Kislexikon biológus-hallgatóknak november 5.

Átírás

1 Kslekon bológus-hallgatóknak 07. novebe 5. A teodnaka főtétele: 0. főtétel: Ha az A test tekus egyensúlyban van a B testtel és a B test tekus egyensúlyban van a C testtel akko A és C s tekus egyensúlyban vannak egyással.. főtétel: U q + w ahol U a endsze belső enegáának egváltozása q a hőközlés a endszeel w a endsze által végzett unka.. főtétel: () Hőt ne lehet teles étékben unkává átalakítan. () Hő önként csak agasabb hőésékletű helyől áalk alacsonyabb hőésékletű hely felé. (3) A könyezetével kölcsönhatásban ne álló (elszgetelt) endsze entóáa ne csökkenhet (entóatétel) 3. főtétel: ökéletesen kstályos tszta anyagok entóáa 0 K hőésékleten zéus. állaotelző: egy fzka endsze akoszkokus állaotát eghatáozó ennység állaotegyenlet: az állaotelzők között fennálló összefüggés deáls gáz: az a (kézeletbel) gáz aelye ontosan évényes az általános gáztövény V nr ahol a nyoás [Pa] V a téfogat [ 3 ] n az anyagennység [ol] R a gázállandó (8345 J K - ol - ) a hőéséklet [K] nyoásegységek átszáítása: ba 0 5 Pa; at760 Hg760 to035 Pa endsze: az általunk vzsgált téész könyezet: a endszet köülvevő té nytott endsze: anyag és enega s áaolhat a endsze és a könyezete között zát endsze: csak enegaátadás lehetséges a endsze és a könyezete között zolált endsze: a endsze és a könyezet között seféle kölcsönhatás nncs állaotfüggvény: Megváltozása csak az állaotelzők kezdet és végső étékétől függ és független attól hogy az állaotelzők a változás soán lyen közbenső étékeken entek át. Megváltozását teles dffeencál ía le. útfüggvény (ásnéven folyaatfüggvény): Megváltozása ne csak az állaotelzők kezdet és végső étékétől függ de függ attól s hogy az állaotelzők a változás soán lyen közbenső étékeken entek át. Megváltozását teles dffeencál ne ía le. etenzív ennység: étéke függ a endsze anyagennységétől és azonos észendszeek egyesítéseko ndg összeadódk ntenzív ennység: étéke független a endsze anyagennységétől és észendszeek egyesítéseko kegyenlítődhet evezbls folyaat: a endsze egváltozása egyensúly állaotok soozatán keesztül. Revezbls folyaat ne létezk de a lassú változások közel lyenek. evezbls folyaat: a endsze egváltozása neegyensúly állaotok soozatán keesztül. A valód folyaatok nd evezblsek. belső enega: egy testet feléítő észecskék kölcsönhatás és knetkus enegáa; abszolút étéke hatáozatlan. A belső enega (U) állaotfüggvény és etenzív ennység. [J] egocentkus előelkonvencó: (agyaul: endszeközontú előel egállaodás) a endsze által végzett unka és leadott hő negatív előelű (lyenko a endsze enegáa csökken) a endszeen végzett unka és az általa felvett hő oztív előelű (lyenko a endsze enegáa növekszk) téfogat unka: endsze unkavégzése ha téfogata egváltozk ne nulla külső nyoás esetén. ele téfogat unka: δw e dv entala: H U + V ahol U a belső enega a nyoás és V a téfogat. Az entala állaotfüggvény és etenzív ennység. [J] U U(V) teles dffeencála: du V U d V + dv H() teles dffeencála: d H H H d + d

2 δ q hőkaactás (általános defnícó): C ahol δq a endsze által felvett vagy leadott hő d az d eközben bekövetkező hőésékletváltozás. Pontatlanul de szeléletesen a hőkaactás az a hőennység a a endsze hőésékletét Kelvnnel növel eg. [J K - ] Az általános hőkaactás fogalonál nncs kkötésünk aa hogyan változk a hőközlés közben a téfogat a nyoás vagy ekkoa a endsze anyagennysége! U hőkaactás állandó téfogaton: CV tehát hőéséklet-változáshoz szükséges U V belső enega változás állandó téfogaton. [J K - ] H hőkaactás állandó nyoáson: C tehát hőéséklet-változáshoz szükséges H entala változás állandó nyoáson. [J K - ] olás hőkaactás: ól anyag hőkaactása. entala hőésékletfüggése: ha seük az entalát hőésékleten akko a C seetében kszáíthatuk hőéséklete: H ( ) H ( ) + C d Ha C -t a hőéséklettől függetlennek teknthetük a - hőéséklettatoányban akko H ) H ( ) + C ( ) ( eote folyaat: olyan kéa vagy fzka folyaat aelyben hő szabadul fel endote folyaat: olyan kéa vagy fzka folyaat aelyben hő nyelődk el sztöchoeta együttható (ν ): eakcóegyenletben a eaktánsok és teékek elfogyás keletkezés aányat kfeező szá. Étéke függ a eakcóegyenlet felíásától eaktánsoka negatív teékeke oztív. kéa eakcó egyenletének általános alaka: ν A ahol ν a -edk anyagfata 0 sztöchoeta együtthatóa A edg a -edk anyagfata kélete. teokéa: a teodnakának az az ága aely kéa eakcók hőhatásával foglalkozk. standad állaot: egy anyag akko van standad állaotban ha () kéalag egyneű (tszta) és () nyoása ba 0 5 Pa. A hőéséklete tetszőleges lehet! teokéa egyenlet: olyan kéa egyenlet aben feltüntetk a eaktánsok és a teékek állaotát s (l. halazállaot szolvatácós állaot). standad eakcóentala H : a standad állaotú eaktánsoktól a standad állaotú teékekg vezető eakcó soán bekövetkező entalaváltozás tetszőleges de adott hőésékleten. [J ol - ] standad olás kéződés entala H f : egy vegyület efeencaállaotú eleeből való kéződésének standad eakcóentaláa. Refeencaállaotú eleek standad olás kéződés entaláa nulla. [J ol - ] efeencaállaotú ele: az ele standad nyoáson és az adott hőésékleten legstablsabb állaota. (Kvétel: szobahőésékleten a fehé foszfot tekntük efeenca-állaotú elenek.) standad eakcóentala száítása a standad olás entalákból: ν H standad eakcóentala száítása a standad olás kéződés entalákból: H ν H f H Hess tétele: Az eedő eakcóentala azon egyed eakcók entalának összege aelyeke a buttó eakcó felosztható. standad eakcóentala hőésékletfüggése (avagy Kchhoff tétele): H ν c sztöchoeta együtthatóa c ahol a standad eakcóentala ν a -edk anyag H c a -edk anyag állandó nyoáson vett olás hőkaactása C a

3 eakcóban észtvevő anyagok hőkaactásanak sztöchoeta száal súlyozott összege. Integált alak: H ( H ( ) H δ ) H ( ) + C ( ) + ( ); C d ( C állandó). qev entóa (S): Megváltozása: d S ahol δq ev a endsze által evezbls folyaatban felvett vagy leadott hő hőésékleten. Az entóa állaotfügvény és etenzív saátság. [J K - ] entóatétel: A könyezetével kölcsönhatásban ne álló (elszgetelt) endsze entóáa ne csökkenhet. δ q Clausus-egyenlőtlenség: d S ahol ds az entóaváltozás δq a endsze által felvett vagy leadott hő a endsze hőéséklete. Ievezbls változás esetée a > el evezbls esete az el vonatkozk. hőeőgé: olyan gé aely hőt echanka unkává alakít át. Egy hőeőgének legalább két hőtatállyal van kacsolata. wa Canot-hatásfok defnícóa: hőeőgé lehetséges legnagyobb hatásfoka: η C ahol w a a q hőeőgé által végezhető aáls unka q edg a eleg hőtatályból kvett hő. Canot-hatásfok száítása: hőtatály hőéséklete Boltzann entóa egyenlete: η C ahol a eleg hőtatály hőéséklete és a hdeg S k lnω ahol R k a Boltzann-állandó R az egyetees gázállandó (8345 J K - ol - ) N A az Avogado szá ( ) és Ω a endsze azon lehetséges elendeződésenek száa ely kada a endsze összenegáát. N A du száítása az. és. főtétel egyesítése alaán: dh száítása az. és. főtétel egyesítése alaán: du dv + ds dh Vd + ds szabadenega (Helholtz-függvény): F U S ahol U a belső enega a hőéséklet S az entóa. F állaotfüggvény és etenzív ennység. [J] szabadentala (Gbbs-függvény): G H S ahol H az entala a hőéséklet S az entóa. G állaotfüggvény és etenzív ennység. [J] G szabadentala nyoásfüggése: V ntegált alak deáls gáz esetén: G( ) G( ) Vd nr d nr ln G G H szabadentala hőésékletfüggése : S ; : ( Gbbs-Helholtz egyenlet) ahol G a szabadentala S az entóa H az entala a hőéséklet standad eakcó-szabadentala: G ν G ν µ ahol ν a -edk anyag sztöchoeta együtthatóa G (ás elöléssel µ ) edg a -edk anyagfata standad nyoáshoz tatozó olás szabadentaláa. 3

4 standad olás kéződés szabadentala: egy vegyület efeenca-állaotú eleeből való kéződésének standad eakcó-szabadentaláa. A efeenca-állaotú eleek standad olás kéződés szabadentaláát nullának tekntük. hoogén endsze: Egy endsze hoogén ha nncsenek benne akoszkokus felületekkel elválasztott észek és az ntenzív állaotelzők étéke a endsze nden ontában ugyanaz. nhoogén endsze: ne hoogén endsze heteogén endsze: fázsokat tatalazó endsze fázs: akoszkokus hatáfelületekkel elválasztott hoogén endsze fázsegyensúly: zát endszeben tszta anyagok különböző fázsa között fennálló teodnaka egyensúly fázsegyensúly feltétele: egy tszta anyag két fázsa állandó hőésékleten és nyoáson egyással egyensúlyban van ha az anyag olás szabadentaláa a két fázsban azonos olvadás egyensúly: szlád-folyadék egyensúly áolgás egyensúly: folyadék-gőz egyensúly szublácós egyensúly: szlád-gőz egyensúly allotó egyensúly: alloto ódosulatok között egyensúly. Az alloto ódosulatok egy ele különböző kstályszekezetű foá. olof egyensúly: olof ódosulatok között egyensúly. A olof ódosulatok egy vegyület különböző kstályszekezetű foá. foásont: az a hőéséklet aelynél a folyadék belseében levő buboékokban a gőznyoás egegyezk a külső nyoással noáls foásont: foásont at külső nyoáson ( at 035 Pa) standad foásont: foásont ba külső nyoáson ( ba 0 5 Pa) olvadásont: az a hőéséklet ahol az adott nyoáson a szlád és a folyadék fázs egyensúlyban van. noáls olvadásont: olvadásont at külső nyoáson ( at 035 Pa) standad olvadásont: olvadásont ba külső nyoáson ( ba 0 5 Pa) háasont:. olvadás hőéséklet egy anyag saát gőznyoásán. adott anyaga ellező hőéséklet és nyoáséték ahol a szlád- folyadék- és gőzfázs egyensúlyban van. S H Claeyon-egyenlet: d d V ahol a nyoás a hőéséklet S V H : a V fázsátléésko bekövetkező olás entóa téfogat lletve entalaváltozás. A Claeyon-egyenlet nden fázsegyensúlya alkalazható. d ln d H Clausus Claeyon-egyenlet: ahol a nyoás a hőéséklet H a d d R olás áolgás lletve szublácós entalaváltozás. A Clausus Claeyon-egyenlet a áolgás és a szublácós egyensúlya alkalazható. foásont változása a nyoással: a Clausus Claeyon-egyenlet ntegált alaka alaán ln H R va ahol a foásont nyoáson a foásont nyoáson és H va a áolgás entala. gőznyoás változása a hőéséklettel: a Clausus Claeyon-egyenlet ntegált alaka alaán ln H R ahol a gőznyoás hőésékleten a gőznyoás hőésékleten és H va a áolgás entala. fázsdaga: olyan tatoányok a nyoás-hőéséklet dagaon ahol az egyes fázsok teodnakalag stablak. elegy: akoszkokusan hoogén többkoonensű endsze kolátlan elegyedés: két vagy több anyag tetszőleges aányban elegyet kéez kolátozott elegyedés: két vagy több anyag csak eghatáozott aányoknál kéez elegyet oldhatóság: egy anyag aáls elegybel koncentácóa töegtöt: egy koonens töege osztva az elegy töegével. 0 és között szá. Százszoosa a töegszázalék. va 4

5 óltöt: egy koonens anyagennysége (ólanak száa) osztva az elegy anyagennységével (az elegyben koonensek ólanak összegével). 0 és között szá. Százszoosa a ólszázalék. olatás: oldott anyag egységny téfogatú oldata utó anyagennysége.[ol d -3 ] olaltás: oldott anyag egységny töegű oldószee utó anyagennysége.[ol kg - ] oldat: olyan elegy ahol az egyk anyag koncentácóa sokkal nagyobb a többnél oldósze: oldatban nagy koncentácóban elenlevő anyag oldott anyag: oldatban ks koncentácóban elenlevő anyag deáls elegy defnícóa: olyan elegy aelynek kéződéseko a szabadentalaváltozás G nr ln ahol n az elegy összes ólszáa R az egyetees gázállandó az abszolut hőéséklet az. koonens óltöte. eáls elegy defnícóa: ne deáls elegy G nr ln ne telesül deáls elegy kéződéseko az entóaváltozás: S nr ln ahol n az elegy összes ólszáa R az egyetees gázállandó az abszolut hőéséklet az. koonens óltöte. acáls olás ennység: egy etenzív ennység változása ha elegyhez állandó hőéséklet Y nyoás és elegyösszetétel ellett az -edk koonens egy ólát aduk. n ahol Y lehet n l. V téfogat G szabadentala F szabadenega. A acáls olás ennységek függenek az elegy összetételétől és lehetnek negatívak s. szta anyagok esetén a acáls olás ennység egyenlő a egfelelő olás ennységgel. A acáls olás ennységnek se köze a acáls nyoáshoz. G kéa otencál: acáls olás szabadentala µ n szta anyagok esetén a kéa otencál egyenlő a olás szabadentalával ( ) [J ol - ]. G n µ. A kéa otencál ntenzív ennység. µ G R ln ahol R az deáls elegyben az -edk anyag kéa otencála: ( ) egyetees gázállandó az elegy hőéséklete az -edk. anyag óltöte ( ) + G a tszta - edk anyag olás szabadentaláa nyoáson és hőésékleten. deáls gázok elegyében az -edk anyag kéa otencála: deáls gázok elegyedésko ndg deáls elegyet alkotnak. Gázelegyekben szívesebben használák a acáls nyoást az összetétel kfeezésée. ( ) + R ln μ G ahol R az egyetees gázállandó az elegy hőéséklete az -edk. anyag acáls nyoása ( ) G ( ba 0 5 Pa) nyoáson és hőésékleten. a tszta -edk anyag olás szabadentaláa standad µ G R ln a ahol R az egyetees eáls elegyben az -edk anyag kéa otencála: ( ) gázállandó az elegy hőéséklete a az -edk. anyag aktvtása ( ) + G a tszta -edk anyag olás szabadentaláa nyoáson és hőésékleten. eáls gázok elegyében az -edk anyag kéa otencála: f µ G ( ) + R ln ahol R az egyetees gázállandó az elegy hőéséklete f az -edk. anyag fugactása ( ) G a tszta -edk anyag olás szabadantaláa standad ( ba 0 5 Pa) nyoáson és hőésékleten. aktvtás: eáls elegyben egy anyag koncentácóát ellező denzóentes szá anek alaán μ G R ln a egyenlet ontos kéa otencál étéket száíthatunk a ( ) felhasználásával. + 5

6 fugactás: eáls gázelegyben egy anyag kogált acáls nyoását ellező ennység [Pa] f anek alaán ontos kéa otencál étéket száíthatunk a μ G ( ) + R ln egyenlet felhasználásával. ebulloszkóos állandó: csak az oldószetől függő K b aányosság tényező egy oldat olaltása és foásont eelkedése között: K ebulloszkóos állandó elélet étéke: b K b R M H va ahol a tszta oldósze foásonta M az oldósze olás töege ( ólsúlya ) H va az oldósze olás áolgás entalaváltozása R a gázállandó koszkóos állandó: csak az oldószetől függő K f aányosság tényező egy oldat olaltása és fagyásont csökkenése között: K koszkóos állandó elélet étéke: K f f R M H fus ahol a tszta oldósze olvadásonta M az oldósze olás töege ( ólsúlya ) H fus az oldósze olás olvadás entalaváltozása R a gázállandó van t Hoff egyenlet az ozózs nyoása: ΠVnR ahol Π az ozózsnyoás V az oldat téfogata n az oldott anyag ennysége R az egyetees gázállandó és az oldat hőéséklete avagy ΠcR ahol c az oldott anyag olás koncentácóa [ol -3 ]. Raoult tövénye: deáls folyadékelegy felett gőztében egy anyag acáls nyoása egyenlő a tszta anyag gőznyoásának és az anyag folyadékfázsbel óltötének szozatával tehát ahol az -edk anyag óltöte a folyadékelegyben a tszta -edk anyag gőznyoása az -edk anyag acáls nyoása a gőztében Heny tövénye: eáls elegy felett egy ks koncentácóú anyag acáls nyoása aányos a folyadékfázsbel óltötével: K ahol az -edk anyag óltöte a folyadékelegyben K nyoásdenzóú állandó az. -edk anyag acáls nyoása a gőztében. eutektku (avagy eutektkus elegy) eghatáozott hőésékleten (eutektkus hőéséklet) változatlan összetétellel (eutektkus összetétel) egszláduló olyan folyadékelegy ahol a szlád koonensek ne kéeznek elegykstályt. eutektkus hőéséklet: eutektkus elegy egszládulásának hőéséklete eutektkus összetétel: eutektku folyadékfázsának összetétele az eutektkus hőésékleten ν K egyensúly állandó: K ( e) ahol (e) az -edk koonens óltöte egyensúly állaotban ν az -edk koonenshez tatozó sztöchoeta együttható. ν ( e) K egyensúly állandó: K ahol (e) az -edk koonens acáls nyoása egyensúly állaotban ν az -edk koonenshez tatozó sztöchoeta együttható. eakcófok változó (ξ): változása egegyezk egy anyag kéa eakcó következtében bekövetkező ólszá változásával osztva annak sztöchoeta együtthatóával. Jellező a eakcó előehaladásáa és független a kválasztott anyagtól. d n ν d ξ K egyensúly állandó száítása teodnaka adatokból: G R ln K ahol G a eakcó-szabadentala nyoáson és hőésékleten: G ( ) és K a óltötekkel kfeezett egyensúly állandó. K egyensúly állandó száítása teodnaka adatokból: standad eakcó-szabadentala hőésékleten: nyoásokkal kfeezett egyensúly állandó. ν G G R ln K ahol ν G G ( ) G a és K a acáls 6

7 d ln K d G H K egyensúly állandó hőésékletfüggése: d d R ahol R K a óltötekkel kfeezett egyensúly állandó H a eakcóentala nyoáson és G a eakcó-szabadentala nyoáson. d ln K d G H K egyensúly állandó hőésékletfüggése: d d R ahol R K a acáls nyoásokkal kfeezett egyensúly állandó H a standad eakcóentala és G a standad eakcó-szabadentala. K egyensúly állandó nyoásfüggése: d ln K V ahol K a óltötekkel kfeezett egyensúly állandó és V a eakcótéfogat. d R K egyensúly állandó nyoásfüggése: K ne függ a nyoástól ν V ν V K és K átszáítása egyásba: K K ahol az aktuáls nyoás a standad nyoás ( ba) és ν a ólszáváltozás a eakcóban ( ν ν ) felület feszültség: γ aányosság tényező egy folyadék felületének A növekedése és az ehhez szükséges E enega között: E γ A. [J - ][N - ] felület enega: hatáfelületen levő észecskék többletenegáa a belső (töbfázsban levő) észecskékhez kéest γ V Kelvn-egyenlet: ln ± ahol a göbült felület gőznyoása a síkfelszín R gőznyoása + használandó felülől doboú felszín ( l. Hg) használandó felülől hooú felszín ( l. víz) esetén γ a folyadék gőz hatáfelület feszültség [J - ] V a folyadék olás téfogata R az egyetees gázállandó a folyadék hőéséklete a folyadék sugaa. kalláseelkedés száítása: h g ahol + előel: eelkedés előel: süllyedés γ a ± γ ρ folyadék gőz hatáfelület feszültség [J - ] a folyadékfelszín göbület sugaa [] ρ a folyadék sűűsége [kg -3 ] g a nehézség gyosulás [9.8 s - ]. 3 ' Eötvös-szabály: a felület feszültség hőéséklet-függését ía le: γ k ( ) V E ε ahol γ a 3 folyadék felület feszültsége V a folyadék olás téfogata (ezét V -ot ólfelületnek s hívák) k E ' az Eötvös állandó ε az adott folyadéka ellező a ktkus hőéséklettől 4-6 K-nel eltéő éték. adszocó: felszínen való egkötődés abszocó: egkötődés egy anyag belseében fzszocó: egkötődés ásodlagos kötőeőkkel. Kéa kötések ne keletkeznek. keszocó: egkötődés aely soán kéa kötések keletkeznek. aktív hely: olyan hely a felületen ely kées észecske egkötésée elatív boítottság: az elfoglalt aktív helyek száának és az összes aktív hely száának hányadosa N N adszocós zotea: a elatív boítottság () az adszobeálódó anyag acáls nyoásának függvényeként ábázolva állandó hőésékleten. 7

8 Langu-zotea K + K ahol a elatív boítottság az adszobeálódó anyag acáls k a nyoása K az adszocós állandó. ( K ahol k a és k d az adszocó lletve deszocó sebesség k d együtthatóa.) Akko kaunk Langu zoteát ha egy étegű az adszocó a felület nden aktív helye egyenétékű és az adszocós kéességük ne változk a könyezet boítottságával. BE-zotea (Bunaue Eett elle zotea): állandó hőésékleten egy felülete akódó anyag ennysége az anyag acáls nyoása függvényében ha ez az anyag több étegben kées leakódn. dffúzós áasűűség (J d): dffúzó hatásáa egységny felületen eőlegesen egységny dő alatt áthaladt anyagennység [ol - s - ] c dffúzós együttható: D aányosság tényező a Fck I. dffúzóegyenletben: J d D ahol J d a dffúzós áasűűség és c a koncentácó ányú gadense. c c Fck I. tövénye J d D ahol J d a dffúzós áasűűség D a dffúzós együttható és a koncentácó ányú gadense. c c c Fck II. tövénye D ahol D a dffúzós együttható a koncentácóváltozás t t c sebesség és a koncentácó távolság szent ásodk deválta. konvekcós áasűűség (J k): áalás hatásáa egységny felületen eőlegesen egységny dő alatt áthaladt anyagennység [ol - s - ] J k c v ahol c a koncentácó v a közeg ányú elozdulása. c c c eakcó-dffúzó-konvekcó egyenlet D v + f ahol a baloldal a t koncentácóváltozás sebesség egy adott helyen a obboldal tagok edg balól obba ende leíák a dffúzó a konvekcó (áalás) és a kéa eakcók hatását. hőáa sűűsége J q: hővezetés hatásáa egységny felületen eőlegesen egységny dő alatt áthaladt hőennység [J - s - ] hővezetés együttható: λ aányosság tényező Foue hővezetés egyenletében: J q λ ahol J q a hőáa-sűűség és Foue hővezetés egyenlete: a hőéséklet ányú gadense. J q λ ahol J q a hőáa-sűűség λ a hővezetés együttható és a hőéséklet ányú gadense. teodffúzó: hőésékletkülönbség hatásáa végbeenő anyagvándolás d koncentácóváltozás sebesség: egy anyag koncentácóának dő szent deválta d t c 8

9 eakcósebesség: Egy eakcóban tetszőleges anyag koncentácóváltozás sebessége osztva annak sztöchoeta együtthatóval. Jellező a eakcó sebességée és független a kválasztott d c anyagtól. ν d t eakcósebesség együttható: a sebesség egyenletben a koncentácók egfelelő hatványon vett szozata és a eakcósebesség között aányosság tényező. k c A eakcósebesség α együttható ne változk a koncentácókkal de változhat a hőéséklettel és nyoással. -edk anyag észende: a k c sebesség egyenletben a -edk anyag koncentácóához α tatozó α hatványktevő. Általában ne azonos a sztöchoeta együtthatóval! buttó end: az összes anyaga vonatkozó észend összege knetka töeghatás tövénye: ele eakcók sebessége ndg kszáítható a k ν B c kélettel ahol k a sebesség együtható c a -edk anyag koncentácóa és α α B ν a -edk B anyag sztöchoeta együtthatóa a eakcóegyenlet bal oldalán. (A ν sztöchoeta együtthatók ndg oztívak.) knetka dffeencálegyenlet-endsze felíása a eakcóechanzus alaán: dy ν ; K n dt J B ahol az -edk eakcóléés sebessége ν ν ν a -edk anyagfata ólszá változása az - edk eakcóléésben és d dt a -edk anyagfata teelődés sebessége. Y felezés dő: az az dőtata aely alatt a kezdet koncentácó a felée csökken. Elsőendű bolás esetén független a kezdet koncentácótól nden ás esetben függ a kezdet koncentácótól. kt c elsőendű bolásnál a koncentácó csökkenése: c c0 e (lneazált alak: ln kt ) ahol c a c0 t dőonthoz tatozó koncentácó c 0 a kezdet koncentácó k a sebesség együttható. ln elsőendű bolás felezés dee: t ahol k a sebesség együttható. k ásodendű bolásnál a koncentácó csökkenése: kt + ahol c a t dőonthoz tatozó c c0 koncentácó c 0 a kezdet koncentácó k a sebesség együttható. ásodendű bolás felezés dee: t ahol k a sebesség együttható és c 0 a kezdet kc0 koncentácó. sebesség együttható étékegysége: Függ a endűségtől. Ha az dőt s a koncentácót M (ol d -3 ) egységben adák eg akko elsőendű eakcó k-a esetén: [s - ] ásodendű eakcó k-a esetén: [s - M - ] haadendű eakcó k-a esetén: [s - M - ]. ele eakcó: olyan eakcóléés ely a felít egyenlet szent valóában s végbeegy olekulatás: egy ele eakcóban az ütköző észecskék száa unolekulás eakcó: neeaktív ütközések vagy fényelnyelés következtében leátszódó ele eakcó bolekulás eakcó: két észecske ütközése következtében leátszódó ele eakcó tolekulás eakcó: háo észecske egydeű ütközése következtében leátszódó ele eakcó. R Ahenus-egyenlet: leía a sebesség együttható hőésékletfüggését: k A ahol k a sebesség együttható A a eeonencáls tényező E a az aktválás enega R az egyetees gázállandó és a hőéséklet [K]. Ea e 9

10 Ahenus-ábázolás: ln k ábázolva függvényében. Ha a sebesség együttható hőésékletfüggése leíható az Ahenus egyenlettel az ln k étékeket függvényében ábázolva egyenest kaunk. (ehát az -tengely: ; az y-tengely: ln k) buttó eakcó: a felít eakcóegyenlet egada az eleagáló és a keletkező anyagok aányát de lyen eakcó valóában ne egy végbe. A buttó eakcó sok ele eakcó eedőeként átszódk le. eakcóechanzus: az ele eakcóléések lstáát és a eakcóléések sebesség együtthatónak hőéséklet- és nyoásfüggését tatalazó táblázat láncvvő: nagyon eaktív köztteék lánceakcóban lánceakcó: a lánceakcókban nagyon eaktív köztteékek (láncvvők) keletkeznek aelyek eagálnak a kndulás anyaggal és elősegítk átalakulását végteékké közben a láncvvők úakéződnek. láncndítás ncácó láncfolytatás láncelágazás lánclezáás láncvégződés tenácó nhbícó láncndító avagy lánckezdő eakcóléés láncfolytató eakcóléés láncelágazó eakcóléés lánczáó eakcóléés nhbícós eakcóléés láncndító eakcóléés: olyan eakcóléés aelyben láncvvők keletkeznek láncfolytató eakcóléés: a eakcóléésben ugyananny láncvvő keletkezk ahány elfogy. láncágazó eakcóléés: a eakcóléésben több láncvvő keletkezk nt ahány elfogy. lánclezáó eakcóléés: olyan eakcóléés aelyben a láncvvők száa csökken. nhbícós eakcóléés: a eakcóléésben ugyananny láncvvő keletkezk ahány elfogy de közben a végteék s fogy. nyílt láncú eakcó: olyan lánceakcó aelyben nncs láncelágazás elágazó láncú eakcó: láncelágazást tatalazó lánceakcó 0