FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, szeparábilitás, kompaktság. Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar



Hasonló dokumentumok
DiMat II Végtelen halmazok

Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1

Fraktálok. Hausdorff távolság. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék március 14.

Folytonos görbék Hausdorff-metrika Mégegyszer a sztringtérről FRAKTÁLGEOMETRIA. Metrikus terek, Hausdorff-mérték. Czirbusz Sándor

FRAKTÁLGEOMETRIA Feladatok. Czirbusz Sándor április 16. A feladatok végén zárójelben a feladat pontértéke található.

Metrikus terek, többváltozós függvények

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

4. Fogyasztói preferenciák elmélete

Matematika alapjai; Feladatok

Topológiai alapismeretek

FRAKTÁLGEOMETRIA. Példák fraktálokra I. Czirbusz Sándor február 1. Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Analízis évfolyam. Szerkesztette: Surányi László július 5.

Gazdasági Matematika I.

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

A valós számok halmaza

harmadik, javított kiadás

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Diszkrét matematika I.

A Baire-tételről egy KöMaL feladat kapcsán

Fraktálok. Bevezetés. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék Tavasz

f(x) a (x x 0 )-t használjuk.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Matematikai logika és halmazelmélet

Diszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek

Készítette: Ernyei Kitti. Halmazok

1. A kísérlet naiv fogalma. melyek közül a kísérlet minden végrehajtásakor pontosan egy következik be.

2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK

Alapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Differenciálgeometria

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok

11. előadás. Konvex poliéderek

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika 2.

Fraktálok. Klasszikus fraktálpéldák I. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék

10. előadás. Konvex halmazok

1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet!

1. tétel - Gráfok alapfogalmai

INFORMATIKAI KAR. Funkcionálanalízis a jelfeldolgozás és a szimuláció matematikai alapjai

Analízis I. beugró vizsgakérdések

A matematika nyelvér l bevezetés

Analízis I. Vizsgatételsor

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

1.9. B - SPLINEOK B - SPLINEOK EGZISZTENCIÁJA. numerikus analízis ii. 34. [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet. = r (m 1) n = r m + n 1

TDK dolgozat. BME TTK, Matematika BSc, III. évfolyam. Rényi A. Matematikai Kutatóintézet és docens, BME SZIT

Előfeltétel: legalább elégséges jegy Diszkrét matematika II. (GEMAK122B) tárgyból

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós

Diszkrét matematika I.

Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy

Analízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén

Debreceni Egyetem. Kalkulus I. Gselmann Eszter

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

1. Absztrakt terek 1. (x, y) x + y X és (λ, x) λx X. műveletek értelmezve vannak, és amelyekre teljesülnek a következő axiómák:

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Direkt limesz, inverz limesz, végtelen Galois-bővítések

Diszkrét matematika 1. középszint

A Matematika I. előadás részletes tematikája

Diszkrét matematika I.

Funkcionálanalízis. Gyakorló feladatok március 22. Metrikus tér, normált tér és skalárszorzat tér

Dr. Vincze Szilvia;

Geometria 1 normál szint

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 1.

Vektorterek. Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az. szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a. vektortér fogalma.

Leképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.

Diszkrét matematika 2. estis képzés

minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.

Geometria 1 normál szint

Függvények határértéke és folytonossága

2014. november 5-7. Dr. Vincze Szilvia

Diszkrét matematika 1. estis képzés

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

6. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 6. előadás Bázis, dimenzió

Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása

4. Az A és B események egymást kizáró eseményeknek vagy idegen (diszjunkt)eseményeknek nevezzük, ha AB=O

Halmazok; a matematikai logika elemei 1.1. A halmaz fogalma; jelölések

Diszkrét matematika 1.

Átírás:

Metrikus terek, szeparábilitás, kompaktság Czirbusz Sándor czirbusz@gmail.com Komputeralgebra Tanszék ELTE Informatika Kar 2010. március 7.

Vázlat 1 Szeparábilitás Definíciók A szeparábilitás ekvivalens megfogalmazásai Tétel Bizonyítás Példák 2 Alapozás A kompaktság fajtái A deiníciók kövekezményei I

Definíciók Definíciók 1 Az S metrikus tér részhalmazainak U családját az A S lefedésének nevezzük, ha A előáll U-beli halmazok uniójaként. 2 megszámlálható, véges, nyílt lefedések, rész-lefedés. 3 U végesmetszet tulajdonságú, ha bármely véges részrendszerének a metszete nemüres. 4 S szeparábilis, ha van megszámlálható sűrű részhalmaza. 5 S kielégíti a második megszámlálhatósági axiómát, ha van megszámlálható nyílt bázisa. 6 S Lindelöf tulajdonságú, minden nyilt lefedésének van megszámlálható rész-lefedése.

Definíciók Definíciók 1 Az S metrikus tér részhalmazainak U családját az A S lefedésének nevezzük, ha A előáll U-beli halmazok uniójaként. 2 megszámlálható, véges, nyílt lefedések, rész-lefedés. 3 U végesmetszet tulajdonságú, ha bármely véges részrendszerének a metszete nemüres. 4 S szeparábilis, ha van megszámlálható sűrű részhalmaza. 5 S kielégíti a második megszámlálhatósági axiómát, ha van megszámlálható nyílt bázisa. 6 S Lindelöf tulajdonságú, minden nyilt lefedésének van megszámlálható rész-lefedése.

Definíciók Definíciók 1 Az S metrikus tér részhalmazainak U családját az A S lefedésének nevezzük, ha A előáll U-beli halmazok uniójaként. 2 megszámlálható, véges, nyílt lefedések, rész-lefedés. 3 U végesmetszet tulajdonságú, ha bármely véges részrendszerének a metszete nemüres. 4 S szeparábilis, ha van megszámlálható sűrű részhalmaza. 5 S kielégíti a második megszámlálhatósági axiómát, ha van megszámlálható nyílt bázisa. 6 S Lindelöf tulajdonságú, minden nyilt lefedésének van megszámlálható rész-lefedése.

Definíciók Definíciók 1 Az S metrikus tér részhalmazainak U családját az A S lefedésének nevezzük, ha A előáll U-beli halmazok uniójaként. 2 megszámlálható, véges, nyílt lefedések, rész-lefedés. 3 U végesmetszet tulajdonságú, ha bármely véges részrendszerének a metszete nemüres. 4 S szeparábilis, ha van megszámlálható sűrű részhalmaza. 5 S kielégíti a második megszámlálhatósági axiómát, ha van megszámlálható nyílt bázisa. 6 S Lindelöf tulajdonságú, minden nyilt lefedésének van megszámlálható rész-lefedése.

Definíciók Definíciók 1 Az S metrikus tér részhalmazainak U családját az A S lefedésének nevezzük, ha A előáll U-beli halmazok uniójaként. 2 megszámlálható, véges, nyílt lefedések, rész-lefedés. 3 U végesmetszet tulajdonságú, ha bármely véges részrendszerének a metszete nemüres. 4 S szeparábilis, ha van megszámlálható sűrű részhalmaza. 5 S kielégíti a második megszámlálhatósági axiómát, ha van megszámlálható nyílt bázisa. 6 S Lindelöf tulajdonságú, minden nyilt lefedésének van megszámlálható rész-lefedése.

Definíciók Definíciók 1 Az S metrikus tér részhalmazainak U családját az A S lefedésének nevezzük, ha A előáll U-beli halmazok uniójaként. 2 megszámlálható, véges, nyílt lefedések, rész-lefedés. 3 U végesmetszet tulajdonságú, ha bármely véges részrendszerének a metszete nemüres. 4 S szeparábilis, ha van megszámlálható sűrű részhalmaza. 5 S kielégíti a második megszámlálhatósági axiómát, ha van megszámlálható nyílt bázisa. 6 S Lindelöf tulajdonságú, minden nyilt lefedésének van megszámlálható rész-lefedése.

A szeparábilitás ekvivalens megfogalmazásai Tétel Tétel A következő állítások ekvivalensek : 1 S szeparábilis 2 S kielégíti a második megszámlálhatósági axiómát 3 S Lindelöf tulajdonságú

A szeparábilitás ekvivalens megfogalmazásai Tétel Tétel A következő állítások ekvivalensek : 1 S szeparábilis 2 S kielégíti a második megszámlálhatósági axiómát 3 S Lindelöf tulajdonságú

A szeparábilitás ekvivalens megfogalmazásai Tétel Tétel A következő állítások ekvivalensek : 1 S szeparábilis 2 S kielégíti a második megszámlálhatósági axiómát 3 S Lindelöf tulajdonságú

A szeparábilitás ekvivalens megfogalmazásai Tétel Tétel A következő állítások ekvivalensek : 1 S szeparábilis 2 S kielégíti a második megszámlálhatósági axiómát 3 S Lindelöf tulajdonságú

A szeparábilitás ekvivalens megfogalmazásai Bizonyítás Bizonyítás 1 2 Ha D S megszámlálható és sűrű, akkor B = {B 1n (a) : a D, n N} megszámlálható nyílt halmazrendszer, melyről D sűrű volta miatt belátható, hogy bázis. 2 3 Ha B egy megszámlálható bázis, U egy megszámlálható lefedés, akkor x S hez választható U x U és B x B, hogy x B x U x. De {B x$ B megszámlálható, ezért a megfelelő {U x} megszámlálható, és lefedése S nek 3 1 A B n = {B 1n (x) : x S} halmazcsalád minden n N esetén lefedése S nek, ezért van megszámlálható részlefedése : az A n = {B 1n (y) : y Y n} halmazcsalád, ahol Y n megszámlálható. (Kiválasztási axióma!). Belátható, hogy az S n N Un halmazcsalád megszámlálható és sűrű.

A szeparábilitás ekvivalens megfogalmazásai Bizonyítás Bizonyítás 1 2 Ha D S megszámlálható és sűrű, akkor B = {B 1n (a) : a D, n N} megszámlálható nyílt halmazrendszer, melyről D sűrű volta miatt belátható, hogy bázis. 2 3 Ha B egy megszámlálható bázis, U egy megszámlálható lefedés, akkor x S hez választható U x U és B x B, hogy x B x U x. De {B x$ B megszámlálható, ezért a megfelelő {U x} megszámlálható, és lefedése S nek 3 1 A B n = {B 1n (x) : x S} halmazcsalád minden n N esetén lefedése S nek, ezért van megszámlálható részlefedése : az A n = {B 1n (y) : y Y n} halmazcsalád, ahol Y n megszámlálható. (Kiválasztási axióma!). Belátható, hogy az S n N Un halmazcsalád megszámlálható és sűrű.

A szeparábilitás ekvivalens megfogalmazásai Bizonyítás Bizonyítás 1 2 Ha D S megszámlálható és sűrű, akkor B = {B 1n (a) : a D, n N} megszámlálható nyílt halmazrendszer, melyről D sűrű volta miatt belátható, hogy bázis. 2 3 Ha B egy megszámlálható bázis, U egy megszámlálható lefedés, akkor x S hez választható U x U és B x B, hogy x B x U x. De {B x$ B megszámlálható, ezért a megfelelő {U x} megszámlálható, és lefedése S nek 3 1 A B n = {B 1n (x) : x S} halmazcsalád minden n N esetén lefedése S nek, ezért van megszámlálható részlefedése : az A n = {B 1n (y) : y Y n} halmazcsalád, ahol Y n megszámlálható. (Kiválasztási axióma!). Belátható, hogy az S n N Un halmazcsalád megszámlálható és sűrű.

Példák Példák 1 E ω ban az {[α] : α E } megszámlálható bázis. 2 R n ben az a csupa racionális számokból álló n esek megszámlálható sűrű halmazt alkotnak.

Példák Példák 1 E ω ban az {[α] : α E } megszámlálható bázis. 2 R n ben az a csupa racionális számokból álló n esek megszámlálható sűrű halmazt alkotnak.

Alapozás Alapozás A Bolzano-Weierstrass tétel: Ha a, b R és a < b, akkor minden [a, b] beli soroztanak van torlódási pontja. ε háló: A S ε háló, ha S minden eleme ε > 0 nál közelebb van A valamelyik pontjához. Véges-metszet tulajdonság Ha F az S részhalmazainak olyan családja, hogy bármely véges részrendszerének a metszete nemüres, végesmetszet tulajdonságúnak nevezzük. Heine-Borel tétel: Ha F az [a, b] valós intervallum részhalmazainak végesmetszet tulajdonságú családja, akkor F nemüres.

Alapozás Alapozás A Bolzano-Weierstrass tétel: Ha a, b R és a < b, akkor minden [a, b] beli soroztanak van torlódási pontja. ε háló: A S ε háló, ha S minden eleme ε > 0 nál közelebb van A valamelyik pontjához. Véges-metszet tulajdonság Ha F az S részhalmazainak olyan családja, hogy bármely véges részrendszerének a metszete nemüres, végesmetszet tulajdonságúnak nevezzük. Heine-Borel tétel: Ha F az [a, b] valós intervallum részhalmazainak végesmetszet tulajdonságú családja, akkor F nemüres.

Alapozás Alapozás A Bolzano-Weierstrass tétel: Ha a, b R és a < b, akkor minden [a, b] beli soroztanak van torlódási pontja. ε háló: A S ε háló, ha S minden eleme ε > 0 nál közelebb van A valamelyik pontjához. Véges-metszet tulajdonság Ha F az S részhalmazainak olyan családja, hogy bármely véges részrendszerének a metszete nemüres, végesmetszet tulajdonságúnak nevezzük. Heine-Borel tétel: Ha F az [a, b] valós intervallum részhalmazainak végesmetszet tulajdonságú családja, akkor F nemüres.

Alapozás Alapozás A Bolzano-Weierstrass tétel: Ha a, b R és a < b, akkor minden [a, b] beli soroztanak van torlódási pontja. ε háló: A S ε háló, ha S minden eleme ε > 0 nál közelebb van A valamelyik pontjához. Véges-metszet tulajdonság Ha F az S részhalmazainak olyan családja, hogy bármely véges részrendszerének a metszete nemüres, végesmetszet tulajdonságúnak nevezzük. Heine-Borel tétel: Ha F az [a, b] valós intervallum részhalmazainak végesmetszet tulajdonságú családja, akkor F nemüres.

A kompaktság fajtái A kompaktság fajtái Sorozatkompaktság Az S metrikus tér sorozatkompakt, ha minden sorozatának van torlódási pontja S ben. Megszámlálható kompaktság Az S metrikus tér megszámlálhatóan kompakt, ha minden végtelen halmazának van torlódási pontja. Bikompaktság Az S metrikus tér bikompakt, ha bármely zárt halmazokból álló végesmetszet tulajdonságú részhalmaz-családjának a metszete nemüres. S kompakt, ha minden nyílt lefedéséből kiválasztható véges lefedés.

A kompaktság fajtái A kompaktság fajtái Sorozatkompaktság Az S metrikus tér sorozatkompakt, ha minden sorozatának van torlódási pontja S ben. Megszámlálható kompaktság Az S metrikus tér megszámlálhatóan kompakt, ha minden végtelen halmazának van torlódási pontja. Bikompaktság Az S metrikus tér bikompakt, ha bármely zárt halmazokból álló végesmetszet tulajdonságú részhalmaz-családjának a metszete nemüres. S kompakt, ha minden nyílt lefedéséből kiválasztható véges lefedés.

A kompaktság fajtái A kompaktság fajtái Sorozatkompaktság Az S metrikus tér sorozatkompakt, ha minden sorozatának van torlódási pontja S ben. Megszámlálható kompaktság Az S metrikus tér megszámlálhatóan kompakt, ha minden végtelen halmazának van torlódási pontja. Bikompaktság Az S metrikus tér bikompakt, ha bármely zárt halmazokból álló végesmetszet tulajdonságú részhalmaz-családjának a metszete nemüres. S kompakt, ha minden nyílt lefedéséből kiválasztható véges lefedés.

A kompaktság fajtái A kompaktság fajtái Sorozatkompaktság Az S metrikus tér sorozatkompakt, ha minden sorozatának van torlódási pontja S ben. Megszámlálható kompaktság Az S metrikus tér megszámlálhatóan kompakt, ha minden végtelen halmazának van torlódási pontja. Bikompaktság Az S metrikus tér bikompakt, ha bármely zárt halmazokból álló végesmetszet tulajdonságú részhalmaz-családjának a metszete nemüres. S kompakt, ha minden nyílt lefedéséből kiválasztható véges lefedés.

A deiníciók kövekezményei I A deiníciók kövekezményei I Tétel Tétel Ha S sorozatkompakt, akkkor minden ε > 0 esetén van ε hálója.

A deiníciók kövekezményei I A deiníciók kövekezményei I Tétel Tétel Ha S sorozatkompakt, akkkor minden ε > 0 esetén van ε hálója. Bizonyítás Tegyük fel, hogy van olyan ε > 0, melyhez nincs ε háló. Mivel S nemüres ( minden számra ε háló). Válasszunk ki egy x 1 elemet. Ha már x 1, x 2,..., x n t kiválasztottuk ami nem ε háló -, x n+1 kiválasztható úgy, hogy ρ(x j, x n+1 ) > ε minden j re. A konstrukció miatt x n nek nincs torlódási pontja, ellentmondás.

A deiníciók kövekezményei I A deiníciók kövekezményei I Tétel Tétel Ha S sorozatkompakt, akkkor minden ε > 0 esetén van ε hálója. Bizonyítás Tegyük fel, hogy van olyan ε > 0, melyhez nincs ε háló. Mivel S nemüres ( minden számra ε háló). Válasszunk ki egy x 1 elemet. Ha már x 1, x 2,..., x n t kiválasztottuk ami nem ε háló -, x n+1 kiválasztható úgy, hogy ρ(x j, x n+1 ) > ε minden j re. A konstrukció miatt x n nek nincs torlódási pontja, ellentmondás. Következmény Sorozatkompakt tér szeparábilis.