SZÍNHÁZMŰVÉSZETI, E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T IX. É V F O L Y A M 6. S Z Á M 1 9 7 6. J Ú N I U S F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N TARTALOM F Ő S Z E R K E S Z T Ő - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A játékszín Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: 316-308, 116-650 CZÉRE BÉLA Szbó Mgd Fényes np"-j (1) SZILÁDI JÁNOS Egy htlom születése (6) FÖLDES ANNA Kortársk - kosztümben (10) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút 9-11. Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI 215-96162 pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12, - Ft Külföldön terjeszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H - 1389 Budpest. Postfiók 149 lndexszám: 25.797 fórum KOLTAI TAMÁS Bohóc ül koronábn (18) ALMÁSI MIKLÓS Szerelmi prktikák (22) CSÍK ISTVÁN Arcok és álrcok (24) M I H Á L Y I GÁBOR Levél színházi nyelvről (27) FODOR GÉZA A Téli rege Kecskeméten (30) 76.1158 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó négyszemközt MÉSZÁROS TAMÁS Itthon és idegenben (38) A c í ml p o n : Si n k o v i t s I mr e (Géz) Szbó M g d : Az szép, fényes np című drámájábn ( N e mz e t i Színház) A hátsó b o r í t ó n : Keserű Ilon színpdképe Nemzeti Színház II. Richárd-elődásához (lklády László felvételei) világszínház PÁLYI ANDRÁS Lengyel ősbemuttók" Budpesten (42) másfél flekk (46)
játékszín CZÉRE BÉLA Szbó Mgd Fényes np"-j Drámáiról vázltosn A mi mgyr próz élvonláb emelkedett Szbó Mgd drámáink gondolti, esztétiki képe egyáltlán nem rjzolódott ki olyn élesen eddig, mint regényeinek világ. Nehéz lenne egy számos külső objektív tényező áltl is befolyásolt drámírói pály szbálytln, szggtott lüktetésű folymtánk lkotáslélektni mgyráztát megtlálnunk. Inkább ezt z állndó kísérletezéssel jellemezhető, tlán improvizálónk" tűnhető folymtot kísérhetjük figyelemmel, mellyel Szbó Mgd - már korábbn is figyelemre méltó értékeket felmuttv - el-jutott jelentős történelmi játékánk, z szép, fényes npnk bemuttójáig. Az időbontásos szerkesztés drámáj Ngy sikerű regényéből, Disznótorból írott első drámáját 1960-bn muttt be Jóki Színház, Kígyómrás címmel. Az ötvenes évek derekán kirobbnó, de társdlmi-lélektni nyomozásánk szálivl Horthy-Mgyrországb vissznyúló kisvárosi trgédiát Szbó Mgd z időbontásos, elemző drámírói technik segítségével fordított le színpd nyelvére. Glgóczi Erzsébet izglms drámájábn, A főügyész feleségében jelenik meg később olyn erővel nnk már felszbdulás előtti Mgyrország világából is kihullott, jelenben emberi, társdlmi sérülésével ördögien pusztító nőnek figuráj, ki Szbó Mgd regényében és színművében kikényszeríti gyilkosságot. A Kígyómrás egy 1929-től 1955-ig ívelő drámi folymtot fog át: gyilkosság utáni döbbenet nyitányától - társdlmi-lélektni oknyomozás időrétegeibe lászállv - bekövetkező gyilkosságig. Az első felvonás egy félelmetes körnek még csk éppen hogy fel-villnó körvonlit dj, hogy ztán drám vége - z elemzés részletein át - már élesen vésett vonlkkl meghúzz ugynezt kört, z utolsó kép trgédiájávl z elsőhöz vissztérve. A három fel-vonásb, ht képbe tömörített trgédi - időbontásos technikájávl - egészében nem, csk kisebb részleteivel válik lzább szövésűvé, epikussá. A ht kép egészében rjzolj ki ezt z ördögi kört, társdlmi jelentésűvé táguló emberi drámát. Az egyes képek ugynkkor cselekményt kitűnő lélektni motívumokon át sodorttv - önmgukbn is drámi erővel robbnnk. Ezért jelen-tett sokkl többet színmű Disznótor egyszerű dptációjánál: Kígyómrás éles pszichológii vonlvezetéssel tömörített, szilárd szerkezetű, önálló értékű drám. Az ibseni nlitikus, szerkesztés technikáj A mgyr történelmi közelmúlt rétegeibe behtoló társdlmi, lélektni oknyomozás drmturgii módszerét Leleplezés múltbn elkövetett bűnöket kényszerítő erővel jelenre vetítő ibseni nlitikus szerkesztésben kereste meg. (A drbot 1962-ben muttt be Nemzeti Színház pesterzsébeti kmrszínház.) Itt már időben és térben egy színtérbe helyezve játszódik drám: nyils idők hősi hlottjánk, kórházábn ktonszökevényeket, ellenállókt bújttó Simon Bálint főorvos csládjánk rózs-dombi villájábn, mártír szobránk fel-vtás utáni órákbn, npokbn. A már hlott, de gzdg emberségével drámábn mégis minduntln jelenlevő főorvosnk egyedül lány nem tud semmit színmű elején bűnnek, z ostobság- Jelenet Szbó Mgd: Kiálts, város! című drámájánk debreceni elődásából nk és z morlitásnk zokról szkdékiról, melyek mjd megnyílnk Leleplezésben. Az igzán ngy Ibsen-drámákbn múlttl vló szembenézést mindig belső folymt, morális kényszer indítj meg. A Simon Bálint mártírmúltján przit módon viruló cslád - ny, báty,' feleség - zonbn természetszerűleg nem képes erre. Nincs tehát belső ktlizátor drámábn, csk ngy mártírról szóló hmis könyvet kollektíven " írogtó cslád. A szoborvtásr felutzó ápolónőnek, Simon Bálint húgánk, Etelnek személyében kívülről kell érkezni nnk z erőnek, mely képes múlttl vló szembenézést kikényszeríteni, hzug csládi idillt szétfoszltni. Ez persze még nem lenne bj, ettől még lehetne Leleplezés jelen-tős drám. De színmű csk z nlitikus szerkezet technikájávl emlékeztet ngy Ibsen-drámákbn: művészi hitelét éppen szerkesztés túlságos kimódoltság gyengíti. Simon Etel túlzott hngsúllyl lép - főorvost múltbn mindvégig fekete bárányként kezelő közvetett módon hlálát okozó hzug cslád helyett - mártír igzi erkölcsi örökségébe. Az özvegységet örökre " vállló feleségről hmrosn kiderül, hogy már régót krrierist sógoránk szeretője, gyenge, sodródó sszony, kivel férje ellenállási küzdelmének gondjit termé-
Szbó Mgd: Az szép, fényes np (Nemzeti Színház) Gyul (Kálli Ferenc) és Bönge (Sinkó László) régi szép időkre emlékeznek szetszerűleg nem oszthtt meg. A hlálb pedig nyjánk végzetes ostobságb kövült szeretete" küldte Simon Bálintot, mikor fiát féltő ggodlmát nyils brátnőjénél kiteregette. Cskhogy z álrcok letépése után elénk meredő, risztón csupsz és bűnös rcokkl szemben minden eltűnt emberi érték túlzottn sűrítve bukkn fel egyetlen emberben, Simon Etelben. O is ellenálló volt, mint bátyj, szerelmese is mozglombn esett el, ezért nem ment férjhez, Simon Bálintné helyett ő tehát z igzi özvegy". Sjnáltos ez túlszerkesztettség, mert különben Leleplezés árnylt lélektni képekkel dolgozik, melyeken belül még leleplezetteknek" is megvn mg részigzság, drámáj. Szbó Mgd későbbi színműveinek (Kiálts, város!, A z szép, fényes np) lesz mjd jelentős erővel megszólló sjátosság z igzságnk ez hiteles többrcúság. A hgyomány élesztése A mgyr szentimentlizmus legjobb regényét, Kármán József művét modellként felhsználó Fnni hgyományi (1965, Kton József Színház) ugynolyn önálló drámi lkotásnk tekinthető, mint Kígyómrás. Kármán József kisregényének cselekményére épül színmű, de vidéki mgyr feudális környezetnek kiszolgálttott, bb beilleszkedni képtelen, gzdg, érzelmes lényével lssú pusztulásr ítélt Fnni drámáját Szbó Mgd egyéni írói koncepciójánk szellemében szőtte tovább. Három új, jellemző motívum, drámírói sjátosság tűnik fel Fnni hgyományibn, melyek mjd tovább fejlődnek, gzdgodnk már igzán jelentős történelmi játékokbn, Kiálts, város!-bn és z Az szép, fényes npbn. Az egyik sjátosság régi mgyr nyelv rétegeit - jelen esetben XVIII. százdi szentimentális érzelemvilágot - birtokb vevő, továbbárnyló, modernizáló stiláris gzdgság. Vlmiféle olyn jellegű rchizáló és mégis izgtón modern nyelvi kísérlet volt ez, mint Weöres Sándor Psychéje. A másik két vonás egy új írói szemléletmód sjátj. A Fnni hgyományibn jelenik meg először történelmi determináció problémáj és z egyéni és közösségi létezés konfliktus, mely mjd újbb és újbb gondolti rétegekkel továbbgyűrűzik későbbi drámákbn. A történelmi determináció - csládi és tágbb feudális környezetének kiszolgálttott ember drámáj - színműben még trgikus-érzelmes hngütéssel szóll meg, hogy ztán Kiálts, város!-bn és még inkább z Az szép, fényes npbn már z bszurd és groteszk teljes eszköztárát felhsználó intellektuális humorrl gzdgíts z írónő ezt történelemszemléletet. Kármán művének cselekményét - Fnni trgédiáját - Szbó Mgd z egyéni és közösségi létezés konfliktusábn izzítj tovább. A hosszú kiszolgálttottság beletörődése után z érzelemben megindító gzdgsággl kitárulkozó főhősnőt nem csupán gonosz és korlátolt feudális csládi környezet vágj el szerelmétől, mint XVIII. százdi szentimentális regényben. Szerelme, Tti József, Mrtinovics-mozglom hrcos, kinek - csk későbbi vissztérés reményét táplálv - válsztni kell z igz szerelem és z új Mgyrország megszületéséért z életét is kockázttó küzdelem között. Tti József már nem jöhet vissz szerelméhez drámábn. Fnni - nem is láthtv bele - ugynúgy nem érti, nem értheti meg ezt z emberi életet feláldozó fntizmust, mint hogy Kiálts, város! Esztere sem. Az egyéni lét trgikumábn felőrlődve, ugynz lehet csk sors, mint reménytelenül kori köztárssági mozglom hőseié: hlál. A történelmi determináció drámáj A folymtosnk mondhtó drámírói jelenlét korszk után - mely már számos jellel ígérte továbblépés, kiteljesedés lehetőségét - Szbó Mgd és színházk kpcsoltábn hosszú időre törés, szünet következett be. De debre-
ceni Csokoni Színházbn bemuttott Kiálts, város! (1974) már egy jelentős színpdi szerzőnek z újrjelentkezése volt: kesernyés - modern kicsengésű - iróni hngütéseivel kísért, blldák tömör trgiki szerkezetének erejével megszólló drám. Az előjáték mrón bszurd humor II. Fülöp, Hbsburg Rudolf, Ahmed szultán, Kálvin János, Bocski István és Belgiojoso tnkodás - már Szbó Mgd A z szép, fényes np című legjobb drámájánk hngvételét előlegezte. Egy történelem áltl körülkerített sorsú város Debrecen -- időben szinte folymtos drámáj áll színjáték gondolt-világánk középpontjábn; s ezen drámán belül z embernek - Borzán Gáspárnk, mindenkor láthttln, ismeretlen áldoztnk " és szerelemtől meg-fosztott Eszternek - trgédiáj. Nyilván belső monológok gzdg lélektni elemzésére épülő regényei után ebben z időben jutott el z írónő z igzán jelen-tős drámák meglkotásához. Hiszen lényegében már első regénye, Freskó - mellyel Szbó Mgd vlósággl be-robbnt z irodlomb - is ezt debreceni cívis életformát, kálvinist predesztináció " tényleges trtlmit, társ-dlmi, lélektni gyökereit, tüneteit és következményeit vlltt. Persze Kiálts, város!-bn protestntizmus, z Az szép, fényes npbn pedig rómi kereszténység ideológiájánk vizsgált természetszerűleg nem konkrét történeti elemzés szempontjából érdekli Szbó Mgdát. A felboncolt ideológi ntómiáj z ember és történelem, z egyén és társdlom viszonyánk illúzió nélküli tiszt képét jeleníti meg nál. A Kiálts, város! trgikus hőseinek belső determinációj" z kálvinist puritnizmus, mely z áldoztválllásoknk hősies, szívós folymtosságávl életben trt egy várost, ugynkkor egy szűk, fojtogtó életform krámjáb zárj z embert - gondoljunk Csillg máglyán Genfjére is. Ez belső determináció zonbn külső erők kényszere áltl válik még fojtogtóbbá színmű-ben: jelezve Szbó Mgd-művek horizontjánk most már - egy dott drámi helyzeten belül - szinte minden lehetséges belső és külső, lélektni, ideológii és politiki tényezőt számb vevő gondolti kitágulását. Az igzhitű" Ahmed szultánt, ki Debrecenről csk nnyit tud, hogy vlhol z egri viljetben " helyezkedik el, ugyn deprimálj" z elő-játék meddő vitáj " ; z eretnekégetése]; szkembere, II. Fülöp ugyn már elporldt Borzán Gáspár meggyilkoláskor, Rudolf császárnk pedig csk nnyi jut eszébe Debrecenről, hogy bárány meg perecek", s császári zsoldos-vezért Álmosd mellett tönkreverő Bocski szbdsághrcánk küzdelmében is csk lig számb vehető mozznt lehetett egy város pillntnyi és egy ember végleges sors. Nélkülük zonbn még-sem áldozt voln fel leendő vejét s ezzel sját lányát is debreceni főbíró. A főbíró képes rr, hogy hitet védő, de városnk leglább nnyi kárt, mint hsznot okozó, z embert z egyéni élet gzdgságától megfosztó puritnizmus korlátit - nem csekély belső küzdelem árán - végül is áttörje, de trgikusn későn érik meg benne ez döntés, mert Debrecen létérdeke ekkor már kikényszeríti z ember, Borzán Gáspár és Eszter szimbólummá nőtt trgédiáját. Egy robbnásszerű ideológii változás ntómiáj" Az Az szép, fényes np zoknk gondolti, stiláris és drmturgii elemeknek szintézise, melyekkel Szbó Mgd már eddig is kísérletezett. A 994 őszén - Vjk Istvánná keresztelésének előestéjén - játszódó történelmi játék konkrét történeti vlóságnygr épülő, ugynkkor zt gondoltilg és stilárisn egyránt százdunk nyelvére lefordító drám. Történelmi játékábn z írónő - mint mg mondj - egy robbnásszerű ideológii változás ntómiáját" kívánt bemuttni. A XX. százd eseményeit átélt gondolkodó ember szemével vlltv múltt, nemzetünk történelmének egyik legjelentősebb változását, feudáliskeresztény mgyr állm létrejöttének folymtát, megértve, hogy egy állm csk úgy születik meg, hogy z ember: kínok között, vérben ". Szbó Mgd történelmi játékánk kesernyés, ironikus gondolti ritmikáját követve, tlán z első benyomásnk engedve, divtos kifejezésű deheroizálást" emlegetheti kritikus és néző. De ngyon félreértenénk drám mélyebb üzenetét, h csupán egy illúziók nélkül szemlélt - népünk sorsát lpvetően meghtározó - történelmi folymt hűvösen tárgyilgos elemzését látnánk műben. A ngy történelmi átlkulás társdlmi, világszemléleti, emberi küzdelméből fájdlms törvényszerűséggel következő véres események és modern diplomáci nyelvére lefordított cinikusironikus jelenetek állndó egymásb játszásábn lehetetlen meg nem érteni egy nemzetnek és sorsát lkító embereknek drámáját. Az életemet kptm tőled, és ebben percben zt hiszem, hogy mindenki, ki ezen földön élt vgy születni fog, tőled kpt z életét: Áldj meg!" - ezeket szvkt Géz fejedelem előtt térdeplő Vjk mondj drámábn. A bizánci küldetése után fél= reállított Gyul kifejezésével Géz "nyílvessző", Vjk tőr ". Történelemszemléletünkben - Szent István lkj mellett - mgyr állm megteremtésének folymtábn kiemelkedő szerepet játszó Géz fejedelemnek eddig viszonylg szerény szerep jutott. Drám- és prózirodlmunkból is elsősorbn István történelmi ngyság emelkedett ki. De h z első mgyr királyt megelevenítő legjelentősebb lkotásr gondolunk - Kós Károly regényére és színművére, Az országépítőre -, kkor látjuk, hogy Kós műveiben Vjk-István z, ki emberileg is legmélyebben érzi át sok trgédiávl és z értékek pusztulásávl járó társdlmi, kulturális és ideológii átlkulás, pogányságot levedlő mgyrság ktrzisát. Szbó Mgd történelmi játékábn zonbn más megvilágításb kerül Géz és István lkj. A gyermek Vjk ugyn még pogány törzsszövetség életszemléletében nőtt fel, z Augsburgi Sirtót is ngyon jól ismerő Vjk és Gyul - Bönge szvivl - bjor követ előtt kár duettet " is énekelhetnének. De Szbó Mgd színművének más-npi keresztelésre készülő ifjú Vjkj már egyáltlán nem érzi át A z ország-építő Istvánjánk emberi drámáját. Tudtából már rég kihullott pogány mgyrság szellemi öröksége, csk z idő kerék kötőit" látj pogány világkép őrzőiben. A vidám lovk és tűz fényes istene helyett " kereszténység rettenetes, tömény szomorúságávl", bűntudt és bsztrkció " ideológiájávl jándékozz meg népét. Szbó Mgd Géz htlms történelmi életművére tesz egészen új - egy ngyon kemény, modern drámávl ötvözött - koronát: politikilg hlltlnul tisztán látó, népe ktrzisát mélyen átérző igz ember előtt tiszteleg drám. Mert z izgtón modern történelmi játéknk nem Vjk, hnem Géz központi hőse. Az Géz, ki életet " szánt népének ezen táncos földön " és nem hlált ", s nemzeti önvédelem, z ön-álló mgyr állm megteremtése érdeké-ben még sját nevelőjét, sámánt is meggyilkolttv, ölet, és sját kezűleg is
gyilkol. A keresztelésére készülődő, ájttos Vjk persze nem öl" drámábn. Ő úgy foglmz, hogy lesznek - Géz szerint meglepően sokn" lesznek, és népnek vlószínűleg nem z okosbb, de z értékesebb része" -, kiket egy mgsbb cél érdekében meg kell fosztnunk z élettől ". Mégis, mű első részének végén, brátjánk meggyilkolás után fájdlomtól felüvöltő és befejezés hidegen i z z ó drámájábn fiától emberileg örökre elváló Géz z, ki mint fejedelem és ember igzán átérzi z értékek pusztulásánk trgédiáját. A fejedelem, politikus és z ember képe, Gézáé, ngyon mrkáns vonásokkl vésődik ki drámábn. A mgyrságot megmentő történelmi tettet végre-hjtó vskezű - h úgy tetszik, véres kezű - urlkodóról már beszéltünk. De hlltlnul izglms politikusnk és népe fájdlmát sjátjként átélő embernek drámáj is. A véres jeleneteket nemcsk szenvedély és szenvedés ki-törései követik, hnem modern" politik nyelvére hngszerelt ironikus-groteszk ellenpontozások rendkívül gzdg skálájú nyelvi, drmturgii játéki is. Tr meggyilkolás után Géz ezekkel szvkkl fordul Vjk nevelőjéhez, másnpi szertrtáson vizsgázó" Ttához: Deodátus úr, Sn Severino grófj, megkérnélek, urm, iprkodj zzl hullávl. " Természetesen Gyul szobájáb, hol már fekszik egy tetem, borbélyé, s még befér" Bönge holtteste is. De ngyon tévednénk, h zt hinnénk, hogy burleszkbe hjlítják át drám egészét ezek z bszurdig élezett jelenetek. A fájdlom és groteszk állndón egymásb játszik nyelvileg és drmturgiilg is, ebből ngyon tudtos szerkesztésből születik meg ez z izgtón modern gondolti drám. Egészen más z új Mgyrországot - szülés kínjivl - kihordó Géz és józn reálpolitikus" Vjk szellemi rc. Mint hogy egész más mgyrság sorsát korfeudális Európ erőszkpolitikájánk térképén szemlélő Géz mi kicsengésű humor, cinizmus " és sótln, ájttos, vllásos-ideológii frázisokb burkolódzó Vjknk z embert, népet csk eszköznek tekintő hideg célrtörése. Persze Géz koncepciójábn fellelhetők npkeleti ábrándok " is: két erős nemzedék felnövésével z elszenvedett vereségekért visszvágó, újr z Atlnti-óceánig rohnó régi ngy sereg képe. De mégis Vjk z igzi npkeleti herceg " drámábn, ki mgyrság sorsát - z állm- és egyházszervezés célkitűzésén túlmenően - nem képes még keresztény Európ " nyers erőpolitikájánk htlmi és etiki mérlegén lemérni. Nem hiszi - mit történelem tényleges István király később tpsztlt -, hogy németek lig várják, hogy újr leckét dhssnk nekünk tízprncsoltból". Géz - önmgávl és népe egy részével is iszonyú küzdelmet vív - z erős, független állmr építi nemzet jövőjét. István számár ezért is kéri német császár helyett pápától koronát. ( A páp is vzllussá tesz, de vlhogy kevésbé konkrétn, isten vzllus leszel, Vjk, és istent még nem látt senki, császárt viszont ismerjük, dögöt. " ) Tudj, hogy keresztény Európávl szemben ktolicizmus ideológiáj nem védőpjzs, csupán kényszerű tkró, álc. A népe örökségét megszüntetve őrző Gézávl szemben Vjk még nem tudj, hogy kereszténység ideológiáj - politiki, ktoni erő nélkül - önmgábn nem lehet egy nemzetet megtrtó, megvédő básty. De történelmi játék fel-felizzó, mjd hidegen lehlkuló drámáj - z p és fiú útjánk végleges elválás -, nemcsk politiki koncepció éles elkülönülésében rejlik. A ngy cél - nemzeti önvédelmet jelentő mgyr állm felépítése - érdekében Géz kényszerűségből gyilkoltt és gyilkol, de ezek hlottk visszjárnk hozzá éjjelente kísérteni". Vjk ngy tervében z ember csupán eszköz, és keresztény európivá bsztrhálódv, eltűnik mgánk nemzetnek foglm is. Géz viszont tudj, hogy erős országot, állmot csk szuverén, értékes egyéniségekből kovácsolódó nemzeti közösséggel lehet trtósn építeni, megtrtni. Az ember áltl kkor érzékelhető világegyetem természeti képét, életörömét ársztó pogány dlokt Géz mg is énekli, tudj, hogy meggyilkolt Bönge egy személyben" volt meótiszi láp meg z Atlnti-óceán". Ezzel szemben Vjk csk z emberi lptermészettel ellenkező" kereszténység lehngoló frázisit tudj litániázni. A drám végén megáldott" Vjk emberileg iszonyún egyedül mrd z eljövendő urlkodásbn, leendő feleségéről, bjor Gizelláról készült festmény is csk ngy politiki lehetőség képét idézi fel számár. Géz felesége, vrázsos szépségű, élet-erejű Srolt zonbn hlottn is él mű-ben. Szbó Mgd egyetlen mondttl is képes felizzítni egy ember belső drámáját. A ledöfött bráttl, Trrl, hlott feleségnek még mindig szerelmes, szenvedő férfi üzen: Mondj rólm jót Sroltnk. " Szbó Mgd ironikus hngvételű történelmi játékánk ez Vjk-interpretálás" ugynkkor természetszerűleg nem homályosíthtj el István király lkjánk ngyságát, melyet történelmünk már tényszerűen igzolt. De nem szbd rról sem megfeledkeznünk, hogy Szbó Mgd drámájábn még számos illúziót tápláló ifjú Vjk képe bontkozik ki, egészen más ember, állmférfi volt történelem későbbi, tény-leges István király. A z A z szép, fényes np Géz fejedelmének mgyr állm létrejöttéért vló erőfeszítéseit és z országépítő István király életművének ngyságát csk népünk történelmének szerves, dilektikus összefüggésében lehet igzán megérteni. István király lkjánk, ngy jelentőségű, folymtos tetteinek képét ezután is olyn tisztán látjuk és őrizzük meg, mint milyen tisztelettel őriztük eddig is. A drám Nemzeti Színházbn Minden drám sors végül is színpdon dől el. Szbó Mgd történelmi játék szerencsés módon formálódott Nemzeti Színház lkotóműhelyében. Az írónő négy évig dolgozott drámán, de még próbák időszkábn is érlelődött szöveg, ngyon fontos hngsúlyokt erősítettek fel drmturgii változttások. A rendező, Mrton Endre és drmturg, Bereczky Erzsébet is nyilván jelentős szerepet játszottk ezekben változttásokbn. A legfontosbb z 1975-ben megjelent drámkötet (Az órák és frksok) szövegéhez képest z új nyitány hngsúly volt. Ngyon jól megértettük már ebből Gyul későbbi szvit: Géz nyílvessző", Vjk tőr". A pogány hgyományok hjlíthttln őrzőjét, sámánt Géz először meggyőzni, mjd ennek lehetetlenségét látv, másnpi szertrtástól távol tr-tni krj. De Vjk - Géz üzenetével - várb cslj sámánt, rákényszerítve ezzel fejedelmet már kikerülhetetlen gyilkolásr. Ez nyitány már Szbó Mgd-drám hngsúlyit átgondoló, felerősítő rendezésnek - z egész elődás gondoltiképi ritmikáját meghtározó - felfogását is jelzi. Mert minden jó rendezőnek z legfőbb erénye, hogy tudj, mikor szbd lkotó fntáziájávl előtérbe lépni, sját színpdi látomásáb emelni drám egészét vgy részleteit, és mikor kell
háttérben mrdv", puritán eszközökkel szolgálv, hngsúlyok finom árnyltivl kibontni drámát. A ngy történelmi változás drámáját szemlélve, nézők nem bizonyos, hogy csk vissznéznek" - írt színműve elé már idézett cikkében Szbó Mgd. Ezért szép rny díszlet helyett" véres és félhomályos lett színpdom". Ezt véres és félhomályos" színpdképet komponált meg komor, lépcsőzetes tgolású, színpd fény- és árnyékjátékir nyomsztón lklms állványztrendszerével Csányi Árpád. A díszletkép sötétbe vesző, csk pillntokr megvilágosodó felső szintjei csupán közjátékok szereplőinek ném rekcióit jelzik. Tétov ktonák és ridt követek árnylkjink mozgását, Durkó Zsolt zenéjével megszólló, csodáltos szépségű pogány dl fel-felcsengő, mjd hirtelen elfojtott muzsikáját, bjor Hermnn felülről gőgösen letekintő éber nyuglmát. Mg drám zonbn színpd előterében, lsó szintjén zjlik. A jobb srok hideg reálpolitik színtere: Vjk szobáj; bl srok morbid játékok és groteszk, bszurd humor terepe: Gyul kopottságábn is gzdg színpdi életet élő szobáj. A fenyegető állványztlbirintus ltt, groteszk és hideg értelem pólusi között, színpdkép gyújtópontjábn lobbn fel igzán történelmi játék minden rétegének értékét mgáb szívó drám. A deheroizálás" álrc mögül felizzó igzi drám, melyet Mrton Endre színpdképek ellenpontozó gondolti, stiláris ritmikájánk izglms lüktetésével hívott elő. Schäffer Judit jelmezei élő ruhái, formái voltk látszt és vlóság közötti ellentmondás szüntelen játékánk. Mindezt jelezte félreállított Gyul rongyos ruháj és rehbilitálás" pillntink gzdg rnyozású bizánci köntöse, Géz álltbőrkcgány és európi öltözéke, melyből zonbn z indult előrántj z álruh ltt hordott, álltfogkból készült pogány nykláncot. Ugynez z érzelmi meghsonulás jellemzi szobák előtt álló testőröket", kiknek frissen fel-öltött nyugti egyenruháj mögül - számos jellel - minduntln feltűnnek régi ngy sereg öreg hrcosi. Külön remeklés volt z eleven hlott Bönge minden idők szenvedésének bélyegét mgán viselő félelmetes mszkj, terep-színű ruháj. Kálli Ferenc kiemelkedő Gyul-lkítás mellett, szerepét és htlms dinmikájú játékát tekintve, kétségtelenül Sinkovits Imre Gézáj volt Szbó Mgd történelmi játékánk központi hőse. A fejedelem és férfi hjlíthttln keménységű életerejéből, korbeli Európ erőviszonyit teljesen átlátó politikus könnyedén cinikus humorából, teljes emberség gzdg színeiből, fájdlom elementáris kitöréseiből és fel-felizzó, mjd nyugtlnító csenddé hlkuló végső drám elemeiből ötvözte Sinkovits ezt z eleven sodrású lkítást. Az eszelős" borbélytól vló megszbdítást" megköszönő Gyulához belépő Sinkovits egyszerre tud legkörmönfontbb rvszság skáláján, kegyetlenség kíméletlen hngján és józn politikus reális elemzésével beszélni, de képes Gyul megnyerésén rvszkodó szerepéből humánum és humor emberi hngjivl is állndón kiszólni. Brátját leszúrv, hlott Sroltnk üzenve, teherbírásánk végső htárához érkezett ember üvöltő fájdlm szól belőle, hogy ztán Géz (Sinkovits Imre) fölkészíti Vjkot (Kálmán György) z urlkodásr z utolsó éjszkán (Iklády László felvételei)
egészen másféle drámisággl játssz végig befejezés ngy gondolti-politiki összecspását: p és fiú végső konfliktusát. Vjkkl már fárdt fejedelem tlálkozik, ki fiú szeretetéből merítene erőt, vigszt. Sinkovits Gézáj kezdet-ben megértő, rvsz humorrl álttj m-gát, de könnyed mondtok mögött - megdöbbenve két koncepció ntgonizmusán - egyre jobbn érezteti kételyt, mjd kétségbeesést, hogy ztán már szenvedély sodránk dj át m-gát. Géz igzi történelmi ngyságát még-is szenvedély elfojtásávl tudj legjobbn érzékeltetni : p és fiú elválás-kor már ngy politikus hűvös józnság él benne, fiától vló elidegenedési Ttánk jándékozott, Vjkénál jóvl pzrbb ékkövezésű kereszttel jelezve. Kálmán György Vjkj nemcsk szerepét, de színészi játékát tekintve sem tudott Géz méltó drámi ellenfele lenni. A reálpolitikusi" lkítás túlságosn visszfogottr " sikerült ezúttl: inkább már csk modorosságot jelentette. Persze ez így tlán igzságtlnnk tűnhet, hiszen célrtörő, hideg Vjk embertelenül kenetes hngj szolgált drámírói, rendezői koncepciót. De csk reálpolitikus" Vjk megjelenítését, s nem z újhitű fntikusét. Ehhez egészen más belülről jövő színészi eszközökre lett voln szükség: z egyetlen hng-ütésben megrekedt Kálmán György erre vlójábn nem volt képes. Tyll Attil Ttájánk láztos céltudtosságából sokkl többet megéreztünk vllási fntizmus természetrjzából is. Kálli Ferenc már régót legngyobb színészeink egyike. Mindent tud, mit egy igzán ngy színész tudht, de mind-ez sohsem pusztán mesterségbeli tudás nál. Minden mozdultávl, pró gesz-tusávl, hngskálájánk minden modulációjávl képes belülről, z emberi lélek mélyéről jövő üzeneteket közvetíteni. Gyulájánk sors külön drám volt robbnásszerű ideológii változás" drámájánk egészén belül. A szerencsétlen külügyi kció" utolsó élő tnújávl, Böngével multó Kálli klndozások kegyetlen - egyszerre groteszk és iszonyú fájdlmú - énekeivel már semmi szkdékib dobott elszánt ember képét dj. Aki - persze késsel kezében - nyugodtn várj már félreállítás után bármelyik pillntbn bekövetkezhető hlált. De elnyűtt rongyibn mélyen ember, és gyűlölet szenvedélyéből minduntln kibontj változó idők szvát megértő hjdni politikus tárgyilgos intelligenciáját is. Rehbilitálásánk " órájábn fokoztosn érti, érteti meg Géz ötletének zsenilitását, hogy bizánci köntösében dilektikusn" mosolyogv, páp küldöttjét némi bizonytlnságbn trtv, jelentős szerep vár rá szertrtáson. A kápolnáb belépő Kálli már egy egészen más ember, könnyed biztonsággl mozgó régi politikus, ki Böngének meggyilkolás után mégis ugynolyn üvöltő fájdlomml roppn össze, mint Trt ledöfő Géz. Bizánci kellékeitől" Vjk prncsár megfosztv, könnyedén visszdobv bb szkdékb, hol már hlott brátj sincsen, szánlms meztelenségében is ember mrd: tántorgó lépéseivel Kálli ekkor tudj legmélyebben megszóllttni groteszkségében is megdöbbentő emberi drámát. Ngy erejű lkítás volt Sinkó László Böngéje is. A régi ngy sereg megcsonkított fiánk rekedt, eltorzult hngj ngyon mélyről, minth z ugsburgi tömegsírokból szólt voln. Gyulávl szemben szükségszerű történelmi átlkulás horderejét soh meg nem érthető hrcos félelmetes indultú képét dj, testén, lelkén viselve nyugti hdjártok letörölhetetlen bélyegét. De tomboló indultávl rr is figyelmeztet Sinkó László Böngéje, hogy klndozásokt " csk korfeudális Európ és népeket elsüllyesztett Kárpát-medencében trtós életet teremtő mgyrság sorsánk reális történelmi összefüggéseiben s keresztény politiki, ideológii morál" mérlegén lehet csk igzán lemérni. Eredeti szerepformálás volt Csurk László Hermnnjánk hűvös, nyugodt cinizmus, Rksányi Gellért Trjánk kemény embersége, Mróti Gábor borbélyánk pillntokr felcsillnó könnyed itálii életöröme, Császár Angélánk pogány-mgyr világkép szépségét és nőeszményét felvillntó jelenése. Szbó Mgd: Az szép, fényes np (Nemzeti Színház) Rendezte: Mrton Endre; díszlet: Csányi Árpád; jelmez: Schäffer Judit; zene: Durkó Zsolt. Szereplők: Sinkovits Imre, Kálmán György, Kálli Ferenc, Csurk László, Sinkó László, Tyll Attil, Győrffy György, Rksányi Gellért, Szokoly Ottó, Mróti Gábor, Császár Angél, Blogh László. SZILÁDI JÁNOS Egy htlom születése Illés Endre Spnyol Izbelláj Mdách Színházbn Illés Endre drámírói munkásságát mindeddig jelenidejűség jellemezte: korhoz s korról szólásnk zz írói közvetlensége, mely korrl zonos idejű történetben tudt megfoglmzni - ábrázolni - művészi élményét. A régmúlt nem forrósodott nál drámteremtő élménnyé. ( A z Egyszárnyú mdrk mese és költészet kettős ívében született, szomorún szép játék z egyetlen kivétel.) A jelenidejűség viszont megkülönböztetően egyéni módon vlósult meg Illés Endre lkotásibn: kiemelés, szublimálás olyn fokozott erejével, mely lighnem egyedüli mgyr drámirodlombn. Az elvontkozttásnk ez kivételes ereje dj z Illés Endre-i drmturgi legsjátosbb jellemzőjét: művek művészi esettnulmány jellegét - s tlán nem túl merész feltételezés, hogy történelmi temtik iránti eddigi közömbössége is ezzel mgyrázhtó. A művek művészi esettnulmány jellege ugynis lkotói mgtrtásánk rendkívül mgs tudtosságából táplálkozik, s épp e tudtosság révén képes mindenkori m " történelmi érvényű és távltú mű-vészi ábrázolásár. Illés Endre - drámái tnúságtevők - élt is ezzel lehetőséggel. S ez egyben zt is jelentette, hogy történelmi temtik önkifejezési lehetősége írói munkásságábn nem vált műteremtő erejűvé. Eddig nem, most igen. Illés Endre történelmi drámát írt. Nem álruháb öltöztetett történelmet vitt színpdr, hogy prbolák fordított szvú nyelvén meséljen máról, és nem ürügyként fordult régmúlt korhoz, hogy szbdon szólhsson százdokkl későbbi világról. A Spnyol Izbell s z ó klsszikus értelmében vett történelmi drám. Olyn lkotás, melynek természetes élettere válsztott történelmi helyzet, melynek lkjit, szituációit nem kell fölfejteni, le-fordítni, hogy vlódi jelentéstrtlmukt megismerjük. A Spnyol Izbell történelmet vrázsolj elénk, kemény, mrkáns színekkel. S h felszín mögött művészi üzenetet keressük, kkor nem lefordítni " kell látottkt, hllottkt, hnem megérteni z egykori törté-
nelmet. Megérteni z emberi múlt tegnpjánk trgédiáját, hogy m válságivl mű dt ktrzissl megerősödve nézhessünk szembe. Szinte kihívás jellegű z, hogy nem ürügynek tekinti történelmet, nem példtárnk, hnem íróilg legfontosbbnk: drám nygánk. A kihívás és bizonyítás kettőssége jellemzi Spnyol Izbellát. A kihívás, hogy történelem mg tárgyszerűségében drám igzi tárgy, és bizonyítás, hogy történelem így szól hozzá" npjink kérdéseihez. Htlom nélkül írni, élni, htni..." Egy interjúbn megkérdezték Illés Endrétől, milyen gondoltok fogllkozttják leginkább. Kettőt említett. A hzugságot, melynek ezernyi változtát ismerte és örökítette meg drámáibn, és fitlságot.... állndó témám z ifjúság" - mondt Illés Endre, és igzolásul drámái sorát említette Türelmetlen szere-tőktől.spnyol Izbellái g. És vlóbn: Spnyol Izbell is fitlokról szól: lig húszéves fitlokról, kik... egy világbirodlomr szövetkeznek, és életük elkövetkező húsz évében egy kiskirályságot vlóbn világ-birodlommá emeltek. Hogy milyen áron? Ez drám." Kemény, szikrázó drám. Felzkltó és elgondolkodttó. Mert igz, Izbell és Ferdinánd ngyot lkottk: egyesítették kis játékkirályságokt, megterem-tették z egységes Spnyolországot, és z egységes Spnyolországból zt Spnyol Birodlmt, melyben soh nem nyugodott le np. És mindezt lig két évtized ltt! A hódításnk ez kápráztos látvány is elég lebilincselő lehetne késői utód számár. Illés Endrét zonbn htlom megteremtésének nem ez z oldl érdekli. A drámábn lig esik szó hódításokról, legfeljebb mellékesen hllunk z újbb és újbb háborúkról, z újbb és újbb győzelmekről. Illés Endrét htlomteremtés belső összefüggései fogllkozttják, z z emberi, társ-dlmi fundmentum, melyre htlom épül. Nem z elméleti htlom, hnem vlóságos gykorlti. Az, melynek csk szimbólum fényesen szikrázó koron, és melynek vlódi értékét hdsereg, fegyver jelenti. A hdsereghez viszont pénz kell. És Izbell megszerzi pénzt. Azért is, mert vlóbn szüksége vn pénzre, és zért is, mert zt hiszi, céljink megvlósítás boldogság korszkát Al mási Év Spnyol Izbell szerepé ben hozz mjd meg lttvlói számár. Nem így történik. Nem ez történik. Izbell rendet és békét kr, de eszközei, melyekkel tervet vlóságb ülteti át, szenvedést, rettegést, hlált zúdítnk z emberekre. A kereszténység nevében Izbell láírj z inkvizíció elrendeléséről szóló pápi bullát, és vllási fntizmus vérszomjs dühétől megszállott Torquemd főinkvizítor máglyák fényével világítj be z egész spnyol földet. A szép cél, ngyszerű, z emberi nem vlósul meg. A strtégi áldoztul esik tktikánk, nemes szándékot megcsúfol-j önnön gykorlt. Izbell okosbb és következetesebb nnál, hogy ne érzékelné terv és vlóság ellentmondását. Átéli trgédiát, de változttni már nem tud. Az egyetlen, mit még tehet: kimondj z ítéletet önmg fölött. Az író feldt... dignózis" H Illés Endre drámáink belső szerkezetét vizsgáljuk, kkor már kiindulásként két lpvető jellegzetességet kell rögzítenünk. Az egyik szerepek meglehetősen mérsékelt szám, másik művek belső szerkezetének puritánság, következetesen célrtörő jellege. E két sjátosság forrás már említett ngyfokú lkotói tudtosság. Ez teszi lehetővé művészi élmény mrdéktln kik ontását kis létszámú szereplőgárdávl, mit mű drmturgii szerkezetének belső következetessége is biztosít. A Spnyol Izbell - első pillntásr minth megtörni látszn drámírói életmű eddigi hgyományit, törvényszerűségeit. Mjdnem ötven szereplője vn drámánk. Meghökkentően ngy szám ez, de h történelmi drám viszonyrendszerében vizsgáljuk, kkor zt
kell látnunk, hogy szereplők számánk megsoksodás nem z lkotói mgtrtás megváltozásából táplálkozik, hnem z új műfj követelményeiből. És még vlmiből. Illés Endre drámái mindig vlmi fontosról, egyént és társdlmt egyránt befolyásoló lényegesről vllnk. Az új mű, Spnyol Izbell - ebből szempontból is - méltó folyttó. Folyttó és összegző is. Összegző, mert mű-vészi totlitás olyn elevensége htj át, mi ennyire összetett módon még egyet-len lkotásbn sem érvényesült. Ezért is ngy szereplőgárd. Hsonló eltéréseket és rokon vonásokt mutt drám belső, drmturgii szerkezete is. A Spnyol Izbell két felvonásbn kerül közönség elé. S két rész - látszólg - nem zonos építkezésű. Az elsőt keretjáték fogj egységbe: Izbell gyón gyónttójánk Tlveránk (kit mjd Izbell hlál után férje dob áldoztul z inkvizíciónk), és z elmondottk megelevenedése mg drámi történet. A múlt idéződik fel Izbell előtt, hogy lenézett fitl lányból urlkodó lett, és z urlkodóból htlms spnyol birodlom ur. Drámi expozíciót forrósít hát fel form, von össze és telít meg drámi trtlomml, hogy mi-kor robbnásig feszül z indult - mint feldtát teljesített hjtómű -, leváljon drám eleven testéről, és átdj helyét már önmgától továbbzúduló cselekménynek. A látszólg puszt dísz tehát belső trtlomml bír, helye, funkciój vn. Illés Endre drámáit lélektni ábrázolás gzdgság jellemzi. Ez z lkotói erény érvényesül Spnyol Izbellábn is. A drám tömörítések, z összevonások rendszerében építkezik, elegánsn és biztonságosn. S ebben fő segítője " lélektni ábrázolás következetessége: kihgyások, z időbeli ugrások szkdéki felett figur belső egységének folymtosság teremti meg kpcsoltot. Külön kell szólni drám nyelvéről. Illés Endre XV. százdi történethez nem teremtett rchikus ízű nyelvi közeget. H elolvssuk Kortársbn közölt drámát, de még inkább, h megnézzük z elődást, mégis úgy érezzük, hogy megelevenedő történet és z zt kísérő, kibontó nyelvi világ szinkronbn vn. A titok nyitj pedig nem z rchizáló nyelv, hnem egyszerűen nyelv tisztság és pontosság. Illés Endre tökéletesen ismeri,munkeszközét", s mert ismeri, hjlékonyn hsználj. Úgy és rr, mire kell. Tömör és kemény, h szituáció úgy kívánj, lágy és líri, h rr vn szükség. Tehát soh nem ön-célú. Megénekelni életet és hlált... A Spnyol Izbell Illés Endre ötödik drámáj, melyet Mdách Színház elődásábn láthtnk nézők. Drámíró és színház együttműködésére kevés ilyen példát tlálunk mi színházkultúránkbn. Örkény kpcsolt Vígszínházzl, Illyésé és Hernádié pécsi Nemzeti Színházzl rokon még ezzel - és sor ligh folytthtó... Pedig színház és író együttműködésének tpsztlt egyértelműen pozitív. Nemcsk zért, mert z egyetértésnek, z együttgondolkodásnk olyn lkotói folymt születhetik így meg, melyet z esetleges kpcsoltok képtelenek megteremteni, hnem zért is, mert ez szövetség z újbb művek születésének legbiztosbb fedezete. Jól ismerem színészeimet, rendezőmet - brátim. S ők is tudják: egy-egy kibogozásr váró csomóvl, figurávl, jelenettel, részletekkel és z egésszel mire gondolok, hogyn gondolom." Amit Illés Endre bevezetőként írt műsorfüzetbe, megszívlelendő min-den színházvezető számár, ki szívügyének tekinti mgyr drámát. Illés Endre vllomásos sori szerző oldláról vázolják drámíró és színház viszonyát - Mdách Színház elődás, Lengyel György rendezése pedig színházművészeti lkotás egyértelmű bizonyító erejével gzdgítj z elmondottkt. Mert igz, Lengyel György értő, tisztelő és szerető rendezője Illés Endre műveinek. Ismeri és érti z író világát, tudj szbályszerűségeit, elfogdj és szolgálj gondolti rendszerét, és e gondoltvilág legteljesebb, leghtásosbb és legművészibb színpdi újr-teremtését érzi, vllj művészi feldtánk. Lengyel György Spnyol Izbell-rendezése mű tiszteletét sugározz, és rendezői művészetének jellemző vonásit érvényesíti. Látvány és gondolt kettősében építkezik Lengyel György rendezése, nnk egymást erősítő mozzntit kuttj, és szerves hrmóniáját vlósítj meg. Nem töretlenül, de lpvető sikerrel. A legfőbb bukttót, látvány eltolódását történelmi képeskönyv, z illusztrálás irányáb, mrdéktlnul elkerüli. Segíti ebben kemény, feszes elődástempó is, de leginkább mű pontos és következetesen végigvitt elemzése. A látvány és gondolt egységét zonbn nem mindig sikerül megvlósítni. Rendezői túlmozgtás mindössze egyszer töri meg hrmóniát: zsidók kiűzetésének túl didktikus, időben is hosszsr nyúló, drámi történést megksztó képsorábn. A legtöbb htászvró mozzntot látványszervezés pró részleteinek kidolgoztlnság, jó elképzelés sántító megvlósítás okozz. Lengyel György rendezésében fontos szerepet játsznk fényeffektusok és produkció zenei kísérőnyg. Szép, htásos és jól, mértéktrtó módon hsznált rendezői eszköz mindkettő, s csk sjnálni lehet, hogy premieren ponttlnságok kdtk: fejgép elcsúszott", zene nemegyszer korán indult, elnyomt színészi szöveget. Ezek látszólg próságok. Cskhogy egy produkció nem kis részben ilyen próságokból áll össze: lig észrevehető, de el nem hnygolhtó mozzntokból, melyekből és melyekre ngy egész, produkció épül. Véleményünk szerint z elődásnk bemuttór tökéletesen készen kell lennie. Csk csekély mentség, hogy nyolcdik elődáson, mikor újr beültünk nézőtérre, már nem voltk döccenők. Lengyel György rendezése lényeges dolgokbn átgondolt és szép. Művészi biztonsággl, ritmusbn is jól tgoltn állítj színpdr drámát: világosn érzi z első rész keretjáték-megoldásánk drámszerkezeti funkcióját, és fokozás, belső drámi energiák olyn felhlmozását, sűrítését teremti meg z elődásbn, hogy természetesnek érezzük keretmotívum elmrdását második részben. Tiszt, rányibn hrmonikus, látványkompozíciójábn esztétikus elődásbn teremti újr drámát Lengyel György rendezése. Színészvezetése is kiegyensúlyozott, bár - z elődás tnúság szerint - inkább z egyes lkítások kötötték le figyelmét, s z önálló színészi játékok rendezői egyeztetésére " csk részben került sor. Ennek tuljdoníthtó, hogy z elődás második részében játék stílusegysége nem egyszer megbomlik... meghlok, mert meg szeretnék hlni" Illés Endre drámájánk címszerepét, birodlmt teremtő Spnyol Izbellát Almási Év játssz. Ngy szerep ez, és nem egyszerűen színpdi jelenlét, szöveg terjedelme mitt. Htlms z
ív is, melyet egyetlen lkításbn kell átfogni. Fitl lányként ismerjük meg Izbellát, és megtört, legszebb terveit menthetetlenül veszni látó öregsszonyként veszünk tőle búcsút. Izbell meghl, mert meg kr hlni. Meghl, mert legszebb tervei visszájukr fordultk gykorltbn : békéből csillpíthttln háború lett, rendből z inkvizíció esztelen öldöklése. Visszfordítni, újrkezdeni már nem lehet, z egyetlen, mi még mrdt - hlál. És Izbell ezt válllj, mint végső beismerést, mint megtörténtek egyetlen lehetséges következményét. Ül, hmuszürke rccl trónuson, és ő, ki egész életében csup céltudtosság volt, csup elszánt krt, ki úgy volt királynő, hogy nő nem volt, most ngyon emberi lesz. Szánndó és esendő sszony is, minth ezt z utolsó rcát krná emlékül hgyni ránk... Ezt figurteremtő erőt kell elsőként kiemelni Almási Év játékából. Ismeri hősét. Tudj minden rezdülését, minden gondoltát. Megéli mindzt, mit Izbell sorsánk tudht, de nem zonosul vele. Belülről ábrázolj színészi tudtosság olyn távolságteremtő erejével, mi mindvégig művészi demonstráció keretein belül trtj játékát. Kemény, htározott és céltudtos urlkodó Almási Év Izbelláj. A figur eme emberi jellemvonásit lkítás jól sugározz; tlán fitl Izbell lkjából hiányzik egy kis lágyság: megtervezett tett és végrehjtás közötti kis zvr, bizonytlnság pró ridlm. A királynő férje"" Ferdinándot, Izbell férjét Huszti Péter lkítj. Kettőjük közül z sszony cselekvő, hrcoló. Ferdinánd inkább töprengő, szemlélődő, psszív. A figuránk ez belső irányultság lklmssá teszi rr, hogy -- kirekesztődve konkrét cselekvés köréből gondoltilg élje meg, dolgozz fel történteket. Huszti Péter visszfogott játék ezt vlósítj meg. Szövetségese Izbellánk, de lárendeltje is, ki mindvégig el is fogdj ezt z lárendeltséget. Tettek-kel nem, csk gondolttl tiltkozik Izbell ellen. De ez gondolt erőtlen. Erőtlen mrd ddig is, míg Izbell él, és z mrd mjd Izbell hlál után is. Ferdinánd tiltkozik z inkvizíció ellen, de cselekvésig nem jut el. Akkor sem és később sem, Izbell hlál után sem. Huszti Péter nem könnyű színészi feldtot jól oldj meg. Kmszos báj sugárzik ról z első jelenetekben, hogy később meglett férfi komolyság legyen z urlkodó. Mozgás., gesztusrend-szere is követi ezt z átlkulást, hnghordozás, hnglejtés változás is. Önmgábn érzékletes két évtized időmúlásánk érzékeltetése, két figur egymásmellettiségében zonbn kicsit zvró, hogy míg Almási Év Izbelláj z öregkor állpotábn búcsúzik tőlünk Huszti Péter Ferdinándj túlzottn fitl mrd. A királyi udvr Az elődás minden szereplőjét lehetetlen lenne felsorolni. Ezért két főszereplő mellett néhány jelentékenyebb lkítás kiemelésére válllkozunk. Elsőként is Tlverát, Izbell gyónttóját megelevenítő Blázs Smu játé- Illés Endre: Spnyol Izbell (Mdách Színház) Betrix (Sunyovszky Szilvi) és Ferdinánd (Huszti Péter) nápolyi tlálkozás (lklády László felvételei)
kát említjük. Szép, trtózkodó és kidolgozott lkítás z övé. A mozdultlnságbn is erőt, drámiságot sugárzó. Erős drámiságú Humnn Péter Torquemd-lkítás is. A vllási fntizmusnk vlmi olyn esztelen rgyogás önti el, minek htás lól nehéz bárkinek is kivonni mgát. Kis epizódszerepeikben jó lkítás élményét dták színházi est nézőinek Egri István (Henrik király), Dózs László (Colon, hjós), Sunyovszky Szilvi (Betrix), Bálint András (Az inkvizíció titkár) és Ppp János (Colvér márki). Az elődás látványos és ugynkkor hszonnl vriálhtó, különböző színhelyeket jól érzékeltető díszletét Szinte Gábor, kellemes htású jelmezeket Milkovszky Erzsébet tervezte. A dlbetétek verseit Ngy László és Orbán Ottó fordított. A zenét Benkő Dániel szerezte. Illés Endre: Spnyol Izbell (Mdách Színház) Rendező: Lengyel György; díszlet: Szinte Gábor; jelmez: Milkovszky Erzsébet. Szereplők: Almási Év, Huszti Péter, Humnn Péter, Egri István, Dózs László, Sunyovszky Szilvi, Blázs Smu, Bálint András, Ppp János, Ujlky László, Árv János, Csűrös Krol, Menszátor Mgdoln, Ngy Anikó, Grics János, Deák B. Ferenc, Pudits Bél, Duni Tmás f.h., Beszterczei Zsuzs f.h., Petrozsényi Eszter f.h., Bky Ljos, Korbuly Péter, Gáti Oszkár f.h., Kis Endre, O. Szbó István f.h., Bálint György, By Gyul, Frgó József f.h., Simor Erzsi, Gál János, Kőmíves Sándor, Fillár István, Lelkes Ágnes, Fehér Ildikó f.h., Sárossy King f.h., Regős Péter, Bodor Tibor, Szokol Péter. Következő számink trtlmából Hermnn István: Az évd mgyr drámáiról Kolti Tmás: Játékos csodák Pályi András: Színészportré Lázár Ktlinról Breuer János: Az eredeti" Borisz Godunov Molnár Gál Péter: Színházlpító elődás FÖLDES ANNA Kortársk- kosztümben Három történelmi drám bemuttójáról Kell-e történelmi drám?" A kérdés olynnyir kihívó, hogy csk drámíró tehette fel, méghozzá történelmi drámák írój, ki zért válllt mgár z évd elején z ördög ügyvédjének szerepét, hogy rögtön vissz is utsíts műfjjl kpcsoltos esztétiki és politiki gynkvást. (Szárz György: Kell-e történelmi drám? Vázlt egy készülő tnulmányhoz, Népszv, 1975. IX. 27.) Mint hogy csk z érdekelt fél, drámíró merhette idézőjelbe képzelni Mi témák című kötetének címét, vgy leglábbis jelzőt, hozzátéve kötete utószvához: nem hisz bbn, hogy témákt kor-társ szereplők, z nkétokon is megtárgylt kérdések tennék mivá. III. Ri chárd vgy Cid mguk idejében mi témák voltk. Hogy Bánk bán mennyire z volt, minden középiskolás tudj. De Husz vgy Glilei is volt megírás pillntábn nnyir»mi«- h nem mibb -, mint e könyv két színműve." (Németh László: Mcskköröm között.) A történelmi drámák reneszánsz mgyr drámák újjászületésének, fellendülésének legszembetűnőbb vonás. Vlójábn nem is új jelenség: h z elmúlt három évtized bármelyik szkszánk drámirodlmát vizsgáljuk, mindegyikben történelmi drámáé főszerep. A Fáklyláng ugynúgy egy korszk legjobb drámi törekvéseinek reprezentáns, mint Szerelmem, Elektr. Mindkét drám z dott korszk politiki-társdlmi, tehát drámi kérdésfeltevésének gyújtópontjábn született. Az irodlom és színháztörténet rostáján fennmrdt, felújításr érdemes, z egyetemes repertoárb besorolhtó kortársi művek túlnyomórészt mgyr nép vgy z emberiség tegnpját idézik. (Tlán csk Örkényről és Srkdiról mondhtnánk el, hogy tehetségük jvát mi témájú színpdi lkotásokbn kmtozttták, de ezt is csk kkor, h nem gondolnánk Németh Lászlónk definícióvl kpcsoltos, fentebb idézett fenntrtásár...) Volt időszk, mikor történelmi témák elsődlegességét z irodlompolitik enyhe rosszllássl regisztrált, olykor súlytlnbb lkotások elő térbe állításávl kompenzált, vgy z egyes lkotók sjátos történelmi érdeklődésével, rs poeticájávl mgyrázt. A mgyr történelmi drám fellendülése zonbn, most már egyre nyilvánvlóbbn, nem köthető sem évdokhoz, sem egyes írói lktokhoz; lighnem korszkunk reprezenttív színpdi műfjánk tekinthető. Soh olyn nyilvánvló nem volt ez z igzság, mint most, mikor vlóbn joggl beszélünk drámirodlmunk megélénküléséről, sőt, derűs színházi konstellációkbn mgyr drám újjászületéséről is. Elképzelhető - leglábbis elvben olyn este, mikor mjdminden színházunk színpdán új mgyr drámát játsznk. A Nemzeti Színházbn Géz fejedelem kor, Mdáchbn reformáció vgy z inkvizíció elevenedik meg, Vjkkl, Kálvinnl, Spnyol Izbellávl ismerkedünk. A Mdách Kmrábn Colbert-től búcsúzunk, Gyermekszínházbn II. Rákóczi Ferencé színpd. Pécsett Münzer Tmás, Veszprémben Mrtinovics Ignác vívj mg ideológii és tktiki küzdelmét. És megelevenedik z ország színpdán z egyetemes kultúrhistóri: Veszprémben Tolsztojt, Kecskeméten Vn Goghot idézik... Ebben képzelt progrmbn pedig még nem is szerepelnek regényből újonnn színpdr bűvölt, tegnpi hősök, felújított és importált kosztümös játékok, nem szerepel szerzőből színpdi hőssé vtott Bertolt Brecht, sem VII. Gergely, sem Rezed Kázmér... A kortársi drámirodlom megítélésére nyilvánvlón nem sttisztik legjobb eszköz. De jelenség megítélésében nem tekinthetünk el tém- és hős-válsztás már-már áltlánosnk mondhtó tendenciáitól. Az egyes művek megítélése szempontjából közömbös, hogy ugynkkor mit játsznk egy másik színházbn. De kor drámirodlmáról csk z összefüggések, tlálkozások, nlógiák és differenciák figyelembevételével kphtunk képet. Bálint György említi egy tnulmányábn, hogy z egyes műveket egyes írók írják, de z irodlmt - mg kor; s hogy npjink regényirodlmánk", tehát kortársi prózánk szerzője z egész társdlom. Ez gondolt sokszorosn érvényes drám-irodlomr, hol még ngyobb társ-dlmi megrendelés szerepe. Az egyes drámírók történelmi témválsztás lehet személyes vonzlom, érdeklődés, írói lkt dolg, de történelmi drám ilyen nyilvánvló előretörése, vezető
szerepe - társdlmi jelenség. Amelynek felfedezését" megkönnyítik z olyn személyhez kötött példák, mint milyenekkel z idei évd is szolgál. Hogy jó néhány mi témájú drám és elvont környezetbe trnszponált, stilizált mesejáték után, konkrét történelmi korszkot és hősöket szólított színpdr Illés Endre, s hogy mgyr múltb fordul hírnevét, népszerűségét jelen idejű regények-kel kivívott író, Szbó Mgd is. Páskándi Géz, kit Vendégség vtott Mgyrországon íróvá, társink és önmgánk is felteszi kérdést: miért írunk történelmi drámát? Oknyomozó vllomásábn három lényeges momentumot, három lehetséges indokot emel ki. Ezek szerint elképzelhető tnkönyvi illusztráció, z ismeretterjesztés szándék, z nlógiás esetek felvillntás és z események újrértékelését célzó, dokumentumok áltl meglpozott történelmi perújrfelvétel is. A történelmi drám Páskándi számár nem prbol, hnem fbul, melynek lterntív funkciój vn: történelmi eseményeket péld-ként felidézve z ismétlődés lehetőségéről beszél, vgy zért, hogy ismétlődjék, vgy hogy ne ismétlődjék múlt. (Élet és Irodlom, 1976, március 6.) A történelmi drám értelmének, rendeltetésének kérdését nyilvánvlón minden író feltette mgánk, még kkor is, h ennek megfoglmzásávl dós mrdt. Ott, hol történelmi drám z életmű egyik jellemző vonultánk tekinthető, mint például Illyés Gyulánál, ez hitvllás történelmileg változht is. Az ő drámi életműve megszülető és elmulsztott nemzeti lehetőségek elemzésével, z új foglmú hzfiság példáink felmuttásávl kezdődik. A mgyr nép történelmi sorsfordulóink főszereplői közül válsztott hősök, mint individuumok, csk nnyibn érdeklik Illyést, hogy rjtuk keresztül bizonyíthss: mit vár nemzet vgy z osztályközösség mg reprezentánsától, és hogyn felel meg z illető közösség elvárásink. Prszt létére felismeri-e nemzet-mentés, nemzetteremtés küldetésének elsődlegességét, s h nemes, megtlálj-e mg győzni segítő, méltó szövetségeseit. Később htlom megszerzése és megtrtás már mint néphez vló hűség próbtétele jelenik meg Illyés Gyul színpdán, s drám belső erő-vonli nem cselekvés ténye, hnem cselekvés etikáj körül rjzolódnk ki. Illyés htvns években is hű mrd korábbi drámszerkesztési lpelvéhez, Hernádi Gyul : A tol mács (Pécsi Nemzeti Szí nház) Ábrhám István (Luther) és Győry Emil (Münzer) (Murányi Zsófi fel v.) melynek lényege: tökéletesen elképzelt jellem, hozzá méltó tennivlókbn" - de korábbinál differenciáltbbn elemzi e történelmi tennivlókt. Első Dózs Györgye ( hsonló című drámábn) még ellenfeleivel és szövetségeseiért mérkőzik, nem pedig önmgávl. A Dózsát történelmi útjáról letérítő erők személyes, érzelmi vonzás megjelenik ugyn, de ezek vlóságos és lélek-tni súly is rendkívül csekély. Illyés második Dózsáj - Testvérek hőse - már tudtábn vn z elkerülhetetlen forrdlmi cselekvés áránk, erkölcsi kockáztánk is, sejti, sőt tudj, hogy fegyverrel szerzett és őrzött szbdság-bn vgy fegyver tűnik el, vgy szbdság". Ez Dózs György is történelmi hős - de már nem romntikus eposzok vgy XIX. százdi nemzeti drámák szoborlkji közül vló, hnem kétségek közt hányódó, döntésre kényszerülő, modern forrdlmár. Aki testvérével vitázv vlójábn lelke másik énjével és egy létező történelmi lterntívávl küzd színpdon. Az ötvenes évek történelmi tpsztltink birtokábn mintázott drámhősök forrdlmi cselekvés etikájávl és konzekvenciájávl néznek szembe. Azzl, hogy Embertelen módon szent ügyet sem lehet szolgálni, önmgunk feláldozásávl sem"; vgy: Az ember megcsúfolásávl istent sem lehet szolgálni" ( Kegyencből). Ezeknek gondoltoknk történelmi ktulitás, Illyés történelmi drámáink korhoz kötött humnizmus és politiki töltése nyilvánvlóbb nnál, minthogy mgyráztr szoruln. Ugynebben történelmi korszkbn Németh László drámáink historikum másfjt kortársi üzenet hordozój. Illyés múlt ngy pillntit jelenbe sugárzó történelmi lterntívákbn villntott fel, és példként állított jellemet hozzá méltó tennivlók végzése közben értékelte. Németh László hőseit viszont sors, történelmi és csládi körülmények rendszerint gátolták vgy meggátolták cselekvésben. Illyés hősei ellen-feleikkel, később önmgukkl küzdöttek; Németh Lászlóéi z őket befonó, behálózó körülményekkel. Hrcuk - érvényt szerezni z igzságnk, z lkotó gondoltnk áltlábn úgy bukik el, hogy méltó ellenfelet sem állít eléjük történelem, hnem lehengerli, megfojtj, felőrli őket... Szárz György bevezetőben idézett cikkében megkülönbözteti politiki és morális, bölcseleti, pszichológii töltésű drámákt, és úgy tűnik, hogy z utóbbit becsüli többre. (Ide sorolv például Páskándi Vendégségét.) A mgm részéről nem ngyon hiszek ebben differenciálásbn. A konkrét drámelemzések éppen z ellenkezőjét bizonyítják. Hogy drámák morális kérdésfeltevése - lpvetően politikum, s politiki igzságok szolgáltáb állított drám csk nnyibn trtht igényt bármiféle mrdndóságr, h kérdésfeltevésének morális, jellemrjzánk lélektni fedezete vn. Vissztérve Páskándi felállított ktegóriákr, elmondhtó, hogy z évd történelmi drámái (áltlábn) zért jelentősek, zért és nnyibn trthtnk számot mrdndóságr, mert történelmi perújrfelvétel szándékát kiteljesítik sját történelmi élményviláguk tpsztltivl, és kor-hoz, korunkhoz szóló mondnivlóvl. A kettő természetesen ismét nem válszthtó el. Szbó Mgd - z egyetlen, ki z évdbn bemuttott történelmi drámájánk témáját mgyr múltból meríti - meg is foglmzz ezt tlálkozást. Előrebocsátj, hogy bizonyár sokkl látványosbbnk, kevésbé véresnek és gyötrelmesnek ábrázolt voln Vjk megkeresztelésének dúlt, izgtott,
kegyetlen és fényes npját, h mg nem szemtnúj, részese nnk, hogy milyen egy robbnásszerű ideológii változás ntómiáj". Nem kell prbolát, rejtjeles üzenetet és kulcsokt keresni kortársi történelmi drámákhoz, nnyir nyilvánvló, hogy kiki személyesen átélt, közösségi, társdlmi problémákkl küszködik színpdon. Korábbn heves viták zjlottk htlom és erkölcs problemtikáj, dilemmáj körül. A kortársi drámák htlom mechnizmusát és módszereit mostnábn inkább csk mellékesen tárgylják. A fő kérdés: morális ember mgtrtás történelmi htárhelyzetekben, válsztás lehetősége és válllt küzdelem lehetséges eszközeinek számbvétele. A morális mgtrtást z emberség sine qu nonjként tárgyló színpdi művek új eleme z igénybe vehető eszközök és módszerek történelmi htékonyságánk vizsgált. Ez teszi történelmi folymtból kiemelt, hhoz szorosn kötődő vgy némileg elvontkozttott drámi modelleket ktuálissá és ugynkkor egyetemesebb érvényűvé is. Nem véletlen, hogy npjink írói kitágították megidézett történelem htárit. Hogy nemcsk mgyr múltbn, de z emberiség (vgy szerényebben: Európ) tegnpjábn búvárkodnk. Páskándi Géz ezt jelenséget nemzeti önismeret igényén túlmuttó, testvéri interncionlist érdeklődéssel, mások sors iránti felelősséggel hozz kpcsoltb. Vlószínűleg nem is lptlnul. De szerintem elsősorbn történelmileg, epikilg lehetséges szituációk gzdgbb válszték, jellemvriációk bősége és z nlógiár csábító konfliktusok ngyobb kínált kézenfekvő mgyrázt. Hogy z írók nem elégszenek meg mgyr történelmi sorsfordulók egymásr rímelő képleteivel, s ezért tágítják ki nemcsk időben, térben is drámáik világát. Hol kezdődik és meddig történelem történelem? Hiszen köztudomású, hogy m is történelmi korbn élünk, és végletes döntési szituációk minden korbn, tehát jelenben is dódnk. Csk tlán ritkábbn, rejtettebben, kevésbé kimerevíthetően... Ábrázolásuk is - egyelőre zt tpsztljuk - esetlegesebb, lekerekítettebb, s éppen ezért ritkábbn rendelkezik példáztnk történelmi drámákbn fémjelzett erejével. (Ebből szempontból jellemző példánk érzem Göncz Árpád Mgyr Médeiáját, hol külső nlógiákbn megidézett, euripidészi sszonysors mi keretben éppen társdlmi, történelmi érvényétől foszttik meg.) Kétségtelen, hogy z áttétel nélkül vló mi témájú kortársi drámák vonzás áltlábn ngyobb: hiszen néző mg koránk önnön ábrázoltjár, tükrére, foglltár kíváncsi. De z évd tpsztlti zt muttják, hogy közönség mindezt jobbn megtlálj z élesebb rjzoltú történelmi tükörképekben, mint egy kontúrok nélkül vló, elmosódott és lekerekített ellentéteket bemuttó mi színpdi világbn. Többnyire még hálás is zért, mert z író történelmi titkokkl, regényes-romntikus motívumokkl vgy nézőt is bevtó nyelvi nkronizmusokkl könnyíti számár drámi üzenet megértését, z zonosulást. Az évd történelmi repertoárjánk részletekbe menő elemzése meghldná e cikk kereteit. (Vlójábn: SZÍNHÁZ idei kritikáink jó része ennek z összegezésnek lpvetéséül szolgálht.) Ezúttl, z eddigiekben kifejtett követelmények fényében csk három, vidéken bemuttott új mgyr történelmi drámáról szólnék: Hernádi Gyul, Szárz György és Kocsis István lkotásink premierjéről. Hernádi második Tolmács Az elsőt Flconnk hívták, és z író képzeletében született. Hernádi Gyul Antikrisztus című drámájábn ő fordított nép nyelvére titokztos Solr el-vont igzságit. Közvetítő volt és mnipulátor, ki látszólg csk sllngjitól fosztott meg prófét üzeneteit, vlójábn csk sllng mrdt érintetlen. Az irrcionálissá oldott rcionlizmus. A szöveg, mely már nem ébresztője, hnem lefegyverzője lett jogfosztottknk. A második tolmács" eredetét és drámi funkcióját tekintve is különbözik z elsőtől. Neve és életrjz szerint: történelmi figur, kinek drámi sorsábn jó néhány motívum megfelel tényeknek. Am h néző csk színpdi jellem és cselekmény lpján kívánná A tolmács című drám hősét minősíteni, Hernádi Münzer Tmás nemigen fedné német prsztháborúk ideológus vezéréről, korán jött forrdlmárról lkotott képzeteit. Ennek Münzernek csk pályáj ívét, néhány életrjzi dtát szbj meg történelem, és sors trtlmát Hernádi ugynolyn szuverén módon teremti meg, mint többi történelmi" hőséét. Az idézőjel lklmzásár mg szerző htlmzott fel zzl, hogy nyiltkoztábn ő mg is mcskköröm között említi történelmi" drámáit, melyeket szbdság múltbeli spektusánk tekint. Ez megfoglmzás eléggé tág hhoz, hogy z emberiség szbdságtörekvéseinek előzményeire és z író múltteremtő spektusink szbdságár is vontkoztssuk. A történelmi regény romntikus és relist mintájától eltérően, Hernádi nem zzl biztosítj mg lkotói szbdságát, hogy hőseit történelem sttisztái, névtelen mellékszereplői közül válsztj. Ellenkezőleg, drámájábn ezúttl Münzer Tmás központi hős, z ő drámi vétsége és ktrzis lkotná mű eszmei és szerkezeti tengelyét. Münzer tolmácstevékenysége Flconévl ellentétben - nem önző célokt szolgáló, tudtos megtévesztés, hnem mások érdekében válllt, életmentő szolgált. De eredménye és belőle levonhtó tnulság lényegében zonos: mnipuláció - céljától függetlenül - mnipuláció mrd. És végső soron: kudrcr ítéltetett. Hernádi A tolmácsánk ez ngyon is egyszerű igzság z üzenete. Hogy hiáb csűri, csvrj z elnyomottk prókátoránk szerepében Münzer Tmás srkiból kiforgtott igzságot, hrc nélkül, z ellenség ideológiájánk tljáról legbölcsebb tktikávl sem lehet győzelmet rtni. Ennek tézisnek bizonyításár Hernádi, kárcsk korábbi drámáibn, itt is olyn modellt teremt, melyben íróitársdlmi kísérletét steril körülmények között végezheti. A modell ezúttl nem közösség, vgy h igen, kkor csk egyetlen lklomr, z igzságtételre szerveződött. Tgjit kényszer és z érdekellentét kpcsolj csk egymáshoz. Disznó-per zjlik színpdon, mi történelmileg hitelesíthető, mégis, önmgábn lehető legbizrrbb szituációvl kecsegtet. me, egy - z újkor kezdetén is - többszörösen lefolyttott középkori történelmi játszm, melyben vllási fntizmus mg leplezetlen lehetetlenségé-ben nyilvánul meg. A démonok megszállt álltok vád lá helyezése és elítéltetése - mi néző számár mindenképpen, kommentár nélkül is bszurd. S h főszereplő Münzer Tmás szerzetes, ki éppen démonok létét tgdó könyve mitt került először összeütközésbe felsőbb egyházi htóságivl, itt démo-
nokr kívánj hárítni csecsemőgyilkossággl vádolt prsztok felelősségét, kkor vádlók vllás determinált logikájávl és terminológiájávl folyttott érvelése néző számár legfeljebb meghökkentő, nélkül, hogy meggyőző vgy kár megtévesztő lenne. A vád és védelem konfrontációj Hernádi számár túl egyszerű képlet lenne. Ő prsztok életét követelő htlmsok közt is kiélezi z ellentétet: Sprenger ty töretlen hitet, Fieldingen lovg pedig gykorlti szempontokt is szem előtt trtó földes-úri politiki htlmt képviseli szín-pdon. A per lpját képező bűnesetet Hernádi oly módon komponált meg, hogy játszm többesélyes legyen. A jószágkormányzó özvegyének kocsij véletlenül is kibillenhetett, tengelytörésért és hintóból lepottyntott csecsemő trgédiájáért nem feltétlenül terhel felelősség másokt. Tény, hogy gyermeket felflták disznók. De mi történt - merényletként és ftális véletlennek is elképzelhető. A vád és védelem mgtrtás zonbn már teljes mértékben determinált. Ki-ki mg társdlmipolitiki elkötelezettsége lpján érvel: Sprenger ty z egyházi, lovg világi htlom spektusából. Csk Münzer Tmás mgtrtás más, mint mire világnézeti elkötelezettsége predesztinálná. 0, mikor disznókt, illetve z őket megszálló démonokt vádolj, hűséges ugyn megvádolt prsztcsládhoz, de hűtlenné válik sját elveihez. Minél frppánsbbn, htásosbbn érvel korábbn már megcáfolt démonológi tételeivel színpdon, nnál idegenebbé válik huszdik százdi néző számár. Az elődás külsőségei kezdettől ezt z eltávolító, elidegenítő tendenciát fokozták. Amikor mszkkl kendőzött disznószereplőket vádlottk pdjár kötözik, beleélés, zonosulás lehetőségétől eleve megfosztott közönség (melynek játékb vló bevonásáb pedig Hernádi ezúttl már drám expozíciójábn kísérletet tesz) tárgyilgos vgy megütköző kíváncsisággl figyeli fejleményeket. Attól kezdve néző, h ésszel felméri is kihllgtás drámi tétjét, látvány és dilógus groteszksége folytán még kkor is kívül-álló mrd, h cselekmény sodrás veszélyeztetné ezt kívülállást. Münzer Tmás Sprenger tyát meggyőző, le-fegyverző érvelése - disznóröfögést tolmácsoló prókátori értelmezés - nyilvánvló mnipuláció, helyzet kiélezett drámiság ellenére is groteszk mrd. Nem Münzer érveinek erejét, csk ellenfeleinek korlátoltságát, mnipuláció htlmát bizonyítj kis híján kivívott győzelme. Hernádi zonbn, mikor már hősével két vállr fektette Sprenger tyát, hirtelen fordít drám logikáján: bizrr, képzelt vlóság htárit átlépve - vádló víziójávl tölti be színpdot. Végül is, nem tárgylás menete, nem hősök szv és tette, hnem nép bosszújától rettegő inkvizítor látomás fordítj meg z esélyeket. Ebben kétszeresen képzelt világbn pedig már nincs is szükség tolmácsr: Amikor szegények igzság indul el szájukból --mondják -, kkor z ügyetlen form felcsvrodik z égre szivárványnk, és megerősödik szánkon kezünkben." De szivárványos igzság is gyengébb felfegyverzett urlkodó osztály bosszúvágyánál. E sorsfordító írói önkény végül is érvényre jutttj drám tézisét. Sprenger ty rádöbben münzeri mnipuláció értelmére, és tnítvány ellen fordul. Az egyházi és világi önkényt nem lehet logiki eszközökkel lefegyverezni. Münzer tisztességes szándékánk és elhibázott tktikájánk kudrc tehát, h nem is rendíti meg nézőt, leglább meggyőzi. Hernádi zonbn trgédi elkerülhetetlenségéből következő, keserű igzságot is lefegyverzőnek ítéli, és korábbi műveihez hsonlón tézisét itt is hrci ridóvá lkítj. A drám utolsó szkszábn egyszer csk behozz színpdr Geyer Flóriánt és felfegyverzett nép igzságát, hogy ezzel z ksztófák árnyékábn disznóper áldoztink jelenlétében további hrcr buzdítson. A kompromisszum kudrc áltl megrendített Münzer, ki végül sját életét is csk lázdó szbdcsptok megjelenésének köszönheti, ékesszóló forrdlmi toborzór fkd. S miután figyelmezteti színpdon (és nézőtéren) levőket, hogy ne hgyják krdjukt kihűlni, megbénulni, hrcr, z emberrcú isten követésére szólít fel bennünket is. A szerzői instrukció szerint felszólítás után már csk forrdlmi finálé következik. A színpdon felhrsnó indulónk olyn dinmikusn, olyn mozgó-sító erővel kell htni, hogy közönség is cstlkozzék szereplők énekéhez: A föld teremtésének kezdetén..." Ezt szándékot zonbn Nógrádi Róbert ki-tűnően kézben trtott, drb eszmei vázát gzdg színpdi játékká trnszponáló rendezése sem válthtt vlór. Leg- lábbis mi, bemuttón tnácstlnul és jólnevelten - ülve mrdtunk. A trgédi feloldás következtében még megrendülést sem éreztünk, csk némi tnácstln lelkiismeret-furdlást: vjon kit és hov kellene követnünk... Hiszen Geyer Flóriánok lázdásánk kor le-járt, z emberrcú istenek követése pedig disznópereknél is szörnyűbb trgédiákb torkollott. Hernádi Gyul minden nyiltkoztábn forrdlmink vllj mg drámáit, s legfőbb felismert igzság, hogy forrdlmi gondolt csk megvlósult forrdlmi cselekvésben nyeri el egyedül érvényes, mindig újrfoglmzhtó, megismételhető, jövőt jelenbe kényszerítő lkját". Cskhogy egyelőre ez mindig újrfoglmzott és megismételt forrdlmiság testetlen - sőt, egyre testetlenebb - tézisként lebeg színpd felett. Tudom, hogy vnnk, kik Hernádi legérettebb, legjobb drámájánk trtják A tolmácsot. A többi között drámájánk értő drmturgj, Czímer József és Mgyr Nemzet és Film, Színház, Muzsik kritikus is. Félve írom le, de ttól tr-tok, hogy kritik Hernádivl kpcsoltos korábbi méltánytlnságáért vezekel most; z írónk, negyedik drámájávl sikerült végre ellttni mg forrdlmi hitével és mrxist szemléletével kpcsoltos gynkvásokt. Csk-hogy én - és drámávl szembeni fenn-trtásit már korábbn megfoglmzó kritik nem Hernádi forrdlmi lelkesedését vonom kétségbe, hnem drám-építésének megmerevedett és kiürült gykorltát. Kétségtelen, hogy Hernádit kipdhttln ötletessége, bizrr fntáziáj, meghökkentően sokfelé ágzó műveltsége, konstrukciós készsége, logikáj és nyelvi gzdgság mindenkor képessé teszik már kipróbált drámi modell újrfoglmzásár. Be is tudj indítni ezt logiki konstrukciót, s drámi gépezet - h megfelelő színházi kezelőszemélyzete kd, mint most Pécsett -- vlóbn hibátlnul működik. De vjon csk ennyit várhtunk drámíró Hernádi Gyulától? A Flnszter és z Antikrisztus ismeretében, úgy érzem, jogunk vn nemet válszolni erre kérdésre. A pécsi Nemzeti Színház mindenesetre sokt várt Hernáditól, és sokt is tett érte. Nemcsk zzl, hogy elsőnek állt drámái mellé, elsőnek dott módot z író lbortóriumi kísérleteinek színpdi
relizálásár, hnem zzl is, hogy kárcsk Flnszter elődáskor, most is megvlósításr váró forgtókönyvnek tekintette szöveget. Akkor Pécsi Blett szerepeltetése, robbnékony, dinmikus koreográfi, most mértéktrtó, de mégis megrgdó színpdkép, meg-hökkentő mszk segítették nézőket bbn, hogy belehelyezkedjenek játék elvont gondoltrendszerébe. János Ljos fburkoltnk htó színpdképe, melynek síkj néző szeme láttár bomlik fel, hogy háromdimenziós képes- könyvekhez hsonlón plsztikus hátteret teremtsen játéknk, minden szempontból telitlált. Stílusábn is z, mert eléggé elvont hhoz, hogy ne üsse" szöveget; funkcionálisn is - mert ki-tűnő játékteret teremt, és ugynkkor esztétiki szempontból is, mert lombfűrészformákkl tgolt, nyers f-sziluettek rendszere hivlkodásmentesen szép látvány. A látvány esztétiki hrmóniáját Nógrádi Róbert még drám kényes, üres jelképiségre vgy stílustörő nturlizmusr csábító pontjin is megőrzi. Szárz György: A megoldás (Veszprémi Petőfi Színház) Szás (Tkács Ktlin) és Szofj Andrejevn (Göndör Klár) ( MTI fotó - Jászi Csb felvétele) (Gondolok például z ksztási jelenetre.) Ami színészi játékot illeti, Hernádi szűkmrkún bánik színészekkel, mégis sokt bíz rájuk. Nem értek egyet Sziládi Jánossl, ki szerint Hernádi lkji egyre életteljesebbek. Szekrényesy Júli odáig is elmegy z Élet és Irodlombn, hogy színészeket hibázttj, kik szürkébb figurákt ábrázoltk, mint milyeneket Hernádi megírt. Pedig Hernádihősöknek csk körvonli lettek mrkánsbbk, ezeket viszont történelem írt". Ezt zonbn nem lehet Hernádink felróni: hiszen ő eleve elhárítj mgától jellemrjz, pszichológi el-várásit. A szereplők funkcionális munkmegosztásár is zért vn szüksége, hogy gondoltok konfrontációj megjeleníttessék. S hogy Győry Emil ennél többre válllkozott, mikor Münzer Tmás érvelésének lélektni hátterét, leplezett és leplezetlen iróniáját is érzékelteti színpdon - ez már z átgondolt színészvezetés és z intellektuális igényű, eszközökben gzdg színészi játék érdeme. Bárány Frigyes és Huszár László párhrc (Sprenger ty és Fieldingen lovg) szöveg szintjén mrd, s ez sem kis dolog. Dikciójuk, érvelésük, játékuk soh nem válik öncélúvá, nem tolkszik gondoltok elébe. Huszár zonbn egyszer-egyszer elszkd szerepétől, és olynkor zt érezzük, hogy csk lovg szobránk távoli érchng-ját hlljuk, s nem z emberét. Pásztor Erzsi prsztsszonyszerepében korbeli fszobrok mdonnáink fájdlms szikárságát érzékelteti, és minden lehetséges drámi pillntot kiknáz. Holl István (Geyer Flórián) viszont jelentékenyebb, ngyobb színész nnál, minthogy puszt megjelenéséért - lkti dottságokért - dicsérjük. Tolsztoj - hogy Szárz György látj Más dolog premieren tlálkozni egy drámávl, és más tizedik elődás után. Különösen vidéken és különösen olyn vsárnp estén, mikor háromrészes krimi befejezését vetíti tévé. Ilyenkor nem illik csodálkozni zon, hogy bebérletezett" nézőtér (milyen risztó, stílustln már jelző is!) félig sem telik meg. Hogy z első szünetben lesütött szemű nézők osonnk ruhtár felé... Felháborodni? Minek? Legfeljebb elgondolkodik z ember zon, hogy milyen hihetetlenül nehéz gondolti drámát játszni, még Veszprémben is. Hiszen színház közönségének túl-
nyomó többsége semminél csk ngyon kicsivel tud többet Tolsztojról, és még kik olvsták is néhány remekművét, zok se ngyon tudják mihez kötni z életrjzi drámi szöveg utlásit. Ami pedig drám áltlánosbb érvényét, társdlmipolitiki és filozófii síkját illeti, ennek megértése még mgsbb szintű követelményt állít nézők elé. A tps, mely zért mégiscsk felcst-tn A megoldás minden felvonás után, inkább sztorink és színészeknek szólt, és könnyebben követhető, érzelmi zonosulásr és ellenállásr késztető csládi konfliktus elődásánk. Mégis érdemes volt válllni z elődás kockáztát, színpdr állítni Veszprémben Szárz György többrétű, izglms, új drámáját. Érdemes volt még kkor is, h kritik áltlábn elutsított dr-bot. Más indoklássl, többnyire drmturgii érveléssel, de mjdnem olyn egyértelműen (és mjdnem olyn értetlenül), mint közönség. A közönség rekcióját sjnálom ugyn, de megértem: hiszen drb igzsági sokk feje felett hullottk semmibe, és ki z eszmék összecspásánk drámáját, z ggstyán művészetének és ideológiájánk szembekerülését, létének és tételeinek kibékíthetetlen ellentmondását nem fogt fel, z játék jó néhány részlete ltt enyhén és közönyösen vgy éppen sértetten untkozott. A kritik fölényes elutsításávl szemben zonbn értetlenül állok: hiszen volt, ki Veszprémben bemuttott új mgyr drámától mindent elvittott. Újdonságát - Tolsztoj sját drámáir hivtkozv; mgyrságát - mivel hőse z egyetemes emberi szellem képviselője; s még drám műfját is, leszállítv Szárz György műfjánk rngját z dptációr. Voltk, kik zt hányták z író szemére, hogy nem krt egyebet, mint besorolni z írót zok közé kortársi és honfitársi közé, kik rájuk kényszerített ellentmondások áldozti lettek". (Lukácsy András, Mgyr Hírlp.) Mások, éppen ellenkezőleg, zért hibázttják, mert drb cselekménye túlságosn eltolódik mgánszfér felé. (Rjk András, Népszv.) Hsonló ggályokt foglmz meg végletes formábn és véleményét több rétegű drám legkülső burkár lpozv, Szekrényesy Júli is, Zseni, kulcslyukon át című indultos cikkében z Élet és, Irodlombn. Rón Ktlin SZÍNHÁZ hsábjin mgát hősválsztást vittj, s Tolsztoj környezetében megidézett mellékfigurák vl melyikétől várj tolsztoji életeszmény megvilágítását. Lukácsy András még viszonylg jól bánik szerzővel, mert művét többre trtj pusztán ismeretterjesztő drámánál, de zért ő is Szárz szemére veti művének illusztrtív jellegét. A Mgyr Nemzet cikkírój, Bogácsi Erzsébet egy ngy ígéret közép-szerű megvlósítás mitt kesereg. Trján Tmás Kritikábn Szárz György írói kudrcáról beszél. Régen mutttk be színházink olyn mgyr drámát, mely ilyen, csknem egyértelmű visszutsításr tlált sjtóbn, mint A megoldás. Ez tény önmgábn tlán még nem indokolná perújrfelvételt. (Bár Illés Bél Kárpáti rpszódiájábn szerepel egy utlás, mely szerint régi zsidók bíróság, szinhedrion, titkos szvzássl ítélkezett bűnösök felett, és z egyszerű szótöbbség elég volt z ítélethez. Ámde, h egyhngún mindenki vádlott bűnössége mellett szvzott, kkor szbdon engedték. Mert kit mindenki bűnösnek trt, z nem közönséges bűnös. Az vlmi mást kr, mint mi vn. Azzl nem feltétlenül z igzságszeretet fordítj szembe bírákt, hnem esetleg megszokotthoz vló rgszkodás... (Regényről szólván, tlán feleslegesnek is érezném vitát: bízzuk döntést jövendőre. Cskhogy színdrbról lévén szó, vidéki elődásszéri túlságosn gyorsn lefut, és drb nyomttásbn csk kevesek áltl olvsott Tisztájbn hozzáférhető. Ilyenkor drámát teljes és mélttln feledés is fenyegeti. A perújrfelvétel szándék tehát nem z írónk nyújtndó elégtétel, nem is kritikusi okvetetlenkedés, hnem inkább z újbb színpdi próbtétel, bemuttó ösztönzése. A megoldás nyersnygát Szárz György z irodlomtörténet kincstárából merítette. Forrásul szolgált Tolsztoj önéletrjz, nplój, minden öregkori megnyiltkozás, Tolsztoj-irodlom - és mg z életmű. Ezen kívül legfeljebb néhány megélt évtized átgondolt történelmi tpsztltár, mgyr és világirodlom ismeretére, lélektni és filozófii jártsságr és írói, jellemábrázoló drámépítő tehetségre, némi nyelvi leleményre és rányérzékre volt szükség. A megoldás ugynis, kármilyen filológii munk előzte meg, kármennyire híven követi Tolsztoj-szövegeket és z egyéb irodlomtörténeti forrásokból begyűjtött reflexiókt - nem párbeszédes ismeretterjesztés, hnem drám. Drám, nem z irodlomtörténet lpjiról ismert Jsznj Poljn-i grófról, és nem is egy öregemberről, kit történetesen Tolsztojnk hívnk. Hnem egy meghsonlott művészóriásról, ki élete lkonyán rádöbbent z őt megnyomorító objektív és szubjektív ellentmondásokr. Nem pusztán társdlmi viszonyok áltl rákényszerített konfliktusokr, hnem zokr is, melyekbe mg hjszolt bele önmgát. A legelső és kikerülhetetlen természetesen z konfliktus, mely z igzságr szomjs írástudó és hzug társdlmi rendszer közt feszül: z emberség és z embertelenség, szeretet és gyűlölet ütközete. Am h csk erre z lpvető és áltlános ellentmondásr redukálná Szárz György drámát, tlán áttekinthetőbbé váln színpdi szerkezet, de szegényebbé és hiteltelenebbé mg mű. A hősválsztásból következik második összeütközés, hogy tudniillik hétköznpi gondokon és érdekeken felülemelkedő ngy embernek is szembe kell kerülnie mg kisszerű, szárnylását földre húzó de ugynkkor földön trtó, tehát megtrtó! - környezetével, személyes kötelékeivel. De mindez már z életrjz egy korábbi fázisábn mnifesztálódott. A megoldásbn ez kétféle ellentmondás meghtározó érvénnyel vn jelen, és jó néhány jelenet, vit feszültségének forrás, ám bizonyos értelemben mégis előzmény. A középponti konfliktus z, mi z gg Tolsztoj szándék és lehetőségei, tnítás és életmódj, világnézete és életműve között feszül. Amikor Tolsztoj Szárz drámájánk hőseként színpdr lép, már megtgdt művészetét, megtgdt Háború és békét, és tnító, sőt prófét. szerepében tetszeleg. Prsztzubbonybn jár, de hátslovát lkájok kefélik tisztár. Legfőbb törekvése legyőzni hzugságot, de érzi, tudj, hogy ebben prófétszerepben újr belemerül hzugság örvényébe. Istent kereste -- és önmgát is elvesztette. Felismeri, hogy, cárizmus börtöne sem lehet olyn kegyetlen, mint z kelepce, melybe önmgát zárt. Léte, öregkor kiúttln zsákutcájábn lélek börtöne helyett már-már felválllná z igzit, gyűlölt htlomét. Cskhogy cárizmus rbtrtói pontosn tudják, hogy fogságb vetett Tolsztoj veszedelmesebb lenne számukr, mint z, kit sját nézetei kötnek gúzsb. A bírálók drmturgii össztüze drám hrmdik felvonását vette célb, főként pályudvri jelenetsort, mely
már Tolsztoj elhtározó döntése után, Jsznj Poljnán túl játszódik, s hol vlóbn új szereplők sor lép színre. Tény, hogy ezeknek z új figuráknk, mérnök, prszt és diáklány triásznk hirtelen színre lépése vlóbn szbálytln, és bizonyos értelemben megbontj szerkezet egységét is. De ugynkkor meggyőződésem, hogy ez szbálytlnság nemcsk z író szándék szerint, de mű htásábn is kitágítj drámi világot. Módot d rr, hogy Tolsztoj (és néző is) lemérje z író műveinek, tnításink és mgtrtásánk korbeli társdlmi visszhngját. A hldokló Tolsztoj felett virrsztó tudósítók jelenete hngvételében leginkább drám expozíciójához kpcsolódik. Ennek képnek drmturgii brvúrj szembetűnő. Hiszen itt minden mondt, minden gesztus színflk mögött búcsúzó Tolsztojr vontkozik: jelenetnek ő z bszolút főszereplője. Érte küzdenek csládtgok és tnítványok, z ő lelkiüdvére pályázik z ty is, és itt nő fel Tolsztoj társától megkövetelt morális szintre Szofj sszony is, ki nekiszegezett követeléseknél, sőt sját lelki üdvösségénél is többre trtj férje krtát. Az egyetlen, mit Szárz György drámájábn - kisebb szerkezeti zökkenőkön és tlán Csertkov-jelenetek túlméretezettségén kívül - vitthtónk éreztünk, z mg megoldás". Hősének ez végső, kiküzdött élethipotézise - hlál küszöbén is úgy élni, minth z egész élet előttünk voln - drámábn nem kp igzi hngsúlyt. S ez már nem egy-szerű szerkesztési hib, hnem drámi konklúzió, felismerés előkészítésének hiányosságából következik. Ilyen formábn megoldás elvont tézis mrd, melynek lélektni és logiki szükségszerűségéről nem vgyunk eléggé meggyőzve. Szárz drámájánk gondolti gzdgságát nem is mg tézis, hnem z exponált kérdések széles köre és konfrontáció bátorság dj. Remekbe formált jellemei szerepnek sem utolsók, és veszprémi társult számár ezért is volt jó iskol, nyereség z elődás. Pethes György mű és hős iránti lázttl közeledett szöveghez. Pontosn és jól értelmezte, és megtlált drám intellektuális trtlmánk és mozgósító cselekményének optimális egyensúlyát. Hsonlón szerencsés százd eleji orosz udvrház konkrét környezetének és drám egyetemességének összeegyezte- tése is, bár z elsőt nyomtékosító, vetített díszletháttértől eltekinthetett voln. A drám eszmei terhei jórészt Dobák Ljosr nehezedtek. Ő szinte mindent megtett, mit megtehetett: árnyltn, sokrétűen játszott el zt z öregembert, kiben Tolsztoj lelke, szelleme élt. Csk éppen ezt gigntikus lelket, korszkos szellemet nem tudt felidézni. Hibátln lkításából csk" szuggesztió hiányzott, z megfoglmzhttln, megfoghttln sugárzás, mely színészi személyiséget képessé teszi zseni eszméltető vrázsánk közvetítésére. A színházi est ngy meglepetése Göndör Klár volt, ki Szofj Andrejevn zkltott, hisztérikus figuráját hitelesen, bszolút szkmi biztonsággl, z árnyltokt, jellem szélsőségeit pontosn érzékeltetve vlóbn ngy élményt nyújtott. Nemcsk drámábn megjelenített htvnht éves öregsszonyt játssz el, de Tolsztojjl töltött negyvennyolc esztendőt is: z idő előtt eltemetett fitlságot, z elhntolt és néh feltámdó önzést, féltékenységgé, sőt zsrnoksággá torzuló oddást. Annk z sszonynk z elviselhetetlen, földre húzó kisszerűségét, ki közben szárnylni vágyó zseninél is pontosbbn tudj, hogy mi ennek ngyságnk trtlm, z emberiség számár felbecsülhetetlen értéke, hogy mi fontos és mrdndó tolsztoji életműben. Ngyjeleneteinél, szikrázó kitöréseinél is izglmsbbk Göndör Klár csendjei: mikor egy pdr roskdv vár, mikor férje igzságáért legyőzi önmgát is. Lenyűgöző legkisebbik lányávl vló vllomásos párhrc is, mikor Szás nekiszegezett őszintesége kimondhttln kimondásár kényszeríti. De hogy ez jelenet ilyen lélekbemrkoló legyen, ehhez Tkács Ktlin indultir is szükség vn. A fitl színésznő már főiskolásként fel-tűnt Vígszínházbn: orgánum, érzelmi gzdgság mjdni ngy formátumú trgikát ígéri. A kritik pályudvri jelenet szereplői közül elsősorbn Egri Ktlin diák-lányát mélttt figyelemre. A mgm részéről súlyosbbnk éreztem Vjd Károly prsztlkítását, ki világosn érzékeltette, hogy nem egy embert - egy osztályt játszik. Vjd szerepe szkdékánk széléig merészkedett, de végül is fegyelmezetten és jó érzékkel elkerült minden ízlésbicsklást. Az együttes többi tgjáról - Losonczy Arielről, Kenderesi Tiborról, Szoboszly Sándorról, de különösen Fonyó Istvánról - elmondhtjuk, hogy nem sját sikerüket, hnem drámát szolgálták, és ezzel szereztek rngot lkításuknk. Ugynez nem mondhtó el Tolsztoj háziorvosáról, Joós Lászlóról és z Andrejt lkító Áron Lászlóról, kik túlnyomórészt külsőséges eszközökkel, éppen ezért súlytlnul játszottk. A ngy játékos utolsó játszmáj Az erdélyi mgyr drám, melyet Páskándi Géz és Sütő András neve fémjelez hzi színpdokon, bőven termő ág kortársi színpdi irodlomnk. Kocsis István, ngyok triumvirátusánk fitlbb évjártú ígérete, négy esztendő ltt htodik színművével jelentkezett hzi színházi életben. Legközelebbi munkkpcsoltb Kecskeméttel került, hol Tárlt z utcán negyedik premierje; legngyobb nyilvánosságot Nemzeti Színházbn kpott z Árv Bethlen Kt elődáskor. A Veszprémben bemuttott Kocsis-drám z író pálykezdő színpdi lkotás. Ezt mentségül is említhettük voln, de inkább csk tájékozttásnk, mgyráztnk szánjuk, hogy jelezzük, milyen utt járt meg Kocsis István, Mgellán írój 1969 ót. A ngy játékos frppánsn szoros trtlmi, eszmei és szerkezeti szálkkl kötődik z előbbiekben értékelt két történelmi drámához. Kocsis is, kárcsk Szárz György, hőse végső számdását, utolsó npját viszi színpdr. De mi temtiki tlálkozásnál is lényegesebb: Kocsis drbj Hernádiéhoz hsonlón tézisdrám, és ebben minőségben A tolmáccsl egybecsengő írói üzenet hordozój. A ngy játékos is mnipuláció lehetőségeinek korlátozott voltáról, kudrcáról szól, rról, hogy z erőszkot nem lehet sem logikávl sem szofisztikávl, sem pedig trükkökkel kivédeni. Még htlom képviseletének kétrcú megjelenítése is szinte egymásr kopírozódik: Hernádinál z egyházi és világi képviselője, Kocsisnál z urlkodóház két nemzedéke osztozkodik, súrlódik. A két erő között sem Hernádi, sem Kocsis színpdán nem tehető egyenlőség-jel. A htlom gykorlásánk eszközeiben mindkét drám szereplői eltérnek. Am htlom gykorlásánk konzekvenciái csknem megkülönböztethetetlenek. Kocsis István drámájánk cselekménye fikció. A Mrtinovics börtönébe idézett urlkodók, rbtársk és velük folyttott (képzelt) polémi csk kerete szbdgondolkodó szerzetes és z erő-
szkszervezet vitájánk. i795-ben, közvetlenül Mrtinovics kivégzése előtt, életrjzánk tisztáztln, gynús lpji már érdektelenek: ez Mrtinovics már nem császári udvr krriert hjszoló ügynöke, hnem hlál árnyékábn szám-dást készítő jkobinus politikus. A hng-súlyt z utóbbir tenném: Kocsis István Mrtinovics nem z elvek embere, hnem vlóbn ngy játékos". Történelmi szerepének, felvilágosodott eszmevilágánk szerző szinte nem is tuljdonít fontosságot. Öt Mrtinovics strtégiájánál is jobbn fogllkozttj hősének tktikáj. Akárcsk Németh László regényei, Kocsis István drámái is egyutcásk", z író rendszerint egyet-len hősre bízz gondoltit. Hősei közös vonásánk vllj, hogy mguk korábn, véletlenül vgy szükségszerűen, legnehezebben megoldhtó helyzetbe kerültek ; hogy legyőzöttkén t is legyőzhetetlenek voltk; hogy válllták z önmgukkl vló szembenézést is; hogy igzán közösségi ember létükre mrdtk egyedül; hogy nem dtott meg nekik z végtelenül ngy szerencse, hogy igzán méltó ellenfelük legyen; hogy jó-ért vgy rosszért képtelenek voltk egyetlen személyt áldni vgy átkozni (éppen mert nem dtott meg nekik helyzetek ilyetén leegyszerűsítése sem), tehát mindegyikük huszdik százdi volt mg korábn... S mi legeslegfontosbb: mindegyiküknek vn egy olyn rc is, melyet csk én láthtok meg, mert csk felém muttják..." Olcsó dolog lenne zzl érvelni, hogy Kocsis ez-úttl homálybn hgyt ezt csk neki muttott emberi rcot: hősének csk gy, éles logikáj vn, de rc, lelke, jelleme vázltos. Mrtinovics sors drám kezdetére már eldőlt. És ngy játszmánk nem-csk történelmi ismereteink, de logiki érzékünk szerint is csk egy esélyese lehet. A cselekmény szükségszerűen sttikus. Hiszen klndos életű hőse végzetének beteljesülése után, börtönben játszódik. Ami elementárisn dinmikus, z mg vit: Mrtinovics életmentő, mnipulációs kísérletei, hihetetlen belső energiforrásokról tnúskodó nekirugszkodási teszik zzá. Attól kezdve, hogy z áltl vezetett forrdlmi mozglom indítékát kompromittálj, odáig, hogy egy beígért sugárfegyver titkávl, sját nélkülözhetetlenségével zsrolj z urlkodót. Mrtinovics először csk sját életéért vívj szócstáját Ferenc császárrl, de zután, vártln drámi for- Kocsis István: A ngy játékos (Veszprémi Petőfi Színház) Mrtinovics Ignác (Dobák Ljos) kegyelmet kér társink Ferenc császártól (Joós László) (MTI fotó - Jászi Csb felvétele) dulttl társi érdekében emel szót. A küzdelemnek ebben második menetében Mrtinovics erkölcsileg felmgsztosul, politikilg viszont kompromittálódik. Kocsis történelmileg hitelesíthetőnél is ngyobb jelentőséget tuljdonít Mrtinovics szolidritásánk, ugynkkor jelzi, hogy császári önkény ellen hrcoló felvilágosodott Mrtinovics mg is diktátori szerepre tör. A jóság és igzság diktátorként sját funkciójánk felszámolás, zz elvont (eszmei) és gykorlti (politiki) cél z, melyhez nnk idején szövetségeseket keresett. A részletekben Kocsis István érdekes, h nem is éppen új ismeretekkel, mozzntokkl gzdgítj htlom eszközeiről és módszereiről lkotott történelmi képünket. Egy-egy villnásbn záródik színpdi ármkör, és zt érezzük, hogy vlódi drám születik. De zután vlóságos eszmék és érvek helyett szofisztikusn megfoglmzott tételek és trükkök fogllják el színpdot. Mrtinovics mg bűntelenségének tételét feloldv, megbélyegző ítéletet provokál sját fejére, bbn reményben, hogy z ő biro- dlmi érdekből múgy is megbocsátndó bűnössége társi bűntelenségét fogj igzolni császár szemében. A továbbikbn Mrtinovics mindent elkövet zért, hogy zok, kiknek életét menteni kívánj, császár jelenlétében megbélyegezzék őt. Ez zonbn nem lelki deformáció, hnem tktik: bbn bízik, hogy z összeesküvés vezére iránt érzett gyűlöletet császár félrevezetettek önkritikájánk, árttlnságuk bizonyítékánk értékeli mjd... Mindez nemcsk e rövidre fogott szinopszisbn, de színpdon is meglehetősen ködös. H érthető is, nem elég htásos. Elképzehető, hogy szillogizmusoknk ez villogttás, melyre Kocsis válllkozik, egy dürrenmtti hngvételű drámábn, z iróni idézőjelében brvúros és meggyőző. Ebben htárhelyzetben zonbn ágy érezzük, hogy z író própénzre váltj trgédiát. Az ember-életekért vívott drámi küzdelem ily módon öncélú, logiki játékká lposodik. Ez közvetlen színpdi ok nnk, hogy konfliktus legkiélezettebb pontján Mrtinovics mnipulációs érveinek kudr-
cát látv is - kívül mrdunk drámán. Amikor Mrtinovics rádöbben, hogy minden hiáb, hogy társit sem z ő logiki erőfeszítései, sem tktikáj nem menthetik meg, hogy mozglmánk sors eleve megpecsételtetett - egyszer csk átpártol" z igzsághoz. A történelemből tudjuk, hogy Mrtinovics jellemével egyáltlábn nem volt ellentétes z ilyenfjt politiki, tktiki, morális pálfordulás. De színpdon z életrjzi dlékok meggyőző ereje kevés: ott fordultnk drámi előzményből és drámi szituációból kellene következnie. Kocsis zonbn - Hernádihoz hsonlón - koncepció prncs szerint s ennyiben önkényesen irányítj történelmi hősének útját. Ezért nem forrósodik fel igzán színpdi levegő. Ezért nem rendít meg Mrtinovics utolsó menekülési kísérlete, trgikus, de előre láthtó hlál. A ngy játékos - szerepekre tgolt monodrám. Szerkezete z Árv Bethlen Ktáéhoz hsonlíthtó. Ott z egymást követő sorscspások lineáris rendje, itt Mrtinovics felsorkozttott érvei és logiki fogási lkotják, pótolják cselekményt. Cskhogy A ngy játékos ilyen módon végül is tézisdrámává szegényedik, s hiányzik belőle mindz, mi z Árv Bethlen Ktábn nnyir mgávl rgdott: ngyszbású jellem árnylt rjz, lenyűgöző nyelvi teremtőerő. A tézis, mit Kocsis István bizonyít, érdekes és időszerű is, de nem megy túl történelmi evidencián. Ugynkkor, z egyes részleteiben brvúros bizonyítási eljárás sjnáltos módon légüres színpdi térben zjlik: jellemek helyett történelmi árnyk sorkoznk Mrtinovics körül. A veszprémi elődás sjnos nem ellensúlyozt, inkább csk leleplezte és felfokozt drám gyengéit. Pétervári István rendező nyiltkoztábn megszületett gondoltok megelevenítésének relizmusár hivtkozik, de cselekmény egészét vízióként felmuttó elődás történelmi és képzeletbeli motívumok egybemosás áltl végül mégis földhözrgdttá válik. A képzelet nturlizmus minek Lipót császár feje fölé képzelt és színpdon megjelenített kötél, legekltánsbb példáj rendezői melléfogásnk tűnik, pedig vlójábn: szerzői utsítás. De ettől még hurok hurok mrd, s kár volt beledugni színész (és z elődás) fejét... A rendezőt terheli viszont melodrmtikussá színezett finálé. Kocsis szövegében kivégzés percében is futni készülő Mrtinovics hlál jóvl kíméletlenebb és visszmenőleg is motiválj, bírálj drám hősének jellemét. Az elődás, vlószínűleg Mrtinovics trgikus hőssé minősítésének érdekében, ettől kritiki momentumtól eltekintett. A színészek érezhetően kívül mrdtk drámán. Még Dobák Ljos sem hiteti el velünk, hogy belülről zonosul Mrtinovics figurájávl. Kezdettől végig tnult szöveget d elő, ngy mesterségbeli rutinnl, széles színészi skálán, ám meglehetősen sok hibávl és nemegyszer kelleténél hrsánybbn. Kocsis István drámáj minden drmturgii fogytékosság ellenére is - ngyobb követelményeket állít színészek elé, mint mit teljesítenek. Sokszor szinte szituáció nélkül, csk szvkkl kellene jellemet formálniuk. Vgy leglábbis funkciónk megfelelő történelmi, társdlmi és drmturgii súlyt dniuk z áltluk megelevenített figuráknk. Erre zonbn ezúttl tehetséges veszprémi társult tgji közül szinte senki nem képes. KOLTAI TAMÁS Bohóc ül koronábn A II. Richárd Nemzeti Színházbn A II. Richárdot mi elemzők gykrn értelmezik úgy, mint erkölcs és politik ellentétének drámáját. Ez fölfogás drb figyelmes olvstából fkd. Nem nehéz végigkövetni két központi lk, király és z őt trónjáról letszító Bolingbroke, későbbi IV. Henrik ellentétes drbbeli útját. A szeszélyes, országát tékozló, kevély Richárdból veszély növekedésével fokoztosn tűnnek elő z emberi értékek; lemondáskor már egy érzékeny, költői hjlmú töprengőt mutt, hlálábn pedig trgikussá emelkedik. Bolingbroke-nál változás éppen fordított; kezdeti nyílt tekintetű, királyhűen lobogó fitlember trón közelében Az egyes drámák és elődások mérlegét - mjd mint király különösen - prózi, megvonv, nem titkoltuk elégedet- gykorltis és érzéketlen urlkodóvá lenségünket. A kifogások zonbn jv- józnodik. Gykrn úgy játszották drbot, hogy részt elismerésből, tiszteletből táplálkoz" nk: bból z őszinte meggyőződésünk- Richárd éje után Bolingbroke hjnlát mint egy sötét kor utáni megváltást ből, hogy Hernádi Gyul is, Kocsis István is lényegesen jobb drámírók, mint hogy ábrázolták. Az lklmtln király bukás erre most bemuttott műveik lpján után z lklms urlkodó eljövetelét. De következtetni lehet. Szárz György nem kerülhették meg nnk z értékes drámáj és veszprémi elődás érzékeltetését sem, mi történelemből és pedig inkább visszhngtlnságávl Shkespere-ből köztudott: hogy nyugtlnított. Ngy kár lenne, h 30-40 törvényes király lemondtás átmeneti elődás helyett, hogy elindítná, lezárná megszilárdulás után zűrzvr és tróne drám színpdi életét. viszály évszázdos korszkát, z úgynenem először sürgetjük vidéken be- vezett Rózsák háborúját váltott ki. Töbmuttott drámák és elődások országos bek között ebből és néhány modern törnyilvánosságát. Köztudott, hogy költénelemfilozófiából indultk ki zok, kik csönös vendégjátékok lssn bontkozó rendszere már hozott némi jvulást ezen nem Richárd és Bolingbroke tuljtéren, televízió képernyője pedig donságibn, hnem mgábn htlom legszélesebb kpunyitás. Mégis úgy ér- természetében fedezték föl drámi konfzem, hogy mgyr drám most kezdő- liktust. E szerint II. Richárd könyördött fellendülésének korszkábn jó len- telen királyi pozíció győzelmét ábrázolj ne intézményessé tenni z évd végi se- játékszerember fölött; történelem regszemlét. Annk idején Kposvárott kérlelhetetlenül előreforgó kerekét, mely dunántúli színházk tlálkozóját erre groteszk komédiábn mg lá gyűri z szánták, de kkor hiányoztk művek és egyént. tlán hiányzott kitrtás is, mely jó Hosszn lehetne idézni e nézet különkezdeményezést hgyománnyá gyö- féle árnyltit. George Steiner szerint kerezteti. Most zonbn, hiszem, itt lenne Richárd királyi költő, kit próz lázz ideje z elmulsztottk pótlásánk, nem dás ver le, mert politiki relitások is Kposvár, hnem mgyr drám és durv, lázongó követeléseire rá krj mgyr színház érdekében. kényszeríteni költői igzság kritériumit". Legvilágosbbn Jn Kott foglmzz meg mg véleményét, melynek lényege, hogy nincsenek rossz királyok, se jó királyok; királyok csupán