Algebra gyakorlat, 4. feladatsor, megoldásvázlatok
|
|
- Krisztina Faragóné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Algebra gyakorlat, 4. feladatsor, megoldásvázlatok 0. Ha G egy véges csoport, akkor nyilván csak véges sok részcsoportja van. Legyen most G végtelen. Ha van végtelen rend g G elem, akkor g (Z, +), aminek végtelen sok részcsoportja van: minden pozitív egész n-re g n egy, a korábbiaktól eltér részcsoport. Ha minden elem rendje véges, akkor legyen g G tetsz leges, és legyen H = g. Legyen most g 2 G \ H tetsz leges, és legyen H 2 = g 2. Majd legyen g 3 G \ (H H 2 ) tetsz leges, és legyen H 3 = g 3, stb. Mivel G végtelen, az összes H i elemszáma viszont véges, ezért ez az eljárás végtelen sokáig folytatható. Most H, H 2, H 3, stb., mind különböz részcsoportok, hiszen az egyes g, g 2, g 3, stb., elemeket úgy választottuk.. a) Az orbitok az origó körüli körök. Az origo stabilizátora az egész G, egy P O stabilizátora kételem, ami az identitáson kívül az OP egyenesre való tükrözést tartalmazza. b) Az orbitok az x tengellyel párhuzamos egyenesek, bármely pont stabilizátora { id }. c) Legyen a szabályos n-szög A... A n, és legyen G az A n -et xáló D n -beli elemek. Ekkor G mindössze kételem : az identitáson kívül a másik elem az A n -en és a sokszög középpontján átmen egyenesre való tükrözés. Az orbitok az { A n } és az { A k, A n k } alakú halmazok ( k n/2). Ha n páros, akkor speciálisan { A n/2 } egy másik egyelem orbit. Minden pont stabilizátora az { id }, kivéve A n -et és páros n esetlén A n/2 -t, ezeknek G a stabilizátora. d) Legyen a kocka ABCDP QRS, ahol az alsó lap ABCD, a fels lap pedig a csúcsok ugyanilyen sorrendjében P QRS. A G csoport hatelem (a kocka 48 elem szimmetriacsoportjában egy pont orbitja 8 elem, tehát a stabilizátor 48/8 = = 6 elem ). Az orbitok { A }, { B, D, P }, { C, Q, S }, { R }. Az A és R csúcsok stabilizátora G, a többi pont stabilizátora kételem, ahol az identitás mellett a másik elem egy alkalmas síkra tükrözés (a B és S pontoknál ez az ABRS sík, a C és P pontoknál ez az ACRP sík, a D és Q pontoknál ez az ADQR sík). 2. a) Legyen X a Γ csúcsainak halmaza. Belátjuk, hogy Aut Γ S X. Zártság: ha két permutáció élt élbe visz, akkor nyilván a kompozíciójuk is. Ugyanez igaz a nemélekre is. Hasonlóan, ha egy permutáció élt élbe visz, akkor az inverze nem-élt nem-élbe, és viszont. Végül, az identitás biztosan automorzmusa Γ-nak, így Aut Γ valóban részcsoportja S X -nek. b) Legyen G ezen gráf automorzmus-csoportja. Ekkor G() = {, 2, 3, 4, 5, 6 }, hiszen például az (23456) ciklus többszöri alkalmazásával eljuttatható mindenhova. Legyen H = G, ekkor az orbit-stabilizátor tétel szerint G : H = 6. Vegyük észre, hogy H(4) = { 4 }, hiszen a 4 az egyetlen csúcs, ami az -gyel nincs összekötve. Továbbá H(2) = { 2,3,5,6 }, például a (2356) ciklus többszöri alkalmazásával a 2 átvihet ezekbe a pontokba, a 4-be pedig nem mehet H(4) = 4 miatt. Legyen K = H 2 = G,2, ekkor az orbit-stabilizátor tétel szerint H : K = 4. Vegyük észre, hogy K(5) = { 5 }, hiszen az 5 az egyetlen csúcs, ami a 2-vel nincs összekötve. Továbbá K(3) = { 3,6 }, például a (36) ciklussal a 3 átvihet 6-ba, a többi pontba pedig nem, hiszen azok már xen maradnak K mentén. Az orbit-stabilizátor tétel miatt K : K 3 = 2. Továbbá K 3 már minden pontot xál, vagyis K 3 = { id }. Ebb l K = 2, H = 2 4 = 8, G = = 48.
2 2 c) Els megoldás: A gráf éppen egy szabályos oktaéder élhálója, így automorzmusainak csoportja könnyen láthatóan izomorf az oktaéder szimmetriacsoportjával. Utóbbi szimmetriacsoport pedig a kockáéval izomorf, mert duális testek: a kocka lapközéppontjai éppen egy szabályos oktaédert határoznak meg, és fordítva: egy oktaéder élközéppontjai éppen egy szabályos kockát alkotnak. Második megoldás: Ez a csoport éppen a kocka szimmetriacsoportjával izomorf. Írjunk ugyanis egy kocka lapjaira -t l 6-ig a számokat úgy, hogy a szemközti lapok különbsége 3 legyen. Most két lap pontosan akkor szomszédos, ha a feladatbeli gráfban a ráírt számok között megy él. A kockának minden szimmetriája tehát megadja a gráf egy automorzmusát, különböz szimmetriákhoz különböz automorzmus tartozik. Ez valójában egy homomorzmus a kocka szimmetriacsoportjából a gráf automorzmusainak csoportjába. Mivel ugyanannyi a két csoport elemszáma, ezért ez egy izomorzmust ad meg a két csoport között. 3.. megoldás: ( 9 Összesen 2) = 36 lehet ség van két mez t kiválasztani. Ha az egyik mez a középpont (8 lehet ség), ezek közül 4-4 azonos, melyek egymásba forgathatók (attól függ en, hogy élen vagy sarokban van-e a másik mez ). 2 olyan lehet ség van, ahol mindkét mez egymással szemközti sarok, ezek egymásba tükrözhet k. 4 olyan lehet ség van, ahol a két mez szomszédos sarok, ezek egymásba forgathatók. Szintén 2 olyan lehet ség van, ahol mindkét mez egymással szemközti élen van, ezek egymásba tükrözhet k, valamint 4 olyan lehet ség van, ahol a két mez szomszédos élen van, ezek egymásba forgathatók. 8 olyan lehet ség van, ahol a két mez szomszédos sarokél mez, ezek mind egymásba forgathatók vagy tükrözhet k. Végül 8 olyan lehet ség van, ahol az egyik mez élen van, a másik sarokban, de nem szomszédos a két mez, ezek szintén szintén mind egymásba forgathatók vagy tükrözhet k. Összesen tehát nyolc különböz nek tekintett konguráció van. 2. megoldás: ( 9 Összesen 2) = 36 lehet ség van két mez t kiválasztani, legyen ezen kongurációk halmaza X. Tehát X = ( 9 2). Tekintsük a 3 3-as négyzet G = D4 szimmetriacsoportját, és vizsgáljuk, hogy az egyes elemek hova viszik a lehetséges kongurációkat. A szokásos módon megállapíthatunk orbitokat. Egy orbiton belül az elemek átvihet k egymásba, és így nem tekintjük ket különböz nek. A kérdés tehát a különböz orbitok száma. Az ötlet, hogy minden x X-re adjuk össze -et, ezzel G(x) éppen az orbitok számát kapjuk. De akkor az orbit-stabilizátor tétel miatt orbitok száma = = g G,g(x)=x G(x) = = g G,g(x)=x G G(x) = G x = = xpontok átlagos száma. Tehát a xpontok átlagos számának meghatározásával megkapjuk a különböz orbitok számát. Az identitásnak mind a 36 konguráció xpontja. Egy 90 -os forgatásnak egyik konguráció sem xpontja. A középpontos tükrözésnek 4 xpontja van. Végül egy szimmetriatengelyre való tükrözésnek 6 konguráció lesz xpontja. Az átlagos xpontszám (és így az orbitok száma) tehát 8 ( ) = 64 = 8. 8
3 4. Egy elem hatása a Cayley hatás mentén a Cayley táblázat megfelel sora adja meg. Ha a Klein csoport elemei e, a, b, c, akkor az egyes elemeknek megfelel permutációk: e id, a (ea)(bc), b (eb)(ac), c (ec)(ab). 5. A 48 elem Abel csoportokat úgy kapjuk, hogy felbontjuk 48-t az összes lehetséges módon prímhatványok szorzatára. Ezek a felbontások 6 3 = = = = = , a megfelel nemizomorf Abel csoportok pedig (Z 6, +) (Z 3, +), (Z 8, +) (Z 2, +) (Z 3, +), (Z 4, +) (Z 4, +) (Z 3, +), (Z 4, +) (Z 2, +) (Z 2, +) (Z 3, +), (Z 2, +) (Z 2, +) (Z 2, +) (Z 2, +) (Z 3, +). Hasonlóan, a 49 elem (nemizomorf) Abel csoportok (Z 49, +), (Z 7, +) (Z 7, +), az 50 rend (nemizomorf) Abel csoportok pedig (Z 25, +) (Z 2, +), (Z 5, +) (Z 5, +) (Z 2, +). 6. a) A h ghg nyilván bijektív H és ghg között, és homomorzmus, hiszen gh g gh 2 g = gh h 2 g. b) Most G y = { g G g (y) = y } = { g G g (g(x)) = g(x) } = = { g G g g(x) = g(x) } = { g G g g g(x) = x } = = { g G g g g H } = { g G g ghg } = ghg. c) H, mert az egységelem nyilván felcserélhet minden G-beli elemmel. Továbbá H zárt a szorzásra, mert ha a, b H, akkor (ab)x = a(bx) = a(xb) = (ax)b = (xa)b = x(ab). Továbbá ha ax = xa, akkor jobbról és balról a -zel szorozva xa = a x adódik, vagyis H az inverzképzésre is zárt. Továbbá { g G g y = yg } = { g G g gxg = gxg g ) } = { g G g g gx = xg g g } = = { g G g g g H } = { g G g ghg } = ghg. 7. Megszámoljuk azon (g, x) G X párokat, melyekre g(x) = x. Legyen T = { (g, x) G X g(x) = x }. 3 Ekkor T / G = g G,g(x)=x.
4 4 Itt,g(x)=x éppen g xpontjainak a száma, így T / G éppen a xpontok átlagos száma. Másrészt, az összegzést megcserélve és használva az orbit-stabilizátor tételt: T / G = = G x = G G(x) = G(x). g G,g(x)=x Mivel X éppen az orbitok egyesítése, így a jobboldalon mindegyik G(x) orbitra éppen G(x) -szer kell összeadni -t, vagyis a jobboldalon éppen az orbitok száma áll. G(x) 8. Használjuk a 7. feladatot. Összesen ( 9 4) = 26 féle konguráció van 4 mez kiválasztására. Az identitás mind a 26 kongurációt helyben hagyja. Egy 90 -os forgatás két kongurációt hagy helyben, a középpontos tükrözésnek 6, míg a tengelyes tükrözéseknek 2 xpontja van. Az átlagos xpontszám (és így az orbitok száma) tehát 8 ( ) = 84 = Legyen X egy halmaz, és tekintsük az S X szimmetrikus csoportot! Legyen g, h S X, x, y X, ahol az S X az X-en ható szimmetrikus csoport (az összes X X bijekciók halmaza). Ha h az x-et y-ba viszi, akkor a ghg a g(x)-et g(y)-ba viszi. Ennek bizonyítása egy sor, a függvénykompozíció denícióját és asszociatív tulajdonságát használva: ghg (g(x)) = gh(g g(x)) = g(h(x)) = g(y). Mit is jelent ez? Ha g egy permutációja az X halmaznak, akkor elképzelhetjük, hogy átfestjük az X elemeit, ahol az átfestést a g elem adja meg. Gondoljunk például arra az egyszer titkosírásra, melynek során ugyanúgy a latin ABC-t használjuk, de pl. minden,a' bet helyett,x'-et, minden,b' helyett,f'-et írunk, stb. Ezt a titkosírást adja meg a g permutáció. Ekkor, ha h permutálja az ABC elemeit, akkor utána a kevert ghg ugyanezt a permutációt adja meg, azzal a különbséggel, hogy a permutcáióban lev elemeket titkosítjuk-átfestjük a g permutáció segítségével. Ennek alapján sokszor könny látni, hogy elemek egy csoportban konjugáltak. Például a D 4 diéder csoportban a két átlóra tükrözés konjugált: ha ugyanis t az AC átlóra tükrözés az ABCD négyzetben és f egy forgatás, akkor ftf az f(a)f(c) = BD átlóra tükrözés az f(a)f(b)f(c)f(d) négyzetben, ami az eredeti ABCD négyzet, csak átfestettük a csúcsokat f-fel. Ehhez a gondolatmenethez nem kellett kiszámolnunk az ftf elemet D 4 -ben, mindössze a konjugálás geometriai jelentését használtuk. Ugyanez történik, amikor hasonló mátrixokról beszélünk: két mátrix akkor hasonló, ha egyiket felírva egy új bázisban éppen a másik mátrixot kapjuk. Egy ilyen bázistranszformáció éppen egy, a bázistranszformációt megadó mátrixszal való konjugálást jelent, és így a hasonló mátrixok éppen a konjugált osztályokat adják meg a mátrixok körében. 0. A gyakorlatban igen egyszer egy olyan permutációt találni, amely átkonjugálja h -et h 2 -be: írjuk egymás alá h -et és h 2 -t úgy, hogy az azonos hosszú ciklusok egymás alá esnek, majd töröljük le a zárójeleket, és tegyük az egészet egy zárójelbe. Ez a permutáció h -et h 2 -be konjugálja. Például: h = (324)(576) S 7 és h 2 = (246)(573) S 7, akkor ( h h 2 ) = ( ) (324)(576) g = (573)(246) ( ) = (52)(374)
5 . Egy elem hatása a Cayley hatás mentén a Cayley táblázat megfelel sora adja meg. Ha (Z n, +) elemeit az {, 2,..., n } halmaz elemeivel azonosítjuk, akkor a k elem hatása a (23... n) k permutáció. Speciálisan n = 2-re az elemeknek megfelel permutációk: (2), 2 id; n = 3-ra az elemeknek megfelel permutációk: (23), 2 (32), 3 id; n = 4-re az elemeknek megfelel permutációk: (234), 2 (3)(24), 3 (432), 4 id. A Z 8 csoport izomorf a Klein csoporttal, az elemeknek megfelel permutációk: id, 3 (3)(57), 5 (5)(37), 7 (7)(35). A D 3 csoport minden elemének hatása leolvasható a Cayley táblázatból. Legyen ABC egy szabályos háromszög. Jelölje f i az ABC középpontja körüli i 20 -os forgatást, T A, T B és T c a megfelel csúcsokon átmen oldalfelez -mer leges egyenesekre való tükrözést. Ekkor D 3 = { f 0, f, f 2, T A, T B, T C }. A Cayley táblázatból leolvashatók az egyes elemek hatásai: D 4 f 0 f f 2 T A T B T C f 0 f 0 f f 2 T A T B T C f f f 2 f 0 T B T C T A f 2 f 2 f 0 f T C T A T B T A T A T C T B f 0 f 2 f T B T B T A T C f f 0 f 2 T C T C T B T A f 2 f f 0 Ennek alapján a permutációk f 0 id, T A (f 0 T A ) (f T C ) (f 2 T B ), f (f 0 f f 2 ) (T A T B T C ), T B (f 0 T B ) (f T A ) (f 2 T C ), f 2 (f 0 f 2 f ) (T A T C T B ), T C (f 0 T C ) (f T B ) (f 2 T A ). Végül D 4 minden elemének hatása is leolvasható a Cayley táblázatából. Legyen ABCD egy négyzet. Jelölje f i az ABCD középpontja körüli i 90 -os forgatást, T AB és T AD a két oldalfelez pontot összeköt egyenesre való tükrözést, végül T AC és T BD a két átlóra való tükrözést. Ekkor D 4 = { f 0, f, f 2, f 3, T AB, T BD, T AD, T AC }. A Cayley táblázatból leolvashatók az egyes elemek hatásai: D 4 f 0 f f 2 f 3 T AB T BD T AD T AC f 0 f 0 f f 2 f 3 T AB T BD T AD T AC f f f 2 f 3 f 0 T AC T AB T BD T AD f 2 f 2 f 3 f 0 f T AD T AC T AB T BD f 3 f 3 f 0 f f 2 T BD T AD T AC T AB T AB T AB T BD T AD T AC f 0 f f 2 f 3 T BD T BD T AD T AC T AB f 3 f 0 f f 2 T AD T AD T AC T AB T BD f 2 f 3 f 0 f T AC T AC T AB T BD T AD f f 2 f 3 f 0 Ennek alapján a permutációk f 0 id, f (f 0 f f 2 f 3 ) (T AC T AD T BD T AB ), f 2 (f 0 f 2 ) (f f 3 ) (T AC T BD ) (T AD T AB ), f 3 (f 3 f 2 f f 0 ) (T AB T BD T AD T AC ), T AB (f 0 T AB ) (f T BD ) (f 2 T AD ) (f 3 T AC ), T BD (f 0 T BD ) (f T AD ) (f 2 T AC ) (f 3 T AB ), T AD (f 0 T AD ) (f T AC ) (f 2 T AB ) (f 3 T BD ), T AC (f 0 T AC ) (f T AB ) (f 2 T BD ) (f 3 T AD ). 5
6 6 2. Ha pontosan két szimmetriája van a négyszögnek, akkor az identitáson kívül a másik elem rendje 2. Ez a csúcsokon (AB) vagy (AB)(CD) alakú ciklusfelbontást eredményez. Az (AB) csak a CD-re, mint átlóra való tükrözés lehet, ekkor a négyszög olyan deltoid, ami nem rombusz. Az (AB)(CD) ciklusfelbontásnál két esetet különböztethetünk meg. Az els, ha szemközti csúcsok cserél dnek, vagyis a négyszög paralelogramma, ami se nem rombusz, se nem téglalap. A második esetben szomszédos csúcsok cserél dnek, amikor a négyszög egy szimmetrikus trapéz, ami nem téglalap. A rombusznak (ami nem négyzet) négy szimmetriája van (identitás, két átlóra tükrözés, középpontos tükrözés), amik egy Klein csoportot alkotnak. A téglalapnak, ami nem négyzet, szintén négy szimmetriája van (identitás, két oldalfelez mer legesre való tükrözés, középpontos tükrözés), amik egy Klein csoportot alkotnak. A négyzetnek 8 szimmetriája van, a szimmetriacsoport D 4. Végül egy általános négyszögnek (ami a fentiek egyike sem) az identitás az egyetlen szimmetriája. 3. a) Tekintsük a tér azon egybevágóságait, melyek a tetraédert helyben hagyják. Egy ilyen egybevágóság permutálja a tetraéder négy csúcsát, és különböz egybevágóság különböz képpen permutálja a négy csúcsot. Tehát a tetraéder szimmetriái izomorfak S 4 egy részcsoportjával. Vegyük észre, hogy az (2) transzpozíció el áll, mint egy szimmetria: tekintsük az 2 élfelez ponton és a 34 élen átmen síkra való tükrözést. Hasonlóan el áll a többi öt transzpozíció is, melyek az II. feladatsor 4b feladata alapján generálják S 4 -et. b) Tekintsük a 4-es csúcson és az 23 háromszög középpontján átmen tengely körüli 20 -os forgatást. Ez éppen az (23) ciklust adja meg. Tekintsük továbbá az 2 és 34 élek felez pontjait összeköt egyenes körüli 80 -os forgatást, ami az (2)(34) permutációját adja a négy csúcsnak. Ez a két permutáció A 4 -et generálja, így a forgatások tartalmazzák A 4 -et részként. Más elem S 4 -ben azonban már nem állhat el forgatásként, hiszen akkor a forgatások generálnák a tetraéder teljes szimmetriacsoportját (S 4 -et), ami lehetetlen, hiszen a forgatások nem fordítják meg az irányítást, míg a síkra tükrözések igen. 4. a) A kockának már megállapítottuk, hogy 48 szimmetriája van. Egy általános téglatestnek 8 szimmetriája lesz, míg egy általános négyzetalapú hasábnak 6. b) 8 szimmetriája lesz, a szimmetriacsoport izomorf D 4 -gyel. c) 2 szimmetriája lesz, a csoport izomorf D 3 (Z 2, +)-szal. 5. Az oktaéder szimmetriacsoportja izomorf a kocka szimmetriacsoportjával. Ezt legkönnyebben úgy lehet látni, hogy a kocka lapközéppontjai egy oktaédert határoznak meg. A kocka minden szimmetriája nyilván meg rzi ezt az oktaédert is, és bármilyen egybevágóság, ami meg rzi ezt az oktaédert, az a kockának is szimmetriája. (Egyébként egy, az eredeti kockához hasonló kockát az oktaéderb l úgy kaphatunk, ha az élfelez pontokat kötjük össze.) Természetesen az Orbit-stabilizátor tétel alkalmazásával is megoldható a feladat.
1. Szimmetriák. Háromszög-szimmetria. Rubin Zafir Kalcit aluminium-oxid: Al 2 O 3 kalcium-karbonát: CaCO 3
Egy kis reklám A Matematikatanárok Klubjának honlapja: https://www.cs.elte.hu/ miertmat/progs.html Recski András: Síkbarajzolható gráfok, rúdszerkezetek, transzformátorok. https://www.youtube.com/watch?v=iy4dzcwyf5s
RészletesebbenMM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( )
MM4122-1 CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2008.12.01.) 1. Ismétlés szeptember 1.szeptember 8. 1.1. Feladat. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak és melyek (1) Az A 6 csoportnak van 6-odrend
Részletesebben24. szakkör (Csoportelméleti alapfogalmak 3.)
24. szakkör (Csoportelméleti alapfogalmak 3.) D) PERMUTÁCIÓK RENDJE Fontos kérdés a csoportelméletben, hogy egy adott elem hanyadik hatványa lesz az egység. DEFINÍCIÓ: A legkisebb olyan pozitív k számot,
RészletesebbenAlgebra gyakorlat, 2. feladatsor, megoldásvázlatok
Algebra gyakorlat, 2. feladatsor, megoldásvázlatok 1. a) (1 2)(2 3)(3 4)(4 5) = (1 2 3 4 5). b) Az állítás például k szerinti indukcióval könnyen belátható, az igazságtartalma közvetlenül is ellen rizhet
RészletesebbenMatematikatanárok Klubja
Tanárklub 2015. okt. 7. 1 / 17 Matematikatanárok Klubja Szimmetriák és leszámlálások Kiss Emil http://ewkiss.web.elte.hu/wp/wordpress/ ewwkiss@gmail.com 2015. okt. 7. Tanárklub 2015. okt. 7. 2 / 17 Egy
RészletesebbenMM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( ) 1. Ismétlés február 8.február Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük)
MM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2007.05.11) 1. Ismétlés február 8.február 15. 1.1. Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük) (1) Egy csoport rendelkezhet egynél több egységelemmel. (2) Bármely két háromelem
Részletesebben2. ELŐADÁS. Transzformációk Egyszerű alakzatok
2. ELŐADÁS Transzformációk Egyszerű alakzatok Eltolás A tér bármely P és P pontpárjához pontosan egy olyan eltolás létezik, amely P-t P -be viszi. Bármely eltolás tetszőleges egyenest vele párhuzamos egyenesbe
Részletesebben16. tétel Egybevágósági transzformációk. Konvex sokszögek tulajdonságai, szimmetrikus sokszögek
16. tétel Egybevágósági transzformációk. Konvex sokszögek tulajdonságai, szimmetrikus sokszögek EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK Geometriai transzformáció Def:Olyan speciális függvény, melynek értelmezési
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria III.
Geometria III. DEFINÍCIÓ: (Vektor) Az egyenlő hosszúságú és egyirányú irányított szakaszoknak a halmazát vektornak nevezzük. Jele: v. DEFINÍCIÓ: (Geometriai transzformáció) Geometriai transzformációnak
RészletesebbenFeladatok Házi feladat. Keszeg Attila
2016.01.29. 1 2 3 4 Adott egy O pont és egy λ 0 valós szám. a tér minden egyes P pontjához rendeljünk hozzá egy P pontot, a következő módon: 1 ha P = O, akkor P = P 2 ha P O, akkor P az OP egyenes azon
RészletesebbenLehet hogy igaz, de nem biztos. Biztosan igaz. Lehetetlen. A paralelogrammának van szimmetria-középpontja. b) A trapéznak két szimmetriatengelye van.
Geometria, sokszögek, szögek, -, 2004_01/5 Lili rajzolt néhány síkidomot: egy háromszöget, egy deltoidot, egy paralelogrammát és egy trapézt. A következő állítások ezekre vonatkoznak. Tegyél * jelet a
RészletesebbenEgybevágósági transzformációk. A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá.
Egybevágósági transzformációk A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyek ponthoz pontot rendelnek hozzá. Egybevágósági transzformációk azok a geometriai transzformációk, amelyeknél bármely
RészletesebbenAlgebra gyakorlat, 3. feladatsor, megoldásvázlatok
Algebra gyakorlat, 3. feladatsor, megoldásvázlatok 1. a) Z(G), mert az egységelem yilvá felcserélhet mide G-beli elemmel. Továbbá Z(G) zárt a szorzásra, mert ha a, b Z(G), akkor tetsz leges g G-re (ab)g
Részletesebben5. házi feladat. AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: Az ered transzformáció: mivel az origó xpont, így nincs szükség homogénkoordinátás
5. házi feladat 1.feladat A csúcsok: A = (0, 1, 1) T, B = (0, 1, 1) T, C = (1, 0, 0) T, D = ( 1, 0, 0) T AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: 1 0 0 T AB = 0 1 0, elotlási rész:(i T AB )A = (0, 0, )
RészletesebbenCsoporthatások. 1 Alapfogalmak 1 ALAPFOGALMAK. G csoport hatása az X halmazon egy olyan µ: G X X leképezés, amelyre teljesül
1 ALAPFOGALMAK Csoporthatások 1 Alapfogalmak G csoport hatása az X halmazon egy olyan µ: G X X leképezés, amelyre teljesül és µ(g, µ(h, x)) = µ(gh, x) µ(1 G, x) = x minden g, h G és x X esetén. Multiplikatív
Részletesebben1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet!
1. Részcsoportok A részcsoport fogalma. 2.2.15. Definíció Legyen G csoport. A H G részhalmaz részcsoport, ha maga is csoport G műveleteire nézve. Jele: H G. Az altér fogalmához hasonlít. Példák (1) C +
RészletesebbenEgy kis csoportos elmélet
Egy kis csoportos elmélet Molnár Attila 1. Röviden és tömören és keveset... 1. Definíció (Csoport). Egy G halmaz csoport, ha értelmezett rajta egy művelet, melyre teljesül, hogy Asszociatív: Van neutrális
RészletesebbenAlgebra es sz amelm elet 3 el oad as Permut aci ok Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev
Algebra és számelmélet 3 előadás Permutációk Waldhauser Tamás 2014 őszi félév 1. Definíció. Permutációnak nevezzük egy nemüres (véges) halmaz önmagára való bijektív leképezését. 2. Definíció. Az {1, 2,...,
RészletesebbenSíkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik
Szögek, szögpárok és fajtáik Szögfajták: Jelölés: Mindkét esetben: α + β = 180 Pótszögek: Olyan szögek, amelyeknek összege 90. Oldalak szerint csoportosítva A háromszögek Általános háromszög: Minden oldala
RészletesebbenPermutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.)
Permutációk véges halmazon el adásvázlat 2008 február 12 Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: ismétlés nélküli variáció leképezés indulási és érkezési halmaz
RészletesebbenMBNK12: Permutációk (el adásvázlat, április 11.) Maróti Miklós
MBNK12: Permutációk el adásvázlat 2016 április 11 Maróti Miklós 1 Deníció Az A halmaz permutációin a π : A A bijektív leképezéseket értjünk Tetsz leges n pozitív egészre az {1 n} halmaz összes permutációinak
RészletesebbenGeometria 1 összefoglalás o konvex szögek
Geometria 1 összefoglalás Alapfogalmak: a pont, az egyenes és a sík Axiómák: 1. Bármely 2 pontra illeszkedik egy és csak egy egyenes. 2. Három nem egy egyenesre eső pontra illeszkedik egy és csak egy sík.
RészletesebbenMozdony egy algebrista képerny jén
Mozdony egy algebrista képerny jén Czédli Gábor (Szeged, Egyetemi Tavasz, 2015.04.18.) 2015. április 18. Csoport (a SZIMMETRIA absztrakciójából) 0'/20 Deníció Évariste Galois (1811. okt. 11 1832. május
RészletesebbenMTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA. 1. Csoportelméleti alapfogalmak
MTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA 1. Csoportelméleti alapfogalmak 1.1. Feladat. Csoportot alkotnak-e az alábbi halmazok a megadott műveletre nézve? (1) (Z 2 ; ), (2) (Z 2 ; +), (3) (R \ { 1}; ),
RészletesebbenAdd meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit!
1. 2. 3. 4. 5. Add meg az összeadásban szereplő Add meg a kivonásban szereplő Add meg a szorzásban szereplő Add meg az osztásban szereplő Hogyan függ két szám előjelétől a két szám szorzata, hányadosa?
Részletesebben(a b)(c d)(e f) = (a b)[(c d) (e f)] = = (a b)[e(cdf) f(cde)] = (abe)(cdf) (abf)(cde)
2. házi feladat 1.feladat a b)c d)e f) = a b)[c d) e f)] = = a b)[ecdf) fcde)] = abe)cdf) abf)cde) 2.feladat a) Legyen a két adott pontunk helyzete A = 0, 0), B = 1, 0), továbbá legyen a távolságok aránya
RészletesebbenGeometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk)
1. Térelemek Geometria a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) b. Def: félegyenes, szakasz, félsík, féltér. c. Kölcsönös helyzetük: i. pont és (egyenes vagy
RészletesebbenMatematika pótvizsga témakörök 9. V
Matematika pótvizsga témakörök 9. V 1. Halmazok, műveletek halmazokkal halmaz, halmaz eleme halmazok egyenlősége véges, végtelen halmaz halmazok jelölése, megadása természetes számok egész számok racionális
RészletesebbenEGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK TENGELYES TÜKRÖZÉS
GEOMETRIA 1. Az A, B, C egy egyenes pontjai (ebben a sorrendben), AB szakasz 5 cm, BC szakasz 17 cm. F 1 az AB szakasz, F 2 a BC szakasz felezőpontja. Mekkora az F 1 F 2 szakasz? 2. Az AB és CD szakaszok
RészletesebbenVektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27
Vektorterek Wettl Ferenc 2015. február 17. Wettl Ferenc Vektorterek 2015. február 17. 1 / 27 Tartalom 1 Egyenletrendszerek 2 Algebrai struktúrák 3 Vektortér 4 Bázis, dimenzió 5 Valós mátrixok és egyenletrendszerek
Részletesebben, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD
Kör és egyenes kölcsönös helyzete Kör érintôje 7 9 A húr hossza: egység 9 A ( ) ponton átmenô legrövidebb húr merôleges a K szakaszra, ahol K az adott kör középpontja, feltéve, hogy a kör belsejében van
RészletesebbenRacionális számok: Azok a számok, amelyek felírhatók két egész szám hányadosaként ( p q
Szóbeli tételek matematikából 1. tétel 1/a Számhalmazok definíciója, jele (természetes számok, egész számok, racionális számok, valós számok) Természetes számok: A pozitív egész számok és a 0. Jele: N
RészletesebbenLáthatjuk, hogy az els szám a 19, amelyre pontosan 4 állítás teljesül, tehát ez lesz a legnagyobb. 1/5
D1. Egy pozitív egész számról az alábbi 7 állítást tették: I. A szám kisebb, mint 23. II. A szám kisebb, mint 25. III. A szám kisebb, mint 27. IV. A szám kisebb, mint 29. V. A szám páros. VI. A szám hárommal
RészletesebbenFejezetek az algebrából jegyzet másodéves Matematika BSc hallgatóknak
Fejezetek az algebrából jegyzet másodéves Matematika BSc hallgatóknak Horváth Gábor Debreceni Egyetem 2016. május 10. Tartalomjegyzék Bevezetés 4 1. Sylow részcsoportok 5 1.1. Hatás...............................
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Tekintsük az alábbi szabályos hatszögben a következő vektorokat: a = AB és b = AF. Add meg az FO, DC, AO, AC, BE, FB, CE, DF vektorok koordinátáit az (a ; b ) koordinátarendszerben! Alkalmazzuk
RészletesebbenMBN412G: ALKALMAZOTT ALGEBRA GYAKORLAT ÁPRILIS 26.
MBN412G: ALKALMAZOTT ALGEBRA GYAKORLAT 2015. ÁPRILIS 26. 1. Lineáris algebra, csoportok definíciója 1.1. Feladat. (Közösen megbeszéltük) Adjunk meg olyan ϕ lineáris transzformációját a síknak, amelyre
RészletesebbenA 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny MATEMATIKA II. KATEGÓRIA (GIMNÁZIUM)
A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA II. KATEGÓRIA (GIMNÁZIUM) Javítási értékelési útmutató 1. Melyek azok a pozitív p és q prímek, amelyekre a számok mindegyike
RészletesebbenLin.Alg.Zh.1 feladatok
Lin.Alg.Zh. feladatok 0.. d vektorok Adott három vektor ā (0 b ( c (0 az R Euklideszi vektortérben egy ortonormált bázisban.. Mennyi az ā b skalárszorzat? ā b 0 + + 8. Mennyi az n ā b vektoriális szorzat?
RészletesebbenAlgebra jegyzet másodéves Matematika BSc hallgatóknak. Horváth Gábor
Algebra jegyzet másodéves Matematika BSc hallgatóknak Horváth Gábor Debreceni Egyetem 2016 Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. M veletek, algebrai struktúrák 6 2. A csoportelmélet alapjai 11 2.1. Homomorzmusok,
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Határozd meg a szakasz hosszát, ha a végpontok koordinátái: A ( 1; ) és B (5; )! A szakasz hosszához számítsuk ki a két pont távolságát: d AB = AB = (5 ( 1)) + ( ) = 6 + 1 = 7 6,08.. Határozd
Részletesebben1. Középpontos tükrözés, középpontos szimmetria 146/1. a) 0; 3; 8; A;B;C; D; E;H; I; M; O; T; U; V; W; X; Y;Z. b) 0; H; I; N; O; S; X; Z
146/1 147/2 1. Középpontos tükrözés, középpontos szimmetria a) 0; 3; 8; A;B;C; D; E;H; I; M; O; T; U; V; W; X; Y;Z b) 0; H; I; N; O; S; X; Z c) 0; O; H; I; X; Z a) kőr dáma b) pikk jumbo; kőr dáma.; káró
RészletesebbenÉrettségi feladatok: Síkgeometria 1/6
Érettségi feladatok: Síkgeometria 1/6 2005. május 10. 4. Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! A: A háromszög köré írható kör középpontja mindig valamelyik súlyvonalra
RészletesebbenGeometriai feladatok, 9. évfolyam
Geometriai feladatok, 9. évfolyam Szögek 1. Nevezzük meg az ábrán látható szögpárokat. Mekkora a nagyságuk, ha α =52 o fok? 2. Mekkora az a szög, amelyik a, az egyenesszög 1/3-ad része b, pótszögénél 32
RészletesebbenMatematika 6. osztály Osztályozó vizsga
Matematika 6. osztály Osztályozó vizsga 1. Számok és műveletek 1. A tízes számrendszer Számok írása, olvasása, ábrázolása Az egymilliónál nagyobb természetes számok írása, olvasása. Számok tizedestört
RészletesebbenAz Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tanévi első fordulójának feladatmegoldásai
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 008-009. tanévi első fordulójának feladatmegoldásai matematikából, a II. kategória számára. Határozzuk meg az alábbi egyenletrendszer valós megoldásait. ( x
Részletesebben1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, KOMBINATORIKA, GRÁFOK
MATEMATIKA TÉMAKÖRÖK 11. évfolyam 1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK, HALMAZOK, KOMBINATORIKA, GRÁFOK 1.1. HALMAZOK 1.1.1. Halmazok megadásának módjai 1.1.2. Halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges,
RészletesebbenKözéppontos hasonlóság szerkesztések
Középpontos hasonlóság szerkesztések 1. Adott az AV B konvex szög és a belsejében egy P pont. Húzzunk a P ponton át egy egyenest úgy, hogy a szög száraiból kimetszett szeletek aránya 3 : 4 legyen. Legyen
Részletesebbenn =
15. PÉLDÁK FÉLCSOPORTOKRA ÉS CSOPORTOKRA 1. Az R 3 tér vektorai a derékszög½u koordinátarendszerben az a = (a 1 ; a 2 ; a 3 ) alakban adottak az a 1 ; a 2 ; a 3 2 R valós számokkal. A vektoriális szorzás
RészletesebbenA Kocka és ami mögötte van
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Szakdolgozat A Kocka és ami mögötte van Készítette: Témavezet : Böszörményi Balázs Halasi Zoltán egyetemi adjunktus Budapest 2015 Tartalomjegyzék Bevezetés
RészletesebbenKoordinátageometria. M veletek vektorokkal grakusan. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Koordinátageometria M veletek vektorokkal grakusan 1. Az ABCD négyzet oldalvektorai közül a = AB és b = BC. Adja meg az AC és BD vektorokat a
Részletesebben1. Legyen egy háromszög három oldalának a hossza a, b, c. Bizonyítsuk be, hogy Mikor állhat fenn egyenlőség? Kántor Sándorné, Debrecen
10. osztály 1. Legyen egy háromszög három oldalának a hossza a, b, c. Bizonyítsuk be, hogy ( a + b + c) 3 4 ab + bc + ca Mikor állhat fenn egyenlőség? Kántor Sándorné, Debrecen A feladatban szereplő kettős
RészletesebbenÍRÁSBELI BELSŐ VIZSGA MATEMATIKA 8. évfolyam reál tagozat Az írásbeli vizsga gyakorlati és elméleti feladatai a következő témakörökből származnak.
ÍRÁSBELI BELSŐ VIZSGA MATEMATIKA 8. évfolyam reál tagozat Az írásbeli vizsga gyakorlati és elméleti feladatai a következő témakörökből származnak. Időtartam: 60 perc 1. Halmazműveletek konkrét halmazokkal.
RészletesebbenDiszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 7. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenAdd meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit!
1. 2. 3. 4. Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit! Add meg a kivonásban szereplő számok elnevezéseit! Add meg a szorzásban szereplő számok elnevezéseit! Add meg az osztásban szereplő számok
RészletesebbenGeometria 1, normálszint
Geometria 1, normálszint 2. előadás 1 / 46 Geometria 1, normálszint ELTE Matematikai Intézet, Geometriai Tanszék 2019 A diákat készítette: Moussong Gábor Előadó: Lakos Gyula lakos@math.elte.hu 2. előadás
RészletesebbenMatematika levelezős verseny általános iskolásoknak II. forduló megoldásai
Matematika levelezős verseny általános iskolásoknak II. forduló megoldásai 1. Hány olyan téglalap van, amelynek csúcsai az alábbi négyzetrács rácspontjaira esnek? A téglalapok oldalai vagy,,függőlegesek"
Részletesebben1. tétel - Gráfok alapfogalmai
1. tétel - Gráfok alapfogalmai 1. irányítatlan gráf fogalma A G (irányítatlan) gráf egy (Φ, E, V) hátmas, ahol E az élek halmaza, V a csúcsok (pontok) halmaza, Φ: E {V-beli rendezetlen párok} illeszkedési
RészletesebbenA GEOMETRIA TÉMAKÖR FELOSZTÁSA. Síkgeometria Térgeometria Geometriai mérések Geometriai transzformációk Trigonometria Koordináta-geometria
GEOMETRIA A GEOMETRIA TÉMAKÖR FELOSZTÁSA Síkgeometria Térgeometria Geometriai mérések Geometriai transzformációk Trigonometria Koordináta-geometria A SÍKGEOMETRIA TANÍTÁSA 5-10. OSZTÁLY Síkgeometriai fogalmak
RészletesebbenPótvizsga matematika 7. osztály (Iskola honlapján is megtalálható!) Tételek
Pótvizsga matematika 7. osztály (Iskola honlapján is megtalálható!) Tételek 1. Hatványozás 2. Normálalak. Mértékegységek. Műveletek racionális számokkal (tört, tizedes tört) 5. Középpontos tükrözés 6.
Részletesebben54. Mit nevezünk rombusznak? A rombusz olyan négyszög,
52. Sorold fel a deltoid tulajdonságait! 53. Hogy számoljuk ki a deltoid területét? A deltoid egyik átlója a deltoid Átlói. A szimmetriaátló a másik átlót és a deltoid szögét. A szimmetriatengely két ellentétes
RészletesebbenDISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes
1. Algebrai alapok: DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Művelet: Egy H nemüres halmazon értelmezett (kétváltozós) műveleten egy H H H függvényt értünk, azaz egy olyan leképezést, amely bármely a,b H elempárhoz
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA ( SZAKKÖZÉPISKOLA ) Javítási-értékelési útmutató
OktatásiHivatal A 014/01. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA ( SZAKKÖZÉPISKOLA ) Javítási-értékelési útmutató 1. feladat: Adja meg az összes olyan (x,
RészletesebbenGyakorló feladatok javítóvizsgára szakközépiskola matematika 9. évfolyam
Gyakorló feladatok javítóvizsgára szakközépiskola matematika 9. évfolyam Halmazok:. Adott két halmaz: A = kétjegyű pozitív, 4-gyel osztható számok B = 0-nél nagyobb, de 0-nál nem nagyobb pozitív egész
RészletesebbenProgramozási nyelvek 2. előadás
Programozási nyelvek 2. előadás Logo forgatás tétel Forgatás tétel Ha az ismétlendő rész T fok fordulatot végez és a kezdőhelyére visszatér, akkor az ismétlések által rajzolt ábrák egymás T fokkal elforgatottjai
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria 1) Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! a) A háromszög köré írható kör középpontja mindig valamelyik súlyvonalra
RészletesebbenMatematika osztályozó vizsga témakörei 9. évfolyam II. félév:
Matematika osztályozó vizsga témakörei 9. évfolyam II. félév: 7. Függvények: - függvények fogalma, megadása, ábrázolás koordináta- rendszerben - az elsőfokú függvény, lineáris függvény - a másodfokú függvény
RészletesebbenLINEÁRIS ALGEBRA (A, B, C) tematika (BSc) I. éves nappali programtervező informatikus hallgatóknak évi tanév I. félév
LINEÁRIS ALGEBRA (A, B, C) tematika (BSc) I éves nappali programtervező informatikus hallgatóknak 2010-2011 évi tanév I félév Vektoriális szorzat és tulajdonságai bizonyítás nélkül: Vegyes szorzat és tulajdonságai
Részletesebben1. Mit nevezünk egész számok-nak? Válaszd ki a következő számok közül az egész számokat: 3 ; 3,1 ; 1,2 ; -2 ; -0,7 ; 0 ; 1500
1. Mit nevezünk egész számok-nak? Válaszd ki a következő számok közül az egész számokat: 3 ; 3,1 ; 1,2 ; -2 ; -0,7 ; 0 ; 1500 2. Mit nevezünk ellentett számok-nak? Ábrázold számegyenesen a következő számokat
Részletesebben1. Mit nevezünk egész számok-nak? Válaszd ki a következő számok közül az egész számokat: 3 ; 3,1 ; 1,2 ; -2 ; -0,7 ; 0 ; 1500
1. Mit nevezünk egész számok-nak? Válaszd ki a következő számok közül az egész számokat: 3 ; 3,1 ; 1,2 ; -2 ; -0,7 ; 0 ; 1500 2. Mit nevezünk ellentett számok-nak? Ábrázold számegyenesen a következő számokat
RészletesebbenLin.Alg.Zh.1 feladatok
LinAlgZh1 feladatok 01 3d vektorok Adott három vektor ā = (0 2 4) b = (1 1 4) c = (0 2 4) az R 3 Euklideszi vektortérben egy ortonormált bázisban 1 Mennyi az ā b skalárszorzat? 2 Mennyi az n = ā b vektoriális
RészletesebbenVektoralgebra feladatlap 2018 január 20.
1. Adott az ABCD tetraéder, határozzuk meg: a) AB + BD + DC b) AD + CB + DC c) AB + BC + DA + CD Vektoralgebra feladatlap 018 január 0.. Adott az ABCD tetraéder. Igazoljuk, hogy AD + BC = BD + AC, majd
RészletesebbenGeometriai transzformációk
Geometriai transzformációk I. Egybevágósági transzformációk 58. a) Eltolás az y tengely mentén -vel negatív irányba. (Eltolás a v(0; -) vektorral.) b) Tükrözés az x = 10 egyenesre. c) A körüli -90 -os
RészletesebbenHASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK. 5 cm 3 cm. 2,4 cm
HASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK Egyszerű, hasonlósággal kapcsolatos feladatok 1. Határozd meg az x, y és z szakaszok hosszát! y cm cm z x 2, cm 2. Határozd meg az x, y, z és u szakaszok hosszát! x
RészletesebbenXI. PANGEA Matematika Verseny I. forduló 8. évfolyam
1. A következő állítások közül hány igaz? Minden rombusz deltoid. A deltoidnak lehet 2 szimmetriatengelye. Minden rombusz szimmetrikus tengelyesen és középpontosan is. Van olyan paralelogramma, amelynek
Részletesebben1. megold s: A keresett háromjegyű szám egyik számjegye a 3-as, a két ismeretlen számjegyet jelölje a és b. A feltétel szerint
A 004{005. tan vi matematika OKTV I. kateg ria els (iskolai) fordul ja feladatainak megold sai 1. feladat Melyek azok a 10-es számrendszerbeli háromjegyű pozitív egész számok, amelyeknek számjegyei közül
RészletesebbenDiszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 4-6. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenLineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport
Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport 1. Egy egyenesre esnek-e az A (2, 5, 1), B (5, 17, 7) és C (3, 9, 3) pontok? 5 pont Megoldás: Nem, mert AB (3, 12,
RészletesebbenAnalitikus geometria c. gyakorlat
matematikatanári szak (2016/2017-es tanév, 1. félév) 1. feladatsor (M veletek vektorokkal) 1) Az a vektor hossza kétszerese a b vektor hosszának. Mekkora a két vektor szöge, ha az a b vektor mer leges
RészletesebbenSíkgeometria. Ponthalmazok
Síkgeometria http://zanza.tv/matematika/geometria Ponthalmazok Alapfogalmak: pont egyenes sík (nincs kiterjedése; általában nagy betűvel jelöljük) (végtelen hosszú; általában kis betűvel jelöljük) (végtelen
RészletesebbenGeometria 1 normál szint
Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1. Írásban, 90 perc. 2. Index nélkül nem lehet vizsgázni!
Részletesebben5. előadás. Skaláris szorzás
5. előadás Skaláris szorzás Bevezetés Két vektor hajlásszöge: a vektorokkal párhuzamos és egyirányú, egy pontból induló félegyenesek konvex szöge. φ Bevezetés Definíció: Két vektor skaláris szorzata abszolút
RészletesebbenFeladatok a májusi emelt szintű matematika érettségi példáihoz Hraskó András
Feladatok a 2010. májusi emelt szintű matematika érettségi példáihoz Hraskó András 1. Halmazok, halmazműveletek, halmazok számossága, halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata. HA.1.1. Adott a síkon
RészletesebbenXX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny
XX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny Bonyhád, 011. március 11 15. 10. osztály 1. feladat: Legyen egy háromszög három oldalának a hossza a, b és c. Bizonyítsuk be, hogy 3 (a+b+c) ab+bc+ca 4 Mikor állhat
RészletesebbenMatematika felső tagozat
Matematika felső tagozat 5. évfolyam Témakör 1. Gondolkodási módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria, mérés I. félév Követelmény A gondolkodási módszerek követelményei
RészletesebbenCsoportelméleti feladatok feldolgozása
Csoportelméleti feladatok feldolgozása SZAKDOLGOZAT Készítette: Dukán András Ferenc Matematika BSc - tanári szakirány Témavezeto : Dr. Szabó Csaba, egyetemi docens ELTE TTK Algebra és Számelmélet Tanszék
RészletesebbenGyakorló feladatok a geometria témazáró dolgozathoz
Gyakorló feladatok a geometria témazáró dolgozathoz Elmélet 1. Mit értünk két pont, egy pont és egy egyenes, egy pont és egy sík, két metszı, két párhuzamos illetve két kitérı egyenes, egy egyenes és egy
RészletesebbenMATEMATIKA KOMPETENCIATERÜLET A
MATEMATIKA KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 7. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET 2. félév A kiadvány KHF/4002-17/2008 engedélyszámon 2008. 08. 18. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő
Részletesebben1. Az ábrán látható táblázat minden kis négyzete 1 cm oldalhosszúságú. A kis négyzetek határvonalait akarjuk lefedni. Meg lehet-e ezt tenni
1. Az ábrán látható táblázat minden kis négyzete 1 cm oldalhosszúságú. A kis négyzetek határvonalait akarjuk lefedni. Meg lehet-e ezt tenni a) 5 db 8 cm hosszú, b) 8 db 5 cm hosszú cérnával? Megoldás:
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY
EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY SÍKIDOMOK Síkidom 1 síkidom az a térelem, amelynek valamennyi pontja ugyan abban a síkban helyezkedik el. A síkidomokat
Részletesebben1. Mellékosztály, Lagrange tétele
1. Mellékosztály, Lagrange tétele 1.1. Definíció. Legyen (G, ) csoport, H G részcsoport és g G tetszőleges elem. Ekkor a {gh h H} halmazt a H részcsoport g elem szerinti baloldali mellékosztályának nevezzük
Részletesebben3. feladat Hány olyan nél kisebb pozitív egész szám van, amelyben a számjegyek összege 2?
Varga Tamás Matematikaverseny iskolai forduló 2010. 1. feladat A tengeren léket kapott egy hajó, de ezt csak egy óra múlva vették észre. Ekkorra már 3 m 3 víz befolyt a hajóba. Rögtön mőködésbe hoztak
RészletesebbenSzámelmélet, műveletek, egyenletek, algebrai kifejezések, egyéb
Számelmélet, műveletek, egyenletek, algebrai kifejezések, egyéb 2004_02/4 Tegyél * jelet a táblázat megfelelő rovataiba! Biztosan Lehet hogy, de nem biztos Lehetetlen a) b) c) Négy egymást követő természetes
RészletesebbenAnalitikus térgeometria
5. fejezet Analitikus térgeometria Kezd és végpontjuk koordinátáival adott vektorok D 5.1 A koordináta-rendszer O kezd pontjából a P pontba mutató OP kötött vektort a P pont helyvektorának nevezzük. T
RészletesebbenEgyenes mert nincs se kezdő se végpontja
Szakasz mert van két végpontja Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja Tört vonal Szög mert van két szára és csúcsa Félegyenes mert van egy kezdőpontja 5 1 1 Két egyenes egymásra merőleges ha egymással
RészletesebbenSzámítógépes geometria
2011 sz A grakus szállítószalag terv a geometriai (matematikai) modell megalkotása modelltranszformáció (3D 3D) vetítés (3D 2D) képtranszformáció (2D 2D)... raszterizáció A grakus szállítószalag: koncepció
RészletesebbenMATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.A, 9.D. OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT ÖSSZ: 148 ÓRA
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító ME-III.1./1 2 Azonosító: Változatszám : Érvényesség kezdete: Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK-DC-2013 2013. 09. 01. MATEMATIKA
Részletesebben4. Vektoralgebra (megoldások)
(megoldások).. a) m n = (a + b) (a b) = 6b b) 4m + 4n = 8a ; c) m n = a + 5 b ; d) m + n = 9+ a + 9 b.. a) a 4b= 0 m n ; b) 5a + b= 8 m n ; c) a + b= 7 m + n ; d) a b = 4+ m + n. 0 0 5 4. A szabályos hatszög
Részletesebben2. Síkmértani szerkesztések
2. Síkmértani szerkesztések Euklidész görög matematikus (i. e. 325 körül) szerint azokat az eljárásokat tekintjük szerkesztésnek, amelyek egy egyenes vonalzóval és egy körz vel véges számú lépésben elvégezhet
RészletesebbenMegoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldások 1. Határozd meg az a és b vektor skaláris szorzatát, ha a = 5, b = 4 és a közbezárt szög φ = 55! Alkalmazzuk a megfelelő képletet: a b = a b cos φ = 5 4 cos 55 11,47. 2. Határozd meg a következő
RészletesebbenGeometriai alapfogalmak
Geometriai alapfogalmak Alapfogalmak (nem definiáljuk): pont, egyenes, sík, tér. Félegyenes: egy egyenest egy pontja két félegyenesre bontja. Ez a pont a félegyenes végpontja. A félegyenes végtelen hosszú.
Részletesebben