Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53"

Átírás

1 Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika összefoglalása Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

2 Kinetika 15-8 Elméleti modellek 15-9 A hőmérséklet hatása Reakciómechanizmus Katalízis Fókusz Égés, robbanás Általános Kémia, kinetika Dia: 2 /53

3 15-1 A reakciók sebessége A koncentrációváltozás sebessége az idő függvényében: 2 Fe 3+ (aq) + Sn 2+ (aq) 2 Fe 2+ (aq) + Sn 4+ (aq) t = 38.5 s Δt = 38.5 s [Fe 2+ ] = M Δ[Fe 2+ ] = ( ) M Δ[Fe 2+ ] M Képződési sebesség : = = 2.6 x10-5 M s -1 Δt 38.5 s Általános Kémia, kinetika Dia: 3 /53

4 Reakciósebesség 2 Fe 3+ (aq) + Sn 2+ (aq) 2 Fe 2+ (aq) + Sn 4+ (aq) Δ[Sn 4+ ] Δt = 1 2 Δ[Fe 2+ ] Δt = Δ[Fe 3+ ] Δt Általános Kémia, kinetika Dia: 4 /53

5 Általánosított reakciósebesség a A + b B c C + d D Reakciósebesség = a reagensek elfogyásának sebessége = - 1 a Δ[A] Δt = - 1 b Δ[B] Δt = a termékek képződésének sebessége = 1 c Δ[C] Δt = 1 d Δ[D] Δt Általános Kémia, kinetika Dia: 5 /53

6 15-2 Reakciósebesség mérése H 2 O 2 (aq) H 2 O(l) + ½ O 2 (g) 2 MnO 4- (aq) + 5 H 2 O 2 (aq) + 6 H + 2 Mn H 2 O(l) + 5 O 2 (g) Általános Kémia, kinetika Dia: 6 /53

7 Példa 15-2 A kezdeti reakciósebesség meghatározása és felhasználása. H 2 O 2 (aq) H 2 O(l) + ½ O 2 (g) -(-2.32 M / 1360 s) = 1.7 x 10-3 M s -1 Seb. = -Δ[H 2O 2 ] Δt -(-1.7 M / 2800 s) = 6 x 10-4 M s -1 Általános Kémia, kinetika Dia: 7 /53

8 Példa s múlva mennyi lesz a koncentráció? [H 2 O 2 ] i = 2.32 M Seb. = M s -1 = - Δ[H 2O 2 ] Δt -Δ[H 2 O 2 ] = -([H 2 O 2 ] f - [H 2 O 2 ] i ) = M s -1 Δt [H 2 O 2 ] 100 s 2.32 M = M s s [H 2 O 2 ] 100 s = 2.32 M M = 2.17 M Általános Kémia, kinetika Dia: 8 /53

9 15-3 A reakciósebesség függése a koncentrációtól: A sebesség törvény a A + b B. g G + h H. Reakciósebesség = k [A] m [B] n. Sebességi állandó = k A reakció rendje= m + n +. Általános Kémia, kinetika Dia: 9 /53

10 Példa 15-3: A kezdeti sebesség módszer A reakció rendjének meghatározása a kezdeti sebesség módszerével. Határozzuk meg a reakció rendjét a HgCl 2 és az C 2 O re nézve valamint az általános reakció rendet. Figyeljük meg, hogy a kiindulási koncentrációk 2 n -es faktorral változnak: x4 /2 Általános Kémia, kinetika Dia: 10 /53

11 Példa 15-3 R 3 = k [HgCl 2 ] 3m [C 2 O 4 2- ] 3 n R 2 = k [HgCl 2 ] 2m [C 2 O 4 2- ] 2 n = k (2[HgCl 2 ] 3 ) m [C 2 O 4 2- ] 3 n R 2 2- ] 3 n k (2[HgCl 2 ] 3 ) m [C 2 O 4 = R 3 k [HgCl 2 ] 3m [C 2 O 2-4 ] n 3 R 2 k 2 m [HgCl 2 ] 3 m [C 2 O 2-4 ] n 3 = = 2m R 3 = 2.0 R 3 k [HgCl 2 ] 3m [C 2 O 2-4 ] n 3 R 3 2 m = 2.0 ezért: m = 1.0 Általános Kémia, kinetika Dia: 11 /53

12 Példa 15-3 R 2 = k [HgCl 2 ] 21 [C 2 O 4 2- ] 2n = k (0.105) (0.30) n R 1 = k [HgCl 2 ] 11 [C 2 O 4 2- ] 1n = k (0.105) (0.15) n R 2 R 1 = k (0.105) (0.30) n k (0.105) (0.15) n R 2 R 1 (0.30) n = = 2 n = (0.15) n = n = 3.94 ezért: n = 2.0 Általános Kémia, kinetika Dia: 12 /53

13 Example R 2 = k [HgCl 2 ] 2 [C 2 O 4 2- ] 2 2 Elsőrend + Másodrend = Harmadrend Általános Kémia, kinetika Dia: 13 /53

14 15-4 Nulladrendű reakció A termékek R rxn = k [A] 0 R rxn = k [k] = mol L -1 s -1 Általános Kémia, kinetika Dia: 14 /53

15 Integrált sebességtörvény -Δ[A] = k Δt infinitezimális -d[a] dt És integráljunk 0-tól t időig A A t - d 0 A Δt t 0 k dt = k -[A] t + [A] 0 = kt [A] t = [A] 0 - kt Általános Kémia, kinetika Dia: 15 /53

16 15-5 Elsőrendű reakciók d[h 2 O 2 ] dt H 2 O 2 (aq) H 2 O(l) + ½ O 2 (g) A t = -k [H 2 O 2 ] [k] = s -1 d H O 2 2 k d t H O A t 0 ln [A] t = -kt ln[a] t = -kt + ln[a] 0 [A] 0 Általános Kémia, kinetika Dia: 16 /53

17 Elsőrendű reakció Általános Kémia, kinetika Dia: 17 /53

18 Felezési idő t ½ ennyi idő alatt csökken a reagens mennyisége a felére. ln [A] t [A] 0 = -kt ln ½[A] 0 [A] 0 = -kt ½ - ln 2 = -kt ½ t ½ = ln 2 k = k Általános Kémia, kinetika Dia: 18 /53

19 Felezési idő Bu t OOBu t (g) 2 CH 3 CO(g) + C 2 H 4 (g) Általános Kémia, kinetika Dia: 19 /53

20 Some Typical First-Order Processes Általános Kémia, kinetika Dia: 20 /53

21 15-6 Másodrendű reakció A sebesség törvény exponensei: m + n + = 2. A termékek d[a] dt = -k[a] 2 [k] = M -1 s -1 = L mol -1 s -1 A A t 0 d A A k dt = kt + [A] t [A] 0 t 0 Általános Kémia, kinetika Dia: 21 /53

22 Másodrendű reakció Általános Kémia, kinetika Dia: 22 /53

23 Ál elsőrendű reakció Egy egyszerűsítési lehetőség A sebességtörvény egyszerűbb. CH 3 CO 2 C 2 H 5 + H 2 O CH 3 CO 2 H + C 2 H 5 OH Ha a víz koncentráció változása elhanyagolható a reakció során. A sebességtörvény látszólag elsőrendű. Akkor használható, ha egy vagy több reagens koncentrációja olyan nagy, hogy alig változik és egy reagens koncentrációja kicsi. Általános Kémia, kinetika Dia: 23 /53

24 Tesztek a sebességtörvényhez Rajz: [A] - t. Rajz: ln[a] - t. Rajz:1/[A] - t. Általános Kémia, kinetika Dia: 24 /53

25 15-7 A reakció kinetika összefoglalása Számítsuk ki a reakciósebességet egy ismert sebességtörvényből felhasználva: Reakciósebesség = k [A] m [B] n. Határozzuk meg a pillanatnyi reakciósebességet: Határozzuk meg az [A] - t iránytangenst vagy, Δ[A]/Δt, egy rövid Δt intervallumban. Általános Kémia, kinetika Dia: 25 /53

26 Összefoglalás A reakciórend meghatározása: A kezdeti sebesség meghatározásával. Keressük meg azt a képletet ami egyenest ad. Teszteljük a felezési idő feltételt: elsőrend. Helyettesítsünk be az integrált sebesség törvénybe hogy megtaláljuk azt sebesség törvényt ami konzisztens k értéket ad. Általános Kémia, kinetika Dia: 26 /53

27 Összefoglalás 2 Keressük meg a k konstanst: Az egyenes iránytangenséből. Az integrált törvény kiértékeléséből. Elsőrend: a felezési idő méréséből. Végül határozzuk meg a koncentrációkat és a hozzájuk tartozó időket az integrált törvény segítségével. Általános Kémia, kinetika Dia: 27 /53

28 15-8 Elméleti modellek Ütközés elmélet A kinetikus molekula elmélet használható az ütközések gyakoriságának kiszámítására. Gázok esetén ütközés/s. Ha minden ütközés reakcióhoz vezetne akkor a reakció sebesség 10 6 M s -1 lenne. A tényleges reakció sebesség 10 4 M s -1 körüli. Még ez is nagyon gyors. Az ütközéseknek csak töredéke vezet reakcióhoz. Általános Kémia, kinetika Dia: 28 /53

29 Aktiválási energia Ahhoz, hogy egy reakció lejátszódhasson olyan energia eloszlásra van szükség, amely képes arra, hogy a reagáló molekula bizonyos kötéseit felhasítsa. Az aktiválási energia: Az a minimális kinetikus energiatöbblet amivel a molekuláknak rendelkezni kell ahhoz, hogy ütközéskor ténylegesen lejátszódjon a reakció. Általános Kémia, kinetika Dia: 29 /53

30 Aktiválási energia hegy gerinc Általános Kémia, kinetika Dia: 30 /53

31 Kinetikus energia többlet Általános Kémia, kinetika Dia: 31 /53

32 Ütközési elmélet Ha az aktiválási energia gát magas, csak kevés molekula rendelkezik a kellő kinetikus energiával, a reakció lassabb. Ha a hőmérséklet emelkedik, a reakciósebesség emelkedik (a kinetikus energiával együtt). A molekulák ütközési iránya fontos. Általános Kémia, kinetika Dia: 32 /53

33 Ütközési elmélet 2 Általános Kémia, kinetika Dia: 33 /53

34 Átmeneti állapot elmélet Az aktivált komplex egy olyan hipotetikus szerkezet ami a kiindulási anyag és a termékek között van a reakció profilon. Az átmeneti állapotban található. Általános Kémia, kinetika Dia: 34 /53

35 15-9 A hőmérséklet hatása a reakciósebességre Svante Arrhenius megmutatta, hogy sok reakciósebesség az alábbi képlet szerint függ a hőmérséklettől: k = Ae -E a/rt ln k = -Ea R 1 T + ln A Általános Kémia, kinetika Dia: 35 /53

36 Arrhenius diagram N 2 O 5 (CCl 4 ) N 2 O 4 (CCl 4 ) + ½ O 2 (g) -E a R = K E a = 100 kj mol -1 Általános Kémia, kinetika Dia: 36 /53

37 Arrhenius Egyenlet -E k = Ae -E a 1 a/rt ln k = + ln A R T -E ln k 2 ln k 1 = a 1 + ln A - -E a 1 - ln A R T 2 R T 1 k ln 2 -E = a k 1 R T 2 T 1 Általános Kémia, kinetika Dia: 37 /53

38 15-10 Reakció mechanizmusok A kémiai reakció lépésenkénti leírása. A lépéseket elemi lépésnek hívjuk. Elemi lépés: a molekula szerkezete, geometriája és energiája jelentősen megváltozik. A reakció mechanizmus összhangban van: A sztöchiometriával. A kísérleti sebesség törvénnyel. Általános Kémia, kinetika Dia: 38 /53

39 Elemi lépések Unimolekuláris vagy bimolekuláris. Elemi lépések koncentráció exponensei megegyeznek e sztöchiometriai együtthatókkal. Az elemi lépések reverzibilisek. Intermedierek: egy elemi lépésben képződnek és egy másikban elreagálnak. A leglassúbb elemi lépés lesz a sebesség meghatározó. Általános Kémia, kinetika Dia: 39 /53

40 A sebesség meghatározó lépés Általános Kémia, kinetika Dia: 40 /53

41 Lassú lépés, amelyet gyors követ H 2 (g) + 2 ICl(g) I 2 (g) + 2 HCl(g) Feltételezett mechanizmus: d[p] dt = k[h 2 ][ICl] H 2 (g) + ICl(g) lassú HI(g) + HCl(g) d[hi] dt = k[h 2 ][ICl] HI(g) + ICl(g) fast I 2 (g) + HCl(g) d[i 2 ] dt = k[hi][icl] H 2 (g) + 2 ICl(g) I 2 (g) + 2 HCl(g) d[p] dt = k[h 2 ][ICl] Általános Kémia, kinetika Dia: 41 /53

42 Lassú lépés, amelyet gyors követ Általános Kémia, kinetika Dia: 42 /53

43 Gyors reverzibilis lépés, amelyet lassú követ 2NO(g) + O 2 (g) 2 NO 2 (g) Feltételezett mechanizmus: k 1 gyors 2NO(g) == N 2 O 2 (g) k -1 = k 2 k K = 1 [N 2 O 2 ] = k-1 [NO] 2 d[no 2 ] = -k obs [NO] 2 [O 2 ] dt [N 2 O 2 ] k 1 = [NO] 2 k 2 = K [NO] 2 k lassú 3 N 2 O 2 (g) + O 2 (g) 2NO 2 (g) d[no 2 ] dt = k 3 [N 2 O 2 ][O 2 ] 2NO(g) + O2 (g) 2 NO 2 (g) d[no 2 ] k = k 1 3 [NO] 2 [O 2 ] dt k -1 Általános Kémia, kinetika Dia: 43 /53

44 Egyensúly állapot közelítés 2NO(g) k 1 N 2 O 2 (g) 2NO(g) k 1 N 2 O 2 (g) keletkezés 2NO(g) k -1 N 2 O 2 (g) N 2 O 2 (g) k 2 2NO(g) fogyás N 2 O 2 (g) + O 2 (g) k 3 2NO 2 (g) N 2 O 2 (g) + O 2 (g) d[no 2 ] = k 3 [N 2 O 2 ][O 2 ] dt Egyensúlyban a reakció sebessége nulla: k 3 2NO 2 (g) fogyás d[n 2 O 2 ] = k 1 [NO] 2 k 2 [N 2 O 2 ] k 3 [N 2 O 2 ][O 2 ] = 0 dt N 2 O 2 keletkezés fogyás fogyás Általános Kémia, kinetika Dia: 44 /53

45 Egyensúlyi állapot közelítés d[n 2 O 2 ] = k 1 [NO] 2 k 2 [N 2 O 2 ] k 3 [N 2 O 2 ][O 2 ] = 0 dt k 1 [NO] 2 = [N 2 O 2 ](k 2 + k 3 [O 2 ]) k 1 [NO] 2 [N 2 O 2 ] = (k2 + k 3 [O 2 ]) d[no 2 ] k 3 k 1 [NO] 2 [O 2 ] = k 3 [N 2 O 2 ][O 2 ] = dt (k 2 + k 3 [O 2 ]) Általános Kémia, kinetika Dia: 45 /53

46 A feltételezések kinetikai következményei d[no 2 ] k 1 k 3 [NO] 2 [O 2 ] = dt k 2 + k 3 [O 2 ] 2NO(g) N 2 O 2 (g) k 1 k 2 N 2 O 2 (g) + O 2 (g) N 2 O 2 (g) 2NO(g) k 3 2NO 2 (g) Ha k 2 << k 3 Vagy Ha k 2 >> k 3 d[no 2 ] k 1 k 3 [NO] 2 [O 2 ] = = k 1 [NO] 2 dt k 3 [O 2 ] d[no 2 ] k 1 k 3 [NO] 2 [O 2 ] = = k 1k 3 [NO] 2 [O 2 ] dt k 2 k 2 Általános Kémia, kinetika Dia: 46 /53

47 11-5 Katalízis Alternatív kis aktiválási energiájú reakció út. Homogén katalízis. Minden komponens oldatban van. Heterogén katalízis. A katalizátor szilárd. A gáz vagy folyadék fázisú reagensek adszorbeálva vannak. Az aktív helyek fontosak a reakció szempontjából. Általános Kémia, kinetika Dia: 47 /53

48 11-5 Katalízis Általános Kémia, kinetika Dia: 48 /53

49 Katalízis felületen Általános Kémia, kinetika Dia: 49 /53

50 Enzim katalízis E k S 1 ES 2 k E P Általános Kémia, kinetika Dia: 50 /53

51 Telítési kinetika E k k S 1 2 ES E P d[p] dt = k 2 [ES] k 1 [E][S] k -1 [ES] k 2 [ES]= 0 k 1 [E][S] = (k -1 +k 2 )[ES] [E] = [E] 0 [ES] k 1 [S]([E] 0 [ES]) = (k -1 +k 2 )[ES] [ES] = k 1 [E] 0 [S] (k -1 +k 2 ) + k 1 [S] Általános Kémia, kinetika Dia: 51 /53

52 Michaelis-Menten d[p] dt = k 1 k 2 [E] 0 [S] (k -1 +k 2 ) + k 1 [S] d[p] dt = k 2 [E] 0 d[p] dt = k 2 [E] 0 [S] (k -1 +k 2 ) + [S] d[p] dt = k 2 [E] 0 [S] K M d[p] dt = k 1 k 2 [E] 0 [S] K M + [S] Általános Kémia, kinetika Dia: 52 /53

Reakció kinetika és katalízis

Reakció kinetika és katalízis Reakció kinetika és katalízis 1. előadás: Alapelvek, a kinetikai eredmények analízise Felezési idők 1/22 2/22 : A koncentráció ( ) időbeli változása, jele: mol M v, mértékegysége: dm 3. s s Legyen 5H 2

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 idő t 1/2 A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 idő t 1/2 A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 c A0 2 t 1/2 idő A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakciókinetika tárgya A reakciókinetika a fizikai kémia egyik részterülete.

Részletesebben

Reakciókinetika és katalízis

Reakciókinetika és katalízis Reakciókinetika és katalízis k 4. előadás: 1/14 Különbségek a gázfázisú és az oldatreakciók között: 1 Reaktáns molekulák által betöltött térfogat az oldatreakciónál jóval nagyobb. Nincs akadálytalan mozgás.

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat

5. Laboratóriumi gyakorlat 5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:

Részletesebben

Reakciókinetika és katalízis

Reakciókinetika és katalízis Reakciókinetika és katalízis 14. előadás: Enzimkatalízis 1/24 Alapfogalmak Enzim: Olyan egyszerű vagy összetett fehérjék, amelyek az élő szervezetekben végbemenő reakciók katalizátorai. Szubsztrát: A reakcióban

Részletesebben

Reakciókinetika (Zrínyi Miklós jegyzete alapján)

Reakciókinetika (Zrínyi Miklós jegyzete alapján) Reakciókinetika (Zrínyi Miklós jegyzete alapján) A kémiai reakciók olyan térben és időben lejátszódó folyamatok, amelyek során egyes kémiai komponensek más kémiai komponensekké alakulnak át. A reakció

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Kémiai alapfogalmak: - A kémia alaptörvényei ( a tömegmegmaradás törvénye, állandó tömegarányok törvénye) -

Részletesebben

Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval

Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval Stirling András stirling@chemres.hu Elméleti Kémiai Osztály Budapest Stirling A. (MTA Kémiai Kutatóközpont) Reakciómechanizmus szimulációból 2007.

Részletesebben

REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS

REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET PETROLKÉMIAI KIHELYEZETT (TVK) INTÉZETI TANSZÉK Miskolc,

Részletesebben

Általános kémia vizsgakérdések

Általános kémia vizsgakérdések Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.

Részletesebben

4. A metil-acetát lúgos hidrolízise. Előkészítő előadás

4. A metil-acetát lúgos hidrolízise. Előkészítő előadás 4. A metil-acetát lúgos hidrolízise Előkészítő előadás 207.02.20. A metil-acetát hidrolízise Metil-acetát: ecetsav metil észtere, CH 3 COOCH 3 Hidrolízis: reakció a vízzel, mint oldószerrel. CH 3 COOCH

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C

Részletesebben

Kémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:

Kémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum: Kémiai reakció feltételei: részecskék ütközése nagyobb koncentrációban gyakoribb: a részecskék megfelelı térhelyzetben legyenek Aktivált komplexum: részecskék ütközés utáni nagyon rövid ideig tartó összekapcsolódása

Részletesebben

3. A kémiai reakciók sebessége

3. A kémiai reakciók sebessége Kinetika 3. kémiai reakciók sebessége kémiai reakció vagy kémiai változás kinetikája a fizikai kémiai egy fontos fejezete. folyamatok megvalósításakor, főleg ha termelésről van szó, az időbeli változás

Részletesebben

Általános Kémia, 2008 tavasz

Általános Kémia, 2008 tavasz 9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal

Részletesebben

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1 Sav-bázis egyensúlyok 8-1 A közös ion effektus 8-1 A közös ion effektus 8-2 ek 8-3 Indikátorok 8- Semlegesítési reakció, titrálási görbe 8-5 Poliprotikus savak oldatai 8-6 Sav-bázis egyensúlyi számítások,

Részletesebben

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK Légköri nyomanyagok forrásai: bioszféra hiroszféra litoszféra világűr emberi tevékenység AMI BELÉP, ANNAK TÁVOZNIA IS KELL! Légköri nyomanyagok nyelői: száraz

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata Vesztergom Soma mérési leírása alapján Mérésleírás a Fizikai kémia labor (kvc4fz5) és Fizikai kémia labor () (kvc4fzp) kurzusokhoz... Bevezetés

Részletesebben

CO 2 aktiválás - a hidrogén tárolásban

CO 2 aktiválás - a hidrogén tárolásban CO 2 aktiválás a hidrogén tárolásban PAPP Gábor 1, HORVÁTH Henrietta 1, PURGEL Mihály 1, BARANYI Attila 2, JOÓ Ferenc 1,2 1 MTADE Homogén Katalízis és Reakciómechanizmusok Kutatócsoport, 4032 Debrecen,

Részletesebben

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10 9.4. Táblázatkezelés.. Folyadék gőz egyensúly kétkomponensű rendszerben Az illékonyabb komponens koncentrációja (móltörtje) nagyobb a gőzfázisban, mint a folyadékfázisban. Móltört a folyadékfázisban x;

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. Általános és szervetlen kémia 9. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. Általános és szervetlen kémia 9. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy Általános és szervetlen kémia 9. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a határfelületi jelenségeket és a kolloid rendszereket milyen sajátságok jellemzik Mai témakörök a kémiai reakciók csoportosítása,

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

Modellezési esettanulmányok. elosztott paraméterű és hibrid példa

Modellezési esettanulmányok. elosztott paraméterű és hibrid példa Modellezési esettanulmányok elosztott paraméterű és hibrid példa Hangos Katalin Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Veszprémi Egyetem Haladó Folyamatmodellezés és modell analízis PhD kurzus p. 1/38 Tartalom

Részletesebben

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

VILÁGÍTÓ GYÓGYHATÁSÚ ALKALOIDOK

VILÁGÍTÓ GYÓGYHATÁSÚ ALKALOIDOK VILÁGÍTÓ GYÓGYHATÁSÚ ALKALIDK Biczók László, Miskolczy Zsombor, Megyesi Mónika, Harangozó József Gábor MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Hordozóanyaghoz kötődés fluoreszcenciás

Részletesebben

A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI

A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI Egy kémiai reakció sztöchiometriai egyenletének általános alakja a következő formában adható meg k i=1 ν i A i = 0, (1) ahol A i a reakcióban résztvevő i-edik részecske, ν i pedig

Részletesebben

Anyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió

Anyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió Anyagismeret 6/7 Diffúzió Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd Diffúzió Diffúzió -

Részletesebben

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata Vesztergom Soma mérési leírása alapján Mérésleírás a Fizikai kémia labor kémiatanároknak (kk5t4fzp) című kurzushoz... Bevezetés A mérés tekintetében

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g. MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas

Részletesebben

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van? SZÁMOLÁSI FELADATOK 1. Egy fehérje kcsapásához tartozó standard reakcóentalpa 512 kj/mol és standard reakcóentrópa 1,60 kj/k/mol. Határozza meg, hogy mlyen hőmérséklettartományban játszódk le önként a

Részletesebben

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai Témakörök: Gázok és gáztörvények Felületi feszültség Viszkozitás Sűrűség és hőtágulás Olvadáspont, forráspont, lobbanáspont Hőtan és kalorimetria Mágneses

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia emelt szint 0912 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia 1. hét

Általános és szervetlen kémia 1. hét Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

Környezeti kémia II. A légkör kémiája Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Általános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer

Általános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer Gázok -1 Gáznyoás - Egyszerű gáztörvények -3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet -4 tökéletes gáz egyenlet alkalazása -5 Gáz halazállapotú reakciók -6 Gázkeverékek

Részletesebben

Termodinamikai bevezető

Termodinamikai bevezető Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren

Részletesebben

KÉMIA OLIMPIÁSZ. Dz kategória az alapiskolák utolsó két évfolyama részére. körzeti forduló GYAKORLATI FELADATOK. 45. évfolyam, 2008/2009 tanév

KÉMIA OLIMPIÁSZ. Dz kategória az alapiskolák utolsó két évfolyama részére. körzeti forduló GYAKORLATI FELADATOK. 45. évfolyam, 2008/2009 tanév KÉMIA OLIMPIÁSZ 45. évfolyam, 2008/2009 tanév Dz kategória az alapiskolák utolsó két évfolyama részére körzeti forduló GYAKORLATI FELADATOK GYAKORLATI FELADATOK Kémia Olimpiász Dz kategória 45. évfolyam

Részletesebben

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága

Részletesebben

Debreceni Egyetem. Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz. Határozatlan integrál

Debreceni Egyetem. Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz. Határozatlan integrál Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz Határozatlan integrál. z alapintegrálok, elemi átalakítások és lineáris helyettesítések segítségével számítsuk

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1. Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése

Részletesebben

9.3 Szakaszos adiabatikus reaktor vizsgálata

9.3 Szakaszos adiabatikus reaktor vizsgálata 9.3 Szakaszos adiabatikus reaktor vizsgálata A reaktortechnikai alapfogalmak részletes ismertetése a Vegyipari Félüzemi Praktikum Keverős tartályreaktor és csőreaktor vizsgálata c. mérés 9.1 fejezetében

Részletesebben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg

Részletesebben

Reakciókinetika és katalízis

Reakciókinetika és katalízis Reakciókinetika és katalízis 6. előadás: 1/32 1 A láncreakció az összetett reakciórendszerek egyik különleges fajtája. A "láncszemek" olyan elemi reakciók, amelyek ismétlődnek. Az egyik lépésben keletkező

Részletesebben

ENZIMKINETIKAI PARAMÉTEREK KÍSÉRLETI MEGHATÁROZÁSA

ENZIMKINETIKAI PARAMÉTEREK KÍSÉRLETI MEGHATÁROZÁSA ENZIMKINETIKAI PARAMÉTEREK KÍSÉRLETI MEGHATÁROZÁSA Tartalomjegyzék A szimulált kísérletek javasolt menete... 3 A computer szimulációval vizsgált elméleti és gyakorlati kérdések... 4 1. A reakciósebesség

Részletesebben

Matematika gyógyszerészhallgatók számára. A kollokvium főtételei tanév

Matematika gyógyszerészhallgatók számára. A kollokvium főtételei tanév Matematika gyógyszerészhallgatók számára A kollokvium főtételei 2015-2016 tanév A1. Függvénytani alapfogalmak. Kölcsönösen egyértelmű függvények és inverzei. Alkalmazások. Alapfogalmak: függvény, kölcsönösen

Részletesebben

3. (b) Kereszthatások. Utolsó módosítás: április 1. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

3. (b) Kereszthatások. Utolsó módosítás: április 1. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék 3. (b) Kereszthatások Utolsó módosítás: 2013. április 1. Vezetési együtthatók fémekben (1) 1 Az elektrongáz hővezetési együtthatója A levezetésben alkalmazott feltételek: 1. Minden elektron ugyanazzal

Részletesebben

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

Fermi Dirac statisztika elemei

Fermi Dirac statisztika elemei Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1

Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1 2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Egészítse ki a két elemre vonatkozó táblázatot! A elem B elem Alapállapotú atomjának vegyértékelektron-szerkezete: 5s 2 5p 5 5s 2 4d 5 Párosítatlan elektronjainak száma: Lezárt

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai

Részletesebben

Fizikai kémia 2. Előzmények. A Lewis-féle kötéselmélet A VB- és az MO-elmélet, a H 2+ molekulaion

Fizikai kémia 2. Előzmények. A Lewis-féle kötéselmélet A VB- és az MO-elmélet, a H 2+ molekulaion 06.07.5. Fizikai kémia. 4. A VB- és az -elmélet, a H + molekulaion Dr. Berkesi ttó ZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 05 Előzmények Az atomok szerkezetének kvantummehanikai leírása 90-30-as

Részletesebben

Reológia Mérési technikák

Reológia Mérési technikák Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test

Részletesebben

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor

Részletesebben

Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III.

Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III. Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III. Csökkentett vagy fokozott reakciókészségű halogénszármazékok? A középiskolai szerves kémiai tananyag alapján, a telített alkil-halogenidek reakcióképes

Részletesebben

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Polimerek kémiai reakciói 6. hét Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Poliaddíció bi- vagy polifunkciós monomerek lépésenkénti összekapcsolódása: dimerek, trimerek oligomerek

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kémiai reakciók 2 H 2 + O 2 = 2 H 2 O. Molekuláris szinten molekulamodellekkel:

Kémiai reakciók 2 H 2 + O 2 = 2 H 2 O. Molekuláris szinten molekulamodellekkel: Kémiai reakciók A természetben az anyagoknak a kémiai minősége bizonyos körülmények között megváltozhat. Azokat a folyamatokat, melyek során régi kémiai kötések szakadnak fel és/vagy új kémiai kötések

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 20. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

5. előadás 12-09-16 1

5. előadás 12-09-16 1 5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

Kémiai kötés Lewis elmélet

Kémiai kötés Lewis elmélet Kémiai kötés 10-1 Lewis elmélet 10-2 Kovalens kötés: bevezetés 10-3 Poláros kovalens kötés 10-4 Lewis szerkezetek 10-5 A molekulák alakja 10-6 Kötésrend, kötéstávolság 10-7 Kötésenergiák Általános Kémia,

Részletesebben

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Idei gyorsjelentés http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2 015/7/16/Az_elmult_7_ev_legrosszab b_eredmenye_szulet_azozlb

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

KÉMIA A KÉMIÁT SZERETŐK SZÁMÁRA

KÉMIA A KÉMIÁT SZERETŐK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KÉMIA A KÉMIÁT SZERETŐK SZÁMÁRA A művelődési anyag tematikájának összeállítása a Nemzeti Alaptanterv és a kapcsolódó

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

Sók oldékonysági szorzatának és oldáshőjének meghatározása vezetés méréssel

Sók oldékonysági szorzatának és oldáshőjének meghatározása vezetés méréssel Sók oldékonysági szorzatának és oldáshőjének meghatározása vezetés méréssel 1. Bevezetés Az elektromos ellenállás anyagi tulajdonság, melyen -definíció szerint- az anyagon áthaladó 1 amper intenzitású

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás ELEKTROKÉMIA 1 ELEKTROKÉMIA Elektromos áram: - fémekben: elektronok áramlása - elektrolitokban: ionok irányított mozgása Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Galvánelem: elektromos

Részletesebben

Badari Andrea Cecília

Badari Andrea Cecília Nagy nitrogéntartalmú bio-olajokra jellemző modellvegyületek katalitikus hidrodenitrogénezése Badari Andrea Cecília MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Környezetkémiai

Részletesebben

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető . Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék

Részletesebben

5/12/2010. Elegyek. 4-1 Az elegyek fajtái. 10% etanol oldat (v/v) 4-2 Koncentrációk. Mol koncentrációk. 4-3 intermolekuláris kölcsönhatások

5/12/2010. Elegyek. 4-1 Az elegyek fajtái. 10% etanol oldat (v/v) 4-2 Koncentrációk. Mol koncentrációk. 4-3 intermolekuláris kölcsönhatások Elegyek 4-1 Az elegyek fajtái 4-1 Elegyek fajtái 4-2 Koncentrációk 4-3 Intermolekuláris erők, az elegyedés folyamata 4-4 Elegyek keletkezése, egyensúly 4-5 Gázok oldhatósága 4-6 Elegyek gőznyomása 4-7

Részletesebben