A PANNONHALMI RADNÓTI MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008
Tartalom Bevezetés... 3 Helyzetelemzés... 4 Az iskola társadalmi környezete... 4 Gyermekösszetétel... 4 A nevelımunka eredményessége... 4 A hátrányosok foglalkoztatása... 5 Tárgyi feltételek... 6 Az iskola kapcsolatrendszere... 6 Az általános iskolai és a települési esélyegyenlıségi program helyzetelemzésébıl adódó problémalista... 6 Az iskola sajátosságaira épülı - esélyegyenlıséget segítı további tervezett tevékenység... 7 Intézkedési terv... 8 Az esélyegyenlıségi program célja... 8 Kötelezettségek és felelısség... 9 Akcióterv... 10 Megvalósítás... 15 Monitoring és nyilvánosság... 16 Konzultáció és visszacsatolás... 17 Szankcionálás... 17 Legitimáció... 18 Mellékletek... 18 2
Bevezetés A hátrányos helyzető gyermekek nevelésének, oktatásának sikeressége érdekében a közoktatásról szóló törvény és a NFT II. közoktatási esélyegyenlıségi program kidolgozását határozza meg az intézményfenntartók és az intézmények számára. A program célja: A közoktatás terén megvalósítandó esélyegyenlıség elımozdítása, ösztönzése; A szegregációmentes oktatás biztosítása; A diszkriminációmentesség megvalósítása; Az egyenlı bánásmód elvének érvényesítése; A hátrányos tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása; A közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés elısegítése; Az iskolán belüli és kívüli támogató környezet kialakítása, erısítése. Pannonhalma város önkormányzata a 2007-2008. nevelési évben/tanévben az OM útmutatása alapján elkészítette a települési közoktatási esélyegyenlıségi tervét. A helyzetelemzésre épülı intézkedési terv az esélyegyenlıség érvényesítésével kapcsolatos feladatokat határozott meg az óvoda és az iskola részére. Az általános iskolára meghatározott esélyegyenlıséget elısegítı feladatok alapján állítottuk össze a pannonhalmi Radnóti Miklós Általános Iskola és AMI esélyegyenlıségi programját. Programunk tervezésében és megvalósításában alapelvként fogadjuk el, hogy: Az iskola valamennyi tanulójának a fejlıdése sikeres legyen; Az egyenlı bánásmód elve érvényesüljön az iskola foglalkozásain, szolgáltatásain; Az iskola mőködését gyermekközpontúság jellemezze; A gyermekek jól érezzék magukat az iskola különbözı közösségeiben; Az egyenlı bánásmód megvalósításához szükséges szakmai tudás folyamatosan bıvüljön a gyermekekkel foglalkozó szakemberek és a szülık körében; A család és az iskola értékrendje mind jobban közelítsen egymáshoz. 3
Helyzetelemzés A helyzetelemzés összeállításához a 2007-2008. tanévben a központilag közzétett gyakorlati útmutatót, és adatlapokat, valamint a települési önkormányzat esélyegyenlıségi programjának helyzetelemzését használtuk fel. Az iskola társadalmi környezete Pannonhalma város lakosságának száma éves viszonylatban 3500-3600 körül alakul, viszonylag stabilnak mutatkozik. A város szociális helyzete átlagos. A munkanélküliek aránya az országos átlagnál alacsonyabb. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık aránya a lakosságon belül kb. 3%. A nyilatkozatok alapján a megjelölt arány fele a halmozottan hátrányosok arányát jelenti. Etnikailag szegregált terület a városban nincs. A születések száma nagyrészt állandó, évenként 40 fı körül alakul. A helyben lakó gyermeklétszámban lényeges változás nem mutatkozik. Gyermekösszetétel Az iskolás tanulók létszáma évente 210-220 körül alakul. A gyermekeket 11 tanulócsoportban, 2 napközis-, 1 tanulószobai csoportban, 6-7 mővészeti csoportban foglalkoztatják. Az általános iskolai szolgáltatást a városban lakó tanulók kb. 20%-a más településen elsısorban Gyırött veszi igénybe. Ez az arány magasnak minısíthetı. A környék településekrıl néhány nem jelentıs számú tanuló bejár az iskolába. A 2007-2008-as tanévben végzett felmérés alapján az iskolában, a HH tanulók aránya 9% HHH tanulók aránya 15% SNI arány 18%. Az SNI minısítési index meghaladja az országos átlagot. Az SNI gyermekek között az enyhe értelmi fokban fogyatékosok aránya ugyancsak meghaladja az országos átlagot. A HHH tanulók aránya figyelmet érdemlı. Az egyes tanulócsoportok között a különleges gondozást, figyelmet igénylı gyermekek aránya nem haladja meg a törvényes keretet. A tanulócsoportok szervezésénél a kiegyenlítettséget figyelembe vették. A HHH és SNI tanulók kb. 75%-a integrált nevelésben részesül. Az SNI tanulók közül a 2007-2008. tanévben 10 fı speciális tagozaton tanult. A 2008-2009. tanévben a speciális osztály létszáma 6 fı. Az iskola tanulói összetételében a HHH és SNI gyermekek aránya magas. Az 1-4 és az 5-8. évfolyamon tanulók körében hasonló az arány. A helyi óvodában is jelentıs számú a HHH gyermek. Ebbıl következtethetı, hogy rövidebb távon természetes körülmények között a gyermekösszetételben lényeges változás nem várható. A nevelımunka eredményessége Az általános iskola pedagógiai programjában a hátrányos tanulók jelentıs arányát figyelembe véve hangsúlyos szerepet kap Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás, A differenciált oktatás és képességfejlesztés, A felzárkóztató órák és a tehetséggondozó foglalkozások szervezése, Az egyéni fejlesztı terápiás foglalkozások megvalósítása, Az egyéni bánásmód érvényesítése, 4
Az elfogadó légkör megteremtésére való törekvés, A rugalmasság elvének érvényesítése, A tanulási munkaformák változatos alkalmazása, Az inkluzív pedagógiai módszerek megismerésére, alkalmazására való törekvés, A pedagógusközösség nyitottságának erısítése az új típusú tanulási módszerek elsajátítására, alkalmazására. A pedagógiai programban az egyenlı bánásmód érvényesítése, a differenciálás módszertana, a kulcskompetenciákat fejlesztı törekvések, az inkluzív pedagógiai eljárások megismerése megfelelı hangsúlyt kap. E programelemek arányának emelése további feladat. Az iskola pedagógusai az elıírt képesítési feltételeket valamennyien teljesítik. A szakos ellátottság 100%-os. Az arányában magas HHH és SNI tanulók fejlesztéséhez 2 fıállású gyógypedagógust foglalkoztatnak. Közülük 1 fı oligrofén pedagógus, 1 fı a tanulásban akadályoztatottak pedagógiája szakos. A tantestületben 1 fı fejlesztı pedagógus. Az integrációs nevelést segítı módszertani képzések közül az iskola pedagógusai magas arányban részt vettek az alábbi képzéseken: - Hatékony együttnevelés az iskolában IPR képzés (85%) - Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés (100%) A kooperatív tanulási, projektpedagógiai és drámapedagógiai képzéseken nem vettek részt. A tanulási esélykülönbségek mérséklését befolyásoló alapfeltételek közül a szakemberkompetencia megfelelı. A további speciális képzésekbe való részvételt szorgalmazni kell. Szükséges továbbá az esélyegyenlıségi terv cél- feladat- és eszközrendszerét a helyi nevelési programba és a minıségirányítási programba beépíteni. A hátrányosok foglalkoztatása A HHH és SNI tanulók közül szakvélemény alapján integrációs nevelésben részesül kb. 75%. Fejlesztésük a többségi tanulók között az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazásával folyik. 15% speciális tagozaton tanul. Integrálásuk megvalósítása szükségszerő. A logopédiai képzés és a gyógy-testnevelés valamennyi kiszőrt tanuló számára biztosított. Az egyéni terápiás fejlesztı foglalkozások idıkeretét bıvíteni kell. A napközi otthonos foglalkozásokba való HHH bekapcsolódási arány jobb a többségi átlagnál. Az igényeket teljességében kielégítik. Az iskola által biztosított szakkörökön a hátrányosok részvételi alacsonyabb a többségi átlagnál. Az alapfokú mővészeti oktatás képzései által kínált lehetıségeket a hátrányosok a többségi átlagnál kisebb mértékben veszik igénybe. Az iskolában a továbbtanulási irányulás az országos átlagtól eltér. A gimnáziumi irányulás alacsonyabb, a szakközépiskolai és a szakiskolai irányulás magasabb az országos átlagnál. Az általános iskolából kikerülı hátrányosok továbbtanulási arányai a többségi tanulók továbbtanulási tendenciájától némileg elmaradnak. Tanulásbeli sikertelenség, évismétlés nem jellemzı az iskolában. Néhányan eredménytelenül zártak, de a javítóvizsgán megfelelıen szerepeltek. Közöttük hátrányosok is vannak. Az országos kompetenciamérésekben az országos eredményektıl az iskolai eredmények elmaradnak. A kompetenciafejlesztés elıtérbe helyezése szükségszerő. Az étkezési támogatásban részesülı hátrányos, halmozottan hátrányos és SNI gyermek aránya meghaladja a többségi átlagot. 5
Tárgyi feltételek Az iskola a 70-es években épült, 1980-ban bıvítették. A képzés alapfeltételeit biztosító épületbeli adottságok megfelelık. A korszerősítésre, a környezetbarát megoldások megvalósítására szükség lenne. Tornaterem, számítástechnikai szaktanterem, internet hozzáférés, logopédiai foglalkoztató a tanulók rendelkezésére áll. A sportudvar felújítása tervben van. A tantermek száma megfelelı, szükségtanterem nincs. A pedagógiai szakszolgálat részére fejlesztı szoba kialakítása a közelmúltban megvalósult. Az iskolában melegítı konyha, étkezı mőködik. Az iskola épülete jelenlegi állapotában a korszerő feltételeknek nem felel meg. Az épület állagjavítása, korszerősítése, takarékos mőködtetése érdekében nagyobb felújításra lenne szükség. A nagyszámú hátrányokkal küszködı gyermek sikeres fejlesztése korszerő környezetben nagyobb hatásfokú lehetne. Az iskola kapcsolatrendszere A városban mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel rendszeres a kapcsolattartás. Elsısorban a gyermekek egészséges fejlıdését biztosító szervezetekkel gyakori az együttmőködés, többek között a védınıkkel, a családsegítıkkel és a gyermekvédelmi szolgálattal. Az említett támogatási lehetıségekkel kapcsolatos aktuális információkkal rendelkezik az iskola, a szülıkkel való együttmőködés révén az információk eljutnak családokhoz. Az iskola folyamatos kapcsolatot ápol az óvodával, a fenntartóval, a pannonhalmi apátsággal, a gyıri középiskolákkal, a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal, a város civil szervezeteivel, a helyi vállalkozókkal, munkaadókkal. Segítségük hozzájárul az eredményes nevelımunkához, a gyermekek sikeres fejlesztéséhez, és a környezetkultúra formálásához. A sokoldalú kapcsolatrendszer biztosítja a partnerközpontú mőködést. Az általános iskolai és a települési esélyegyenlıségi program helyzetelemzésébıl adódó problémalista Az iskolában magas a HHH és az SNI tanulók aránya. Az SNI arány meghaladja az országos átlagot. Az arány nem mutat csökkenı tendenciát. SNI tanulók egy része speciális osztályban, elkülönítetten tanul. Az egyéni terápiás foglalkozások jelenlegi idıkerete nem elégíti ki a szükségleteket. A HHH tanulók részvétele a szabad idıs programokban (szakkör, alapfokú mővészetoktatás) alatta marad a többségi átlagnak. A HHH és SNI tanulók továbbtanulási tendenciája alatta marad a többségi aránynak az érettségit adó képzési intézményekbe való irányulás alacsony. A kompetenciamérésekben az iskola eredményei elmaradnak az országos átlagtól. 6
Az iskola sajátosságaira épülı - esélyegyenlıséget segítı további tervezett tevékenység Az integrációs nevelést segítı módszertani ismeretek további bıvítése a tantestületben. Az hátrányosok egyéni fejlesztését megalapozó tervek, mérések, értékelési gyakorlat szélesítése. A HHH és SNI gyermekek minıségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatása. Kompetencia alapú programcsomagok bevezetése. A tanulói fluktuáció mérséklése. Az esélyegyenlıségi program cél-, feladat-, és eszközrendszerének beépítése az a pedagógiai programba és a minıségirányítási programba. 7
Az esélyegyenlıségi program célja Intézkedési terv Esélyteremtés: Támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a hátrányos helyzető gyermekek hátrányainak kompenzálása érdekében Esélyegyenlıség elımozdítása az iskola minden tevékenységében, többek között: o beiratkozásoknál, csoportok szervezésében, o az iskolai programok kiválasztásában, o a tanítási tartalom kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, o a tanítás módszereinek megválasztásában, o a közoktatási szolgáltatásokhoz, programokhoz való hozzáférésben, o az ismeretközvetítés gyakorlatában, o a gyermekek egyéni fejlesztésében, o a tanulói elımenetelben, o az integrációs nevelés megvalósításában, o az esélyeket javító információkhoz való hozzáférésben, o a továbbtanulásban, pályaorientációban, o a korszerő nevelési környezet megteremtésében, o az iskolai továbbhaladás elıkészítésében, o a humánerıforrás fejlesztésében, a szakmai továbbképzésében, o a kapcsolattartásban a szülıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel, o a partnerkapcsolatok építésében, o az esélyegyenlıséget támogató források megteremtésében (pályázatok, egyéb támogatási formák). 8
Kötelezettségek és felelısség Az esélyegyenlıségi program megvalósításáért felelıs személyek és felelısségeik: Felelıs Intézményvezetı Intézményvezetı-helyettes A pedagógus tantestület Az iskola egyéb dolgozói Felelısségi terület Közremőködés az iskolai esélyegyenlıségi program elkészítésében; A programmal kapcsolatos tájékoztatás megszervezése (pedagógusok, dolgozók, szülık, partnerek); A dolgozók felkészítése a program megvalósítására; A program megvalósításának szervezése, segítségnyújtás; A gyakorlatban elıforduló panaszkezelés; A programmal kapcsolatos törvényes eljárásrend végrehajtása; A program megvalósításának nyomon követése, koordinálása; Az esélyegyenlıséget sértı esetek feltárása, nyomon követése; A felmerülı panaszok kivizsgálása; A jogi elıírások ismerete; A törvények és rendeletek szellemében tevékenykedı befogadó pedagógia alkalmazása; Az integrációs pedagógiával foglalkozó szakirodalom nyomon követése; Integrációs oktatási programok, módszerek alkalmazása; A diszkrimináció-mentes oktatás, nevelés megvalósítása; A toleráns légkör, a támogató rendszer megteremtése; Az egyenlı részvétel alapelvének érvényesítése; A témával kapcsolatos képzéseken, továbbképzéseken való részvétel; A program ismerete, elfogadása; Közremőködés a program megvalósításában; 9
Akcióterv A települési esélyegyenlıségi intézkedési terv alapján: Feladat Cél Intézkedés Felelıs Határidı Rövid távú indikátor (1 év) Az iskolában magas a HHH és az SNI tanulók aránya magas. Az SNI arány meghaladja az országos átlagot. Az arány nem mutat csökkenı tendenciát. A HHH és SNI arány csökkentése. - Környezettanulmány készítése. - A gyermekek szociokulturális körülményeit javító intézkedések (anyagi támogatási lehetıségek igénybe vétele). - Preventív és fejlesztı célú programok elindítása. - Szülıi tájékoztatás évente 1 alkalommal. - Szakszolgálat bevonása a fejlesztésbe. - A szülık tanulási motivációjának növelése. Gyermek-jóléti szakember Iskolaigazgató Jegyzı Gyógypedagógus Rehabilitációs és Szakértıi bizottság 2008-2009. tanévtıl évente folyamatos - A HHH tanulók aránya 3-5%-kal csökken. - Az SNI tanulók aránya 4-6%-kal csökken- - Környezettanulmány elkészül. Középtávú indikátor (3 év) - A HHH gyermekek körülményei javulnak. - A HHH arány további 3-4%-kal csökken, az országos átlag alá süllyed. - Az SNI gyermekek arány további 4-5%-kal mérséklıdik, az országos átlagot nem lépi túl. - Prevenciós program elkészül. Hosszútávú indikátor (6 év) - A HHH helyzetet elıidézı okok a nyilvántartottak 30-40%-ánál megszőnnek. - Az SNI állapot okai mérséklıdnek, a nyilvántartottak 40-50%ánál megszőnnek. - A csoportból kilépı tanulók életesélyei javulnak. - A szülık szakmai képzettsége javul. SNI tanulók egy része speciális osztályban, elkülönítetten tanul A speciális tagozatokat mőködtetı oktatásszervezési keret megszüntetése -A speciális tagozaton tanulók felülvizsgálata. - Komplex visszahelyezési program készítése. - A visszahelyezést célzó egyéni fejlesztı programok összeállítása, Iskola-igazgató Gyógypedagógus Rehabilitációs Bizottság 2008-2009. tanévtıl évente folyamatos Az egyik speciális osztály megszüntetése A teljes speciális tagozat megszüntetése. - A speciális osztályba tanulók integrálódása sikeres. - A tanulók képesek beilleszkedni a közösségbe, együtt 10
a fejlesztés megszervezése szakemberek közremőködésével. - Folyamatos visszahelyezés az általános tantervő osztályokba. haladni a tanulásban a többséggel. Az egyéni terápiás foglalkozások jelenlegi idıkerete nem elégíti ki a szükségleteket. A terápiás foglalkozások idıkeretének növelése. Szőrıvizsgálatokkal a reális igények megjelölése. A szakmai és anyagi háttér megteremtése. Intézményvezetı jegyzı 2008 évtıl folyamatos Az eddigi idıkereten túl heti 5 órával a foglalkozási keret növelése. A korábbi idıkereten túl heti 10 órával a foglalkozási keret növelése A korábbi idıkereten túl kb. heti 15 órával a foglalkozási keret növelése A HHH tanulók részvétele a szabad idıs programokban (szakkör, alapfokú mővészetoktatás) alatta marad a többségi átlagnak. A szabad idıs programokhoz való bekapcsolódás feltételeinek javítása a nagyobb részvétel biztosítása érdekében. - A programok népszerősítése a tanulók és a szülık körében. Iskolaigazgató Igazgatóhelyettes Szaktanárok 2008-2009. tanévtıl évente folyamatos A bekapcsolódás i arány 5%-kat javul A bekapcsolódási arány újabb 5%- kat javul, eléri a többségi arányt. - A tanulók speciális ismeretei bıvülnek. - A tanulók kulcskompetenciái javulnak, a kulturált szabad idıs szemlélet erısödik. A HHH és SNI tanulók továbbtanulási tendenciája alatta marad a többségi aránynak az érettségit adó képzési intézményekbe A HHH tanulók arányának növelése az érettségit adó középiskolai továbbtanulásra - Továbbtanulási prevenciós program kidolgozása. - A program alapján a felkészítés megszervezése. - Mentorálás, kommunikálás a szülıkkel Iskolaigazgató Igazgatóhelyettes Szaktanárok Pályaválasztási felelıs Szociális intézmény- 2008-2009. tanévtıl évente folyamatos - A HHH tanulók továbbtanulási mutatója az érettségit adó középiskolákba 20%-kal javul. - Továbbtanu- - A HHH tanulók továbbtanulási mutatója az érettségit adó középiskolákba további 20%-kal javul. - Mentori kör szervezıdik a - A HHH tanulók továbbtanulási mutatója eléri a többségi átlagot. - A tanulók eredményesen helytállnak. -A középiskolák visszajelzése 11
való irányulás alacsony. - Segítı szolgáltatások biztosítása. - Szakmai és szakmaközi együttmőködés - Pályaválasztási tanácsadás. hálózat lási prevenciós program elkészül. - Helyi pályaválasztás i tanácsadó szolgálat kialakul. HHH és SNI tanulók továbbtanulásának segítésére. megnyugtató. Az országos kompetenciamérésben az iskola eredményei az országos átlagtól elmaradnak. A kompetenciafejlesztı tevékenység erısítése. - Intézkedési terv készítése a lemaradás pótlására. - Kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása a fejlesztésben. Iskolaigazgató Munkaközösség vezetık Szaktanárok 2008-2009. tanévtıl évente folyamatos A felkészítı munka erdeményességének nyomon követése A tanulók teljesítménye 10%-kal javul. A tanulók teljesítménye eléri az országos átlagot. Az iskola sajátosságaira épülı - esélyegyenlıséget segítı további tervezett tevékenység Feladat Cél Intézkedés Felelıs Határidı Rövid távú indikátor (1 év) Az integrációs nevelést segítı módszertani ismeretek további bıvítése a tantestületben. Felkészülés a hatékonyan mőködı integrációs nevelés megvalósítására. A pedagógusok beiskolázása az integrációs módszertani továbbképzésekre. Igazgató 2008-2009. tanévtıl folyamatos. 1-2 fı tanúsítványt szerez. Középtávú indikátor (3 év) További 1-3 fı tanúsítványt szerez. Hosszútávú indikátor (6 év) Az iskola pedagógusainak 50%-a módszertani továbbképzést végzett. Az hátrányosok egyéni fejlesztését megalapozó tervek, mérések, értékelési Korszerő programok, módszerek az oktatásban. - Kulcskompetenciafejlesztı programelemek, inkluzív módszerek alkalmazása, beépítése a Igazgató Igazgatóhelyettes, Pedagógusok A 2008-2009. tanévtıl folyamatos - Az új módszerekkel vezetett foglalkozások száma 5%-kal Az új módszerekkel vezetett foglalkozások száma 10%-kal Az új módszerekkel vezetett foglalkozások száma 10%-kal nı. 12
gyakorlat szélesítése. személyiségfejlesztés gyakorlatába. - A hátrányosok számonkérési, mérési rendszerének kidolgozása a speciális szükségleteik figyelembe vételével. nı. - A HH/HHH gyermekeket fejlesztı egyéni programok száma 5%-kal nı. - A hátrányosok számonkérési, mérési rendszere elkészül. nı. - A HH/HHH gyermekeket fejlesztı egyéni programok száma 15%-kal nı. - A hátrányosok mérési rendszerének alkalmazása, korrekciója. - A HH/HHH gyermekeket fejlesztı egyéni programok száma 15%-kal nı. - A mérési rendszer helyessége a gyakorlatban igazolódik. - A HHH és SNI gyermekek minıségi oktatáshoz való hozzáférésének támogatása. - Kompetencia alapú programcsomagok bevezetése. A HHH és SNI tanulók körében a kompetencia alapú oktatás kiterjesztése. - Kompetencia alapú programcsomagok adaptálása. - A fejlesztés kiemelt területei: szövegértés, matematika-logika, idegen nyelv, számítástechnika, szociális és állampolgári kompetenciák. - A tehetséges HHH és SNI tanulók bekapcsolása a Magyar Tehetség Programba Igazgatóhelyettes, Szaktanárok 2008-2009. tanévtıl folyamatos - 1-2 kompetencia alapú programcsomag adaptálása. - 1-2 további kompetencia alapú programcsomag adaptálása. - A helyi eredménymérésekben a hátrányosok teljesítik a többségi átlagot. -A tehetséges tanulók internetés könyvtárhasználata, sportolási aránya 20%-kal nı. A tanulói fluktuáció mérséklése A tanulói fluktuáció csökkentése. - Okfeltáró tanulmány készítése az iskolaelhagyó célcsoportban. Igazgatóhelyettes, Szaktanárok 2008-2009. tanévtıl folyamatos A vizsgálati anyag elkészül. - Intézkedési terv elkészül. - A fluktuáció 20%-kal csökken. A fluktuáció minimálisra mérséklıdik. 13
Az esélyegyenlıségi program cél-, feladat-, és eszközrendszeréne k beépítése az a pedagógiai programba és a minıségirányítási programba. Az esélyegyenlıségi program, a pedagógiai program és az IMIP összhangjának megteremtése. - A pedagógiai program és az IMIP felülvizsgálata. - A szükséges kiegészítések elvégzése. - A módosított programokkal kapcsolatos legitimáció végrehajtása. Igazgató Igazgatóhelyettes 2008-2009. nevelési év vége. A programok összehangolás a megtörténik. A programok felülvizsgálata, a megvalósítás értékelése. A programok felülvizsgálata, a megvalósítás értékelése, esetleges módosítás. 14
Megvalósítás Az esélyegyenlıségi program megvalósításával kapcsolatos legfontosabb teendık, feladatok: 1. A települési közoktatási esélyegyenlıségi programban megfogalmazott célok, feladatok és intézkedések megvalósításában való közremőködés. Az intézményvezetı részére megfogalmazott felelısség vállalása, a megjelölt felelısségi területekhez kapcsolódó teendık ellátása (programismertetés, pedagógusok, dolgozók felkészítése, a program megvalósításával kapcsolatos szervezımunka elvégzése, stb.). A települési esélyegyenlıségi program alapján - arra építve - az iskolai közoktatási esélyegyenlıségi program elkészítése. A települési közoktatási esélyegyenlıségi program akciótervében az iskolára vonatkozó megállapítások tudatosítása, a megfogalmazott intézkedések, indikátorok beépítése az iskolai esélyegyenlıségi programba, kiegészítve az iskola sajátos nevelési elveire épülı célokkal, feladatokkal, tevékenységekkel. Az iskola dolgozóinak mozgósítása a problémás területek, és az esélyegyenlıség érdekében vállalt feladatok megoldására. Folyamatos együttmőködés a fenntartóval az esélyegyenlıség megvalósítását elısegítı támogatások biztosítása érdekében (feltételrendszer, szakszolgálat biztosítása, támogatások, azokhoz való hozzáférés, segítı partnerek, stb.). Éves, átfogó beszámoló készítése, visszajelzés, az intézkedési terv végrehajtására vonatkozóan. 2. Az iskolai közoktatási esélyegyenlıségi programban megfogalmazott célok, feladatok és intézkedések megvalósításában való közremőködés. Az iskolai esélyegyenlıségi program összehangolása a nevelımunkát meghatározó dokumentumokkal (PP, IMIP, munkatervek, teljesítményértékelés). Az esélyegyenlıségi programban megfogalmazottak alapján az egyenlı bánásmódra és az esélyegyenlıségre vonatkozó feladatok koordinálása, folyamatos tapasztalatszerzés, értékelés. Önértékelı beszámoló készítése a tanítási év végén. A beszámoló alapján az információk visszacsatolása a programba. 3. Az iskola pedagógusok felkészítése a programban végrehajtott feladatokra, a célfeladatot teljesítık munkájának elismerése a lehetıségek szerint.
Monitoring és nyilvánosság 1. Monitoring vizsgálatok Az esélyegyenlıségi programmal összefüggı dokumentáció ellenırzése: szőrı- és fejlettségi vizsgálatok, egyéni fejlesztési programok, szakvélemények, szakértıi vélemények, egyéni fejlesztési tervek, egyéni fejlesztési naplók, családlátogatás, feljegyzések, stb.; Határidı: havonta; Felelıs: igazgató-helyettes. Elemzések, részelemzések készítése - A felmerülı problémák esetén az okokat feltáró elemzések; - Az akciótervben megjelölt indikátorok teljesítése a határidık alapján; - Az esélyegyenlıségi adatbázis követése, összehasonlító elemzések; Határidı: évenként, illetve az aktuális esetekben; Felelıs: igazgató-helyettes; A témában érintett szakemberek. Önellenırzés - Az integrált nevelésben, a fejlesztı terápiás felkészítésben, a szakszolgálatok biztosításában részt vevı szakemberek írásos jelentése az eredményességrıl, az akciótervben megjelölt indikátorok teljesítésérıl; - Konzultáció, véleménycsere a tantestületben; Határidı: félévenként; Felelıs: igazgató-helyettes; A témában érintett pedagógusok, szakemberek. Elégedettségvizsgálat - Kérdıíves elégedettségvizsgálat a pedagógusok és a szülık körében; - Kérdıíves elégedettségvizsgálat a partnerek körében, Határidı: évenként; Felelıs: igazgató-helyettes. Önértékelés A részvizsgálatok, az ellenırzések, az önellenırzés, az elégedettségvizsgálatok tapasztalataira támaszkodó átfogó önértékelés összeállítása; Határidı: évenként; Felelıs: intézményvezetı. Az éves önértékelés írásos formában való eljuttatása a fenntartóhoz; Határidı: a tanév végén; Felelıs: intézményvezetı. Intézkedési terv készítése az éves beszámoló alapján szükség szerint a cselekvés irányának meghatározása; Határidı: a tanév végén; Felelıs: intézményvezetı. 16
2. Nyilvánosság biztosítása A programot támogató szakmai és társadalmi környezet felszínen tartása érdekében a partnerek bevonása a véleménynyilvánítók körébe; A program megvalósítását segítı szakmai és társadalmi partnerek szóbeli tájékoztatása a program eredményességérıl; A helyi tájékoztatási eszközök felhasználása a programértékelı beszámolók megismertetésére (helyi sajtó, helyi tv, internet), a személyiségi jogok védelmének biztosításával. Konzultáció és visszacsatolás 1. Elızetes konzultáció Határidı: évenként; Felelıs: intézményvezetı. A program elfogadását megelızıen konzultáció és véleményformálási lehetıség biztosítása a partnerekkel: fenntartó, szülık, tanulók iskolai dolgozók, a megvalósításban érintett partnerek, szervezetek képviselıi; Az elızetes konzultáció formái: testületi ülés, szülıi értekezlet, alkalmazotti értekezlet, diák-önkormányzati ülés, partnertájékoztatók; A partnerek elırevivı javaslatainak beépítése a programba. 2. Észrevételek győjtése a programmal kapcsolatosan Tapasztalatgyőjtés folyamatosan a monitoring vizsgálatban leírtak szerint; A tapasztalatgyőjtés formái: rendszeres szóbeli információcsere, írásos beszámoló a csoportokban elvégzett munkáról, dokumentáció nyomon követése, alkalomszerő és tervezett ellenırzés; Kérdıíves felmérés évenként a szülıi a pedagógusi és a partnerelégedettségrıl. 3. Feldolgozás, visszacsatolás, korrekció Szankcionálás A dolgozók, szülık, partnerek észrevételeinek feldolgozása; A feldolgozott anyag beépítése az iskola éves beszámolójába, az iskola önértékelésbe; A tapasztalatok visszajelzése az érintett partnereknek; Akcióterv készítése, beépítése a programba; A partnerek értesítése a korrekcióról. 1. A program megvalósításával kapcsolatos esetleges mulasztások, panaszok okainak részletes megvizsgálása; 2. A felelısség megállapítása; 3. A vizsgálat tapasztalatai alapján a következmények megállapítása, a helyileg kidolgozott teljesítményértékelési rend figyelembe vételével. 17
A program érvényessége: Legitimáció 2008. szeptember 1-tıl 2014. augusztus 31-ig. Felülvizsgálat: 2013-14. tanév. A program módosítását kezdeményezheti: Intézményvezetı Alkalmazotti közösség Szülıi munkaközösség Fenntartó Az iskola közvetlen partnerek. A módosítást a nevelıtestület fogadja el, a fenntartó jóváhagyja. Nyilvánosság: Az iskola esélyegyenlıségi program nyilvános. Megtekinthetı. Az elérhetıség helyei: fenntartói irattár, iskolai irattár, igazgatói iroda, nevelıi szoba, könyvtár, iskolai honlap. Mellékletek A véleményezési jog gyakorlását igazoló jegyzıkönyv. Az elfogadási jog gyakorlását igazoló jegyzıkönyv. A jóváhagyást igazoló képviselı-testületi határozat. Az OM általközzétett adatlapok az iskola adataival. Pannonhalma, 2008. augusztus 19. igazgató P.H. 18