v=k [A] a [B] b = 1 d [A] 3. 0 = [ ν J J, v = k J
|
|
- Vince Mészáros
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Célja: Reakciók mechanizmusának megismerése, ami a részlépések feltárásából és azok sebességének meghatározásából áll. A jelenlegi konkrét célunk: Csak () az alapfogalmak, (2) a laboratóriumi gyakorlathoz szükséges tudás és (3) az enzimkinetika megismerése, nincs elméleti kinetika. Termodinamika vs. gondolkozásmód fejlettségi fok (H 2 + I 2 = 2 HI vs. H 2 + Br 2 = 2 HBr) fontosság matematika kísérleti módszerek Reakciók a: idő szerint (gyors, lassú) fázisok szerint (heterogén, homogén) bonyolultság szerint (részletezzük) rendűség szerint (részletezzük) I. első sebességi törvények: 867 Guldberg és Waage: A + B = C + D, v=k [B]= d [B] [C] [D] = d =d =d [ d ] t molaritás reakciósebesség: v (r-rel is jelölik) dimenzió: idő sebességi egyenlet: v=k [B] sebességi együttható (vagy állandó): k: koncentrációfüggetlen Általánosítás:. A + 3 B = 2 C, v=k [B] 3 = d 2. a A + b B = c C + d D, = 3 d [B] = d [C] 2 v=k a [B] b = d a = d [B] b = d [C] c = d [D] d 3. = [ ν J J, v = k J ν J J J = d [J] ν J, ahol J a reakcióban résztvevő részecskék, J ugyanez, de csak a reaktánsokra, ν J az előjeles sztöchiometriai együtthatók és ν J ugyanez, de csak a reaktánsokra. Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek /76 (7/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 3/76 (8/54)
2 II. A fenti reakciókban a részrend: a, b, valamint ν J, bruttó rend (vagy reakciórend): a+b, valamint J ν J Probléma: 2 MnO (COOH) H + = 2 Mn 2+ + CO H 2 O v [MnO 4 ] 2 [(COOH) 2 ] 5 [H + ] 6 Igaz-e? Nem! A kísérletileg meghatározott sebességi egyenlet: v [MnO 4 ] [(COOH) 2 ] [Mn 2+ ] 2 Ok: nem egyszerű, hanem összetett reakcióról van szó (több egyszerű lépésből áll) Klasszikus : egyszerű reakciók összetett reakciók Nem tisztázott fogalmak konkrétabb kell. Elemi reakció (vagy lépés): Van sztöchiometriai egyenlete és van sebességi egyenlete, valamint közöttük egy-egyértelmű kapcsolat áll fenn: a sztöchiometriai együttható a sebességi egyenlet hatványkitevője. Példák:. azometán termikus bomlása: H 3 C N N CH 3 C 2 H 6 + N 2, v [H 3 C N N CH 3 ] 2. lúgos észterhidrolízis: O Elemi reakció Mechanisztikus reakció Reakciórendszer A reakciókinetika alapvető fogalmai és definíciói csak elemi reakciókra alkalmazhatók %-ban! R O C R 2 + OH R OH + R 2 COO, v [észter] [OH ] Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 5/76 (9/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 7/76 (2/54)
3 Mechanisztikus reakció (vagy lépés): Van sztöchiometriai egyenlete és van sebességi egyenlete, azonban a kettő között nincs egy-egyértelmű kapcsolat. Példák:. S 2 O I = 2 SO I 2, v [S 2 O 2 8 ] [I ] Mechanizmus: () S 2 O I lassú (S 2 O 8 I 3 ) (2) (S 2 O 8 I 3 ) + I gyors 2 SO I 2 2. IO I + 6 H + = 3 I H 2 O, v [IO 3 ] [I ] 2 [H + ] 2 Mechanizmus: bonyolult A sebességmeghatározó lépés fogalma. Molekularitás: a sebességmeghatározó reakcióban részt vevő részecskék száma. Néha egyenlő a bruttó renddel de pl. a v = k,5 [B] esetben nem, mert csak egész szám lehet! A példákban:.: bruttó rend = molekularitás, de 2.: bruttó rend molekularitás Elemi reakció Mechanisztikus reakció Reakciórendszer Reakciórendszer: Minden, ami nem az előző kettő: nem biztos, hogy van sztöchiometriai egyenlete, nem biztos, hogy van sebességi egyenlete, így közöttük nem lehet egy-egyértelmű kapcsolatról beszélni. Példák:. 2 MnO 4 + SO OH = 2 MnO SO H 2 O 2 MnO SO H 2 O = 2 MnO SO OH 2. C 6 H 6 + (2 x) Cl 2 x C 6 H 5 Cl + ( x) C 6 H 4 Cl 2 + (2 x) HCl FeCl3 3. H 2 + Br 2 = 2 HBr, d [HBr] = k[h2][br2]3/2 [H 2]+k [HBr] Bonyolult sebességi egyenlet összetett mechanizmusra utal. Ekkor a sebességi egyenlet csak formális, empirikus. Szabályok: () A reakciórendszerek megadhatók elemi és mechanisztikus lépések (akár párhuzamos, akár sorozatos) kombinációjaként. (2) A mechanisztikus reakciók felírhatók elemi lépések (akár párhuzamos, akár sorozatos) kombinációjaként. Elemi reakció Mechanisztikus reakció Reakciórendszer Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 9/76 (2/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek /76 (22/54)
4 Nulladrendű reakció A k C v=k = d [C] d = d = k t t [ ] t [ ] t d α= k d τ α = k τ t= k t t t Nincs egy-egyértelmű kapcsolat a reakcióés sebességi egyenlet között. [I 2 ] Nem lehet elemi reakció! O O Nulladrendű reakció Elsőrendű reakció Másodrendű reakció Rendűségek összehasonlítása Harmadrendű reakció Pszeudo-elsőrendű reakció Felezési idő Elsőrendű reakció A k C v=k = d[c] t t dα [ ] α = k t dτ ln α t t = d = k d = k [ ] t τ t= e k t k : Nulladrendű reakció Elsőrendű reakció Másodrendű reakció Rendűségek összehasonlítása Harmadrendű reakció Pszeudo-elsőrendű reakció Felezési idő Példa: aceton jódozása: CH 3 C CH 3 + I 2 = CH 3 C CH 2 I + HI Mechanizmus: O OH CH 3 C CH 3 OH lassú CH 3 C CH 2 O gyors CH 3 C CH 2 + I 2 CH 3 C CH 2 I + HI Más példa: később az enzimkinetika. (keto-enol tautoméria) ln t ln t = k t t ln t = ln k t ln t t Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 3/76 (23/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 5/76 (24/54)
5 Másodrendű reakció (általános eset) A + B k C v=k [B] = d [C] [B] = d = d d = k [B] [B] = [B] + = [B] [B] t t d = k ([B] d α + ) α ([B] +α) = k d τ t = [B] [B] e ([B] ) k t k : (f(t) =) ln [B] t = k t [B] t [B] t t f(t) t Nulladrendű reakció Elsőrendű reakció Másodrendű reakció Rendűségek összehasonlítása Harmadrendű reakció Pszeudo-elsőrendű reakció Felezési idő [B] az előző diáról: t = [B] e ([B] ) k t Mi van ha [B]? Másodrendű reakció (sztöchiometrikus eset) A + B k C, de = [B] 2 A k C v = k 2 = d [C] = d d 2 = 2k 2 t t d α α 2 = 2k d τ t = +2 k t k : t = +2 k t t t Nulladrendű reakció Elsőrendű reakció Másodrendű reakció Rendűségek összehasonlítása Harmadrendű reakció Pszeudo-elsőrendű reakció Felezési idő,, α és t pontos jelentése Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 7/76 (25/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 9/76 (26/54)
6 Rendűségek összehasonlítása (M),,8,6,4 v =, M s és =, M minden esetben v = k v = k v = k [B], [B] = v = k [B], [B] =,25 v = k [B], [B] =4 Nulladrendű reakció Elsőrendű reakció Másodrendű reakció Rendűségek összehasonlítása Harmadrendű reakció Pszeudo-elsőrendű reakció Felezési idő Harmadrendű reakció Formálisan lehetséges: A + B + C k D, v = k [B] [C], = [B] [B] és = [C] [C] d = k [B] [C] de!: () B + C gyors (BC), K = [(BC)] [B] [C] Nulladrendű reakció Elsőrendű reakció Másodrendű reakció Rendűségek összehasonlítása Harmadrendű reakció Pszeudo-elsőrendű reakció Felezési idő,2, idő (s) (2) A + (BC) lassabb D, d = k [(BC)] = k K [B] [C] Egy harmadrendű lépés mindig helyettesíthető formálisan egy gyors előegyensúly utáni másodrendű reakcióval. Nagy rendűség (vagy bruttó rend) gyors előegyensúly(ok)ra utal. Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 2/76 (27/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 23/76 (28/54)
7 Eddigiek: nulladrend: nem lehet elemi reakció elsőrend: nincs ütközés (?), csak bomlás lehet másodrend: O.K., fontos de bonyolult Miért fontos mégis az elsőrend? Gyakorlati kezelésmód: Pszeudo-elsőrendű reakció A+B k C és legyen [B] [B] =[B] d = k [B] = k [B] = k P Integrálás után: t = e kp t = e k [B] t Felezési idő nulladrend: 2 = t= k t t 2 elsőrend: 2 = t= e k t t 2 sztöchiometrikus másodrend: 2 = t= + k t = 2 k = ln 2 k t = 2 k Nulladrendű reakció Elsőrendű reakció Másodrendű reakció Rendűségek összehasonlítása Harmadrendű reakció Pszeudo-elsőrendű reakció Felezési idő A katalizátor: Olyan új reakcióutakat nyit meg, amelyeken keresztül a reakció gyorsabban játszódik le. A sztöchiometriai egyenletben nem szerepel, de a sebességiben igen! Fizikai változást szenvedhet, de kémiait végső állapotában nem! Pl.: 2 H 2 O 2 lassú 2 H2 O + O 2, de 2 H 2 O 2 gyors Mechanizmus váza: Fe III,? 2 H 2 O + O 2 H 2 O 2 + Fe III Fe II + HO 2 + H + HO 2 + Fe III Fe II + O 2 + H + H 2 O 2 + Fe II FeOH 3+ + OH FeOH 3+ + Fe II 2 Fe III + OH H + + OH A katalízis maga a katalitikus folyamat. H 2 O Autokatalízis Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 25/76 (29/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 27/76 (3/54)
8 Autokatalízis Az autokatalizátor (P) olyan katalizátor, amely egyben termék is: A + P = 2 P d = k[p] = k ( +[P] ) +[P]= +[P] t t d α α( +[P] α) = k d τ Megoldás: ( ) ( +[P] t ) ln t [P] kt = +[P] [P] Autokatalízis Reakciómechanizmus Bonyolult dolog, de az első lépés mindig: Kezdeti sebességek módszere (van t Hoff módszer) Legyenek a reaktánsok A és B. Feltételezzük: v = k α [B] β v = k α [B]β lg v =lg k+α lg +β lg[b] v = d t koncentráció Kezdeti sebességek módszere +[P] t = [P] e (+[P])kt + idő idő Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 29/76 (3/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 3/76 (32/54)
9 Reakciómechanizmus Reakciómechanizmus lg v =lg k+β lg[b] +α lg lg v =lg k+α lg +β lg[b] Legyen állandó, miközben [B] változik. v = d t lg v Kezdeti sebességek módszere Most legyen [B] állandó, miközben változik. v = d t lg v Kezdeti sebességek módszere lg lg[b] meredekség=β, tengelymetszet=lg k + α lg meredekség=α, tengelymetszet=lg k + β lg[b] α, β és k meghatározható. Ha α és β gyakorlatilag egész számok: egyszerű mechanizmus. Ha α vagy β biztosan nem egész szám: bonyolult mechanizmus. Tovább nem megyünk. Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 33/76 (33/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 35/76 (34/54)
10 Legegyszerűbb egyensúlyi reakció d A k = k + k 2 [B] k 2 B, + [B] = + [B] t t d α = k 2 ( +[B] ) (k +k 2 )α ( ) + [B] ( Megoldás: t = k 2 + k e (k +k 2 )t) k + k 2 Probléma: A B ( t = e kt) és A B megkülönböztethetetlenek, pl. abszorbanciamérés esetén. e x x d τ Egyensúlyi reakció Sorozatos reakciók Steady-state közelítés Sorozatos (konszekutív) reakciók reakció: A k B k 2 C, >, [B] = [C] = Egyenletek: d = k () d [B] = k k 2 [B] ( ) (2) d [C] = k 2[B] (3) = +[B] + [C] (4) Megoldás: = e kt, [B] és [C] bonyolult függvények koncentráció [B] idő [C] k =,2 s, k 2 =,7 s Egyensúlyi reakció Sorozatos reakciók Steady-state közelítés Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 37/76 (35/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 39/76 (36/54)
11 Steady-state közelítés (Bodenstein-elv) Feltétel: d, d [C] d [B] és k 2 k d [B] k = k 2 [B] [B] = k k 2 d [C] = k = k e k t t [C] = k e kt dτ = ( e kt ) Régi feltétel: B koncentrációja kicsi és állandó. Miért rossz ez? Egyensúlyi reakció Sorozatos reakciók Steady-state közelítés Reakciók sebességének hőmérsékletfüggése Sebességi együttható hőmérsékletfüggése C változás 2 3-szoros sebességváltozást eredményez. Arrhenius-összefüggés: k = Ae Ea RT, ahol A értelmezése: effektív ütközési szám időegység alatt, valamint E a értelmezése: aktiválási energia aktivált komplex elmélet: Szűcs Árpád jegyzet: 2.3 alfejezet Megjegyzés: termodinamika vs. reakciókinetika koncentráció [B] [B] [C] k =,2 s, k 2 =2, s A E a,kf G (esetleg F vagy H) E a,kb A k f k b B B idő Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 4/76 (37/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 43/76 (38/54)
12 ionerősség-függése (sóhatás) reakció: A + B k C Feltételek: A + B (AB) C töltések: A: z A, B: z B és (AB) : z A +z B Debye-Hückel határtörvény érvényes Eredmény: lg k I = lg k + 2Az A z B I, A,5 M /2 lg (ki/k) C-on + +? Kezdetek "Die Kinetik der Invertinwirkung" L. Michaelis, M. L. Menten, Biochem Z., Vol. 49, oldal (93): szacharóz + víz invertáz (vagy H + ) szacharóz jobbra forgatja a polarizált fényt D-glükóz jobbra forgat a polarizált fényt D-fruktóz balra forgat a polarizált fényt Javasolt mechanizmus: D-glükóz + D-fruktóz Michaelis-Menten Steady-state elemzés ,25,5,75 I/M E + S k a k a (ES) k b P + E Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 45/76 (39/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 47/76 (4/54)
13 : E + S Matematikai model ka k a (ES) k b P + E d [E] = k a[e][s] + k a[(es)] + k b [(ES)] () d [S] = k a[e][s] + k a[(es)] (2) d [(ES)] = +k a [E][S] k a[(es)] k b [(ES)] ( ) (3) d [P] = +k b[(es)] (4) (3) k a k a + k b [E][S] = [(ES)], [E] + [(ES)] = [E] [(ES)] = k a [E] [S] k a + k b + k a [S] Michaelis-Menten Steady-state elemzés : E + S ka k a Michaelis-Menten kinetika (ES) k b P + E d [P] = +k b[(es)] = k bk a [E] [S] k a+k b +k a [S] = k b[e] [S] K M + [S], K M = k a+k b k a, ahol K M az ún. Michaelis(-Menten) állandó. Lineweaver-Burk ábrázolás: v = d [P], lim v = v max = k b [E] [S] v max v = v max[s] K M + [S] K M =[S] v=f([s]) v = K M v K M vmax meredekség: K M vmax vmax [S] + vmax [S] Michaelis-Menten Steady-state elemzés Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 49/76 (4/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 5/76 (42/54)
14 : E + S ka k a (ES) Michaelis és Menten kísérletei k b P + E : E + S ka k a [E] =, mm, [S] =333 mm (ES) k b P + E elforgatási szög fokokban Michaelis, Menten, Biochem. Z., 93 [invertáz] =, mm, [szacharóz] =83 mm [invertáz] =, mm, [szacharóz] =333 mm számolt görbék idő (perc) Michaelis-Menten Steady-state elemzés c (M) c (mm),3,25,2,5,,5,,8,6,4,2 [P] pontos görbék steady-state közelítés idő (perc) [S] [E] [(ES)] Michaelis-Menten Steady-state elemzés Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 53/76 (43/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 55/76 (44/54)
15 : E + S ka k a [E] =, mm, [S] =83 mm (ES) k b P + E : E + S ka k a (ES) [E] =, mm, [S] =, mm k b P + E,8,7 [P],,8 [P] c (M) c (mm),6,5,4,3,2,,,8,6,4,2 pontos görbék steady-state közelítés idő (perc) [S] [E] [(ES)] Michaelis-Menten Steady-state elemzés c (mm) c (mm),6,4,2,,8,6,4,2 pontos görbék steady-state közelítés idő (perc) [S] [E] [(ES)] Michaelis-Menten Steady-state elemzés Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 57/76 (45/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 59/76 (46/54)
16 : E + S ka k a [E] = mm, [S] = mm c (mm) c (mm) (ES) k b P + E [P] pontos görbék steady-state közelítés,,2,3,4 idő (perc) [S] [E] [(ES)] Michaelis-Menten Steady-state elemzés Definíció: több szélsőérték a c(t) görbék valamelyikén. Természetbeni jelentőség: menstruációs ciklus, vércukor koncentrációja, miért csíkos a zebra vagy a tigris, stb. Első tanulmányozott reakció: malonsav BrO 3 CeIV, Belouszov-Zsabotyinszkij, 96 Lotka-Volterra modell F + N k 5N + R k 2 R k 3 2N 2R DR v = k [F][N] v 2 = k 2 [N][R] v 3 = k 3 [R] d[f] dt = v d[n] = +v 5v 2 dt d[r] dt = +v 2 v 3 d[dr] = +v 3 dt F: fű, N: nyúl, R: róka, DR: halott róka Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 6/76 (47/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 63/76 (48/54)
17 Lambert-Beer törvény Lotka-Volterra: F + N k populáció,35,3,25,2,5,,5 2N, 5N + R k 2 2R, R k 3 DR idő k, k 2 és k 3 -mal lehet szabályozni, pl. halászati kvóták az Adria-tengeren. N R Levezetés I dx l I l l di = κc I x I I l di = κ c I x dx I x : fényintenzitás x-nél κ: arányossági tényező (extinciós koefficiens) c: moláris koncentráció dx [ln I x ] I l I = κc [x] l ln I l = κcl ln() lg I = κcl I I l A = lg I I l = κ A: cl = εcl ln() abszorbancia ε: moláris abszorbancia Egyebek Lambert-Beer törvény Transzportfolyamatok Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 65/76 (49/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 67/76 (5/54)
18 Lambert-Beer törvény Gyakorlat relatív hiba (%) l I l Abszorbanciamérés bizonytalansága, %-os pontosságú intenzitásnál,5,,5 2, 2,5 mért abszorbancia I l Egyebek Lambert-Beer törvény Transzportfolyamatok Transzportfolyamatok Valamely extenzív fizikai mennyiségnek, a tér egyik részéből a másikba történő elmozdulása, átadása, szállítása. fogalmak, összefüggések Néhány transzportfolyamat: konvekció, hővezetés, effúzió, viszkozitás, diffúzió. Fluxus (J): The rate of flow of a physical property per unit area (sometimes flow density). Fick I. törvénye a diffúzióra: J = D dc dx, ahol D a diffúziós állandó, x az áramlás iránya és c koncentráció. Fick II. törvénye a diffúzióra: c(x, t) t = D 2 c(x, t) x 2, ahol t az idő, valamint oldatban D=( 6 4 ) cm 2 /s. Egyebek Lambert-Beer törvény Transzportfolyamatok Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 69/76 (5/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 7/76 (52/54)
19 Transzportfolyamatok Fick II. törvényének konkrét megoldásai gömbi diffúzió: c(r, t) = határolatlan diffúzió: c(x, t) = c 2 ( ) n exp ( r2 8(πDt) 3/2 4Dt 2 π x 2 Dt exp ( ξ 2) dξ határolt diffúzió ( x h, ahol h a küvetta magassága): c(x, t) = c π i sin iπ ( iπx cos 2 h exp i2 π 2 ) Dt h 2 i= ) e x (exp( x)) Egyebek Lambert-Beer törvény Transzportfolyamatok Transzportfolyamatok Számítások határolt diffúzió esetén h magasságú küvettában x h 3h/4 h/2 h/4 D t h 2 h=,4 cm h=4 cm,4 s 4 s, s s,5 s 5 s, s s, s s, s s, s s Egyebek Lambert-Beer törvény Transzportfolyamatok ,2,4,6,8 c(x, t)/c Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 73/76 (53/54) Fizikai kémia előadás II. éves gyógyszerészeknek 75/76 (54/54)
Reakció kinetika és katalízis
Reakció kinetika és katalízis 1. előadás: Alapelvek, a kinetikai eredmények analízise Felezési idők 1/22 2/22 : A koncentráció ( ) időbeli változása, jele: mol M v, mértékegysége: dm 3. s s Legyen 5H 2
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 2. előadás: 1/18 Kinetika: Kísérletekkel megállapított sebességi egyenlet(ek). A kémiai reakció makroszkópikus, fenomenológikus jellemzése. 1 Mechanizmus: Az elemi lépések
RészletesebbenReakciókinetika. Fizikai kémia előadások biológusoknak 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. A reakciókinetika tárgya
Reakciókinetika Fizikai kémia előadások biológusoknak 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet A reakciókinetika tárgya Hogyan változnak a koncentrációk egy reaktív elegyben és miért? Milyen részlépésekből
RészletesebbenReakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot
Reakiókinetika aktiválási energia kiindulási állapot energia nyereség felszabaduló energia végállapot Reakiókinetika kinetika: mozgástan reakiókinetika (kémiai kinetika): - reakiók időbeli leírása - reakiómehanizmusok
RészletesebbenReakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
RészletesebbenKinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika
RészletesebbenFizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz
Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz A házi feladatok beadhatóak vagy papír alapon (ez a preferált), vagy e-mail formájában is az rkinhazi@gmail.com címre. E-mail esetén ügyeljetek a
RészletesebbenFőkérdések fizikai-kémia kollokviumra gyógyszerész hallgatók számára, tanév, I. félév.
1. Gáztörvények. Az ideális gáztörvény érvényességének feltételei. A termodinamikai hőmérséklet. 2. A termodinamika alapfogalmainak definíciói. 3. A termodinamika első főtétele. A belső energia, a munka
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis k 4. előadás: 1/14 Különbségek a gázfázisú és az oldatreakciók között: 1 Reaktáns molekulák által betöltött térfogat az oldatreakciónál jóval nagyobb. Nincs akadálytalan mozgás.
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 5. előadás: /22 : Elemi reakciók kapcsolódása. : Egy reaktánsból két külön folyamatban más végtermékek keletkeznek. Legyenek A k b A kc B C Írjuk fel az A fogyására vonatkozó
Részletesebbenc A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 idő t 1/2 A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
c A Kiindulási anyag koncentrációja c A0 c A0 2 t 1/2 idő A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakciókinetika tárgya A reakciókinetika a fizikai kémia egyik részterülete.
Részletesebben16_kinetika.pptx. Az elemi reakciók sztöchiometriai egyenletéből következik a reakciósebességi egyenletük. Pl.:
A reakciókinetika tárgyalásának szintjei: I. FORMÁLIS REAKCIÓKINETIKA makroszkópikus szint matematikai leírás II. REAKCIÓMECHANIZMUSOK TANA molekuláris értelmező szint (mechanizmusok) III. A REAKCIÓSEBESSÉG
RészletesebbenReakciókinetika. Fizikai kémia előadások 9. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. A reakciókinetika tárgya
Reakciókinetika Fizikai kémia előadások 9. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet A reakciókinetika tárgya Hogyan változnak a koncentrációk egy reaktív elegyben és miért? Milyen részlépésekből áll egy reakció?
RészletesebbenEzt kell tudni a 2. ZH-n
Ezt ell tudni a. ZH-n Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet A sebességi együttható nyomásfüggése 1 Sebességi együttható nyomásfüggése 1. unimoleulás bomlás mintareació: H O bomlása H O + M = OH + M uni is
RészletesebbenMolekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben
Energiatartalék Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben A termodinamika és a kinetika A termodinamika a lehetőség θ θ θ G = H T S A kinetika a valóság: 1. A fizikai rész: - a reaktánsoknak
RészletesebbenA kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9
A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9 Név: Pitlik László Mérés dátuma: 2014.12.04. Mérőtársak neve: Menkó Orsolya Adatsorok: M24120411 Halmy Réka M14120412 Sárosi
RészletesebbenA kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata
A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata Vesztergom Soma mérési leírása alapján Mérésleírás a Fizikai kémia labor kémiatanároknak (kk5t4fzp) című kurzushoz... Bevezetés A mérés tekintetében
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenA kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata
A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata Vesztergom Soma mérési leírása alapján Mérésleírás a Fizikai kémia labor (kvc4fz5) és Fizikai kémia labor () (kvc4fzp) kurzusokhoz... Bevezetés
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenÁltalános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
RészletesebbenFOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK
FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK Légköri nyomanyagok forrásai: bioszféra hiroszféra litoszféra világűr emberi tevékenység AMI BELÉP, ANNAK TÁVOZNIA IS KELL! Légköri nyomanyagok nyelői: száraz
RészletesebbenFIZIKAI KÉMIA II. házi dolgozat. Reakciókinetikai adatsor kiértékelése (numerikus mechanizmusvizsgálat)
FIZIKAI KÉMIA II. házi dolgozat Reakciókinetikai adatsor kiértékelése (numerikus mechanizmusvizsgálat) Készítette: () Kémia BSc 2008 évf. 2010 1 A numerikus mechanizmusvizsgálat feladatának megfogalmazása
RészletesebbenReakciókinetika (Zrínyi Miklós jegyzete alapján)
Reakciókinetika (Zrínyi Miklós jegyzete alapján) A kémiai reakciók olyan térben és időben lejátszódó folyamatok, amelyek során egyes kémiai komponensek más kémiai komponensekké alakulnak át. A reakció
Részletesebben15_sebessegi_egyenlet.pptx
A reacióinetia tárgyalásána szintjei: I. FORMÁLIS REAKCIÓKINETIKA maroszópius szint matematiai leírás II. REAKCIÓMECHANIZMUSOK TANA moleuláris értelmező szint (mechanizmuso) III. A REAKCIÓSEBESSÉG ELMÉLETEI
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 14. előadás: Enzimkatalízis 1/24 Alapfogalmak Enzim: Olyan egyszerű vagy összetett fehérjék, amelyek az élő szervezetekben végbemenő reakciók katalizátorai. Szubsztrát: A reakcióban
RészletesebbenREAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS
REAKCIÓKINETIKA ÉS KATALÍZIS ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET PETROLKÉMIAI KIHELYEZETT (TVK) INTÉZETI TANSZÉK Miskolc,
RészletesebbenDiffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)
Diffúzió Diffúzió - traszportfolyamat (fonon, elektron, atom, ion, hőmennyiség...) Elektromos vezetés (Ohm) töltés áram elektr. potenciál grad. Hővezetés (Fourier) energia áram hőmérséklet különbség Kémiai
Részletesebben17_reakciosebessegi_elmelet.pptx
H A reakciókinetika tárgyalásának szintjei: I. FORMÁLIS REAKCIÓKINETIKA makroszkópikus szint matematikai leírás II. REAKCIÓMECHANIZMUSOK TANA molekuláris értelmező szint (mechanizmusok) III. A REAKCIÓSEBESSÉG
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA
ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Kémiai alapfogalmak: - A kémia alaptörvényei ( a tömegmegmaradás törvénye, állandó tömegarányok törvénye) -
RészletesebbenA reakciósebesség fogalma A sebességmérés kísérleti módszerei
A reakciókinetika tárgyalásának szintjei: I. FORMÁLIS REAKCIÓKINETIKA makroszkópikus szint matematikai leírás II. REAKCIÓMECHANIZMUSOK TANA molekuláris értelmező szint (mechanizmusok) III. A REAKCIÓSEBESSÉG
Részletesebben4. A metil-acetát lúgos hidrolízise. Előkészítő előadás
4. A metil-acetát lúgos hidrolízise Előkészítő előadás 207.02.20. A metil-acetát hidrolízise Metil-acetát: ecetsav metil észtere, CH 3 COOCH 3 Hidrolízis: reakció a vízzel, mint oldószerrel. CH 3 COOCH
RészletesebbenModern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenPéldák a hasonlóságra és különbözőségre:
Különféle halmazállapotok (fázisok) és ezek jellemzése, hasonlóságok és különbözőségek Transzportfolyamatok Diffúzió: anyagtranszport Hővezetés: energiatranszport Viszkozitás: impulzustranszport Gázok,
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 6. előadás: 1/32 1 A láncreakció az összetett reakciórendszerek egyik különleges fajtája. A "láncszemek" olyan elemi reakciók, amelyek ismétlődnek. Az egyik lépésben keletkező
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis 8. előadás: 1/18 A fény hatására lejátszódó folyamatok részlépései: az elektromágneses sugárzás (foton) elnyelése ill. kibocsátása - fizikai folyamatok a gerjesztett részecskék
RészletesebbenTranszportjelenségek
Transzportjelenségek Fizikai kémia előadások 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet lamináris (réteges) áramlás: minden réteget a falhoz közelebbi szomszédja fékez, a faltól távolabbi szomszédja gyorsít
RészletesebbenKémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 11. hét
Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 11. hét Kinetikai kísérletek (120-124. oldal) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás, Nagy Veronika, Radó-Turcsi Erika,
RészletesebbenSzívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018
Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András 2018 Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál 1 Transzmembrán transzport A membrántranszport-folyamatok típusai J:
RészletesebbenGyakorló feladatok a reakciókinetika témaköreihez
Gyakorló feladatok a reakciókinetika témaköreihez A következő feladatgyűjtemény a Fizikai kémia Reakciókinetika tantárgy tematikájához igazodik. Az itt szereplő feladatok egy része az órán feladott példák
RészletesebbenDiffúzió 2003 március 28
Diffúzió 3 március 8 Diffúzió: különféle anyagi részecskék (szilárd, folyékony, gáznemű) anyagon belüli helyváltozása. Szilárd anyagban való mozgás Öndiffúzió: a rácsot felépítő saját atomok energiaszint-különbség
RészletesebbenÁltalános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
RészletesebbenTranszportfolyamatok
Transzportfolyamatok Boda Dezső 2009. május 21. 1. Diffúzió elektromos tér hiányában Fizikai kémiából tanultuk, hogy valamely anyagban az i komponens áramsűrűségére fluxus) egy dimenzióban a következő
RészletesebbenAnyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió
Anyagismeret 6/7 Diffúzió Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd Diffúzió Diffúzió -
RészletesebbenGyors-kinetikai módszerek
Gyors-kinetikai módszerek Biofizika szemináriumok Futó Kinga Gyorskinetika - mozgástan Reakciókinetika: reakciók időbeli leírása reakciómechanizmusok reakciódinamika (molekuláris szintű történés) reakciósebesség:
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
Részletesebben3. A kémiai reakciók sebessége
Kinetika 3. kémiai reakciók sebessége kémiai reakció vagy kémiai változás kinetikája a fizikai kémiai egy fontos fejezete. folyamatok megvalósításakor, főleg ha termelésről van szó, az időbeli változás
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 6. Differenciálegyenletekről röviden Debreceni Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csanád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Elsőrendű differenciálegyenletek Definíciók Kezdetiérték-probléma
RészletesebbenOGA-FZ1-T Fizikai kémia /18/2
2 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 100 fő Előfeltételek:
RészletesebbenHOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA
HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.
RészletesebbenIdegen atomok hatása a grafén vezet képességére
hatása a grafén vezet képességére Eötvös Loránd Tudományegyetem, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Mahe Tisk'11 Vázlat 1 Kisérleti eredmények Kémiai szennyez k hatása a Fermi-energiára A vezet képesség
RészletesebbenElektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András
Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál Ioncsatornák alaptulajdonságai Nehézségi fok Belépı szint (6 év alatt is) Hallgató
RészletesebbenA TERMODINAMIKA II., III. ÉS IV. AXIÓMÁJA. A termodinamika alapproblémája
A TERMODINAMIKA II., III. ÉS IV. AXIÓMÁJA A termodinamika alapproblémája Első észrevétel: U, V és n meghatározza a rendszer egyensúlyi állapotát. Mi történik, ha változás történik a rendszerben? Mi lesz
RészletesebbenA kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata
A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata A mérés tekintetében ez a leírás az irányadó! Jelen leírásban nem tárgyaljuk, de elvárjuk az alábbiak ismeretét: reakciókinetikából: reakciósebesség,
RészletesebbenFizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 2013. Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ 1. KÍSÉRLET Fizika-Biofizika I. - DIFFÚZIÓ 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe 1. megfigyelés:
Részletesebbenx 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx
Integrálszámítás II. Parciális integrálás. g) i) l) o) e ( + )(e e ) cos h) e sin j) (sin 3 cos) m) arctg p) arcsin e (3 )e sin f) cos ( )(sin cos 3) e cos k) e sin cos ln n) ( + ) ln. e 3 e cos 3 3 cos
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia emelt szint 0513 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 18. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
Részletesebben5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
RészletesebbenDiffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 5/6 Diffúzió Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
RészletesebbenModern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 11. Spektroszkópia
Modern Fizika Laboratórium Fizika és Matematika BSc 11. Spektroszkópia Mérést végezték: Bodó Ágnes Márkus Bence Gábor Kedd délelőtti csoport Mérés ideje: 02/28/2012 Beadás ideje: 03/05/2012 Érdemjegy:
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 3. óra
2011/2012 tavaszi félév 3. óra Redoxegyenletek rendezése (diszproporció, szinproporció, stb.); Sztöchiometria Vegyületek sztöchiometriai együtthatóinak meghatározása elemösszetétel alapján Adott rendezendő
RészletesebbenKémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye
Kémiai egyensúlyok CH 3 COOH + C 2 H 5 OH CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH 3 COOC 2 H 5 ]. [H 2 O] Egyensúlyban: v 1 = v 2 azaz k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] = k
RészletesebbenSZBN Fizikai kémia 2017/18/2
4 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 100 fő Tematika 1. hét: Tökéletes
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenKémiai alapismeretek 6. hét
Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:
RészletesebbenKatalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017
Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923
RészletesebbenTermodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.
Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Biológiai membránok passzív elektromos tulajdonságai. A sejtmembrán kondenzátorként viselkedik
RészletesebbenBevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 6. Anyagcsaládok Fémek Kerámiák, üvegek Műanyagok Kompozitok A családok közti különbségek tárgyalhatóak: atomi szinten
RészletesebbenVisy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I.
A tárgy neve FIZIKAI KÉMIA 1. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK FIZIKAI KÉMIAI TANSZÉK Felelős oktató: Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
RészletesebbenKémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval
Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval Stirling András stirling@chemres.hu Elméleti Kémiai Osztály Budapest Stirling A. (MTA Kémiai Kutatóközpont) Reakciómechanizmus szimulációból 2007.
RészletesebbenEnergia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. A világegyetem energiája állandó. Energia
RészletesebbenJellemző redoxi reakciók:
Kémia a elektronátmenettel járó reakciók, melynek során egyidejű elektron leadás és felvétel történik. Oxidáció - elektron leadás - oxidációs sám nő Redukció - elektron felvétel - oxidációs sám csökken
RészletesebbenBiológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken keresztül : nagyobb
RészletesebbenBiológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken keresztül : nagyobb
RészletesebbenMatematika gyógyszerészhallgatók számára. A kollokvium főtételei tanév
Matematika gyógyszerészhallgatók számára A kollokvium főtételei 2015-2016 tanév A1. Függvénytani alapfogalmak. Kölcsönösen egyértelmű függvények és inverzei. Alkalmazások. Alapfogalmak: függvény, kölcsönösen
Részletesebben11. Spektrofotometria
11. Spektrofotometria Czirók András 2013. április Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Egyensúlyi állandó meghatározása ekvimoláris oldatok keverékeiből 3 3. Egyensúlyi állandó meghatározása eltérő töménységű
RészletesebbenOrvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László
Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken
RészletesebbenEredeti Veszprémi T. (digitálisan Csonka G) jegyzet: X. és XI. fejezet
2012/2013 tavasz félév 11. óra Oldatok vezetőképessége Vezetőképesség, elektromos ellenállás, fajlagos mennységek, cellaállandó Erős elektroltok fajlagos ellenállása és vezetőképessége Komplexképződés
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenGergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA
Gergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA TARTALOM KÉMIAI ALAPFOGALMAK 1 Sí rendszer 1 Atomok és elemek 2 Tiszta anyagok és keverékek 3 Az atomok szerkezete 4 Az atom alkotórészei 4 Az atommag felépítése
RészletesebbenNumerikus módszerek 1.
Numerikus módszerek 1. 11. előadás: A Newton-módszer és társai Lócsi Levente ELTE IK 2013. november 25. Tartalomjegyzék 1 A Newton-módszer és konvergenciatételei 2 Húrmódszer és szelőmódszer 3 Általánosítás
RészletesebbenA dinamikai viselkedés hőmérsékletfüggése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban. Doktori (PhD) értekezés.
A dinamikai viselkedés hőmérsékletfüggése és hőmérséklet-kompenzáció oszcillációs kémiai reakciókban Doktori (PhD) értekezés Kovács Klára Debreceni Egyetem Debrecen, 2003 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...1
RészletesebbenTermoelektromos hűtőelemek vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 4. MÉRÉS Termoelektromos hűtőelemek vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 30. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja
RészletesebbenAlapvető bimolekuláris kémiai reakciók dinamikája
Alapvető bimolekuláris kémiai reakciók dinamikája Czakó Gábor Emory University (008 011) és ELTE (011. december ) Szedres, 01. október 13. A Polanyi szabályok Haladó mozgás (ütközési energia) vs. rezgő
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
Részletesebbencos 2 (2x) 1 dx c) sin(2x)dx c) cos(3x)dx π 4 cos(2x) dx c) 5sin 2 (x)cos(x)dx x3 5 x 4 +11dx arctg 11 (2x) 4x 2 +1 π 4
Integrálszámítás I. Végezze el a következő integrálásokat:. α, haα sin() cos() e f) a sin h) () cos ().. 5 4 ( ) e + 4 sin h) (+) sin() sin() cos() + f) 5 i) cos ( +) 7 4. 4 (+) 6 4 cos() 5 +7 5. ( ) sin()cos
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal 0/0. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória. forduló I. FELADATSOR Megoldások. A helyes válasz(ok) betűjele: B, D, E. A legnagyobb elektromotoros erejű
RészletesebbenKiss László Láng Győző ELEKTROKÉMIA
Kiss László Láng Győző ELEKTROKÉMIA A könyv megjelenését támogatta a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya Dr. Kiss László, Dr. Láng Gőző, 2011 ISBN 978 963 331 148 6 A könyv és adathordozó
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenSEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós
SEMMELWEIS EGYETEM Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatósoport Transzportjelenségek az élő szervezetben I. Zrínyi Miklós egyetemi tanár, az MTA levelező tagja mikloszrinyi@gmail.om RENDSZER
Részletesebben1. Mi a folytonos anyagelmélet négy eleme? 2. Mi a Dalton-féle atomelmélet négy alaptétele (posztulátuma)? 3. Mi az SI mértékegység rendszer 7
1. Mi a folytonos anyagelmélet négy eleme? 2. Mi a Dalton-féle atomelmélet négy alaptétele (posztulátuma)? 3. Mi az SI mértékegység rendszer 7 alapmennyisége, mi ezek jele? 4. Mi az SI mértékegység rendszer
RészletesebbenKémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása
Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló A feladatok megoldása Az értékelés szempontjai Csak a hibátlan megoldásokért adható a teljes pontszám. Részlegesen jó megoldásokat a részpontok alapján kell pontozni.
RészletesebbenJelölt válaszai Prof. Mizsei János Opponens megjegyzéseire és kérdéseire
Jelölt válaszai Prof. Mizsei János Opponens megjegyzéseire és kérdéseire Köszönöm Mizsei János Professzor Úrnak a dolgozat rendkívül részletes áttanulmányozását. 1) Az oldalszámokhoz kapcsolódó megjegyzéseket
Részletesebben