Direkt limesz, inverz limesz, végtelen Galois-bővítések
|
|
- Borbála Veres
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Direkt esz, inverz esz, végtelen Galois-bővítések Az alábbi jegyzetben a direkt eszt, az inverz eszt, testek algebrai lezártjának létezését, ill. a végtelen Galois-csoportokat tekintjük át. Nem minden bizonyítás szerepelt előadáson (vagy gyakorlaton), ezeket természetesen nem kell tudni. Az algebrai lezárt konstrukciója lényegében megegyezik Pelikán József [1] internetes Algebra jegyzetében szereplő konstrukcióval. 1. Direkt esz Legyen I egy (általában végtelen) részbenrendezett halmaz, melyben bármely két elemnek van közös felső korlátja (azaz I jobb filtrált). Ekkor természetesen bármely véges sok elemnek is van közös felső korlátja Definíció. Legyenek az A i halmazok az I részbenrendezett halmazzal indexelve, és minden i j-re legyen adva egy f ji : A i A j függvény az alábbi tulajdonságokkal: (1) f ii = id Ai minden i I-re; (2) ha i j k I, akkor f ki = f kj f ji. Az (A i ) i I halmazrendszert ekkor direkt rendszernek nevezzük. Az (A i ) i I direkt rendszer direkt eszén a A i := Ai /, i I ahol a következő ekvivalenciareláció a i I A i diszjunkt unión: a i a j (a i A i, a j A j, i, j I) akkor és csak akkor, ha van olyan k I, melyre i k, j k és f ki (a i ) = f kj (a j ) A k. Az a i A i osztályát a A i direkt eszben [a i ]-vel jelöljük. A direkt eszt időnként injektív esznek, vagy koesznek is nevezik Megjegyzés. Ha az A i halmazok topologikus terek, és az f ji leképezések folytonosak, akkor a A i is egy topologikus tér lesz (a diszjunkt unión vett ekvivalenciareláció szerinti i I faktortértopológiával). Ez a topológia A i -n a direkt esz topológia, mely nem más, i I mint a legfinomabb olyan topológia, melyre nézve az A i Ai A i leképezések mind folytonosak Állítás. Ha az A i halmazok csoportok, és az f ji leképezések csoporthomomorfizmusok, akkor A i is csoport az [a i ] [a j ] := [f ki (a i ) f ji (a i )] művelettel, ahol k I tetszőleges közös felső korlátja i, j I-nek. Bizonyítás. A jóldefiniáltság abból következik, hogy [a i ] = [f ki (a i )], és ha a i a i (melyet egy i, i k 1 I index bizonyít), a j a j (melyet egy j, j k 2 I index bizonyít) és k, k egy-egy közös felső korlátja i, j-nek, illetve i, j -nek rendre, akkor vehetünk egy k 0 I közös felső korlátot az i, j, k, i, j, k, k 1, k 2 I elemeknek. Ekkor (többször használva, hogy az f-ek homomorfizmusok, és jól viselkednek a kompozícióra) f k0 k(f ki (a i )f kj (a j )) = f k0 k f ki (a i )f k0 k f kj (a j ) = = f k0 i(a i )f k0 j(a j ) = f k0 k 1 f k1 i(a i )f k0 k 2 f k2 j(a j ) = = f k0 k 1 f k1 i (a i )f k 0 k 2 f k2 j (a j ) = f k 0 i (a i )f k 0 j (a j ) = f k 0 k (f k i (a i )f k j (a j )). Az asszociativitás egy hasonló számolás és [a i ] 1 = [a 1 i ]. 1
2 A fenti bizonyítás azt is mutatja, hogy ha az A i -ken tetszőleges műveletek vannak adva, amiket az f ji leképezések megtartanak, akkor a direkt eszen is értelmezhetők ugyanezek a műveletek. Sőt, ha vannak azonosságaink, melyek az összes A i -ben teljesülnek, akkor azok az azonosságok a direkt eszben is teljesülni fognak. Tehát gyűrűk, modulusok, vektorterek direkt esze is gyűrű, modulus, vektortér. Sőt, ha feltesszük, hogy a leképezések mindig testhomomorfizmusok, melyek az 1-et az 1-be viszik (speciálisan injektívek), akkor testek direkt esze is test lesz, hiszen minden nem 0 elemnek lesz inverze Példa. Ha I = Z >0 az oszthatóságra nézve, és µ n C jelöli az n-edik egységgyökök csoportját, és n m esetén f mn : µ n µ m a természetes tartalmazás, akkor µ n n = µ az összes komplex egységgyök csoportja Állítás. A direkt esz funktor egzakt (Abel-csoportokon). Mielőtt belekezdenénk a fenti állítás bizonyításába, először azt kell megmondanunk, mitől is lesz a direkt esz egy funktor, és melyik kategóriából melyikbe képez. Rögzítsünk egy I jobb filtrált részbenrendezett halmazt, és tekintsük ezzel a részbenrendezett halmazzal indexelt Abel-csoportok direkt rendszereit, mint objektumokat. Egy (A i, f ji ) i j I és egy (B i, g ji ) i j I direkt rendszer között egy ϕ = (ϕ i ) i I morfizmus alatt ϕ i : A i B i (i I) Abel-csoport homomorfizmusok egy rendszerét értjük, melyekre minden i j I esetén a ϕ i A i B i f ji g ji ϕ j A j Bj diagram kommutatív. Vegyük észre, hogy direkt rendszerek közti leképezések magja és képe (sőt, komagja) is direkt rendszer, ezért van értelme direkt rendszerek egzakt sorozatáról beszélni. Továbbá ha ϕ egy morfizmus az (A i ) i I és a (B i ) i I direkt rendszer között, akkor ϕ indukál egy ϕ i : A i B i Abel-csoport homomorfizmust a direkt eszek között. Tehát valóban egy funktor, mégpedig az I-vel indexelt Abel-csoportokból álló direkt i I rendszerek kategóriájából az Abel-csoportok kategóriájába, és van értelme arról beszélni, hogy egzakt sorozatot egzaktba visz-e. Bizonyítás. Azt kell belátnunk, hogy ha (A i, f ji ) α β i j I (B i, g ji ) i j I (Ci, h ji ) i j I direkt rendszerek egy egzakt sorozata, akkor A α i i B β i i C i is egzakt. Az, hogy β i α i = (β i α i ) = 0 = 0 (vagyis Im( α i ) Ker( β i )), világos. Másrészt legyen b = [b i ] Ker(β) B i. Ez azt jelenti, hogy ( β i )(b) = [β i (b i )] = [0] = 0 C i - ben. A ekvivalenciareláció definíciója szerint ez azt jelenti, hogy van olyan k i I, melyre h ki (β i (b i )) = h ki (0) = 0 C k. Node 0 = h ki (β i (b i )) = β k (g ki (b i )), azaz g ki (b i ) Ker(β k ) = Im(α k ) (a direkt rendszerek közti sorozat egzaktsága miatt). Ekkor van olyan a k A k, melyre α k (a k ) = g ki (b i ), azaz b = [b i ] = [g ki (b i )] = [α k (a k )] = α i ([a k ]) Im( α i ). Tehát Ker( β i ) Im( α i ), mivel b Ker( β i ) tetszőleges volt. 2. Inverz esz 2.1. Definíció. Legyenek az A i halmazok ismét egy részben rendezett I halmazzal indexelve (melyben bármely két elemnek van felső korlátja, de ez itt a definícióhoz nem szükséges, csak 2
3 a későbbi állításokhoz). Az (A i ) i I halmazok egy inverz rendszert alkotnak, ha minden i j I-re adva van egy f ij : A j A i függvény, melyre (1) f ii = id Ai ; (2) i j k esetén f ij f jk = f ik. Az A i halmazok inverz esze a A i := {(a i ) i I A i f ij (a j ) = a i minden i j I-re} i I i I halmaz. nevezik. Az inverz eszt időnként projektív esznek vagy egyszerűen csak esznek is 2.2. Megjegyzés. Ha az A i halmazok topologikus terek, és az f ij (i j I) leképezések folytonosak, akkor a A i halmazon értelmezhetjük a szorzattopológia altértopológiáját, melyre nézve egy topologikus tér lesz. Ez a topológia nem más, mint a legdurvább olyan topológia, melyre nézve a i I A i i I A i A j leképezések folytonosak minden j I-re. Másrészt az is világos, hogy ha az A i halmazok csoportok (gyűrűk, modulusok, stb.) és az f ij leképezések homomorfizmusok, akkor a A i részcsoportja (részgyűrűje, részmodulusa, stb.) lesz a direkt szorzatnak Példa. A p-adikus egészek gyűrűje felírható inverz eszként: Z p = n 1 Z/(p n ). Hasonlóan egy R (kommutatív) gyűrű feletti formálos hatványsorok gyűrűje is: R[[x]] = n 1 R[x]/(xn ) Állítás. Nemüres, kompakt, Hausdorff A i (i I) halmazok (folytonos összekötő leképezésekkel vett) inverz esze nemüres, kompakt, és Hausdorff. Bizonyítás. Hausdorff terekt direkt szorzata is Hausdorff, ezek részhalmaza is az. Másrészt Tyihonov tétele szerint kompakt halmazok szorzata is kompakt. Belátjuk, hogy ha az eredeti A i halmazok Hausdorffak, akkor A i egy zárt része A i -nek, speciálisan kompakt. Valóban, minden i j I pár esetén a B i,j := {(a i ) i I i I A i f ij (a j ) a i } halmaz nyílt Ai -ben, hiszen A i Hausdorff, ezért (a i ) i I B ij esetén a i -nek és f ij (a j )-nek van egymástól diszjunkt a i V i, f ij (a j ) U j környezetei. Ekkor V j := f 1 ij (U j) A j is nyílt, tehát V i V j k I,i k j A j B ij, azaz B ij nyílt. Továbbá ha A i üres lenne, az azt jelentené, hogy a B ij (i j I) lefednék a kompakt A i halmazt, tehát ennek létezne véges részfedése, azaz i 1 j 1,..., i n j n I n darab pár, melyre n k=1 B i k j k = A i. Node ennek a 2n darab indexnek van egy t I közös felső korlátja, és tetszőleges a t A t -re az a ik := f ik t(a t ), a jk := f jk t(a t ), a s A s tetszőleges (s i 1, j 1,..., i n, j n I) esetén (a i ) i I A i nincs benne egyik B ik j k -ban sem (k = 1,..., n), ami ellentmondás. Vegyük észre, hogy a fenti állítás a Kőnig-lemma messzemenő általánosítása, mely ezen a nyelven azt mondja ki, hogy véges nemüres halmazok inverz esze nemüres. Valóban, minden véges halmaz kompakt a diszkrét topológiában, és minden leképezés folytonos két diszkrét tér között. A direkt eszhez hasonlóan adott I részbenrendezett halmazra az inverz esz is funktor: az Abel-csoport inverz rendszereinek kategóriájából az Abel-csoportok kategóriájába Állítás. Abel-csoportokon az inverz esz balegzakt, de általában nem jobb egzakt. 3
4 Bizonyítás. Legyen 0 A i sorozata (tehát a α i Bi β i Ci α 0 j β A j j B j f ij Abel-csoportok inverz rendszerének egy egzakt g ij C j 0 A i α i B i β i C i diagramok minden i j I esetén kommutatívak). Az, hogy α i injektív, abból következik, hogy a α i : A i B i leképezés is injektív. A ( β i ) ( α i ) = (β i α i ) = 0 = 0, szintén világos. Másrészt, ha (b i) i I B i B i benne van Ker( β i )-ben, akkor minden i I-re β i (b i ) = 0, azaz b i Ker(β i ) = Im(α i ), így van olyan a i A i, melyre α i (a i ) = b i. Ráadásul α i injektív, ezért ez az a i egyértelmű is, sőt, α i (f ij (a j )) = g ij (α j (a j )) = g ij (b j ) = b i = α i (a i ) és α i injektivitása miatt f ij (a j ) = a i, azaz (a i ) i I benne van A i - ben Példa. Az inverz esz általában nem egzakt: A 0 p n Z Z Z/(p n ) 0 sorozat minden n-re egzakt, és kompatibilis a természetes leképezésekkel, viszont p n Z = 0, n Z = Z, és Z/(pn ) = Z p, és a 0 0 Z Z p 0 sorozat nem egzakt. Variációk egy témára: 2.7. Következmény. Kompakt Hausdorff Abel-csoportokon az inverz esz egzakt. Bizonyítás. Azt kell belátnunk, hogy anélkül, hogy feltennénk, hogy az α i : A i B i leképezések injektívek, következik az egzaktság B i -nél. A fenti bizonyításban ezt ott használtuk ki, hogy mivel a i egyértelmű volt, ezért az (a i ) i I sorozat szükségképpen kompatibilis az A i - k közötti összekötőleképezésekkel. Viszont most az A i -k kompaktak, ezért az α 1 i (b i ) A i részhalmazok is kompaktak, nemüresek, és Hausdorffak (zárt őse zárt, kompaktnak zárt része kompakt). Ráadásul ezen halmazok is inverz rendszert alkotnak, tehát inverz eszük nemüres a 2.4-es állítás miatt. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a (b i ) i I elem benne van α i képében. α 2.8. Következmény. Legyen 0 A i β i i Bi Ci 0 Abel-csoportok inverz rendszerének egy egzakt sorozata, és tegyük fel, hogy I = N a szokásos részbenrendezéssel. Tegyük fel, hogy az (A i ) i I inverz rendszer teljesíti a Mittag-Leffler feltételt: Minden i N-re van olyan i m = m(i) N index, melyre minden j m-re Im(f im ) = Im(f ij ) (azaz valamilyen indextől kezdve a képterek stabilizálódnak). Ekkor a 0 A i B i C i 0 sorozat is egzakt. Speciálisan ha az f ij : A j A i leképezések minden i j I-re szürjektívek, akkor a Mittag-Leffler feltétel triviálisan teljesül m = i-vel. Bizonyítás. Az általános eset bizonyítását az olvasóra hagyjuk. Ha az f ij leképezések szürjektívek, akkor be kell látnunk, hogy a β i : B i C i leképezés szürjektív. Legyen (c i ) i I C i. Ekkor a D i := β 1 i (c i ) B i halmazok Ker(β i ) = Im(α i )-szerinti mellékosztályok, melyekre g ij (D j ) D i. Belátjuk, hogy itt egyenlőség van, azaz g ij : D j D i is szürjektív. Legyen d i D i, vegyünk egy tetszőleges d j D j -t. Ekkor g ij (d j) D i, azaz d i g ij (d j) Im(α i ). Mivel α i injektív, ezért egyértelműen létezik egy a i A i, melyre α i (a i ) = d i g ij (d j). Másrészt f ij : A j A i szürjektív, azaz van olyan a j A j, melyre f ij (a j ) = a i. Ekkor viszont d i = α i (a i ) + g ij (d j) = α i (f ij (a j )) + g ij (d j) = g ij (α j (a j ) + d j) 4 h ij
5 g ij (D j ), hiszen α j (a j )+d j ugyanabban az Im(α j )-szerinti mellékosztályban van, mint d j, azaz D j -ben van. Tehát rekurzívan meg tudjuk konstruálni a D i halmaz egy elemét: ha d i D i már megvan, akkor vesszük egy tetszőleges ősképét D i+1 -ben, és így tovább. Az alábbi példában megmutatjuk, hogyan lehet a fenti Mittag-Leffler feltételt alkalmazni Feladat. Igazoljuk, hogy Z[[x]]/(x p) = Z p. Megoldás. Írjuk a Z[[x]] formális hatványsorgyűrűt Z[[x]] = Z[x]/(x n ) alakba. Vegyük észre, hogy az x p-vel való szorzás injektív a Z[x]/(x n ) gyűrűn. Valóban, ha valamely f(x) Z[x]- re f(x)(x p) osztható x n -nel, akkor f(x) is osztható x n, mivel x n -nek és x p-nek nincs közös irreducibilis osztója, és Z[x]-ben igaz a számelmélet alaptétele. Tehát minden n 1-re kapunk egy 0 Z[x]/(x n ) (x p) Z[x]/(x n ) Z[x]/(x n, x p) 0 rövid egzakt sorozatot. Ráadásul ezek a rövid egzakt sorozatok kompatibilisek a Z[x]/(x n+1 ) Z[x]/(x n ) természetes szürjektív faktorleképezésekkel, azaz a 0 Z[x]/(x n+1 ) (x p) Z[x]/(x n+1 ) Z[x]/(x n+1, x p) 0 0 Z[x]/(x n ) (x p) Z[x]/(x n ) Z[x]/(x n, x p) 0 diagram kommutatív minden n 1-re. Vegyük észre, hogy Z[x]/(x n, x p) = Z[x]/(p n, x p) = Z/(p n ), ráadásul a természetes Z[x]/(x n+1, x p) Z[x]/(x n, x p) faktorleképezés ennél az izomorfizmusnál a Z/(p n+1 ) Z/(p n ) természetes faktorleképezést indukálja. Így a 2.8-as Következmény szerint a 0 Z[x]/(x n ) (x p) Z[x]/(x n ) Z/(p n ) 0 sorozat is egzakt, azaz Z p = Z[[x]]/(x p). 3. Algebrai lezárt létezése, végtelen Galois-bővítések 3.1. Lemma. Legyenek f 1 (x),..., f n (x) K[x] nemkonstans polinomok. Ekkor van olyan K L véges bővítése K-nak, melyben mindegyik f i (i = 1,..., n) polinomnak van gyöke. Bizonyítás. Indukció n szerint. Ha n = 1, akkor vesszük f 1 -nek egy g 1 irreducibilis osztóját, és az L 1 := K[x]/(g 1 (x)) testet, melyben g 1 -nek és így f 1 -nek van gyöke. A következő bizonyítás megegyezik Pelikán József Algebra [1] jegyzetében található bizonyítással, de az olvasó kényelmének kedvéért megismételjük Tétel. Minden K testnek izomorfia erejéig egyértelműen létezik algebrai lezártja, azaz olyan K K test, mely algebrai bővítése K-nak és algebrailag zárt. 5
6 Bizonyítás. Létezés: Legyen S := {f(x) K[x] f nem konstans } a K feletti nemkonstans polinomok halmaza, és R := K[x f f S] sokváltozós polinomgyűrű (minden f S polinomra veszünk egy-egy x f változót). Legyen továbbá I := (f(x f ) f S) R az f(x f ) polinomok által generált ideál. Azt állítjuk, hogy I R. Valóban, tegyük fel indirekten, hogy 1 I, azaz van olyan g 1,..., g n R és f 1,..., f n S, melyekre 1 = g 1 f 1 (x f1 ) + + g n f n (x fn ). (1) A 3.1-es Lemma szerint van olyan K L véges bővítés és α 1,..., α n L elemek, melyekre f i (α i ) = 0 (i = 1,..., n). Az (1)-es egyenletbe x fi helyére α i -t helyettesítve, a többi változó helyére pedig tetszőleges (pl. 0) számokat írva egy olyan R L gyűrűhomomorfizmust kapunk, ami a bal oldalt 1-be, a jobb oldalt pedig 0-ba viszi. Ez ellentmondás, tehát I R. Így van I-t tartalmazó M R maximális ideál R-ben Krull tétele szerint (itt kihasználjuk a Zorn lemmát). Ekkor K 1 := R/M test. Vegyük észre, hogy K 1 -et generálják az x f + M K 1 elemek K felett (f S), hiszen R-et is generálják az x f elemek. Viszont az x f + M elemek algebraiak K fölött, hiszen f(x f + M) = 0. Tehát K 1 egy olyan algebrai bővítése K- nak, melyben minden K feletti nemkonstans polinomnak van gyöke. Vegyük észre, hogy K 1 nem feltétlenül algebrailag zárt, hiszen előfordulhat, hogy egyes K 1 -beli polinomoknak nincs gyökük K 1 -ben, sőt, az is, hogy egy f K[x] polinomnak csak egyetlen gyöke van K 1 -ben, nem az összes. Viszont K helyett K 1 -gyel elismételhetjük a fenti konstrukciót, mellyel kapunk egy K K 1 K 2 algebrai bővítést, melyben minden K 1 feletti polinomnak van gyöke. És így tovább, legyen K := n=1 K n felszálló unió. Ekkor a K testnek minden eleme algebrai K felett (hiszen algebrai bővítések egymásutánja is algebrai), továbbá K már algebrailag zárt: ha g(x) K[x] nemkonstans, akkor van olyan n 1, melyre g minden együtthatója benne van K n -ben, azaz g-nek van gyöke K n+1 K-ban. Egyértelműség: Legyen F egy másik algebrai lezártja K-nak. A Zorn-lemma segítségével megadunk egy K F izomorfizmust. Legyen H az (L, ϕ) rendezett párok halmaza, ahol K L K egy közbülső test, ϕ: L F pedig egy K-homomorfizmus. Értelmezzük H-n a következő részbenrendezést: (L 1, ϕ 1 ) (L 2, ϕ 2 ) akkor és csak akkor, ha L 1 L 2 résztest és ϕ 2 megszorítása L 1 -re megegyezik ϕ 1 -gyel. H egy nemüres halmaz, hiszen K F, ezért (K, ι) H, ahol ι: K F a természetes tartalmazás. Továbbá H zárt a felszálló unióra, ezért alkalmazható a Zorn lemma: legyen (L 0, ϕ 0 ) a H egy maximális eleme. Tegyük fel először, hogy L 0 K, azaz van egy α K, melyre α / L 0. Legyen α minimálpolinomja L 0 felett m α (x) L 0 [x]. A [2] 1.9-es Állítás szerint ϕ 0 kiterjesztései L 0 (α)-ra bijekcióban vannak ϕ 0 (m α (x)) F -beli gyökeivel. Mivel F algebrailag zárt, ezért ϕ 0 (m α )-nak van gyöke F -ben, tehát létezik egy ψ : L 0 (α) F K-homomorfizmus kiterjesztése ϕ 0 -nak, ami ellentmond (L 0, ϕ 0 ) maximalitásának. Tehát L 0 = K és ϕ 0 : K L egy K-homomorfizmus, speciálisan injektív. A szürjektivitáshoz legyen β F tetszőleges. Mivel F/K algebrai, ezért β-nak van egy m β (x) K[x] minimálpolinomja K felett, melynek különböző gyökei F -ben β 1 = β,..., β n. Ekkor m β -nak K-ban is n különböző gyöke van: β 1,..., β n (valóban, a különböző gyökök száma leolvasható a polinomról többszörös deriválással). Node β 1,..., β n mind β 1,..., β n -be mehet csak a ϕ 0 testhomomorfizmusnál, speciálisan β is benne van ϕ 0 képében, azaz ϕ 0 izomorfizmus Állítás. Legyen K egy tökéletes test. Ekkor K = L = L, K L K,L/K véges K L K,L/K véges Galois 6
7 ahol az összekötőleképezések és a részbenrendezés a tartalmazás. Bizonyítás. Ha L 1, L 2 két véges bővítése K-nak K-ban, akkor L 1 -nek és L 2 -nek van közös felső korlátja (bővítünk mindkettő generátoraival), tehát a direkt esznek van értelme. Másrészt, ha α K, akkor van olyan K L 0 K véges közbülső test, melyben α benne van, sőt, ha K tökéletes, akkor még Galois-bővítés is van ilyen. Tehát α-hoz hozzárendelhetjük α L 0 osztályát a L direkt eszben, mely hozzárendelés egy K-homomorfizmus. Ez a K- homomorfizmus nyilvánvalóan bijektív Definíció. Egy F/K végtelen algebrai bővítést Galois-bővítésnek nevezünk, ha szeparábilis és normális. A fenti bizonyítással analóg érvelés miatt ez azzal ekvivalens, hogy F véges Galois-bővítések direkt esze Állítás. Ha F/K Galois-bővítés, akkor Gal(F/K) := Hom K (F, F ) = Gal(L/K), K L F,L/K véges Galois ahol a jobb oldalon K L 1 L 2 véges Galois bővítések esetén a Gal(L 2 /K) Gal(L 1 /K) összekötő leképezések a megszorítás által indukált faktorleképezések. Bizonyítás. Ha τ Hom K (F, F ), akkor τ nyilván injektív, és a 3.2-es Tétel bizonyításának végéhez hasonló gondolatmenet miatt szürjektív is, azaz invertálható. Tehát Gal(F/K) egy csoport. Továbbá ha τ Hom K (F, F ), akkor τ-t megszoríthatjuk minden L véges Galois közbülső testre, így a τ (τ L ) L egy Gal(F/K) Gal(L/K) csoporthomomorfizmus lesz, hiszen (τ L2 ) L1 = τ L1. Az injektivitás világos, hiszen ha τ id, akkor van olyan α F, melyre τ(α) α, de α benne van egy véges bővítésben is. A szürjektivitás szintén világos, hiszen ha van τ L -eknek egy kompatibilis rendszere, akkor ez megad egy τ : F F K-homomorfizmust a következőképpen: ha α F, akkor van olyan L véges bővítés, mely tartalmazza α-t. Ekkor τ(α) := τ L (α) legyen, és ez nyilván nem függ L választásától, mivel (τ L ) L kompatibilis volt Definíció. A K tökéletes test abszolút Galois-csoportján a Gal(K/K) csoportot értjük. Ezen értelmezhető az inverz esz topológia (a Gal(L/K) véges csoportokon a diszkrét topológiát választva), melyre nézve egy kompakt csoport, hiszen véges (spec. kompakt) csoportok inverz esze. Véges csoportok inverz eszeit provéges csoportoknak nevezzük. Ha K nem tökéletes, akkor K nem Galois-bővítése K-nak. Ebben az esetben K helyett K maximális szeparábilis K sep bővítését ( szeparábilis lezárt ) kell venni az abszolút Galois csoport definíciójában. Híres megoldatlan probléma az inverz Galois-probléma, mely ebben a kontextusban azzal ekvivalens, hogy minden véges csoport előáll-e a Gal(Q/Q) csoport folytonos homomorf képeként, azaz Q véges bővítésének Galois-csoportjaként. Hivatkozások [1] Pelikán József, Algebra, [2] Zábrádi Gergely, K-homomorfizmusok, szeparábilis bővítések, Galois-elmélet, 7
Gy ur uk aprilis 11.
Gyűrűk 2014. április 11. 1. Hányadostest 2. Karakterisztika, prímtest 3. Egyszerű gyűrűk [F] III/8 Tétel Minden integritástartomány beágyazható testbe. Legyen R integritástartomány, és értelmezzünk az
RészletesebbenDiMat II Végtelen halmazok
DiMat II Végtelen halmazok Czirbusz Sándor 2014. február 16. 1. fejezet A kiválasztási axióma. Ismétlés. 1. Deníció (Kiválasztási függvény) Legyen {X i, i I} nemüres halmazok egy indexelt családja. Egy
Részletesebben1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?
Definíciók, tételkimondások 1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 2. Sorolja fel a logikai jeleket. 3. Milyen kvantorokat ismer? Mi a jelük? 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?
RészletesebbenKlasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28.
Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. április 28. 5. Számelmélet integritástartományokban Oszthatóság Mostantól R mindig tetszőleges integritástartományt jelöl. 5.1. Definíció. Azt mondjuk,
RészletesebbenVizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat
8.2. Gyűrűk Fogalmak, definíciók: Gyűrű, kommutatív gyűrű, integritási tartomány, test Az (R, +, ) algebrai struktúra gyűrű, ha + és R-en binér műveletek, valamint I. (R, +) Abel-csoport, II. (R, ) félcsoport,
RészletesebbenDiszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 4-6. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
Részletesebben1. Bevezetés A félév anyaga. Gyűrűk és testek Ideál, faktorgyűrű, főideálgyűrű Gauss-egészek, két négyzetszám tétel Az alaptételes gyűrűk jellemzése A számfogalom lezárása Algebrai és transzcendens számok
RészletesebbenKlasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14.
Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. április 14. Többhatározatlanú polinomok 4.3. Definíció. Adott T test feletti n-határozatlanú monomnak nevezzük az ax k 1 1 xk n n alakú formális kifejezéseket,
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. 2018. november 23. 1. Diszkrét matematika 2. 9. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. november 23. Diszkrét matematika
RészletesebbenAlgoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)
Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G) 2014. január 14. 1. Gyakorlat 1.1. Feladat. Adott K testre rendre K[x] és K(x) jelöli a K feletti polinomok és racionális törtfüggvények halmazát. Mutassuk meg, hogy
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenDiszkrét matematika gyakorlat 1. ZH október 10. α csoport
Diszkrét matematika gyakorlat 1. ZH 2016. október 10. α csoport 1. Feladat. (5 pont) Adja meg az α 1 β szorzatrelációt, amennyiben ahol A {1, 2, 3, 4}. α {(1, 2), (1, 3), (2, 1), (3, 1), (3, 4), (4, 4)}
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 6. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenZárthelyi feladatok megoldásai tanulságokkal Csikvári Péter 1. a) Számítsuk ki a 2i + 3j + 6k kvaternió inverzét.
Zárthelyi feladatok megoldásai tanulságokkal Csikvári Péter 1. a Számítsuk ki a 2i + 3j + 6k kvaternió inverzét. b Köbgyöktelenítsük a nevezőt az alábbi törtben: 1 3 3. Megoldás: a Egy q = a + bi + cj
RészletesebbenTestek március 29.
Testek 2014. március 29. 1. Alapfogalmak 2. Faktortest 3. Testbővítések 1. Alapfogalmak 2. Faktortest 3. Testbővítések [Sz] V/3, XIII/1,2; [F] III/1-7 (+ előismeretek!) Definíció Ha egy nemüres halmazon
Részletesebben3. Feloldható csoportok
3. Feloldható csoportok 3.1. Kommutátor-részcsoport Egy csoport két eleme, a és b felcserélhető, ha ab = ba, vagy átrendezve az egyenlőséget, a 1 b 1 ab = 1. Ezt az [a,b] = a 1 b 1 ab elemet az a és b
Részletesebbenp-adikus lineáris csoportok reprezentációi
p-adikus lineáris csoportok reprezentációi 2013. febr. 26. 1 / 18 p-adikus lineáris csoportok reprezentációi Zábrádi Gergely zger@cs.elte.hu 2013. febr. 26. Bevezetés p-adikus lineáris csoportok reprezentációi
Részletesebben13.1.Állítás. Legyen " 2 C primitív n-edik egységgyök és K C olyan számtest, amelyre " =2 K, ekkor K(") az x n 1 2 K[x] polinomnak a felbontási teste
13. GYÖKB½OVÍTÉS GALOIS CSOPORTJA, POLINOMOK GYÖKEINEK ELÉRHET½OSÉGE 13.1.Állítás. Legyen " 2 C primitív n-edik egységgyök és K C olyan számtest, amelyre " =2 K, ekkor K(") az x n 1 2 K[x] polinomnak a
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 5. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenAlgebra és számelmélet blokk III.
Algebra és számelmélet blokk III. 2008/2009 tavasz Károlyi Gyula órái alapján Molnár Attila 2. óra 2009. március 10. 1. Generált, normális és karakterisztikus részcsoportok 1.1. Definíció (Generált részcsoport).
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 3. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenHALMAZELMÉLET feladatsor 1.
HALMAZELMÉLET feladatsor 1. Egy (H,, ) algebrai struktúra háló, ha (H, ) és (H, ) kommutatív félcsoport, és teljesül az ún. elnyelési tulajdonság: A, B H: A (A B) = A, A (A B) = A. A (H,, ) háló korlátos,
RészletesebbenKlasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás március 24.
Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. március 24. Irreducibilitás 3.33. Definíció. A p T [x] polinom irreducibilis, ha legalább elsőfokú, és csak úgy bontható két polinom szorzatára, hogy az
RészletesebbenMTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA. 1. Csoportelméleti alapfogalmak
MTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA 1. Csoportelméleti alapfogalmak 1.1. Feladat. Csoportot alkotnak-e az alábbi halmazok a megadott műveletre nézve? (1) (Z 2 ; ), (2) (Z 2 ; +), (3) (R \ { 1}; ),
Részletesebben1. Egész együtthatós polinomok
1. Egész együtthatós polinomok Oszthatóság egész számmal Emlékeztető (K3.1.3): Ha f,g Z[x], akkor f g akkor és csak akkor, ha van olyan h Z[x], hogy g = fh. Állítás (K3.1.6) Az f(x) Z[x] akkor és csak
Részletesebben1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet!
1. Részcsoportok A részcsoport fogalma. 2.2.15. Definíció Legyen G csoport. A H G részhalmaz részcsoport, ha maga is csoport G műveleteire nézve. Jele: H G. Az altér fogalmához hasonlít. Példák (1) C +
RészletesebbenDiszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 1. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
RészletesebbenVektorterek. Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az. szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a. vektortér fogalma.
Vektorterek Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az összeadás és a (valós) számmal való szorzás értelmezett, pl. a szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a mátrixok esetében.
RészletesebbenItt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:
1. Halmazok, relációk, függvények 1.A. Halmazok A halmaz bizonyos jól meghatározott dolgok (tárgyak, fogalmak), a halmaz elemeinek az összessége. Azt, hogy az a elem hozzátartozik az A halmazhoz így jelöljük:
RészletesebbenÁltalános algebra. 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus. 3. Kongruencia, faktoralgebra március Homomorfizmus, homomorfiatétel
1. Algebrai struktúra, izomorfizmus Általános algebra 2. Részalgebra, generálás 3. Kongruencia, faktoralgebra 2013 március 8. 4. Homomorfizmus, homomorfiatétel 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus 2. Részalgebra,
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 8. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 5. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenIntergrált Intenzív Matematika Érettségi
. Adott a mátri, determináns determináns, ahol,, d Számítsd ki:. b) Igazold, hogy a b c. Adott a az 6 0 egyenlet megoldásai. a). c) Számítsd ki a d determináns értékét. d c a b determináns, ahol abc,,.
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 7. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2015.
RészletesebbenDiszkrét matematika 2. estis képzés
Diszkrét matematika 2. estis képzés 2018. tavasz 1. Diszkrét matematika 2. estis képzés 7. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenMikor van egy változó egy kvantor hatáskörében? Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a,,részhalmaz fogalom?
Definíciók, tételkimondások Mondjon legalább három példát predikátumra. Sorolja fel a logikai jeleket. Milyen kvantorokat ismer? Mi a jelük? Hogyan kapjuk a logikai formulákat? Mikor van egy változó egy
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek
1 Diszkrét matematika II., 8. előadás Vektorterek Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2007.??? Vektorterek Legyen T egy test (pl. R, Q, F p ). Definíció.
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 7 VII. Gyűrűk 1. Gyűrű Definíció Egy a következő axiómákat: gyűrű alatt olyan halmazt értünk, amelyben definiálva van egy összeadás és egy szorzás, amelyek teljesítik (1) egy
Részletesebbenminden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.
Függvények határértéke és folytonossága Egy f: D R R függvényt korlátosnak nevezünk, ha a függvényértékek halmaza korlátos. Ha f(x) f(x 0 ) teljesül minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének
RészletesebbenKongruenciák. Waldhauser Tamás
Algebra és számelmélet 3 előadás Kongruenciák Waldhauser Tamás 2014 őszi félév Tartalom 1. Diofantoszi egyenletek 2. Kongruenciareláció, maradékosztályok 3. Lineáris kongruenciák és multiplikatív inverzek
Részletesebben1. Bázistranszformáció
1. Bázistranszformáció Transzformáció mátrixa új bázisban A bázistranszformáció képlete (Freud, 5.8.1. Tétel) Legyenek b és d bázisok V -ben, ] v V és A Hom(V). Jelölje S = [[d 1 ] b,...,[d n ] b T n n
RészletesebbenCsoportok II március 7-8.
Csoportok II 2014 március 7-8. 1. Mellékosztályok 2. Lagrange tétele 3. Kompatibilis osztályozás, kongruenciareláció 4. Normálosztó, faktorcsoport 5. Konjugálás 6. Homomorfizmus, homomorfiatétel 7. Permutációcsoportok
RészletesebbenMM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( )
MM4122-1 CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2008.12.01.) 1. Ismétlés szeptember 1.szeptember 8. 1.1. Feladat. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak és melyek (1) Az A 6 csoportnak van 6-odrend
RészletesebbenVEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok
VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER 2004. október 15. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak az előadáson, másrészt megtalálják
RészletesebbenLineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Lineáris leképezések (előadásvázlat, 2012. szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: homogén lineáris egyenletrendszer és
Részletesebbenf(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva
6. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 6.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 3. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Relációk Diszkrét matematika I. középszint 2014.
RészletesebbenAz általános (univerzális) algebra kialakulása,
Néhány hasonló tétel. Az általános (univerzális) algebra kialakulása, néhány eredménye. Klukovits Lajos TTIK Bolyai Intézet 2013. május 8. A csoportelméleti homorfiatétel. Legyen G, H két csoport, ϕ: G
RészletesebbenPolinomok (előadásvázlat, október 21.) Maróti Miklós
Polinomok (előadásvázlat, 2012 október 21) Maróti Miklós Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: gyűrű, gyűrű additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja,
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenHHF0CX. k darab halmaz sorbarendezésének a lehetősége k! Így adódik az alábbi képlet:
Gábor Miklós HHF0CX 5.7-16. Vegyük úgy, hogy a feleségek akkor vannak a helyükön, ha a saját férjeikkel táncolnak. Ekkor már látszik, hogy azon esetek száma, amikor senki sem táncol a saját férjével, megegyezik
RészletesebbenRE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!
RE 1 Relációk Függvények RE 2 Definíció: Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor azt mondjuk, hogy
RészletesebbenMATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga
BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR MATE-INFO UBB verseny, 218. március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga FONTOS TUDNIVALÓK: 1 A feleletválasztós feladatok,,a rész esetén
Részletesebben1. A polinom fogalma. Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1. = x egyenletet.
1. A polinom fogalma Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1 = x egyenletet. Megoldás x + 1-gyel átszorozva x 2 + x + 1 = x 2 + x. Innen 1 = 0. Ez ellentmondás, így az
Részletesebben1. Mellékosztály, Lagrange tétele
1. Mellékosztály, Lagrange tétele 1.1. Definíció. Legyen (G, ) csoport, H G részcsoport és g G tetszőleges elem. Ekkor a {gh h H} halmazt a H részcsoport g elem szerinti baloldali mellékosztályának nevezzük
Részletesebben1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes
1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes indukció Szabó Szilárd Halmazok Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) összessége. Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető,
RészletesebbenFFT. Második nekifutás. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék október 2.
TARTALOMJEGYZÉK Polinomok konvolúviója A DFT és a maradékos osztás Gyűrűk támogatás nélkül Második nekifutás Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék 2015. október 2. TARTALOMJEGYZÉK Polinomok
RészletesebbenPolinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós
Polinomok (el adásvázlat, 2008 április 15) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: gy r, gy r additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja, egységelemes
RészletesebbenMetrikus terek, többváltozós függvények
Metrikus terek, többváltozós függvények 2003.10.15 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo és Dr. Blahota István 1. Metrikus terek, metrika tulajdonságai 1.1. A valós, komplex, racionális, természetes és egész
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenFunkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1
Funkcionálanalízis 2011/12 tavaszi félév - 2. előadás 1.4. Lényeges alap-terek, példák Sorozat terek (Folytatás.) C: konvergens sorozatok tere. A tér pontjai sorozatok: x = (x n ). Ezen belül C 0 a nullsorozatok
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 3 III. MEGFELELTETÉSEk, RELÁCIÓk 1. BEVEZETÉS Emlékeztetünk arra, hogy az rendezett párok halmazát az és halmazok Descartes-féle szorzatának nevezzük. Más szóval az és halmazok
RészletesebbenRelációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!
függvények RE 1 Relációk Függvények függvények RE 2 Definíció Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor
RészletesebbenSorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján
Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján Számsorozatok, vektorsorozatok konvergenciája Def.: Számsorozatok értelmezése:
Részletesebben1. A maradékos osztás
1. A maradékos osztás Egész számok osztása Példa 223 = 7 31+6. Visszaszorzunk Kivonunk 223 : 7 = 31 21 13 7 6 Állítás (számelméletből) Minden a,b Z esetén, ahol b 0, létezik olyan q,r Z, hogy a = bq +
RészletesebbenELTE IK Esti képzés tavaszi félév. Tartalom
Diszkrét Matematika 2 vizsgaanyag ELTE IK Esti képzés 2017. tavaszi félév Tartalom 1. Számfogalom bővítése, homomorfizmusok... 2 2. Csoportok... 9 3. Részcsoport... 11 4. Generátum... 14 5. Mellékosztály,
Részletesebben1. Polinomfüggvények. Állítás Ha f, g C[x] és b C, akkor ( f + g) (b) = f (b) + g (b) és ( f g) (b) = f (b)g (b).
1. Polinomfüggvények Behelyettesés polinomba. Definíció Legyen b komplex szám. Az f (x) = a 0 + a 1 x + a 2 x 2 +... + a n x n polinom b helyen felvett helyettesítési értéke f (b) = a 0 + a 1 b + a 2 b
RészletesebbenAlgebra es sz amelm elet 3 el oad as Nevezetes sz amelm eleti probl em ak Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev
Algebra és számelmélet 3 előadás Nevezetes számelméleti problémák Waldhauser Tamás 2014 őszi félév Tartalom 1. Számok felbontása hatványok összegére 2. Prímszámok 3. Algebrai és transzcendens számok Tartalom
RészletesebbenDiszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.
1 Diszkrét matematika I, 12 előadás Dr Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@infnymehu http://infnymehu/ takach 2005 november 30 Vektorok Definíció Egy tetszőleges n pozitív egész számra n-komponensű
Részletesebben1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.
1. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó Ebben a jegyzetben minden változó egész számot jelöl. 1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 3. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
RészletesebbenTartalomjegyzék 1. Műveletek valós számokkal... 1 8 2. Függvények... 8 12 3. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek... 13 16
Tartalomjegyzék 1. Műveletek valós számokkal... 1 8 1.1. Gyökök és hatványozás... 1 3 1.1.1. Hatványozás...1 1.1.2. Gyökök... 1 3 1.2. Azonosságok... 3 4 1.3. Egyenlőtlenségek... 5 8 2. Függvények... 8
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. 2018. március 9. 1. Diszkrét matematika 2. 4. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. március 9. Gráfelmélet Diszkrét
Részletesebben1. Polinomok számelmélete
1. Polinomok számelmélete Oszthatóság, egységek. Emlékeztető Legyen R a C, R, Q, Z egyike. Azt mondjuk, hogy (1) a g R[x] polinom osztója f R[x]-nek R[x]-ben, ha létezik olyan h R[x] polinom, hogy f (x)
RészletesebbenAz R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.
2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az
RészletesebbenBevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok
. fejezet Bevezetés Algebrai feladatok J. A számok gyakran használt halmazaira a következ jelöléseket vezetjük be: N a nemnegatív egész számok, N + a pozitív egész számok, Z az egész számok, Q a racionális
RészletesebbenHalmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy
1. előadás: Halmazelmélet Szabó Szilárd Halmazok Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) összessége. Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy hozzátartozik-e,
RészletesebbenHadamard-mátrixok Előadó: Hajnal Péter február 23.
Szimmetrikus kombinatorikus struktúrák MSc hallgatók számára Hadamard-mátrixok Előadó: Hajnal Péter 2012. február 23. 1. Hadamard-mátrixok Ezen az előadáson látásra a blokkrendszerektől független kombinatorikus
RészletesebbenLeképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.
Leképezések Leképezések tulajdonságai. Számosságok. 1. Leképezések tulajdonságai A továbbiakban legyen A és B két tetszőleges halmaz. Idézzünk fel néhány definíciót. 1. Definíció (Emlékeztető). Relációknak
Részletesebben17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
Részletesebben1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0
I. Legyen f : R R, f(x) = 1 1 + x 2, valamint 1. Házi feladat d : R + 0 R+ 0 R (x, y) f(x) f(y). 1. Igazoljuk, hogy (R + 0, d) metrikus tér. 2. Adjuk meg az x {0, 3} pontok és r {1, 2} esetén a B r (x)
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 5. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Számfogalom bővítése Diszkrét matematika I. középszint
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 8. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Elemi számelmélet Diszkrét matematika I. középszint
RészletesebbenDifferenciálgeometria
Differenciálgeometria Előadás jegyzetek BME 3. félév Dr. Szabó Szilárd Kivonat. Ezek a jegyzetek a 2007. I. félévben, a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott Differenciálgeometria kurzusomhoz készültek.
RészletesebbenMM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( ) 1. Ismétlés február 8.február Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük)
MM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2007.05.11) 1. Ismétlés február 8.február 15. 1.1. Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük) (1) Egy csoport rendelkezhet egynél több egységelemmel. (2) Bármely két háromelem
RészletesebbenVektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27
Vektorterek Wettl Ferenc 2015. február 17. Wettl Ferenc Vektorterek 2015. február 17. 1 / 27 Tartalom 1 Egyenletrendszerek 2 Algebrai struktúrák 3 Vektortér 4 Bázis, dimenzió 5 Valós mátrixok és egyenletrendszerek
RészletesebbenAnalízis. 1. fejezet Normált-, Banach- és Hilbert-terek. 1. Definíció. (K n,, ) vektortér, ha X, Y, Z K n és a, b K esetén
1. fejezet Analízis 1.1. Normált-, Banach- és Hilbert-terek. Zártés teljes ortonormált rendszer. Fourier-sor. Riesz-Fischer tétel Hilbert-térben. Szeparábilis Hilbert terek izomorfiája. 1.1.1. Normált-,
RészletesebbenALKALMAZOTT ALGEBRA FELADATOK (2016 tavaszi félév)
ALKALMAZOTT ALGEBRA FELADATOK (2016 tavaszi félév) Ismétlés 0. feladat O Adjunk meg olyan ϕ lineáris transzformációját a síknak, amelyre (a) ϕ-nek 1-dimenziós a képtere; (b) ϕ-nek nincsen sajátértéke;
RészletesebbenDiszkrét matematika II. feladatok
Diszkrét matematika II. feladatok 1. Gráfelmélet 1.1. Könnyebb 1. Rajzold le az összes, páronként nem izomorf 3, 4, illetve 5 csúcsú egyszerű gráfot! 2. Van-e olyan (legalább kétpontú) gráf, melyben minden
Részletesebben6. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 6. előadás Bázis, dimenzió
6. Előadás Megyesi László: Lineáris algebra, 37. 41. oldal. Gondolkodnivalók Lineáris függetlenség 1. Gondolkodnivaló Legyen V valós számtest feletti vektortér. Igazolja, hogy ha a v 1, v 2,..., v n V
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 6. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2017.
RészletesebbenDiszkrét Matematika I.
Orosz Ágota Kaiser Zoltán Diszkrét Matematika I példatár mobidiák könyvtár Orosz Ágota Kaiser Zoltán Diszkrét Matematika I példatár mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas István Orosz Ágota Kaiser
Részletesebbenf(x) a (x x 0 )-t használjuk.
5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
RészletesebbenMatematika alapjai; Feladatok
Matematika alapjai; Feladatok 1. Hét 1. Tekintsük a,, \ műveleteket. Melyek lesznek a.) kommutativok b.) asszociativak c.) disztributívak-e a, műveletek? Melyik melyikre? 2. Fejezzük ki a műveletet a \
RészletesebbenDISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes
1. Algebrai alapok: DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Művelet: Egy H nemüres halmazon értelmezett (kétváltozós) műveleten egy H H H függvényt értünk, azaz egy olyan leképezést, amely bármely a,b H elempárhoz
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2017. tavasz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 4. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2017.
RészletesebbenWaldhauser Tamás december 1.
Algebra és számelmélet előadás Waldhauser Tamás 2016. december 1. Tizedik házi feladat az előadásra Hányféleképpen lehet kiszínezni az X-pentominót n színnel, ha a forgatással vagy tükrözéssel egymásba
Részletesebben