TÉRSÉGI KÖZÖS IGAZGATÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY

TÉRSÉGI KÖZÖS IGAZGATÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal Bevezetés 6.o I. Fenntartói elvárások 7.o 1.1. Fenntartói elvárások a közoktatás fejlesztésére vonatkozóan 7.o 1.2. Fenntartói elvárások a társult intézmény rendszer mőködésével Kapcsolatban 7.o 1.3. Fenntartói elvárások az egyes intézménytípusokra vetítve 8.o 1.3.1. Óvodák 8.o 1.3.2. Általános iskolák 9.o 1.3.3. Középiskola 10.o 1.3.4. Szakképzés 10.o 1.3.5. Kollégium 11.o 1.3.6. Szakszolgálat 11.o II. Az intézmény minıségirányítási programjára vonatkozó általános rendelkezések 12.o 2.1. A minıségirányítás 12.o 2.2. A minıségirányítási program feladata 12.o 2.3. A minıségirányítási program tartalma 12.o 2.4. A minıségirányítási program mőködtetése 13.o 2.5. A minıségirányítási program értékelése 13.o 2.6. A minıségirányítási program elfogadása és jóváhagyása 14.o 2.7. A minıségirányítási program módosítása 14.o 2.8. A minıségirányítási program nyilvánossága 14.o III. A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény mőködésének folyamatai 15.o 3.1. Szervezeti felépítés 15.o 3.1.1. A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény szervezeti felépítésének vázlata 15.o 3.1.2. A térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Árpád Fejedelem Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola szervezeti felépítésének vázlata 16.o 3.1.3.Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Kisteleki Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlata 17.o 2

3 3.1.4. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Csizmazia György Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlata 18.o 3.1.5. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Baksi Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlata 19.o 3.1.6. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Hétszínvirág Óvoda szervezeti felépítésének vázlata 19.o 3.1.7. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Szivárvány Óvoda szervezeti felépítésének vázlata 20.o 3.1.8. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Csizmazia György Óvoda szervezeti felépítésének vázlata 20.o 3.1.9. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Napsugár Napköziotthonos Óvoda szervezeti felépítésének vázlata 21.o 3.1.10.Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Rózsaliget Kollégium szervezeti felépítésének vázlata 21.o 3.1.11. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szervezeti felépítésének vázlata 22.o 3.2.A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény vezetése 23.o 3.2.1. Igazgató 23.o 3.2.2. Igazgatótanács 23.o 3.3. Tervezési feladatok végrehajtása 23.o 3.3.1. Az intézményben folyó tervezımunka feladata 23.o 3.3.2. Az intézményben folyó tervezımunka szintjei 23.o IV. Alapvetı szervezési feladatok az intézményben 24.o 4.1. Szervezés fogalma 24.o 4.2. Az intézményi munka szervezése 24.o 4.3. A tanév rendjéhez igazodó szervezési feladatok 25.o V. Ellenırzési feladatok végrehajtása 25.o 5.1. Az ellenırzés fogalma 25.o 5.2. Az ellenırzés feladata és célja 25.o 5.3. Az ellenırzés módszerei 26.o 5.4. Az intézményben folyó belsı ellenırzés feladatai 26.o 5.5. A belsı ellenırzést végzı alkalmazott jogai és kötelességei 26.o 5.6. Az ellenırzött alkalmazott jogai és kötelességei 27.o 5.7. A belsı ellenırzést végzı dolgozó feladatai 27.o 3

4 5.8. Belsı ellenırzési terv 28.o 5.9. A belsı ellenırzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenırzési feladataik 28.o 5.10. A dolgozók ellenırzésének általános szempontjai 29.o 5.11. A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzése a tagintézményekben 30.o 5.12. A tanítási órák, foglakozások megfigyelésének és elemzésének szempontjai 31.o VI. Mérési feladatok végrehajtása 34.o 6.1. A mérés fogalma 34.o 6.2. A mérési, értékelési rendszer 34.o 6.3. Mérések az intézményen belül 34.o 6.3.1. A pedagógusok körében 34.o 6.3.2. A szülık körében 35.o 6.3.3. A tanulók körében 35.o 6.4. Intézményen kívüli mérésekben való részvétel 36.o 6.5. A jogszabályban elıírt országos mérés, értékelés eredményeinek intézményi feldolgozása 36.o VII. Értékelési feladatok végrehajtása 37.o 7.1. Az értékelés fogalma 37.o 7.2. Az értékelés feladatai 37.o 7.3. Az intézményben folyó értékelés tervezése 37.o 7.4. Az értékelés területei 38.o 7.5. A gyermekek tevékenységének, tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése 38.o 7.6. Az intézményi vezetık munkájának értékelése 38.o 7.7. A pedagógusok nevelı és oktató munkájának értékelése 40.o 7.8. A nem pedagógusok munkájának értékelése 40.o 7.9. A teljesítményértékelés eredményei 41.o 7.10. Az intézmény nevelı és oktató munkájának értékelése 42.o Záró rendelkezések 45.o A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Intézményi minıségirányítási programjának elfogadása és jóváhagyása 45.o 4

5 Mellékletek 1. sz. melléklet: Tantestületi, nevelıtestületi klímateszt 2. sz. melléklet: Tantestületi, nevelıtestületi klímateszt 3. sz. melléklet: Nevelıtestületi klíma mérése 4. sz. melléklet: SWOT analízis 5. sz. melléklet: Pedagógusok elégedettségének mérése 6. sz. melléklet: Szülıi elégedettség mérése 7. sz. melléklet: Szülıi vélemény kérése 8. sz. melléklet: Szülıi elvárás, elégedettség mérése 9. sz. melléklet: Szülıi elvárások mérése 10. sz. melléklet: A szülık elégedettségének mérése 11. sz. melléklet: Tanulói felmérés 12. sz. melléklet: Tanulói elégedettség mérése 13. sz. melléklet: Kérdıív végzıs tanulóknak 14. sz. melléklet: Vezetıi teljesítményértékelı lap 15. sz. melléklet: Vezetıi teljesítményértékelı lap a szakszolgálat részére 16. sz. melléklet: Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap 17. sz. melléklet: Összesített vezetıi teljesítményértékelı lap a szakszolgálat részére 18. sz. melléklet: Pedagógus teljesítményértékelı lap 19. sz. melléklet: Pedagógus teljesítményértékelı lap a szakszolgálat részére 20. sz. melléklet: Pedagógus teljesítményértékelı lap 21. sz. melléklet: Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap 22. sz. melléklet: Összesített pedagógus teljesítményértékelı lap a szakszolgálat részére 23. sz. melléklet: Pedagógus teljesítményértékelı lap 24. sz. melléklet: Pedagógus teljesítményértékelı lap 25. sz. melléklet: Nem pedagógus teljesítményértékelı lap 26. sz. melléklet: A teljes körő intézményi önértékeléskor vizsgált területek (az intézményértékelés szempontjai általános iskolákban) 27. sz. melléklet: A teljes körő intézményi önértékeléskor vizsgált területek (az intézményértékelés szempontjai középiskolában) 5

6 B E V E Z E T É S Az intézmény rövid bemutatása: Az intézmény neve: Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Fenntartó: Térségi Intézményi Társulás Szervezeti felépítése: (3 település közoktatási intézményei) Székhely: TKIKI Árpád Fejedelem Gimnázium, Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola (6760 Kistelek, Ifjúság tér 3.) TKIKI Kisteleki Általános Iskola (6760 Kistelek, Petıfi u. 9.) TKIKI Egységes Pedagógia Szakszolgálat (6760 Kistelek, Ifjúság tér 4.) TKIKI Rózsaliget Kollégium (6760 Kistelek, Ifjúság tér 4.) TKIKI Hétszínvirág Óvoda (6760 Kistelek, Petıfi u. 28.) TKIKI Szivárvány Óvoda (6760 Kistelek, Ifjúság tér 1.) TKIKI Csizmazia György Általános Iskola (6769 Pusztaszer, Kossuth u. 38. ) TKIKI Csizmazia György Óvoda (6769 Pusztaszer, Kossuth u. 55.) TKIKI Baksi Általános Iskola (6768 Baks, Fı u. 82.) TKIKI Napsugár Napköziotthonos Óvoda (6768 Baks, Rózsa u. 1.) A közös igazgatású intézmény a 3 település közoktatási intézményeiben folyó nevelı, oktató munka összehangolására alakult meg 2007. július 1-jén. A társult intézményben az óvodai neveléstıl a középfokú oktatást záró érettségiig alkalom nyílik a közoktatás folyamatainak, a gyermekek elımenetelének áttekintésére. Az együttmőködés lehetıséget teremt a gyermekek számára az egyes intézménytípusok közötti átmenetek megkönnyítésére, zökkenı mentesebbé tételére valamint az esélyegyenlıség biztosítására. A közös munka, az egymástól való tanulás módszerének alkalmazásával valamennyi tagintézmény szakmai színvonalának emelését eredményezi. Az egységességre való törekvés mellett célunk, hogy az egyes tagintézmények megtartsák sajátos arculatukat, szülıi, társadalmi kapcsolataikat, pedagógiai kultúrájukat. Jogszabályi háttér Az intézményi minıségirányítási program tartalmát a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 16 (6), 33 (7), 60, 61, 63, 40 (10), 40 (11), 40 (12), 133 (7), 54 (1), 57 (1), 57 (4), 85 (7), 94 (1), 94 (3), 95 (1), 102 (12), 118 (10), a 3/2002. (II.15. ) OM rendelet 3 (1), 4 (1), 5, 7, 9 a Közoktatás minıségbiztosításáról és minıségfejlesztésérıl valamint a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 18 (2), 18 (3), 29 (4), 29 (5) A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szabályozza. Továbbá a teljesítményértékelésre vonatkozó törvényi szabályozás alapja a Közalkalmazottak 6

7 jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 40 és a 138/1992( X.08.) számú Korm. rendelet 8. I. FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK Meghatározza - a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, - valamint intézmény típusonként az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat. 1.1. Fenntartói elvárások a közoktatás fejlesztésére vonatkozóan - Fel kell készíteni a gyermekeket az élethossziglan tartó tanulásra a kulcskompetenciák fejlesztése révén. - Mérsékelni kell az oktatási, nevelési egyenlıtlenségeket. - Fejleszteni, javítani kell az oktatás, nevelés minıségét. - Támogatni kell a pedagógusok szakmai fejlıdését. - Fejleszteni kell az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását. - Javítani kell az oktatás, nevelés tárgyi feltételeit. - Javítani kell a közoktatás költséghatékonyságát és irányítását. - Szükséges a közoktatás modernizálása. - Ki kell terjeszteni a középiskolai oktatást. - Hatékonyabbá kell tenni az erıforrásokkal való gazdálkodást. - Ki kell terjeszteni a minıségirányítás bevezetését. - Elı kell segíteni a gyermekek személyiségének kibontakoztatását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetıségek legtágabb határáig való kiterjesztését. - Tudatosítani kell a gyermekekben az emberi és alapvetı szabadságjogok, a szülei, saját identitása, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint a magyar nemzet értékei iránti és sajátjáétól különbözı kultúrák tiszteletét, a természeti környezet iránti tiszteletet. - Fel kell készíteni a gyermekeket arra, hogy a megértés, a türelem, a nemek közti egyenlıség, valamennyi nép, nemzetiségi és vallási csoport közötti barátság szellemében tudjon vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelısséget. 1.2. Fenntartói elvárások a társult intézmény rendszer mőködésével kapcsolatban 7

8 - A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerően, törvényszerően, költség - orientáltan, - hatékonyan, eredményesen mőködjön; erısödjön a tervezés szerepe. - A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minıségi, a gyermekek fejlıdését folyamatosan segítı nevelést, oktatást. - A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet biztosítsa a tankötelezettség teljesítését; az átjárhatóság és a folytathatóságtovábbépíthetıség elvének érvényesítését. - Legyen teljeskörő óvodai oktatói- nevelıi tevékenység. - A közoktatási rendszerbe kerüléstıl - óvoda, iskola - a közoktatási rendszerbıl kikerülésig - munkába állás, felsıoktatásba kerülés nyomon követhetı legyen a gyermek, tanuló elımenetele, egyéni tanulási útja. - A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülı változásokhoz, erısödjön a közoktatási intézmény kultúra közvetítı szerepe, megtartva a sokszínőségét. - A tagintézményekben stabil-innovatív nevelıtestületek mőködjenek. - A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet nyújtson segítséget a szülıknek és a gyermekeknek a tájékozódásban, hogy az oktatás, nevelés milyen idıtávon, milyen szolgáltatásokkal és minıségben biztosított. - Minıségelvő, partnerközpontú mőködés legyen a jellemzı, melynek alapja az intézmény minıségirányítási, minıségfejlesztési rendszere, programja. - Minden rászoruló gyermeknek nyújtson segítséget a mentális problémáknak kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz. - Legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem; legyen hatékony együttmőködés az oktatási intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. - Hatékony gazdálkodás; csoport- és osztálylétszámok kialakítása; férıhelykihasználtság tekintetében. 1.3. Fenntartói elvárások az egyes intézménytípusokra vetítve 1.3.1. Óvodák 8

9 - A közoktatási törvénynek, és az óvodai nevelés országos alapprogramjának megfelelıen érvényesüljön az óvoda alapfunkciója, a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése érdekében. - Fontos a tevékenységközpontú tartalmas, élménydús, családias nevelés. - Különösen fontos, hogy figyelmet fordítsanak az átlagostól eltérı, fejlıdésben lemaradt, a részképesség zavarokkal küzdı, a szociálisan hátrányos helyzető, fogyatékos gyermekekre. - Biztosítani kell a tehetséggondozást. - A tevékenységek tudatos megtervezésével segítsék az óvodai személyiségfejlesztést. - Az óvodai elhelyezés legyen teljes körő a tanköteles korba lépı 5 évesek számára. - A hátrányos helyzető, veszélyeztetett gyermekek számára legyen biztosított a 3 éves kortól történı óvodai elhelyezés. 1.3.2. Általános iskolák - Biztosítani kell, hogy a gyermekek megközelítıleg azonos feltételek között tanulhassanak, szakszerő oktatásban részesüljenek. - Az általános iskolák legyenek képesek az alapfunkció ellátására, mérsékeljék a mővelıdési egyenlıtlenséget. - Biztosítsák a kiemelkedı képességő, hátrányos helyzető vagy túlkoros tanulók részére a fejlesztı programokat. - Igyekezzenek biztosítani a mindennapos testedzés követelményeit. - Fejlesszék a kommunikációs alapkészségeket, értelmi, szociális képességeket. - Biztosítsák az esélyegyenlıséget, esélyteremtést segítı, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazását. - Legyen kiemelt feladat a tankötelezettség teljesítése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése. - Alakuljon ki a tanulókban az egészséges és kulturált életmód iránti igény, a természeti környezet megóvása. - Az iskolák fejlesszék a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, a kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség- és közösségvállalást. - Biztosítani kell az átjárhatóságot. 9

10 - Javítani kell a tagintézmény tárgyi felszereltségén. - Nyújtson segítséget tanulóinak a pályaválasztási döntéseknél. - Fejleszteni szükséges a szakmai munka eredményességének mérését. - Legyen kiemelt feladat a helyi hagyományok ápolása. 1.3.3. Középiskola - Legyen kiemelt feladat a tehetségekkel, a hátrányos helyzetőekkel; az etnikai kisebbséghez tartozókkal való foglalkozás. - Legyen biztosított a készségek, képességek magas szintő fejlesztése, továbbfejlesztése. - Fontos feladat a beiskolázás tudatos tervezése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése. - Törekedni kell arra, hogy az iskola minél több tantárgyat ajánlhasson érettségi tárgyként, különösen a tanulók továbbtanulását segítı emelt szintő érettségi vizsga tantárgyakra. - Kiemelt feladat az anyanyelvi, matematikai, idegennyelvi és informatikai képzés színvonalának további javítása. - Az iskolák készítsék fel tanulóikat a társadalmi életre, a hazaszeretetre, a hatékony tanulási módszerek elsajátítására. - Cél, hogy kialakuljon a tanulókban a környezettel való tudatos és harmonikus együttélés, a környezetbarát életvitel, az esztétikai érzékenység, nyitottság. - Nyújtson több segítséget a pályaválasztási döntéseknél. - Fokozza külsı és belsı környezetének esztétikumát. - Fontos feladat a közismereti tantárgyak oktatási színvonalának emelése, alapkészségek fejlesztése. - Az iskolák teremtsék meg az oktatás, nevelés, képzés egyensúlyát. 1.3.4. Szakképzés - Legyen kiemelt feladat az általános képzés színvonalának javítása. - A szakképzés törekedjen a gazdasági élet szerkezeti és tartalmi változásokból adódó célok és feladatok megismerésére, építsék be a tagintézmény munkájába. - Legyen cél a tudatos beiskolázás. 10

11 - Kiemelt feladat az anyanyelvi, matematikai, idegennyelvi és informatikai képzés színvonalának további javítása. - Új profil indításakor fel kell mérni a munkaerıpiac helyzetét, az RFKB döntését figyelembe véve. - Az iskolák teremtsék meg az oktatás, nevelés, képzés egyensúlyát. - Készítsék fel a tanulókat a folyamatos változásokra. - Fontos célkitőzés a szakképzés színvonalának emelése Térségi Integrált Szakképzı Központ tagjaként. 1.3.5. Kollégium - A közoktatási törvénynek és a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának megfelelıen érvényesüljön a kollégium alapfunkciója, a lakhatási feltételek megteremtése a szabad iskolaválasztáshoz; - Legyen fontos feladat a kollégiumi tehetséggondozás, hátránykompenzáció; esélyegyenlıség megadása mindenki számára. - Az intézmény fektessen hangsúlyt a személyiségfejlesztésre, a szabadidı hasznos eltöltésére. - Folyamatosan törekedni kell a tanulók komfortérzetének javítására, a differenciált bánásmód megvalósítására. 1.3.6. Szakszolgálat - A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás területén, a rászoruló gyerekek/tanulók állapotuknak megfelelı teljes körő ellátása. - A Pedagógiai Szakszolgálat segítséget nyújt a sajátos nevelési igényő gyermekek/ tanulók integrációjához. - Az integráló intézményeknek szakmai segítség nyújtása, mentori munkával, szülık tájékoztatásával. - Szakmai segítı,ellenırzı tevékenység keretében a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdı gyermekek fejlesztése, és annak ellenırzése hogy az adott nevelési-oktatási intézményben a szakvéleményben foglaltak megvalósulnak-e. - A Nevelési Tanácsadó szakmai feladatainak szélesítése a tankötelezettség nagyobb arányú betartatása. 11

12 I I. A Z I N T É Z M É N Y M I NİSÉGI R Á N Y Í T Á S I P R O G R A M J Á R A V O N A T K O Z Ó Á L T A L Á N O S R E N D E L K E Z É S E K 2.1. A minıségirányítás Az a tevékenység, amelynek során az intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitőzések és az intézmény mőködésének egymáshoz való közelítését, a gyermekek, a szülık, a pedagógusok, valamint a fenntartó, továbbá a munkaerıpiac igényeinek kielégítése céljából; 2.2. A minıségirányítási program feladata 1. A minıségirányítási program határozza meg az intézmény minıségpolitikáját és minıségfejlesztési rendszerét: - a tagintézmények feladatainak hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikájukat, - a minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. 2. A minıségfejlesztési rendszer mőködtetése biztosítja, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 3. A minıségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelı szolgáltatásokat nyújtson. Az intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minıségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében az intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja mőködésének folyamatos fejlesztéséhez. 4. Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. 2.3. A minıségirányítási program tartalma 1. Az intézményi minıségirányítási program meghatározza az intézmény mőködésének 12

13 folyamatát, ennek keretei között - a vezetési, - a tervezési, - a szervezési, - az ellenırzési, - a mérési, - az értékelési feladatok végrehajtását. 2. Az intézményi minıségirányítási program tartalmazza: - az intézményekben vezetıi feladatokat ellátók teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét, - pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét, - nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékeléseinek szempontjait. 3. A minıségirányítási programban rögzíti a teljes körő intézményi önértékelés - periódusát, - módszereit, - valamint a teljes körő intézményi önértékelésnek a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 2.4. A minıségirányítási program mőködtetése Az intézmény ellenırzési, mérési, értékelési és minıségirányítási programjának mőködéséért az igazgató felelıs. 2.5. A minıségirányítási program értékelése 1. A minıségirányítási program végrehajtását a nevelıtestület a szülıi szervezet, iskolaszék véleményének kikérésével minden tanév végén értékeli. 2. A minıségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálni kell az országos mérésen, értékelésen elért eredményeket, figyelembe véve a gyermekek egyéni fejlıdését és az egyes osztályok, csoportok teljesítményét. 3. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 13

14 2.6. A minıségirányítási program elfogadása és jóváhagyása 1. A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény minıségirányítási programját az intézmény vezetıjének elıterjesztése alapján a nevelıtestület fogadja el. A nevelıtestület az intézményi minıségirányítási program következı rendelkezéseirıl dönt: a) az intézményben vezetıi feladatokat ellátók és a pedagógus és nem pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, b) a teljes körő intézményi önértékelés periódusa, módszerei. 2. A minıségirányítási programot a nevelıtestületi elfogadás után az intézmény alkalmazotti közössége fogadja el. 3. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülıi szervezet, iskolaszék. 4. A minıségirányítási program az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelızı minıségirányítási program érvénytelenné válik. 2.7. A minıségirányítási program módosítása 1. A minıségirányítási program módosítása csak a nevelıtestület és az alkalmazotti közösség elfogadásával, az szülıi szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. A minıségirányítási program módosítását kezdeményezheti: - az intézmény fenntartója, - a nevelıtestület, - az intézmény alkalmazotti közössége, - az intézmény igazgatója, tagintézmény-vezetık - a szülıi szervezet, iskolaszék, - a diákönkormányzat intézményi vezetısége. 2.8. A minıségirányítási program nyilvánossága Az intézmény minıségirányítási programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı a székhely intézmény honlapján és titkárságán valamint a tagintézmények titkárságán. 14

15 I I I. A T É R S É G I K Ö Z Ö S I G A Z G A T Á S Ú K Ö Z O K T A T Á S I I N T É Z M É N Y MŐKÖDÉSÉNEK FOLY A M A T A I 3.1. Szervezeti felépítés 3.1.1. A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény szervezeti felépítésének vázlata Tagintézmények Székhelyintézmény Tagintézmények Hétszínvirág Óvoda Tagintézményvezetı, Tagintézmény vezetı-helyettes Szivárvány Óvoda Tagintézményvezetı, Tagintézmény vezetı-helyettes Árpád Fejedelem Gimnázium Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola Igazgató (intézmény egység vezetıhelyettes) Kisteleki Általános Iskola Tagintézmény-vezetı, 2 tagintézmény vezetı-helyettes Csizmazia György Általános Iskola Tagintézmény-vezetı Baksi Általános Iskola Tagintézményvezetı Csizmazia György Óvoda Tagintézményvezetı Rózsaliget Kollégium Tagintézmény-vezetı Napsugár Napköziotthonos Óvoda Tagintézmény-vezetı Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tagintézmény-vezetı 15

16 3.1.2. A térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Árpád Fejedelem Gazdasági és Informatikai Szakközépiskola szervezeti felépítésének vázlata Törzskar: intézményegységvezetı-helyettes szakszervezeti titkár közalkalmazotti tanács elnöke gyakorlati okt. vezetı intézményegységvezetı-helyettes osztályfınöki munkak. vez. idegen nyelvi. mk. vez. humán. mk. vez. SzSz - vezetı könyvtáros pályaválaszt. felelıs ifjúságvéd. felelıs tankönyv felelıs diákmozgalmat seg. tanár. természettud. munkak. vez. igazgató gyakorlati oktatás-vezetı szakmai tanárok iskolatitkár diákképviselık iskolai sportkör gazdasági ügyintézı takarítók, főtı, karbantartó 16

17 3.1.3.Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Kisteleki Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlata Tagintézmény-vezetı Törzskar vezetıség Felsıs tagintézményvezetı-helyettes Alsós tagintézményvezetı-helyettes Gazdasági ügyintézı Iskolatitkár Takarítók, főtık Felsıs mkv. Napközis mkv. Alsós mkv. Szakmai mkv. Tanárok Napközis nevelık Tanítók 17

18 3.1.4. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Csizmazia György Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlata Tagintézmény-vezetı Technikai dolgozók Felsıs munkaközösség-vezetı Alsós munkaközösség-vezetı Pedagógusok Pedagógusok 18

19 3.1.5. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Baksi Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlata Tagintézmény-vezetı napközis alsós mk.vez felsıs mk.vez. DÖK vezetı nevelık tanítók szaktanárok Ügyviteli dolgozó, rendszergazda, mőszaki dolgozó, kisegítı dolgozók 3.1.6. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Hétszínvirág Óvoda szervezeti felépítésének vázlata Tagintézmény-vezetı Tagintézmény-vezetıhelyettes Karbantartó Pedagógusuk Óvodatitkár (Gazdasági ügyintézı) Gondozónık Dajkák 19

20 3.1.7. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Szivárvány Óvoda szervezeti felépítésének vázlata Tagintézmény-vezetı Tagintézmény-vezetıhelyettes Óvodatitkár (Gazdasági ügyintézı) Karbantartó Pedagógusuk Gondozónık Dajkák 3.1.8. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Csizmazia György Óvoda szervezeti felépítésének vázlata Tagintézmény-vezetı Óvodapedagógusok Dajkák 20

21 3.1.9. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Napsugár Napköziotthonos Óvoda szervezeti felépítésének vázlata Tagintézmény vezetı helyettes óvónık karbantartó dajkák 3.1.10.Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Rózsaliget Kollégium szervezeti felépítésének vázlata Tagintézmény-vezetı Pedagógusok Gazdasági ügyintézı Takarítónık Karbantartó 21

22 3.1.11. Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szervezeti felépítésének vázlata Tagintézmény-vezetı Nevelési Logopédus Gyógy- Korai Pályaválasztási Fejlesztı tanácsadó testnevelı fejlesztı tanácsadó felkészítı 22

23 3.2.A Térségi Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény vezetése 3.2.1. Igazgató Az intézmény felelıs vezetıje az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi. Az igazgató munkáját igazgatótanács, igazgatóhelyettes, valamint iskolatitkár segíti. 3.2.2. Igazgatótanács Az intézmény igazgatótanácsát az igazgató, a tagintézmények nevelıtestületei által választott vezetık, a közalkalmazotti tanács elnöke és a szakszervezeti vezetı alkotják. Az igazgatótanács rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatótanács megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az intézmény vezetési struktúráját, a vezetık munkaköri leírását a Szervezeti és Mőködési Szabályzat részletesen leírja. 3.3. Tervezési feladatok végrehajtása 3.3.1. Az intézményben folyó tervezımunka feladata Az intézményben folyó tervezımunkának biztosítania kell, hogy az intézmény mőködése - az intézmény céljainak, - az elvárásoknak és az igényeknek megfelelı, valamint - szabályozott, - egymásra épülı folyamatokból álló, - átlátható, - ellenırizhetı legyen. 3.3.2. Az intézményben folyó tervezımunka szintjei 1. Hosszú távú tervek: - Intézményi minıségirányítási program 2. Középtávú tervek: - Pedagógiai program - Nevelési program - Helyi tanterv 23

24 - Szervezeti és mőködési szabályzat - Házirend - Továbbképzési program - Minıségfejlesztési intézkedési terv 3. Rövidtávú tervek: - Éves munkaterv, belsı ellenırzési terv - Költségvetés - Beiskolázási terv - Munkaközösségek munkatervei - Tantárgyak tanmenetei 4. Egy-egy adott feladatra, tevékenységre vonatkozó tervek IV. ALAPVETİ SZERVEZÉSI FELADATOK AZ INTÉZMÉNYBEN 4.1. Szervezés fogalma A szervezés szabályozó tevékenység, folyamatok és az ezeknek megfelelı szervezet kialakítása. A szervezésben komplexitásra és rugalmasságra törekszünk. A külsı- és belsı körülmények változásának következtében szükség van az intézményben kisebb-nagyobb átszervezésre. Ez a szükséglet periodikusan (tanévenként) visszatér és ilyenkor újra át kell tekintenünk az intézmény szervezeti felépítését. 4.2. Az intézményi munka szervezése Az intézmény mőködtetéséhez kétféle szervezést szükséges folytatni: - pedagógiai (belsı, tartalmi) - operatív (külsı szervezést) A belsı, tartalmi szervezés elsısorban az oktató, nevelı munkát tartalmilag befolyásoló tényezıkre terjed ki. Az operatív szervezés keretében a vezetık megteremtik a megtervezett feladatok tárgyi, dologi és személyi feltételeit. Az iskola munkarendjének kialakítása nagyrészt operatív szervezést igényel, melyhez jelentıs segítséget nyújthatnak a nevelıtestület tagjai, a diákönkormányzat és a szülıi közösség. 24

25 4.3. A tanév rendjéhez igazodó szervezési feladatok a) A tanév kezdés feladatai (alakuló értekezlet feladat meghatározása) : - javítóvizsgák megszervezése - pótbeíratások megtartása - adminisztratív feladatok (osztályfınökök) - tankönyv árusítás - szaktantermek, osztálytermek, csoportszobák elıkészítése - tantárgyfelosztás (tanév végén elkészített tervezet korrekciója) - tanmenet készítés - órarend készítés - az intézményi ünnepélyek megszervezése b) Feladatok a tanév végén: - nevelı oktató munka lezárása (osztályozó, tanévzáró értekezletek) - érettségi megszervezése - a nyári ügyelet megszervezése - óvodai, iskolai, kollégiumi beíratások - tantárgyfelosztás elkészítése - intézményi kirándulások megszervezése V. ELLENİRZÉSI FALADATOK VÉGREHAJTÁSA 5.1. Az ellenırzés fogalma 1. Ellenırzés: az intézmény mőködésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. 2. Az ellenırzés azt vizsgálja, ahogy az intézmény mőködése megfelel vagy nem felel meg a jogszabályok, illetve a belsı szabályzatok elıírásainak. 5.2. Az ellenırzés feladata és célja 1. Az ellenırzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekrıl, illetve a tevékenységek által elért eredményekrıl. 2. Az ellenırzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez 25

26 azonban az ellenırzés eredményeit elemezni kell, és ezt a folyamatot nevezzük értékelésnek. 5.3. Az ellenırzés módszerei Az ellenırzés során alkalmazható módszerek: - Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán). - Írásos kikérdezés (kérdıív). - Interjú (lehet egyéni vagy csoportos). - Tanulók által készített produktumok vizsgálata. - Tanulói teljesítmények felmérése (mérés). - Dokumentumok elemzése. A megfelelı módszer kiválasztása az ellenırzés céljától és tartalmától függ. 5.4. Az intézményben folyó belsı ellenırzés feladatai Az ellenırzés - biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az intézmény pedagógiai programjában és egyéb belsı szabályzataiban elıírt) mőködését; - segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; - segítse elı az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony mőködését; - szolgáltasson a vezetés számára megfelelı mennyiségő információt a dolgozók munkavégzésérıl; - tárja fel és jelezze a vezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi elıírásoktól, követelményektıl való eltérést, illetve megelızze azt, - szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény mőködésével kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. 5.5. A belsı ellenırzést végzı alkalmazott jogai és kötelességei 1. A belsı ellenırzést végzı dolgozó jogosult: - az ellenırzéshez kapcsolódva az intézmény bármely helyiségébe belépni; - az ellenırzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; - az ellenırzött dolgozó munkavégzését figyelemmel kísérni; 26

27 - az ellenırzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 2. A belsı ellenırzést végzı dolgozó köteles: - az ellenırzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az intézmény belsı szabályzataiban foglalt elıírásoknak megfelelıen eljárni; - az ellenırzés során tudomására jutott hivatali titkot megırizni; - az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenırzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenırzött dolgozók közvetlen felettesével; - hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést a közvetlen felettesétıl kapott utasítás szerint idıben megismételni. 5.6. Az ellenırzött alkalmazott jogai és kötelességei 1. Az ellenırzött dolgozó jogosult: - az ellenırzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; - az ellenırzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenırzést végzı közvetlen feletteséhez. - az ellenırzés ismétlését kérni, ha annak megállapításaival nem ért egyet 2. Az ellenırzött dolgozó köteles: - az ellenırzést végzı dolgozó munkáját segíteni, az ellenırzéssel összefüggı kéréseit teljesíteni; - a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 5.7. A belsı ellenırzést végzı dolgozó feladatai 1. Az ellenırzést végzı dolgozó a belsı ellenırzést köteles a jogszabályokban, az intézmény belsı szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenırzési tervben elıírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. 2. Az ellenırzések teljesítésérıl, az ellenırzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. 3. Az ellenırzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött, vagy annak felettese) kéri. 4. Hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést végzınek: - a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenırzött dolgozó figyelmét; - a hiányosságok megszüntetését újra ellenıriznie kell. 27

28 5.8. Belsı ellenırzési terv Az egyes tanévekre vonatkozó ellenırzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képezı belsı ellenırzési terv határozza meg. A belsı ellenırzési terv elkészítéséért a tagintézmény-vezetık a felelısek. 5.9. A belsı ellenırzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenırzési feladataik 1. Igazgató,tagintézmény-vezetık: - ellenırzési feladataik az intézmény illetve tagintézmény egészére kiterjednek; - ellenırzi az intézmény, tagintézmény összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegő munkáját; - ellenırzi a munkavédelmi és tőzvédelmi szabályok megtartását; - elkészíti az intézmény, tagintézmény belsı ellenırzési szabályzatát; - összeállítja tanévenként (a tagintézményi munkatervhez igazodva) az éves ellenırzési tervet; - felügyeletet gyakorol a belsı ellenırzés egész rendszere és mőködése felett. 2. Vezetı helyettesek: - folyamatosan ellenırzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelı-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: - a szakmai munkaközösségek vezetıinek tevékenységét; - a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; - a pedagógusok adminisztrációs munkáját; - a pedagógusok nevelı-oktató munkájának módszereit és eredményességét; - a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. 3. Gazdasági ügyintézı: - folyamatosan ellenırzi a tagintézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a mőszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: - a tagintézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetıképességét, - a pénzkezelés, a pénztár szabályszerő mőködését; - a gyermekek és a dolgozók élelmezésével összefüggı tevékenységet; - a tagintézmény mőködéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, 28

29 - a vagyonvédelemmel kapcsolatos elıírások betartását, - a leltározás és selejtezés szabályszerő végrehajtását, - folyamatosan ellenırzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerő munkavégzését, munkafegyelmét. 4. Munkaközösségek: - a munkaközösségek által elfogadott ellenırzési terv alapján folyamatosan ellenırzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelı-oktató munkáját, ennek során különösen: - a pedagógusok tervezı munkáját - a nevelı és oktató munka eredményességét. 5. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belsı ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. 5.10. A dolgozók ellenırzésének általános szempontjai 1. Minden dolgozóra vonatkozóan: - a munkafegyelem megtartása, - a munkaidı kihasználása, - a munkakörhöz tartozó feladatok elvégzése és annak színvonala, - a munka-, a tőz- és a vagyonbiztonság elıírásainak betartása, - a leltár rendje. 2. Pedagógusokra vonatkozóan: - a szakmai munka színvonala, - a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése, - a házirend betartatása a gyermekekkel, - tanórák, foglakozások, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása és adminisztrációja, - pedagógus-gyermek kapcsolat, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanügyi adminisztráció pontossága, beadott dokumentumok minısége, határidık betartása, - nevelıi ügyelet ellátása, - kapcsolattartás a szülıkkel, 3. Ügyviteli dolgozókra vonatkozóan: 29

30 - közalkalmazotti nyilvántartás vezetése, - tanuló-nyilvántartás vezetése, - irattári rend, 4. Gazdasági dolgozókra vonatkozóan: - a takarékos gazdálkodás, - a gazdálkodási és pénzügyi feladatok elıírásszerő ellátása, - analitikus nyilvántartások vezetése, - leltár elıkészítése, értékelése. 5. Takarítókra vonatkozóan: - az intézmény tisztasága, - az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje, - az épületek elıtti járdák tisztasága, 6. Karbantartókra vonatkozóan: - az épületek, berendezések állapota, - az épületek és udvarok általános tisztasága, rendje, - karbantartási, javítási munkák minısége. 5.11. A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzése a tagintézményekben 1. A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzésének feladatai: - biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az intézmény pedagógiai programja szerint elıírt) mőködését, - segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - az intézmény vezetése számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérıl, - szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény nevelı és oktató munkájával kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. 2. Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı-oktató munka belsı ellenırzése során: - a pedagógusok munkafegyelme. - a tanórák, foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelı-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem, csoportszoba rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a pedagógus-gyermek kapcsolat, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, 30

31 - a nevelı és oktató munka színvonala a tanítási órákon, foglalkozásokon: - az órára, foglalkozásra történı elızetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra, foglalkozás felépítése és szervezése, - a tanítási órán, foglalkozáson alkalmazott módszerek, - a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, foglalkozáson, - az óra, foglalkozás eredményessége, a helyi tanterv, nevelési program követelményeinek teljesítése, - a tanórán, foglakozáson kívüli nevelımunka, az osztályfınöki munka eredményei, a közösségformálás. 5.12. A tanítási órák, foglakozások megfigyelésének és elemzésének szempontjai Az óra, foglalkozás célja és tartalma 1. Helyesen határozta-e meg a nevelı az óra, foglalkozás oktatási és nevelési célját? 2. Illeszkedett-e a tanóra, foglalkozás az éves, illetve a témaköri tervezésbe? 3. Van-e eltérés a tanmenetben, foglalkozási tervben az adott idıszakra tervezett témáktól, tananyagtól? 4. Az óra, foglalkozás tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e - a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, - a tudományosság elvének, - a gyermekek életkori sajátosságának? Az óra, foglalkozás felépítése és szervezése 1. Az óra, foglalkozás felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, témának az adott didaktikai feladatnak? 2. Milyen az óra, foglalkozás technikai szervezése, a nevelı idıbeosztása? 3. Sikerült-e kihasználni az óra, foglalkozás minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a gyermekek tevékenysége? Volt-e üresjárat? 4. Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelı a tanórán, foglalkozáson (frontális, csoportos, páros, egyéni tevékenység)? 5. Szervezett-e differenciált munkát a nevelı? Melyek a differenciálás szempontjai? 6. Alkalmazta-e a nevelı a kooperatív tanulásszervezés eljárásait? 31

32 Az órán alkalmazott módszerek 1. Milyen módszereket alkalmazott a nevelı bemutatásra, szemléltetésre (pedagógiai magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetıeszközök, kísérlet stb.)? Megfelelı volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerő volt-e a felhasználásuk? 2. Milyen módszereket alkalmazott a nevelı az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) 3. Milyen módszereket alkalmazott a nevelı az ellenırzésre és az értékelésre? 4. Az ellenırzés formái: szóbeli, írásbeli, gyakorlati vagy elektronikus? 5. Folyamatos volt-e az ellenırzés és értékelés a tanórán? 6. Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelı-e ez? 7. A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? 8. Biztosította-e a nevelı a gyermekek érdeklıdésének felkeltését? Milyen volt a gyermekek motiválása? 9.Az órán, foglalkozáson alkalmazott módszerek megfeleltek-e a pedagógus célkitőzéseinek, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A gyermekek munkája és magatartása 1. Milyen volt a gyermekek aktivitása, figyelme? 2. Hogyan alakult az órán, foglalkozáson az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) gyermekek aránya? 3. Milyen a gyermekek tantárgy, téma iránti érdeklıdése, motiváltsága? 4. Milyen az osztályban, csoportban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a gyermekek viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a gyermekek a nevelıi utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán, foglalkozáson?) 5. Milyen a gyermekek kapcsolata a nevelıvel? 6. Milyen a gyermekek kapcsolata egymással? A nevelı munkája, egyénisége, magatartása 1. Milyen a nevelı megjelenése, öltözködése? 32

33 2. Mennyire tanulásra, munkára ösztönzı a pedagógus magatartása? Mennyire: barátságos, biztató, együtt érzı? 3. Mi jellemzi a nevelı beszédkultúráját, kérdésfeltevését? 4. Jellemzi-e a nevelıt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? 5. Vannak-e nevelınek újszerő ötletei, elgondolásai? 6. Milyen a nevelı kapcsolata a gyerekekkel? 7. Tiszteletben tartja-e a nevelı a gyerekek személyiségét? 8. Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán, foglalkozáson? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelı? 9. Milyen a tanterem, csoportszoba rendje, tisztasága? Az óra, foglalkozás eredményessége 1. El tudta-e érni a nevelı a kitőzött didaktikai és nevelési célt? 2. Meggyızıdött-e a nevelı az óra, foglalkozás eredményességérıl? 3. Milyen mértékben járult hozzá az óra, foglalkozás - a megismerési képességek fejlesztéséhez (megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességek); - az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (elızetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erısítése, a célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra mővelése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása: az értı olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése); - a könyvtári ismeretszerzés technikájának, módszereinek elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (a nyomtatott és az elektronikus dokumentumok használata; a könyvtárban való keresés módja; a keresést támogató eszközök; a fıbb dokumentumfajták tanulásban betöltött szerepe, információs értéke; az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiája; az interneten való keresés stratégiája; a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége); - a gondolkodási képességek fejlesztéséhez (rendszerezés, valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, következtetés, analízis, szintézis, 33

34 összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás, új ötletek kitalálása, kreatív gondolkodás fejlesztése, tanulói döntéshozatal, alternatívák végiggondolása, variációk sokoldalú alkalmazása, a kockázatvállalás, az értékelés, a legjobb lehetıségek kiválasztása, az érvelés, a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése)? VI. MÉRÉSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA 6.1. A mérés fogalma 1. A mérés valamilyen jelenség, dolog mennyiségi jellemzése egy szám hozzárendelésével valamilyen szabály alapján. 2. A mérés célja mindig az adott helyzet feltárása. 6.2. A mérési, értékelési rendszer A mérés eredményei kiindulópontul szolgálnak az értékeléshez: - az elért eredmények, - az esetleges problémák, - a fejlesztendı területek feltárásához. 1. A mérést mindig értékelés követi. Az értékelés során értelmezni kell a mérés eredményeit: - Milyen következtetéseket tudunk levonni a mérés eredményeibıl? - A mérés eredményeit össze kell hasonlítani a kitőzött célokkal és a célokhoz rendelt sikerkritériumokkal. 2. A mérési, értékelési rendszer folyamatos mőködtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épül. 6.3. Mérések az intézményen belül Az intézményi mérési, értékelési rendszer részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az elıírt gyakorisággal: 6.3.1. A pedagógusok körében 1. A nevelıtestületi klíma vizsgálata 34

35 - Módszere: Klímateszt (Az intézményi minıségirányítási program 1-3. sz. mellékletében található kérdıívek alapján.) - Gyakorisága: Az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás második évében és az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás lejáratát megelızı tanév végén. 2. SWOT analízis: erısségek és gyengeségek, lehetıségek és veszélyek feltárása - Módszere: Teszt (Az intézményi minıségirányítási program 4. sz. mellékletében található minta alapján.) - Gyakorisága: Az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás második évében és az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás lejáratát megelızı tanév végén. 3. A pedagógusok elégedettségének mérése - Módszere: Kérdıív (Az intézményi minıségirányítási program 5. sz. mellékletében található kérdıív alapján.) - Gyakorisága: Az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás második évében és az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás lejáratát megelızı tanév végén. 6.3.2. A szülık körében 1. A szülıi igény- és elégedettség mérése: - Kérdıíves módszerrel Módszere: Kérdıív (Az intézményi minıségirányítási program 6-10. sz. mellékletében található kérdıívek alapján.) Gyakorisága: Az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás második évében és az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás lejáratát megelızı tanév végén. 6.3.3. A tanulók körében 1. A tanulói igény- és elégedettség mérése: - Kérdıíves módszerrel a 4-14. évfolyamon - Módszere: Kérdıív (Az intézményi minıségirányítási program 11-13. sz. mellékletében található kérdıívek alapján.) - Gyakorisága: Az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás második évében és az igazgatói, tagintézmény-vezetıi megbízás lejáratát megelızı tanév végén. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: - Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: - Olvasás, szövegértés: a 2., a 4., az 5. és a 7. évfolyamon évente - Felelıs: osztálytanítók, magyar szakos nevelık 35

36 - Matematika: a 6. és a 8. évfolyamon évente - Felelıs: matematika szakos nevelık - 4., 6., 8. évfolyamon félévkor angol, matematika, magyar irodalom és nyelv tantárgyakból a tanév helyi rendje szerint. - A tanulók állóképességének, erınlétének mérése: minden évfolyamon évente - Felelıs: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelık 6.4. Intézményen kívüli mérésekben való részvétel Az intézmény mérési, értékelési rendszer részeként az intézmény bekapcsolódik a jogszabályban elıírt, a fenntartó által meghatározott, illetve a nevelıtestület döntése alapján más külsı szervek által szervezett mérésekbe. 6.5. A jogszabályban elıírt országos mérés, értékelés eredményeinek intézményi feldolgozása 1. A nevelıtestület évente értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. 2. Az intézményben intézkedési tervet kell készíteni, ha a fenntartó felhívja az intézmény igazgatójának figyelmét, hogy az Oktatási Hivatal értesítése alapján az intézményben folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot. 3. Az intézkedési tervet az iskolának a felhívástól számított három hónapon belül kell megküldenie a fenntartónak. 4. Az intézkedési tervet a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján az intézmény igazgatója, tagintézmény-vezetıje készíti el, és a nevelıtestület hagyja jóvá. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 5. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell: - azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek, - a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, - az intézkedések végrehajtásához szükséges intézményfejlesztési programot, - azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelı színvonalú oktatást. 36