Meghatározás Pontszerű test. Olyan test, melynek jellemző méretei kicsik a pálya méreteihez képest.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Meghatározás Pontszerű test. Olyan test, melynek jellemző méretei kicsik a pálya méreteihez képest."

Viktor Kelemen
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 I. Mechanka Denált ogalo Meghatáozá Töegont Pontzeű tet. Olyan tet, elynek jellező éete kck a álya éetehez kéet. Elozdulá helyvekto egváltozáa:, (t ) (t ) Sebeég Gyoulá d helyvekto változá gyoaága v, étékegyég: dv d ebeég változá gyoaága a, étékegyég: Szabadeé oán egtett út h at v0t a g az ánytól üggően, v 0 a kezdőebeég üggőlege ányban Szögebeég Szöggyoulá d, a zög (adánban) változá gyoaága, étékegyég: d a zögebeég változá gyoaága, étékegyég: entetál gyoulá v ac v, a ebeég ányának egváltozáát jellez Tangencál gyoulá dv at, a ebeég nagyágának egváltozáát jellez, a gyoulá éntőányú koonene Inecaendze Olyan vonatkoztatá endze, aelyben a agáa hagyott tetek egtatják eedet ozgáállaotukat (azaz a ebeégvekto állandó). Newton II. axóája kg F a, a töeg étékegyége kg, az eőé Newton, ahol N Hatá-ellenhatá tövénye Ha az tet a B tete F B eőt ejt k, akko B tet eőt ejt k az tete. Ezen F B eő azono nagyágú, de ellentéte ányú az eedet F B eővel: FB FB. Ha az anyag ont egydejűleg több hatának k van téve, azaz több Szueozícó elve eő hat á, akko együtte hatáuk egyetlen ún. eedő eővel helyetteíthető. z eedő eő az egye eők vekto özege n Fe = å F = Súlódá eő FS Fny Newton-éle gavtácó eő F = Súlyeő G g

2 Rugóeő Fx Dx llaított ozgáegyenlete ezgőozgá Iulzu I v x Dxx, étékegyége kg Iulzutétel d I = å F, azaz töegont ulzuának dő zent deváltja egyenlő a á ható öze eő eedőjével Munka kg W, Fd, étékegyége Joule, ahol J Munka állandó eő eetén kg WFFco, étékegyége Joule, ahol J Knetku (ozgá) enega Ek v, étékegyége J Munkatétel Teljeítény Teljeíténytétel Hatáok Konzevatív eő Potencál enega Helyzet enega W= Ek : a tet ozgá enegájának egváltozáa egyenlő a tete ható eők eedője által végzett unkával de kg P, étékegyége Watt, ahol W 3 dek P, a töegonta ható eők teljeíténye egegyezk a töegont knetku enegájának változá gyoaágával. E E hazno beektetett Olyan eő, aely általa a teten é B ont között végzett unka üggetlen attól, lyen úton jut a tet -ból a B-be tet otencál (helyzet) enegája a B ontban az a unka, aelyet a kédée eő végez, ha a B-ból abba az ontba egy a tet, aelyben a otencál enegát nullának válaztottuk. E=gh, étékegyége J Rugóeő otencál enegája Ha az egyenúly helyzethez kéet x -lel nyújtottuk eg: E(x), étékegyége J. Dx Mechanka enega-egaadá entetál eő Konzevatív eőtében az öze echanka enega állandó, vagy E =E +E =állandó M k tete ható eők eedőjének a ályavonala eőlege koonene: v F c =a c =

3 Eőka az eő hatávonalának a (ögzített) tengelytől való távolága Fogatónyoaték vekto M F, a ogatónyoaték étékegyége N Töegont köozgáa eetén M a t Iulzuoentu (edület) Iulzuoentu-tétel L Iv, étékegyége kg Töegont köozgáa eetén L=v dl M Tehetetlenég töegonta nyoaték, étékegyége: kg Haonku ezgőozgá x(t)= n( t+ ), ahol az altúdó, δ a ázeltolá, ω edg a köekvenca Gyengén cllaított ezgőozgá t x(t) e n( t ), ahol k Hulláozgá ( xt, ) = n( kx- t) 0, 0 é 0 D/ Sűűég Sűűég hoogén anyagelozlá eetén Töegközéont helyvektoa (úlyont) l () kg, étékegyége: 0 3 kg, étékegyége: 3, töegontok eetén, vagy d anyagelozlá eetén olytono Iulzu-tétel töegontendzeeke Iulzuoentu tétel töegont-endzeeke Munkatétel töegont-endzee d I = å F, vagy az ulzu dő zent deváltja egyenlő azt öze külő eő eedőjével dl M vagy az ulzuoentu dő zent deváltja egyenlő azt öze külő eő ogatónyoatékának eedőjével W= Ek, vagy töegontendze knetku enegájának egváltozáa egyenlő az öze külő é belő eők unkájával Töegközéont tétel dnaka alaegyenlete töegont-endzeeke Pontendze töegközéontja úgy ozog, ntha a endze egéz töege a töegközéontban lenne egyeítve é az öze külő eő ee a onta hatna. å F = a Fogó ozgá alaegyenlete Rögzített tengely köül ogáa M tk

4 Tökéleteen ugala ütközé egyenlete Tökéleteen ugalatlan ütközé egyenlete Tehetetlenég denícója nyoaték Hoogén anyagelozláú úd tehetetlenég nyoatéka Iulzu-egaadá: v v v v () () Enega-egaadából: v v v v () () Iulzu-egaadá: v v v v () () z ütközé után együtt ozognak: v v Töegontok eetén = å, olytono anyag eetén = ò d, étékegyége kg Közéontján áthaladó tengelye: = l / égén áthaladó tengelye: = l /3 Henge tehetetlenég nyoatéka = R / Stene-tétel úlyonttól d távolága lévő tengelye vonatkozó tehetetlenég nyoaték: d = + d Meev tet Olyan tet, aelynek báely két ontja közt távolág állandó Meev tet egyenúlyának eltétele z eők egyenúlya å F = 0 Nyoatékegyenlet M = 0 å Nyoá Nyoá állandó eőhatá eetén Hdoztatka nyoá khédéz tövénye F() l, étékegyége Pacal, ahol 0 Pa F, étékegyége Pacal, ahol N kg Pa N kg olyadék úlyából záazó nyoá, H= gh, étékegyége Pa Folyadékba átott tete elhajtóeő hat, aelynek nagyága egyenlő a tet által kzoított (azaz a tet beeülő ézével egyenlő téogatú) olyadék úlyával.

5 Haladó ozgá ( d) Fogó ozgá áltozó x φ (zög)sebeég v x ω (zög)gyoulá a x β Tehetetlenég θ (zög)gyoulá oka F x =a x M=θβ Iulzu(oentu) x =v x L= θω Knetku enega ½ v x ½ θω Munka F x Δx MΔφ Teljeítény F x v x Mω II. Teodnaka Denált ogalo Kvázztatku olyaat Extenzív állaotjelző Intenzív állaotjelző Meghatáozá Olyan olyaat, aely lényegében egyenúly állaotok oozatán át vezet Olyan állaotjelző, aely két endze egyeítéével özeadódk Olyan állaotjelző, aely két endze egyeítéeko kegyenlítődk Közölt hő Makozkóku elozdulá é unkavégzé nélkül, a ézeckék endezetlen ozgáával kacolato enegaátadá Fajhő c, ahol Q c T, étékegyége J kg, vagy J kg K Mólhő, ahol Q n T, étékegyége J ol K vagy tkábban J ol Téogat unka * W d a gáz által a könyezetén végzett unka, aíg a gáz téogata -ől -e változk. Métékegyége teézeteen J. Belő enega Ekvatícó tétele Szabadág ok a ézeckék egyához kéet (elatív) ozgáához tatozó knetku enega luz a ézeckék egyáal való kölcönhatáához tatozó otencál enega egyenúly endzeben adott hőéékleten nden egye zabadág oka dőátlagban ugyananny enega jut: E kt az egyától üggetlen enegatáolá lehetőégek

6 Egy endze belő enegája Hőééklet hőtan elő őtétele E b = NkT, vagy E= b nrt, étékegyége J. két tet közül az a agaabb hőéékletű, aelyknek átlagoan több enega jut egy zabadág okáa E b =Q+W Ideál gáz állaot-egyenlete NkT, vagy nrt Izote állaotváltozá denícója é egyenlete Izocho állaotváltozá denícója é egyenlete Izobá állaotváltozá denícója é egyenlete dabatku állaotváltozá denícója é egyenlete n áll., T áll., áll. * Eb 0, W Q nrtln n áll., áll., áll. T * Eb Q nr T, W 0 n áll., áll., áll. T Eb nrt, W nrt, Q E W n áll., Q 0, T * Eb nrt, W Eb * * b T áll., áll., áll.

7 III. Elektoztatka Denált ogalo oulob-eő Meghatáozá QQ Nagyága: F = k, ahol k 9 90 N ákuu ettvtáa 8, k N 0 Elektoo téeőég F E, étékegyége: N Q. Eőhatá elektoo tében F QE Fezültég U W Q B B, étékegyége olt, ahol J. Ha kzáoljuk a Munka kejezééből, akko U B B Ed Fezültég hoogén elektoo tében z elektoztatku ező I. alatövénye Kaactá Kondenzáto U E d, étékegyége olt, ahol J. Ha az elozdulá áhuzao a téeőéggel, U Ed 0 g Q, étékegyége a Faad, ahol F U Ed. Két vezető tet elzgetelve egyától, aelyet okzo tölté táolááa haználnak Elektoo dólu Egy oztív Q onttöltéből é egy ugyanolyan nagyágú negatív onttöltéből (-Q) áll, elyek távolága. Ha kcny a eladatban előoduló egyéb távolágokhoz kéet, akko ontzeű dóluól bezélünk. Elektoo dóloentu Q, étékegyége Dólua ható ogatónyoaték Töltéközéont helyvektoa Polazácóvekto M E tk og P Q Q l 0, étékegyége Elektoo ndukcóvekto 0, étékegyége D E P

8 Elektoo zuzcetbltá Relatív ettvtá bzolút ettvtá Elektoo luxu z elektoztatka II. alatövénye Síkkondenzáto kaactáa, ely a lneá anyagegyenlet eetében egadja, hogy elektoo tében lyen eően olazálódk az anyag: P 0 E. Megadja, hányzo nagyobb az llető zgetelő vagy delektku ettvtáa a vákuuénál: 0 Megadja a elületet átdöő elektoo ndukcóvonalak előjele záát, ontoabban: Dd, étékegyége. Hoogén elektoo tében: D Ha a elület eőlege az ndukcóa: D Dd Q 0 d Kondenzáto enegája Q W QU U Elektoztatku enegája Elektoztatku enegaűűége ező ező WE DEd Hoogén elektoo tében WE DE we DE Ha a olazácóvekto aányo a téeőéggel we E ákuuban E we 0 Félkövé é dőlt betű: beugóban zeeel, ahol a job oldal ávban jelölve van, ott a beugóban cak az adott változat og zeeeln, de a vzgán kellen og az általáno! Félkövé betű: alavető ogalak, a tételek ellett ezek zeeelnek kédéként Fonto keeln, hogy az anyag ne tatalaz nden özeüggét, a a vzgáa kell!

Hasonló dokumentumok

Meghatározás Pontszerű test. Olyan test, melynek jellemző méretei kicsik a pálya méreteihez képest.

Meghatározás Pontszerű test. Olyan test, melynek jellemző méretei kicsik a pálya méreteihez képest. I. Mechanka Denált ogalo Meghatározá Töegont Pontzerű tet. Olyan tet, elynek jellező érete kck a álya éretehez kéet. Elozdulá A helyvektor egváltozáa: r, r(t ) r(t ) Seeég Gyorulá dr helyvektor változá