vizsgálaunk árgyá képező mezo modellek, amelyek egy-egy földrajzi érség (régió) modellezésé űzik ki célul elsősorban az uóbbi ké évizedben kerülek az érdeklődés középponjába. A szekorális modellek a gazdaság egy-egy ágazaának (pl.: ipar, mezőgazdaság (Burell, 1955, Weber, 1995), környezei erhelés (Wechsung/ Becker/ Gräfe, 2005) sb. leírásával foglalkoznak (1.2 ábra). 3/ A gazdaság egészé vizsgáló makroökonómiai modellekre valamennyi OECD agállamban számos példá alálni (pl.: Angliában: NIESR Kuaóinéze NIGEM modellje, Magyarországon: Magyar Nemzei Bank Negyedéves Előrejelzési Modellje, ECOSTAT Kormányzai Gazdasági és Társadalom-sraégiai Kuaó Inéze ECO-LINE modellje, MTA Közgazdaságudományi Inéze HERMIN modellje és HUGE modellje (Révész/Zalai/Pakaki, 1989); a Spanyol a Gazdasági Miniszérium álal kidolgozo MOISES modell (Riesler, 2005), az Oszrák Nemzei Bank AQMO5 Modellje (Leibrech/ Schneider, 2005), sb.). 6

7 Térségi hálózaok haáselemzése Gazdasági - modul GDP foglalkozaoság beruházás bérek fogyaszás expor impor kölségveési kiadások kapaciás kihasználás képesség (szignáció) Energiai - modul házarások végső felhasználása energia igény energia árak energia felhasználás haékonysága energia expor energia impor Ökológiai - modul széndioxid emisszió bendioxid emisszió por emisszió meán emisszió gáz emisszió 1.2 ábra: MOVE-szimulációs modell moduljai Forrás: Tischler/Schneider, pp.12. A mikrogazdasági modellek parciális, vagy inegrál vállalairányíási feladaok megoldására alkalmasak. 4 / Jegyzeünk a feniekben vázol szereágazó émakörnek a mezo-gazdasági haásvizsgálaának modellezésével foglalkozik. Miskolc, auguszus A szerző 4/ A számíásechnika, ill. a szofverek fejlődésével egyre összeeebb modelleke publikálnak; az erre vonakozó szakirodalom erjedelmé ma már folyóméerekben lehe mérni (pl.: Frank/ Lorenz, 1979., sb.). 7

8 Térségi hálózaok haáselemzése 2. Regionális gazdaságani haásvizsgálaok modellezésének módszerani alapjai A regionális (érségi) beavakozások 5/ kövekezményei összee, amire számos ényező lehe haással. Ezek számbavéele, mérése, a beavakozások irányának kijelölése ma már aligha képzelheő inuiív módon. Az elmúl közel 50 év során a regionális gazdasági beavakozások haásának kimuaására, a dönések megfogalmazására számos modell szülee, amelyek némi egyszerűsíéssel három csoporba sorolhaóak: exporbázis modell, inpu-oupu modellek, ökonomeriai modellek, szimulációs modellek. Valamennyi modell melle és ellen számos érv sorolhaó fel: alkalmazásuk elsősorban magáól a feladványól, nem uolsó sorban a rendelkezésre álló adaokól függ. A modellezés öbblépcsős, rekurzív folyama, ami a probléma megfogalmazásával kezdődik és a modell alkalmazása során nyer apaszalaok összegzésével, a ovábbfejleszési igények megfogalmazásával folyaódik (2.1 ábra). 5/ Keynes munkássága alapveő haással vol a közgazdasági gondolkodásra; új alapokra helyeze a gazdasági növekedésről, az állami inervencionisa gazdaságpoliikáról vallo nézeeke. Keynes gondolaainak haása (bár sokan viaák és viaják) ma sem lebecsülendő; napjainkban is sokan állíják, hogy az államnak szerepe kell vállalnia a gazdasági folyamaok formálásában, bár ennek méréke viao. A gazdaság irányíásához olyan modellezési eljárásokra van szükség, amelyek leheővé eszik a erveze inézkedések ex-ane és ex-pos haásának mérésé, számszerűsíésé. 8

9 Térségi hálózaok haáselemzése 6. Modell ovábbfejleszése 5. Modell alkalmazása 4. Modell érékelése 3. Modell viselkedésének elemzése 1. Modell idenifikációja 2. Modell formalizálása 2.1. ábra: Modellezés logikai folyamaa Forrás: sajá szerkeszés. Az első, regionális gazdaságani haások vizsgálaára alkalmas modellek az 1950-es évek elején jelenek meg. Az elmúl évizedek során az igények növekedése, a számíás időigényének csökkenése, az adabázisok növekedése mia a modellek egyre összeeebbek, komplexebbek leek. 9

10 Térségi hálózaok haáselemzése 3. Exporbázis modell A regionális gazdaságani haások egyik első saiszikai vizsgálaa Hoy (1933) nevéhez fűződik, aki Haig (1926) álal kidolgozo exporbázis modell alkalmaza, amely később az 1950-es és 1960-as években számos vizsgála alapjául szolgál (Isard, pp ). Az exporbázis modell a régió gazdasági akiviásá (eljesíményé) 6/ ké részre, az exporra, valamin a régión belüli kereslere oszja. A modell avval a hipoézissel él, hogy a gazdaság eljesíményének növekedésé (az expor eredményekén) a régióba beáramló jövedelem, ill. annak a belső fogyaszásra gyakorol haása haározza meg (3.1 ábra). 6/ A régió gazdasági eljesíményének mérésére álalában a bruó hazai ermék (gross domensic produc; GDP) szolgál, ami az ado földrajzi erüleén, ado évben előállío és végső fogyaszásra szán ermékek és szolgálaások összéréke. Meghaározása alulrólfelfelé (boom-up), az egyes gazdasági szereplők adaainak inegrálásával örénik, folyó vagy válozalan áron. Szokás még a bruó hazai reáljövedelem (GDI) számba véelei, ami a bruó hazai ermék (GDP)-nek a cserearány válozással korrigál éréke, ami az alábbiak szerin lehe elvégezni (forrás: KSH): GDI = GDP/PGDP + T, ahol PGDP, a GDP-defláora, T- a cserearány veszeség/nyereség. X M X T = P PX M PM, ahol X, M az expor és az impor folyó áras éréke, PX és PM az expor és az impor árindexe, P az SNA ajánlásnak megfelelő expor és impor árindex álaga. Eseenkén szóba jöhe a régió neó hazai ermékének (Ne Domesic Produc, NDP) a meghaározása is, ami ado erüleén, ado évben kelekeze neó jövedelmek összege (NDP = GDP amorizáció) pénz dimenzióban kifejezve. 10

11 Térségi hálózaok haáselemzése régió expor bevéel expor akiviás exporhoz szükséges impor kiadások helyi fogyaszók regionális akiviás impor kiadások inraregionális muliplikáor 3.1 ábra: Exporbázis modell Forrás: Schäzl, L., (2001) p Azaz: (3.1) Y i = ( Ei M i ) + X i, ahol: Y i az i-edik régió GDP-je; E i a regionális végső keresle (amely a lakossági-, a vállalai- és az állami fogyaszás, valamin beruházás összege); M i az i-edig régió imporja; X i az i-edik régió exporja. Az exporbázis modell a régión belüli jövedelem növekedésé Keynes muliplikáor 7/ elmélee alapján a regionális expor válozásával magyarázza: az expor (min exern indikáor) növekedése a foglalkozaoság-, és a bérkiáramlás növekedésé generálja, ami pólólagos kereslee indukál, ill. ismé foglalkozaás bővíés idéz elő, sb. (3.2 ábra). 7/ Keynes szerin a beruházások jövedelemnövelő haásúak; az így képződő pólólagos jövedelem kereslekén jelenik meg a piacon, ami ovábbi fogyaszás és beruházás eredményez, ami újból jövedelem növekedés idézhe elő (ez a folyama elvileg állandóan ismélődik, miközben az egymás növelő jövedelemnövekedések egyre kisebb mérékűek). A beruházási muliplikáor az fejezi ki, hogy egységnyi beruházás összességében milyen nagyságú jövedelemnövekedés eredményez. (Keynes úgy gondola, hogy a muliplikáor (k) sabil, rövid ávon állandó, a fogyaszási haárhajlandóság függvénye (MRC): MRC = 1-1/k. (A valóságban a fogyaszási muliplikáor haározza meg a muliplikáor, nem pedig fordíva.) 11

12 Térségi hálózaok haáselemzése A X 2 +A 0 +ΔA X 2 +A 0 X 1 +A 0 +ΔA ΔA X o X 2 X 1 +A 0 X 1 45 o Y A Y C Y B Y D Y Y B -Y A Y D -Y C A i = (E i M i ) 3.2 ábra: Expor válozás régió eljesíményére gyakorol haása Forrás: sajá szerkeszés Ez a ovagyűrűző haás végső soron megjelenik a regionális keresleben és az imporban: v (3.1.a) E = e Y ; (3.1.b) M i = miyi; i i i (3.1.c) X = X i i v (3.1.d) Y = Y ( 1 ) i i ahol: e i a regionális kereslei- és m i a regionális impor gradiens; v Y i az i-edik régióban rendelkezésre álló jövedelem, az adószázalék. A feniek ismereében a régió eljesíménye az alábbiak szerin írhaó fel: (3.2) Y i = [ ei ( 1 ) Yi ] [ m(1 ) Yi ] + X i A régió gazdasági növekedésé ehá az exogén ényező (azaz expor) válozása deerminálja: (3.3) Y = 1 i X i 1 ( e m )(1 ), ill. i i 12

13 Térségi hálózaok haáselemzése azaz: (3.4) dyi dx i = 1 ( e i 1 m )(1 ) i Bár a modell relaíve egyszerű, gyakorlai alkalmazása (a megyei, a regionális expor és impor adaok hiányában) már koránsem könnyű. Ezér öbb szerző a muliplikáor haás foglalkozaási adaok alapján kísérli meg számszerűsíeni (pl.: Hansen/Tiebou, 1963; Geck/ Pery, 1981). Ilyen eseben az össz-foglalkozaás (E T ), az expor (E B )- és a belső fogyaszás bizosíó ágazaokban (E S ) foglalkozao lészám összege: E T = E B + E S Az S = E S /E T összefüggés felhasználásával a muliplikáor haás az alábbi formában írhaó fel: (3,5) k = = =, így: 1 S 1 E / E E / E S T B T (3.6) E E T k = = 1 + B E E S B A feniek figyelembe véelével a vizsgál régió jövőbeni gazdasági eljesíménye az exogén válozó (bázis foglalkozaás) és a regionális össz-foglalkozaás alapján becsülheő meg. Az exporbázis modell alapveő hiányossága, hogy szine kizárólag az exporra, ill. az álala generál haásokra helyezi a hangsúly (nem számol az inern haásokkal, így pl.: a beruházásokkal, vagy az állami ámogaással, sb.). A erülei foglalkozaosági adaok meghaározása egyszerűbbnek űnik, de érdemes ualni arra, hogy nem függelen a bérszínvonalól. Így a magasabb álagbérű ágaza muliplikáor haása várhaóan nagyobb, másrész a műszaki fejleszések álalában csökkenik az élőmunka igényé, azaz a regionális foglalkozaási adaok a gazdasági fejlődésnek nem a legmegbízhaóbb indikáorai; 13

14 Térségi hálózaok haáselemzése nehézsége okoz az ágazaok expor- és belső fogyaszás szekorára örén feloszása (ennek áhidalására öbb kísérle is van, pl.: az un. elephelyi hányadok bevezeésével Hildebrand/Mace, 1950; Tiebo, 1962; Meyer/Pleeer, 1975; sb.); nem vizsgálja a gazdasági srukúra-, valamin az ár, árfolyam válozásából származó haásoka; mennél nagyobb egy régión belüli fogyaszás (felhasználás), annál kisebb lehe az expor haása. Ellenőrző kérdések 1. Mi ér modell ala, mi a regionális gazdasági modellezés célja? 2. Mi ér endogén és egzogén indikáor ala? 3. Mi a különbség a saikus és dinamikus modellek közö? 4. Milyen ényezők befolyásolják egy régió gazdasági eljesíményé az exporbázis modellben? 5. Mi ér muliplikáor haás ala? 6. Milyen kapcsolaban van Keynes muliplikáor elmélee az exporbázis modellel? 14

15 Térségi hálózaok haáselemzése 4. Regionális inpu-oupu modellek A regionális ársadalmi-gazdasági folyamaok elemzésére, ervezésére, a beavakozások haásainak vizsgálaára a közgazdaságudomány maemaikai saiszikai eszközök sorá alkalmazza, ezek közül az inpu-oupu módszereknek kiünee szerepük van, amelyek leheővé eszik az ágazaok közöi közvelen kapcsolaok egyidejű bemuaásá, a érségi kapcsolaok egyensúly feléeleinek elemezheőségé, a folyamaok komparaív (erülei és időbeli) összehasonlíásá, az ágazaok 8 / kibocsáásának, ráfordíásának, valamin a fogyaszás mérésé. Az inpu-oupu modell az ágazai kapcsolaoka leíró ún. belső márixból, a kibocsáás részleező oldal és a nem anyagi ráfordíásoka aralmazó alsószárnyból áll. A belső, ill. ranzakciós márix (X), az anyagi ágazaok közöi közvelen echnológiai kapcsolao írja le (inverze (E-X) -1 a közvee kapcsolaoka szemlélei, ami leheősége ad a végső felhasználás válozásának az ágazaok kibocsáására gyakorol haása elemzésére). Az ágazaok echnikai kapcsolaá a ráfordíási együhaók eremik meg, amelyek a kibocsáások és ráfordíások közöi kapcsolao fejezik ki. Ennek alapja az ún. Leonief-féle ermelési függvény, amely lineáris kapcsolaokból indul ki, nem számol kapaciáskorláokkal, a helyeesíés leheőségeivel és a echnikai fejlődéssel. A modell 9/ abból indul ki, hogy egy nyio gazdaság ágazaai (a ermékeken és szolgálaásokon kereszül) függőségi kapcsolaban állnak egymással (4.1 ábra) 10/. 8/ Ágaza: a gazdasági szereplők (álalában echnológiai szempon alapján képeze) csoporja. Szekor: azon gazdasági ágazaok összessége, amelyek azonos erőforrások felhasználásával hasonló gazdasági céloka akarnak elérni. Primér szekor: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halásza, bányásza, szekunder szekor: gyáró és feldolgozó ipar, ercier szekor: szolgálaó iparok. 9/ Leonief (1951) álal kidolgozo módszer Isard (1951) alkalmaza először regionális elemzésekre; a modell ovábbfejleszése Moses (1955) és Leonief/Srou (1963) nevéhez köődik; az 1970-es évekől a modellek megoldásá már (jelenős számíási igényük mia) számíógépes programok segíik, Harris (1980), Courbis (1982), Kor/Carwrigh (1982). Az I-O modellek olyan öbbszekoros, lineáris kapcsolaoka feléelező (álalában márix formában felír) egyenlerendszerek, amelyek a gazdaság, min rendszer belső, közvelen és közvee (azaz áéeleken kereszül) összefüggéseinek felárására szolgálnak. 10/ Zár modell eseében a ráfordíás és a kibocsáás azonos. 15

16 Térségi hálózaok haáselemzése X X i x w x 4.1. ábra: I-Q modell alapsrukúrája m (4.1) X i = X j= 1 ij + Y i, ahol: X i az i-edik ágaza összkibocsáása (oupuja), X ij az i-edik ágaza ermelése, ami a j-edik ágaza használ fel, Y i az i-edik ágaza külső felhasználása (un. oldalsó szárny). Leoniev feléelezése szerin 11/ valamennyi ermelési folyama eseében a ényezők közö lineáris kapcsola van, azaz: (4.2) X ij = aij X j X, ahol: X ij = inpu hányados, amely a j-edik ermék egységnyi előállíásához szükséges formáka fejezi ki; X j = a j-edik ágaza eljes oupuja. Ennek figyelembe véelével: (4.3) X i = aij X j + Yi m j=1 A feni összefüggés m számú egyenlerendszer eseében az alábbi márix 12/ formában írhaó fel: (4.4) X = AX + Yi, ill. 11/ Wassily Leonief ( ) a hosszúávú növekedés elemzésére alkalmas inpu-oupu módszer kidolgozásér és alkalmazásáér 1973-ban közgazdasági Nobel-díjban részesül. 12 / Márix: n sorból és m oszlopból álló számok rendeze halmaza. Az szimbólum a márix dimenziója (méree). Ha a márix csak egy oszlopból áll, a neve vekor (= oszlopvekor). A márixokban szereplő mennyiségeke zárójelben foglaljuk össze. A márixoka szimbolikusan a lain ABC félkövér nagy beűivel, a vekoroka (ha az érelmezés ennek nem mond ellen) a lain ABC félkövér kisbeűivel jelölik. A legöbb eseben szükség van a márixok méreének szemléleésére: e méreeke a márix-jelölések ala vessző (,) elválaszással, sor és oszlop sorrendben adjuk meg. 16

17 Térségi hálózaok haáselemzése (4.5) ( 1 A ) X = Yi Amennyiben (1 - A) nem szinguláris: 1 (4.6) X = (1 A) Yi Az inpu-oupu modell kiválóan alkalmas az ágazai kapcsolaokon kereszül a régió gazdaságá érő exogén haások kimuaására. A speciális ÁKM-ek közül a regionális mérlegeknek van a legnagyobb irodalmuk. Felírásuka különösen indokolja, hogy a echnikai fejlődéssel együjáró srukúraválozások jelenős regionális kihaásokkal járnak. 13/ 13/ Az első regionális és inerregionális ÁKM-ek az 1950-es években készülek; W. Isard és R. E. Kuenne / New York-Boson-Philadelphia érségében az vizsgála, hogy az új ipar milyen haás gyakorol a ermelési, a foglalkozaási srukúrára, a kereskedelmi mérlegekre. Moore és Peerson (1955) elsőkén készíe regionális (Uah állam) szinű ÁKM-e. A modell célja a ermelés és a keresle régión kívüli függésének megállapíása vol. Hirsch (1963) azokkal a leheőségekkel foglalkozo, amelyeke egy inpu-oupu modell nyújha egy agglomeráció, S. Lousis és környéke elemzéséhez. Az első inerregionális inpu-oupu elemzés Moses (1955) készíee, az egyes ermelő ágazaoka lokális, regionális és nemzei iparokra bonoa. A modell a piacok kérdésé nem uda megnyugaóan megoldani, a regionális lehaárolás akadályokba üközö. W. Isard kezdeményezésére módosul a modell, amely adaigénye mia számos kompromisszummal alkalmazak. Moses modellje 3 régióra és 11 ágazara készül. A modell összeállíásának elsődleges célja az vol, hogy bizonyos módszerani vizsgálaokra adjon leheősége. Többek közö fény derül a ráfordíási együhaók és a forgalmi kapcsolaok mérékére, hogy mennyiben azonosak egy-egy régió ágazaainak inpu (ráfordíási) forrásai. Terv (prognózis) -céloka szolgál Tiebou (1969) Washingon államra készül inpu-oupu modellje, amely először kapcsolaa össze az országos és a regionális előrejelzés eredményei. Az NSZK-ban elsőkén Lehber (1967) állío össze regionális ÁKM-e Schleswig-Holsein arományra (más arományok, illeőleg a külföld felé irányuló kapcsolaok a modellben aggregálan szerepelek). Müller (1967) a Saar-vidékre dolgozo ki ÁKM-e. Az összeállíás célja az elemzés, illeőleg az 1980-ig erjedő gazdasági szerkeze és a foglalkozási viszonyok előrejelzése vol. Települési szinű ÁKM készül öbbek közö Osnabrück-re (Hasselmann, 1967), Berlin-re (Weisshuhn, 1971). A modell alapján megvizsgálák, hogyan ha a város ársadalmi, gazdasági éleére a közülei kiadások szerkezeválozása, milyen haások várhaók a városba elepül vállalaok, inézmények vonakozásában, ha nő a városkörnyék népessége, sb. Chenery Olaszországra készíe modellje a déli országrész fejleszésé szolgáló állami és magánőke program haásainak nyomon kísérése vol. A modell alapján Chenery öbbek közö megállapíja, hogy kizárólag déli országrész érinő fejleszések, az inerregionális kereskedelem révén 50 %-ban az északi országrész számára is nyújoak előnyöke. Hazánkban is számos példa van elepülési és regionális inpu-oupu elemzésre. Így pl.: Kazincbarcika közvelen és közvee ermelési kapcsolaok felárására állíoak össze inpu-oupu mérlege; 12 ágazao figyelembe vevő Vas megyei mérleg készül a megye gazdaságának áfogó leírására, sb. 17

18 Térségi hálózaok haáselemzése Az y 1, y n vekorok ké részre oszhaók; egyrész országos szinű végső kibo csáásra ( y,... y ), másrész más régió ermelő fogyaszására ( y,... y ). 1 n 1 n Az y 2 x x vekorok összefüggnek az ( i 1,... i ) vekorokkal és kapcsolauk részlees n felárása elvezene a B 11,, B 1 n, B n1, B nn márixok ismereéhez. Lényegében ezen kapcsolaok eljes ismereében állíhanánk össze a muliregionális inpu-oupu modell, amely valamennyi régió valamennyi ágazaának szimulán kapcsolaai muaná be. A nyíl regionális ágazaközi mérleg a érség más régiókkal való kapcsolaá szemlélei, ami az egyes modellípusok különféleképpen oldják meg (4.2 ábra). ágazaok ermelő fogyaszás személyi és közülei fogyaszás régió kiviele régió végerméke régió eljes kibocsáása k X X 1 k k w n y k x 1 x X k k V V 1 k k x v = 1 V k 4.2 ábra: Terülei ÁKM álalános srukúrája V k = impor márix (k-adik körze) ennek v, eleme az jelzi, hogy a öbbi körze i-edik ágazaából mennyi k i j hozak be a k-adik körze j-edik ágazaába. 18

19 Térségi hálózaok haáselemzése Vezessük be az impor márixhoz arozó együhaó márixo (D), amelynek k d i, j eleme jelöli a k-adik körze j-edik ágazaának egységnyi ermékéhez szükséges behozaal a öbbi körze i-edik ágazaaiból, vagyis d v k k i, j i, j = n k xi, j i= 1 legyen G k a D k márixhoz arozó inverzmárix, vagyis G k = (E D k ) -1 A G k márix g k i, j eleme a eljes behozaali együhaóka jelöli, vagyis a k-adik körze j-edik ágazaában egységnyi végermékhez szükséges behozaal a öbbi körze i-edik ágazaaiból. A körzei ágazaközi alapmodellen kívül még néhány válozao különbözeheünk meg. Inpu regionális ermelő szekorok végső keresle Oupu n S n S 2 a b c Regionális és a 1 d régión kívüli ermelő szekorok 2. a. b. c d Σ a Σ b a = ráfordíás regionális ermelésből Σ c b = impor a belföld más régiójából Σ d c = impor külföldről Összes kibocsáás Non compeiive d = összes ráfordíás az egyes szállíó szekorokra impors = nem konkurráló impor */ 1 Bruó hozzáado érék.... n S 4 Összes ráfordíás * / Azon imporál ermékek, amelyek hazai ermékekkel (ermelés híján) nem konkurrálnak. 4.3 ábra: Terülei inpu-oupu modell soronkéni impor feloszással 19

20 Térségi hálózaok haáselemzése A 4.3 ábrán szemlélee váloza az ágazaonkéni ráfordíásoka erede szerin is részleezi. Ezek helyeesíheik egymás, míg vannak olyan imporál ermékek, amelyek hazai ermékekkel ermelés híján nem konkurrálhanak. Uóbbiaka külön összegző sor ünei fel. Egy ovábbi váloza, amelye a 4.4 számú ábrán muaunk be, az imporo régiók és ágazaok szerin is részleezi. Az exporoszlop feloszhaó nemcsak regionális, hanem a fogadóágazaok vonakozásában is. Ennek egy speciális eseé képezhejük, az ún. bi-regionális válozao, amelye úgy kapunk, hogy a vizsgál régió melle a öbbi erülee min egy másik régió ekinjük és ezek közöi kapcsolaoka vesszük számíásba. Elsődleges ráfordíás Oupu Reg. erm. szekorok Bruó hozzáado érék Impor Inpu n S m Reg. A Szekor 1... Reg. Z Reg. A Szekor 2... Reg. Z Reg. A Szekor n... Reg. Z S 4 Összes ráfordíás Regionális elkülöníe Végső keresle ermelő szekorok 1 n S n S ábra: Regionális és ágazai agolású Inpu-Oupu modell Összes kibocsáás 20

21 Térségi hálózaok haáselemzése Ez a megoldás szemlélei a 4.5 ábra. Ezek a modellek az ún. helyi haásanulmányok (Hochwald/ Sriner/ Sonenblum, 1960) alapjául szolgálnak, amelyek árgya pl. az egész népgazdaságra vonakozó dönések, vagy a vizsgál régión kívüli erüleek ipari szükségleeinek a vizsgál régió fejlődésére gyakorol kihaásainak megfigyelése, nyomon kísérése. Az eddig kidolgozo konkré erülei ÁKM-ek mind az emlíe összevonások eredményekén kapo mérlegkaegóriákba sorolhaók. A kidolgozás során számos egyszerűsíéssel és kompromisszummal élek az ÁKM-ek összeállíói. Regionális ermelő szekorok Öszszes ráfordíás S 4 Bo é.-impor külföldről Elsődleges ráfordíás Imp.d. x rég. d. egyéb belföldről n S 3 n Oupu Inpu Regionális ermelő szekorok 1 n S1 1 d x = ágazai bonásban -- (de nem erülei bonásban) n Egyéb belföldi ermelő szekorok Végső keresle egyéb belföldön A régió exporja a öbbi belföld felé Végső keresle S2 Összes ráfordíás 4.5 ábra: A erülei inpu-oupu modell bi-regionális válozaa 21

22 Térségi hálózaok haáselemzése Összefoglalva: erüle szinen az inpu-oupu elemzések sok variációja ismer. Ezek közö ké nagy csoporo - a regionális modellek és a - muliregionális (vagy inerregionális) modellek csoporjá különbözehejük meg. A regionális modellek nagyon hasonlíanak az országos modellekhez, azzal a különbséggel, hogy az előbbiek sokkal kisebb geográfiai erülee foglalnak magukban. Leonief és Isard különbsége esz a kiegyensúlyozo regionális és az ún. isza inerregionális modellek közö. A kiegyensúlyozo regionális modell a nemzei inpu-oupu áblá alkoó erüleek széválaszásával kapjuk meg. A isza inerregionális modell viszon öbb regionális ábla aggregációjából evődik össze. A kéféle modell nem ekinheő alernaívának, inkább komplemenerei egymásnak. A Leonief-féle kiegyensúlyozo modell különösen alkalmas a népgazdasági ervezés erülei kihaásainak meghaározására, a isza inerregionális modell pedig a erülei haások népgazdasági veüleének felmérésére. Az inerregionális inpu-oupu modellek elvi módszerei isza és a kiegyensúlyozo modelleknél egyarán a erülei fizeési mérleggel és a erüleek közöi áramlásokkal foglalkozó anulmányok adják. Mindké elméle a gazdasági rendszer az egymással kapcsolaban levő erüleek és ágazaok alapján vázolja. Az inerregionális inpu-oupu modellek komplexebbek, min a regionális modellek. Ennek oka, hogy az inerregionális áblában kéféle kapcsola az ágazaok közöi és erüleek közöi keveredik. Komplexiásuk egyik kövekezménye az, hogy az inerregionális inpu-oupu áblák sokkal aggregálabbak, min a regionálisak. Ez nem is annyira számíási (megoldási) nehézségek mia bír jelenőséggel bár ezen a éren is okozhanak problémá -, hanem aggregálságuk mia megleheősen nehéz a erüle ágazaai szerin részleeze vásárlások és eladások információinak beszerzése. 22

23 Térségi hálózaok haáselemzése Ezér válik szükségessé nagyobb erülei egységek körzeek kialakíása, vagy ha finomabb agolás alkalmazunk, sokkal aggregálabb ágazai adaokkal kell dolgoznunk. Bár az inerregionális inpu-oupu modellek sokkal komplexebbek, min a nemzei vagy regionális modellek, az inpu-oupu módszer alapelvei válozalanok maradnak. A erülei ÁKM összeállíásának logikai folyamaa A erülei ÁKM összeállíásánál számos ényező befolyásolhaja az eredmény. Ilyen az aggregálás foka, amelynél mérlegelni kell a kifejezőképessége (minél nagyobb a áblák részleezesége, annál áekinheőbbek a folyamaok, de nehezebb az adaok beszerzése, sb.) 14 /. A céljá illeően a erülei ÁKM csoporosíhaó: a nem áfogó gazdaságpoliikai célok megvalósíásá segíő, illeőleg az áfogó ervezés szolgáló erülei ÁKMek megkülönbözeése. Előbbieknél a srukurális kérdések vizsgálaá azér végzik el, hogy pl. megállapísák, milyen haás vál ki egy-egy ágaza ermelésének alakulása egy régió öbb gazdasági ágazaára, és mi kell enni a kiűzö célok elérése érdekében. Az uóbbiaknál az ágazai összefüggések, a echnikai fejlődés, a ráfordíások válozásának szimulán elemzésé, ervezésé végzik el eseleg öbb variánsban ado végső kereslei szekorok eseében. A regionális szinű ÁKM-ek szélesebb körű alkalmazásá információs nehézségek akadályozzák. Többé-kevésbé valamennyi országra elmondhaó, hogy a számviel és a saiszikai beszámolás rendszere nem eszi leheővé nagyobb kölséggel lebonyolíhaó adafelvéel nélkül erülei ÁKM-ek összeállíásá. 14/ Álalános szabály az aggregáció szinjére nehéz adni, a szakirodalom szerin (leheőség szerin alkalmazkodni kell az országos mérlegek aggregációs szinjéhez, hasonló összevonásoka célszerű végrehajani a erülei ÁKM-ek viszonylaában is, másrész figyelembe kell venni egy-egy erüle specifikumai: a erüle szemponjából kiemelkedő jelenőségű ágazaok nagyobb részleezeségű bemuaása, illeőleg a kevésbé jelenős ágazaoknak összevonan örénő szerepeleése). Hasonló megfonolások érvényesek az ágazaok körére is. Alapveő köveelmény, hogy a erülei mérlegek országos mérleggé legyenek összevonhaóak. Ehhez olyan nomenklaúra-rendszer megalkoása szükséges, amelyből egyérelműen kiűnik, hogy a különböző részleezeségű erülei ágazaok (alágazaok), mely aggregáumba sorolhaók. 23

24 Térségi hálózaok haáselemzése Az anyagkölségek ermékre örénő széválaszásának alapjá az uókalkulációk fajlagos érékei képezhei. A ényleges bizonylai érékek melle számos eseben ámaszkodak a gyakorlaban kialakul arányokon nyugvó becslésekre is. Így az mondhajuk, hogy minden egyes konkré esenél alaposan mérlegelni kell, mely megoldások adnak a legkisebb ráfordíással kielégíő eredményeke. Lényeges kérdés ezzel kapcsolaban, hogy az ÁKM-összeállíás kölségei ne legyenek úlságosan magasak, ne kelsék az a lászao, minha a mérleg-összeállíás ráfordíásai meghaladnák a konkré modell használaából eredő előnyöke. A erülei ÁKM-ek gyakorlai alkalmazásának leheőségei A különböző erüleekre összeállío ÁKM-ek legfőbb jellegzeessége, hogy a javaka, a szolgálaásoka egyidejűleg ágazai és regionális erede (vagy rendeleés) szerin is csoporosíjuk (kibocsáásnál és ráfordíásnál egyarán). Ez az előbbiekben ismeree inerregionális modellválozaokra vonakozik. Így ha valamely erméke öbb régióban is előállínak vagy felhasználnak, akkor az a közvelen kapcsolaoka leíró sémában öbb helyü min önálló oszlop vagy sor jelenik meg. Ez eseben az elemzések alapjául szolgáló echnológiai márix egyfelől aralmazza az ágazaok kapcsolaá leíró fajlagos echnológiai együhaóka, másfelől pedig a fajlagos forgalmi koefficienseke is. Előbbiek a szorosan a ermelő ágazaokhoz arozó gazdasági műszaki kapcsolaoka jelzik, uóbbiak pedig az egyes régiók közöi kereskedelmi (expor-impor) kapcsolaoka. (Ezek abból adódnak, hogy a ermelés konkré helyei egy meghaározo erüleen helyezkednek el. A közöük levő ávolságok pedig min gazdaságon kívüli ényezők foghaók fel. A echnológiai és forgalmi sík kövekezeés különválaszása a ermelő ágazaok kapcsolaá leíró együhaó rendszerben leheővé eszi az egyes erüleegységek együműködésének, belső éleének a anulmányozásá, számos helyi kiegészíő információval gazdagíva a ermelő mechanizmusra vonakozó ismereeinke. 24

25 Térségi hálózaok haáselemzése A regionális mérlegeknél ahol a régión kívüli világ nincs részleezve erüleek és ágazaok szerin szinén vannak forgalmi relációk is, ezek azonban sokkal kevesebb információ adnak. Arról ájékozanak csak, hogy a vizsgál erüle és a külvilág közö milyen aralmúak a kereskedelmi érinkezések. A regionális inpu-oupu mérlegek ovább bővíik az ÁKM-echnika leheőségé az egyensúlyi és haékonysági vizsgálaoka ekinve. Ado országon belül a erüleek közöi egyensúlyi viszonyok áfogó vizsgálaa muliregionális (az ország egész erüleé lefedő) inpu-oupu áblarendszer segíségével végezheő. A helyzeelemző munka kereében, a erülei ÁKM információi alapján képze muaók révén képe kaphaunk az ágazai srukúrá, az ágazaközi kapcsolaoka, a erüle más erüleekről (külföldől) való függésé, a erüle összermelésének, ágazai ermelésének összgazdasági részesedésé, a ermelés haékonyságá, a fogyaszás szerkezeé, a beruházások ágazai eredeé, sb. illeően. Ha mindezeke időbelileg vagy érbelileg (komparaív vizsgálaok) össze udjuk hasonlíani, akkor módunk van arra, hogy megvizsgáljuk a különböző erüleek azonos ermelő ágazaainak elérő haékonysági jellemzői, rámuassunk az elérés okaira, illeőleg ennek alapján konkré lépéseke ehessünk. 25

26 Térségi hálózaok haáselemzése Ráfordíások fajlagos külső függőség A erülei ÁKM-eknél is össze kell állíani a echnológiai kapcsolaok a ij elemekből álló márixá (A), képezni kell az inverze: (E-A) -1. A közvelen és közvee ráfordíási fajlagosok, illeőleg a kibocsáások szorzaa megadja az összes közvelen, illeőleg közvee ráfordíás az anyagi szférában és az elsődleges ráfordíásoka illeően is. Ezen úlmenően az inverz-márix alkalmas a régiók közöi eljes kapcsola kimuaására is. Az expor és impor-modell ípusól függő ágazai vagy regionális részleezésű éeleinek az A márix vagy az inverz-márix elemeivel való szorzaa megadja a külkapcsolaok közvelen ermelési háeré, illeőleg az, hogy hogyan gyűrűznek á a külkapcsolaok az ado régióban, ső az uóbbi révén azok a reje kapcsolok is kiderülhenek, amelyek a vizsgál erüleek közveíésével jönnek lére a vizsgál régiókon kívüli erüleek közö. (Az inerregionális modellek különböző fokozaai eseében beszélheünk erről.) X pq, kl = X pq, fl (eljes inerregionális modell információi) k p, kl = X l X p, kf p, kl = X k X p, fl, kl = l Y p Y p, kf Y p, kl = Yp, fl és a k X, = X, = X, pq ff k l pq kl l pq fl X, = X, = X, = X, p ff k p kf k l p kl X, = Y, = Y, = Y, p ff k i kf X, = Y, + Y, p kl q pq kl k p kl l p kl l l p fl p fl X p, fl = X pq, fl + Yp, fl egyenlőségek q 26

27 Térségi hálózaok haáselemzése = r X z z R a = a régió valamennyi ágazaa ermelésének aránya a r X z népgazdaság összermelésben. z r r X z R b = = r egyelen regionális ágaza ermelésének aránya a régió X z összermelésében z r X z R c = = r egyelen regionális ágaza ermelésének aránya az illeő ágaza összes országos ermelésében X z r A erülei ÁKM-ekből az impor-exporra vonakozó szállíásoka jelző relációk alapján megállapíhajuk az önelláás foká (sajá ermelés viszonya az összes felhasználáshoz), a kiviel inenziásá (más erüleekre való szállíás részesedése az összermelésben); részleeiben: - a régió ermelésének hányadrészé exporálják valamennyi más régióba egy meghaározo régióba - egy meghaározo ágaza regionális ermelésének hányadrészé exporálják valamennyi más régióba egy meghaározo régióba egy meghaározo ágazaba egy meghaározo régió meghaározo ágazaába Érelemszerűen képezheők ezek az arányszámok az imporra is. Az előzőekben már emlíeük, hogy a erülei modellek megfelelő válozóinak érbeli és időbeli összehasonlíása, a különböző pl. haékonysági számíások révén fonos információka nyerheünk a ekineben, hogy mely szférákban kell beavakoznunk, hogyan kell alakíanunk a vizsgál régiók gazdasági srukúrájá, külső kapcsolaai. 27

28 Térségi hálózaok haáselemzése Azaz, mely ágazaokra (ermékekre) kell a vizsgál erülee specializálni, menynyire lehe az eddig öbb régióban ermel ermék ermelésé egy régióban koncenrálni anélkül, hogy annak kövekezében a szállíási kölségek arányalanul emelkednének, hogyan lehe a lakosság elláására olyan ermelési közponoka kiépíeni, amelyek a legkisebb szállíási ávolságok alapján gyorsabb elláás bizosíanak, sb. Ahhoz azonban, hogy a konkré megoldásokhoz eljuassunk, ovábbi számíásoka kell végeznünk. (Hangsúlyozni szerenénk újra az ÁKMösszeállíások elsődleges analízis jellegé.) Ezek közö kiünee szerepe van az ágazaok inerdependenciája (kölcsönös függése), a régió gazdaságában való inegrálódási foka megállapíásának, azon ágazaok azonosíásának, amelyek kulcsszerepe jászanak a erüle ársadalmigazdasági éleében, illeőleg annak, hogy a felsorolakban bekövekező válozások milyen haás indukálnak a régió és az egyes ágazaok ermelésében, működésében. Ennek első lépésekén ekinsük a ranzakciós ábla háromszögesíésé. Min közismer, ez azon alapszik, hogy az ágazok közö az egyirányú kapcsolok erőeljesebbek, min a kölcsönös cserekapcsolaok. Az ágazaoka addig csoporosíjuk (olyan elv alapján, hogy minden ágaza leheőség szerin csak az uána kövekezőnek szállíson), amíg a diagonális (bal felső sarokól a jobb alsó sarokig) alai áramlások minimumösszegé és a diagonális felei áramlások maximumösszegé kapjuk 15/. Oupu A B C D E Inpu A B C D + + E A, B, C, D = ágazaok E = végső keresle, illeőleg elsődleges ráfordíások 15/ Erről aro előadás 1964 januárjában a hazánkban arózkodó Leonief professzor. Lásd Rácz Alber: Konzuláció Leonief W. W. professzorral az inpu-oupu módszerről. Saiszikai Szemle, sz. 28

29 Térségi hálózaok haáselemzése A csoporosíásból megismerhejük, hogy egy-egy ágaza milyen helye foglal el egy régió ermelési folyamaában, illeőleg az, hogy vajon egy ágaza ado erméke a ermelési verikum mely fázisában ar. 16 / (A háromszögesíés echnikai haszna, hogy elkerülheő az inverálás, a számíógép alkalmazása néhány ierációval póolhaó, illeőleg szimulán, vagy öbb vonalon készíheők ovábbi pl. prognózis számíások). A regionális inpu-oupu áblák háromszögesíése szoros kapcsolaban van a gazdasági ágazaok rangsorolásá befolyásoló ényezőkkel: - a rangsor sohasem függelen a fejleségi szinől, az inerdependenciák a fejlődés során (a fejleség különböző szinjein) egyre erősebben nyilvánulnak meg; - az ágazai kapcsolaok meghaározo számánál az ágazaok hierarchiájá a régió specializálsági foka, ezzel összefüggésben pedig a külső gazdaságól való függés haározza meg. Egy régió specializációja és külső függése csökken, ha a regionális ágazaok relaív jelenősége nő (uóbbi az jeleni, hogy a elephelyi ényezők alapján az illeő ágazaok a régió szükségleén felül bocsáanak ki erméke). Ilyenkor megválozik az ágazaok súlyeloszlása (a végső keresle variációi kövekezében), más rangsor kapunk; - ha a ranzakciós márix aralmazza az imporo, akkor ez is el kell helyezni a rangsorban. Lényegében a háromszögesíéssel első megközelíésben kiválaszhajuk a viszonylag zár kapcsolai szféráka, amelyek ponosabb lehaárolása azonban csak az inverzmárixból nyerheő márixmuliplikáorok bekapcsolásával leheséges. 16/ Lásd Srasser, G.: Möglichkeien und Grenzen már idéze művé (92. oldal). Ugyani hivakozik Helmsäder, E.: Die Dreiecksform der Inpu-Oupu-Marix und ihre möglichen Wandlungen im Wachsumprozess (Az inpu-oupu márix háromszögesíése és leheséges módosulásai a növekedési folyamaban) Srukurwandlungen einer wachsenden Wirschaf c. munkájára. Gesellschaf für Wirschafs- und Sozialwissenschafen. N. F. Bd. 30/II

30 A Saar-vidékre készíe ÁKM-alapján a bányásza (energia), a kohásza és az acélfeldolgozó-ipar álal alkoo A -szféra és az alapanyagipar, a fogyaszási cikkek ipara, a mező- és élelmiszergazdaság, valamin a szolgálaások álal alkoo B -szféra közö a márix-muliplikáorokkal az alábbi kapcsolao állapíoák meg: 17/ A-szféra B-szféra Térségi hálózaok haáselemzése A-szféra 1,3498 0,0881 B-szféra 0,2327 1,3332 A viszonylag zár ágazakomplexumok kiválaszása uán meg kell állapíani azoka a legfonosabb ágazaoka, amelyek a régió fejlődésére a legnagyobb haás gyakorolják. Ez egy indirek módszer, az ún. zérus effekus kimuaásával ehejük meg. Ennek a lényege az, hogy megállapíjuk, mennyinek kellene lennie a régió ermelésének, 18 / ha valamely ágaza ermelése kiesne: azaz képezzük így az új A ranzakciós márixo, vonjuk ki az egységmárixból, inveráljuk, majd szorozzuk meg az így kapo muliplikáoroka az egyes ágazaok végső keresleével. Ha alernaív módon valamennyi ágazara elvégezzük a feni műveleeke (ehá felválva képezzük az A A n ranzakciós márixo, kivonjuk az egységmárixból, szorozzuk a megfelelő végső keresleel), akkor valamennyi ágaza bruó ermelési összegé kapjuk meg, min sorösszegeke. Ezeke kivonva az eredei sorösszegekből (ehá még a megfelelő ágaza zérussá evése elő képze soröszszegekből) megkapjuk az egyes ágazaok zérus effekusai. 17/ Lásd Srasser, G.: Möglichkeien und Grenzen (97.oldal) Idézi ovábbá egy, a francia gazdaságra készíe modell csoporosíásá is az agrárgazdaság kapcsolaa vonakozásában: Agrárkomplexum Több gazdaság Agrárkomplexum 1,444 0,069 Több gazdaság 0,218 1,486 Forrás: Boudeville, J.R.: Noe sur l inegraion des espaces économiques. Cahiers de l I.S.E.A.N. 153 (Série L, No 14.) 18/ Az ágazaok regionális fejlődésre gyakorol haása nemcsak a ermeléssel kapcsolaban kísérheő nyomon zérus effekussal, hanem a jövedelemképződéssel is. Ehhez azonban fogyaszási, beruházási, imorés exporfüggvényeke kellene képezni, illeőleg exogén szekoroka bevonni a ranzakciós áblába. A zérus effekus -módszer lényege éppen az, hogy indirek módon bizonyíja a régió fejlődésé legjobban inspiráló ágaza haásá. 30

31 Térségi hálózaok haáselemzése Amely ágazanál a legmagasabb éréke kapjuk, az ekinheő olyannak, amelynek kiesése eseén a legjobban csökkenne a régió bruó ermelési éréke. Az emlíe módon kapo zérus effekus az alábbiak szerin bonhaó fel: Teljes zérus haás sajá haás idegen haás akív passzív A sajá haás a zérussá e ermelés éréké jeleni, míg az idegen az a rész, amelye ez más ágazaok ermelésénél vál ki. 19 / A sajá és az idegen effekus azuán ovább bonhaó akív és passzív effekusra. Ezúon nagyobb beekinés nyerheünk a ekineben, hogy egy ágaza milyen mérékben és milyen módon inegrálódo a regionális ermelés folyamaába: - egy ágaza sajá effekusának az a része, amely ezen ágaza ermékei iráni keresleől függ, az azaz akív effekus, míg - az a rész, amely a más ágazaok ermékei iráni véső keresleől függ, az a passzív sajá effekus; - az idegen effekus akív része a öbbi (nem zérussá e) ágaza ermelési viszszahaás jelöli, amely a zérussá e ágaza ermelése irán megnyilvánuló keresleől függ; - a passzív idegen effekus más ágazaok minden olyan ermelésé áfogja, amelye a zérussá e ágaza kereslee a más ágazaok ermékei iráni keresleől függ. A felsorol effekusok kifejezőképességé nagyban befolyásolja az, hogy véső soron valamennyiük a végső keresle feloszásának, illeőleg a szekoraggregálás fokának függvényekén kezelheő. 19/ Srasser, G. Saar-vidéki példájában a legmagasabb eljes zérus effekussal a szolgálaási szekor rendelkeze, míg a legmagasabb idegen effekusa a vaskohászanak vol. Ez és a fémfeldolgozóipar messze jobban befolyásolja a öbbi ágaza ermelésé. Lásd i.m. 104.oldal. 31

32 Térségi hálózaok haáselemzése Ennek kiküszöbölése érdekében vezeék be a súlyozo (súlykén a zérussá e ágazaok ermelési érékei szerepelnek) vagy másképpen a poenciális zérus effekusok kaegóriájá. Ezek szerin a Saar-vidéki példában a vaskohásza kerül az élre, míg a szolgálaások a rangsor végén helyezkednek el. Az ágazaoknak a régiók gazdaságára való haása így lényegében a poenciális idegen effekussal jellemezheő. Ha az arány a eljes poenciális idegen és a eljes poenciális sajá effekus közö leszámíva a bruó ermelési érékkel súlyozo végső kereslee nagyobb 1-nél, egy ágaza a régióban öszönző funkció gyakorol. (Ha kisebb 1-nél, alapveően függ más ágazaokól.) A feniekben jelze arány öbboldalú vizsgálaa bizonyíja, hogy a dinamikus ágazaok megfogalmazásánál nem elég csak az exporarány vizsgálni (min ahogyan ez az economic base elméle képviselői eszik), mer azon ágazaok is nagy exporhányado produkálhanak, amelyeknél egyébkén nincs lényeges öszönző haásuk a regionális gazdasági srukúrában. A bemuao módszerek alapo adnak arra, hogy megállapísuk, ado eseben hol kell beavakoznunk a regionális gazdaságba: egy ágazanál, öbbnél, vagy éppen végső kereslee kell ilyen vagy olyan irányban öszönözni, szabályozni. Az uóbbiak azonban már a ervezés, illeőleg a programozás kereébe aroznak. b) Tervezés, prognoszika, programozás. Az előbbiekben már ualunk arra, hogy az ágazaok kibocsáása, illeőleg ráfordíása közöi viszony leíró ún. Leonief-féle ermelési függvények számos korláozó feléelezés (lineariás, a helyeesíések kizárása, sb.) foglalnak magukban. Ez az is jeleni azonban, hogy az összefüggések bizonyos időbeli állandóságo bizosíanak, amely az ado korláok közö a ervezés alapján is jeleni. Az időbeli állandóságo az ÁKM jellege, aralma ámogaja. Az ÁKM az ágazai kapcsolok konziszens rendszeré jeleni, amelye igen sok együhaó bizosí. 32

33 Térségi hálózaok haáselemzése Az egyes relációkban bekövekező válozások vagy jelenékelenek a öbbi válozalan reláció közö, vagy a poziív és negaív válozások kompenzálják egymás, vagy pedig a rendszer elemeinek nagy eheelenségi nyomaéka mia csillapíódnak a ovábbgyűrűzések. Az előbbiek, valamin az időávla figyelembevéelével az ÁKM felhasználhaó - önálló ervezési eszközkén, pl.: az (E - A) -1 x = y alapegyenle alapján (főkén rövid ávon, - ervezési modellek segédeszközekén (már hosszabb ávon is, mivel a modell öbbi eleme kompenzálhaja az együhaók válozásából eredő hibáka), - kielégíendő feléelek rendszerekén (pl.: opimális modellekben). Ezek azok a ervezési leheőségek, amelyekre az ÁKM-echniká alkalmazhajuk álalában. A erülei ÁKM-ek alkalmazási erüleei az előbbiekhez hasonlóak. A különböző erülei mérleg-összeállíások ermészeesen válozaos leheőségeke jelenenek a ervezés illeően. Álalánosságban azonban ké fő jellemzőre kell rámuanunk. Egyrész: a echnikai ráfordíási koefficiensek időbeli válozalansága egy országrésznyi erülere még kevésbé várhaó el, min egy egész nemzegazdaságra. A erüleileg különböző fejlődési üem ermészeszerűleg erőeljesebben ju kifejezésre a regionális ráfordíási koefficiensekben, min az egyes régiók válozásai kiegyenlíődésekén lérejövő népgazdasági együhaókban. A napjainkban az objekíve éleződő regionális egyenlőlenségek elüneésén fáradozó és az elmarado erüleek érdekében akívan beavakozó regionális poliika kövekezében az egyes régiók ráfordíási koefficienseinek válozalansága, a helyeesíés, a kapaciáskorláok hiánya különösen irreális feléelezés. Másrész: a erülei inpu-oupu elemzés a fix kereskedelmi koefficiensekre alapoz, és mivel a kereskedelmi kapcsolaoknak egyre nagyobb szerep ju a jövőben, mindenkori válozó körülmények közö a fix koefficiensek növekvő hibaforrás jelenenek. 33

34 Térségi hálózaok haáselemzése (A külső gazdaságól erősebben függő erüleek eseében beszélheünk főkén erről a hibaforrásról a ervezés illeően.) Ezek a megjegyzések ermészeesen a különböző nagyságú erüleekre készülő, a különböző aggregálságú, a régiók közöi kapcsolaoka elérően figyelembe vevő mérlegekre differenciálan vonakoznak. Ellenőrző kérdések 1. Mi a célja a regionális inpu-oupu modelleknek? 2. Milyen alapípusai vannak a regionális inpu-oupu modelleknek? 3. Hogyan muahaó ki a regionális inpu-oupu modellekkel a srukúraválás? 4. Hogyan muahaó ki kronológiai válozás a regionális inpu-oupu modellekkel? 5. Hogyan épül fel a regionális inpu-oupu modell? 6. Melyek egy regionális ÁKM felírásának logikai lépései? 7. Hogyan bizosíhaóak egy regionális ÁKM összeállíáshoz szükséges adaok? 34

35 Térségi hálózaok haáselemzése 5. Regionális ökonomeriai modellezés A regionális ökonomeriai modellek 20 / a régión belüli gazdasági kapcsolaok elemzésére, mérésére és előrejelzésére esznek maemaikai összefüggések felhasználásával kísérlee. Ennek megfelelően alkalmasak a gazdaságpoliikai dönések előzees empirikus vizsgálaára, a makroökonómiai válozók előrejelzésére, egymással ellenées haásaiknak üközeésére (5.1 ábra) 21/. Vizsgálai cél verbális megfogalmazása Modell megfogalmazása funkció adaállomány jellege indikáorok egyenleek száma Modell maemaikai formalizálása Paraméerbecslés Válozók relevanciájának vizsgálaa 5.1 ábra: Ökonomeriai modellezés logikai folyamaa Forrás: sajá szerkeszés 20 / Az ökonomeriai kifejezés ké szó (a gazdaság és a mérés) görög megfelelőjéből szülee. Az ökonomeriai vizsgálaok első lépésében az elméle, vagy hipoézis maemaikai formában örénő megfogalmazására kerül sor; a A második lépés a szükséges adaok begyűjése, saiszikai módszerekkel örénő elemzése; a A harmadik lépésben az eredmények elemzésére, a modell érvényességének, helyességének vizsgálaára kell elvégezni. 21/ Az ökonomeriai modellek, amelyek álalában öbb egyenleből állnak, szochaszikus jellegűek, azaz kifejezik a gazdasági jelenségek bizonyalanságá (a öbbegyenlees modellek paraméereinek becslése, ellenőrzése, elemzése (a számíások munkaigénye mia) számíógépes programokkal örénik). A modell szochaszikus jellegéből adódik, hogy meg kell udni mondani a számíások bizonyalanságá. 35

36 Térségi hálózaok haáselemzése Az ökonomeriai modelleke a szakirodalom álalában az adaállomány jellege (kereszmeszei, idősoros, vegyes), az aggregációs szinje (mikro, mezo, makro), az egyenleek száma (egy, öbbegyenlees), valamin a vizsgál jelenség funkciója (pénzügyi, ermelési, jövedelmi, sb.) alapján oszályozza (Ramanahon, 2003). Az egy egyenlees modellek avval a hipoézissel élnek, hogy az ado jelenség önmagában a gazdaság más folyamaiól elválaszva vizsgálhaó. A öbbegyenlees ökonomeriai modellek (az egyenleek közöi kapcsola alapján) rekurzív és szimulán jellegűek lehenek. A rekurzív modellek regressziós egyenleei közö nincsen belső kapcsola, a regionális válozók a nemzei szinű exogén válozókkal regressziós kapcsolaban vannak: (5.1) Υ = f X, u ),ahol: i i ( k i Y i a -edik időponban az i-edik endogén válozó éréke, X k a k-adik exogén válozó éréke a -edik időponban, u i hiba éréke 22/. A rekurzív modellekben fordíanak figyelme a regionális összefüggésekre, ezér a kauzális kapcsolaok leírása, szimulán modellekkel örénik. (5.2) Υ i = fi ( Y, X k, ui ), ahol Y a j endogén válozó 23/ éréke a időponban. Az n egyenleből álló lineáris egyenlőség rendszer eseében (5.3) B y + Cx = u, ahol B az endogén ényezők nem szinguláris 24/ nxn méreű márixa, y az endogén válozók vekora; C = n m koefficiensek márixa; x az m szám válozók vekora, u az n szám hiba vekora. A redukál forma feloszhaó az endogén válozók alapján: (5.4) y = Π x + v 22/ Lineáris regressziós modellek álalános srukúrája: Y i = β 1 + β 2 X i β k X k + ui,ahol az elérés válozó u = Y E i i x 23/ A válozóknak ké fajájá szokás megkülönbözeni: az endogén (függő) válozók meghaározása közgazdasági modellel örénik, míg az exogén (függelen) válozók meghaározása a modellen kívül örénik, így adonak ekinheőek. A modellekben szereplő válozók időben és / vagy érben elérőek lehenek. Az előbbi eseben idősorok, az uóbbi eseében kereszmeszei adaok képezik a megfigyelés. A keő kombinációja eseében kereszmeszeek idősorairól beszélheünk (Assenmacher, 2002). 24/ Azoka a márixoka, amelyeknek a deerminánsa zérus, szinerguláris márixoknak nevezzük. 36

37 Térségi hálózaok haáselemzése, ahol Π = - B -1 C és v = B -1 u Azaz az x válozók vekora feloszhaó exogén és endogén válozókra. (5.5) y Π y + Π x + v = Az egyidejű (szimulán) modellek a regionális gazdasági növekedésre gyakorol inern, valamin annak a gazdasági srukúrára gyakorol haása leírására alkalmasak. Megfelelő adabázis eseében az így felállío modellek dinamikus elemzésekre is alkalmasak (Sneider/Mayerhofer/Kieseweer, 1988). 37

38 Térségi hálózaok haáselemzése 5.1 Modell jellemzői Az első regionális ökonomeriai modellek (amelyeke az 1960-as évek végén publikálak) a makrogazdasági modellek felépíésé köveék, de regionális adaokkal számolak (Klein, 1969) és a végső keresle egyenleéből indulak ki: (5.6) Y = C + I + G + (X M), ahol: C = lakossági fogyaszás; I = beruházás; G = kormányzai fogyaszás; X = expor; M = impor éréke. A modell számszerűsíésé elsősorban a regionális szinű imporra és exporra vonakozó adaok hiánya nehezíee. Mivel a regionális ermelés- és jövedelmi adaok jobban rendelkezésre állnak, a legöbb modell az egyes szekorok oupujának kumulál összegével és a ényezők jövedelmének összegével számol. 38