A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok augusztus 23.

Átírás

1 A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok augusztus 23.

2 Vonatkozó jogszabályok évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről Az emberi erőforrások minisztere 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelete a 2012/2013. tanév rendjéről Tervezet (...) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

3 Közoktatási intézmények működési alapdokumentumai 1. Szervezeti és működési szabályzat 2. Pedagógiai program 3. Házirend 4. Munkaterv 5. Tantárgyfelosztás

4 Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) Célja: Meghatározza a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket Részletesen meghatározza: 1. Külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolattartást, 2. annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, 3. a fegyelmi eljárás részletszabályait, 4. elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, 5. az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladatés hatásköröket, munkaköri leírás mintákat.

5 Legitimizációs eljárás A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ nyilvános (hatályos dokumentum!)

6 Fenntartói hatáskör: A fenntartó ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. Az SZMSZ és azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Határidő: A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelésioktatási intézmény december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a Köznevelési tv. 71. (1) bekezdésében foglaltaknak

7 Köznevelési tv. 71. (1) bekezdés A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre, legfeljebb tíz szakmai munkaközösséget, amelyek részt vesznek a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleményük figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. Határidő: A nevelési-oktatási intézmény október 1. napjáig megküldi a fenntartó részére a módosított SZMSZ-t, melyet november 1. napjáig a fenntartó ellenőriz.

8 Pedagógiai program Célja: A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai program ( a Tervezet szerint) meghatározza: Óvoda 1. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, 2. a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, 3. a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.

9 Iskola a) A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, b) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, osztályfőnök feladatait, c) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, d) a tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendjét az intézményi döntési folyamatban, e) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, f) a tanulói felvételi, átvételi kérelmek teljesítésének az Nkt.- ben foglalt előírások keretein túli sorrendjére vonatkozó helyi szabályokat, g) a felvétel és az átvétel az Nkt. keretei közötti helyi szabályait, h) az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet

10 A helyi tanterven belül: i) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervet, j) a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, k) a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem a heti öt testnevelés óra keretében oldják meg, l) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül történő választás szabályait, m) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit.

11 legitimizációs eljárás: A programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Fenntartói hatáskör: A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. Határidő Az iskola 2012 november 1. napjáig megküldi a fenntartó részére a módosított pedagógiai programot. Az iskola december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.

12 Házirend Részletesen meghatározza elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés kódját. Legitimizációs eljárás: A nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. A házirend nyilvános. Fenntartói hatáskör: A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Határidő: Fenntartó a Rendelet megjelenését követően határidőt szab a házirend elkészítésére. Az SZMSZ-t, a pedagógiai programot és a házirendet a nevelésioktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

13 Munkaterv Célja: Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. legitimizációs eljárás: Az intézményvezető kikéri az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség), az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét is. Meghatározza: az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását; a szünetek időtartamát; a nemzeti, az óvodai, az iskolai, a kollégiumi ünnepek megünneplésének időpontját; az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadó órák időpontját;

14 az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját; az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett időpontját; a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját és minden egyéb a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést. Határidő: szeptember 15.

15 Tantárgyfelosztás Fenntartói hatáskör: A fenntartó jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját. Határidő: szeptember 15.

16 Egyéb, az alapdokumentumokat érintő határidők A tanév rendje alapján március 1. és május 31. között hatósági ellenőrzés keretében kell: 1. Ellenőrizni a középiskolákban az iskolai tanügyi dokumentumok alapján a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgákra történt jelentkezések módját, 2. megvizsgálni a január 1-jétõl a megyei intézményfenntartó központok fenntartásába került közoktatási intézményekben a tanügyi nyilvántartásokra alapozva az intézmények jogszerű működésének feltételeit.

17 Tanügyi nyilvántartások: A tervezet Kötelezően használt nyomtatványok címszó alatt felsorolja az intézménytípusonként használandó nyomtatványokat, tanügyi dokumentumokat. A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet: 1) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, 2) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, elektronikus okirat 3) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány.

18 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!