ALAPPONT. 6 Cserti Csapó Tibor: Elillant évtized II.

Átírás

1 ALAPPONT 6 Cserti Cspó Tibor: Elillnt évtized II.

2 romológi Cserti Cspó Tibor Elillnt évtized II. A cigány, rom csoportok fogllkozttás-politiki integrációjánk lkulás kelet-közép-európi régió országibn Integráció Évtizede eredményeinek tükrében A kelet-közép-európi rendszerváltásoktól mikor is térség kormányztink figyelme z egyes országokbn élő rom, cigány mrkánssá és jól láthtóvá váló problémáink megoldás irányáb terelődött kormányztok és zután Európi Unió központi irányító testületei is számos kezdeményezést indítottk, jelentős forrásokt fordítottk leszkdó csoportok felzárkózttásár, integrálásár, társdlmi egyenlőtlenségek mérséklésére. Ezek közül z egyik legátfogóbb kezdeményezés nemrégiben lezárult Integráció Évtizede progrm volt. A kérdés okttáspolitiki vontkozásit, hogy ezek z erőfeszítések át tudták-e formálni érzékelhető mértékben z egyes országokbn élő romák helyzetét, csökkentették-e számszerűen lemrdásukt z iskolrendszer egyes fokoztibn, z okttás különböző dimenzióibn, folyóirtunk előző számábn jártuk körül. Jelen írásunkbn Integráció Évtizede progrm eredményeinek számszerű muttókkl látámsztott jelzőrendszeréből fogllkozttás terén tpsztlhtó folymtokr fókuszálunk, s vizsgáljuk, történt-e érdemi változás rom fogllkozttottságábn, munkerőpic területén tpsztlhtó hátrányos helyzetben, diszkriminációbn Dekád résztvevő országibn. Mint korábbi írásbn is rámutttunk, nehezen mérhető és számszerűsíthető kérdésekre keressük válszt, mert miközben benyomásink, szubjektív érzéseink vnnk rról, hogy például Mgyrországon különböző projektek és kezdeményezések npjinkig nem hoztk átütő sikert fogllkozttottság területén sem, sttisztiki szinten, objektív módon ez nehezen igzolhtó. E tekintetben is fontosnk nevezhetjük Integráció Évtizede progrmot, illetve z zt irányító irod tevékenységét, mert pontosn e nehezen számszerűsíthető folymtok tekintetében tettek rr kísérletet, hogy mérhetővé tegyék z egyes országokbn élő cigány, rom csoportoknk társdlom egészéhez viszonyított lemrdását, vlmint z e téren érzékelhető változásokt. A mérőrendszer sjátossági, z egyes országok részéről történő dtszolgálttás eltérései, vlmint z egyes muttóknk dekvát volt hogy z okttás vontkozásábn, úgy e területen is kérdésessé teszik zok tényként vló elfogdását, ám fogllkozttás terén tpsztlhtó, többségi társdlomhoz képest rom csoportok lemrdás, illetve e lemrdásnk Dekád 10 éve ltti változás, így progrmok sikeressége, eredményessége szem- 6

3 lppont pontjából jelző értékűek lehetnek. Tnulmányunkbn rr teszünk kísérletet, hogy Dekád időszk ltt cigány társdlmi integrációját erősítő kezdeményezések htását mérő módszer dti lpján nnk problémáit és bukttóit továbbr is hngsúlyozv képet kpjunk 2005 és 2015 közti évek változásiról rom csoportok munkerő-pici részvétele tekintetében. A fogllkozttás területén (hogy részben z okttási célkitűzések között is) hzánkbn szintén korábbi kezdeményezések folytás volt jellemző. Így Decentrlizált progrmok hátrányos helyzetűek fogllkozttásáért, Lépj egyet előre! II, Nem mondunk le senkiről Esély leghátrányosbb helyzetű térségekben élőknek, z Út munkához progrm, Válllkozásfejlesztés: Munkhelyteremtő beruházások támogtás, illetve mikro-, kis- és középválllkozás megerősítését és fejlesztését támogtó pályázt. A módszertni dilemmák mitt vizsgált eredményeit mindenképpen óvtosn kell kezelni. Arr biztosn nem lklmsk, hogy z országok közötti összevetéseket megtehessük társdlmi beilleszkedés értelmezéséhez, viszont véleményünk szerint jól felhsználhtók rr, z egy-egy országon belül Dekád ideje ltt tpsztlhtó változásokr, zok ngyságár, vlmint pozitív, vgy negtív tendenciáir rávilágítsnk. Az indikátorok értelmezésénél zt is figyelembe kell venni, hogy többségi és cigány lkosság társdlmi távolságát jelző értékek nem z bszolút életkörülményekről dnk tájékozttást. Sokkl inkább szubjektív dtok, melyek viszonylgos lemrdásr muttnk rá cigány csoport, vgy zon belül rom esetében. A Integrációs Index 1 munkerő-pici beilleszkedést vizsgáló muttói A fogllkozttás terén muttkozó lemrdás érzékeltetését 2005-ben, illetve 2014-ben z lábbi muttók segítségével igyekeztek rom integrációs indexen belül biztosítni: Fogllkozttottsági rát A éves (gzdságilg ktív korú) korcsoportból fogllkozttott személyek rány %-bn kifejezve. Fogllkozttott z személy, ki kijelenti, hogy z elmúlt héten volt fizetett munkáj. Az informális szektorbn fogllkozttottk rány A év közötti korcsoportból feketegzdságbn fogllkozttott személyek rány. Azon személyek, kik kijelentik, hogy ugyn z elmúlt héten volt fizetett munkájuk, de z nem trtozik nemzeti munkügyi jogszbályok, személyi jövedelemdózás és szociális ellátások htáskörébe. Munknélküliségi rát A közti korcsoportból zok rány, kik munknélküliek. Munknélküli z személy, ki kijelenti, hogy ugyn z elmúlt egy héten nem volt fizetett munkáj, következő két hét során munkáb tudn állni. Hosszú távú munknélküliségi rát A éves (ktív korú) munknélküli korcsoportból zok rány, kik leglább 12 hónpj munknélküliek. 1 A tnulmánybn, hogy z okttás terén is Évtized Progrm Titkárság áltl gyűjtött és közzétett dtokt hsználjuk elemzésül. Inclusion Index Decde of rom inclusion secretrit foundtion, september file/9810_file1_rom-inclusion-index-2015-s.pdf (letöltés: ) 7

4 romológi GALÉRIA Legutóbbi munkviszony A munknélküliként definiált személyek legutóbbi fogllkozási viszony ót eltelt idő átlgos hossz hónpokbn kifejezve. Munktpsztlttl nem rendelkezők rány A év közti (gzdságilg ktív korú) orcsoportb trtozó személyekhez zok rány, kiknek sját bevllásuk szerint soh nem volt még munkviszony. Sem fogllkozttásbn, sem okttásbn,képzésben részt nem vevő fitlok rány (Youth NEET index) Azon év közötti fitlok rány teljes korcsoporthoz, ki nem vesznek részt sem okttásbn, se képzésben és nem is fogllkozttottk (not in eduction, employment nor trining). A fogllkozttás terén hsznált indikátorok közül fogllkozttottságr és munknélküliek rányár vontkozó muttó minden prtner ország esetében rendelkezésre állt. A fekete-gzdságbn fogllkozttottk rányánk bázisértékeit projekt indulásánk évében zonbn öt ország, záró évét csk egy ország nem tudt biztosítni. A hosszú távú munknélküliség muttói három állm esetében hiányoztk. Az utolsó fogllkozási viszonytól eltelt időtrtm és munktpsztlttl nem rendelkező ktegóri gykrn összefüggésben vn, s esetenként z előbbi fogllt mgábn munktpsztlttl nem rendelkezők körét is. Az előbbire vontkozó bázisérték nyolc, míg záró dt két országnál hiányzik. Az utóbbinál egy lpdt és ht kimeneti dt nem került rögzítésre. Rádásul legutóbbi munkviszonyr vontkozó dt esetenként z zót eltelt évek számábn lett kifejezve, más esetekben zon személyek százlékos rányábn, hol munkábn eltöltött éveket meghldj legutóbbi munkviszonytól eltelt idő. Bár mindkettő informtív, z index csk z előbbi dtokt emelte be számításb könnyebb kezelhetőség mitt. Azon fitlok rány tekintetében, kik sem okttásbn, sem képzésben nem vesznek részt, de nem is fogllkozttottk (youth NEET), 8

5 lppont szintén inkább kiinduló dtok hiányoznk (öt országbn), fontos jelzőértéke mitt záró évben már csk egy ország nem szolgálttott dtot. Eredmények, tendenciák Az értékelés során tábláztos formábn közöljük 2005-ös bemeneti bázisév dtit z egyes muttók tekintetében teljes re, rom re, vlmint, hol rendelkezésre állt ilyen dt, ott rom re vontkozón külön is. Az évtized záráskor felvett 2014-es kimeneti dtokt ugynilyen bontásbn ismerhetjük meg. A táblázt utolsó oszlopi A rom nek teljes hez vetett lemrdását muttják bázisévben és záró évben, végső dt pedig rr világít rá, hogyn változott z időszk ltt ez társdlmi távolság. Az dtközlés jellege mitt z utolsó oszlop dti negtív előjel esetén fejlődő folymtról, pozitív változásokról tnúskodik, hiszen rr mutt rá, hogy szkdék csökkent. Pozitív érték viszont rom csoportnk többséghez viszonyított lemrdásábn negtív, rosszbbodó tendenciár hívj fel figyelmet! Albáni Albániábn z Évtized időszk ltt fogllkozttottsági muttóbn korábn tpsztlhtó lemrdás romák esetében jelentősen mérséklődött. A rom erőteljes felzárkózás figyelhető meg, többségi társdlom (múgy nem túl jó) muttójához képest 2014-ben már csk 3 %-os lemrdás. Ugynkkor miközben z lbán lkosság körében mgs fekete gzdságbn fogllkozttotti rány 10 év ltt vlmelyest csökkent, s mérsékelten sikerült fehéríteni z lbán gzdságot és munkerő-picot, romák informális szektorbn vló elhelyezkedése mrkánsbbá vált, s z ktív korbn lévő rom nek korábbi 35%-hoz képest 2014-ben már 45%- nem legális gzdság körébe trtozó munkákból élt. Itt két vizsgált populáció ellentétes irányú folymti társdlmi távolság növekedését, romák legális gzdságból történő kirekesztődésének fokozódását jelzik. Az lbán gzdság nehézségeit jelzi z évtizedben munknélküliségi muttó növekedése teljes fogllkozttotti körben. A rom nél zonbn eközben jvult ez z dt, tehát társdlmi lemrdás csökkent, ám többségi társdlom tgjihoz képest mrkáns különbség áll fenn továbbr is. Hsonló tendenciák érvényesek hoszszú távú munknélküliségre is, zonbn itt jelentősebb jvulás figyelhető meg rom körében, felzárkózás is erőteljesebb volt, de különbség többségi csoporthoz képest, h nem is olyn mértékben, mint munknélküliség összesített értékénél, de fennáll. A romák közül többen tudnk egy évnél rövidebb idő ltt visszkpcsolódni munk világáb. Ez vlószínű fogllkozttás terén elindított rom támogtó progrmok htását muttj. Ugynkkor z előző muttóvl összevetve rr is rávilágít, hogy ez fjt támogtás időleges, s nnk lejárt után támogtottk ismét munknélkülivé válhtnk, hiszen ez muttó nem csökken hsonló intenzitássl! A semmilyen munktpsztlttl nem rendelkező év közötti csoport köre növekedett Albániábn vizsgált intervllumbn, s rom csoporton belül mgsbb z rány, ez különbség zonbn szintén erősen redukálódott, korábbi 24-hez képest 2014-ben már csk 9%-os lemrdás. 9

6 romológi A fitlok NEET muttój ngyon mgs z országbn, hiszen 2005-ben éves korosztály több, mint fele sem z iskolrendszerben, sem munkerőpicon nem volt jelen. Ez z érték sokt jvult 2014-re, már csk fitlok 35%- lebeg. Az lbánii romák körében zonbn ez muttó is mgsbb volt bázis évben, s miközben z évtized során jvulás figyelhető meg, ez nem olyn mértékű, mint nem rom fitlok integrálás rendszerbe. E téren jelentősen nőttek rom fitlok esély különbségei, nőtt kirekesztődésük. A munkerő-picról vló kiszorulás hgyományos nemi szerepek mitt fokozottbb, jóvl lcsonybb rom fogllkozttottság, s mgsbb munknélküliségi muttó is körükben, ugynkkor kevésbé szorulnk fekete gzdság színterei felé, de miközben z ilyen típusú munkviszony z össztársdlom szintjén csökkent, es évtized közepére z lbánii rom is férfitársikhoz hsonló mértékben fokozottn szorultk be e fogllkozttási formákb. A támogtó progrmok htás rom hosszú távú munknélküliségi rátájánk csökkenésében is érzékelhető, ugynúgy, mint rom férfik esetében, zonbn itt is jóvl mgsbb zon rány, kik egy évnél tovább munk nélkül vnnk. A rom szélesebb köre trtozik zok köré, kiknek soh nem volt munkáj. S év közötti rom hölgyek is mgsbb ránybn szorulnk ki z okttás, s ugynkkor munkerőpic terepéről is, vlószínűleg itt is trdicionális csládi szerepek, lányok ori házsságkötése és nyává válás áll háttérben. A youth NEET muttó terén fitl rom lányok körében lig figyelhető meg jvulás. Összességében elmondhtó, hogy fogllkozttás terén z rr vontkozó legtöbb muttó tnúság szerint sikerült mérsékelni romák kirekesztődését, esetében ezek z eredmények mérsékeltebbek. Muttó 2005 (Forrás: Inclusion 2014 (Forrás: Inclusion fogllkozttás A rom lemrdás (2005) (sját A rom lemrdás (2014) (forrás: Polónyi I., 2016.) Változás rom lemrdásábn (sját Fogllkozttottsági rát Informális szektorbn fogllkozttottk rány Munknélküliségi rát Hosszú távú munknélküliségi rát Legutóbbi munkviszony n. n. n. n. n. n. n. n. n. Munktpsztlttl nem rendelkezők rány Sem fogllkozttásbn, sem okttásbn, képzésben részt nem vevő fitlok rány

7 lppont Boszni-Hercegovin Az ország tekintetében fogllkozttási integrációt mérő muttók jelentős része nem került közlésre. Ami hiányos dtsorból is leszűrhető, hogy rom lkosságnk lemrdás vn múgy sem kedvező muttókkl jellemezhető országos dtokhoz képest. Miközben ez utóbbi dt z ktív korúk fogllkozttottság tekintetében mindössze 35% 2014-ben, rom populáció megfelelő csoportjánál csk 19%, s rom hátrány még jelentősebb, közülük csk 5%-nk vn munkáj. A romák közt 15%-nyivl többen nem rendelkeznek semmilyen munktpsztlttl (ez csoport év közötti tgjink 84%-r, rom 90%-ár igz). Muttó 2005 (Forrás: Inclusion 2014 (Forrás: Inclusion fogllkozttás A rom lemrdás (2005) (sját A rom lemrdás (2014) (forrás: Polónyi I., 2016.) Változás rom lemrdásábn (sját Fogllkozttottsági rát n. n. n n. 36 n. Informális szektorbn fogllkozttottk rány n. n. n. n. n. n. n. n. n. Munknélküliségi rát n n Hosszú távú munknélküliségi rát n. n. n. n. n. n. n. n. n. Legutóbbi munkviszony n. n. n. n. n. n. n. n. n. Munktpsztlttl nem rendelkezők rány Sem fogllkozttásbn, sem okttásbn, képzésben részt nem vevő fitlok rány n. n. n n. 15 n. n. n. n. n. n. n. n. n. n. Bulgári A többségi hez képest ngyon lcsony (kb. hrmd) z ország rom lkosságánk fogllkozttottság, s ez helyzet 2005 és 2014 között picit jvult tekintetben, hogy miközben z országos fogllkozttottsági dtok 4%pontnyit, ddig rom re vontkozó dt ennél szerényebb mértékben, de 2%pontnyit növekedett. Közben zonbn lemrdás nőtt romák rovásár, s ez esetében még kifejezettebb. Az ktív korú rom nek még mindig csk 17%- rendelkezik munkviszonnyl. A fekete gzdság jelenléte z országbn nem meghtározó, de korábbn rom munkválllói réteg 14%- itt szerzett jövedelmet, z múgy sem túl mgs informális szektor muttó 2014-re tovább mérséklődött, s rom munkerő vontkozásábn ez visszszorulás még kifejezettebb. 11

8 romológi A munknélküliségi rát dti is muttják társdlmi különbségeket, z országos 10%-os dt bulgárii romák közt már 2005-ben is több, mjd két és félszerese volt, 2014-re pedig z országos dtoknk nemzetközi gzdsági folymtok mitti emelkedése mellett romák körében nnk több, mint háromszorosár nőtt, társdlmi szkdék jelentősen szélesedett. Hsonló romlás rjzolódik ki több, mint egy éve munk nélkül levők rányit tekintve is. A munknélküliek közt legutóbbi munkviszony ót eltelt idő átlgos hosszábn is látszik kirekesztődés, z átlgos 3,9 hónppl szemben romák 6,3 hónpot, rom 7 hónpot várnk, míg újr munkviszonyt tudnk létesíteni. A munktpsztlttl nem rendelkezők rány mind országosn, mind rom népeség körében csökkent, s különbség két csoport közt számottevően mérséklődött. A sem fogllkozttásbn, sem okttásbn, sem képzésben részt nem vevő fitlok rány zonbn mgs. Az országos dt megfelelő csoport negyedét öleli fel, romáknál zonbn korosztály 70%- érintett volt 2005-ben, míg 2014-re vlmelyest jvult ez z érték, már csk 60%-uk szorul ki z okttás-képzés és munkerőpic színtereiről. Muttó 2005 (Forrás: Inclusion 2014 (Forrás: Inclusion fogllkozttás A rom lemrdás (2005) (sját A rom lemrdás (2014) (forrás: Polónyi I., 2016.) Változás rom lemrdásábn (sját Fogllkozttottsági rát Informális szektorbn fogllkozttottk rány Munknélküliségi rát Hosszú távú munknélküliségi rát Legutóbbi munkviszony n. n. n. 3,9 6,3 7 n. 2,4 n. Munktpsztlttl nem rendelkezők rány Sem fogllkozttásbn, sem okttásbn, képzésben részt nem vevő fitlok rány n n

9 lppont GALÉRIA Cseh Köztársság Az országbn bár rom fogllkozttottság lig fele teljes re jellemző értéknek z ktív korúk munkerő-pici részvétele növekedett vizsgálti periódusbn. A romák dt ngyobb mértékben növekedett, mi jelzi fogllkozttási célkitűzések, s rom lemrdásánk csökkentésére tett erőfeszítések sikerességét. Az informális szektorbn jobbár rom munkerő fogllkozttás vlósul meg. A munknélküliségi rát Csehország esetében is jelzi rom kirekesztődését, de vizsgált időtávon jvulás figyelhető meg, ez különösen rom munkválllók esetében volt mrkáns. A hosszú távú munknélküliség is elsősorbn őket érinti, de e téren is látványos jvulás muttkozik, felére esett vissz zok rány, kik egy évnél hosszbb ideig munkerőpicon kívülre szorultk, de még így is négyszer kisebb erre z esélye egy nem rom munkválllónk. A legutóbbi munkviszony átlgos hosszár irányuló dt is lemrdást és hátrányos helyzetet jelez munk világábn, mint hogy fogllkozási jogviszonyl soh nem rendelkezettek rányink látványos eltérései is. A fitl felnőttek NEET értéke szintén z esélyegyenlőtlenséget tükrözi, hiszen ez rom korosztálynál ötször gykrbbn fordul elő, mint teljes éves korcsoportjánál, s rom fitl férfik több, mint 64%-, közül 74%-nál is többen kimrdnk z okttásból és munk világából is. 13

10 romológi Muttó 2005 (Forrás: Inclusion 2014 (Forrás: Inclusion fogllkozttás A rom lemrdás (2005) (sját A rom lemrdás (2014) (forrás: Polónyi I., 2016.) Változás rom lemrdásábn (sját Fogllkozttottsági rát Informális szektorbn fogllkozttottk rány n. n. n n. 10 n. Munknélküliségi rát Hosszú távú munknélküliségi rát Legutóbbi munkviszony n. n. n. 3,1 5 7 n. 1,9 n. Munktpsztlttl nem rendelkezők rány Sem fogllkozttásbn, sem okttásbn, képzésben részt nem vevő fitlok rány n. n. n n. 26 n. 13,3 64,1 74, , ,8 Mgyrország Hzánk esetében térség országink legtöbbjénél vlmivel kisebb, de így is erős eltérés muttkozott 2005-ös év hivtlos fogllkozttottsági rányink különbségében, s ez differenci csökkent is 2014-re, esélyegyenlőségről zonbn munk világábn sem beszélhetünk továbbr sem. Az informális szektorbn dolgozók rány átlgosn is mgs, de romáknál ez közel kétszeres vlószínűséggel áll fenn. A rom, cigány ngyjából társdlmi átlgnk megfelelő ránybn sodródnk fekete gzdság felé, ez tehát elsősorbn cigány férfi munkerő terepe. A munknélküliségi rát (leglábbis szolgálttott hivtlos dtok szerint) ben nem volt látványosn mgsbb cigány munkerő körében, de 2014-re z kkor már jvuló hzi muttók mellett romák muttój romlott. E téren társdlmi távolság vizsgált időszkbn 18%pontnyit növekedett. Nincs bázisdt hosszú távú munknélküliségre vontkozón, de vlószínű, itt is fenti tendenci jellemző, 2014-es muttók ugynis ngy különbséget muttnk cigány, rom hátrányár, hiszen munk nélkül lévők több, mint fele már leglább egy éve nem dolgozott. A legutóbbi munkviszony nem mutt különbséget, vgy munkerő-pici diszkriminációt, mint hogy munktpsztlttl nem rendelkezők rány sem. Az okttásból, képzésből és fogllkozttásból egyszerre kiszoruló fitlok rány zonbn romák közt jelentősen mgsbb, s rom lányoknál még inkább felszökik ez muttó. 14

11 lppont GALÉRIA Muttó 2005 (Forrás: Inclusion 2014 (Forrás: Inclusion fogllkozttás A rom lemrdás (2005) (sját A rom lemrdás (2014) (forrás: Polónyi I., 2016.) Változás rom lemrdásábn (sját Fogllkozttottsági rát n Informális szektorbn fogllkozttottk rány n. n. n n. 11 n. Munknélküliségi rát 7 12 n n Hosszú távú munknélküliségi rát n. n. n n. n. 12 n. Legutóbbi munkviszony n. n. n. 4,0 3,9 5,4 n. -0,1 n. Munktpsztlttl nem rendelkezők rány Sem fogllkozttásbn, sem okttásbn, képzésben részt nem vevő fitlok rány n. n. n n. 0 n. n. n. n n. 7 n. 15

12 romológi GALÉRIA Mcedóni Mcedóniábn fogllkozttottsági ránybn semmilyen változás nem figyelhető meg, rom munkerő fogllkozttottság teljes lcsony ktivitásához képest is lcsonybb, hhoz körülbelül kéthrmd. Rádásul 2005-ös dthoz képest növekedett fekete gzdságnk munkerő felszívó szerepe, s jelentősen nőtt ez z ország rom ének körében, hol gzdságilg ktív korú fogllkozttottk több, mint fele (59%) csk illegálisn tlál munkát. Ez erősen ht kereseti viszonyokr, társdlombiztosítási ellátásokr, vlmint jövőbeli nyugdíjs kilátásokr is e körnél. A munknélküliségi rát 2005-ben ngyon mgs volt, de kimgslón rom munkválllók közt, 2014-re z országos érték mintegy felére csökkent, s mérséklődött rom csoportnál is, de így is munkképes korúk mjdnem felének nincs munkáj. A társdlmi távolság két csoport közt lig csökkent. Ngyobb eredmények látsznk hosszú távú munknélküliség felszámolás terén, s bár itt is látszik jelentős különbség két vizsgált populáció között ( romáknál ez z érték kétszeres), különbség 8%pontnyit mérséklődött, felzárkózás vlószínűleg elindult. A rom munknélkülieknek vlmivel hosszbb idejükbe kerül átlgosn, mire ismét munkáb állhtnk. A munktpsztlttl nem rendelkezők köre z ktív korú csoportbn közelebb került egymáshoz, mert miközben mcedón lkosság körében erősen növekedett muttó, z ország rom énél jelentősen csökkent. A fitlok NEET muttójábn gykorltilg nem volt változás. A helyzete klsszikus mintát muttj, fogllkozttottság lcsonybb körükben, de fekete gzdságbn kisebb részvételük (bár ez 2014-re meghldt rom férfik dtit). A ngyobb ránybn munknélküliek, egy évnél tovább is, többen vnnk, kiknek nincs munktpsztlt és többen zon 15 és 24 év közti lányok is, kik nem tnulnk, nem dolgoznk, s éppen átképzésen sem vesznek részt. 16

13 lppont Muttó 2005 (Forrás: Inclusion 2014 (Forrás: Inclusion fogllkozttás A rom lemrdás (2005) (sját A rom lemrdás (2014) (forrás: Polónyi I., 2016.) Változás rom lemrdásábn (sját Fogllkozttottsági rát Informális szektorbn fogllkozttottk rány Munknélküliségi rát Hosszú távú munknélküliségi rát Legutóbbi munkviszony n. n. n. 5,4 7,0 5,3 n. 1,6 n. Munktpsztlttl nem rendelkezők rány Sem fogllkozttásbn, sem okttásbn, képzésben részt nem vevő fitlok rány Montenegró Montenegróbn Dekád évei ltt vlmivel jvult munkerőpic helyzete, ez éreztette htását rom fogllkozttottságár is, 10 százlékponttl csökkent társdlmi távolság e téren. A rom munkképes korú fogllkozttottk túlnyomó többsége zonbn nem tiszt gzdság keretein belül szerzi jövedelmét (2005: rom dolgozó férfik 80%-, 78%-), s itt két nem tekintetében sincs jelentős különbség. Bár 2015-re z országbn ezt mgs értéket sikerült minimálisr visszszorítni, rom munkerő esetében nem tisztult ki ilyen mértékben munkviszony, még mindig több mint felük érintett. A munknélküliségi rát mgs, rom férfik közt 58%-os, körében viszont 83%-r ment fel Dekád nyitó évében. Az dtok 2014-re sokt jvultk, de ngy társdlom muttójához viszonyított lemrdás rom nél megmrdt. Hsonló helyzet hosszú távú munkviszony nélküli kör esetében is. A legutóbbi munkviszonytól eltelt időszk átlgos hosszát nézve érdekes dtokkl tlálkozunk, itt minth már 2005-ben is jobb helyzete lett voln romáknk, kik átlgosn 1,3 hónp ltt el tudtk helyezkedni, szemben z ország egészére vontkozó 5,9 hónpos értékkel re ez z előny még tovább nőtt, mert miközben egy átlgos munknélküli már 14 hónpot vár, míg újr munkáb állht, romák csk kicsit többet, mint kilenc évvel korábbn (3,1 hónpot). A növekvő értékek tehát e jelzőszám tekintetében nehezedő helyzetre hívják fel figyelmet. A rom munkerő kedvező esélyeit minden bizonnyl fogllkozttást támogtó progrmok indukálják. Emellett zért jóvl többen vnnk montenegrói romák közt, kiknek nincs munktpsztlt, s bár társdlmi távolság e tekintetben sokt mérséklődött, itt teljes 17

14 romológi romló muttói állnk inkább háttérben. A rom női munkerő körében szintén drsztikusn nőtt zok köre, kik még soh nem álltk lklmzásbn, nem volt munkviszonyuk. A fitl felnőttek munkerőpicról, okttásból, képzésből vló egyszerre történő kirekesztődésének erőssége csökkent, s leginkább rom populáció körében, így fitlok esélyei kerültek tlán legközelebb mcedón többségi éhez. Muttó 2005 (Forrás: Inclusion 2014 (Forrás: Inclusion fogllkozttás A rom lemrdás (2005) (sját A rom lemrdás (2014) (forrás: Polónyi I., 2016.) Változás rom lemrdásábn (sját Fogllkozttottsági rát Informális szektorbn fogllkozttottk rány Munknélküliségi rát Hosszú távú munknélküliségi rát Legutóbbi munkviszony 5,9 1,3 1,8 14,0 3,1 2,0-4,6-10,9 +6,3 Munktpsztlttl nem rendelkezők rány Sem fogllkozttásbn, sem okttásbn, képzésben részt nem vevő fitlok rány Románi A fogllkozttottsági muttó miközben z országos helyzet nem változott rom nél ngyon visszesett vizsgált periódus ltt, s így történt ez rom körében is. Ezáltl társdlmi esélyei rom, cigány csoportnk csökkentek. A munkávl rendelkezők informális szektorb szorulás is ezt erősíti. Bár munknélküliségi rát cigányok körében csökkent, s különbség is mérséklődött, 2005-ben z országos érték mjd htszoros volt, 2014-re már csk lig ötszörös szorzó. A rom közt mgsbb muttókkl tlálkozunk, hsonló mértékben jvuló tendenciávl. A többi muttó tekintetében nem tudunk változásról képet lkotni, de minden esetben rom csoportok hátrányos helyzetét, s zon belül hlmozott hátrányit vetítik elénk. 18

15 lppont GALÉRIA Muttó 2005 (Forrás: Inclusion 2014 (Forrás: Inclusion fogllkozttás A rom lemrdás (2005) (sját A rom lemrdás (2014) (forrás: Polónyi I., 2016.) Változás rom lemrdásábn (sját Fogllkozttottsági rát Informális szektorbn fogllkozttottk rány n. n. n n. 41 n. Munknélküliségi rát Hosszú távú munknélküliségi rát n. n. n. n. n. n. n. n. n. Legutóbbi munkviszony n. n. n. 3,2 5,1 5,6 n. 1,9 n. Munktpsztlttl nem rendelkezők rány Sem fogllkozttásbn, sem okttásbn, képzésben részt nem vevő fitlok rány n. n. n n. 25 n. n. n. n n. n. 32 n. 19

16 romológi Szerbi A viszonylg mgs fogllkozttottsági rány ellenére is muttkoznk rom hátrányi z összes muttó tekintetében bár eltérő ngyságrendben. A romák munkerő-pici integrációjábn Évtized évei ltt sikerült egyes területeken áttörést elérni. Ezt jelzi fogllkozttottság erőteljes jvulás körükben, különösen et tekintve. A munknélküliek rány vlmelyest csökkent rövid, illetve hosszbb távon is. A munk nélkül töltött időszk hosszábn nem tpsztlhtó jelentős különbség. Annál ngyobb zok rányábn, kik z ktív korosztályból nem rendelkeznek munktpsztlttl s e téren rom csoport hátrány sokt növekedett. A fitlok közt is mgs zok rány, kik z ktív élet minden területéről kiszorulnk. Ez feltűnően, térség többi országához képest igen mgs rányt jelent teljes re vontkozón is (2005-ben 80%, 2014-ben már csk 79%), s egy kicsit mgsbb romák éves csoportjábn (85, ill. 81%), rom fitl nél még mgsbb ez kirekesztődés (95, vlmint későbbi mintszolgálttásnál 92%). Az informális munkák gykrbbn fordulnk elő rom csoport dolgozói körében. Muttó 2005 (Forrás: Inclusion 2014 (Forrás: Inclusion fogllkozttás A rom lemrdás (2005) (sját A rom lemrdás (2014) (forrás: Polónyi I., 2016.) Változás rom lemrdásábn (sját Fogllkozttottsági rát Informális szektorbn fogllkozttottk rány n. n. n n. 9 n. Munknélküliségi rát Hosszú távú munknélküliségi rát Legutóbbi munkviszony 4 5 n. 3 4 n Munktpsztlttl nem rendelkezők rány Sem fogllkozttásbn, sem okttásbn, képzésben részt nem vevő fitlok rány

17 lppont GALÉRIA Szlováki Észki szomszédunknál z ottni rom munkképes korúk fogllkozttottság ngyon lcsony volt Dekád elején z országnk régió átlgához képest jobbn teljesítő gzdság mellett, s ez lig jvult z évtized zárásáig. A többségi lkossághoz viszonyított erős lemrdás tehát ezen index-szám vontkozásábn megmrdt, kicsit csökkent. A rom körében korábbn jellemző végletesen lcsony munkerő-pici részvétel későbbi dtszolgálttáskor már közelíti férfi társikét ben gykorltilg nem volt különbség rom és nem rom viszonyltbn z informális tevékenységek elterjedtségét illetően, elég lcsony z érték re viszont miltt visszszorult ez z átlgos munkválllók közt, sokt emelkedett rom munkerő körében. Ekkor már mjdnem minden rom állásbn lévőt fekete gzdság trt el. A társdlmi távolság tehát e muttónál sokt növekedett. Ugynígy nőtt lemrdás munknélküliséget jelző muttónál is, ez z dt sokt jvult z össz tekintetében, s egészen picit, 1 %-nyit rom csoportbn. Nem úgy nél, kik közül 2005-ben felének, 2014-ben már háromnegyedének nem volt munkáj. S romák körében munknélküliség trtós. Többen vnnk egy évnél hoszszbb ideig munk világától távol, rádásul szkdék növekedett z időszk során, s legutóbbi munkviszonytól eltelt idő átlg is mjdnem kétszerese z országos átlgnk. A munktpsztlttl nem rendelkezők z ktív korosztálybn több mint kétszer nnyin vnnk, s fitlok teljes társdlmi mrginlizációját is sokkl erőteljesebbnek muttj Youth Neet dt. 21

18 romológi Muttó 2005 (Forrás: Inclusion 2014 (Forrás: Inclusion fogllkozttás A rom lemrdás (2005) (sját A rom lemrdás (2014) (forrás: Polónyi I., 2016.) Változás rom lemrdásábn (sját Fogllkozttottsági rát Informális szektorbn fogllkozttottk rány Munknélküliségi rát Hosszú távú munknélküliségi rát Legutóbbi munkviszony n. n. n. 3,9 7,0 8,5 n. 3,1 n. Munktpsztlttl nem rendelkezők rány Sem fogllkozttásbn, sem okttásbn, képzésben részt nem vevő fitlok rány n. n. n n. 24 n Spnyolország Az eddig áttekintett Közép-Kelet-, Dél-Kelet-Európi országcsoporttól mind földrjzilg, mind történelmi, gzdság- és társdlomtörténeti vontkozásbn távol eső Spnyolország logikusn legfeljebb z itt élő rom populáció számosságát tekintve illeszthető fenti sorb. Nem volt véletlen zonbn Integráció Évtizede progrmhoz történő cstlkozás. A fogllkozttottságr vontkozó muttók erősen tendálnk korábbn látott jellegzetességekhez. A fogllkozttottk rány z ktív korcsoportbn gykorltilg poszt szocilist országok közül többel (Mgyrország, Szlováki, Románi, Bulgári, Albáni) egy szinten állt, Csehországbn és Szerbiábn zonbn megelőzte spnyol muttót. A gzdsági válság mitt Spnyolországbn még tovább romlott helyzet, s ez nem hgyt érintetlenül z ország összlkossághoz képest korábbn is gyengébben fogllkozttott cigány ét sem. Ez férfikt jobbn érintette, vizsgált időintervllumbn spnyol cigány előrébb léptek, s korábbi, férfikéhoz viszonyított elmrdásuk után fogllkozttottsági muttójukbn meg is előzték zokt. A kedvezőtlen gzdsági folymtokt jelzi z is, hogy miközben z ezredforduló utáni években fekete gzdság nem játszott szerepet z ország életében, tíz évvel később már munkválllók egyhrmd csk ilyen formábn tlál jövedelemszerzési lehetőséget ben még spnyol cigány nél sem volt ilyen kiterjedt z illegális munkviszony (24%- dolgozók körének), 2014-re zonbn már mjdnem kéthrmduk szorul e fogllkozttási környezetbe. A gzdsági folymtok úgy tűnik, nem etniki lpon válogttk, hiszen társdlmi távolság mindvégig változtlnul megmrdt. 22

19 lppont A munknélküliségi rát rom körében háromszoros volt 205-ben, ez különbség mérséklődött, mert többségi munkválllók erőteljesebben szorultk ki munk világából, de korábbi cigány munkválllók közül is sokn vesztették el megélhetésüket, s 57%-r nőtt munknélküliek rány. Úgy tűnik ugynkkor, hogy trtósbbá is vált munk nélkül töltött időszk, miközben z átlg dolgozók 9%- vn egy évnél tovább munkviszony híján, ez rom, cigány csoport esetében munknélküliek hrmd. Ez z érték-pár ismét kirekesztődés fokozódását vetíti elénk. Adtot Spnyolország viszonyiról már csk sem iskoláb, sem egyéb képzésre nem járó, sem nem dolgozók rányáról kpunk éves korcsoport körében. Ez Neet muttó is mrkánsn mgsbb z ország cigányság körében, több, mint kétszeres. Muttó 2005 (Forrás: Inclusion 2014 (Forrás: Inclusion fogllkozttás A rom lemrdás (2005) (sját A rom lemrdás (2014) (forrás: Polónyi I., 2016.) Változás rom lemrdásábn (sját Fogllkozttottsági rát Informális szektorbn fogllkozttottk rány 1 24 n Munknélküliségi rát Hosszú távú munknélküliségi rát 1 5 n n Legutóbbi munkviszony n. n. n. n. n. n. n. n. n. Munktpsztlttl nem rendelkezők rány Sem fogllkozttásbn, sem okttásbn, képzésben részt nem vevő fitlok rány n. n. n. n. n. n. n. n. n. n. n. n n. n. 26 n. Összegzés Szemben z okttás területére irányuló társdlmi integrációt, esélyegyenlőséget erősítő projektekkel, bevtkozásokkl, melyek látványos eredményeket elsősorbn hosszbb távon, most bevont, progrmokkl megcélzott és erősített csoport mjdni társdlmi, munkerő-pici integrálódás során tudnk felmuttni; fogllkozttáspolitiki bevtkozások gyorsbb htást, megtérülést képesek generálni. Htásuk rövid távon már érzékelhető kéne legyen, hiszen támogtásbn részesített munkáb állás zonnl muttkozik különféle elemzésre hsznált dtok terén. Sőt pont e rövid távú htás mitt jól felhsználhtók sttisztiki muttók gyors jvításár, látványos eredmények igzolásár (ld. közmunk progrm hzánkbn). Lehetséges ugynkkor, hogy 23

20 romológi htási hosszbb távon elenyésznek, kikopnk, támogtó progrmok lejárt, megszűnte után. Az okttási invesztíció e tekintetben vlószínűleg trtósbbn fennmrdó htást érhet el. A fent feltételezett jellemzők ellenére úgy tűnik, Integráció Évtizede fogllkozttási integráció mérésére sorb állított muttók tekintetében sem tudott egyegy ország esetében átütő és minden területen előremuttó változásokt előidézni. Egy-egy téren h vnnk is eredmények bizonyos országoknál, más dtok ennek ellentmondv munkerő-pici kirekesztődés stgnálását, vgy fokozódását jelzik. 1. ábr: A Integráció Évtizede Progrm résztvevő országink sorrendje rom üknek többségi társdlomhoz viszonyított lemrdás lpján fogllkozttás területén (2005) 2. ábr: A Integráció Évtizede Progrm résztvevő országink sorrendje rom üknek többségi társdlomhoz viszonyított lemrdás lpján fogllkozttás területén (2014) 24

21 lppont 3. ábr: A rom többségi társdlomhoz viszonyított lemrdásánk változás fogllkozttás területén Integráció Évtizede Progrm résztvevő országibn ( ) Végezetül fogllkoztási projektekkel kpcsoltbn is meg kell említeni, hogy tnulmánybn hsznált mtemtiki sttisztiki jellegű megközelítés koránt sem legkifejezőbb eszköz z egyes országokbn lezjlott társdlmi integrációt erősítő progrmok és zok vlós htásink, htékonyságánk pontos érzékeltetésére. Azt gondoljuk, hogy z elmúlt évtizedben elindult bevtkozási kísérletek eredményeit nem jól tükrözik ezek kissé erőltetetten képzett sttisztiki mérőszámok. Elindultk olyn folymtok, indukálódtk olyn kezdeményezések, melyek htásit inkább csk érezzük, s más eszközökkel (pl. interjúkkl, esettnulmányokkl, mélyfúrásos kuttásokkl) érzékletesebb képet lkothtunk vlós változásokról. Irodlom A Integráció Évtizede Progrm áltl megjelölt célok megvlósulási folymtánk monitoring-vizsgált Mgyrországon közötti időszkr vontkozón. Kurt Lewin Alpítvány Budpest, (letöltés: ) Bernrd Rorke, Mrgret Mtche, Eben Friedmn (2015): A Lost Decde? Reflections on Inclusion Decde of Inclusion Secretrit Foundtion. Budpest (letöltés: november 30.) Eben Friedmn (2015); Decde of Inclusion Progress Reporthttp:// undp.org/content/dm/rbec/docs/dori%20report.pdf (letöltés: november 30.) Inclusion Index Decde of rom inclusion secretrit foundtion, september (letöltés: ) 25

22 romológi GALÉRIA Polónyi István: Emberi erőforrásink 21. százd. Gondolt Kidó, Budpest, Integráció Évtizede Kuttási Jelentés Decde Intelligence A romák társdlmi befogdását előmozdító projektek sikerességét vgy kudrcát befolyásoló tényezőkről. Integráció Évtizede Titkárság Alpítvány, ISBN: , romdecde.org/cms/uplod/file/9791_file13_evtized-kuttsi-jelentes.pdf (letöltés: ) 26