Áramlástan Tanszék Méréselőkészítő óra I. Előadók: Nagy László Balogh Miklós
|
|
|
- Sarolta Magyar
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 0. Buaesti Műszaki és Gazaságtuoái Egyete Áalástan Tanszék óa I. Előaók: Nagy László Balogh Miklós M M M3 M M4 M0 M5 M3 M7 M8 M9 M Czáe Káoly czae@aa.be.hu Hoáth Csaba hoath@aa.be.hu Bebeká Éa bebeka@aa.be.hu Lukács Eszte lukacs@aa.be.hu Gulyás Anás gulyas@aa.be.hu Henái Zoltán henai@aa.be.hu Nagy László nagy@aa.be.hu
2 Általános isetetés A tanszéki webla: A hallgatói infoációcsee: (segéaagok, zh ontszáok, jk. és ezentáció ontok, ) A honlaon lehet jelentkezni éőcsootokba, e ne lehet iőontot áltani. MINENKI jelentkezzen. oktatási hét égéig! A éési zh a haaik gyakolaton lesz. (a záhelyi a éések egkezésének feltétele, ótlás a 4.héten ).
3 Általános isetetés Meneten:.alkalo: Méőeszközök, éési ószeek, hibaszáítás beutatása.alkalo: Méőhelyek beutatása, hibaszáítás gyakolása 3.alkalo: A éés 4.alkalo: B éés 5.alkalo: C éés 6.alkalo: A + ½ B éések ezentációja 7.alkalo: ½ B + C éések ezentációja
4 A oáskülönbség éése (Δ éés) Több eniség éésének alaja (l. sebesség, téfogatáa) Áaló közegben, két ont közötti oáskülönbség éése Gyakan egy efeenciaétékhez kéest éjük (légköi oás, csatona statikus oás) Eszközei U csöes anoéte Betz-enszeű anoéte Feecsöes ikoanoéte Göbecsöes ikoanoéte EMB-00 igitális kézi oáséő űsze 4.
5 Δ éés / U-csöes anoéte I. Csőáalás Pillangószele Köezetéken átlagoljuk a oást A anoéte egyensúly egyenlete: B J H H h g h g H g g h > g Egyszeűsíthető, ha << (l. leegő közeg íz éőfolyaék) g h Vegyük észe, hogy f ( H ) B J 5.
6 A oáskülönbség éése / U-csöes anoéte II. A anoéte egyensúly egyenlete g h A éőfolyaékok sűűsége (iászáok) Hg íz kg Alkohol kg kg A oásközetítő közeg sűűsége: (l. leegő) leegő 0 R T kg, leegő oás, közel légköi oás [Pa] ~0 5 Pa R - a leegő secifikus gázállanója 87[J/kg/K] T - légköi hőéséklet [K] ~93K=0 C 6.
7 Δ éés / U-csöes anoéte ontossága III. Pl. a leolasott éték: A ontossága ~: Az abszolút hibája: A helyes éték felíása az abszolút hibáal(!) A elatí hibája: Hátáai: Leolasási hiba (kétsze olassuk le) Pontossága ~ Kis oáskülönbségeknél nagy a elatí hiba Előe: Megbízható Ne igéel kabantatást h 0 h h 0 h h 0 0, 0% 7.
8 Δ éés / foított U-csöes anoéte II. A anoéte egyensúly egyenlete g h l Miel általában folyaékkal (l. íz) töltött ezetékekben éjük a oáskülönbséget foított U-csöes anoéteel, így ha a éőfolyaék ebben az esetben l. leegő, akko a sűűségiszo (./000) iatt a - l elhagyható. Előe, hogy izes enszeekben alkalaza, higa alkalazása helyett leegő a éőfolyaék, így jaul a éés elatí hibája! 009. taasz 8.
9 Δ éés / Betz-enszeű ikoanoéte A elatí hiba csökkentése otikai eszközökkel, így a ontosság nöelhető. A ontossága ~0,: Az abszolút hibája: h 0 0, A elatí hibája: h 0, 0,0 % h taasz 9.
10 Δ éés / feecsöes ikoanoéte A anoéte egyensúly egyenlete g h h L sina Pontosság: L~±, Relatí hiba a=30 esetén: L L L h sina 0 sin30 0,05 5% öntési szög függő - f(a) - áltozó elatí hiba jellezi taasz 0.
11 Δ éés / göbecsöes ikoanoéte Állanó elatí hiba és ne lineáis skála jellezi taasz.
12 Δ éés / EMB-00 igitális oáséő Méés soán használanó gobok listája Be/kikacsolása Zöl gobbal Gyái kalibáció isszaállítása 0 aj a STR N (jaasolt) Méési csatonák áltása CH I/II 0 Pa beállítása 0 Pa Átlagolási iő áltása (/3/5s) Fast/Slow (F/M/S) A éési tatoá: A éési hiba: 50Pa Pa.
13 Δ éés / Méőfuat kialakítás Nyoáséés esetén áhuzaos, egyenes áaonalaka eőlegesen ne áltozik a oás (Eule egyenlet noál iáú koonense) a) Helyes b) c) Hibás 3.
14 Sebességéés eszközei Pitot-cső Pantl-cső 009. taasz 4.
15 Sebességéés / Pitot-cső Pitot, Heni (695-77), fancia énök. A inaikus oás eghatáozása: ö st ö a egállított közeg oása (összoás) st áalással áhuzaos fala ható oás (statikus oás) A sebesség eghatáozása: 009. taasz 5.
16 Sebességéés / Pantl -cső Pantl, Luwig on ( ), néet áalástan kutató taasz 6.
17 Téfogatáa-éés Téfogatáa efiníció Pontonkénti sebességéésen alauló ósze Ne kö keesztetszetű ezetékek Kö keesztetszetű ezetékek 0-ont ósze 6-ont ósze Szűkítőelees ósze Ventui-cső (ízszintes/fee tengely) Átfolyó éőee (átfolyási szá, iteáció) Beszíó éőee Beszíó tölcsé 7.
18 Több ét sebességből átlagsebesség száítás Nagyon fontos, hogy: átlagok gyöke gyökök átlaga (!) Pl. Ha több ontban éjük a inaikus oást, aj abból sebességet kíánunk száolni i i HELYES átlagolás HELYTELEN átlagolás 8.
19 Téfogatáa-éés / sebességéésen alauló Ne kö keesztetszetű ezeték q A A Feltée, hogy: n i A A Ai,i A n A i q A i n i,i A n n i,i A q q.. q 3 q
20 Téfogatáa-éés / sebességéésen alauló I. Kö keesztetszetű ezeték, 0ont (6ont) ósze A sebességofil feltételezetten ásofokú aabola. Állanó üzeállaot Pantl-csőel égzett sebességéés alaján. Szabáos eljáás, a éésiontokat a szabá (MSZ 853/) egaja: S i /= 0.06, 0.08, 0.46, 0.6, 0.34, 0.658, 0.774, 0.854, 0.98, 0.974
21 Téfogatáa-éés / sebességéésen alauló II. Kö keesztetszetű ezeték, 0ont (6ont) ósze... 0 q A 0 Miel a keesztetszeteke igaz, hogy: A A... A0 A sebességéésen alauló téfogatáaéés előe a szűkítőeleel aló ééssel szeben, hogy ne áltoztatja eg a ét beenezés üzeállaotát, illete az, hogy a éés egyszeű. Hátáa, hogy a hiba iszolag nagy lehet, a szűkítőeleeshez kéest. Hosszú ieig tat egy éés és az alatt biztosítani kell az állanó üzeállaotot. (0ont x,5ec = 5 ec).
22 . Téfogatáa-éés / szűkítőelees ósze Ventui-cső h H Benoulli-egyenlet (=áll., U=áll., nincs eszt.): A A s q áll A q 3 A A q h g 4 4 Ha ne jelentős az összeoóás (=áll.):
23 Téfogatáa-éés / szűkítőelees ósze Átfolyó éőee Szabáos szűkítés - oáskülönbség q a e 4 b = / átéőiszo, [] legszűkebb keesztetszet átéője [] a szűkítést egelőző cső átéője Re = /n a Reynols-szá (alakélet) [/s] átlagsebesség a átéőjű csőben n [ /s] kineatikai iszkozitás [Pa] szűkítőele előtt ét oás [Pa] szűkítőele utána ét oás e koesszibilitási téező (ee(b,t,k)~ a leegő esetén, a oásáltozás csekély) a átfolyási szá, a=(b,re ) (szabáos kialakítás!) kc /c izentóikus kiteő t= / oásiszo 3.
24 Téfogatáa-éés / szűkítóelees ósze Beszíó éőee (ne szabáos) Ne szabáos szűkítés - oáskülönbség q a e a 0,6 4 q k besz 4 besz 009. taasz 4.
25 A éési bizotalanság eghatáozása (hibaszáítás) I. Sebességéés bizotalansága Pantl-csőel ét inaikusoás: =486,Pa A labo koníciója: =00hPa ; T= C (93K); Leegő gázállanója R=87 J/kg/K f T,0,,állanók le le 0 R T kg 8,45 le, 3 s Hibáal tehelt eniségek (X i ): A légköi oás éési hibája a leolasási hibája 0 =00Pa A labo hőésékletének éési hibája, T=K A Pantl-csöes oáséés hibája (EMB-00) i )=Pa 5.
26 taasz A éési bizotalanság eghatáozása (hibaszáítás) II. Pl. a sebességéés bizotalansága Általánosan abszolút hiba, T, ) n i i i X R X R Pa s 0,09 T R Pa s 0,4 T R K s 0,00366 T R T X ; X T ; X R
27 taasz A éési bizotalanság eghatáozása (hibaszáítás) III. Pl. a téfogatáa bizotalansága A sebességéés abszolút hibája: A sebességéés elatí hibája: A sebességéés száeeée: 0,% 0,00 s 0, , T R T R T R T s 0,05977
Áramlástan Tanszék Méréselőkészítő óra I.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomái Egyetem Áamlástan Tanszék óa I. Hoáth Csaba hoath@aa.bme.hu & Nagy László nagy@aa.bme.hu M1 M Váhegyi Zsolt ahegyi@aa.bme.hu M3 M11 Hoáth Csaba hoath@aa.bme.hu M4 M10
Áramlástan Tanszék
Áamlástan Tanszék www.aa.bme.hu Méés előkészítő óa II. Benedek Tamás benedek@aa.bme.hu Összeállította: Nagy László nagy@aa.bme.hu 05. Ősz A méési adminisztáció felelőse: D. Istók Balázs istok@aa.bme.hu
Áramlástan Tanszék
Áamlástan Tanszék www.aa.bme.hu Méés előkészítő óa II. Vaga Áád aga@aa.bme.hu Összeállította: Nagy László nagy@aa.bme.hu 06. Ősz A méési adminisztáció felelőse: D. Istók Balázs istok@aa.bme.hu Áamlástan
Áramlástan Tanszék
Áamlástan Tanszék www.aa.bme.hu Méés előkészítő óa I. D. Balczó Máton balczo@aa.bme.hu D. Benedek Tamás benedek@aa.bme.hu D. Istók Balázs istok@aa.bme.hu D. Szente Vikto szente@aa.bme.hu Összeállította:
Áramlástan Tanszék Méréselőkészítő óra I. Horváth Csaba & Nagy László
Áramlástan Tanszék www.ara.bme.hu óra I. Horáth Csaba horath@ara.bme.hu & Nagy László nagy@ara.bme.hu M1 M Várhegyi Zsolt arhegyi@ara.bme.hu M3 Horáth Csaba horath@ara.bme.hu M4 M10 Bebekár Éa berbekar@ara.bme.hu
Áramlástan Tanszék 2014. 02.13. Méréselőkészítő óra I. Nagy László nagy@ara.bme.hu Várhegyi Zsolt varhegyi@ara.bme.hu
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék óra I. Nagy László nagy@ara.bme.hu Várhegyi Zsolt arhegyi@ara.bme.hu 014. 0.13. M1 M Várhegyi Zsolt arhegyi@ara.bme.hu M3 - M11 Istók Balázs
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Áramlástan Tanszék. Mérés előkészítő óra I. 2009.
Budaesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék Mérés előkészítő óra I. 009. Balczó Márton Istók Balázs Lohász Máté Márton Nagy László Dr. Régert Tamás Suda Jenő Miklós Dr. Szabó K. Gábor
Áramlástan Tanszék Méréselőkészítő óra II. Horváth Csaba & Nagy László
Áramlástan anszék www.ara.bme.hu Méréselőkészítő óra II. Horáth Csaba horath@ara.bme.hu & Nagy László nagy@ara.bme.hu M M Várhegyi Zsolt arhegyi@ara.bme.hu M3 Horáth Csaba horath@ara.bme.hu M4 M Bebekár
Tornyai Sándor Fizikaverseny 2009. Megoldások 1
Tornyai Sánor Fizikaerseny 9. Megolások. Aatok: á,34 m/s, s 6,44 km 644 m,,68 m/s,,447 m/s s Az első szakasz megtételéez szükséges iő: t 43 s. pont A másoik szakaszra fennáll, ogy s t pont s + s t + t
ö Ő É ú Ú Í ü ÉÁ Í Í Í ú Ü ü ö ű ü Í Ü ű ü ű ö ű ü ö ű Í ö Í Í ű ú Í Í ű Ú ű ü ü Í ö Á ü ú Í Í Á ö Á ö Á Á ö Ü ö ű ö Ü Ú Í ü ű Ü ú ü ű ö Í Í ú ű ö Ú Á Á É Í ü ú ú É ü Íö ö ö ö ö ú ö ö ü Í ö ö ö ö Á ö ö
Tételjegyzék Áramlástan, MMF3A5G-N, es tanév, őszi félév, gépészmérnöki szak, nappali tagozat
Tételjegyzék Áramlástan, MMF3A5G-N, 006 007-es tané, őszi félé, géészmérnöki szak, naali tagozat. A folyaékok és gázok jellemzése: nyomás, sűrűség, fajtérfogat. Az ieális folyaék.. A hirosztatikai nyomás.
Központi fúvókás injektor (In) mérése
Közont úókás njektor (In) érése A érés élja: egatározanó az njektor (légsugár-légszattyú) jelleggörbéje, azaz a nyoásszá és a atások a ennység szá üggényében és az ereények ábrázolása agraban. A berenezés
MUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése:
Szabó László Áralástani alaptörények A köetelényodul egneezése: Kőolaj- és egyipari géprendszer üzeeltetője és egyipari technikus feladatok A köetelényodul száa: 07-06 A tartaloele azonosító száa és célcsoportja:
Készítette: Nagy Gábor (korábbi zh feladatok alapján) Kiadja: Nagy Gábor portál
Készítette: (korábbi zh felaatok alaján) Kiaja: ortál htt://vasutas.uw.hu. Ára: Ft Elıszó nnak okán készítettem ezt az összeállítást, hogy a jövıben kevesebben bukjanak. Olyan felaatokat tartalmaz, amely
Labormérések minimumkérdései a B.Sc képzésben
Labormérések minimumkérdései a B.Sc képzésben 1. Ismertesse a levegő sűrűség meghatározásának módját a légnyomás és a levegő hőmérséklet alapján! Adja meg a képletben szereplő mennyiségek jelentését és
Ó Á Ö Á Ó ü Á Ü Á ü Ú Í Ó Á É Á Á Á Á Á Á Á É Ó ű ö Á Á Á Á Ó Á Á Á Á Á Ó É É Ö Á Ö ü Á Ó Á Í É Ú Ó ü Á Á Á Á Á Á Ó É É Á Á Á Á Á Á ü Á Á ö ö ü ö ü ü ú Ú Á ú Á Ó ü É Á ö ú ü É É ü ö ö ü Ó ü É Ó Á Áö Á
Milyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás?
VALÓDI FOLYADÉKOK A alódi folyadékokban a belső súrlódás ne hanyagolható el. Kísérleti tapasztalat: állandó áralási keresztetszet esetén is áltozik a nyoás p csökken Az áralási sebesség az anyagegaradás
ü ú ő ö ő őí ü Ő ü ú ő ö ó ó ü ú Í í ó ö Ó ő ö í Ó í Í ü ö ú ö í őí ó ö ő ő ö őí ö ö ű ő í ó ö ö É É É ö ő Íő ő Í őí ó ü ö ö ó ő ü ö í ő ú ö ü ü ő ö ö ő ú ó Ó ö ú ö É É É őí ö ő ő ó ó ő ő Íő ú ó őí ő ú
GEOTERMÁLIS ENERGIÁVAL MŰKÖDTETETT ABSZORPCIÓS HŰTŐGÉP ÉS HŐELLÁTÓ VEZETÉKÉNEK ENERGETIKAI ELEMZÉSE A HŐFORRÁS HŐMÉRSÉKLETÉNEK SZEMPONTJÁBÓL
7 th Building Seices Mechanical and Building Industy ays Intenational Coneence 3-4 Octobe 0 ebecen Hungay GEOEMÁLIS ENEGIÁVAL MŰKÖEE ABSZOPCIÓS HŰŐGÉP ÉS HŐELLÁÓ VEZEÉKÉNEK ENEGEIKAI ELEMZÉSE A HŐFOÁS
ÁRAMLÁSTAN MFKGT600443
ÁRAMLÁSTAN MFKGT600443 Környezetmérnöki alapszak nappali munkarend TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ INTÉZET Miskolc, 2018/2019. II. félév TARTALOMJEGYZÉK
Műszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Műszaki hőtantermodinamika Műszaki menedzsereknek Termodinamikai rendszer Meghatározott anyagmennyiség, agy/és Véges térrész. A termodinamikai rendszert a környezetétől tényleges agy elkézelt fal álasztja
Mérnöki alapok 7. előadás
Mérnöki alaok 7. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budaesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Géészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budaest, Műegyetem rk. 3. D é. 334. Tel: 463-6-80
Á Ö Á Á Á Ü ő Ó Ü Ó Á Ü Á Ü Ó Ö ű Á Ü Ű Ó Ö Á Ü Ü Ü Á Ó ű Ü Ü ű ő Ü Á ő Á Á ő Á Á ő ő ő ő Á Á ő ő ő Á Á ű ő ő ő ő Á Á ő Á ő Á Ó ő ő ű Á ő ő Á ő ő ő ő ő Á ő Á ő ő Á Ü Á Á ő ő ő Á Á ő ő ő Á ő ő ű ő ő Ü Á
Áramlástan Tanszék
Áramlástan Tanszék www.ara.bme.hu Mérés előkészítő óra I. Dr. Balczó Márton balczo@ara.bme.hu Dr. Benedek Tamás benedek@ara.bme.hu Dr. Istók Balázs stok@ara.bme.hu Dr. Szente Vktor szente@ara.bme.hu Összeállította:
Kinematikai alapfogalmak
Kineatikai alapfogalak a ozgások leíásáal foglalkozik töegpont, onatkoztatási endsze, pálya, pályagöbe, elozdulás ekto a sebesség, a gyosulás Egyenes Vonalú Egyenletes Mozgás áll. 35 3 5 5 5 4 a s [] 5
Ventilátor (Ve) [ ] 4 ahol Q: a térfogatáram [ m3. Nyomásszám:
![Ventilátor (Ve) [ ] 4 ahol Q: a térfogatáram [ m3. Nyomásszám:](/thumbs/60/44642901.jpg "Ventilátor (Ve) [ ] 4 ahol Q: a térfogatáram [ m3. Nyomásszám:")
Ventilátor (Ve) 1. Definiálja a következő dimenziótlan számokat és írja fel a képletekben szereplő mennyiségeket: φ (mennyiségi szám), Ψ (nyomásszám), σ (fordulatszám tényező), δ (átmérő tényező)! Mennyiségi
Numerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása
Numeikus módszeek A. Egyenletek gyökeinek numeikus meghatáozása A1) Hatáozza meg az x 3 + x = egyenlet (egyik) gyökét éintı módszeel. Kezdje a számítást az x = helyen! Megoldás: x 1, Megoldás 3 A függvény
Á Ó Á Ü ő ű Ú ö í ő Ó ú ö Á ú Ű Ó ű Ó í ű ö í ö ő ö ö í ö ö ő É ö Á ű Ó ö Á Ó ö í Á í í ö ű ö ú ö ö ú ö Ú ö ű Ó Ú ö Á í Ó í í Í í í Í ö Ú ö Á ú í Ó ő í ú ö Á ú Á í ú ö Á ú í ö Á ú í Ó ö ű Ó Ú Ú ű ő ö ü
í ö ő í ú ö ö í íí ü Ú Í Á ú ü í ö í ő í ö ő ű Í í ö ü ü ő ő ú í ő í ő ü ü ő Í ő Í í ü ö ö ö ö í ű ő ö ö ö í ü í Ó ö í ő ő í í ő Ó Ú Ő Íő Ő Ó ő ö ő ü ű í í ü ú Ő Í ő ő ő í ü ő É í Ő í ü ü ö ő í ü ö ö ü
ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö Ö ö Ő Ü ö ö Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ű ö Ö Ü Ü ö ö ú Ű ÍŐ Ö Ő ÍŐ ö ö ö ö ű ö Ö Ö Ó ö ö Ö ö ö Ö ö ö Ö ö ű ö ö É ö ö Í Á Á Ő ű ö ű ú Ö Ü Á
í ö Ö Á í ö í í ö í ö ö í í ö ö ö ö í í ö í ö í ö í ü í í ö í í í í í ö ö í í í ú ö í í ö Á Á Á ü ú í ö Á í í í ö í í ü ö ö ö ö í ö í í í ú í í ű ú í í í í ö í ű í ö ö ü ö ű ö ö í í í í í ö ü í ö í ö ű
Ő Ö ö Ö É Á Ü É ó É ó ü É É Ö Ö Á É Ő ú É Á ú Ő Ö Ü Ö Ö ü ó ó ü Ü ű ö ú ó Á í ó ö ö ö ö ó ü í í Á í Ó í ó ü Ö ö ú ó ó ö ü ó ó ö í í ű ö ó í ü í ö í í ű ö ü Ő ü ú Ö ö ó ö ó ö ö ö ü ó ö í ó Ö ö Ő ü Ö Ö ü
ö é Ö é ü ö é ü ö é Ö é ü í ü ü ü é é ü é é Ö ö é é é é ö ü ö ü ö é é ö é é ö é é ö ö é í é ü é é é í é ö é é ö é ö é ü é ü ú é é é é é í é é é é ö ö é é ö ö é é í í é í é ü ö ü Á é ö Á í ö í é ö ü ö é
ú ű ö ö ü ü Í ö ö ö ö É Í É ú ú É ú ú ö É ö Í Ü ú Í ö ö Í ú ö ö ö ö ü ö ö ú ü Ü ö ü Í ö ö ű ö ö Í ű ú ö ö ö ö Í ö ö ű ö ö Í ü Í ü ú Í É ö ö ü ö ö Ü ö ö Í ü Í ö ü Í Í ö Í ö Í ü ö ú Í ú Í ö É ú Í ö ö Í É
ő ö é ü ö é Ö é ő ü é í ü é é ő ö é ő ö Á ó ü ö é í é ö é Ö é ő ü ü é í é é ó é é í í é é ő ü í ő Ö í é ő é é ő é ő éü ú ü ö ő í Ú Ú ö É í í ü ó ó ó ü ő ö é í ó ö é í ö é é í ö é ó ű ő ö é ő ű ő í é í
Í ú ó ú ó ú ó ó Á ó ó ö ű ú Á ú ó ó ó Í ó ö ö ö Í ö ó ó ö ó ó ó ö ó ö ö ö ö ó ö ó ö ó ü ó ó ü ó ü ö ö ö ö Ő ó ó Íó ó ó ü ó ű ó ó ű ű ó ö ü ö ú ö ü ű ö ö ö ö ó ú ö ö ö ü Í Í Í Á ó ó ú ü ú Á ü ö Á ó ü ó
É ő ő íí í ú í ő Ő ő ü ü ü ü ü Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő í íí í ő ű í Ó Ó Ó í Ö Ö í Á Ö Ü Ö É í Ö í ő Ö Ö Ö Á í Á ő ő ő ő É Í Í ő ú Ú ú Ö í ő Á Ö ő Í Í ő ű í ő ú ü íí í Ö ő ő ő ő Í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É É í
Í ö Í ű ú ö ö ú ö É í í ö Ó ű í ö ö í ö ö ö í í ö í í ö ö í ö ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö ú ö í ö ö í ö ö ö ö ö ú ű ű ú ö ö í ö É í ö ö í ö ö ö ú ű ö ö í ö ú ű ö ö í í ú ö ö í ö í í ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö ú ö ú
ö ú í í í ő ű Ü Ű Í í Ő Á Á Ö Ő Ű Í ö ú í í í ú ő ö ű í í í ö Ó ő í í í ö ú í ö ö ö ö Ü ő ö ö ö ú ű ő ú ű ö ö ú ö ö ő Ü ö ö í í ő ö í í í í í í ö ö í ö ö í í ő í ő ö ő í ú í ö í ö í í ö ű ö ö Ó Ü ö ő ő
ü ó Ö ü í ü ü ü ö É ó ó í ó ó ö ó ö ö ö í í ű ü ü ü Í í ü ü ü ö í ó í ó ó í ó í É ü ö í Í É í ö ú í ó í ö ö ó í ö ó ó ó ö ó ö í í ó ó í ó ó Ö í ö ö ó ö ó ú ó ö ó í ó ó í í ü ó í ö ó ó ü ü ó ö ó ú í ó í
ö Á ö É É ü ü É É Ő ö É ö Á ó ü É Ó Ö Á ú é ü ö é Ö é ü é é ü ü é é Ü é ö ö Ö ö é Á é é é é é ó é é é é ü é ö ö ö í é ü ú é é é ü ü é é é ü é é ö é ö é é ó ö ü é é é é ó ó ö í ó é ó é é é ó é é é ű ö é
Á Á É Á Ü ö ű ű ő í ő ö ő í ő ö í É ő í ű ö ő ő í ö ü ő ő ü ő ü í ö ö ü ö ü ő ő ü ü ő ü ö ő ő ő ő íő ö ö ö ü ő ő ő ő í ú ő ő í ü ö ő í ű ü ö ő ő ő ő í ú ö ö ő ö ö ö ö ü ő ő ö ő ő í í ő ö ü ö í ö ö ö ö
ó Í ó ó Ü ó ő Ú ő É ó É Í ő Ö ő ő ó Íó ó Ú ó É Ö ó ő ő Ú Íő ő ő ő ő ő Ú ő ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő Í ő ő ó ő ő ó ő Í ő ó ő ő ő ő ő ó ó ó ő ő ó ő ő ő ő ő ő ó ő ő ő ó ő ő Á ű ő ő ő ő ő ő Í ó ő ő ő ő ó ó
Á Á Í ó ó ó ö ó Ü ö ú Í ó ö ö ó ú ö ó ö ö Ü ö ú ó ó ó ó ö ü ó ö ö ü Ü ö ö ú ó ó ö ú ö ó ó ó ó ö ó ö ó ö ó ö ű ö ö ö ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ó ö ö ó ó ü ö ö ű ö ö ö ó ö ű ö Ü ö ö ú ó ö ó ü ü ö ü ü ö Í ö ü ö
ó ő ó ó ö ö ú Á Í ö ó ő ö ú Í ó ü ó ő ö ú ö ó ő ó ő ü ő ű ö ö ü ő ü ó Ó ö ó ó ő ő ő ö Í ó ö ö ö ó ő ö ő Í ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ú ú ű ö ű ó ó ö ö ő ű ö ú ö ö ö ö ö ó Á ö ö ö ő ő ó ő ő Ö ő ú ó ö ú ú ű
ű í ö ö Á ü ü ö ö ö í í É ú ú ö ö ű í ö ü ö ú ü ű ú ö í í ú ö ú í ö ü í í ö í Á Ó É í ű ö ü ö ü ú ü ö ü ú ű ö ü ű ü í ü ű ü ü ö ű í ü í ö ü í í í í ö í ö ö ö Á ű ú ű ö ö ű í ö ö í ú í í ű í ö ú ö ö í Á
É ö ö Í Í Í Ó Í Í Á Ó Á Ü Ú Í Á Á ű Á Ó Í Í É Á Ó Á Á ö ö Á Í Á Á ö ö ű ö ö Í Í ű Ö ű ö ö ű Í Í Ü ö ö Ó ű Í ö ö Í ö ö Ó ö Ö Í ö ö Ö ö ű ö ö Ó Í ű Ó ö ö ű ö ű Ö Ü Ö ű ű ö ö ö ö ö ö Íö ö Í Ö Ó ű ö ű ö ö
Ő Ö Ü Ö Ö ő ü ó í ü ü ő ü ó Ö ó ő ó ó ő ó ő í ő í ü ő ö ö ö ü í ü ö ö ö ö Ö ő ő Ö ő í ó ő ó ő Ö í ő ő ő ő ü ő ő ö ó ű ö ó ö ú ő ő ó ü ö í ü ö ö ó í ú ő ó ő í ö ö ö í ő ö ő ő ó ü ö ú ü ő ó ó ő ó ő ó í í
É É É Ó Ö É í Ö ő ü ó ő ó ű Á ű ó ő ó ü ó ő ű ő Ö ü É É É ó É ó ü ű í Ö ü ó ű í ó ő ó ő ü ó ü ő ó É Í ő ő ő Ú ó ő ő ő ó ű ó ő ó ü ő ő ő í ü ő ü ő ó Ü ő ó ő ő ó ő Ú ő ő ó ő í ó ő ü ó Í ő ő ü ő É í ő ü ó
ú Ö ü ő ő ú ú ű ő í ó ó í ó ú ő ü ú ű ő í ó ó í ó ű í ó ő Í ő ü ú ő ő í ó ú Ö ő Ü ó ő ő É ó ó ó ó ő ő ú ű ő í ó ú ű ő ú ú ő ű ő í ő ó í ű ő ü ú ó ő ő ó ű ő ő í í í í ó ű ú ő Á ó ő Á ú ó ó ő ó í ó ű í í
ú ő ó ú ö ő ü ú ö ő ó ó ó ü ő í ö í ó ú ő ó ó ó ú ó ú ó ő ő ö ö ő ó ú ó ő ó ő í Á Á ö ö ó ő ú ö ő ú ó í ő ü ü ü í ú ü ü ü ó ú í ü í ó ő ó ő í ú ü ú ó ü ü ö ó ü ó í ü ó ő ö ö í ü ú ó ő ó í ó ő ó í ó ó í
Á ó ü ő Ö Á ü ó ü ő Í ü Í Ó ü ő ő ó ó ó Í ó ü ó ő ő ó ó ü ú Í ő ő ó Ó ő ó ü ó Á ü ó ő ó Í Á Í ő ó ó ó ő ő Á ó ó ú ő Í ő ű ó Ó ü ó ó ú ó ő ú ü ő ó ó ó ő ó ó Ö ó ó ő ó ő ó ő ü ű ő ó ó ő ú ő ú ü Í ü ő ó ó
ü ö Ö ü ó ü ó ó ó Á Ő É ö Ö ü ó ü ú ó ó ó ö ó í í ö ú Ó É ö Ö ü ó ü ü ó ó ó ö ó í ü ö Ö ó ü ü ü ó ó ó ö ó ü í í í ó í ú ű ű ü ű ú í ü ö ö í ö ú ü ó ú ú ű í ü ö ö ó ú ó í ü ú ó ü ó ó ű ó í ü ű ü í ű í
ü Ü ö ö ú Í ó í í ó ó ó ü ó ű ó í ó ó í ö ó ö ú ü ö Í í í ó ó ó ó Í ó ü ű ó í ó ó í ó Í í ó ü ö ú ó ó ó í í ó í í ű í ü ö í ó í ö í ú ó í ú ü ú Í í ü Í í í ó ü ö í ó í ó ü ö ó Í í í ó Í É ó ó ó Í í ö ö
AXIÁL VENTILÁTOROK MÉRETEZÉSI ELJÁRÁSÁNAK KORREKCIÓJA
DEBECENI MŰSZAKI KÖZLEMÉNYEK 7/ AXIÁL VENTILÁTOOK MÉETEZÉSI ELJÁÁSÁNAK KOEKCIÓJA MOLNÁ Ildió*, SZLIVKA Feenc** Szent Istán Egyetem, Géészmén Ka Könyezetiai endszee Intézet Gödöllő Páte Káoly út. *Ph.D
ő ó Í Á Ö í ö ü ü ö ó ó í ó ü ó ö ú ü ö ü ü ö ő ó ó ö ö ó ö ő ó ő ű ö ü ő ü íó ó ü í ü í ű ö ö í ó í ó ő ö ó ü ö ó ő ó í ü ö ó ú ö í ó ő ü ő ö ú ö ü ő ú ö í ó ü í ó í ó í ű ó ó ó öá ú ó ö í ó ó ó í ó ó
Hatvani István Fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória
1. kategória 1.2.1. 1. Newton 2. amplitúdó 3. Arkhimédész 4. Kepler 5. domború 6. áram A megfejtés: ATOMKI 7. emelő 8. hang 9. hősugárzás 10. túlhűtés 11. reerzibilis 1.2.2. Irányok: - x: ízszintes - y:
ö í ö ö ő ö ú ö Á í í í ő ö ö ö ő Á í ö ö ő ő ő í ő ó í ú ö ó ö í í ú ó öá ö ő ö ő ő ö í ö ő í ő ö ő ö ő í ó ó ő ő ó ö ö ő í ö ú ú ő
Ű ö É ö ú Ö ó É Á Ú É É É Ú Á Ú É ö í ö ö ő ö ú ö Á í í í ő ö ö ö ő Á í ö ö ő ő ő í ő ó í ú ö ó ö í í ú ó öá ö ő ö ő ő ö í ö ő í ő ö ő ö ő í ó ó ő ő ó ö ö ő í ö ú ú ő ö ő ö ő Á Á ö ő É Ő ö ő ú ö ö ö ó
2. Rugalmas állandók mérése
. Rugalas állandók érése PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolya 00.10.7. Beadva: 00.1.1. 1. A -ES, AZAZ AZ ABLAK FELLI MÉRHELYEN MÉRTEM. Ezen a laboron a férudak Young-oduluszát értük, pontosabban
Keverés. Kever modell: arányok: D W
Keverés Hiroechanikus veletek: - Keverés - Gáz-szilár renszerek szétválasztása - Szrés (foly.-szil., gáz-szil.) - Centrifugálás (foly.-szil., foly.-foly.) - Fluiizáció Keverés: Egy készülékben a folyaékot
3.1. Példa: Szabad csillapítatlan rezgőrendszer. Adott: A 2a hosszúságú, súlytalan, merev
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 3. MECHANIKA-REZGÉSTAN GYAKORLAT (iolgozta: Fehé Lajos tsz. ménö; Tanai Gábo ménö taná; Molná Zoltán egy. aj. D. Nagy Zoltán egy. aj.) Egy szabaságfoú
Az előadás vázlata:
18..19. Az előadás vázlata: I. eokéiai egyenletek. A eakcióhő teodinaikai definíciója. II. A standad állapot. Standad képződési entalpia. III. ess-tétel. IV. Reakcióentalpia száítása képződési entalpia
Áramlástechnikai mérések
Áramlástehnikai mérések Mérés Prandtl- ső segítségével. Előző tanulmányaikból ismert: A kontinuitás elve: A A Ahol: - a közeg sebessége az. pontban - a közeg sebessége a. pontban A, A - keresztmetszetek
TÉRFOGATÁRAM MÉRÉSE. Mérési feladatok
Készítette:....kurzus Dátum:...év...hó...nap TÉRFOGATÁRAM MÉRÉSE Mérési feladatok 1. Csővezetékben áramló levegő térfogatáramának mérése mérőperemmel 2. Csővezetékben áramló levegő térfogatáramának mérése
á á á ö ö ü á á á ő á ó á á ő í á í á ú á ö ó á á ó á ó á á ó í á á á á á ó ő á ő ú á á á á ü á í í á ó ü ű ó ó ő á á á ö á á á ü á á ú á á ö ő á á í
ó Á ó ó ü ü ó á á á á ó á ü ő á ö á ó ó ö á á á ö á á á ó ö á ó á á á á ő ö ö Á á ö ö á á á á ő á ó á á á ő ö á á ü ő á í ö ő á í á ö á á ö á ó ü í á á á á á í á á á á á á á í á ű ő á á ő á á ü á á ő ú
öáá á á í ó á á á á é á á ó á íí ó á é ó ó á é á ó é é ó ó É Í Í á é á á á á é é í á í ó á ó é á é éé á ó á á í á Ú éá á á é ó ö ü é Í á é é ó ó é ö é
öáá á á í ó á á á á é á á ó á íí ó á é ó ó á é á ó é é ó ó É Í Í á é á á á á é é í á í ó á ó é á é éé á ó á á í á Ú éá á á é ó ö ü é Í á é é ó ó é ö é á á á ó Ó á ó í éí é á á á áí ó Í ö é ő á á á á á
VIZSGA ÍRÁSBELI FELADATSOR
ÍRÁSBELI VIZSGA FELADATSOR NINCS TESZT, PÉLDASOR (120 perc) Az áramlástan alapjai BMEGEÁTAKM1 Környezetmérnök BSc képzés VBK (ea.: Dr. Suda J.M.) VIZSGA ÍRÁSBELI FELADATSOR EREDMÉNYHIRDETÉS és SZÓBELI
Mérési jegyzőkönyv. M1 számú mérés. Testek ellenállástényezőjének mérése
Tanév, félév 2010-11 I. félév Tantárgy Áramlástan GEÁTAG01 Képzés főiskola (BSc) Mérés A Nap Hét A mérés dátuma 2010 Dátum Pontszám Megjegyzés Mérési jegyzőkönyv M1 számú mérés Testek ellenállástényezőjének
á ü ö ö ö ő í á ő ú á á ó í á ö öá á á ö á á á ő ö í ú ű ű ö ú í í ű ő á ő ü ó á ó ő í ííá ö á ó á ő ű ö ű á á á á ü í ő á í á á ü í á á í á á á ó ű ö
Ő É Ü Ű Á Ó É Í Á Á ű ó á á ö í á á á í á á ó ú ö á ü ü ü í á ó í ű á á á í á á ú á á ö ó á ö ű ö ő í á á ö ü ű ö ü á í ü ú ő ű ű ö í ü ö ú ű í á á ö ü á ó á ó ű ö ö ö í ü á í á ö á á á á á á ó ó ó ú ú
á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí
é é í á é é á é ő é ú ó ő é é í ő á é ő ő é ö á á ó í ú á á á é é á é é í é é é ő á á á é ö é é é á é é í é á á é á é á á í é é á á é á é ö é é é é é ü é á é é ö á á á é é é é ő é é á ú ű é á é ő é é ü
Á ő ő ű ő ő ű Ö ő ő ő ő ű ő ő ű ő ű ő Ó Í ő ő ő Á ő ő ő Ö Ö Á ű ű ő ő ű ű ő ő ű ő ő ű ő ő ű ő ő ő Á ő ő ő ű ű ő ő ű ő ő ő ő Á ű ű ő ű ő ű ő Ö ű ő ő ő ű ű ő ű ő ő Ö Ö ű ő ű Á ő ő ű ő ő Á ő ő ő ő ű ő ő ő
á ö á Ö á á ő ü á á ö á ó ő ő ö á ö á á á ö á ö á ő í á ű ő ü á ö á ő á á á á ó ó Ó ö ö á ő á ő ö á á ö á ő á ő ö á á á á á á ű ő ö á áá ü ő á Ó á í ü
á á á ő ő ö ö á á á ő á ű á á á í É á ő á á á á á á ü á á á á ó ó ó ö á á á ö á ő á ő ö á á á ű á á ö ő ő á á á á ö á ő á ő ö á á á ő ü á á á ű ő ö ö á á á ő á á ü á á á á ö ő á Ö á á ő á Ö á ő ó á ő á
ó ö é ö ó ó ó é ú ó ú í ü é é ó ü ó í Í é í é é ó ú é ó í ó ú í ö ö ö é ó íü ó ú é é é í é ó í ö ó ü é ó ü é é é é é ó íü ü é é ó é ü ú ü ú ö é Ö ó ó
Á Ó É Ó Á É Ó Ü É Ó Ö ú ü ü í ü é é ó úá ü é é é é é ó é ú ő É ó é ó ó í é ó ó ó óá ó ó ó ó ú ó ü ü óíí ö ú ú é éé ó ó ü ó ö é ö ó ó ó é ú ó ú í ü é é ó ü ó í Í é í é é ó ú é ó í ó ú í ö ö ö é ó íü ó ú
Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
Ó Ó Í ő Ó Í ő Ó ő Ó ő Í Ó ő ő ő
Ó Ó Ó Ó ő Í ő ő ő Á Ó ő É Ü Á Ó Ó Í Ő Ó ú Ó Ó Í ő Ó Í ő Ó ő Ó ő Í Ó ő ő ő Í Ó ő Í É Íő ő ő ő Ó ő ö ő ö Ó Ó Í ő ő ö Ő Ó ő ő ö ö Í Í Ó Í ÖÍ Ö ő Ó Ó ő ö Ó ő Ó ő Ó Ó Á Ó ő Ó ő ő Ó ő ő Í ő Í ő ö É ö Ó Ó Ó ő
Szűrési gyakorlat keretes szűrőpréssel.
Szűrési gyakora kerees szűrőrésse. 1. Eéei bevezeés szűrés nyoáskünbség, in hajóerő haására végbeenő hiroinaikai eváaszási űvee. Céja a foyaék-sziár renszerek (szuszenziók) vagy gáz-sziár renszerek (oros
A A. A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, a folyadék részecskéi nyomják egymást.
. Ideális olyadék FOLYDÉKOK ÉS GÁZOK SZTTIKÁJ Nincsenek nyíróerők, a olyadékréegek szabadon elmozdulanak egymásoz kées. Emia a nyugó olyadék elszíne mindig ízszines, azaz merőleges az eredő erőre. Összenyomaalan
Ft 5000 Ft 5000 Ft Ft Ft 5000 Ft 5000 Ft 5000 Ft 5000 Ft Ft 5000 Ft Ft Ft 5000 Ft 5000 Ft 5000 Ft 5000 Ft
Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület Elnöke által a Színművészek Jogdíjbizottsága javaslatára 2017. május 8. napján megítélt szociális támogatások Igénylő neve Jogcím Összeg Megjegyzés A.K. szociális
KORSZERŰ ÁRAMLÁSMÉRÉS I. BMEGEÁTAM13
KORSZERŰ ÁRAMLÁSMÉRÉS I. BMEGEÁTAM13 1. BEVEZETÉS 1.1. Az áramlástani mérések célja 1.1.1. Globális (integrál) jellemzők Áramlástechnikai gépek és a csatlakozó rendszer üzemének általános megítélése, hibafeltárás
ő ő ö ő ő ő ö í ú ó ő ő ö Ö í ö í ú ö ő ö ő ö ó ó ö ó ó ó Ö ö ő ő ő ö ö ö ő Ó ó ö í ö ö ö ö ő Ű ő ó ó Ő í ü ö í ü Ö ö ö ö ő Ö Ü í ú ő ö ő ő ö ö ü Ó Ö
ö ö ő ö ő ö Á ö Á ó ö ő ő Ö ő Ö Ü Á Á ó ó É ú Á Á ö í ö ó ö Ü ő í ó í ó ö ó ő ó ö ö í ő ő ő ő ö ö ő ö ő í ü Ö ő ő Ö ő ő ő ő ö ő ő ő ö í ú ó ő ő ö Ö í ö í ú ö ő ö ő ö ó ó ö ó ó ó Ö ö ő ő ő ö ö ö ő Ó ó ö
SZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID
SZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID 2010 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék SZÁRNY KÖRÜLI TURBULENS ÁRAMLÁS NUMERIKUS SZIMULÁCIÓJA NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVERREL VIRÁG
ÜTKÖZÉSEK. v Ütközési normális:az ütközés
ÜTKÖZÉSK A egaadási tételek alkalazásának legjobb példái Definíciók ütközési sík n n Ütközési noális:az ütközés síkjáa eőleges Töegközépponti sebességek Centális ütközés: az ütközési noális átegy a két
4. MECHANIKA-MECHANIZMUSOK ELŐADÁS (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.)
SZÉHNYI ISTVÁN YTM LKLMZOTT MHNIK TNSZÉK. MHNIK-MHNIZMUSOK LŐÁS (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) yalugép sebességábrája: F. ábra: yalugép kulisszás mechanizmusának onalas ázlata dott: az ábrán látható
Fizikai Kémia. Instant Jegyzetek. Potenciális energia. Átmeneti állapot F P. Kiindulási állapot A+BC. Végállapot AB + C. Reakciókoordináta D R
Poteniális enegia Áteneti állaot O Reakiókooináta X F P D R égállaot E Kiinulási állaot elesen isszoiált állaot D. Gásá ilos, i anszék, Debeeni Egyete, 007. ataloegyzék:. ökéletes és eális gázok. teoinaika
Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, az I. forduló feladatainak megoldása 1
Szakác enő Megyei Fizika Vereny, az I. forduló feladatainak megoldáa. t perc, az A fiú ebeége, a B fiú ebeége, b 6 a buz ebeége. t? A rajz alapján: t + t + b t t t + t + 6 t t 7 t t t 7t 4 perc. Így A
Elektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i
0. Elektoos polaizáció, polaizáció vekto, elektoos indukció vekto. Elektoos fluxus. z elektoos ező foástövénye. Töltéseloszlások. Hatáfeltételek az elektosztatikában. Elektoos polaizáció: Szokás bevezetni
M12 RADIÁLIS VENTILÁTOR VIZSGÁLATA
M1 RADIÁLIS VENTILÁTOR VIZSGÁLATA 1. A mérés aktualitása, mérés célja A mérés célja egy radiális entilátor jellemzőinek, agyis a függényében a létrehozott szállított térfogatáram össznyomás-nöekedés meghatározása
HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE
HÍDTARTÓK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJE Csécs Ákos * - Dr. Lajos Tamás ** RÖVID KIVONAT A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszéke megbízta a BME Áramlástan Tanszékét az M8-as
5. AZ "A" HÍDFÕ VIZSGÁLATA
statikai száítás Tsz.: 51.89/506 5. AZ "A" HÍDFÕ VIZSGÁLATA Hogy az alépítény szerkezetét a felszerkezet által kitáasztottnak, avagy egyszerûen csak alul befogottnak tételezhetjük fel, a ne tudjuk eldönteni,
M10 BORDA-CARNOT ÁTMENET ÉS DIFFÚZOR VIZSGÁLATA
M10 BORDA-CARNOT ÁTMENET ÉS DIFFÚZOR VIZSGÁLATA 1. A mérés célja, gyakorlati jelentősége A Bora-Carnot átmenetn és iffúzorban alakuló áramké izsgálata áramlás megjelenítési mószer segítségéel. A csatornafal
ű ö ú ű őí ő ő ú ű ű ő ű ő ű ő ü ő ű ő ü ő í ú ű ű ü ő ú ű ü ű ö ű í ú ű ö ü ű ú ő ö ö ű ö ú í Í ű ú ű ű ű ő í ú ü ő ő ő ő ő
ű ú ű ő íí ú ű ő í ő í í ú í í ő Ó ö ő ú ű ő ú ű ű í í í Ú ő ű í í í í ö ö ö ú ű í ü ö ü í ö ü ő ű ö ü ő ű ö ú ű őí ő ő ú ű ű ő ű ő ű ő ü ő ű ő ü ő í ú ű ű ü ő ú ű ü ű ö ű í ú ű ö ü ű ú ő ö ö ű ö ú í Í
Á Á Ő É ő ő ö ú ő ő ó ő ő ő ő ő ő ó ó ü ó ő ű ó ü ö ő ő ő ő ö ö ő É ó ü í ó ő ő ó ó ö í ü ö ő ö Á ő ő ő ö ó ö ü ő Í ő ő ő ö í ő ő ö ó ö Á Á É ő ő ű Á ö ő ú ő ő ü ó ő ő ő Ö ő í ő í ó ű ö ő Á ö í ő ó ő ő
á ő ü á á ó ó ő ü ő ó ő á í á ó á í ü á á ó á á ö í á ó á ó í á á á á ó á ú ö ó ö ö á ü á á ő á á á ó á á á ó ö ö ö íö í á á ú ö ö á á ó á á á ó ű á ó
É É É Ó ó Á ó Ö á í ő ó á ú á ű ö ő ő á íó á ö ő á É ó í ö í ó á á ő í á í í ö á á á á á ü ö í ö á ó á ó á ö á ő ü ö ö ó ü á á ő ó ó ó ö ű ü ü ó ó ö ő á á á á í ó ö ü ó í á á ö ó ü á ó á í ő á í á á ú
KORSZERŐ ÁRAMLÁSMÉRÉS 1. - Dr. Vad János docens Általános áramlásmérési blokk: páratlan okt. h. kedd
KORSZERŐ ÁRAMLÁSMÉRÉS 1. - Dr. Vad János docens Általános áramlásmérési blokk: páratlan okt. h. kedd 14.15-16.00 Interaktív prezentációk - JUTALOMPONTOK Ipari esettanulmányok Laboratóriumi bemutatók Laboratóriumi
GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK
Géészeti alaiseretek közészint 5 ÉRETTSÉGI VIZSGA 05. ájus 9. GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ontos tudnivalók
Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása TK. II. kötet 25. old. 3. feladat
Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása TK. II. kötet. old.. feladat a. lépés: Az egyenlet bal oldalának ábrázolása függvényként.. lépés: Az egyenlet bal oldalának ábrázolása függvényként.. lépés: