TARTALOM. játékszín NÁNAY ISTVÁN

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T XV II. É V F O L Y A M 5. SZÁM M Á J U S FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: C S A B A I N É TÖRÖK M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , TARTALOM játékszín NÁNAY ISTVÁN Kert - szörnyekkel (1 ) GYÖRGY PÉTER Duplfenekű mű ( 4) P. MÜLLER PÉTER Psyché átváltozási (8) FÖLDES ANNA Mesebeli Jánosból - Kkukktojás (10) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert vezérigzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutláss KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 300,- Ft, fél évre 150,- Ft Példányonkénti ár: 25,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó HU ISSN SZÁNTÓ JUDIT Perújrfelvétel Tiszzugon (14) SZAKOLCZAY LAJOS Tmási-elődások - Tmási-színészek nélkül? (17) BÉRCZES LÁSZLÓ Kész z oltár! (22) BÓTA GÁBOR A megszelídített Csokoni (24) CSÁKI JUDIT Színház helyett - színjátszás (25) RÓNA KATALIN Cui prodest? (28) KOLTAI TAMÁS Értelmiségi csömör (30) NÁDRA VALÉRIA Kék mdár disco-bár (31 ) PÓR ANNA Szimfonikus blettek Győrött (34) VASS ZSUZSA Ezerévnyi békésséget'" (36) CS. J. A betegség börtönében (39) A borítón: Dörner György (Giovnni) és Gobbi Hild (Putn) John Ford: Kár, hogy kurv című trgédiájábn (Kton József Színház) A hátsó borítón: Meterlinck: A kék mdár című színműve Tháli Színházbn (Zsurzs Kti, Mikó István és Jni Ildikó) (Iklády László felvételei) f ó r u m DR. KONCZ GÁBOR Színház - hátrányos helyzetben I. (41 ) színháztörténet BERÉNYI GÁBOR A színházteremtő Téri Árpád ( 4 8) drámmelléklet ODZE GYÖRGY: Lordok ház

3 játékszín NÁNAY ISTVÁN Kert - szörnyekkel Spiró György drámáj Kposvárott május 24-én, hétfőn délután egy budi vill pompáztos kertjében játszódik Spiró György drámáj, A kert. Az időpont és helyszín ezúttl különösen fontos tényezője drbnk. Ezen hétfőn kezdődött Mgyr Dolgozók Pártjánk kongresszus, elő-dói beszédet Rákosi Mátyás mondott. A párton belüli ellentétek szempontjából kritikus időben trtották ezt kongresszust. Alig egy évvel tnácskozást megelőzően - s nem sokkl Sztálin hlál után - z MDP Központi Vezetősé-gében zoknk véleménye került túl-súlyb, kik kollektív vezetés hiányát, személyi kultusz kilkulását, pártdemokráci megsértését, kijelölt és követett gzdságpolitiki irányvonl torzulásit nehezményezték, Rákosi lemondott párt főtitkári és minisztertnács elnöki posztjáról, s párt háromtgú titkárságánk egyik tgjként működött tovább. A minisztertnács elnöke rehbilitált Ngy imre lett, kinek beszédét jól emlékszem - z egész ország hllgtt, néptelen utcákr mindenünnét rádióközvetítés hlltszott ki. A. belső hrc zonbn folyt tovább tv-szán Ngy Imrét és sok társát. ismét ki-zárták vezetésből, többüket. pártból is. A. két időpont között lezjlott k o n g resszus zért volt fontos momentum, mert ezen z eseményen sikerült -- h időlegesen is, de - megerősítenie pozícióit Rákosink, s megválszttni m-gát ezúttl párt első titkáránk. Spiró kitűnő érzékkel válsztott ki zt z időpontot, mikor drámájánk szereplőit összehozz egy délutánr. Ez dél-után várkozás időszk, de egyben konfrontációé is. A drám szereplői egy hjdni bráti társság tgji, többségük-ben negyvenhez közeli írók, költők, de vn köztük orvos és festő i s. A háború éveit fitlon, másképp gondolkodók-ként, ntifsiszt érzülettel - tlán bl-oldli szimptizánsként túlélték, kolíciós években kezdett kiteljesedni lkotói munkásságuk, ztán lklmzkodtk körülményekhez, s drb cselekményének idején, ben már vezető értelmiségiek lettek. Kivéve kettejüket : Döncit, kit többiek régtől Tudósnk neveznek, s ki éveket ült börtönben, s kiszbdulás után nem sokkl meghívót kpott régi brátihoz, illetve Prncsnoknk becézett társukt, ki háború ót idegszntcóiumbn él, s kit erre z lklomr, mikor hosszú évek után ismét együtt lehet társság,.jános, házigzd kihoz z intézetből. János, befolyásos költő, z irodlmi élet egyik vezető egyénisége festőművész feleségével, Elvirávl és but, de kívántos szeretőjével, Cukivl él együtt budi villábn, melynek ősprkos kertje minth más világ lenne; nemcsk pnorám csodáltos, de nem érnek fel kertig város zji, nehéz és keserves mindennpi élet kellemetlen kísérőjelenségei sem. A privilegizáltk kívül- és felülállásávl szemlélik környező vlóságot társság tgji, s természetesnek veszik kivételezett helyzetüket. Számukr mgától értetődő és pozíciójuk velejárój., hogy z őket ngyságos sszonynk és ngyságos úrnk szólító cselédlány lesi kívánságukt, hogy szolgálti kocsi jár nekik, hogy z ellátási nehézségek közepette is tejszínhb és eperbólé, beefstek és vlódi feketekávé kerül z sztlukr. Kiszolgálói és hszonélvezői ők egy olyn álértékekre épült rendszernek és politikánk személyi kultusz éveiről vn szó -, melynek természetével ugyn tisztábn vnnk., de melyről még őszinte pillntikbn sem szívesen beszélnek.. János egy tiszt pillntábn pontosn jellemzi önmgát és társit: Szörnyekkel vgyok körülvéve! Lssn olyn leszek, mint ők! Cslom EIvirát, és ő tűri! Eljátszhtj mellettem méltóságos szszonyt és z ünnepelt festőművészt. Cukink leglább teste őszinte... egyébként Kincses Klendáriumot bújj, imád-j z operettet, és hlálosn szerelmes Sárdy Jánosb... A f i ú k... kik derék, mkulátln gyerekek voltk h jd nán... Elnézem z öcsémet minth mgmt látnám görbe tükörben, mnírjim t... A Dokiból minden emberi érzés kiveszett, egy metélőgép, nem érdekli semmi, csk k r r i e r... hmrosn igzgtó-főorvos lesz vlhol... Ljos p e d i g... mi ngyszerű Professzorunk... hogy ő milyen gyáv! Az én lelkemen gyilkosságok szárdnk! Döncit is meggyilkoltm, t u d o m... nem közvetlenül, fel is menthetném mgm, de nem teszem! Amorlitás és cinizmus jellemzi János szvit - de többiekét is, és nemcsk. szvikt, teli. teiket is. Ezen kivételes délutánon fölényeskedő, jópofáskodó beszélgetés nyugtlnságot tkr. Nyomott levegő: ténylegesen is - vihr készülődik, és át-vitt értelemben is. Minden pillntbn robbnássl fenyeget z együttlét. Alig leplezett izgtottsággl várják.. pártkongresszus híreit, háth kpnk vlmi támpontot ebben bizonytln politiki szituációbn. Ezeknek z embereknek mgbiztossággl plástolt, de rettegéssel teli helyzetét legjobbn Doki tnács jellemzi:,,.jános ne írjon most se ódát, se ellenódát. Hdd tépjék szájukt többiek, mjd jól elgloppírozzák mgukt. Várni kell! " Ugynkkor Tudós Dönci - hjdni bráti. jól tudják, közvetve ők is bűnösök bbn, mi vele és hozzá hsonlókkl megtörténhetett: hogy árttlnul, tárgylás nélkül vlkiket lecsukjnk, s minth mi sem történt voln, Spiró György: A kert (kposvári Csiky Gergely Színház). Jordán Tmás (Tudós) és Pogány Judit (Elvir)

4 Csákányi Eszter (Ann) és Máté Gábor (János) Spiró György színművében egy idő után kiengedjenek. Ettől r e jtett bűntudttól gresszívvé válnk. A Tudós is ingerültté válik, mert idegenül érzi mgát ebben társságbn, mely-nek tgjivl ő már nem tud közösséget válllni. A legendák ködébe vesző közös múlt sem trthtj össze őket, hiszen kiki mg módján már rég megtgdt zt múltt. A Tudós és Prncsnok - kiről nem tudni biztosn, hogy önként zárkózott el világtól, vgy tényleg ápolásr szorul - világ és Jánosok, Profok, Dokik és Öcsik világ kibékíthetetlenül szemben álló világ lett. S e két világ ezen délutánon hol lefojtottn, hol nyíltn összeütközésbe kerül. Az ütközőpont, z események ktlizátor Dönci fitl felesége, Ann, ki pár npos házsság után egyedül mrdt, de minden meglázttás és meg-hurcolás ellenére is kitrtott férje mellett. Am várkozás, vlmint meg-tört, képzeletében idelizáltn élő Döncivel vló tlálkozás, viszonylgos szbdságot természetesnek vevő és szbdsággl kezdeni mit sem tudó két ember közötti szkdék mitt Ann cslódott és keserű. A fitlsszonyt lenyűgözi ház, kert, jólét, gondtlnság, z, hogy másként is lehet élni, mint hogy ó, szinte nyomorgó tnítónő él. Nem érzékeli, hogy miközben körüldongják, kedvében igyekeznek járni, nem vele fogllkoznk. Neki mesélik ugyn történeteket, neki vllnk szerelmet, neki gyónnk, de közben sját lelkiismeretüket szeretnék ellttni, szvk nem neki szólnk, zt igyekeznek elkerülni, hogy Tudóssl négyszemközt, őszintén kelljen beszélniük. Spiró ezt helyzetet végletekig feszíti, mikor János szép és behízelgő szvitól elbódult Ann felkínálj mgát házigzdánk, s terszr lehemperedve szeretkeznek. Ettől kezdve háttérbe szorul társság tgji közötti tényleges ellentét, s helyébe egy szerelmi ügy bonyodlmi lépnek - miközben néprádión mindnnyin Rákosi beszédét hllgtják. Ez bonyodlom vártln gesztuss l érvéget: mikor Ann rájön, hogy János számár ő csk egy sklp többi között, s rádöbben rr, hogy milyen is társság tgjink vlódi rc, leveti mgát vill emeletéről. Nem hl meg. Testét kiviszik z utcár, hogy véletlen blesetnek tüntessék fel társságot kompromittáló öngyilkossági kísérletet. János úgy regál z esetre, minth nem is ő okozt voln trgédiát. A blesetet " követően Doki Jánost korholó szviból derül fény társság összehívásánk vlódi okár: Nem erről volt szó! Nem mertél Dönci szemébe nézni, idecibáltd Prncsnokot... Megmondtm, kikkel ült együtt Dönci börtön-ben! Nem megmondtm?! Megbeszéltük, hogy megnyerjük Döncit, nem meg-beszéltük?! Az egyetlen kpcsolt hozzájuk!... Az egyetlen! És erre rámászol feleségére! " A trgédi fölött látszólg hmr npirendre térő brátok egyedül hgyják kertben szemlélődő Prncsnokot. Alighnem új strtégiát dolgoznk ki várhtó fejleményekhez vló lklmzkodásr, hiszen nyugdíjig - h ezek z értelmiségiek egyáltlán nyugdíjb mennek! - még húsz-egynéhány év vn hát-r, s ddig még változtlnul meg kell őrizni vezető pozíciókt. A Prncsnokot sötétedő kertben htlms és békés szörnyek, növényevő őslények veszik körül, miközben házból Mozrt G-dúr triójánk hngji szűrődnek ki. A Prncsnok végre felszbdultn és boldogn nevet; ezek között szörnyek között jól érzi mgát. Spiró György e drbjánk íráskor sokt merített társlgási színművek technikájából, ám könnyed párbeszédeket gykrn informtív monológok szkítják meg, melyek kissé nehézkessé teszik cselekmény párbeszédes kibontását. A szereplők legtöbbje csknem végig, drb egész időtrtm ltt színen vn, ezért szerepek szólmink fokozottn úgy kell összefonódniuk, mint egy szőttes szálink; h egyik vgy másik szerep egy dott helyzetben fontosbb is többinél, többiek jelenlétét is állndón éreznünk kell, senki sem mrdht légüres térben. Spiró többnyire jól oldj meg ezt z egyáltlán nem techniki problémát, de néhány szerephez kevés fogódzót d (Prof, Elvir), vgy egyes figurákt időnként túlzottn háttérben hgy (Öcsi, Cuki), illetve Doki jelentősége csk ngyon későn derül ki, drb első felében jobbár csupán sszisztál beszélgetéshez. Kissé motiváltln Tudós viselkedése zután, hogy megtudj: felesége lefeküdt Jánossl. Az egyik pillntbn szemrehányást tesz Annánk, mjd másik percben minden átmenet nélkül társság tgjivl diskurál vgy vitázik. Ann öngyilkossági kísérlete sokkl súlyosbb következmény nnál, mint mit z előzmények, végzetes tettet kiváltó válság lpján elvárnánk, emitt trgikusnk szánt megoldás melodrmtikusnk tűnik. A drb befejező képe - bármily frppáns - túlmgyrázottnk ht. A kposvári elődásbn gzdgon és sokszínűen jelenik meg drám lprétege; rendező, Bbrczy László jól érzékelteti drb hátterét, fojtott légkörét, kidolgozt z író élő dilógusit, megteremti figurák életét, de drám ellentmondási is kiütköznek, sőt újbbkkl tetéződnek. A legsúlyosbb ellentmondás z elődás képi világ és drb lényege között feszül. A kert nem csupán helyszíne drámánk, hnem jelképes jelentősége lenne. Többet jelent önmgánál, egy életform kifejezője, egy szűk társdlmi réteg különállását fejezi ki. Ezzel szemben Szegő György díszlete szegényes és részben csúf. A hrmincs évek modern mgyr építészetét reprezentáló lpos tetejű ház srkát látjuk (bár szövegben tetőtér beépítéséről esik szó!) és hozzá-illő ngy terszt. A kertbe zenekri árokból vezet fel kputól induló lépcső-sor. A díszletnek ez része ngyon jó. Am kert nem létezik. A bokrok helyén nylábokb összefűzött vesszőkötegek állnk, fákt egyetlen zöld műf képviseli, pázsit fekete kátrányppír. A néző tlálgtni kénytelen, mi indokol-j zt, hogy ily semmitmondó és csúny z kert, melyről mindenki - de legfőképpen Ann - elrgdttássl beszél. Esetleg rr gynkodhtunk, hogy látvány és szöveg ellentétét hngsúlyozó megoldás kor lpvető hzugságát szándékozik kifejezni, zt, hogy z emberek mguknk is hzudnk, széppé igzítják csúnyát is. Am ez nyilvánvlón

5 ellentétes drám lphelyzetével s zzl, hogy társsághoz nem trtozó Ann számár jelenti kert csodáltos világot, zz számár ez környezet semmiképpen nem lehet hzugság. Más értelmezésvriáció nemigen kombinálhtó ki z elődásból, hcsk z ngyon gykorlti mgyrázt nem, hogy télen tvszi pompáját muttó kertet nem könnyű s csk ngyon költségesen lehet létrehozni. Ám ezúttl szegény színház " egyértelműen z elődás megvlósulását gátolj. A kposvári társult legerősebb gárdáj állt z elődás szolgáltáb. Azok színészek, kik már többször bebizonyították, hogy z lig megírt szerepek-be is életet tudnk lehelni. Ezúttl zonbn ez z életre keltés nem mindenkinek sikerült egyformán. Ebben z írói nyg említett egyenetlenségei mellett részük vn társult összetételéből dódó szereposztási kényszermegoldásoknk is, melyek leginkább női szerepek kiosztásánál érhetők tetten. Mindhárom színésznőnek -- Csákányi Eszternek, Lázár Ktink, Pogány Juditnk - némiképpen z lkt ellen kellett dolgozni figuráj megformáláskor. Az elődás legngyobb terhe négy szí - nész vállán nyugszik, mind négy kitű-nő lkítás. Jordán Tmás játssz Döncit, Tudóst, kiről ngyon sokt beszélnek, de ő mg ngyon keveset mond mgáról is, másról is. Az elődás egyik középponti figuráj, de jobbár csk körülötte forognk z események, ő inkább kívülállóként, mint ktív résztvevőként vn jelen prtyn. Jordán csöndjeinek, szüneteinek, megállásink, kivárásink, gesztusink roppnt súly vn. A kevés szvú Tudóst színész elsősorbn regálásokból, ném jelenlétből építi fel. Töretlen íve vn figurájánk, nál mrdéktlnul megvlósul z, hogy kkor is jelen vn, h éppen nem ról szól játék, beszélgetés. Minden pillntbn figyelni kell Jordán Tudósár, ki éppen szótlnság mitt kiismerhetetlen, titokztos, nem várt rekciókt trtogtó szereplő, drám lppngó feszültségének egyik legfőbb forrás. A szerep íve csk második rész íróilg is megoldtln epizódjibn törik meg egy kissé. Jánost, npi politiki ingdozások-hoz igzodó krrierist költőt Máté Gábor lkítj. Ngyon ngy fitl színész terhelése ebben szezonbn, egy rendezés s Hmlet szerepe után sem érezhető fárdtság z lkításán. Máté gátlástln és önző, gyáv és mgbiztos embert formál Jánosból. Máté színészi eszközei közül kettőt, egy külsőt és egy belsőt szeretnék kiemelni: színész szüntelenül játszik egy kulcscsomóvl, kényszeres mozdultokkl zt forgtj, bbrálj, idegesítő zjt keltve csörgeti. A másik eszköze z ritmizálás. Máté szüntelenül mozog, sétál, leül, feláll, nem tud nyugton mrdni, z egyik tevékenységből szld, menekül másikb. Mozgás, váltási kiszámíthttlnok. A különböző személyekhez szóló mondti viszont összemosódnk, két megszóllás között nem trt szünetet, csk térbeli pozícióváltásiból követhető, mikor kinek szól, kinek válszol. Ezzel zkltott szerepértelmezéssel burkot von mg köré Máté költője, s nem engedi, hogy kár privát, kár közösségi élet eseményei megbontsák ezt védő-burkot, s megzvrják őt bbn - mit életelvének vll -, hogy élvezze z élet örömeit, mikre - szerzett vgy kpott - pozíciój, vélt vgy vlódi érdemei lpján jogot formál. Bár többinél fitlbbnk tűnik Máté figuráj, ez egy cseppet sem zvró, színész viselkedése, gresszív önzése, lehengerlő fölénye, viselkedése és megjelenése vitthttlnul társság lelkévé teszi Jánost. Az elődás kulcsszerepe Annáé, kit Csákányi Eszter formál meg. Nem először tpsztlhttuk, hogy Csákányi színpdon teljesen át tud lényegülni, más és más, egymástól gyökeresen eltérő figuráknk tud életet dni. Az utóbbi időben számos csúf és idősebb nő szerepét játszott. Most tündöklő, fitl és szép nőt kell lkítni. Csákányi Annáj mint nő és mint ember sugárzón tiszt és szép. S mindenekfölött őszinte. Az ő lkítás hitelesíti z elődás egészét. Ann milyenségén múlik, hogy mit hihetünk Jelenet A kert kposvári elődásából (Fábián József felvételei)

6 el társság tgjink mgukt mentő vgy másokt ócsárló szviból, elfogdjuk-e fitlsszony meghsonlását férjével, gyors belebódulását Jánosb, s főleg átélhetjük-e cslódásból, kiúttlnság érzéséből fkdó öngyilkossági kísérlet jogosultságát vgy leglábbis indokit. Csákányi Eszternek mindent el kell hinni. Az, mi olvsv melodrmtikusnk tűnt drbbn, z ő lkításábn z egyedül lehetséges megoldásnk ht. Csákányi Annáj ebben velejéig hzug és képmuttó társságbn - melyhez h más formábn is, de vlmilyen módon még férje is közelebb áll, mint őhozzá - z egyetlen tiszt ember. Am ez tisztság nem elvont és nem drmtikus kényszer szülte, ez mg természetesség. Csákányi megformálásábn Ann képviseli zt z erkölcsi erőt és értéket, melynek megmrdás grntálhtj zt, hogy még z olyn időszkokt is, mint z úgynevezett ötvenes éveké, vgy z olyn társságok társdlombetegítő htását, mint Jánoséké, túl lehet élni. Az elődás legrejtélyesebb figuráj Prncsnoké, kit Lukáts Andor ját-szik. Lukáts Prncsnok nem beteg ember, csk különös. Amikor mgát és székét toilette-ppírrl tisztogtj, bár humoros szituáció, de színész nem enged helyzet primér komikumánk, és mg logiki rendszerén belül kikezd-hetetlen válszától, kegyetlenül s következetesen végigvitt cselekvéssortól, konzekvens mgtrtástól jelenet végül is dermesztően komoly lesz. Lukáts szinte szótlnul üli végig z elődást, ám jelenléte súlyos és meghtározó drb egészére nézve. Az ő Prncsnok ugynolyn bizonytlnsági tényező társsági játszmábn, mint Tudósé. Nem véletlen, hogy z elődás egyik csúcspontj z fordítási versenynek beillő epizód, melyben Prncsnok kiigzítj Tudós Milton-fordítását. A rendezés ugyn térben elszkítj egymástól két szereplőt, és szópárbj színpd két széléről úgy zjlik le, hogy közben többiek mint egy pingpong-mérkőzés lbdmenetét követik z egymás ötleteit továbbfejlesztő gondoltok cikázását. De így is kiderül, hogy ebben társságbn csk ez két ember trtozht egymáshoz, s z is, hogy Prncsnok korántsem olyn beteg, mint hogy ez előtt s ez után egyes szimptómák erre következtetni engednek. Lukáts fürdőzése z esőben, vlmint befejező képbeli mgár mrdás, önfeledt öröme z elődás legmegrendítőbb és legemlékezete sebb pillnti közé trtoznk. A színész jelenléte drb befejezésekor oly erős, hogy z elődás egészét is jobbn hitelesítené Lukáts mgányos lkj sötétedő kertben, mint z epizódhoz biggyesztett didktikus ősálltprádé. A többi szerep lkítói Pogány Judit, Lázár Kti, Spindler Bél, Kolti Róbert, Bezerédy Zoltán - érzékletes és árnylt hátteret dnk négy főfigur konfliktusihoz. A más társdlmi rétegeket képviselő szereplők közül Ngy Mri cselédlány erőtlen és szerep lehetőségeit lig kitöltő lkítás, ezzel szemben Hunydkürti György Leporics sofőrje kitűnő epizód. A színész trtásávl, megszóllásivl is jellemez egy típust, s két epizódj különösen kifejező: z egyik, mikor néprádióról szóló s Jánosék hzug és gyáv világár fényt vető beszélgetéshez cstlkozv feljánlkozik készülék világvevővé lkításár, másik z, mikor szenvtelenül, fegyelmezetten, mint egy megszokott látványt nézi végig János és Ann szeretkezését, s nnk befejeztével jelenti, hogy indulniuk kell z kdémii felolvsó estre. (A szerepet Tóth Bélávl felváltv játssz.) Donáth Péter jelmezei nemcsk egy kor viseletére utlnk, jól jellemzik figurákt is. Például Ann kék ruháj tökéletesen illik Csákányi Eszter egyéniségéhez, színe, szbás, nyg, mintáj szerep leglényegesebb jegyeivel is szinkronbn vn. Jánost pedig világos öltönye s zkózsebből diszkréten, mégis hngsúlyosn kilógó nykkendő mindennél jobbn jellemzi fellépésre mindig kész, külvilágnk szerepet játszó embert. A kert jelentős drám és elődás, zzá teszi kitűnő drámi lphelyzete, konfliktusnk drbbeli környezeten túlmuttó érvénye, z író és színház múltvlltó őszintesége. Spiró György: A kert (kposvári Csiky Gergely Színház) Díszlet: Szegő György. Jelmez: Donáth Péter.,Szcenik: É. Kiss Pirosk. Zenei vezető: Hevesi András. A rendező munktárs: Czeizel Gábor. Rendező: Bbrczy László. Szereplők: Máté Gábor, Pogány Judit, Lázár Kti, Csákányi Eszter, Jordán Tmás, Spindler Bél, Kolti Róbert, Bezerédy Zoltán, Ngy Mri, Hunydkürti György és Tóth Bél, Lukáts Andor. GYÖRGY PÉTER Duplfenekű mű A kétfejű fenevd Vígszínházbn 1 Egy régi, költőt és nemzedékét érintő vádként " is érthető elváráshoz kpcsolódik Weöres Hrmdik nemzedék című verse, mely máig egyike zon ritk műveknek, hol költő már-már meztelenül őszinte, primér indulttl telt rs poeticáj tetten érhető. E vádt " nnk idején hlltln érzékenységgel képviselte Kssák, mjd Hlász Gábor s Szerb Antl is. Mintegy számon kérték e nemzedéken költészet lendületé-nek, formi újításink, z vntgrde hrcisságánk, kísérletezés forrdlmi hitelének eltűnését. Új misztikum felé hld mgyr költészet - írtm egy régebbi tnulmányombn. Egyelőre félig igz: újr z rtisztikumhoz jutottunk. A költőt, ki megbotránkozttni is tud mjd újságávl, még jövő rejti." (Hlász Gábor: A lír ellenforrdlm, 1937) Függetlenül - többek között -Hlász Gábor áltl képviselt álláspont jogosságától vgy illetéktelenségétől, feltétlen érdemes felfigyelnünk Weöres válszversének rdikális álláspontjár, melyben költő bármiféle, költészetet, úgymond, kívülről utsító normát priori utsít vissz. Weöres számár költészet szbdság, bszolút érinthetetlensége szent, e művészet - számár leglábbis - csk kkor lehetséges, h jogi " bizonyosn csorbíthttlnok. Bármilyen fordultokt is vett költő útj 1938 ót, bármilyen htások is érték - megemlítve ezek közül minden vlószínűség szerint meghtározó Hm-vs Bél szerepét is -, vers lpttitűdje máig érvényes. Weöresből nin-csen kettő, hrmdik nemzedék költészet számár totális szbdságot hirdető fitlj e tekintetben ugynz mrdt: Mit bánom én, hogy versed miért s kinek szól, csk hátgerincem borzongjon belé s még zt sem bánom, h semmit sem mond. Csk szép legyen, csk olyn szép legyen, hogy könny összefusson szememben,

7 ezt dd nekem, e gyilkos rebbenést, mi oly szép, hogy szinte kibírhttln. " (Weöres Sándor: H r m d i k n e m z e d é k ) Csk vers első olvsáskor hihetnénk, hogy költő gresszivitás l ' rt pour Prt melletti lándzstörőé, Weöres zonbn költészetet sokkl inkább zenének tekinti, emotív, indultot ébresztő és zzl teli, érzéki, ngylnyelv-nek tudj - és különös módon már eltelt idő fényében minth ezt: igényelték voln m kritikusok is, Hlász és Szerb egyránt. A költészet esetében mit " -ről semmiképp sincs mit beszélni, csk hogyn " áltl. Vgy mint e költő másutt írj: Nem szándékom, hogy kérjelek jór. Perzselő szomjt kelteni jór: ezért jöttem." (Nem szándékom ) Weöres művészete tehát nem kérlelésé, z gitációé, z intellektuális meggyőzésé, ellenben e költő kibírhttlnná v á l ó hiány érzéki felébresztésének útján jár. E költő világéletében óvkodott külső kpszkodókt nyújtni mű-vének értelmezéséhez, és vlóbn, Weöres lkotásink vizsgáltkor sorr elégtelennek bizonyultk legkülönbözőbb előjelű ideológii mnkók. A direkt értelmezések, melyek túl hmr igyekeztek eg y értelmű, intellektuális hsznot beseperni, minduntln cigányútr szldtk, és érzékelhetően csk egy és elszegényítőnek bizonyuló réteg totlizálás árán vált lehetségessé z egyfjt és megnyugttón érthető Weöres megrjzolás. Mindezt zért kellett előrebocsátnunk, mert jelen vígszínházi elődás ténye és látszt ellenére, A k é t f e j ű f e n e v d leglább nnyir rejtelmes drám, mint mennyire mnifeszt módon llegorikus és zonnl fogyszthtó. Csk felszínes szemlélő számár tűnhet úgy, hogy e drám bár briliánsn, de végül is igen egyszerű és mindössze tézisszerűen dekvát műlkotás. 1, túlzott érthetővé tétellel szemben zonbn súlyos kifogások merülhetnek fel. 2 E mű ugynis minden mondtábn ott hordozz címének ígéretét, minden mondt leglább kettős értelmű. Egyrészt vlóbn szó vn egy politiki-történelmi tnítássoroztról, és nnk keserű és pontos dptálhtóságáról is. Végső Pp Ver (Le) és Kszás Attil (Ambrus) Weöres Sándor: A kétfejű fenevd című színművében soron ezt kísérelte meg elődásánk centrumáb állítv felfejteni Vígszínház. Cskhogy e kényes egyensúlyi rendszerben fognt és fogllt mű másik oldlán, h nehezen is, de feltétlenül értelmezésre szoruló tnítások, gyötrelmes kérdések állnk. A kétfejű fenevd leglább nnyir elvontn mitologikus, mint mennyire brutálisn és npi értelemben politikus, leglább nnyir történelem feletti, mint mennyire történelmi, leglább nnyir szól tehát mindenkori népekről, mint mennyire szól miénkről is. Megjelenik tehát egy pnoptikum, kibírhttln és bszurditásábn mégis teljes sorshelyzetek iszonyú tárház. 1, világbn, hol egyébként mi is élünk, mindenki más, mint kinek látszik. E világbn z egy ország három részre hsdt, z egy ember pedig minimum kettővé, s ez kettősség mű lpélménye. Itt minden másképp vn: ktolikus mgvrok urlt Kőszegen református Ambrus mohmedán perzs szín-játékot tnít brátnéjánk, hogy egy fordulóvl később mjd z ellenkezőjét tegye, s törökök megszállt Pécsett már körösztény játékr oktss ottni zsidó brátnéját. Az őt legyilkolni készülő jnicsár hithű mgyr ember, ki-nek egyébként gz mohmedánok gyilkolták le gyermekét. A pécsi kádi Ibrhim vlójábn Pozsonyból szármzó zsidó ember. A hivtlosn cslogány-ként csttogó török vezérek természetes állpotukbn gyűlölködő, tehetetlen senkiházik. A Mndelli-Ibrhim vrázsgömbjében felidéződő párbeszédből, Mehmed ps és Lipót császár társlgásából kiderül, ők sem krnk mást, mint sját hdseregeik cstvesztését, már csk önnön trónjuk biztonságánk okán is. Ambrus álmábn eggyé válik Ibrhim és Rdony, ktolikus pát, egymásr úsznk különböző felekezetek képviselői. E világbn z ember egységét hitek is veszélyezte-tik, mohmednizmus, zsidóság, ktolicizmus, reformáció éppúgy' két-fejű fenevdk, mint szülőjük, történelem. A tükörképek között elvész z egykori evidenciákon lpuló relitás. Nem pusztán politik s történelem lett üres, hnem Jézus és Jehov is épp-úgy értelmetlenül s gyilkos módon válsztnk el embert és embert, mim egyébként mgyrság vgy törökség foglm. A történelem hzugságb dermedt világából z istenek vlójábn igen régen kivonultk. Jehov, Krisztus mind egy, holott e világbn már minden minimum kettő. Az egy urlmát " e szimbólumok mindössze kétségbeejtő silánysággl képviselhetik. Ambrus és Le közé vllásuk áll, és ez mim rr később még rámuttunk drb legtrgikusbb vonult is egyben, hiszen mire Le mgyrok helyett is mgyr lenne, ddigr már nincsen kiért, kivel..ambrus távoztávl már nem szülhet e mgyrok vesztett világb mgyrokt. A k é t f e j ű f e n e v d b n tehát min den meg-

8 Weöres Sándor: A kétfejű fenevd (Vígszínház). Kern András. Thi Tóth László, Blázs Péter kettőzve áll előttünk, egyértelműséggel itt csupán hlál bír. E világ játékszbály személytelenség, z állndón váltott mimikri, rejtőzködés, melynek eleget kell tennie nnk, ki létezni kíván. Nincsen igzság bbn, mi e világbn történik, így vgy úgy, de minden hzugság - z életben mrdásért. Nincsen olyn állítás, melynek ne lenne igz z ellenkezője is. Minden reménytelen, hiszen nincs e világbn olyn méltánytlnság, melyet egy újbbl ne semlegesíthetnénk. E történelmi világbn személy nem nyiltkozht meg, ezért beszél z író pnoptikumról. A ngy, egyéniséget bemuttó, klszszikus drámi helyzetek innen távol mrdnk, hiszen e világképet ábrázolni, e világot mg működésében bemuttni hgyományos drmturgi áltl lehetetlen. E pnoptikumbn zonbn - fentieknek mintegy ellentmondv - úgy vélem, lehetséges egy nevelődési folymt nyomon követése. Cskhogy itt már nem Wilhelm mester, hnem Ambrus deák vág neki világnk, s menekül benne folymtosn. A nevelődés, z életre ér-lelődés, kimondhttlnná torzuló, el-némító tpsztltok, melyeket hősünk megszerez, erőteljesen kötődnek z ellenkező nemhez, női princípiumhoz. Hiszen Ambrust, kit sját férfivilág üldöz, nők trtják életben szó szoros és átvitt értelmében egyránt. E férfik áltl urk iszonyú világbn nőkből árd e drb pánerotizmus, hláltól mélyen áthtott világbn z élet elemi lehetősé-gének képviselete. H e világot Thntosz, kkor Erosz is áthtj. Amilyen ngy és erős hlál htlm, ugyn-olyn mértékben nő szerelemé, z egyértelmű és kiismerhetetlen fiziki gyönyöré is. Ami e színpdon történik, z Mgyrországon is, de nem pusztán itt és csk itt történt így. Igy folynk történelem történetei, minimum ennyi lkoskodás kell hhoz, hogy egy ember, mindössze egyetlenegy, z életét menthesse, vlmeddig élhessen. Bdeni Ljos e műben z, ki megfoglmzz végső ítéletet és summát: szifilisztől elhülyülten, nyálfolyv mondj nézők rcáb: Le világtörténelemmel! " Kísérletet téve z értelmezésre: tehát le világtörténelem folymtánk nevében hzudó, álszükségszerűségeket konstruáló, értelmetlen, ám önmgát értelemmel telinek feltüntető vérözönnel, le minden elitist koncepcióvl, mely ártht egy, csupán egyetlenegy ember-nek is. A történelem értelmességét hzudó világbn Thntosz fenyegette ember egyedül mrd, és így kell megtnulni z egyedül mrdottság gyermeki kiszolgálttottságán át z önmgár utltság isteni fennköltségét. A tnulás folymt véget ért, Ambrus vissztér hhoz nőhöz, kitől elindult. Visszviszi hozzá egy másik, Báthory Zsuzs, ki drb legnyíltbbn mitologikus figuráj, z őshetér. A poklokon át visszérkezik puszt életének üres tényéhez. A világbn semmi érték nincsen. Weöres 1944-es Háborús jegyetek című versé-ben zt állítj: Mindnyájunkból dög-szg füstölög. " Az életben nincsen mgsbb rendű és értelmesebb szempont, mint z élet kikezdhetetlen, megfellebbezhetetlen önértéke. Isten és értelem kivonulván e világból, nincsen, nem lehetséges olyn értéktételezés, mely kétségbe vonhtná ne ölj" kikezdhetetlen evidenciáját. A mű vége zonbn Bdeni Ljos mondti után ismét kimerevedett pécsi életkép, középen bkóvl: vjon kkor most véget értek-e történelem történetei, vgy még zokbn élünk? 3 A vígszínházi produkció, melyet kollektív munkként jegyez színlp, de melyet vlójábn Vlló Péter rendezbetett, két lpvető s jobbdán megoldtlnul mrdt problémávl küszködik. Az egyik ezek közül áltlánosbb, ez ugynis weöresi világ mgyr színpdon vló mjdnem teljes hgyománytlnság. (Nem hiszem, hogy értelmes lenne most Vlló fejére olvsnunk rendezőelődeinek sikereit vgy kudrcit, ez ugynis messze túlmenne e kereteken.) A lehetséges Weöres-stílus Mgyrországon jelenleg kilkultln, kidolgoztln, mjdnem elképzelhetetlen. A költő világábn ugynis relitás-irrelitás, mítosz és konkrétum, rchikus és modern htári máshol és másképp húzód-nk meg. A jelen mgyr színház inkább egy relist eszmény igz megvlósíthtóságár hitelesített, mint bármi másr. A weöresi lehetőség, pontosbbn weöresi színház gykorlti elődhttlnság zon trdíción' múlik, mely például Plsovszky Ödön dd-szürrelisztikus színház ót mgyr vntgrde relizmustól eltérő kísérleteit, új játékszbályokt elfogdttni kívánó műveit minduntln megfojtott és lehetetlenné tette. A hgyományból épp z hiányzik, mely képessé tenné nézőt és színházt egyránt elvontkozttni nturlitás elemi fokától. Hdd próbáljm meg mindezt egy példávl érzékeltetni. Nálunk, mgyr színpdon, h belép egy szereplő, kkor nnk fel-tétlen tudnunk kell nevét, nemét, élet-korát, jó, h személyiigzolvány-számát nem. Egy konkrét személyt látunk, mást már nem lehet. Nem fogdjuk szívesen például, h z illető színész b-szolút más, mint minek látszik, tehát h z evidenci közvetlen élménye fel-borul. A Plsovszky, Mácz János, Déry Tibor stb. áltl képviselt színház inkonkrétság éppen z ehhez hsonló lzább, többértelmű játékszbályokon lpuln. Primitíven szólv, ebben konvencióbn elképzelhető lenne, hogy belépő személy például tíz centivel lebegjen föld felett. (Nem véletlen egyéb-ként, hogy z elmúlt években z vntgrde színházi hgyományát sokkl inkább kuttt mű, mintsem színház-történet.) A másik problém Vígszínház sját stílusából eredő htárink - mint ezen z elődáson kiderült sjnos szűk, korlátos mivolt. Az vígszínházi könnyedség, hétköznpi lezserség, mely lklmssá teszi e színház művészeit Neil Simon, Molnár Ferenc stb. eljátszásár,

9 Weöresnél megbicsklni látszik. A vígszínházi értelmezés legngyobb gyötrelme z, hogy e fent említett két problém egymást felerősíti, s így z elődás egyrészt hiteltelen, másrészt kbrészerű lesz. Vlló vlószínűleg csk teoretikusn érthette drbot, gykorltbn sjnos mindebből nnk jelentésgzdgságit leszűkítő elődás lett. Jvár kell zonbn írnunk, hogy színház ismert prxisánk ellenére is kísérletet tett Weöres megrendezésére. De e kísérletet becsülve tárgyilgosn kell megállpítnunk nnk esetleges kudrcát, hiszen h művészetben is bevezetnénk kettős árkulcs védővámját", kkor vlószínűleg gzdságot meghzudtoló csődhöz érkezhetnénk el. A vígszínházi lzság, ez z áltermészetes könnyed polgári stílus Weöres esetében olynnyir lklmtln, hogy gykorltilg ngybn hozzájárult h-hoz, hogy z elődás széjjelzúzz önnön-mgát. A borzlom, z igzi rémület, drbot meghtározó elementáris iszony eltűnt z áltlános és szinte minden színészre egyként jellemző viccelődésben, ismert, vígszínházi melegséget e mű-ben is rekonstruáló oldottságbn. Mind-ez nem pusztán színészek munkájánk kérdése, hiszen vn, ki e stílust jól, és vn, ki kibírhttln módon csinál-j; problém z, hogy társult szinte kivétel nélkül e stílust játssz. Konkrétn mindez folymtos kikcsintást, z múgy is pnoptikumszerű figurák túldimenzionáltn röhejessé tételét, túlhjtott trágárságot, z állndó poénvdászást jelenti. Nem hiszem, hogy jogos lenne, h e stílus e drbbn vló csődjére példképp egyetlen színészt emelnék ki, hiszen nem egyes teljesítményekről, hnem Vígszínház egésze áltl megvlósított stílus működésének kérdéséről vn szó. Ennek ellenére hdd említsem meg vitthttlnul ngy-szerű színész, Kern András Bdeni Ljosát. Kern háborús férfi", szifilisztől elhülyült hdvezérkn figuráját oly módon lkítj kriktúrává, mi egy-részt ellenállhttlnul humoros, más-részt fényévnyi távolságb vezet weöresi világképtől. Mindez különösképp Kern esetében zért töltheti el kritikust ggodlomml, mert Kern jelenleg még joggl érzi, hogy e flk közt zt tesz, mit kr, közönség z övé. Kérdés zonbn, hogy meddig? Meg kell értenünk zt is, hogy színészek stílusváltásár csk kkor kerülhet sor, h más elvárásrenddel szembesülnek, Bánsági Ildikó (Susnn) és Pp Ver (Le) Weöres színjátékbn (lklády László felvételei) más játékszbályokt állítnk velük szemben. E lz stílus végső soron felhám kérdése, mindezt elősegíti kettős szerepek Vlló áltl túlhjtott megoldás is. Az egyébként is kettős figurákt ő ugynis tovább tükrözteti. Így tehát négy török tiszt, négy mgyr veterán, négy császári tábornok figuráját ugynzok színészek játsszák. Ugyncsk egy színész lkítj Rdonyt és Mndelli- Ibrhimot is. A drb erre vlóbn lehetőséget nyújt, sőt némiképp sugllj is ezt, már csk záltl is, hogy mindez egyszerűen megoldhtó. A kérdés zonbn nem csupán z, hogy Vlló észrevette-e ezt lehetőséget, hnem hogy h igen, kkor milyen jelentéssel látt el e további zonosításokt? Mi referenciájuk tehát e további jelentéseknek? A gykorltbn ugynis mindez nemhogy bonyolultbbá, mélyebbé tenné z elődást, hnem ngymértékben hozzásegít kbréhngult, politiki szkeccs elurlkodásához. Rdonv-Ibrhim-Mndelli hármsság z egyébként érthető jelentéssel teli szerepet túlhjtások vágyábn fognv kioltj. Ugynígy elsilányul török-mgyrosztrák urk négyese, z állndó ismétléstől lssn drb méltóság is elvész. Vlló vélhető koncepcióját vélem itt megrgdni, ugynis, h zt jól látt, hogy z örök vissztérés iszonyú kérdése kulcskérdése is e műnek, ennek relizálását, színpdon vló gykorlti működését már nem oldott meg. Az örök vissztérés megfellebbezhetetlen folymtánk nem biztos, hogy dekvát eszköze minden egyes szerep egy szereplő áltli eljátsztás. Az írott szöveg pnoptikumánk hideg iróniájából Vígszínház színpdán egy politiki kcsingtásokr hngolt, de vlójábn igen könnyen érthető, bensőséges helyzetsor jön létre. Weöres túlságosn is ismerőssé, kezessé, érthetővé lesz. Vlló - sjnos - úgy formált mg képére Weörest, hogy közben elveszett nnk minden sjátszerűsége, súlyosság. (Meg kell említenem, hogy Vlló egyszer már került hsonló helyzetbe, Füst Milán Snd bohócánk kpcsán. Ahogy z, úgy ez z elődás is zt muttj, hogy Vlló tisztábn vn vígszínházi világ korlátos jellegével, és lépéseket tenne más világok felé.) Ami z egyik oldlon puszt dekorációvá változttott színházt eredményezte, ugynz z egyszerűsítő eljárás szinte érthetetlenül vont vissz, illetve tette külsődlegessé drb erotikáját. A női szerepek ezért szinte megoldhttlnok mrdtk, hiszen színésznőknek nem ngyon jutott lehetőségük, hogy rendezés egészére támszkodv érzékeltethessék, milyen mélyen htározz meg e világot mitikussá emelt szerelmi érzés. A rcionlitást hzudó irrcionális gyilkolássl szemben ugynis leigázhttln, kiismerhetetlen testi gyönyör e műben is csorbíthttln képessége áll. Báthory Susnn meglehet, hogy férfik világ felől nézve egy enyhén leszbikus kurv, vlójábn z őshetér, szülni képes őssszony is egyben, gykorltilg tehát z élet hordozój. Vegyük észre, hogy Le-Ambrus szerelem trgikomikusn terméketlen lezárulásávl szemben Susnn és Ambrus ugyn nem szerelemben fognt, de élő gyermeke áll. És ugyncsk Báthory Susáé drb egyik igen lényeges s egyben Ambrus első részbeli szövegére visszutló monológj: miféle pokoli világot átélve is született gyermekük. A drb elején elkezdődött menekülés te-hát itt tér vissz önmgához. Bánsági Ildikót zért kell kiemelnünk színészek sorából, mert z ő Susnnlkítás volt tlán z egyetlen, mely-

10 ből érezhető volt drb egy jelenleginél gzdgbb, teljesebb játszási módj. Az áltl relizált szenvedély és méltóság, z igzi, hiteles erotikus izzás szinte egyedüli volt ezen színpdon. Épp ezért természetesen Bánsági sem nyújthtt zt, mit egyébként e szerepben megvlósíthtn. A drb főhősét, Ambrust fitl Kszás Attil játssz, érthető és leküzdetlenül mrdt elfogultsággl. A gykorltlnság, merevsége zonbn - mind-z tehát, mi különösen e rutinnl teli társultbn kár zvró is lehetne játék elején - lezserség egyre bosszntóbb árdás közepette egyre inkább értékké válik. Ahogy szűnőben vn z elődás méltóság, úgy lesz igzbbá s hmisíttlnbbá személye. Le-Evelint, Ambrus mindenkori szerelmét Pp Ver játssz, ugyncsk gátlásokkl telten, mereven és idegesen. Az erő hiány zonbn nemcsk képesség, hnem hit és kondíció kérdése is. Az, hogy Pp Ver inkább áll, mintsem játszn, sjnos leglább nnyir rendezői, mint színészi kérdés. Kulcsfontosságú Thi Tóth László Rdony-Ibrhim- Mndellije is. H Rdony-lkításávl, mely jóvl árnyltlnbb és egyértelműbb, még ki is békülhetünk, s z Ibrhim-szerep mindössze játék játékbn, nos kkor Mndelli személyének megvlósítás z elődás egyik legkérdésesebb pontjává lesz. Hdd bocsássm előre, nem színész mitt. Mindzt, mit Thi Tóth eljátszik, jól játssz. Így tehát hngsúlyivl, mozdultivl, gesztusvilágávl vlóbn remekül állít elénk egy hmisíttln, ki szólásokért, poénok ért lelkét eldó kávéházi pesti zsidót. Egyet zok közül, kit megírhtott voln kár-ki bizonyosn, de nem írt meg Weöres. Mindez végső soron egyenesen elképesztő, hiszen közvetlen ktulizálás, Mndelli ismerőssé tételének ezen megoldás ngymértékben hozzájárul z egész elődás indokoltln szimplifiklásához. Nincsen ennek más hszn és eredménye, mint z egyébként vlóbn létező közönségsiker. Ugynígy volt értelmetlen természetesen Slom bnkár megformálóját z elveszett és elsüllyedt Király utci kiskereskedőkhöz hsonlóvá tenni. Azért megfontolndó mindez, mert Le áltl képviselt kérdés, Jehován vló túllépés ténye ebben játék-módbn értelmezhetetlen, egyszerű hisztérikus kibálás lesz. Az tény, hogy e mű belső drámáj éppen Le-Ambrus történet trgikomikus válsztásábn rejlik, így z elődás szempontjából egy-szerűen értelmezhetetlen mrd. Blázs Péter, Bárdy György, Miklósy György, Szkácsi Sándor, Szilágyi Ti-bor, Szombthy Gyul lkításir sjnos egyként jellemző m könnyedség, mely ngybn hozzájárul z elődás sikerületlenségéhez. Ismert, hogy e színészek, h kell, kiváló elődásokt emlékezetessé tevő lkításokt nyújtnk. Itt zonbn leginkább csk ripcskodtk, s minden módon rr törekedtek, hogy jól érezzék mgukt. Nem lehet ezt mgtrtást pártolnunk, még h meg is értjük. Az elődás vlóbn mellbevágón látványos, ám sttikus és mindössze illusztrtív funkciókt betöltő díszletét Fehér Miklós tervezte. Az sem véletlen, hogy z egyébként ngyszerű tereket létrehozó Fehér itt minth egy képet lkotott voln, mi már világosn muttj, hogy mennyire nem volt szó szerves, gykorlti együttműködésről. Sjnos ugyncsk eklektikussá lettek Szkács Györgyi egyébként figyelemre méltó ruhái, hiáb c jelmeztervezőnő ismerten erős stílusteremtő képessége, jelen esetben ő sem teremthetett világképet ott, hol z elődás minderre nem nyújtott lehetőséget. Benkő Dániel és Bkfrk consort szépen zenélt, bár h nem zenéltek voln, z sem változttott voln z elődás végső mérlegén. Feltűnik z elődáson egy ngylnk álcázott rnyszínű, és külső megjelenését tekintve igen szép gyermek, ám itt, szerepét tekintve egy kis szörnyecske ". Afféle kis vígszínházi E.T., kedélyes kis megváltó, ki zonbn nem vált meg senkit és semmit. Két oknál fogv: egyrészt, mert, lévén árttln gyermek, nem érti, hogy mi történik körülötte; másrészt pedig e színháznk már nem égi htlmkr, hnem igencsk relist megfontolásokr vn szüksége hhoz, hogy túljusson önmg jelenlegi állpotán. Weöres Sándor: A kéfejű fenevd (Vígszín-fiáz) Drmturg: Rdnóti Zsuzs. Díszlet: Fehér Miklós. Jelmez: Szkács Györgyi. Zeneszerző: Benkő Dániel. Rendező: Vlló Péter. Szereplők: Blázs Péter, Bt jános, Bánsági Ildikó, Bárdy György, Kszás Attil, Kern András, Méhes László, Miklósy György, Pp Ver, Sipos András, Sörös Sándor, Szkácsi Sándor, Szerémy Zoltán, Szilágyi Tibor, Szombthy Gyul, Thi Tóth László. P. MÜLLER PÉTER Psyché átváltozási Stúdióbemuttó Pécsett Weöres Sándor művének premierjével új játszóhelyet vtott jnuár végén pécsi Nemzeti Színház. A stúdió életre hívását már z évd progrmfüzete jelezte. A Vs Zoltán Iván művészeti irányításávl működő válllkozás meg-hirdetett elképzelések szerint olyn produkciók létrehozását tervezi, melyek ngyszínházi repertoárból kimrdtk, mert minőségükben, módszerükben kísérletező drbok, tehát rétegigényt elégítenek ki. (...) Ezek drbok színvonlukbn, drmturgiájukbn, és ezzel egyértelműen z eddig megszokott elődásstílustól eltérőek". A stúdió z ígéretek szerint elsősorbn fitl mgyr drámírók műveinek színrevitelével fogllkozn. A tervezettnél negyedévvel későbbi első bemuttó zonbn fenti elképzeléseket módosítni látszik. A Psyché 1972-es megjelenésekor kritik s közönség jv része női lkot öltő Weöres Sándor költői ötleté-nek újszerűségét üdvözölte, megfeledkezvén rról, hogy nemcsk ez z lk-váltás nem új (Weöresnél sem), hnem rról is, hogy Weöres Sándor konvenciók költője, munkásság pedig egy líri konvenció betetőzése (épp ezért folytthttln). E hgyománykövető jelleg egyik jele z, hogy költészetének jelentős része - mi irodlombn ritk kivétel-ként populáris regiszterbe trtozik. A populáris és z risztokrtikus regiszter különbségei közül Psyché kpcsán zt kell kiemelnünk, hogy míg z utóbbibn beszélő, líri én mjdnem mindig férfi, ddig z előbbiben többnyire nő. A szerelmi költészetnek populáris regiszterbe trtozó legősibb műfj pedig női dl, mely világ mjdnem minden népénél fellelhető, igen elterjedt keleti (rb, ázsii) költészetben, s trubdúr szerelmi ideológi előtt Európábn is szerelmi lír legjellegzetesebb típus. A Psyché pr excellence női dl ktegóriájáb trtozik, hiszen mű-fj sjátosság z, hogy líri én ( költő nemétől függetlenül): nő; bár már kezdetektől gykoribb, hogy férfi szerző líri metmorfózis történik meg. E

11 jelenség értelmezésére többféle kísérlet történt, így mgyrázták mágikus okokkl vgy zzl, hogy lír ontológiilg női principíum. Weöres Sándor művében műfj rchikusság kiegészül formáévl. Természetesen nem másfél évszázd-dl ezelőtti nyelvi fordultok és z kkori ortográfi felidézése z rchikus, hnem z z ornimentális líri személyesség, mely Psyché felszíni rétegei mögött is végighúzódik. Ebben egyszerre vn jelen formi tökély és szemléleti nivitás, gyémántfényességűre és -tisztságúr csiszolt líri ornmentik és z e tökély fölött érzett elérzékenyülés. A konvenció gyökerei itt is keleti költészetig nyúlnk vissz, de míg keleti lírát z egyéniség kifejletlensége, elvontság vitte z ornmentik felé, ddig polgári korszk líráját (mely Psyché toposz) éppen z egyéniség végletekig kifejlődött különössége, mely romntikus vgy nrchikus önállítás mellett z önmgától vló megszbdulás, megszűnés (... ) csillpíthttln vágyát ébresztette fel z individuumbn". (Szilágyi Ákos, Vlóság, 1983/5.) Az korszk, melyet mű megjelenít, egy átmeneti kor, klsszicizmusból romntikáb vló átmenet időszk. Itt exponálódnk zok létproblémák, melyek máig htó következményekkel jártk z individuum szempontjából. A műben z átmenetiséget formi és trtlmi jegyek egyránt hordozzák: Berzsenyi, Kzinczy, Ungvárnémeti klsszicist versformáit felidéző művek mellett ott vnnk romntikát előlegező népdlimitációk, Shelley- és Hölderlinátköltések s z egész kötet formi eklektikáj " (költemények, nrrtív részek, levelek). A mű ugynkkor megidézi e korszk két legngyobb művészét, költészet és zene két géniuszt, kiknek életműve éppen ezt z átmenetiséget képviseli. Weimron átvonulv, Göthe urt meglátogtnánk " jegyzi fel Psyché, mjd egy episztolábn bemuttj másik urt: egy ngyot hlló öreg, Bethorn, / Borzos zenélő Mestro, s mind imádják, E háznk ő z Orpheus Istene." Goethe és Beethoven megidézése egy átmeneti időszkot, bolyongás éveit megörökítő fejezetben történik meg, mely kötetkompozíció szerint mg is átmenet Hegylji évek " és z Asszony-évek" között. A történeti lkok szerepeltetésével is növeli Weöres Sán- Gyuricz Lilinn Weöres Sándor Psychéjében (pécsi Nemzeti Színház) (Körtvélyesi László felv.) dor fikció hitelét, mire igen ngy gondot fordít. Nemcsk Duki Tkách Judit tekinthető Lónyy Erzsébet történeti forrásánk, hnem még inkább Wesselényi Polixéni, kinek Psychével vló kpcsoltát Károlyi Amy közelmúltbn megírt. (Irodlomtörténet, 1982/1.) A hitelesség másik forrás Ungvárnémeti Tóth László művészetének és lkjánk felidézése: kötet második felét poét művei lkotják. Az átvétel zonbn megszerkesztett, teljes szöveghűséggel közölt versek Ungvárnémeti kötetkompozíciójához képest néhol más helyre kerülnek, s művek egy részén igzítások nyomi fedezhetők fel (például Nárcisztrgédián). Azz Weöres Sándor ténykedése nyomán nemcsk Psyché lkváltozásink lehetünk tnúi, h-nem Tóth Lászlóéink is. A metmorfózis Weöres költészetének lpmotívum. A Psyché esetében ez már névválsztásbn megmuttkozik. Ez név - Somlyó György szerint - egy-szerre tekinthető úgy, mint egy XVIII. százdvégi mgyr risztokrt cslád klsszicist-preromntikus ffektciój (...), de úgy is, mint z ntik mitológi szerinti szerelem női (sőt szűz-) princípiumánk képe (...), ezen túl zonbn legáltlánosbbn elfogdott emberi lényeg, lélek jele is ". A változékonyság ötletével játszv z is megfoglmzhtó, hogy mg mű is suglmzz ezt metmorfózisr vló hjlndóságot. Nem ismerek olyn verseskötetet, melyből film is, elődóest is és színpdi dptáció is egyránt született, A Psyché zonbn műlkotásként is megkezdte átváltozásit. Legújbb lkját pécsi Zsebszínházbn öltötte fel, hol monodrámként dj elő Gyuricz Lilinn, Vs Zoltán Iván rendezésében, A Zsebszínház egy közepes méretű szob DO-ZSO " -nk nevezett művelődési házbn, mintegy htvn férőhellyel s világot jelentő " 2 x 3 méteres dobogóvl, melyre öt lépcsőfok vezet fel. Az elődásbn színpdot fekete drpéri fedi, s ez borítj dobogó mögötti flt is. A díszlet: egy embernyi tükör, fekete kerettel, előtte zsámoly; tükör tetején egy fehér-rózsszín női klp, lejjebb toll s ppír, z előtérben pedig két vörös díszpárn. Húros Annmári díszlete egyszerűségében is szép és kifejező. A produkcióhoz jó drmturgii érzékkel válsztották ki és szerkesztették át zt kétszer negyvenöt percnyi szöveget, mely kötet minden lényeges problémáját trtlmzz. A két rész - könyvnek megfelelően is -- egymás tükre és oppozíciój. Az elődás Psyché Confessiójávl kezdődik. A vers mintegy mottóként hngzik el, még nem színpdról, hnem nézők mögül, mjd előresétál Psyché, eloldott fekete köntöse lépcsőre hullik, s tnúi lehetünk z első átváltozásnk. Egy gyereklány áll előttünk, tiszt fehérben, fülében félhold lkú fülbevlókkl ( hold mint női princípium jelképe), s hol csúfondárosn, hol duzzogv mondj el élményeit. A mndlként egymásb fonódó és egymást tükröző két rész látványként úgy foglmzódik meg, hogy szünet után z első rész színes tárgyi eltűnnek, z egymáshoz tett két párnát is fekete lepel fedi (ez jelzi Ungvárnémeti rvtlát), tükör hl oldlról másikr kerül, és gyertyávl érkező Psyché tükröt fekete kbátjávl letkrj, mivel egyrészt gyászkor gykorolt szokást követi, másrészt kifejezi z önmg tükörképébe beleszeretett Nárcisz hlálát is. Az első rész fehér jelmezét fekete váltj fel, kombinépántos ruh fölé egy állig begombolt öltözék kerül, korábbn leengedett hj fel vn tűzve, s rjt egy széles fekete klp. Trtlmilg két rész úgy tükre egymásnk, hogy z első z Erosz, második Thntosz: Psyché szerelmet előbb mint erotikát idézi fel, s társ-dlmi konvenciókkl mit sem törődő outsiderként jelenik meg, mjd Tóth László rvtlánál szerelmet mint teljességre vló örök és hiábvló törekvést, vágyódást foglmzz meg, z örök beteljesületlenséget. A második rész rendezői és színészi remeklése, hogy - z eredeti mű trtlmánk és szellemének megfelelően Nárcisz kerül közép-

12 pontb, Psyché úgy idézi meg egyetlen igz szerelmét, hogy - önmgát megőrizve - Nárcisszá i s válik. Az első rész változékonyságot, cspodárságot, z élet dinmizmusát muttj fel, második viszont z igzán ngy szenvedélyek állndóságát, hlál mitt z örök lehetőségből örök lehetetlenséggé váló önmegvlósítást és művészet örökkévlóságát ábrázolj. A lét lpvető ellentétei és ellentmondási még további rétegekben fejthetők fel z elődás egymásnk tükröt trtó részeiből: életből hlálb, jövőből múltb, kielégülésből vágyódásb, dinmikából sttikáb, költészetből prózáb vált mű. Az elődásbn rendező fontos szerepet d zenének. A meg-megszólló elektronikus csemblóimitáció, mely verseket, leveleket korbeli dllmokkl át- meg átszövi, egyránt érzékelteti megidézett kort, vlmint z ttól vló távolságtrtást. A zene hol illusztrációj szövegnek ( Für Elise), hol hngultfestő (mint legelőször felhngzó lepötyögtetett " gyermekdl), hol Psyché lkját teszi sokszínűbbé zzl, hogy kötet egy-egy versét költőnő nem elmondj, hnem elénekli (például Sáros- Ptki polgár leány " címűt). Az egyszemélyes színjáték színész számár kiszolgálttottság és z exhibíció csúcsát jelenti. Gyuricz Lilinn ebben z elődásbn z emberlét mélységeit és mgsságit muttj fel: szülés sokkoló sikolyától szájszegletig leszivárgó könnycseppig, szelíd iróniától lángoló szuggesztivitásig. Különösen élményszerű, hogyn átváltozásit végrehjtj. Ezekből soroztos metmorfózisokból pedig előtűnik korunkbn egyre kínzóbbá váló zonosságvesztés kérdése. Psyché átváltozásink csúcsán mondj ki kötet erre vontkozó kulcsmondtát: Oh mondd még Aristoteles, hogy ennen-mgávl minden eggy-zon! Éppen hogy z vgyunk, ki nem vgyunk. " Am Gyuricz Lilinn játékávl úgy formálj meg Terek Istvánt, z ifjú Wesselényit, Terek Sophie-t Zedlitzet és Nárciszt, hogy e metmorfózisok mögött is ott húzódik vlmi érzékelhető, de nem rtikulálhtó zonosság. Weöres Sándor: Psyché ( pécsi Nemzeti Színház Zsebszínház) Rendező: Vs Zoltán Iván, díszlet- és jelmeztervező: Húros Annmári. Elődj: Gyuricz Lilínn. FÖLDES ANNA Mesebeli Jánosból - Kkukktojás Schwjd György drámáj Józsefvárosi Színházbn A premierközönség Budpesten tudj kötelességét: Kortárs Mgyr Író drbj után ddig illik tpsolni, míg - hllgtv nézők és színészek szíves unszolásár - látszólg kelletlenül v g y leglábbis félszegen, szerénykedve meg-jelenik színészek koszorújábn szerző. A Kkukktojás budpesti bemuttóján, Józsefvárosi Színházbn zonbn hiáb vártuk - Schwjd György nem jelent meg. Lehet, hogy szerző szíve szerint m már nem szereti, nem válllj tíz esztendeje Békéscsbán bemuttott drbját, Mesebeli J á n o s t? H így lenne is: z író sját művével szemben gykorolt túlzott önkritikáj semmit nem vonht le egy mű (objektív) értékéből. Schwjdáról egyébként is tudjuk, hogy kételkedő, töprengő lkt: tíz évvel legelső drbjánk, pálydíjnyertes Bohócnk bemuttój után rról vll: úgy látszik, ő még mindig csk úgynevezett tehetség" mrdt, s ez neki is, másoknk is kissé gynús. Felméri, hogy színházközelben eltöltött, szorglmsn végigdolgozott évtized után még mindig nem jegyzik ne-vét szkmábn, mg sem tudj, mennyit ér, lesz-e ereje, tehetsége bizonyítni. Igz, zót Segítség (illetve nnk átdolgozott, Himnusz című változt) és Kton József Színházbn be-muttott sikeres Szent cslád áltl előbbre jutott z írói rnglistán. Ez utóbbi műve bekerült Rdnóti Zsuzs szerkesztette Dinmit című ntológiáb is. De z át-törés, várkozást igzoló egyértelmű szkmi, kritiki siker továbbr is késik. Schwjdát sem siker ( Mri című drám pálydíj), sem kudrc (ugyn-ennek máig elődtln drámánk kálváriáj) nem kedvetlenítette el. Nem is érezheti mgát mellőzött tehetségnek: ok nincs rá. Drbji - Mri és Fábián Fábián kivételével - előbbutóbb színre kerültek, sőt mű-sorrend több ízben megdt neki z ős-bemuttó után jvítás, z átdolgozás és drbok tömörítésének lehetőségét is. Így született Látóhtárból C s o d, Segítségből Rdnóti Színpdon be-muttott Himnusz című egyfelvonásos, és ilyen lklom lehetett voln tízesztendős Mesebeli János budpesti elődás is. Sjnos zonbn ezúttl nemcsk Schwjd és premierközönség tlálkozás, de felújítást igzoló siker is elmrdt. Mi szerző mi tárgyú, elkötelezett sztíráj kkor is széles körű érdeklődést váltott voln ki, h nem z egyik legígéretesebb fitl" drámírótehetség jegyzi. De Schwjd témválsztás, lpötlete hetvenes évek elején tgdhttlnul merésznek és multságosnk tűnt, bár z ősbemuttó idején is szoktln módon megosztott kritikát. A Népszv - tlán munkástémájú vígjáték okozt eufóri htás ltt - vlósággl mennybe meneszti szerzőt: íme, korunk színház, mit oly rég vártunk, s e npjink fontos kérdéséről írott drám izzásb hozz krásunkt, lelkesedésünket ". Szémnn Bél szerint mesebelien reális és nyugtlnítón sztirikus világ tlálkozásából Schwjd kemény szókimondásánk, életismereté-nek, hrcos elkötelezettségének hál - meglepően jó gitációs színház született" (1973. XII. II.). A megyei lp, Békés megyei Népújság még ennél is tovább megy, mikor kritikus, Tóth Ljos drám ébresztette mély ktrzisélményről" számol be. De egyértelműen kiáll drám mellett Kolti Tmás (Népszbdság, XI. 30.) és Cserje Zsuzs is (SZÍNHÁZ, 1974/4.), A Film Színház Muzsik mérlege zonbn már ingdozik: Bull Károly szimptikus, de botldozó felépítésű komédiáról " beszél, és Schwjd szemére veti túlzott könnyedséget, s hogy z ötlet végül is felülkerekedik drámán (1973. XII. I.). A drbnk szinte minden kritikus beleütközik jelenetenként hngvételt váltó komédi heterogén ábrázolásmódjáb. De míg Kolti szerint Schwjd stíluskeveredést egyetlen stílussá olvsztj ", Bull úgy érzi, mint-h csípős mustárt mézzel tálln szerző... A fenntrtás nélküli elrgdttássl szemben (h nem is polemikus formábn), de megfoglmzódott z ellen-vélemény is. A Mgyr Hírlp kritikus, Kmocsy Ildikó szerint csk z ötlet kitűnő, ám drámi fogytékosságok nem engedték megszületni z áhított sikert, és sekélyes összecspások sem-miféle feszültséget nem eredményeznek. Nem csodálom, hogy megítélések szélsőségei között Schwjdánk nem sikerült eligzodni... De nézzük csk, mi történt z ősbe-

13 muttó ót? Néhány évvel később szerző még fájllj, hogy békéscsbi sikert követően egyetlen színház sem érdeklődött drb után bn (végre?) eljön drám ideje, és Schwjd -- feltehetően Józsefvárosi Színház, illetve Petrik József rendező kérésére - vlmit módosít is Mesebeli János szövegén. Mindenekelőtt megváltozik drb címe. Mesebeli Jánosból Kkukktojás lesz, elsősorbn zért, hogy ne tévessze meg cím lpján gyerekdrbot sejtő közönséget. A rendező jogosn trt ttól, hogy Ady Mesebeli János nemigen ugrik be cím hlltár z embereknek. Az új cégér ötletét z dj, hogy mű főhőse, ez nem idevló ember - kkukktojás-nk számít környezetében ". A változttás szándék, indok elfogdhtó, ám z új cím hngulti értéke teljességgel indekvát. Hiszen kkukktojás, h mdártni ismereteim nem cslnk, idegen, csempészáru fészekben! Es mi tényeknél is fontosbb, szvk hngult, holdudvr szerint vlmiféle betolkodásr utl. A kkukktojásból lighnem ugynolyn költeni lust mdár kel mjd ki, mint milyen z volt, ki lopkodv megtévesztette fészekrkókt. Ezért meghökkentő, mikor rendező zt vllj, hogy ő Vrg Jánost, zz Kkukktojást " trtj morálisn gondolkodó embernek. (S hogy nem foglmzás pongyol csk, jelzi műsort jánló szórólp utolsó bekezdésében megfoglmzott summázt: egy dolgos ember önként válllt kálváriáját járj hitért, z értetlen világbn ".) Lehet, hogy tízéves mese Vrg józsefe z eredeti cím iránt érzett nosztlgi jegyében kpt meg felújításbn Mesebeli János keresztnevét, hiszen Kkukktojás hősét már Vrg Jánosnk hívják... Ettől eltekintve szövegbeli drmturgii változások lényegtelenek. Igz, hogy két mellékszereplő, z Igzgtó és Doktor Doktor figuráj z új változtbn összevonv jelenik meg, de ezen kívül inkább csk néhány, bemuttás időpontjához kötött reflexió, konkrét utlás módosult. Egy cselekmény-ben megidézett szerelő például már nemcsk kocsm méretű vécét rendez be előkelő megrendelőjének, de mesébe illő rózsszín csempéről is gondoskodik. Vrgáné, hogy egyetlen leánykáj mgsn szárnyló igényeit teljesíthesse, nem cslád heti tej- és kenyérdgjáról, hnem z üzemi ebédről mond le.. Schwjd György: Kkukktojás (Józsefvárosi Színház). Pákozdi János (Háry), Soós Ljos (Hrs-hegyi), Juhász Jácint (Vrg János) és Felföldy László (Tmás) (MTI-fotó - Tóth István Csb felv.) Mindennek zonbn nincs különösebb jelentősége. A változás nem drbbn, hnem drb körül, színház közegében, nézőtéren és világbn ment végbe. Ez z ok, hogy 1983-bn drám hibái sokkl szembetűnőbbek, mint z ősbemuttó lklmávl fennen dicsért erényei. Schwjd drbjánk frppáns lpötletét és soványk történetét z ősbemuttó idején már részletezte kritik. Volt egyszer, hol nem volt z Óperenciás Ngyüzemen túl, TMK műhelyen innen egy Mesebeli János (fogllkozását tekintve lktos), kit 1973-bn még Vrg Józsefnek hívtk, s ki egy szép npon eltökélte, hogy nem veszi fel neki utlványozott, kétheti járndóságát. Mgyrul: nem fogdj el fizetését. Munktársi, Smuel Beckett (!) szocilist brigád tgji, értetlenül fogdják ezt gesztust, de megdöbben bérelszámoló, művezető, fő-könyvelő és z igzgtó is. Amikor renitens lktost cselekedete okáról fggtják, először zt feleli - csk ", z-után megpróbálj elhitetni, megértetni többiekkel, hogy megmásíthttln elhtározás szigorún mgánügy, ok csk őrá trtozik. Ettől percről kezdve zután záporoznk tlálgtások: tlán kevesli bérét, és így tiltkozik... vgy olyn gzdg hogy könnyűszerrel nélkülözheti? Elvesztette z eszét, vgy tlán vlmi olyn súlyos disznóság terheli lelki-ismeretét, mit csk így lehet jóvátenni? A sok éve ismert átlgember rendhgyó gesztus áltl egyszerre tűnik tlpnyló-nk és lázdónk. Mígnem környezeté-nek mkcs fggtódzásár bevllj: felszbdulás után megváltozott, nyuglms és gondtln életéért hálából jánlj fel kétheti munkájánk bérét - m 2500, eredetileg i z00 forintot -- mgyr állmnk. Vrg János meghökkentő gesztusánk drámi rendeltetése világos: z író munkáshősének jó szándékú, rendszerhű cselekedetével kívánj érzékeltetni devinci sjátos, pozitív formáját: hogy lám, nemcsk társdlomellenes, de társdlom szolgáltábn válllt cselekedettel, közösséggel vló rendkívüli zonosulás áltl is eltérhet vlki ttól, mit közvélemény (és konvenció) normálisnk nevez. A meg nem felelés leghgyományosbb, évezredek ót létező, npjinkbn is érvényes komikumforrás". Á kérdés csk z, hogy z író eredeti szándék szerint ki vgy kik nem felelnek meg vlóságos helyzetnek, kik ütköznek össze cselekményben kő-

14 zösség áltl elfogdott törvényekkel. Bergson szerint komikum mindenekelőtt személy bizonyos lklmzkodási hiányát fejezi ki társdlomml szemben. H így tekintjük, nyilvánvló, hogy ez esetben hősünk z, ki nem lklmzkodik z dott társdlom, z dott környezet szokásnormáihoz. Hiszen kprj kurt, neked is jut" vélekedés voltképpen csk teljesítmény szerinti el-osztás elvének köznpi, némileg eltorzult gykorlt... Schwjd Mesebeli Jánosábn, pontosbbn z eredeti drám bemuttás idején még egyértelműbb, hogy nem többségtől különböző hős, hnem vele szemben értetlen környezet mgtrtás legfőbb komikumforrás. Azoknk regálás, kik - drám bevezető szövege szerint - félnek Vrgák lenni ". Az ben bemuttott Kkukktojás után zonbn kritikus is elbizonytlnodik vjon ki nevetséges, társdlomml meg nem férő, jótett helyébe jót jánló, közösséggel szemben felismert trtozását áldoztok árán is törleszteni kívánó főhős, vgy sját érdekével szembehelyezkedő mesebeli " lktost gynkvássl szemlélő, kigúnyoló, őt lényegében kiközösítő környezet? Is is " - kínálkozik diplomtikus és drám megfelelő mozzntivl látámszt-htó válsz. Hiszen Schwjd nyilván-vlón érzékeli és érzékelteti hőse gesztusánk értelmetlen, indekvát voltát. Különösen második részben egyértelműen errefelé hld cselekmény, mikor Vrg János z üzemben mindenáron nyuglmt kró főnökség rábeszélésé-re módosítj tervét: felveszi fizetését, de csk zért, hogy háláj kifejezéséül vlmiféle jándékot vegyen z állmnk rjt. Így kerül színpdr későbbiek-ben sok klmjkát okozó porszívó, mi végeredményben z ország házábn, prlmentben is hsználhtó. Feltéve, hogy lesz, ki eljutttj címzettnek... Azt kérdést, hogy kinek hsznál mesebeli lktos gesztus, szerző (hősével zonosulv) tuljdonképpen megkerüli. Ez egyfelől szituáció nyilván-vló bszurditásából következik, hiszen z bszurd nem követel lineáris logikát. Másfelől viszont bból, hogy Schwjd indekvát gesztus ellenére, pontosbbn éppen ezért, ngyon is szereti, becsüli hősét. Óvkodik ttól, hogy legkisebb mértékben is krikírozz. Jellem-rjzábn minth nem is komédiíró kívülről vló, megfigyelésre lpozott ábrázolásmódj domináln, hnem trgédiköltő mindenkori zonosulási igénye. A sztír görbe tükrében zokt látjuk, kik vlmilyen okból - krrierizmusból, irigységből, értetlenségből - szemben állnk hőssel. A kiskirálykodó művezetőt, gerinctelen főkönyvelőt, múltjából élő és z üzemi vlóságbn teljességgel jártln igzgtót. Akik pontosn megfelelnek társdlmi munkmegosztásbn elfogllt helyük szerint őket megillető, kbrébn, vicclpbn elkopttott sémánk. De nem járnk sokkl jobbn zok munkások sem, kik először mguk békperspektívájából szemlélik rendhgyó kollégájukt, de zután vlmit megértenek, megéreznek gesztusá n k példmuttó voltából, és mguk szerényebb módján - egy-egy féldecivel - ugyn-csk készek lennének megjándékozni, illetve megvendégelni z állmot. M teljesítményorientált termelés és pici mechnizmus újrfelfedezése, z egyéni érdekeltség elvének előtérbe helyezése és z életszínvonl ingdozás, süllyedése idején Vrg János jó szándékú gesztus, vlljuk be, egyértelműen nkronisztikus. Vlójábn persze már hetvenes években is z volt. De már még nyilvánvlóbbn kiviláglik, hogy e feljánlás teljességgel ötletszerű és céltln, sem reális ok, sem társdlmi hszn nincs. Hiáb fogjuk fel szimbolikusnk Vrg elhtározását, jelkép sem vezet túlságosn messzire. Meg-vllom, én drb nem-ismeretében z első felvonás ltt végig zt vártm, hogy tlán színpdi munkidejét fő-ként kollégák és főnökök kulcsink reszelésével - tehát fusimunkávl! - töltő munkás indokolt önkritikáj lesz mgyrázt. Hogy Vrg János ngyüzemi keretek között állmi nygból végzett kisipri tevékenységét kívánj frppáns gesztus áltl vlmi módon leglizálni, kompenzálni vgy netlán intézményessé tenni. De nem ez történt: munkidő ngyobbik részét kitöltő kulcsbrkácsolás még rend-szer iránt őszintén elkötelezett, lelkes, hálás és ngyvonlú munkás számár is - természetes. Leglábbis egyetlen szó sem esik rról, hogy ez tény bármilyen összefüggésben lehet fizetésről vló lemondássl. De z első rész feszültségét még többékevésbé fenntrtj frppáns expozíció körül lengedező titok. A továbbikbn munkidő után játszódó kocsmjelenetben - mikor szereplők szinte csk visszkérődzik történteket, hőbörög-nek, vittkoznk, míg végül mguk is besétálnk Vrg János utcájáb - feszültség luftbllonj fokoztosn leereszt. Igz, Schwjd második számú drámírói erénye (z első konfliktust mindenkor ötletbe robbntó, frppáns megközelítésmód), dilógusépítés még vlmennyire fenntrtj léggömböt levegőben, de már mdzg sem feszül igzán. A szellemes reflexiók és bemondások nem változttnk helyzet és cselekmény érdektelenségén. Mguk figurák pedig nem képesek ön-mguk iránt igzi érdeklődést ébreszteni. Schwjd György, mint tudjuk, kisszámú diplomás drámíróink" egyike: ő már Gyárfás Miklós főiskoli osztályábn is megtnult, hogy z bszurd drámánk nem követelménye lélektnilg hitelesített, többdimenziós jellemábrázolás. Cskhogy pusztán drmturgii funkciót hordozó hősöktől is elvárjuk, hogy leglább ezt drámi funkciót mrdéktlnul betöltsék. Erre zonbn csk megfelelő, z írói gondolt kifejezésére lklms helyzetben képesek. Am Kkukktojás helyzetei z expozíciót követően már nem rendelkeznek drámi helyzet lpvető követelményével, nem muttnk túl önmgukon. Igz, Vrg János vártln hlál és Örkény Pistijének szellemében végbe-ment feltámdás hmrosn látszólg új dimenziókb emeli drbot. A neorelist környezetrjz és z bszurd folyttás után immár végleg ledőltek relizmus korláti: hősök és szerző szbdon lebegnek vlóság felett, hlottnk ktív szerepe vn fejlemények-ben, párhuzmosn, több síkon zjlik dilógus mindddig, míg el nem érkezünk meseországb. A drb utolsó része ugynis szellemében és stílusábn is egyértelműen - mese. Az utolsó jelenetben Vrg János folyttj útját, és hogy megy, mendegél, sorr cstlkoz-nk hozzá korábbn értetlen társk. Azután pedig már együtt mennek, mendegélnek, hogy feldhssák végre mgyr állmnk szánt csomgocskát, zt bizonyos jándék porszívót. A szimbolikus trtlom kifejezésére hivtott mesebeli menetelés kinek z eredeti forrást, népmesét jutttj eszébe, kinek z egykor népszerű gyerek-játékot, melyben Gzd, gzd rétre megy... De nem én vgyok z egyetlen, kinek Örkény A ngy menete-lés című egyperces példázt ötlött fel nézőtéren. Már csk zért is, mert

15 drám egészén érződött Örkény ihletése. Örkény P i s t i n e k csk egyetlen, kurt jelenetét kerekíti mindenkit meghökkentő srló- és klpácsfestő szenvedély köré. Schwjd Vrg János némileg nlóg devinciájár egy egész drbot építene, cskhogy z ötlet, úgy látszik, nem bírt el egy egész drám terhét. Problém z is, hogy drb egymástól eltérő hngvételben, stílusbn szerkesztett jelenetei sem önmgukbn nem állnk meg, sem együtt nem ötvöződnek új drámi minőséggé. Vlószínű, hogy komédi egy-egy lekerekített kbrészám - például hőbörgő munkásnk válsztások elvével és gykorltávl kpcsoltos lmentációj - évtizede még merésznek és eredetinek htott. Már zonbn ez is megfkult. A mellékszereplők lárendelt konfliktusi nnk idején egy-egy felismert társdlmi problémár villntottk reflektor-, illetve rivldfényt. Cskhogy z ősbemuttó ót oly sokszor és oly sok változtbn hllottuk már nehéz életű munkássszony és elkényeztetett leánykájánk párbeszédét, hogy minden mondt fényesre kopott tömegkommunikáció npi hsználtábn. Mert nemcsk helyzet ismerős, visszköszönnek kérdések és feleletek is. Igz, lonesco bebizonyított, hogy dilógusok sztereotípiái is lklmsk mélyebb igzságok kifejezésére. Schwjd zonbn ezzel is dósunk mrdt. Dilógusi semmivel sem jelentenek többet z elhngzott szókpcsoltokb fogllt információknál. Ugynkkor szituáció más elemei például munkásfeleségnek lány munkás udvrlójávl szembeni ellenérzése npjinkbn nem létezik, vgy egészen más formábn jelentkezik. Ami pedig két fitlnk szülői házbn rendezett köpködőversenyét illeti : bizrrnk szánt és sznobok ordináréságánk kipellengérezésére hivtott jelenet egyszerűen ízléstelen. Az elmondottkból következik, hogy h megértjük is felújítás szándékát, indítékit, z eredmény ismeretében kénytelenek vgyunk vittni. Feltételezhető, hogy Józsefvárosi Színház drmturgiáj nem bővelkedik mi tárgyú, munkáskörnyezetben játszódó, konstruktívnk tekintett komédiákbn. Az válllkozás, mely felsorolt követelmények közül egynek vgy pláne kettőnek megfelel, máris zöld utt kpht színpdr. Különösen kkor, h szerző vlóbn közismerten ígéretes tehetség, ki legtöbb ígéretes tehetséggel" szemben még szükséges drmturgii, színpdi ismereteknek is birtokábn vn. Á drám zonbn nem osztályozhtó dolgozt, hnem társdlmi tett. Pontosbbn: csk megfelelő külső-belső feltételek mellett válik z z á. És ezek feltételek Kkukktojás bemuttáskor - úgy tűnik hiányoztk. Kiváló elődássl, megfelelően sodró ritmusbn felpergetett színészprádévl tlán menteni lehetett voln menthetőt. Nemrégiben jókedvű tnúi lehettünk nnk, hogy A s z ent c s l á d inkább csk jó lehetőségeket kínáló szín-pdi knvászát hogyn rgyogttták fel Kton József Színház társultánk tgji, s hogyn dúsított fel helyzeteket Zsámbéki Gábor rendező. Á József-városi Színház elődás sjnáltos módon egy szereposztási hendikeppel indult. Petrik József mikor Juhász Jácintot válsztott főszerepre, eleve le-mondott figur nkronisztikus mg-trtásánk kézenfekvő életrjzi indokáról. Juhász, kinek szöveg utlási szerint ötvenévesnek, szereplők közösségében elfogllt helye szerint ennél is jóvl idősebbnek kellene lennie, vlóságbn és színpdon is túlságosn fitl hhoz, hogy egy mozglombn nevelődött, mg hitében megkövesedett öreg szktárst játsszék. Ezért zután minden cselekedete még vlószínűtlenebb, s még jobbn érződik z indíték-hiány. Ettől eltekintve nem rossz, mit csinál, csk éppen nem elég érdekes. Alkításából hiányzik z árnyltok gzdgság, hiányzik z egyéni íz. Helyzetét nyilvánvlón megnehezíti, hogy vlójábn rendező sem döntötte el: nézőt zonosulásr ösztönző, pozitív mesehősnek, példképnek vgy társdlmi relitássl szükségszerűen ellentétbe kerülő, nkronisztikus s ezért komikus figuránk tekinti hőst. A többi szerep lkítóiról, őszintén szólv, még ennyi mondnivlónk sincs. sémákból szerkesztett figurákt legegyszerűbb előre gyártott gesztusokból, kipróbált és sokszor bevált krikírozó játékelemekből felépíteni, és szereplők jobbár be is érik ezzel. A műhelyben Kölgyesi György játékánk hitelessége, Vrgáéknál kislányt játszó Vándor Év niv pimszság, kocsmábn Jkb Csb stilizált hőzöngése jelzi, hogy ngyobb odfigyeléssel, oddássl zért mégis hozzá lehetett tenni vl-mit szerző áltl inkább csk körvonlzott figurákhoz. Velenczey István, Tóth Judit, Pákozdi János lighnem kisujjukból rázták ki szerepüket: rutinosn és hibátlnul, de minden új elemet és eszközt nélkülözve. Ferenczy Krisztin lélektelenül hlvány, Soós Ljos üresen hrsány lkításáról még ennyi sem mondhtó el. A békéscsbi ősbemuttón zt olvstuk Csányi Árpád díszlettervező vlmiféle stilizált ringlispilbe ültette szereplőket. Gyrmthy Ágnes mesétől felújítás szellemében - komédi felé közelített. Az áltl komponált bizrr üzemi környezet, ez lekopott, le-pusztult proletár-interieur mindddig mrdéktlnul tetszett, míg szín-pdr képzelt csövek nem kezdtek el vlóságosn is pöfögni, gőzölőgni, és nézőteret nem ársztott el csípősen gomolygó, torokkpró füst. Lehet, hogy Petrik József ezzel z üzemi légkör hitelességét, érzékletességét krt (z érzékszerveink ellen intézett támdássl is) fokozni, de z is lehet, hogy csk z igzságot gykort ködösítő sóderdumát" idézte: kár így, kár úgy, nem-csk felesleges volt, de kellemetlen is. A jelmezek koncepcióját sem sikerül megmgyrázni. Egyszerűen nem tudom felfogni, vjon miért viselnek Kkukktojás hősei kivétel nélkül hírlpi fejlécekkel, újság- és folyóirtemblémákkl ékesített toletteket? Egyenként még megfejthető válsztott sjtótermékek és z őket nyílt színen hirdető figurák - potenciális előfizetők? - státusánk kpcsolt. Utóvégre másféle fejléc vló egy overllr s egy öltönyre, más olvsmány illik egy igzgtóhoz és egy csitri-biz. De összességében Pilinyi Márt jelmeztervező tetszetős ötlete mégis megfejthetetlen, s így öncélú mrdt. A látottk ősszegezéséül, cslódásunk enyhítésére megint csk z kívánkozik, hogy mindenekellenére bízunk szerző tehetségében és bbn, hogy mjd egy következő bemuttó kárpótol. Schwjd esetében zonbn éppen ezek megnyugttó sémák nyugtlnítnk. Attól tr-tok, nem állunk olyn jól tehetséges mgyr drámírókbn, hogy feleslegesen kitegyük őket bukás oly nyilván-vló kockáztánk, sokkjánk, mint mi Schwjdár hárult e felújítás lklmávl. Schwjd György: Kkukktojás (Népszínház) Díszlet: Gyrmthy Ágnes m. v. Jelmez: Pilinyi Márt. Rendező: Petrik józsef. Szereplők: Juhász Jácint, Tóth Judit, Vándor Év, Pákozdi János, Soós Ljos, Kölgyesi György, Felföldy László, Velenczey István, Ferenczy Krisztin, Rost Sándor, Beregi Péter, Hável László, Dimulász Miklós, Jkb Csb, Kozáry Ferenc.

16 SZÁNTÓ JUDIT Perújrfelvétel Tiszzugon Hlál után mjd egy évtizeddel még mindig nem jött el z ideje nnk, hogy Háy Gyul drámírói pályáját, tnulságivl együtt, felmérjük. Túl kevés friss színházi tpsztlt, mint hogy igzából régebbi tpsztltokkl is lig rendelkezünk, s ez hozzátrtozik pály trgikumához. Háy, ki XX. százdi bevégzett pályájú drámíróink sorábn Molnár Ferenc mellett legjobbn értett színpdhoz, leginkább elsőrendűen színházi elhivtottságú szerzőnk volt, hánytott életének épp bbn szkszábn jutott hzi nyilvánossághoz, mikor zsdánovi esztétik s nnk mgyr kiágzási legjobbn htásuk lá kerítették; s z Isten, császár, prszt meg Tiszzug reprízei helyett színházink Az élet hídját meg z Erőt játszották (nem egy kori drbj pedig még soh nem kpott hzi színpdot). Háy sors előszeretettel viseltetett teátrális fordultok iránt. Egyidős százddl, hogy már születési évével is jelezze, mennyire tipikus sorsú, minden hullámzását és vihrát megélő, ki-fejező és megszenvedő fi lesz; s meghl éppen e százd háromnegyedének elkondultávl, 1975-ben, minth sors most zt demonstrálná: mi ezután történik s már XXI. százdb vezet át, hhoz már nincs, nem lehet köze. Hsonló trgikus ízű teátrális fordult z is, hogy z drámáj, mellyel pályáját megújítni krj, Vrró Gáspár igzság 1956 októberében csk főpróbáig jut el; után másfjt premier következik, melynek előkészületeiben ugyn z író szintén részt vett, de túlontúl sok társ-szerzővel, hogysem kifejletet előre lát-hss. Mikor, börtönévek után, ismét újr kezdené mgát, királydrámái csk könyvformábn látnk npvilágot; színpdr zót sem jutottk el. Következik hlálig trtó emigráció, melyre nem szánhtt el mgát könnyű szívvel; érzelmi okokról most nem szólv, túlságosn is okos ember volt és tudhtt: drámíró még emigrációbn nem lkotott érdemlegeset, tán z egy Brechtet ki-véve, és z mégiscsk más töltetű emigráció volt. Háy Gyul: Tiszzug (debreceni Csokoni Színház). Kóti Árpád (Molnár Máté), Agárdy Ilon (Képesné), Kiss László (Dávid). Jncsó Srolt (Árv Mri) és Sárosdy Rezső (Plébános) Az életpály mg is sok tnúságot sugll, s ezek, bár sokkl tágbb horderejűek, mégis tán könnyebben megfejthetők, mint z életműéi, melynek titkit egyelőre csk holt betűk hordozzák. Pedig bemuttók is sok, önmgukon is túlmuttó kérdésre dhtnánk válszt. Például rr, hogy mennyiben h-tó- és mennyiben fejlődőképes z típusú relist drmturgi, melyet m hjlmosk vgyunk szégyellni, pedig színészek is, közönség is m is z e kánonbn fognt műveket tudják leghtékonybbn tolmácsolni, illetve befogdni. Háy mg elméleti síkon is sokt küszködött e problémávl, míg-nem pályáj második felében eljutott od, hogy - kár modern prbolszerzőink - már csk történelmi drámákt írt; úgy tűnik, bár ezt tudtomml meg nem foglmzt, rájött, hogy kortársi vlóság csk semtizmus típuskulcsink segítségével nyílik meg oly könnyen z ő klsszikus drmturgiáj előtt. Ehhez viszont rgszkodott; áttette hát szék-helyét tisztázott erővonlú történelem-be, melytől inkább áltlános tnulságokt remélt m számár. (A Királydrámák előszvábn utl ugyn rá, hogy csírábn meglevő, de még nem szárb szökött témák között nem is egy igen súlyos mi problém vn" - de ezen állításr konkrét bizonyítékot legföljebb csk hgyték rejthet mgábn.) E kései drbok koncepcióbn és drmturgiábn vlhol Szbó Mgd és Sütő András között, Sütőhöz mindenesetre közelebb állnk (de ez z érintőleges megállpítás megérne egy részletes, összehsonlító és elkülönítő értékelő nlízist); várhtó népszerűségük és htás-fokuk is hsonló lehet. Mindenesetre ezt támsztj lá z Isten, császár, prszt tvlyi felújításánk kiemelkedő sikere, holott ez z elődás nem is knázt ki igzán műben rejlő lehetőségeket; igz, másik oldlon viszont várhtónál is dúsbbn teljesítette ki őket egy prádés formátumú lkítássl, Huszti Péterével. Úgy tűnik, Háy királydrámái ", z Isten, császár, prszt és Mohács mindenképp, de tlán többi is, nemzeti színházi" drbok, melyeknek beláthtó jövőben mindenképp helyet kellene kpniok stndrd nemzeti repertoárbn. Hogy mit kezdjen drmturgi kortársi vlósággl, zt Háy Gyul z ötvenes évekig tudni vélte, után viszont nem bolygtt többé. Am megbízhtó válszink m sincsenek, tpogtózunk, mint szerte világon. Addig viszont, míg e kísérletekből áltlánosíthtó elveket szűrhetünk le, illenék is, érdemes is lenne rgszkodnunk hhoz, mink már létrejött, mink megvn. (Nincs ebből se oly sok, hogy megengedhetnők mgunknk ngyvonlúságot.) Mindenképp belefér nemzeti színházi drb " foglmáb z z egyetlen, kortársi témájú Háy-drb is, mely királydrámák színvonlához hsonlíthtó: Tiszzug, bár nem véletlen, hogy ez nem teljesen fedi relist drmturgi Háy-féle kánonját. Az író képességeit bizonyítj, hogy meglehetősen he-

17 terogén elemeket tudott itt viszonylgos, mégis meggyőző egységbe forrsz-tni. Adv volt egy megtörtént fit divers ", egy hátborzongtó gyilkosság-sorozt, melynek törvényszéki jegyző-könyvekbe fogllt háttérdtit z író elég pontosn átvette. Am milyen háás, olyn tiszvirágéletű is z úgynevezett törvényszéki " vgy bűnügyi drám műfj, mely nnyivl ngyobb z életngyságnál, hogy óhttlnul túlszínezett, elromntizált túldimenzionálásr csábít, míg végén legföljebb már csk önmgár lesz jellemző; tudt ezt már Georg Büchner is, ki Woy z eck-ben z egykorú npihírnek zseniális ösztönnel csk z égi (vgy inkább pokoli) mását szerkesztette meg. A mi írók inkább z ellenkező póluson keresik z utt, hogy kitérjenek bukttók elől: dokumentumdrámát szerkesztenek, hogy megőrizzék z eset tiszt péld-szerűségét, viszont ne is fenyegesse őket túldrmtizálás veszélye. Háy közép-utt kereste. Büchnernél sokkl szorosbbn trtj mgát témájához, tiszzugi rzénes sszonyok rémtörténetéhez, de sokkl inkább el is kr szkdni tőle, mint Jelenet Tiszzug debreceni elődásából. (Az előtérben O. Szbó István és Kóti Árpád) (Várdy Mgd felvételei) dokumentumjáték-szerzők. Montosn látt, hogy h történetet művészet szintjére krj emelni, z el-tszítj mgától törvényszéki tárgylás kihegyezett, mégis csk felszínt súroló konfrontációit. Tudt továbbá, hogy lényegében köznpi formátumú szereplők csk hiteltelen erőszk árán kényszeríthetők olyn felvonásnyi dilógusmérkőzésekbe, mint milyet, mondjuk, z Isten, Császár és Prszt vívhtnk egymássl, vgy Mohács fejedelmi rngú bjvívói htár menti vdászton; ezért nem élt rá jellemző felvonás-technikávl, hnem z epikus drámától vette kölcsön rövid jelenetek technikáját (melyet később, mi témájú drámáibn, zért vélt mellőzhetni, mert kincstárink nevezett optimizmustól vezérelve hitt vgy hinni krt z egyszeri ngy összeütközések mindent eldöntő és megoldó erejében). Kölcsönzött továbbá később áltl hevesen bírált expresszionizmustól is, hogy kisszerű figurákt jelentőségig, sőt időnként z eksztázisig hevíthesse; Képesné táncánk vitthtón sikerült mozznt például ilyen közvetítéssel került drámáb. Sőt tuljdonképpen mű legfőbb gyengesége, leckeszerűen megoldott pozitív osztg " sem csk zsdánovi htásr ékelődött drám testébe, hnem nyilván belelemelje npihír-szenzációtól, szükségét érezte egy mélyebb társdlmi beágyzásnk - kár, hogy erre túl könnyű és kézenfekvő recept kínálkozott. (Részletesebb szövegelemzéssel ki lehetne muttni, milyen hiteltelen, sőt nemegyszer hmis e figuráknk már szövege is ebben z egyébként igzán elsőrngú szkmi tudássl és írói ngyvonlúsággl dilogizált drámábn.) És mégis, ezek heterogén elemek, z epikus drámától z expresszionizmuson át szocreálig ", képesek meggyőző egységbe forrni Háy-féle relizmus tégelyében, mi főképp koncepció lppillérének, Árv Mri trgédiájánk köszönhető - ez pedig teljes egészében z író leleménye, és semmi köze npihírhez (melyet különben Csokoni Színház büféjében kitűnően szerkesztett, izglms kis kiállítás dokumentál). Nem véletlen itt rokonság klsszikus relizmus tán utolsó kiemelkedő kénviselőjével, Arthur Millerrel: Árv Mári Eddie Crbone-típusú trgikus hős, kit fonák tisztság " sodor bűn mélységeibe; szerelme z mbiciózus csendőrkáplár iránt oly bszolút, oly feltétlenül tiszt, hogy h már formilg kénytelen rá, ténylegesen elárul-ni nem képes. E tisztság védelmében kpkodj el z első gyilkosságot, és ezért sodrodik másodikb. Az ő személves sors legjobb relist kánon szerint z gyűjtőlencse, melyben egy egész világrend törvényszerűségei sűrűsödhetnek. Ezért hát, mikor Tiszzugot épp debreceni társult tűzte műsorár, jól válsztott drbot színház, és jól válsztott mgánk színházt drb : debreceni színház, honi színházink közül tlán leginkább, klsszikus relizmus otthon, ezt nyelvet beszélik mindenekfölött, ehhez kötik őket hgyományik. Az elődás közben nemegyszer

18 jutott eszembe z egyik legjobb debreceni elődás, melyet vlh láttm, Szbó Mgd Kiálts, város!-, holott zót hosszú évek teltek el, más rendező, s szereplőgárd zöme is kicserélődött - hgyomány z, mi konstnsnk muttkozik, s ez olyn hgyomány, melyet e helyütt érdemes ápolni s lehetőleg továbbfejleszteni. Továbbfejlesztésről szólv például ngyon is elképzelhető lenne egy olyn elődás, mely hngsúlyozz s egyben beépíti drám epizáló-expresszionisztikus vonásit is, kár már mindjárt díszletekben, melyeket most Ksztner Péter legszigorúbb nturlizmusbn trt; érdemes lenne kipróbálni, mit gzdgíthtn-korszerűsíthetne Tiszzugon egy ilyen képileg is, játékbn is felfokozottbb, elrjzolóbb, izgtottbb kifejezési nyelv. De persze dott esetben Gli Lászlónk, rendezőnek igz lehet: egy ilyen, újítóbb kedvű elődás kíméletlenebbül leplezné le társult gyengéit. Színészeink átlg relizmus nyelvét vlmilyen szinten meglehetős folyékonysággl beszéli; stilizálás szintjén többségük csk ddogni tudn. Gondoljunk például lkodlmi jelenetre. H ennek mögöttes régióit, vlmennyi szereplő hátsó gondoltink vonultát ki krná fejezni színpd, kontrsztb állítv felszínen zjló derűs eseményekkel, hhoz z kellene, hogy z rzénes ifjú özvegyek és szeretőik lkítói tegnp vgy holnp főszerepben is megállják helyüket, s rendező tudj: erről sjnos nem lehet szó. Ezért hát mrd egy kellemesen megkomponált relist ngyjelenet": z lpgesztust minden szereplő úgy-hogy kifejezi, de szigorún csk Mri és Dávid szomszéd esküvőjére vontkozttv, mintegy zt illusztrálv, hol-ott itt utonóm drámák sokság olvd-htn egybe fntsztikus vízióvá. (Ezt stílust z elődás egyszer közelíti meg, z expozíciós képben, mikor temetési menet elvonul két csendőr előtt. Nem véletlen; itt merészebb, sűrítőbb és eirjzolóbb ábrázolás megoldhtó tisztán rendezői eszközökkel, hiszen szereplők némák mrdnk.) Hnem h relizmus - gondoljunk vissz e stílus fénykorár, negyvenes évek végére, z ötvenes évek kezdetére -, nnk igzi érvényesüléséhez viszont jelentős színészegyéniségek, hogy ne mondjm, sztárok kellenek. Á modernebb hngvételű elődásokt elviszi koncepció ", z többlet, melyet rendező stílusbn és felfogásbn szöveghez d (bár persze teljességhez itt is leglábbis képzett, s még jobb, h jó, netán zseniális színészek kellenek). Gli lemond erről többletről; ngyon korrektül, végiggondoltn, kimunkáltn, nem egyszer igzán htásosn fordítj le képek és hngok nyelvére szöveget és z instrukciókt, és ebből kitűnő, mg nemében érvényes elődás születhetne - h rendező szándék jelen-tős, mrkáns színészi lkításokbn öltene testet, melyek változtos és eredeti eszközökkel teremtenék meg léleknek csk színészi eszközökkel felidézhető vlóságát. Á most látott Tiszzug-tolmácsolás mindenekelőtt nem nélkülözhet egy jelentékeny, z ellentmondásokt gzdgon és feszülten megélő és kifejező Árv Mrit. Jncsó Srolt ez idő szerinti színészi formátumát zonbn meg-hldj ez feldt. Lelkiismeretesen követ minden instrukciót, állpoti, váltási világosk és zonosíthtók, csk épp izglmt és örömet nem ébreszt szürke játék. Az elődásnk vnnk biztos pillérei : Hegedűs Erzsi tömeg-gyilkos Rézi nénije precíz kisrelist munk, s ugynez mondhtó el Sárosdy Rezső plébánosáról és Kóti Árpád csend-őr őrmesteréről is; ők, h z elődásnk sikerült voln tűzbe hozni " őket, többet, ngyobb szbásút is el tudtk voln mondni figuráikról. Sárosdy például tlán megfejthette voln plébános titkát: miért, hogy ez bölcs, szomorú és jó szándékú ember semmit nem sejt flubn dúló kórról. Egyéni ösvényeken mindössze is három lkítás jár. A figurához képest fitl színésznőre bíztott Képesné, port osztogtó báb szerepe, s Agárdy Ilon pontosn megérezte, milyen következményeket ró rá ez szoktln kiosztás. Csup lig leplezett energi, csup mohó élni- és bírnivágyás ez Képesné, és épp fegyelmezettsége, mgár kényszerített nyuglm démoni, mert érződik z állndó vibráló feszültség, hogy jéghűvös és jégsim felszín mögött lázsn zktol vér, érlelődnek, fortyog-nk kombinációk. Csk szerep ngy bukttójávl, tánccl nem tud mit kezdeni színésznő, mert játék enélkül is démonikus, és szimbolikusnk szánt betét túlfokozottság már zvró tutológiává válik. Az egész elődás hngvételétől pedig szinte elüt O. Szb'', István groteszk Blló Dnij, mg már látványnk is multságosn szuggesztív chplini mszkjávl. A fitl színész rendkívül sokszínűen érzékelteti szinte z első perctől fogv már-már bárgyún gyermeteg nivitás és z őszintének hitt szerelem mögött primitív emberekre jellemző monomániás, csökönyös krnokságot, és így teljesen logikusn jutttj el figurát végkifejletig: ez Blló Dni egyszerűen már nem is érzékeli, hogy szerelmese, születendő gyermekének nyj z, ki számár fon-ni kezdi hóhér kötelét. És végezetül: Mri nyjánk, özvegy Árvánénk epizódszerepében meghökkentően friss, figuráról néhány felvillnásábn úgyszólván mindent elmondó emberábrázolás láthtó Szbó Ibolyától. Á többiekről - pedig hát tuctnyinál is többen vnnk - kevés szó eshet. Ngy részük szerényen, engedelmesen és jelentéktelenül simul bele z elődásb. Csk egy-két esetben, elsősorbn sjnos Zsófi, kcsklábú mostohlány fontos szerepében csábul tpsztltln megszemélyesítője, Csom Judit rikítón olcsó külsőségekre, s tnítóné szerencsére kisebb szerepében Csáky Mgd lklmz hsonló üres megoldásokt. Á szürkeség viszont előnyére válik pozitív pólus három, elég mostoh helyzetű lkítójánk, Sárdy Zoltánnk (öreg Vágó), Bessenyei Zsófiánk (Rozi) és Horányi Lászlónk (kőműves); leglább nem esnek bb kísértésbe, hogy élő figurák sűrűjében szobrokt formázz-nk. A Tiszzugról tehát Debrecenben szélesebb kör előtt is bebizonyosodott, mit mű ismerői már tudtk: hogy ngy formátumú, erős relist drám, mely hgyományos formájábn is él és ht. Hogy vn-e benne ennél több is, hogy nyújt-e fogódzókt új drámírásunk, további lehetőségeket mi szín-játszásunk számár, zt későbbi elődások remélhetően kiderítik. Háy Gyul: Tiszzug (debreceni Csokoni Színház) Drmturg: Bernát László. Díszlet: Ksztner Péter. Jelmez: Greguss Ildikó. Zene: Kelemen László. Rendezte: Gli László. Szereplők: Jncsó Srolt, O. Szbó István, Kóti Árpád, Sárosdy Rezső, Szbó Iboly, Agárdy Ilon, Kiss László, Csom Judit, Kőszáli Iboly, Bálint Mári, Wittchen Ver, Frks Erik, Hegedűs Erzsébet, Dánielfy Zsolt, Horányi László, Sárdy Zoltán, Bessenyei Zsófi, Mtkó Sándor, Hjdu Péter, Vjy Péter, Sz. Kovács Gyul, Csáky Mgd, Wellmnn György.

19 SZAKOLCZAY LAJOS Tmási-elődások-Tmásiszínészek nélkül? Az ősvigsztlás Győrött Tmási Áron: Ősvigsztlás (győri Kisfludy Színház). Bor Adrienne (Kispál Jul), Áts Gyul (Csorj Ádám) és Mester János (Csorj Ambrus) Nemrég ünnepelhettük Szbó József ngyvárdi Tmási Áron-rendezését. Hogy ilyen formábn színpdr kerülhetett z Ősvigsztlás, szükség volt z eredeti drámát átszerkesztő" rendező írói bevtkozásár is. Szbó József, miként korábbi elemzésünkben bizonyítottuk (SZÍNHÁZ, 1983/9.), kitűnő munkát végzett. Olynnyir, hogy z Ősvigsztlást - Szűkmáriás királyfi című regényből dúsított drámát - ezután szinte csk z ő átdolgozásábn tudjuk elfogdni. Az írónk fölcspott rendező mit mondott, zt tisztán mondt, meg-győző erővel. Időközben Szbó József áttelepült Mgyrországr, s győri Kisfludy Színházbn Tmásink e kevéssé ismert drámkisérletét válsztott bemuttkozásul. Az átállás látszólg könnyű, hiszen Ngyvárdon pontosn kidolgozott elődást csk át kell tenni mgyr-országi színpdr. Ami ott érték volt, föltehetően itt is érték, még h hng-súlyok - főképp befogdó közeg másság mitt némiképp megváltoznk is. Igy vgy hsonlóképp vélekedhetett rendező, mikor hozzáfogott legújbb Tmásilátomásánk relizálásához. A tágs színpd tlán még segítheti is drám képi kibontását. Ami kisebb, tájolás körülményeihez lklmzkodó erdélyi színpdo(ko)n nem sikerülhetett teljes egészében, nnk most semmi kdály: megngyobbodott tér minden bizonnyl fölszbdítj tkrékos" mozgásokt. Többé zsúfoltság sem ht risztón. Ebből következik, hogy Csorják hvsi otthonár nem fog ránehezedni egyúttl képi látványt is némileg silányítv kultikus események-nek (hlottégetés stb.) helyet biztosító Golgot". Szbó József korábbi rendezését úgy próbált győri színpdon fölújítni, hogy lpjibn nem változttt meg ngyvárdi elődását. S hogy Kisfludy Színház Tmási-interpretálás mégsem z lett, mire rendező számított, több mindennek betudhtó. Pedig oly egyszerűnek muttkoz(ht)ott z Ősvigsztlás honi újrálmodás. Ngy biztonságot dott drámi csúcspontokbn sem szűkölködő, regény és drám ötvözéséből létrejött szöveg, játszó tér hirtelen kitágulás pedig több oldlról is erősítheti z értelmezést (is) mindenképp segítő mozgásformák kilkítását-összehngolását. (Ez különösen női kr koreogrfált mozgásár htott leginkább, melynek egyszerűbbé, áttekinthetőbbé vált kultikus" szerepe.) A rendező -- szbd-e kételkednünk vélt igzábn? Tmási Áron vrázsábn bízott; bbn világbn, mely erdélyi ízekben dúskálv ugyn, de olyn egyetemes emberi gondoltokt-gondokt foglmzott drámává (poétikus színekben különösen gzdg költészetté), mint z otthonosságérzés, szülőföldszeretet, z egyéniség megőrzése, integritás, egyén és közösség hlál s különböző szbdságfölfogások. Bízott színekben és gykrn humort nélkülöző helyzetekben s mindezek közönségre gykorolt htásábn. H vitthtó módon is, jobb szövegértés érdekében igyekezett közönség kedvében járni. (A m már kevéssé ismert dulló, mely múlt százd második hrmdáig régi székely székekben szolgbírói htáskörrel fölruházott tisztviselőt jelentett, egyszerűen betyárrá (?) mgyrosítttott".) Á rendező színészeit nem terhelte" meg vvl, hogy szerepértelmezésük, jólrosszul értelmezett szövegfölmondásuk mögött mást is mutssnk, mint mit pillntnyi helyzet követel. Es végül: Szbó József ngyon bízott színészekben, természetesnek vette, hogy egy sok éve (évtizede) színpdon levő művésznek nem okoz különösebb gondot, nehézséget vlmely Tmási-hős megformálás. A győri Ő s vigsztlás, z észlelhető rengeteg munk ellenére is, csupán félsikernek mondhtó. Tisztes, korrekt helytállásnk. Pedig minden mozzntábn, h csk ezreléknyi eséllyel is, ott vn lehetőség szárnylásr; mikor egy-egy lk több, mint önmg szócsöve, mi-kor komolyn vett s görcsösségtől nem feszélyezett játék már-már költészet, mikor nem csupán Csorják, Csorjnemzetség ( székelyek) életben mrdásáról vn szó, hnem z ember, z emberiség esélyeiről világbn. Az önmgunk számár mindenképp kiküzdendő, méltó életről. Ez lehetett voln. S hogy miért lett más - fáj újólg rögzíteni: beleölt rengeteg munk és rendező szándék el-lenére, csk tlálgthtjuk. Tmási Áron drámáink nyelvezete színésznek és nézőnek egyránt kemény prób. Emelkedett rchizmusábn tájnyelv és humor bujkál, még hol legtermészetesebb, látszólg köznpibb, ott is költészet. Áttételeit csk z színész érzi igzán, ki nem krj minduntln meg-fejteni felelgetősök", kiszólások rejtélyét, hnem ehelyett vlmi mást próbál. A pontos és szinte mérnökien tör-vényszerű viszonyltokt fölfedve zt bizonyos, íróilg jól ábrázolt kpcsolt-rendszert megmuttni. Sját jellemfejlődését biztosítndó, ki-ki fölválllt (ráosztott) részt. Amiért felelős, mely-ben z ő egyéni rcán kívül másik is megmuttkozhtik. Botár Márton z öreg " és fitl Csorjánk Ambrussl vlh iskoltársk is voltk - tükröt kínál; tisztságukr, erejükre, emberségükre hivtkozv próbálj őket megmenteni z úris világ " mindent és mindenkit bekebelező törvényeitől, jóllehet nem föltétlen ért egyet fivérek pogány életvitelével, tűzimádtávl. Nevelt leányát, Kispál Julát is csk módjávl engedi Csorj Ádám kö-

20 Bor Adrienne (Kispál Jul) ás Áts Gyul (Csorj Ádám) z Ősvigsztlásbn (Mtusz Károly felvéteiei) zelébe. Nem csupán szeretet és féltés vn e szemérmes, még sját mgánk sem bevllott leányőrzésben, hnem földdel és más egyéb jvkkl együtt örökölt, százdokr visszmenő birtoklásvágy is. Botár Márton tehát egyszer-re kemény és gyöngéd, szókimondó és érzelmes, úrrltörvénnyel szembeszegülő s leány kiházsításától meg-megridó, értéket konzerváló, relist gondolkodású hős. Bár bírósági jelenetben, némi fricskávl flusi elöljárók felé, Tmási Áron Albert Zsigát, bírót teszi meg flu eszének - nem kevésbé vvl, hogy rá vn bízv z urkt szolgáló törvény kifigurázás, mondhtni lejártás, s z irányított rend szigorát kép-viselők megleckéztetése -, vlójábn Botár Márton z, ki csöndes hngsúlyivl, meghlt Ambrus meseként funkcionáló történelmi látomását (múlt-értelmezését) ébren trtv védi közösséget. Botár esendő ember, így fokoztosn jut el rr csúcsr, hol - Csorj Ádám meggyilkolás után vgyunk - szilj, vd, öntudtosn keserű tánc életigenlő mozznt lesz. Evvel kr kárörvendően vigyorgó, székelyek egymás áltli öldöklését csúfosn értelmező" Hlál fölébe kerülni. Az ív - nem csupán jellemfejlődésben, hnem színészi játékbn is! - egyértelmű : Botár Márton-i összetettséget ábrázoló színésznek Csorj Ambrus hmmát" elsirtó líri (személyes emlékekkel teli) múltértelmezéstől kell eljutni z önfeledt, egy nép, egy népcsoport becsületét következetesen védő, szinte önkívületi módon gresszív táncig. Az iskolás éveket és közös csínytevéseket gyermek" idézi fel - ngyvárdi Ősvigsztlás legremekebb jelenete épp Botár Mrci gyónás -, minden mindegy kiúttlnságán fölülemelkedni kró, sirtónk is beillő táncot pedig már megkérgesedett férfi járj. H vlmelyik állpot megjelentése gyengébbre sikerül, netlántán el-sikkd, figur veszít erejéből. Fekete Tibor kemény rcélű, itt-ott drbos Botár Márton kelleténél nyersebb; ott is izgtott és hngos, hol hlk, szinte sziszegő beszéd súlyosbb voln. Először csk véletlennek gondoltuk z erőszkolt, árnyltot nem ismerő intonálást ( hldokló Csorj Ambrus ágy fölött hngzott el: szeretünk s meggyógyítunk, ngy hitünkkel megmrsztunk... "), de mikor hngjánk ereje később sem pdt, nyilvánvlóvá vált: színész beszéd líribb árnyltivl, z értelmezést is segítő bensőségesebb modulációvl nem kíván (nem tud, nem kr, nem mer) htni. Így elmesélésében Csorj Ambrussl vló gyermekkori huncutkodás csupán ledrált szöveg, s bírósági teremben is inkább gyorsn és izgtottn beszélő nyers ember vn jelen, mint z övéi becsületét történelmi igzság fényében védő bölcs és megfontolt férfi. Fájdlm leginkább záltl, hogy túlkibálj - befejező részben keresett lesz, s belépését színpdr gyöngíti teátrális póz. Szinte hihetetlen, hogy Fekete Ti-bor ebben z egysíkú szerepértelmezés-ben is tudott leglább egy emlékezetes pillntot szerezni. Csárdásábn ott sokt küzdött, sok sebet kpott ember méltóság, melyet csk segít megőrizni fölismerés: nem szbd elfogdni tlmi htlmk kihívását még kkor sem, h büszkeségéért z embernek életével kell fizetnie. Á Szbó József áltl átigzított" Ősvigsztlásnk Botár Mártonon kívül még két központi lkj vn: székely ősgyökérként" egy nép (népcsoport) trgédiáját - fogyását, hldoklását megtestesítő Csorj Ádám, ki egyben drb legjelentősebb figuráj, és Kispál Jul árvleány, úgy is mint Tmásijátékokból elmrdhttln tündér-szerelmes, úgy is mint vágyképek relizálój, kinek rádásul z ősszékely sszony" mondi szerepkört is föl kell válllni, hogy ezáltl megállítódjék népének fogyás, és - h lssn is - megkezdődhessék fölvirágozttás. A kényszer szülte szereposztás legbiztosbb pontj Áts Gyul (Csorj Ádám). (A rendezőnek nemcsk z idegen helyet és körülményeket, hnem színészeket is meg kellett ismernie.) A drb-béli figurához ugyn kissé idősecske, de Áts mindent megpróbált, hogy elfogd-htóvá tudj tenni jellemében és lktábn egyként robusztus lkot. A szereplőgárdából tlán egyedül ő mondhtó hiteles Tmási-hősnek, s ez nemcsk győri sjátosság", színészkiválsztásunk és képzésünk egy s más hiányosságár utl. Áts hlltln belső küzdelmet vívott Csorj Ádám teljes megmuttásáért. Ngymértékben segítette nyugodt, természetes, jobbár gondoltilg is meg-élt szövegmondás, noh biztonságot megrendítette némi zvr s nemkülönben e félig prszti, félig mesei lk fölismert igzságitól már-már megistenesülő mitikus hős - tökéletes értése. Nem rjt múlott, hogy tlálkozási" Kispál Julávl merev betétekké sikeredtek. Szbó József rendezői leleményei őt is, kárcsk ngyvárdi Miske Lászlót, számtln remeklés eléréséhez segítet-

21 ték. Á hlott bátyj fölött tenyerében klászt morzsoló Áts-Csorj Ádám kultikus szertrtásától kezdve több olyn pillnt vn színésznek, mikor csk rá, z ő lkításár kell figyelnünk. (Csorj Ambrus hmmánk" vérrel vló megszentelése, játszdozás z erdei lkbn szökött csenderrel stb.) Áts Gyul először bírósági jelenet-ben bizonytlnodik el: beszéde túl gyors s emellett hngos, így ngy monológ népféltése nem oly htásos, mint hogy szöveg megkövetelné. Megtorpnásábn egy kissé luds z erdélyi közönséghez mérten szinte érzéket-len - pontosbbn: egy-egy monológ korunkr (is) érvényes drámiságát nem teljesen érzékelő nézőtér is. No meg z itt-ott kirívón hullámzó játszási mód és másikr nem figyelő színész közömbössége. (Ez utóbbir jellemző: gykrn egymás szváb vágnk, nélkül, hogy másik befejezte voln mondnivló-ját, szünet nélküli izgtott - jótnulós! kötéseknek nincsen ritmus.) Áts Gyul legngyobb dicsérete, hogy egyedül is állt srt, s volt jó néhány pillnt, mikor játékávl Tmási Áron világához is közelebb vitt. Nem úgy Kispál Jul megformáló-j, Bor Adrienne, Rá igzán mondhtó: szereposztási tévedés áldozt. Egyetlen természetes gesztus sincs, minden lépése, mozdult, szv kimódolt. Így ztán hiáb Áts Gyul (és rendező) küzdelme egy némiképp Tmási világár emlékeztető játék megteremtéséért, Bor Adrienne dilettáns - még mtőr színpdokon is ritkán láthtó - gesztusivl összeront mindent. Kispál Juláj vlódi Tmási-kriktúr; oly tökéletes szinten vn meglkotv, hogy színésznő sirtóját hllgtv z embernek könnye csordul kcgástól. Bor Adrienne oly-nnyir meg vn illetődve színpdr lépésekor - nem tudhtni, hogy zvr fölkészületlenségben leledzik-e vgy z lktától idegen szerep görcsös (minden percben bizonyítni kró) átélésé-ben" -, hogy lig tud megszóllni, Később ez szendeség ránytévesztésbe csp át; ott legjobbn, hol meg kéne muttni fájdlom fokoztit: székely lmentáció elmondás" közbeni őrjöngés kétségessé teszi súlyos szöveg értelmét és hitelét. Szbó Józsefnek nem ngyon volt szerencséje többi szerep megformálójávl sem. Még csk hgyján Györgyflvy Péter nem egészen kidolgozott Gálfi Bencéje és Sipk László tétov, szöveg rezdüléseire nem koncentráló lkítás (Albert Zsig) - Györgyflvy különösen sok játéklehetőséget szljt el börtönjelenetben, s zvró, hogy részegen is túlontúl logikusk regálási és mozdulti, Sipk pedig bírósági jelenetben tündökölhetne, h követni tudná figur észjárását -, de Simon Géz trotykos flusi jegyzője (Szándék Ljos) oly idegen ettől világtól, mint-h z égből pottynt voln ide. Az lk ilyetén elővezetése tökéletes félreértésről tnúskodik. Simon értelmezési zvrit még fegyelmezetlenséggel is tetézi, mimelt sérülést (lesántulását) képtelen következetesen megjeleníteni; figyelmetlenségéből következik: nem él játékkl, hnem többnyire külső szemlélőként vn jelen. A puritánságábn is lenyűgöző színpdkép - Csányi Árpád m. v. munkáj - s tágs tér ngyvonlúbb" színészvezetést követelt voln rendezőtől; z rszolv hldás, mely mindig bizonytlnság jele, görcsösséghez vezetett. játéknk nincsen ritmus, föltűnőek z üresjártok. Pedig Szbó József, noh lpjibn nem tér el ngyvárdi rendezéstől, több mindent megpróbált. Á mély színpdot háttérben tüllfüggönnyel zárt le, s egyértelműbbé tette evvel női kr - Golgot közelében honos, tehát jobbár csk z álomvilágbn élő - jelenlétét; vlószínűtlen vlószerűségét. Noh tánclépések és értelmező" mozdultok szépen ki vnnk dolgozv, nemegyszer zvró jelenlé- tük; néh lányok mgukr hgytv megülnek, s máskor didktikus mozdultokkl kísérik cselekményt. Ez utóbbir péld: mikor Csorj Ádám sját vérével krj megszentelni test-vérbáty hmvát, leányok kr - idegenkedvén z ilyesfjt áldozttól s némi ridtságot muttv - hátt fordít neki. Az értelmező" (?) mozzntnk itt be kéne fejeződnie, de rendező nem elég-szik meg ennyivel. Miután Csorj ki-eresztette vérét, lányok színpdot elhgyv furcs integetéssel búcsúznk. Ez képi úton megjelenített lelkiismeret, helyett, hogy hozzátenne vlmit drámához, zvr, ittott elsekélyesíti mondnivlót. Csorj Ambrus búcsúj z élettől Mester János érzékeny lkítás - z elődás jobb pillnti közé trtozik, de már nyitójelenetnél érezni lehetett, hlálb menés előtti kultikus rendteremtésnek (mikor hmrosn elárvuló tárgyk egy ngy ládáb vándorolnk), nincs z htás, mint szorultbb helyzetben élő, megőrzött szokásikkl is protestáló kisközösségeknél. Még egy kiváló elődás esetén sem biztos, hogy mgyrországi néző érti eme Tmásiinterpretálás minden csínját-bínját, hiszen érzékenysége - jó-e vgy rossz ez, most ne vitssuk más életföltételek, létkörülmények közt kristályosodott ki. Csorj Ádám, Botár Márton életbevágó sorsmonológji így többé-kevésbé meddő tljb hullottk, s úgyszintén od Kispál Jul népsirtás-átok-imáj is. (Ez utóbbi htástlnságábn nem kissé Tmási Áron: Ördögölő Józsiás (debreceni Csokoni Színház). Muszte Ann (Idillo), Mrkovits Bori (Jázmin) és Sárközi Zoltán (Bkszén)

22 közrejátszottk rosszul értelmezett szerep krikturisztikus vonási.) Ellentétben Csányi Árpád színpdképével, Gombár Judit jelmezei sikerületlenek, lomposk. Pontosbbn: minth" ruhák egy képzeletben őrzött néprjzi kelléktárból, hiányzik belőlük természertesség. Az Ördögölő Józsiás Debrecenben Tmási Áron mindmáig hánytott sorsú játék, z Ördögölő Józsiás nem véletlenül riogtt oly sokáig politikusokt. Könyörtelen drb, mely tündérjáték formájábn szól mindzokról bűnökről népbutítás" 'különféle válfjiról: z építés szolgáltábn megteendő kis és ngy áldoztokról -, miket egy pöffeszkedő kisebbség (htlmi csoport) elkövetett minden oldlról kiszolgálttott közösséggel szemben. Ez tündérmese h kpcsolódik is többi Tmási-színjátékhoz, drmturgiáját tekintve leginkább z Énekes mdárhoz, egy - fontos új vonását meg kell említenünk: z időhöz kötöttséget. Megírásánk idején, 195z-ben robbnt voln csk igzán! Eme példázt forrdlmi induló gynánt még zokt visszhúzódókt, cselekvéstől megridó tétovákt is fölserken-tette voln, kik kegyencként élvezték szolgált fejében kpott különféle jvkt. Robbnt voln bomb, h színpdr kerül, de mint megnnyi érték-nek, z Ördögölő Józsiásnk is sülyyesztő lett sors. Hiáb brvúros szerkesztés, méltó életért protestáló hng elfedése különböző, népmesékből ismert fortélyokkl, Tmási dühe ngyon is érezhető : tündérország nem zsongíthtott nnyir, mint mennyire élesen kicspott mögüle gyilkos kriktúr. Az író úgy vetette meg kinti világot, hogy - pökvén reális történésekre - költészetbe menekült. S példázt így lett vlósnál vlósbb: lát-lelet korról, bölcs és igz helyzetjelentés Bkszénen - Pokol megátlkodott királyánk fián győzedelmes nép-ről. Józsiás, z ördögölő fog föléje gyürkőzni, hogy furfnggl és népmesék három próbáját kiállt legkisebb fiú erkölcsi fölényével megsemmisítse zsrnokot. Persze jó időben előkpott krd is kellett hhoz, hogy Villikó, királyi udvr ügymestere jelenthesse: Bkszén kncellár megdöglött!" És z övéitől megcsömörlött, korbácsot elviselni nem tudó bizlmi ember" segítő árulás is, hiszen Jó, Gonoszon elég- tételt vett Igzság még mesében is --hát még vlóságbn! - árv ide, sok minden szükségeltetik hozzá, hogy didlr jusson. Tmási Áron egy 1947-es rádióvitábn mondott, mintegy mgyráztképp Hullámzó vőlegény erdélyi székely világánk" vlóságtrtlmáról : Ez nálunk vló élet. Én sohsem krtm egyebet megírni, csk ezt vló életet. Nem tehetek ról, h ez z élet nem ht vlóságosnk. Mondják, hogy tündérek vnnk benne. Én sohsem láttm tündért. Mondják, hogy egyik-másik figurámt költő tlált ki és írt meg. Isten látj lelkemet, én nem tlálok ki semmit. Tudtomml rendes ember is vgyok, s minden szándékos érdem nélkül keveredtem költői hírbe. Csk éppen, h már írok, mert egy rendes embernek ezt is tudni kell, kkor szeretnék mindent úgy megírni, hogy vn..." A vllomásrészlet olvshtó debreceni műsorfüzetben, s ez ugyncsk látámsztj, Gli László rendező és társult z Ördögölő Józsiásr vontkozttv elfogdt z író mgyráztát"; csöppet sem kr csk tündérjátékot játszni, hiszen evvel kisebbednék be-fogdó élménye. H csupán jelzésekben félreérthetetlen mozzntokbn - is, mesejelképek mögött ott z ötvenes évek mint rémdrám hngult, szimtoló, közönséget ijesztgetéssel befolyásolni igyekvő kopók, z embert egyik pillntról másikr gondolkodásávl szöges ellentétbe állító-kényszerítő tpsorkán. S figyelmeztető kijóznítást szolgálj z üres" (vlójábn zsrnok Bkszén stilizált portréját őrző) képkeretekkel vló játék; és drámi hngsúlyt kp képkeretekben föl-föltünedező színészek rc is, sugllván: krvkrtlnul mindnyájunk rcán ott zsrnok egy-egy vonás - beivódik, evődik / velődig; / eszmélnél, de eszme / csk övé jut eszedbe", mondj Illyés zseniálisn e mindent elöntő politiki önkény természetéről -, velünk szól, áltlunk nyiltkozik meg, segítségünkkel kp mérhetetlen rontás igzolást. Gli László tehát ngyon is tudt, hogy Tmási tündérjátékát le kell szállítni földre. Már keretjáték tudtosítj: z időn és koron túli sziklvár (mint tündérhon) helyébe épített székely prsztport és mszkos játszdozásb belefelejtkező népe egyszerre tükrözi vló és vlótln, reális és meseszerű összefonódását. Nekik játék közösséget megtrtó erő, ünnep és kirándulás, s bár szívesen áldoznk időt Józsiás és z ördög hrcánk fölelevenítésére, inkább megfoghtó" jelképeket kedvelik, melyeknek dédelgetésében ott vn természeti népek mítosz iránti érzékenysége. Á hrngkondulás és zsoltár úgy egybetrtozik ebben stilizált" világkép-ben, mint termékenységmítoszt kvlkáddá átváltozttó rtóünnep. (Kenyér és bor jelképszerű fölmuttás csk zért lehetséges, mert z időtlenné vált és vllási trtlmitól megfosztott protestáns ének egyre inkább himnusz-ként szól z értékjvk megelevenítését szolgáló rendezői látomásbn.) A flusi udvr - noh díszlet- és jelmeztervező Koós Iván mindent elkövetett zért, hogy széppé tegye - még nem Tündérhon; csillogás" mást árul el és főképp másoknk szól, mint hogy zt z író szándék felől gondolhtnánk. Mégis evvel z egész történetet egy kissé elidegenítő hmisítássl" jutott rendező Tmási Áron világához legközelebb. Értelmezésében Józsiás és Bkszén küzdelmét megörökítő játék melynek egyetlen célj, hogy nép józn, közösségért tenni kész vezetőt nyerjen csk olyn bolondozás, mi-nek többnyire munkfolymtok közti szünetekben vn létjog. Az elődott meserészletek tehát betétek (igz, hogy folymtosn elétárt, végül is egésszé kerekedő betétek), mi történik szín-pdon, z mjdnem kívülük zjlik. Vgy-is - születéstől hlálig -: z emberi élet ábrázolttik; egyén és közösség gondj, kis és ngy trgédiákt követő törvényszerű összekovácsolódások, egyszóvl z egymásrtlálás - közösségi lét mint kpocs - megtrtó ereje. Hát persze, hogy xiómszerű igzságok hngznk el szereplők szájából - Józsiáséból például ez, mikor leveszi z jtóról Bkszén prncsár odtett láncot: Nem börtönben vgyunk mi, hnem z ország homlokán. Ahonnét látni kell, ki világb; s mit világnk is látni kell. Mindig nyitv legyen...!" -, s mjdnem mindig nyelvi humor és évődés kísérte összeütközések is klsszikus drmturgi szerint lkulnk: gyenge sohsem mérkőzik erőssel, ngyjából egyenlőek z ellenfelek; de z egész példáztból htlms, mindent átfogó kvrgás mrd meg leginkább. A vonulások, tlálkozások, táncok méltóság. A debreceni elődásbn minth egy Ngy Imre-festmény elevenednék meg: mit látunk, z nyüzsgő lét; z állndó ármlás, hrsogó színek és legp-

23 róbb részletekig kidolgozott formák (szokások) kvlkádj. Gli László rendezésének legbiztosbb pontj képi látás. Sttikus, nyugodt képe lig vn - ezek közül bensőséges lírájávl figyelemre méltó zárókép, mint két mgár mrdt öreg őrzi tündérhoninál vlóságosbb házt, s egyszersmind lelki békéjét -, hullámzást, z lkztok gyors váltását kedveli. Evvel mgyrázhtó ngy htású tömeg-jeleneteinek értelmező funkciój: z énekkel csk még kultikusbbá tett ki-és bevonulások és tánc mint z egyik legkifejezőbb mozgásform segítségével közösségivé vált értékek z erő (z ön-tudtr ébredés, meg nem dás) jel-képei. S Gli áltl álmodott közösség-ben - hol mese is úgy istenigzából átlkul s nygi htóerő lesz - fontos szerep illeti meg mindzokt, kik vl-mely érték őrzésén, későbbi korokbn vló átmentésén munkálkodnk. Tgdhttln, mindez kissé didktikusn hngzik. Akdht olyn is, ki föntiekből Tmási Áron mesejátékánk lefokozását véli kihllni. Tmási furfngj ti. z ötvenes évek bíráltát szimbolikus történetbe rejtette, s Szbd Nép és megnnyi fórum s kiváltképp Vezér szövegét Pokol urink szájáb dt - Gli rendezésére is bátorítón htott. A rendező kárhogy igyekezett tündéreit és ördögeit fickándozó meselkokká tenni, vvl, hogy minduntln kiütközik durvságuk, drbosságuk (ugynis ők csk játék játékbn), fölerősítette vló színeit. Krikírozássl, ehhez is Tmási ösztönzése kellett, leginkább szü rké t. Í gy különböző országokból, Bblóniából, Bgriából leánykérésre érkező királyok jelleme és beszédmódj ngyon is ismerős észjárásokt, szemléleteket tükröz. Mindegyikükben vn vlmi mgbiztosságot suglló ordináré vonás szellentés legkisebb, bocsántos bűnök közé trtozik sját nációjuk földicsérése leggykoribb politiki eszköz. A színpdon tehát (Józsiás és Bkszén tlálkozásibn") nemcsk ész és erő méretik meg oly sokszor, hnem nép teherbírás is, meddig fogják tűrni kérésnek hngzó prncsiknk engedelmeskedve - mézesmázos szóvl bekéredzkedő s mgukt rögtön otthon érző idegeneket. Az ügyes ellenpontozásnk köszönhető, hogy minden szín meg vn muttv: Murmog csttogó fppucsosink resszivításávl, Mordiás (z ördögvitézek Jelenet z Ördögölő Józsiásból (Várdy Mgd felvételei) főnöke) krdcsörtető megjelenéseivel, egyáltlán z ördögök és hercegük Bkszén idegesítő mgtrtásávl, ingerlő zjosságávl és ngyképűségével (Bkszén vlóságot kijvítottuk...") szemben hlovány, okos és bölcs színek él-nek: természet, hrmóni színei. Ez utóbbikt jelképezve, Tündérország király, Lámsz és királylány szívét meghódítni kró Józsiás egymástól nincs is olyn messze. Bár egy pillntr meghökkenünk htlmi változást zonnl követő tündérek gyors átlkulásán ördögbőrbe bújtk --, elfogdhtó e némi furfngot mgábn foglló cselekedet: z élet védelmét szolgálj. Ennek belülről remegő, ám politiki gyűlések ktív színlelésére ngyon is kphtó - örömét tpsbn kinyilvánító tömegnek most már nyugodtn jelentheti he z örömhírt z égi tetőt" föltépő pokolmester, Ropogán: z igzságos Bk-szén trónr került! A cselekmény hely-színének megváltozttás, kezdő jeleneten kívül, leginkább hrmdik felvonásbn kmtozik: ebből vló fönti, z ötvenes éveket megidéző kitekintés is, kárcsk mondnivló szolgáltáb állított játszdozás z üres" képkeretekkel. Az elődásnk jó ritmus, fokoztosn rövidülő felvonások kitűnően segítik mesepéldázt kibontását. 1 rendező felvonásokon belüli egy-egy csomópontnál fölgyorsított ritmust, ezek közül hdd emlékeztessünk leglább egyre: menysszonyöltöztetés lssú méltóságát Józsiás és Jázmin szép tánc követi, mjd végül fergeteges lkodlmi tánc zárj z első részt, melyben ördög, tündér, öreg, fitl egyként zene fenségének áldoz. Ugyncsk kitűnő második felvonásbeli pokoltánc, mikor z ördögök Bkszént ünneplik. Az elődás ott jobb, hol z ének (zene), mozgás, szinte ritmussá fej lesztett játék kerül előtérbe. Ez nem véletlen, hiszen zenét, Szbó Viol előénekes vezetésével, Délibáb együttes szolgálttt, s tömegjelenetekben színház ének- és tánckrán kívül közreműködtek MÁV Járműjvító Bocski néptáncegyüttesének tgji is. (Koreográfus: Novák Ferenc.) A debreceni Ördögölő Józsiás leglbilisbb része színészi játék. Nem minth kívánnivlót hgyn Gli színészvezetése; sőt következetesen pedáns, hiszen még kísérő zenekr tgjiból is, tökéletesen beépülvén z elődásb, játszó személyek lesznek, kik még drmturgiilg fontos jelenetekben is közvetíteni tudják rendező gondoltit. (A második felvonás kezdetekor z udvri ülőmestert, Durmonyást épp zenekr ébreszti föl szunyókálásából.) Amíg mozgás, zene, mimik segít, nincs is semmi bj, tündérek tündérek, z ördögök ördögök így együttesen egy fluközösség tgji minden megy mg útján. De mikor meg kell szóllni, egyik-másik színész rögtön elárulj, hogy beszéd nem legerősebb oldl. Tmási Áron színpdi nyelve (itt újólg bebizonyosodott) nehéz lecke; úgy költői, hogy természetes, és még szárnylás közben sem veszíti el gondoltot. Aki megtlálj emez észjárás kulcsát, közelebb kerül z értelmezés nehéz munkájához is. A legszerencsésebb ez esetben Sárosdy Rezső (Lámsz) és Korcsmáros Jenő (Durmonyás) volt. Sárosdy öreg király csup megértés, hogy leányát elhlmozz szeretetével, megismerszik bölcs derűvel jósolt jövőképe is: Jázmin egyéni boldogság nem szkíthtó el z ország boldogulásától. Lámsz igzságos, igzi népmeséből vló király; és Sárosdy Rezső, jobbár líri árnyltságr törekvő lkításávl, ezt z lpvonást erősíti. Különösen próbjátékr jelentkező leány_

24 kérők válogtásábn, z évődve föltett kérdésekben tudj érzékeltetni: király ítél itt, de szvábn fluközösség vágy visszhngzik: trónr kerülő bá-tor és erős legyen s mindenekfölött feddhetetlen. Korcsmáros Jenő udvri ülőmestere egyszerre szánlms és nevetséges figur. Durmonyás htlom változását könnyen követi, hiszen szolgképű csúszó-mászó; bőrét hmr levedli, újt növeszt helyébe. Korcsmáros jóízű, legpróbb váltásokt is érzékelő komédiázás félelmetes kriktúr htlmt kiszolgáló természetéről. Már z előjátékbn, hol még csk rozznt flusi vénlegény, fölhívj mgár figyelmet: kelleti mgát mint leánykérő, és csk társink erős föllépésére áll el szándékától. Ekkor már rendező okos illesztése segíti: keretjáték szinte észrevétlenül folyik bele tündérországi történésbe - vlódi ördög: kiismerhetetlen, kártékony - és pokolbéli jelleme ellenére is: sjnáltr méltó. Korcsmáros-Horst Bock (Remenyik Zsigmond: Vén Európ Hotel) kiúttlnságábn még nyűszíthetett, Durmonyást lkító színész, lelkében csöppet sem megrendülve, már csk z ördöglét furcsságin sírdogál. Puh, s nem véletlen, hogy csk egyetlen tuljdonságár büszke: képlékenységére. Dörgölődzik Bkszénhez, szemet vet lányokr, ugrál, táncol, császkál, lopkodik, csörgősipkás lénye - belül könyörtelenül rágó, z igzmondó leveleket megemésztő gyomorrl - ott vn mindenütt. Országkpujábn, álmos pislogtássl vigyázván z ügyekre, és otthonánk küszöbén (pokolküszöb) egyránt. O. Szbó István (Józsiás) és Sárközy Zoltán (Bkszén) tlálkozási" - kezdve első megmérkőzésüktől z öregember képében megjelenő Józsiás számonkéréséig - inkább rendezőt dicsérik. O. Szbó túl népmesei szerepfölfogás bőven elég voln z lk életre keltéséhez, nem voln szbd ezt kimódolt beszéddel megzvrni. (Az is igz, hogy szerepépítkezése csupán félszárnyú mdár röpüléséhez hsonltos, hiszen Jázminát lkító színész, görcsös igyekezete ellenére is, közös jelenetekben visszvisszhúzz.) Sárközy inkább világfi, mint csellel-fortéllyl htlmt szerző ördögherceg; merev, hrsány figurájábn nincsenek fokoztok. Mrkovits Bori (Jázmin) és Bessenyei Zsófi (Dillo) szereposztási tévedés áldozt. Tmási nőlkjink szépsége, báj, természetessége -eme tuljdonsá gok nélkül nincsenek tündérlányok -mindkettőjükből hiányzik. Bár tündérek, életkoruk nem lévén meghtározv, örökéletűek, nem hátrány, h fitl színész jeleníti meg lényüket. Mrkovits királylány csk külsődleges eszközök-kel él; nem sugrs, nem rgyog, interpretálásábn Tmási költői nyelvezete plkátszürkévé lkul. Elég kínos látni Bessenyei Zsófi küszködését is, kemény vonási lig engednek oldottbb jelenlétet. Muszte Ann (Idillo) játék ngyjából elfogdhtó, néhány pipiskedő pillntát leszámítv, igzi tündér. A három nőlk közül tlán ő fogj legérzékenyebben Tmási világát. Sziki Károly (Mordiás) zord bejöveteleire föl kellett figyelnünk, bár némelykor túl hrsány. Csikós Sándor (Kámzs) és ifj. Mucsi Sándor (Bbur) nem ngy szerepekben is emlékezetes. Ifj. Mucsi vérbő komédiázás egy furcs ország, Bblóni gondolkodásmódját hozz emberközelbe. Csom Judit bizrr jelenléte ugyncsk érdekes színfolt: Bmbuczot lkító színész láthtón élvezi mókát, táncol, grimszkodik; egyszer muly prsztfiú, másszor ördögfiók, jórészt neki köszönhető, hogy z üres" képkeretekkel vló játék htásosn közvetítette rendező mondnivlóját. Tmási Áron: Ősvigsztlás (Kisfludy Szín-ház - Győr) Átigzított: Szbó József. Díszlet: Csányi Árpád. Jelmez: Gombár Judit. Koreográfi: Somli István. Zenei összeállítás: Gulyás Sándor. Rendező: Szbó József. Szereplők: Áts Gyul, Mester János, Bor Adrienne, Fekete Tibor, Györgyflvy Péter, Simon Géz, Sipk László, Zsuzs Mihály, Szikr József, Orth Mihály, Perédy László, Fáy László, Bobor György, Zsolny András, Simon Kázmér, Forgács Kálmán, Bors Bél, Tóth László, Krácsony Szilveszter, Cs. Kovács Ktlin, Vrg Erik, Vrg Judit, Beretzky Lili, Ppp Hortenzi, Fil Lill. Tmási Áron: Ördögölő józsiás (Csokoni Színház - Debrecen) Zene: Délibáb együttes (Dévi János, Roskó Bél, Slli Sándor, Szbó Viol). Drmturg: Osztovits Levente. Koreográfus: Novák Ferenc. Díszlet és jelmez: Koós Iván. Mszk: S. Ngy Iboly. Rendező: Gli László. Szereplők: Sárosdy Rezső, Mrkovits Bori, Csikós Sándor. Wellmnn György, Bessenyei Zsófi, Muszte Ann, O. Szbó István, Fésűs Tmás, Lipcsei Tibor, Szennyy Mári, ifj. Mucsi Sándor, Dánielffy Zsolt, Sárközy Zoltán, Sziki Károly, Horányi László, Korcsmáros Jenő, Tóth Tibor, Böröndi Tmás, Csom Judit, Sárdy Zoltán, Kiss László, Hegedűs Erzsébet, Szbó Viol, Vjy Péter. BÉRCZES LÁSZLÓ Kész z oltár! A bátori dvent Nyíregyházán Blázs József drámát írt nyíregyházi színház számár nyírbátori Krucsyoltár születéséről. Vgyis egy nyírségi születésű író nyírségi témát dolgozott fel Nyírség színház számár. A helyzet többet ígér gesztusnál: izglms új mgyr drámát. Krucsy János, kisvárdi vár ur, Rákóczi egykori generális kivégezteti práznsággl vádolt feleségét. Évek-kel később, lelkiismeretével viskodv, lelki békére vágyik, hlált várj. Bűntudttól vezérelve oltárt emeltet bátori templombn. Miklós mester frgj z oltárt. Furcs művészember, nem tudni ról, honnn jött, hová trt. Mindig úton vn, viszi művész kíváncsiság, szbdságvágy és kétkedéssel fertőzött, megrendült hit. Mellette Liszky tiszteletes, z újr terjedő-terjeszkedő mgyrországi ktolicizmus nyírségi postol", ki természetesen térít. Kettejük beszélgetései - melyekben pp szónokol, mester pedig hllgt, mereng vgy csóválj fejét - hit és kétely konfliktusát jelzik. Mártától, z oltárkészítő segítségére odrendelt eszelős lánytól megtudjuk, hogy Miklós mester sokt jár flvkb, prsztokkl issz bort, szerzetesek zt pusmogják, hogy prsztok rcát frgj ki fákból". Ez nem tetszik Liszkynk, és mi még ngyobb bj, állítólg nem fog tetszeni Krucsynk sem. Krucsy féli és óhjtj hlált. Dürrenmtti ötlettel lkut kínál két férfink: öljék-ölessék meg, és kkor vgyonát minorit rendre hgyj (és persze Miklós mester sem jár rosszul). Megfoglmzódik tehát kérdés: mivel szolgálj Liszky tiszteletes jobbn rendet: pénzzel vgy imádsággl? A művész számár pedig: megszerezhető-e szbdság pénzzel, olyn pénzzel, mihez vér tpd? Becsületes emberekről lévén szó (ezt z író hngsúlyozz), egyértelmű nem válsz, cskhogy nehezíti döntést z, hogy Krucsyról tudjuk: zsrnok. A zsrnokot pedig meg kell ölni" - mond-

25 j Miklós. Úgy tűnik, htlom és egyén konfliktus bontkozik ki. Ezt erősíti játszók közt Ismeretlen férfi" néven szereplő titokztos figur, ki hol be-súgó, hol terroristszerepben ármánykodik és ködösít. Miklós mester mgtrtás egy áltlánosbb és ktulizálhtóbb kérdést is megfoglmztt. Mintegy húsz évvel Rákóczi-szbdsághrc után játszódik mű, béke vn. Miklós zonbn kínlódik, gyötrődik, rossz közérzete. Mi bj békével?" -- kérdi tőle Márt. Azzl békével, melyben hit ktonáj, Liszky tiszteletes szerint ngyokt lélegezhetünk, boldogok lehetünk". Ezek zok szálk, melyek közül egyegy tlán egy önálló mű lehetőségét is hordozhtná. Blázs József -- kétségtelen érzékenységgel -- lpvető emberitársdlmi problémákt érint. Érint, vgyis egyikre sem koncentrál igzán. Minden csk jelzésszerű, sok z elvrrtln szál, illetve néhányt idő előtt, indokoltlnul lezár és kiiktt drb testéből. Ilyen például Krucsy lelkiismereti drámáj. Igzságtln volt-e vlóbn feleségével, és ezért kíséri bűntudt, ezért gyötri egész életén át? De erről csk Márt beszél, z együgyű cselédlány. Krucsy is utl ugyn rá, de lelkiismeretét megnyugttj z elkészült oltár. Az író ngy htású kivégzési jelenettel indítj drbot, ztán kkor kerülők után jut vissz meggyilkolt Tolvy Borbál ügyéhez, hogy már rég meg-feledkeztünk ról. Bővebben szólhtn mű pp és z oltárfrgó lelkiismereti drámájáról. Ok h nyíltn nem is vllják be - elfogdják felkínált lkut, és belemennek várúr megöletésébe. Nem könnyű döntés ez, hosszs vívódás, tépelődés után jutnk el idáig, ez zonbn kimrd drámából. Mi pusztán zt látjuk, hogy már megtörtek, és csk másik bele-egyezésére várnk. Tuljdonképpen ért-hetetlen, hogy két esendő, de pozitív hősünket mi viszi bűnbe. Liszky és Miklós mindenesetre hllgtólgosn elfogdják z Ismeretlen férfi jánlkozását - ki egyébként Tolvy Bertlnnk, lefejezett Borbál öccsének dj ki mgát - és várják, hogy z megölje Krucsyt. Vártln írói csvrrl (újr említhetjük Dürrenmtt vgy kár Hernádi Gyul nevét is) z kció furcs véget ér. A várúr levéteti Tolvy" mszkját, és két férfi össze-nevet: Jól csináltd, Lukács fim... Jól Blázs József: A bátori dvent (nyíregyházi Móri cz Zsigmond Színház). Szigeti András (Liszky) és Bárány Fri gyes (Mi kl ós mester) (Csutki Csb fel v.) rászedtük ezeket." A htlom mnipulációs játékáról lenne szó? Egyrészt történik vlmi színpdon, másrészt felborulnk z eddig érvényes játékszbályok. Ezek után tudniillik megkérdőjelezhető, hogy Krucsy vlóbn hlált várj, és lelki békéjét keresve időzik bátori templombn. Lehet, hogy zsrnoki önkény játékáról vn szó. De mi z ok? Legfeljebb z unloműzés. Mi más indokolhtj, hogy Szbolcs vármegye első embere életre-hlálr megtréfálj két jelentéktelen lttvlóját? Két olyn embert, kik inkább félik zsrnokot, mint ellenségei. Megcsilln drbbn Németh Lászlót, Illyést, Sütőt idéző hitvitázó esszédrám lehetősége is, melyben elvek, emberi mgtrtások ütköznek kritikus történelmi helyzetekben. Liszkv és Miklós párbeszédei erre utlnk. Cskhogy nem tisztázódik viszonyuk hithez, htlomhoz és egymáshoz. Sekélyes filozofálásuk, üres pátoszuk ( Vjon megteremthető-e, hogy z igzság tisztességgel együtt éljen, hogy minden embernek egyformán jusson belőle?") és megbocsáthtónál ngyobb emberi gyengeségük érdektelenné teszi vitáikt". A vit zért került idézőjelbe, mert két hős szövegei gykrn egymásb csúsznk; nem különül cl két krkter, nem derül ki, mit vgy kit képvisel-nek. Végül előbukkn egy bármikor ktulizálhtó modelldrám kísérlete is, de nem túl meggyőzően. Címszvkbn: mnipuláció mechnizmus, erőszkos hittérítés, htlom és művész, béke és zsrnokság stb... Mindre utl z író, de csk utl. Látszólg ugyn csk Blázs József írását elemeztük, vlójábn Léner Péter rendezését is minősítettük. Ebben keresendő nyíregyházi elődás legfőbb hiányosság: megőrizte z írás minden jellegzetes hibáját. Túlságosn is korrekt, betűtisztelő, háttérben meghúzó-dó rendezés. A jellegtelenségig egyszerű, ugynkkor fennkölten ünnepélyes. Minden egyformán hngsúlyos - vgyis minden egyformán hngsúlytln. A rendező sem koncentrált rr, hogy megteremtse z elődás folytonos ívét, így színpdról sugárzó üzenet" sem más, mint: Íme, elkészült bátori pssió-oltár! Másodlgos közelizésben (zz lemondv rról, hogy z elődás közöl velünk vlmi fontost) cl kell ismernünk A bátori dvent értékeit. Az indítókép Tolvy Borbál lefejezésének felidézése mesterkéltsége ellenére is erőteljes és htásos. Ugynez mondhtó el záróképről. Lekerül lepel z oltárról, templomi áhítt körös-körül, béke szívekben, mindenki térdepel és imádkozik. A két kitszított" - vgyis művész és z eszelős, kik nem hiszik igzán ezt z erőszkos békét - többiektől elkülönülve, enyhe disszonnciát teremtve oldlt térdepelnek. Léner erőssége inkább z egyes képek megfoglmzás, mint folymt megteremtése. Csányi Árpád templombelsőként kiszélesedő tere szép és egységes, de nem segít z múgy is homálybn levő erőviszonyok tisztázásábn. Az pró szín-

26 házi cslásokt elfogdv is túl sok z ügyetlen képi-techniki megoldás: Miklós mester fából készíti z oltárt, sőt látjuk, hogy hullnk forgácsok, miközben már elkészült és színpdot benépesítő szobrok nem fából készültek; templomi jtók hngosn reccsenő tépőzárrl működnek - rosszul; készülő, mjdn leleplezendő oltár pedig mindvégig előttünk vn, láthtó, mindössze egy odvetett vászon tkrj. A legpontosbbn ruhák foglmznk (jelmeztervező: Vágó Nelly). Itt végre krktereket kpunk. Pontosn tipizál (pp, szegény művész, szolgáló), de típust meg is hldj. Jól példázz ezt Krucsy öltözéke. A kisvárdi várúr feleséggyilkos VIII. Henrik képében jelenik meg előttünk. (Nyilvánvló, elfogdhtó, sőt szellemes z utlás.) Súlyt d figuránk, jelenséget teremt. Kár, Gerbár Tibor játék szemben áll z egyszerűségre törekvő rendezéssel. Nem éri be típussl. Minth feszültséget, igzi drámát krn teremteni. Gőgös, dölyfös ngyurt - htlom minden koloncávl vállán - és szánlms, szenvedő embert. Külsődleges játékstílus disszonnciát teremt színpdon, többiek típusokt formáló, visszfogott lkításávl szemben. Szigeti András Liszky szerepében pontosn ábrázolj még toleráns, ktolicizmus erőszkosságát lig ismerő ppot. Egyértelműen jelzi, hogy Liszky niv, de már benne ágskodik későbbi zsrnok. Miklós mester szerepé-ben Bárány Frigyes, z Ismeretlen fér-fi lkjábn Viti András viszont típust néh összetévesztik klisével. Szándékuk nyilvánvló: előbbi kételkedő, tépelődő, kívülálló, néphez húzó, utóbbi titokztos, rvsz, sunyi, simulékony. De mindezt csk eléggé felszínes jelzésekkel, nem pedig belülről próbálják megteremteni. Hrtmnn Teréz nehéz helyzetben vn cselédlány vázltosn megírt szerepében. Megpróbál kontúrokt vázolni, de ezzel csk felerősíti szerep következetlenségeit. BÓTA GÁBOR A megszelídített Csokoni Az özvegy Krnyóné Veszprémben Különös drb Krnyóné. Rögtönzésszerű frisseségben vn itt egymás mellett éles sztír, vásári komédi, jellemvígjáték, népi bohózt... Mindez vlódi, zmtos nyelven, jóízű trágársággl ízesítve. Rgyogó nyelvi lelemények, kimunkáltság ötvöződik itt, szinte hányvetinek tűnő fordultokkl. A hányvetiség látszt pedig bból ered, hogy nem érzünk igzi drámi mgot. Színes figurák vonulnk elénk, pergő dilógusokt hllunk, de időnként minth megdöccenne" z egész. A drb sivár polgárosodó környezetben, egy boltocskábn játszódik, hová két pénzéhes svihákon kívül más vevő be sem téved. Senki nem érzi jól mgát ebben bolt-bolondokházábn". Mindenki vágykozik vlmire, ki férfir, ki nőre, ki pénzre. Mindenki roppnt nyktekert, körmönfont, kerülő utkon próbálj vágyit elérni. Cirádás, pergő szómágiávl próbálják leplezni vlódi szándékikt. Senki nem elégedett sorsávl, mindenki-nek vlhol félrecsúszott z élete. Unlms, kicsinyes, megnyomorított, komikus figurák élnek ezen sivár, eldugott helyen. Sivár szegénység, ngyzoló, élősködő kicsinyesség, külföldet mjmolás tárul elénk, ugynkkor minth mindez sját pródiáj is lenne egyben. Hátborzongtó megidézett vlóságkép, és még hátborzongtóbb kényszer-hppy end. Kétségtelen, hogy mű nem igzi" drám - bár például hárms egység betrtásár gondosn ügyel szerző. Erre egyébként bolt mint helyszín, hol mindenki könnyedén összehozhtó", kiválón lklms. A szöveg ngyon is színpdr vló, elevenen megírt, éles megfigyelésekkel, pergő dilógusokkl teli. Blázs József: A bátori dvent (nyíregyházi A művet ezúttl veszprémi Petőfi Móricz Zsigmond Színház) Színház elődásábn láthtjuk. Mi Díszlet: Csányi Árpád m. v. Jelmez: Vágó " Nelly m. v. Zene: Sáry László. Koreográfus: színpdr lklmzt rendező, Tömöry Timár Sándor m. v. Zenei vezető: Péter. Ez formul ideális esetben zt Tomsovszky Pál. Á rendező munktárs: feltételezi, hogy rendezőnek olyn átütő Várni Ildikó. Rendező: Léner Péter. erejű új koncepciój vn drb-bl Szereplők: Szigeti András, Bárány Frigyes, Gerbár Tibor, Hrtmnn Teréz, Viti kpcsoltbn, mit pusztán színpdi András, Hetey László, Ittes József, Kton eszközökkel nem tud érvényre jutttni, Zoltán, Tóth Károly, Hás Péter, Vikár ezért még drb szövetébe is belecsb, Krsz István, Fritz György. nyúl. Egyszerűbb esetben mű bizonyos kifejezései, mondti régiessé váltk, m már furcsán htnk, ezeket kell korrigálni. Ez esetben sem z egyikről, sem másikról nem volt szó. Tömöry Péter szöveghez nem ngyon nyúl hozzá, viszont több helyen dlokt iktt cselekménybe. Hogy dlok mikor szóllnk meg, bbn nem tlálhtó különösebb logik. Dlol Lázár Hozzánkjár úrról, zz Lipitylottyról, még mielőtt z megjelent voln, Smuk dlol boltos dolgáról, pedig ehhez nem sok köze vn, Krnyóné rögtön beléptekor szerelemről, mjd nem sokkl később z álmiról. A dlok kellemesek - Klák együttes munkáj -, de nem érthető, miért kerültek z elődásb. Drmturgii funkciójuk egyáltlán nincs. Elébe vágnk cselekménynek, ismétlik, értelmetlenül megszkítják. Például, mikor Krnyóné dühödten támd Lipitylottyr Boriskánk s z ó l ó levél mitt: Ezt, ezt érdemeltem én z úrtól? Ezzel jutlmzz meg z én sok szívességemet?"... Ezután elénekel egy dlt, melyben z előbbi indultok ismétlődnek. Ahelyett, hogy nekirontn Lipitylottynk, éne-kel, zt énekli, mit már z előbb elmondott. A jelenet értelmetlenül megszkd, feszültség csökken. A dlok elődásmódj különböző, hol mint egy könnyed bohózt kcgttó dlbetétjét, hol mint egy brechti példázt songját dják elő őket, ezzel is jelezve, hogy produkcióbn betöltött szerepük tisztáztln. Lssn rá kell jönnünk, hogy ezek dlok csk rr vlók, hogy leplezzék z elő-dás koncepciótlnságát. Jól ismert z z elődástípus, hol nem futj eléggé humorból, feszültségből, hát segítenek egy kicsit dlll, tánccl, és máris eltűnik z unlom, megoldtlnság. A zenétől, tánctól, dltól néző és színészek egyránt hngultb jönnek". Az elődásnk - zon kívül, hogy mindenki Erdélyből szármzó gúnyát visel (jelmeztervező: Füzy Sári) - nincs igzán koncepciój. E helyett ötletek tömegével vn tele, melyek többségükben multságosk. Élvezhető játék. A színészek kihncúrozhtják" mgukt, közönség jól szórkozik. Az elődás kellemességét fokozz még egy átírói lelemény". Keretjáték vn drbnk. Színészek érkeznek, és dlll, tánccl dják tudtunkr, hogy most eljátsszák történetet, mjd z elődás végén ugynilyen módon tpsr serkentik ngyérdeműt. Szeretnivlón elevenek, esendők. Ez z esendő szeretetreméltóság végig meg-

27 CSÁKI JUDIT Színház helyett színjátszás A Kár, hogy kurv Kton József Színházbn Csokoni Vitéz Mihály: Az özvegy Krnyóné (veszprémi Petőfi Színház). Jelenet z elődásból (MTIfotó - Ilovszky Bél (elv.) mrd z elődás folymán. Hiáb szövegben z erős sztír, itt mindenki kedves, szánnivló, szeretetre méltó figurává szelídül. Hőgye Zsuzsnn Krnyónéj sem gyűlöletes vén özvegysszony, hnem egy prádézó, még igencsk ereje teljében levő kívántos, friss sszonyság. Férfiéhsége ngyon is indokolt. Ez felfogás egy újfjt drbértelmezést igényelt voln, rendező zonbn ezzel lehetőséggel nem élt, így ez értelmezetlen ötlet mrdt mikor Lipitylotty végképp fképnél hgyj, egy seprűt nyom földön vergődő Krnyóné kezébe. Agyő, nynyus. " H ő g y e Zsuzsnn fekszik földön, birizgálj, csiklndozz sját rcát. Felugrik, szeme csillog, széttárj krját, muttj seprűt, rátámsztj fejét, mindkét kezével mrkolj. Mg z elhgytottság. Körültekint, kezdi élvezni helyzetet, dlr fkd: Mind elmentek, mind itthgytk kényére búbántnk. " Egyre jobbn élvezi, közben szenved, evez seprűjével dl ritmusár. Időnként össze-roskd, ráomlik seprűjére. Borisk szerepében Csák Zsuzs olyn tűzrőlpttnt operett-szubrettet játszik, ki mindig hhoz húz, kinél több hsznot szimtolj. Ugynúgy jó neki mindkét gvllér, mint Krnyónénk. Lipitylotty (Szélyes Imre) erős, öblös hngú, hódító bik. Szrvt és hosszn lelógó csíkos frkt is visel, hogy még vígjátékibb legyen. Tipptopp (Bki László) nál sokkl lcsonybb, véznább, és mikor leszedi jócskán rággtott frncusmódit" - hátul gombolós kbáttól nykábn lógó képkeretekig és fülében lógó krikáig egész emberi lesz. De inkább egy csvros eszű insr emlékeztet, ki minden helyzetben feltlálj mgát, sőt még csvr is egyet történeten. Smu (Blogh Tmás) egy hisztériás, enyhén bugyut, figyelő tekintetű gyerekfelnőtt, ki úgy beleéli mgát hisztériás játékib, hogy z elődás végén ő is segít z öldöklésben, kitűnően vlósítj meg Tömöry Péter ötletét. Kuruzs (Bkody József) jól hozz megkeseredett, okos, mindentudó lerongyolódottságot, eközben időnként ő is táncr perdül..1 Tündér (Drás Lén) feloldj,. múgy sem túl ngy feszültséget. Különböző játékstílusok, játékmódok élnek itt egymás mellett, egységes rendező elv híján. Így ez elődás szétzilálódik. Minden vígjátéki kellék dott, csiricsáré, eltúlzott öltözet, kergetőzés, dulkodás, csók, féltékenység, összeveszés, kibékülés, elváltozttott vicces " hngon vló beszélés, bizsergetőnek szánt utlások nemi ktusr, röhögtetőnek néhány trágár szó. Mindez megfelelőképpen dgolv. A szövegből viszont állndón zt kellene éreznünk, hogy itt vlmit mélyebben is megmuttnk nekünk. Nos - erről nem derül ki, hogy micsod. Ngy áltlánosságbn prodizálják képmuttást, külföldet mjmolást, fukrságot... De nem érezzük figurák mi megfelelőjét. Igy z könnyed szórkozás, mit kpunk, időn-ként tehertételként mgán hurcolj drb keserű, bonyolultbb vlóságát. Ötletekkel telezsúfolt, zenés-táncos vidámságot kptunk, melyhez Csokoni csk ürügy. Csokni Vitéz Mihály: Az özvegy Krnyóné és két szeleburdik (veszprémi Petőfi Színház) M i színpdr lklmzt és rendezte: Tömöry Péter. Díszlet: Szkácsi Márt m. v. Jelmez: Füzy Sári. Drmturg: Boross László. Koreográfus: Erdélyi Tibor m. v. Zene: Klák együttes. A rendező mnktárs: Perlki Ilon. Szereplők: Dévi Péter, Hőgye Zsuzsnn, Blogh Tmás, Csák Zsuzs, Három-széki Péter, Bki László, Szélyes Imre, Bkody József, Drás Lén. Lehet elmélkedni és vittkozni is zon, hogy drámirodlom Shkespere nevű zsenije mennyire szorított háttérbe sját kortársit; s ennek következtében vjon nem érdemtelen-e z mulsztás, mit korunk színház ezeknek kortársknk mellőzésével elkövet. H elfogdjuk, hogy színházbn egyetlen dolog jelenti z igzi sikert, s ez pedig bemuttott drb s belőle született elődás művészi hitele és ereje kkor feltehetően z ngol reneszánszból Shkespere-t kell játszni. Hiszen h kortársk legjobb műveit vesszük is sorr, némi ruglmssággl bizonyosn megállpíthtó, hogy Shkespere pártlnul gzdg életművében megleljük bennük tlálhtó művészi üzeneteket ", esetleg jobbn, többet, elegánsbbn, tisztábbn. I-l viszont úgy gondolkodunk, hogy Shkespere-műveket keretező életművek gzdgbbá és színesebbé teszik képünket rról korról, tlán mgáról Shkespere-ről is, vgy úgy, hogy z esetleg mélttlnul elfeledett, mert önmgukbn szintén tehetséges lkotók legjobb műveinek újrfelfedezése fontos kulturális misszió - kkor helye vn ezeknek drámáknk m színpdán. Vlószínűleg z utóbbit válsztott Kton József Színház. S mivel kérdést teoretikusn elég nehéz - és tlán igzságtln - eldönteni, ismét csk od lyukdunk ki: mg z elődás hitelesíti vgy sem - döntést. John Ford drbj, Kár, hogy kurv még őrzi reneszánsz drám sok vívmányát, nnk ellenére, hogy már z Erzsébet-kor után, Sturt-érábn, egy gondokkl, feszültségekkel teli, forrdlom felé trtó országbn született. Ugynkkor nem sorolhtó be reneszánsz drám mrkáns irányzti közé; vlhol közöttük bolyong, merítve ezt-zt különböző törekvésekből, lkotókból. A népi trdíciókból kinövő ngol reneszánsz drámtípusr utlnk például Ford drbjánk vígjátéki száli; nnk ellenére, hogy z osztályhelyzet

28 fertőző testvérpár jelleme mrd homályos, illetve keverednek bennük z egymástól elütő, egységes egésszé nem lkuló vonások. Alig tudunk vlmit róluk cselekedeten kívül. Tuljdonképpen közönségnek nemigen vn módj rr, hogy sját mg ítélje meg vgy el fitl párt; tudomásul veszi műben bekövetkezett ítéletet. Ez - nyilván szándékos - megoldás z író részé-ről zzl szükségszerű következmény-nyel jár együtt, hogy cselekmény fő vonl lehetséges jelentősége lá csúszik. Ezt s z esetleges egyéb hiányokt pótolván sok egyéb szál, lk jelenik meg drámábn. Szerepelnek olszos nemesi bonyodlmk; csták lány kiházsítás körül; ngybácsi-unoköcs vit; kérők felvonulás; egy shkespere-i djk; kikpós feleség cspodár szeretője elleni bosszúj; kikpós feleség férjé-nek álrcos és sunyi bosszúhdjárt; hmvs unokhúg líri-komikus szerel-mi románc; letrgikus-cinikus igzságosztás drám végén, jócskán klszszikus veroni herceg szintje ltt. John Ford: Kár, hogy kurv (Kton József Színház). Gobbi Hild (Putn), Cserhlmi György (Vsques) és Blky Géz (Sornzo) (lklády László felv.) szigorún másról árulkodik. A kissé infntilis, de igzábn nem is olyn ostob Bergetto - és hozzá idomuló ins, Poggio trtoznk ide - játék, tiszt, természetes élet, gyermeki ösztönök tmoszféráját hozzák műbe, bár némileg nehézkesen épülnek be drám fő vonláb. Erre utl z is, hogy Bergetto végül is tévedésből, értelmetlenül hl meg, játékosn, mellékesen, úgy, milyen ő mg. A másik vonl, klsszicist hgyományokt folyttó drám kevésbé bizonyult termékenynek és színpdi értelemben htásosnk z ngol reneszánsz tetőpontján. A kettő összefogásár elméletileg törekvő szerzők pedig - kiket university wits" néven emlegetünk néh vlójábn nemigen tudnk teóriából életképes művészeti irányztot gyártni". Végül is esetlegesen keveredtek különböző elemek - Fordnál is. A Kár, hgy kurvábn reneszánsz jellegzetes felszbdultság túlfűtöttségben, már-már fülledt, fojtott tmoszférábn vn jelen. Mindz, mi reneszánsz világotrengető vívmány volt, mindjárt kitermelte sját végletét is; ennek pedig - dolog természetéből fkdón - leginkább drámákbn vn nyom. A felszbdult érzelmek iszonyú erejű szenvedélyekbe cspnk át, test, testiség megjelenése buj cspongásb. A győztes szellemi-érzelmi szbdság-hrc önmg ítélőszéke elé vonul, hol bíró helyén z erkölcs" üldögél, mg zűrzvros voltábn. A testvérszerelem - melyről Ford drbj is szól - részben elvesztette tbujellegét, bevonult z irodlomb, de nem leglizálódhtott. Változtlnul kihívt z egyház, vllás erőteljes tiltását - mi művészetben zonmód gyengének bizonyult, mihelyt vllás pozíciój megrendült. A társdlom és z erkölcs tiltás él ugyn - de már nem művészi ábrázolásr, hnem tettre mgár vontkozik. Nem zárj ki, nem tgdj el - hnem megbünteti bűnös vérfertőzést. Ford drámírói dilemmáj ebből fkd: kívülről eleve dott büntetést és trgikus végkifejletet belülre, kpcsolt körébe kell beépítenie. Olyn párnk kell vérfertőzést elkövetnie, kiket nem pusztán és igzságtlnul társdlom, hnem sját emberi gyengeségük vgy más vétségük is trgikus végre ítél. Ebből zután fkd némely írói bizonytlnság. Éppen főszereplők, vér- A Kton József Színház elődás nyitv hgyj mű összes kérdését, megoldtlnul hgyj összes problémáját. H érthető, hogy Zsámbéki Gábor rendező sját htáskörében" nem válllkozott cselekmény szálink összerendezésé-re, egymáshoz igzításár, súlypontozásár, z indítékok, érdekszférák plsztikus bemuttásár, s rr sem, hogy mg korábn tlán szükségszerű írói elngyoltságokt fő kérdést illetően rendezőként pontosíts - kkor érthetetlen, miért válsztott ki ezt drbot. Akdht fentiekre válsz - hlvány sejtés, pró gynú inkább. De lényege már nem z ngol reneszánszbn, nem is drbbn rejlik, hnem Kton József Színház közelmúltjábn és jelené-ben. Ebben színházbn rendezők és színészek nem vezették be mindenütt szokásos társultmegosztást: itt nem fő-és mellékszereplők, hnem színészek dolgoznk. (Elég tlán Benedek Miklós néhány szvs inslkításár utlni Tudós nőkben.) Mintegy cserében: minden színésznek jog és kötelessége, hogy z úgynevezett kis szerepekben is fntázigzdg, precíz, jól kidolgozott lkítást nyújtson. A sok színészt fogllkozttó elődásokbn éppen ezért megsok-

29 szorozódtk z egyéni értékek; munkmódszer bizonyított érvényességét. Tuljdonképpen bizonyítj most is. Csk... Ez koncepció - és gykorlt feltételez egy jó drbot és nnk mrkáns és mindenki áltl megértett rendezői értelmezését. Mindenkinek tudni kell ugynis, hogy többiekhez képest hol helye produkcióbn, egyéni lkítás meddig terjedhet úgy, hogy lpvetően z egészbe illeszkedjék, nnk htását segítse. Ford drbjánál, úgy látszik, z legfontosbb, hogy sok jó színésznek nyílt ismét lklm tudását megmuttni. Azt tudást, mit mi, nézők már ismerünk. Pontosn zt. Nem kényszeríti őket senki és semmi, hogy eszközeiket, jól ismert képességeiket ezúttl más rend-szer és gondolt jegyében átcsoportosítsák, és új színt, új minőséget keverje-nek ki belőle. Kis túlzássl minden szereplőről meg lehetne mondni, melyik elődásból lépett át K á r, h op p kurváb. Remélhetőleg nem tévedés, h ezt így, hogy vn - nem pusztán rendező, hnem elsősorbn drb nykáb vrrjuk. A htásmechnizmus következőképpen lkul. Az, mit ezek színészek tudnk - egyenként és együtt -, változtlnul sok és változtlnul meggyőző. H pedig meggyőző, szerencsés esetben nem színész színész voltáról győz meg, hnem éppen zt felejteti cl velünk. Azz: nnk figuránk z elődásbeli hitelességéről győz meg, kit játszik. Most viszont színészi professzionizmus látszik mindennél erősebben szín-pdról, h úgy tetszik, csup civil" erény, már mi művet illeti. Minden színész pusztán rról gy őz meg: ő változtlnul ngyon jó színész. Felemás dolog mindezt épp Kton József Színház társultáról elmondni, hiszen itt rendszerint ennél többet, máshol többnyire ennél kevesebbet kpnk nézők. Hngozzék dicséretnek puszt ténymegállpítás: mi máshol kiemelkedő csúcs - itt mérce, miből nem szbd engedni. Ngy elégedetlenségünkben tehát zt végezzük el, mi elvégezhető: megnéztük, ki hol trt ebben társultbn. Rjhon Ádámot indiszponált állpotábn láttuk viszont, sok jó lkítás után. Bonventur szerzetesként kenet-teljesen öblögetett, szónokolt, nem túl ngy belső meggyőződéssel; feltehetően nem döntötte cl mgábn: irigyli vgy szánj bűnös vérfertőző Giovnnit. Udvros Dorotty (Annbell) és Dörner György (Giovnni) Kár, hogy kurv című elődásbn (Fábián József felv.) Láthtón legkisebb erőfeszítés nélkül hozt egy szerzetesi sblon körvonlit meg is elégedett vele. Dörner György és Udvros Dorotty vérfertőző testvérpár szerepében kissé fádn élik meg történetet. Tuljdonképpen csk álldogálnk kvrodás közepén, s minth hirtelen fellángolásból tennék, egymásnk jándékozzák mgukt. Mert unják többieket, mert idegesíti őket külvilág", s mert Dörner Györgynek igencsk gusztus támdt... Egyetlen jelenet vn mindössze, hol másról is szó esik: kölcsönös szerelmi vllomás, mjd színpdilg szépen megoldott eskütétel; de mit mondnk, sem előtte, sem után nem igzolódik. Udvros inkább hgyj mgát elrgdni; Dörner pedig elsősorbn birtokolni krj húgát. Ó, leglább ezt végig is viszi, z elkövetkezőkben ez látszik tettei egyetlen hiteles mozgtójánk, ebből fkd bosszú, rgszkodás, minden. Mi szemmel nézve ez kpcsolt nem elsősorbn vérfertőzés ténye mitt ítéltetik hlálr, hnem belső őszintétlensége, trtlmtlnság, erőtlensége mitt,\ szexuális összetrtozáson kívül más egymás felé hjtó erőről múgy sem esik egyetlen szó sem. Kettőjük közül Udvrosnk vlmivel könnyebb dolg. Egyrészt fölényesen, félkézről" tudj zokt z esz-közöket, melyekkel kezdetben árttlnságot, később állhttosságot, mjd önfeláldozást mutt. Másrészt senki nem kényszeríti rá, hogy mást vgy többet is tegyen. Szellemes, színes, eszközei-ben kiforrott színésznő most is - csk ezt nem most tudtuk meg tőle. Dörner kénytelen végletesebb helyzetekben is játszni. Elvben színesebb lehetne - gykorltbn mégis egyszínű. Már-már mániás belső fűtöttséggel játssz végig különböző szituációkt tlán ezt szerepet mégse rá kellett voln osztni. Shkespere-nél is lehetne djk Gobbi Hild. A kissszonyát vd rjongássl imádó, féltő, óvó öregsszony mindig minden helyzetben z életre szvz: mikor testvérek szerelme ígéri zt, kkor rr, mikor világ másképp fordul, kkor egy másmilyenre, mikor felbőszült és átvert férj ins kínálj ngyon is megfoghtó életet, kkor rr. Gobbi rengeteg pró színnel, könnyedséggel, természetességgel mutogt-j sját fordulásit igzán kedvtelve nézi z ember.

30 Akárcsk Gáspár Sándor és Bán János kettősét, gyermeteg Bergettót és cscsk insát. Akár Gáspár jól ismert mozgásficmát, kár Bán lábit fonogtó, tátott szájjl bólogtó jutlomjátékát" nézzük, kár gondosn egymáshoz koreogrfált, krobtikus ügyességű gykorltikt - ismét élvezzük mindegyiket. Minth Stílusgykorltból ugrottk voln át ide néhány jelenetre: megint csk profin csinálták ugynzt, mit már láttunk tőlük. Cserhlmi György Vsquest, férjül vett Sornzo szolgáját játssz, intellektuális-fölényesen, szellemes megoldásokkl, változtln fiziki ügyességgel. Részint szerepe jobb és hálásbb többi-nél, részint ő mg is z - lehetőség nál se mrd kihsználtlnul. Se poén. Sornzót, helyből" fölszrvzott férjet Blky Géz játssz. Máshonnn ismert kitűnő komiki képességeivel vegyítve elsősorbn molyn reneszánsz dúvdr" veszi figurát, lposn elgybugyálj Udvrost, mikor rájön z áldásnk egyáltlán nem nevezhető gyermekre. Blky hízeleg, ordít, tombol, rvszkodik - mikor mi következik. Nem téved. Egyénire sikeredett, ügyes lkítás bíborost játszó Végvári Tmásé; minden poént kihsználó krkter Sinkó László. Kellemesen üde és váltni is képes Csonk Iboly z unokhúg szerepében; jó játék bár z egészben egy külön hetét - Ronyecz Máriáé. Önmgábn kellemes és szórkozttó bumfordi Grimldit lkító Eperjes Károly is, éppúgy, mint fifikás, prtvonlról szurkoló Helyey László és mellőzött szerepre kárhozttott Kun Vilmos is. Teljes névsor. Egyenként tehát sen-ki nem kárhoztthtó z egészében mégiscsk felemás, kissé unlms estéért. Nem tehet ról El Kzovszkij sem, ki sok munkát dó és némileg elterelő sszociációjú díszletet és üdítően színes ruhákt tervezett szereplőknek. John Ford: Kár, hogy kurv (Kton József Színház) Fordított: Vs István. Drmturg: Fodor Géz. Díszlet, jelmez: El Kzovszkij m. v. Szcenikus: Rétflvi János. Zene: Jeney Zoltán m. v. Rendező: Zsámbéki Gábor. Szereplők: Rjhon Ádám, Végvári T- más, Blky Géz, Kun Vilmos, Sinkó László, Eperjes Károly, Dörner György, Gáspár Sándor, Helyey László, Cserhlmi György, Bán János, Udvros Dorotty, Ronyecz Mári, Csonk Iboly, Gobbi Hild. RÓNA KATALIN Cui prodest? A bolond Mdách Színházbn A Mdách Színház szívesen tesz eleget z újdonságokr vágyóknk. Különösen, h világsikerre hívhtj föl figyelmet. H elsőként vgy leglábbis egyik elsőként muttht be kontinensen Brodwysikert, londoni sikert. Így volt ez vlóbn rngos Mcskák eseté-ben, s így most, legújbb bemuttój, A bolond esetében. Hogy ztán kül-honi hír, eredmény hogyn válik be mgyr színjátszásbn, z már más kér-dés, z már egy elődás tnulság. Mindenesetre válllkozás, gyorsság és vlószínűsíthető ksszsiker szempontjából, bizonyár lényegi. Ez utóbbi hitelesítheti zt z elgondolást is, miszerint jellegénél, szereplőszámánál, színhelyénél fogv nyilvánvlón kmr-drbot társult nem kmrszínházbn, hnem ngy Mdáchbn tűzte mű-sorár. Ungvári Tmás drám jánlój, fordítój és hzi színpdr lklmzój ötszáz elődást ígért neki, A bolond lányhoz hsonló sikerszériát. Mindezt természetesen csk z idő és közönség hitelesítheti, döntheti el. Mindenesetre mgyr színpdon megvlósult szerzővtás igényli bemuttást, z odfigyelést. Tom Topor 1938-bn született Bécsben. Csládj egy évvel később Londonb költözött, hogy onnn mjd' egy év-tized múltán z Egyesült Állmokb telepedjen tovább. A fitlember, nnk ellenére, hogy érdeklődése egyértelműen z újságírás és színház felé csábítj, 1961re elvégzi műszki egyetemet. De drámírás vonzás olyn ngy, hogy elvégez egy drámi kurzust is. Elsődlegesen újságíróként tevékenykedik, 1974 ót ismertek drámái, melyek sorábn A bolond volt z első. Ht évvel később, több más színpdi lkotás után, ismét A bolondot veszi elő. Átdolgozz, s így bemuttják Brodwyn. Abbn z esztendőben elnyeri vele Best ply, legjobb drám díját. A bolondot 1983-bn tűzte műsorár londoni Whitehll, s rövid időn belül ( Pesti Műsor tnúság szerint: két npr rá) Mdách Színház válllkozhtott bemuttásr Ungvári Tmás nyelvi leleményekben gzdg, hely szelleméhez pontosn igzított fordításábn. Hogy miért kell mindezt ilyen részletesen elmondni? Mert végül is mindez egy olyn drám érdekében történt, mely z meriki átlg drámtermés-ben négy esztendeje vlóbn legjobb-nk" minősülhet, ám sem gondoltiságábn, sem mondnivlójábn, de még csk megfoglmzásábn, netán szín-pdr állítás lehetőségeiben egy vlóbn jeles női krkteren kívül semmi meg-kpó, mgávlrgdó újdonságot, különösséget, rnytrtlékot nem hordoz. A drám lphelyzete egyszerű. A jó csládból vló lány, kit megviselt szülei válás és nevelőpjánk jótékonykodás, miután mg is elvált férjétől, prostitúcíór dj fejét. Minden tökéletesen megy, mígnem egy npon, feltételezhetően jogos önvédelemből megöl egy férfit. A törvény előtt kellene felelnie tettéért, ám tárgylás helyett átszállítják börtön elmegyógyintézetébe, hogy rá-bizonyítsák, beszámíthttln, s ily módon nem felelős tetteiért. Az ügy így eltussolódnék, lányt minden v l ó s z í nűség szerint z elmegyógyászt örökre kivonná forglomból". És soh nem derülne fény Cludi elzüllésének csládi okir, hátterére, gyilkossá válásánk körülményeire. S hogy ez kinek lenne jó? A csládnk? Cui prodest - kinek érdeke? Erről szól Tom Topor drámáj, mely z elmegyógyintézetben kilkított tárgylóteremben, z elmebjt megállpító és bizonyítni próbáló tárgyláson mu-ttj meg mondj el történetet, z eseményeket. Ngyon is lssn, nehézkesen indul el játék, bomlik ki históri. A szándékoltn késleltetett megértés, h fokozz is kíváncsiságot, nincs ránybn nehézkességgel, z elnyújtott bevezetés sttikusságávl. Ez sttikusság sjnos drám egészére jellemző. Hiáb könnyednek erőltetett társlgás, hiáb egyegy vlóbn feszes és pergő kérdészuhtg védőügyvéd részéről, hiáb pszichiáter szkértő már-már nevetségességig ostob, megrögzött vllomás, drám jellegénél fogv állóképszerű. Írój ugynis nem tudj eldönteni, nyilvánvló összecspásokbn vgy lélekben, bensőben mutss-e meg drámi konfliktust. Pontosbbn: pszichológii motiváció vgy törvényszéki küzdelem fontosbb-e számár. Kérdésföltevése lelki motivációt vlószínűsíti, ám ennek minduntln gátjává lesz hosszdlms előkészítés.

31 A drám egyetlen tétel illusztrálásár válllkozik elszántn, rr, hogy megmutss z meriki társdlom és áltlábn egyfjt kispolgári életform, szemléletmód jellegzetes presztízs-téboly betegségét, mindent látsztért" hitet. S benne megvásárolhtóság eszményét gyermekkortól felnőttéválásig. S mindez legkevésbé sem lenne bj, h meglehetős bnlitásokt kevésbé sztereotíp figurák hordoznák. H egyénibb lehetne z ny és nevelőp, z ügyész és védőügyvéd, h nemcsk szemlélő kísérője lenne pernek bíró, h kevésbé tipikusn ábrázoltr krná formázni pszichiáter lkját. Am sztereotípiából Tom Topornál csk sztereotípi következik, míg el nem jut boldog végkifejlet ugyncsk könnyzcskókr htni kró és htni tudó kibontásáig. Mindz, mi ezen tárgyláson kiderül Cludiáról, csládról, környezetről, társdlmi elvárásokról, törvény mechnizmusáról, z orvostudományról, z vlójábn csk körülírj helyzetet. Lelki mélységeket igyekszik muttni, ám közben, miután öntörvényétől kényszerítve minduntln vissztér ennek tárgylásnk tétjéhez, vlójábn egyiket sem képes teljességében föltárni. Sem tárgylás jelenvlóságánk problémái, sem pszichológii motiváció kérdései nem jelennek meg igzi súlyukbn. A kérdések sokkl inkább feleselnek egymásr, mintsem felelnek. S ezért, zon túl, hogy igzán kíváncsik vgyunk z indítékokr melyek múgy viszonylg könnyedén áttekinthetők, még inkább némi logikávl és elszántsággl kiókumlálhtók nincs komoly tétje bizonyítási eljárásnk. Még hogynj, kérdésföltevések mikéntje sem okoz-ht igzi megrendülést. Mindzonáltl Cludi jelenléte, várkozó helyzete, mjd hrmdik felvonásbeli sjátos önbizonyítási eljárás ngyszerű színpdi lklmt kínál egy színésznőnek. S Mdách Színház válllkozás, mivel Schütz Ilánk megteremtette ezt z lklmt: méltánylndó. Szirtes Tmás rendezése jeles cspt irányításábn lig válllkozik többre, mint színpdi helyzet megteremtésére, összefogásár. Kétségtelenül nincs is sokkl többre lehetőség, hiszen, h már eldöntetett, hogy színhelyét tekintve is kmrprodukciót ngyszínpdon dják elő, múgy sem tud mit kezdeni z kcióbn lig megnyilvánuló eseménysorrl. Megpróbálj úgy elhelyezni színészeit, hogy betöltsék" képet. Ezért Tom Topor: A bolond (Mdách Színház). Székhelyi József (Frnklin Mcmilln) és Schütz Il (Cludi) (lklády László felv.) kényszerül bíró színpd oldlánk mgsáb, honnn bár nyugodtn szemlélődhet, figyelhet, ligh vn lklm psszivitásból, már-már sttiszthelyzetből kimozdulni. S ezen lig segít Vyer Tmás minden különösebb elképzelést, környezetábrázolási szándékot nélkülöző díszletterve. A színészek szinte kivétel nélkül pontos figurát teremtenek. Korlátolt beszűkültségében risztó Sztnky István pszichiátere. Bájosn rfinált, elszántn htározott, bölcsen csvrosgyú Huszti Péter védőügyvédje. Székhelyi József okosn, hite-feldt szerint igyekszik vád hálójáb keríteni bolondnk kikiáltott lányt. Némethy Ferenc teljes psszivitásr kárhozttv éli végig játékot. Humnn Péter né-hány jól ismert humnniádávl" már-már groteszk-komikussá teszi nevelő-p figuráját. Tlán túlontúl meriknizált nyeglére sikeredett főiskolás Jkb Tmás őrmestere. Az áltlm látott elődásbn Gombos Ktlin játszott túl trgikusr mgáb roskdó ny szerepét. És Schütz Il. Tehát z ő kedvéért érdemes volt. Ahogy először berohn, minth vlóbn bolond lány lenne. Ahogy figyeli-hllgtj vllomásokt komolyn jegyzetel, föl-fölcsttn. Ahogy belülről mégis gyermeki szere- tettől vll, mikor nem engedi, hogy nyját fggssák. Aztán egy vártln gesztus megvetett" nevelőp felé. Micsod árulkodó, mélyről fkdó pillntok személyiség kibontkozttásánk vllomási. Nem mrd, nem mrdht észrevétlen egy pillntr sem. Övé játék mindvégig. S mikor sor kerül vllomásár, olyn színészi teljességgel, jelenlétnek, megélésnek olyn hitével teremti meg Cludi lkját, hogy zzl érvényességet szerez z elődás egészének. T o m Topor A bolond (Mdách Színház)) Fordított: Ungvári Tmás. Díszlet: Vv er Tmás. Jelmez: Felki Anikó. Rendező: Szirtes Tmás. Szereplők: Schütz Il, Huszti Péter, Sztnky István, Humnn Péter, Pásztor Erzsi, Székhelyi József, Némethy Ferenc, Jkb Tmás f. h., Pusztszeri Kornél f. h.

32 KOLTAI TAMÁS Értelmiségi csömör Albee-drám Nemzeti Színházbn A Nem félünk frkstól ktuálisbb drám, mint vlh. Az értelmiségi ktzenjmmer kigyűrűzött" z meriki egyetemi kisváros, New Crthgo fli közül. E flk mögött kevésbé érezzük immár Strindberg szellemlkját, z O'Neill-féle leszámolást z meriki álomml vgy Tennessee Willims pszichoptológiás hőseinek árnyékát. Nem is George és Mrth héj-nász mrdt legérdekesebb, hnem humánus értékeknek z trgikomikus devlválódás, mi Albee drámájánk megszületésekor, húsz évvel ezelőtt még nem volt nnyir nyilvánvló, mint m. Nick-féle tlétlktú, jó fogú krrieristák mindig voltk, de biológi" fölénye történelemmel" - nyers erőé frusztrált gondolkodássl szemben zót" bljós méreteket öltött. Most már nemcsk rról vn szó, hogy George, ki történelem tnszéken vn, de soh nem fogj átvenni történelem tnszéket, egyéni vereséget szenved. A vereség egyetemesebb. F l tetszik, történelmibb. Lehet, hogy csk Gábor Miklós George-lkítás teszi. Gábor idősebb szerepénél- George negyvenht éves -, és hosszú idő után most először nem érez-ni játékábn zt kmszos vonást, mi mindig fitlbbnk muttj színpdon vlódi koránál. Érdekes, hogy mikor 1967-ben Mdách Kmrszínházbn Albee: Nem félünk frkstól (Nemzeti Színház). Gábor Miklós (George), Vss Év (Mrth), Sár Berndette (Honey) és Trokán Péter (Nick) (lklády László felv.) játszott George-ot, túl fitlnk érezte mgát szerephez. Úgy vélte, hozzá kell öregednie, holott csknem egykorú volt vele. Belsőleg zonbn még Hmlethez állt közel; időben sem került messze tőle. Túl ngy volt szkdék Hmlet világfájdlms első cslódás és George kiábrándult szkepszise között. Mostnr vlhogy beleérett" vgy inkább belekeseredett szerepbe. Az George, kit játszik, minth önként válsztná z outsiderséget. Nem frusztráció, hnem megvetés vonási lkították érdescinikusr z rcát. Az intellektuel önsorsrontó lázdás ez. George, hogy Gábor játssz, nem kér Ppsi"-féle előmenetelből, még h ennek történelem tnszék is z ár. Amely most már soh nem lesz z övé. Ez George túl vn zon - nemcsk kor, hnem belső állpot mitt -, hogy

33 változtsson z életén. Az lkítás itt eldönti drbot. Albee drámájánk ngy kérdése - függöny legördülése utánr mrdó kérdés -, hogy z ördögűzés éjszkáj, miként szerző nevezi, megtisztulást hoz-e Mrthánk és George-nk, vgy z utolsó illúziójuktól fosztj meg őket. A kérdésre felelni csk z egész elődássl lehet. Mrsán János rendezését letisztult rány- és formérzék, biztos szkmi tudás, már-már klsszicist" nyuglom jellemzi. Meggondolndó zonbn, hogy Nemzeti Színház tágsság kedvez-e drbnk. A feszültség ebben ngy térben könnyebben kioldódik játékból, mint mondjuk Várszínházbn. Albee színházához hozzátrtozik, hogy egy kicsit feszélvezzen bennünket szereplők lelki lemeztelenedére. A Nemzeti tágs nézőterén viszont módunk vn rá, hogy kivonjuk mgunkt konfliktusból, homályb burkolózzunk, távolság fedezete ltt hűvös nyuglomml nézzük bizrr eseményeket. A színház helyválsztás" mellett két érv szól. Az egyik, hogy I levesi Sándor téri épület repertoárj jobbn rászorul följvításr, másik, hogy Várszínház színpdát csk fortélyos eszközökkel lehet nturlist enteriőrnek bedíszletezni. A Nemzetiben Csikós Attil megküzd méretekkel; elegáns szlonj lkályosságot és bensőségességet sem nélkülözi. Egy kicsit zonbn személytelen ez lkás, lkásberendezési mgzinok áltlánosságát inkább tükrözi, mint Mrth és George egyéniségét. A játék kétségtelenül ehhez díszlethez igzodik. Közelebb áll társlgási drámákhoz, mint Strindberg vgy O'Neill szelleméhez, miből vétetett. Ez nem hib, sőt többé-kevésbé tör-vényszerű, hiszen utltm rá, hogy mg mű is időközben eltávolodott eredeti jelentéskörétől. Számolni kell zonbn következményével; zzl, hogy z elődás veszít dinmikájából, bizrrságából, humorából - egyhngúbb lesz. Az intellektulizmus, gondoltiság oltárán föl kellett áldozni játék színeit. Más szóvl ez kulturált Albee-interpretálás szelídebb, legömbölyítettebb, kiegyenlítettebb, mint hogy szövegolvsás lpján elvárhtnánk. Hiányzik belőle z egymás húsáb tépők vd kegyetlensége. Ez értelmezési kérdés, és z elődásbn nem tlálhtó olyn mozznt, mely ellentmondn z lpkoncepciónk. Mrth és George egymáshoz törődött házstársi rutiniék, kik- ben minden kján játékszenvedélven átsüt z összetrtozás líráj, sőt melegsége. Vss Év és Gábor Miklós lkításábn kpocs erősebb szétfeszítő erőnél. Kevésbé szolgálttják ki egymást gesztusokkl, mint mennyire szövegükkel kénytelenek. Nem játsznk rá játékr, ellenkezőleg, csillpítják, humnizálják köztük levő feszültségeket. Minth zt érzékeltetnék, hogy ez z intimszférát felborzoló immorlitás" még mindig sokkl emberibb nnál, mint z, mi elől kisded játékikb menekülnek. Külső megjelenésük is ezt hngsúlyozz. Vss Év Mrthájábn nincs semmi lomposság, elengedettség, sokkl finombb, intellektuálisbb megírt figuránál, és Gábor Miklós is összeszedettebb nnál George-nál, kit Albee drámájából ismerünk. Egymásnk játsznk, nem egymás ellen. Ez föltételezné, hogy Honeyt és Nicket ironikusbbn lássuk. Nem így történik. Trokán Péter Nickje mg jól szbott biztonságérzetével kevésbé ellenszenves, mint képzelnénk ; még némi jóindult is munkál benne, mikor megpróbálj rábeszélni George-ot és Mrthát, hogy legyen" még egy gyerekük, S ehhez jóindulthoz nem férkőzik z ostobság árnylt. Sár Berndette Honeyjánk libság is megszelídül kissé; hogy részegségében elkotyogj kis bortuszmchinációit, inkább ridt, mint idétlen. S voltképp Mrth és George is z. Az utolsó illúzió elvesztésének hjnlán rá kell jönniük, hogy nincs menekülés. Hzugságok és dlocskák nem segítenek. Igenis, félnek vgy inkább szorongnk bennük levő ürességtől, mit mind közönségesen elidegenedésnek nevezünk. NÁDRA VALÉRIA Kék mdár disco-bár M e t e r l i n c k Thá li Szí nház bn Kár voln tgdni: rossz előérzettel fogdtuk hírt, hogy z 1961-es tisztes bukás után ( Jóki Színház kkori bemuttóját kritik udvris fnvlgássl, közönség értetlenül és untkozv fogdt) újr bemuttják százd elején divtos szimbolist drám leghíresebb lkotását, 1 kék mdárt. Szerzőjének, z 1911-ben Nobel-díjjl kitüntetett Murice Meterlincknek npjinkr tlán legporosbb, legvíttbb drbját. Tegyük e jelzett fenntrtásunk mellé rögtön megkönnyebbülés jelzését: Tháli Színház elődás kellemes meglepetés, bár egészen mást nyújt, mint mire felkészülhettünk. Azt ugynis ligh lehetne egyértelműen állítni, hogy meterlincki mű z, mi üdén, kellemesen és szórkozttón került ki színpdr állítás, felfrissítés, megzenésítés műveleteiből. De végtére is tlán legfontosbb mégis z, hogy néző ezúttl jól jár, s minél inkább elrugszkodik színház z lpműtől, nnál jobbn. A színpdi nturlizmus rekciój-ként fellépő szimbolizmus értékei - tisz-telet kivételnek, h vn ilyen - m már jobbár csk irodlomtörténeti értékek. Élvethetőségük megszűnt, átértelmezhetőségük, jelképeik mi trtlomml vló újrfeltöltése szinte lehetetlen. Finomkodó cizelláltságuk, mesterkélt költőiségük Edwrd Albee: Nem félünk frks/ól (Nemzeti vlószínűleg végleg múlté. A színpdi Színház) : költészet is ngyon más nygból vló Fordított: Elbert János. Drmturg Forgách András. Díszlet: Csikós Attil, mnpság, stilizáció is máshol és jelmez: Vágó Nelly. Rendező: Mrsán János. másképp párol le, emel új régiókb Szereplők: Vss Ev, Gábor Miklós, Sár vlmit, mint százd elején. Jobb Berndette, Trokán Péter. esetben még felfoghtók gyermekmesének ezek történetek, megsejthetünk bennük vlmi bájt, vlmi derűvé oldódó (híguló?) lírát, rosszbb esetben zonbn már csk pródiként tudjuk felfogni, elviselni szimbolizmussl át-ittott drámi lkotásokt. Meterlinck drbj, úgy tűnik fel, félúton lehet két véglet között. Nem érezzük már olyn nemes irodlmi értéknek, melynek kohéziójár érdemes vigyázni, melynek minden költői képe, utlás fontos lehet, s éppen mg eredeti mivoltábn fontos, de jelek szerint még nem ment-hetetlen, lpos átdolgozássl életre gl-

34 Meterlinck: A kék mdár (Tháli Színház). Jni Ildikó (Mytyl), Mikó István (Kuty), Zsurzs Ktlin (Tyltyl) vnizálhtó. A drámát mi színpdr lklmzó Kzimir Károly szerencsés kézzel, biztos ízléssel hjtott végre húzásokt. Pontosn zokt motívumokt tüntette el vgy tette jelzésszerűen kurtává, melyeknek költőisége elviselhetetlenül érzelgős, vgy m már - horribile dictu! - indirekt módon multságos lehetne csk. A neoszentimentlizmus nálunk is dgdozó hullámánk ellene szegülve Kzimir, mint átdolgozó, éppen keményebbé, szikárbbá, konkrétbbá tette drbot. Elhgyt például megjelenített Boldogságok közül zokt, melyek végképp csk elvontságból és melodrmtikus érzelmességből szövődtek össze, lemondott meghlt kistestvérekkel történő tlálkozásról stb. Csup olyn kurtítás, mely bllsztoktól szbdított meg produkciót. Mielőtt tovább vizsgálgtnánk, történt-e Meterlinckkel irodlmi kegyelet-sértés (nem történt!), tegyünk egy ki-térőt mgánk kék mdárnk" kilétét felderítendő. Lássuk, z lpmtérí feltétlenül igényli-e z áhíttos, lírizáló megközelítést. A kék mdár" motívum korántsem Meterlinck költői leleménye ugynis. Egy tizenhetedik százdi frnci írónő (vgy inkább bárónő?) Mrie Ctherine Le Jumel de Brne és Esztergályos Cecíli (Mcsk) (Iklády László felvételei) ville d' Aulnoy tündérmese-gyűjteményébe is már egy kkoribn közszájon forgó frnci népmeséből került be. Különös érdekesség, hogy - bár német közvetítéssel - Mgyrországr viszonylg hmr eljutott mese, mégpedig Kónyi János strázsmester, mészáros és író 1774es fordítás révén, mely mg nemében pártln tünemény. A finomkodó frnci tündérmeséből tenyeres-tlps, bumfordi mgyr történetet kerekít ki, hol tündérek komám-urmnk" és komámsszonynk" szólítgtják egymást, és különböző csodák, átváltozások egészen hétköznpi természetességgel esnek meg. A kék mdár itt még egyáltlán nem z elvont boldogság szimbólum, hnem hét évre mdárrá változttott Srmánt király, ki mdárként is hosszn társlog z emberekkel, és ilyen tnulságokt von le vele történtekből: Mindzt megvetem, mihez nem juthtok, mégis szintén oly boldog leszek." Idézzük fel még e kori változt bájánk érzékeltetésére z kkori kidás hosszs címének egy részét:.. jámbor életnek és tiszt szeretetnek, z irigység áltl vló nyomorgtttásánk és zután mindenkinek érdeme szerént vló meg-jutlmzásánk rövid leábrázolás..." Noh semmivel mássl, mint színházbeli élményünkkel nem igzolhtó, úgy tűnik fel, Kzimir átdolgozóként és rendezőként egyránt vlmiképpen ehhez régebbi felfogáshoz nyúlt vissz. A Tháli elődásábn is felfedezhető itt-ott ( legjobb pillntokbn) ez bumfordi báj, csodáknk, különösségeknek ez köznpis fordítás, természetessé tétele. S ezt kitérőt zért is érdemes volt megtennünk, hogy lássuk, mg Meterlinck is elrugszkodott már vlmitől, mikor szimbólummá stilizált kék mdrt, szuverén módon bánt z ismert mesei motívumml. Amikor tehát mi szín-ház nyolcvns évek ízléséhez lklmzkodv, szinte csk ürügyként kezeli drbot, nem követ el szentségtörést, hnem jogib helyezi vissz végeredményt, nézői élményt. Annál inkább megteheti, mert ezúttl, szerencsére, szó sincs rról, hogy összművészetet" kívánn nyújtni egy színházi elődás ürügyén. Nem dúsítj fel drbot más Meterlinck-művekből átemelt részletekkel, nem változttj z elődást belgiumi flmnd folklór bemuttójává, nem hllunk honi kulturális életet célb vevő, erőszkoltn drbb illesztett bemondásokt. Még ktuálpolitiki betét is csupán egy fordul elő z egész este folymán: egy ágyú képében színre lép A háború",

35 minekután kék mdrt kereső hőseink táblás tiltkozómenetet rögtönöznek, így demonstrálv békevágyukt. Ez kínos (mert szervetlenül bepplikált) ficm zonbn hmr elmúlik, lpjábn véve nem zvrj meg z egységes élményt. Mindezeken túl még vlmit sorolhtunk z elődás feltétlenül méltánylndó érdemei közé: nem kísérel meg holmi mélyértelmű üzenetet " tolmácsolni egy olyn drbocskávl, mely erre teljességgel lklmtln. Biztos, egészséges rányérzékre vll, hogy A kék mdár Tháliábn z lesz, mit el-bír: kétrészes, szórkozttó, látványos discoműsor, melynek még vlmelyes történetecskéje is vn, de ez utóbbi főleg rr szolgál, hogy lklmt és lehetőséget teremtsen játékr. Zenés játék " - mondj színlp, s ezúttl műfjmegjelölés mindkét része igznk bizonyul. Mikó István kellemes, fülbemászó, színészi énektudás hngterjedelméhez jól lklmzkodó számi mintegy háromperces időközökkel követik egymást z elődásbn. Erényük, hogy többnyire cselekményt is továbblendítik, nem pusztán betétek. Zenei nyguk ugyn -- nem is titkoltn sokszor csk idézet slágerré vált drbokból, de ezt mindig ízléssel és prktikusn teszi. Vidám, derűs, többnyire gyors ritmusú zene ez, érzelgős nyávogásokt, elnyújtott lelkizéseket nem trtlmz, s ezzel z örvendetes ténnyel Mikó mint zeneszerző igen üdvösen befolyásolt - hogy zt ne mondjuk: meghtározt z egész produkció stílusát, hngvételét. Devecseri Gábor dlszövegei egészen természetesen olvd-nk össze z új zenével, noh még z 1961-es elődáshoz íródtk, itt is jólesik hllni könnyed, szellemes, brvúrosn verselő, beszélt nyelv természetességét megőrző strófáikt. Vs István fordítás is remekül állj másfjt felfogás teher-próbáját: olyn frissnek, elevennek érződik, minth most készült voln. Meglepetés z elődás is. Közhelyszámb megy már nnk megállpítás, hogy jellegzetes Tháli-produkcióbn színésznek eléggé mostoh sors jut. Nem több dimenziós embereket, nem jellemeket kell megformálni. A szó igzi értelmében vett lkításr többnyire mód sem nyílik, csupán drmturgii funkciókt hordoznk színpdon, neveket képviselnek, nem személyiségeket. Nos, A kék mdár elődás nnyibn különbözik ettől gykorlttól, hogy bár figurákt itt sem látunk, de leglább tág tere nyílik színészi kosságnk, z egyéni leleményességnek. Igy derülhet ki például, hogy Zsurzs Ktink humor is vn (Tyltyl), krkterizáló képessége pedig már-már ön-álló rcultú lkká formálj ezt kisfiút, holott mgábn drbbn Tyltyl semmivel sem egyénibb, mint kislánypárj, kivel egyformán csk nivk és csk sjnálkozásr késztetőek. Főszereppé teszik Mcsk és Kuty lk-ját Esztergályos Cecíli és Mikó István előbbinek nnál is nehezebb dolg volt, mivel emlékezetünkben vn még egy merőben másfjt mcsklkítás A Mester és Mrgritából. Esztergályos pártln mozgáskultúráját dicsérni közhely, de rról minth lig esett voln még szó, hogy mennyi ötlet, mennyi csk mozgássl, csk testtel megvlósíthtó játék forrásává lesz nál ez kivételes tudás. Mikó remek prtner ezekhez játékokhoz; szöveg nélkül, szituációk nélkül is állndón jelen vn, létezik színpdon. Kitlálj" Kuty jellemét, és minden ízében konkréttá teszi: hnghordozás, mozgás, szokási " egyránt kifejezőek, szórkozttók. Mikó mégsem mgánszámokt mutt be; mit csinál, z összjátékb simul, zt gzdgítj. Tlálón egyénítette Kövér Boldogság figuráját Verebes Károly, rutin-szerű mosoly, hppy " -cége többet mond szövegnél. Finom érzékkel oldott meg szinte lehetetlen feldtot Szirtes Ádám mint hlott ngypó. Természetesen, nem mindenki tudt ilyen szerencsésen mozgósítni színészi fntáziáját. Akdtk kirívó hngok (Polónvi Gyöngyi mint gonosz Éjszk kár egy fél évszázddl előbbi ptetikus-romntikus elődásbn is megjelenhetett voln ugynígy). És kdtk vértelen, ötletszegény lkítások, hol szerepek megszemélyesítőin múlott, hogy nem tudták nem krták? - mgukt függetleníteni szöveg felkínált szűkös lehetőségektől. Beérték Cukor, Tűz, Víz, Fény, Kenyér és többiek egyszerű (egyetlen sblonos vonásból történő) megszemélyesítésével Az összkép mégis htározottn kellemes. Kzimir Károly szcenikusként is ontott kedves, humoros, bájos ötleteket. Felfigyelhetünk Bélvári Ann koreográfiájánk néhány eredeti, minden szokványtól elütő megoldásár. A Tháli színpdán láthtó disco-revü látványrész e is ngyvonlúságot képes imitálni. Mondndót", üzenetet " ligh visz mgávl néző. Ne kergessük másutt kék mdrt, tláljuk meg inkább otthon boldogságot? feleljük erre gondoltbn, mjd igyekszünk, mennyire körülmények engedik. Nekem Kuty tetszett legjobbn! " mondt egy idős sszony ruhtár előtt, mint-egy összefogllv látottkt. Nekem is! felelte brátnője. De Mcsk se volt k u t y... " Azt hiszem, mrdjunk mi is ennyi-ben, Murice Meterlinek: A kék mdár (Tháli Színház) Fordított: Vs István. Drmturg: Lehel Judit. Díszlet: Lngmár András m. v. Jelmez: Wieber Mrinn m, v. Koreográfi: Bélvári Ann m. v. Zeneszerző : Mikó István. A dlok verseit írt: Devecseri Gábor. Színpdr lklmzt és rendezte: Kzimir Károly. Szereplők: Zsurzs Ktlin, Jni Ildikó, Lengyel Erzsi, Hcser Józs, Szirtes Ádám, Esztergályos Cecíli, Mikó István, Polónyi Gyöngyi, Blogh Erik, Verebes Károly, Benkő Péter, Gór Ngy Mári, Konrád Antl, Incze József, Forgács Péter, S. Tóth József, Gelecsényi Sár, Ajti Adrienne E számunk szerzői: BÉRCZES L Á S Z L Ó középiskoli tnár BERÉNYI GÁBOR Játékszín igzgtój RÓT T A GÁBOR egyetemi hllgtó CSÁKl JUDIT újságíró, SZÍNHÁZ munktárs FÖLDES ANNA újságíró, Nők Lpj rovtvezetője GYÖRGY PÉTER z ELTE Esztétiki Tnszékének tnársegédje KOLTAI TAMÁS újságíró, SZÍNHÁZ munktárs DR. KONCZ GÁBOR közgzdász, tudományos kuttó NADRA VALÉRIA újsgíró, Mgyr Televízió munktárs NÁNAY ISTVÁN újságíró, SZÍNHÁZ munktárs ODZE GYÖRGY író P. MÜLLER PÉTER tudományos továbbképzési ösztöndíjs POR ANNA irodlomtörténész RÓNA KATALIN újságíró, Film Színház Muzsik munktárs SZAKOLCZAY LAJOS újságíró, Budpest munktárs SZÁNTÓ JUDIT drmturg, Mgyr Színházi Intézet osztályvezetöje VASS ZSUZSA Mgyr,Színházi Intézet munktárs

36 PÓR ANNA Szimfonikus blettek Győrött Merre trt Győri Blett? Akár zonosulni tudtunk látottkkl, kár nem, megszületése ót unlomml, közönnyel sohsem hgytuk el győri színház nézőterét, és ez önmgábn, úgy vélem, minden igzi színház egyik cslhttln ismérve. Ezúttl nem egész estét betöltő epiki jellegű táncjátékkl, hnem három egyfelvonásossl Hydn: Évszkok (felújítás), Mhler: Boldog lelkek, Rvel: Bolero - várt Blettest címet viselő új műsor. Ez z est olyn zenékből áll, melyek hosszú idő ót más-más formábn viszsztérnek z életemben... hngok látomássá, látomások mozdulttá válnk bennem..." - vezeti be új műsorát Mrkó Iván. Szívesen láttuk viszont nyitószámként Hydn Évszkokt, Fülöp Viktor ngyszbású Tél-lkítását. A bécsi Hydnünnepségek lklmávl ngy sikerrel bemuttott kompozícióvl nnk idején külön, részletesen fogllkoztunk. (SZÍNHÁZ, február.) Másodjár is meg-mrdt z z érzésünk, hogy bár tlán nem is teljes mindenkor mozgásstílus és zene egyezése, egészében Hydn szellemiségét sugárzó, hittel teli szép mű Hydn getnzt nevet viselő lkotás. Méltán máskor is ott helye z együttes reprezenttív műsorin. A háromrészes est második drbj Mhler : Boldog lelkek. (Egy Rückert-dlr és V. szimfóni 4. tételére.) Mhler V. szimfóniáját, más trgikus hngvételű műveivel ellentétben z életigenlés filozófiáját suglló muzsikként említi zeneirodlom. Az V. szimfóni z erő és z egészséges önérzet, z élet felé fordulás optimist lphngultú műve" - írj ról fél évszázd múlv, 1957-ben ngy krmester és személyes brát Bruno Wlter. Úgy érzem, minth sok olysmi teljesedésbe ment voln, mire vágyódtm, vlmi hősies derű, mi minden szenvedést mgáb olvsztv megváltozttj világot" - vllj kortárs író, Hermnn Bhr 1909-ben. Az öttételes szimfóni erőteljes, dinmikus tételei között merő ellentétként megjelenő merengő, álmodozó hngultú negyedik tétel Adgiettój vonzott koreográfust. Olyn korlátozott formáj és oly rendkívül finom, lebegő hngszerelése csk hárf és vonósok szólnk benne -, hogy úgyszólván csod, hogy ezt finom szövésű, hlk Adgiettót formi és hngzásbeli korlátozásivl nem nyomják gyon környezetében levő kolosszusok" (mármint z előtte el-hngzó emberfeletti Scerzo" és z után Mhler: Boldog lelkek (győri Kisfludy Színház). Jelenet blettből, középen Király Melind következő htlms Rondó-fúg záró tétel) - írj egyik elemzője. Lehet, hogy Mrkó Iván műsorépítésében hsonló szerepet szánt mg triptichonjábn z eszmélés, elmélyedés hngultát hordozó hlk színezetű műnek. Tlán ő is z elsöprő erejű Bolerót megelőző, előkészítő csendnek szánt. A mindvégig éteri szférákbn lebegő zenére lkotott táncmű egy Rückert-dlll indul. A kompozíció lpjául szolgáló két különböző Mhler-zene összekpcsolás egyébként korántsem önkényes összetétel. A zeneköltő érzelemvilágábn, lkotóműhelyében is együvé trtozik. Az egyik Rückert-dl - A ngy világnk én búcsút mondtm (Ich bin der Welt bhnden gekommen) - lp-témáj, dl és szerelem távol világtól, Mhler egyik többször megénekelt mondndój. Nyüzsgő világ! nem látsz többé engem, Csöndes tájon ábrándozom, Egyedül élek itt, egemben. Szerelem óv és óv dlom." (Tndori Dezső fordítás) Erre dlr utl tánc második részének, z V. szimfóni Adgiettójánk dllmvonl. A mennyei tájkbn ábrándozó lírát sugllj százdvég késői romntikájár utló finomn szecessziós színpdkép is. A hlványn megvilágított fátyolos színen szerteágzó koronájú titokztos fehér f sejlik fel sötétből. Az Édenkert vgy életf képzetét suglló szimbólum két oldlán z árnyk", szürke, lobogó ndrágú meztelen felsőtestű férfik csoportjából lssn kiemelkedik fényes fehér trikójú Nő (Király Melind). A körülötte hullámozv hjldozó csoport finomn mgsb emeli, körülfonj Nőt. Szép szecessziós rjzoltú festői látvány, mint fejek gyengéd vonzlomml Nő simogtó kezei felett kétoldlt összehjolnk. Király Melind spiccen elődott rövid szó-lójábn táncosnő teste, krji finom érzékenységgel szinte zene hullámin úszv követik Rückert-dl menetét. Hrmonikusn megkomponált szceniki átvezetés második részbe, z Adgiettób. A Nő ellenfényben áll, és egy pillntr megvilágosodik háttér fátyl mögött folyttás : női Árnyk csoportj. Mjd hlvány nrncsszínű, hosszú kitonos női kr előtt lát-htóvá válik hlványsárg trikójábn Férfi (Szbó Elemér). Visszfogott lírájú szólój után két csoport közös tánc jeleníti meg szárnyló, lélegző

37 Adgietto-muzsik rezdüléseit, mindig újr induló, nekilendülő, mgsb emelkedő, szárnyló hullámzásit. A kígyózv, összefogódzv hjldozó sorokból és körberepülő csoportoztokból végül kiválik z egymássl tlálkozó két szólist leheletfinom, bensőséges lírájú kettőse. Ezt z éteri lebegésű tmoszférát vártlnul meglepően konkréttá változttj befejezésben hirtelen előkerült gyermek szerepeltetése. A csoport két szólistávl eltűnik fátylk mögött háttérben, és z egyedül mrdt gyermek tétován utánuk induln, mjd felénk fordulv távolb mutt befejező képben. Jöttünk semmiből, tlálkozunk, vissztérünk, folyttódunk" sugllj tlán ez - bájos látvány ellenére is - némi törést hozó, kissé zvró befejezés. Ám lehet, Mhlert tlán nem is zvrná ez vég ", hiszen nál is olykor együtt él z éteri emelkedettség számunkr kissé meglepő közhelyszerűséggel. Végül pedig ezt feledve " is élveztük Mhler-zene finom látomásos táncb költését, z elődók érzékeny lírájú muzikális táncát. A koreográfi szűkre szbott dinmikimozgásbeli skáláj vlójábn összhngbn áll különös, szinte romntikát és modern hngzást is vegyítő lebegő muzsikávl, bár tlán egy cseppel több mozgás-invenció még így sem bontná meg pszteltónus szép egységét. Rvel megállíthttln ritmusú spnyol tánc, Bo/ero, keletkezésének pillnt ót ellenállhttlnul vonzz világ koreográfusit. Az eredetileg 1928-bn kor egyik híres táncosnője, Id Rubinstein számár írt blettzene első színpdi változtábn egy spnyol kocsmábn z sztl tetején táncoló cigánylány z őrjöngésig csigázt fel nézők tömegét. Féltékenységi jelenetek zjlottk tánc során. Az időközben eltelt fél év-százd ltt nnyiféle koreográfii változt ársztott el színpdokt, hogy művésznek, ki m hozzá kr nyúlni, már cskugyn új olvsttl " kell előállni. Legutóbb éppen Béjrt lepett meg izglms, szoktln változtávl, Jorge Donn elődásábn. Annál nehezebb volt nyilván Béjrt tnítványánk, Mrkó Ivánnk dolg, hogy mester htás lól felszbdulv most már sját " Boleróját merje létrehozni. A most látott egyfelvonásos kétségtelenül Mrkó Iván egyéni kézjegyét viselő lkotás. Igz, z ellenállhttln ívben emelkedő, szüntelen ismétlődő R ve l : B o l e r o ( g yő r i Ki s f l u d y S z í n h á z). J e l e n e t b l e t t b ő l, z e l ő t é r b e n L d á n y i A n d r e ( M T I - f o t ó ) dllm szárnylását hllgtv más, táncosbbn kibontkozó látványt várnánk, mégis megrgd ez z egyéni látásmóddl, szinte gresszív mássággl " mrkánsn megfoglmzott Bolero-interpretáció. Az első látvány Mrkó emlékezetes Lorc-víziójánk (Az igzság pállntánk) Bernrd Alb házát megidéző jelenetét jutttj eszünkbe. Minth tovább bontná z ott szinte pillntokb sűrített drámi látomást. Erre látszik utlni félkörívben elhelyezett székek, feszes derékkl ülő fekete nők és mögöttük álló férfik látvány. A Lorc-drámábn egy erotikus központ, néző számár láthttln, színen soh meg nem jelenő férfi körül forog z elfojtott vágykból romboló őrületbe torkolló trgédi. Mrkó Bolerójábn egy titokztos lény, különös, llegorikus nőlk testesíti meg z őrjöngésig fokozódó Vágyt, s ht fekete pár jeleníti meg jellegzetes egzltált gesztusok ismétlésével Vágy kínjit. Remek z indítás: zene nélküli feszült csendben egy lány hirtelen fejfordítássl, lábdobogássl kísért ritmust kezd tpsolni, ezt sorr átveszik többiek is. A pinissimo felcsendülő dllmml fény esik színpd mélyén álló székben összekuporodott gnómként gubbsztó, meztelennek htó különös kis lényre, vékony csontos, szinte kmsz fiúnk tűnő leánvlkr, Ldányi Andreár. Megkezdődik mkcs, intenzív motívum ostintójávl vibráló, vongló, lidércfényként cikázó, egyre feszültebbé, őrjöngőbbé váló ekszttikus tánc. A csoport zene vd kitörésénél félre-löki székeket, és párok táncosnő köré tódulnk. Egyik pillntbn leányok földön fekve rugdlják, máskor vlmennyien mágneses vonzásbn kör- bejárv szinte suhintv ostorozzák. A fekete párok gesztuskombinációink érdekes fokozás mindzonáltl kissé sttikusbb, kevésbé táncb oldott és emelkedett, mint Rvelnek szerelmi beteljesülést zenébe formáló, számvló spnvol tánc. Rvel Spnyolországhoz vló szenvedélyes vonzódásábn, örök nosztlgiájából született spnvol szellemiségű zenéjében álmi Spnyolországát foglmzt meg. Ez táncdllm sem eredeti folklórmotívum, hnem zeneszerző sját leleménye. Egyszer tréfásn megjegyezte: Il vlmi rbot írnék, z rbosbb lenne z eredetinél. " Spnyolr fordítv: spnyol zenéje is tlán spnyolbb z e r e d e t i n é l... Lehet, hogy ezért oly vonzó és oly nehéz igzán megrgdni különös Bolerót is. Mrkó sjátos Bolerójábn igzi ihletett mozznt kétségtelenül Ldányi Andre szerepe. A zenei motívumot táncb költő Vágy-llegóriát megformáló táncosnő ámultb ejti nézőt. Győzi technikávl, szuggesztivitássl z eksztázisb torkolló szüntelen fokozás rend-kívüli követelményeit. Sikere elsöprő és megérdemelt. Ő z egész mű drámi htásánk egyik fő hordozój. Örömmel fogdtuk szimfonikus blettek feléledését Győrött, mert ezekben ngy epikus táncfreskóktól eltérően tiszt ", bszolút táncr épülő kompozíciókbn táncbn vló gondolkodás távolbbr muttó zálogit látjuk. A szenvedélyes oddássl táncoló együttes meggyőző ereje, koreográfiávl elválszthttlnul összeforrott színpdi htások (Gombár Judit és Hni János, jelmez és világítás), z egész produkció művészi egysége most is megrgdó élménvként htott,

38 VASS ZSUZSA Ezerévnyi békességet" Az elveszett levél Szolnokon Crgile, XIX. százdi román drámirodlom legnépszerűbb képviselője nemcsk intim levélügyek vtott ismerője. Leglább ilyen jól ismeri drámi formát, írói módszerének titk pedig z sjátos fonák látásmód, mely lehetővé teszi, hogy pártln egyszerűséggel mutss be kor kezdetleges polgári társ-dlmánk visszás viszonyit. Éppen száz éve született világhírű vígjáték, Az el-veszett levél kiváló formérzékről és társdlmi éleslátásról, e kettő tökéletes összekpcsolódás pedig Crgile írói ngyságáról tnúskodik. Az író még kor ngy politikusit is megszégyenítő cinizmussl keveri szlonvígjátéki, klsszicist és kisrelist stíluselemeket; e látszólg öncélú kvrodásból pedig sztirikus élességgel tárul elénk fitl román állm Cuz trónfosztását követő konzervtív, minden hldóvl szemben áldemokrtikus szólmokb burkolódzó, felemásságábn groteszk, feudlisztikus politiki rendszere. A tlálkár hívó levelet Zoe Trhnche, kis megyeszékhely köztiszteletben álló vgyonos polgáránk, megyében létező összes bizottság és bizottmány elnökének fitl neje vesztette el. A feldó városk már kevésbé nép-szerű prefektus, Tiptescu, kit z ellenzéki sjtó csk vámpírnk nevez, és ki emellett Trhnche legjobb brátj és bizlms, egyben megyei kormány-párt lpítój és esze. A levél meg-kprintój, Ctvencu, fitl ügyvéd, z ellenzéki párt vezére, mérhetetlen politiki mbícióvl megáldott férfiú, egyéb-ként vámpír" titulus kieszelője, Tipátescu legngyobb ellensége. A kisváros ezen npon nem mindennpi, meg-szokott életét éli, hnem prlmenti képviselőválsztás fársztó előnpján zsibong és készül ngy hrcr. Ctvencu úgy készül, hogy először Trhnchét, mjd sikertelen kísérlet után nnk feleségét zsrolj meg: mennyi-ben nem támogtják z ő jelöltetését, közöltetni fogj levelet lpjábn, Kárpáti Bömbölő"-ben másnp, válsztás npján. Az első felvonásbn prefektus fo- gdószobáját ellepik z érintettek: elsőként Trhnche ront he kor erkölcsi züllésétől felháborodottn, melynek ékes bizonyíték z ügyvéd zsrolási kísérlete egy olynnyir hitelesen hmisított levéllel, mi még őt is mjdnem megtévesztette. A férj távozás után Zoe következik: könyörögve kéri Tipátescut, kdályozz meg botrányt, és válsztss meg Ctvencut, mert h nem, ő meghl szégyentől. Tipátescu ennek htásár felszólítj mindig kéznél lévő rendőrt, trtóztss le élve vgy holtn Ctvencut, és vegye el tőle levelet. Ekkor vihrzik be két kormánypárti válsztópolgár, Frfuridi és Brinzovenescu; tjtékozv vonják kérdőre prefektust, miért elárult őket, és lepktált Ctvencuvl. Erről egyébként egy városbn osztogtott nyomttványból értesültek, mely Ctvencu előzetes és egyértelmű győzelméről számol be kormánypárt vezetőinek megnyerése jóvoltából. Tipátescu kirúgj két fontoskodót, kik bosszút esküsznek; ekkor megjelenik Részeg Polgár is, z egyszerű válsztó, hogy bármi áron megtudj, kire kell szvzni. A második felvonás végére Tipátescu kénytelen megdni mgát, levelet ugynis sehogy sem sikerül visszszereznie, Ctvencu lefogásávl viszont egyre közelebb kerül és egyre ngyobbnk ígérkezik botrány. Tipátescu te-hát hjlndó jelöltetni z ügyvédet, ettől Polgár minth kijóznodn, Frfuridi és Brinzovenescu pedig névtelen levelet írnk kormánynk Bukrestbe szemérmetlen árulásról. Am ekkor megjön várv várt távirt Bukrestből, mely kormány kizárólgos jelöltjeként z ismeretlen Dndnchét nevezi meg. Zoe és Ctvencu számár nem mrd más hátr, mint hogy nyílt hrcot indítsnk kormány ellen. Az es-ti jelölési gyűlésen Trhnche végül is mgbiztosn jelölteti kormány áltl kívánt Dndnchét, mivel időközben kezébe került Ctvencu hmis váltój. A negyedik felvonásbn z ügy látszólg újrkezdődik. Zoe retteg, hogy z eltűnt Ctvencu, mit sem tudván rról, hogy hmis váltój z ő kezükben vn, mégis közredj levelet. Am vártlnul megjelenő kimerült ügyvéd beje-lenti: ő is elvesztette levelet. Nem sokkl később betoppn Polgár is - z elveszett levél első és utolsó megtlálój; Ctvencu először tőle szerezte meg -, hogy visszszolgáltss címzett-nek, természetesen nnk fejében, h megmondják neki, kire kell szvzni. Az időközben megérkezett fővárosi jelöltről, Dndnchéról kiderül, hogy ugynilyen zsrolás útján jutott jelöltséghez, mi több, ő ljs módon meg is trtott mgánk jánlój intim levélkéjét, kellhet még máskor is megfontolásból. A finálébn z lkoholmámorbn úszó válsztók ünneplik Dndnchét. Tipátescu és Ctvencu látványosn kibékülnek; végül z ügyvéd szívbéli szóztot zeng fitl román állm ngyszerűségéről és tisztességes polgáriról. Crgile zsenilitás nem bbn rejlik, hogy egyfelől klsszicizmus fennköltségének stíluseszközeivel nevetségessé teszi könnyed szlonvígjátéki bonyodlmt, másfelől vskos relizmussl forgtj ki srkiból népszínműbe illő válsztási klmjkát. Zsenilitás éppen z, hogy politiki sztíráj, mely ezekre stíluspródiákr épül, tuljdonképpen igzolj, trtlmilg hitelesíti hősei indultit. A szlonvígjátéki bonyodlom phedri" komolynvétele minden nevetségessége ellenére zért indokolt, mert nnk intim ügyei egy kiszámíthttln politiki küzdelem eszközei, polgári szlonügyek szennyei bármi-kor nyilvánosságr kerülhetnek, politikilg felhsználhtók. A válsztási rémület pedig ttól válik hitelessé, hogy kiderül, közéleti szférát teljesen kiszámíthttlnná teszik z ilyen intimitások, csládi vétkek politiki súlyi. Az író nem kevesebbet mond ki könnyed" komédiájábn, mint hogy kor polgári léte mind közéleti, mind intim, csládi értelemben nnyir torz, hzug, hogy senki, semmilyen szinten nem érezheti mgát biztonságbn, h bármelyik téren kár csk egy lépést tesz is. Márpedig lépéskényszer dott z önkéntes válsztás kötelezettségével. A komédi lényegi mondnivlój te-hát nem egyszerűen z, hogy Ctvencu megválsztásáért folyttott küzdelem megzsroltk részéről Don Quijote-i szélmlomhrc, mert kormány döntése mindig erősebb, hnem - követvén z író logikáját - éppen z, hogy még ez sem biztos. H Ctvencu kormányt" zsrolt voln meg, ő lenne z erősebb. De tudhtj-e vlki -- Ctvencun kívül -, hogy nem történt meg ez is Végül Dndnche zért válht megyeszékhely kizárólgos jelöltjévé, mert ő vlkit fent zsrolt meg; h pedig Ctvencu még feljebb zsrolt voln, úgy ő lenne kizárólgos képviselőjelölt. Crgile hősei burzsoá és citoyen

39 létükben egyránt áldoztivá válnk egy komikus szélsőségek között mozgó kiismerhetetlen politiki küzdelemnek, melybe menthetetlenül belekényszerültek. Hiszen ki politiki és mgánszlonok intrikáitól átszőtt válsztási hrcok részesévé válik, nnk számolni kell zzl, hogy ebben hrcbn semmi sem szent. Az egyszerű válsztó pedig teljesen kiszolgálttottá válik bbn küzdelemben, melyben normálisn ő lenne döntnök. A Polgár ennek tehetetlen állpotnk részegségbe oltott, multságos szimbólum: ő mindig csk nnyit kr megtudni, hogy kire kell szvzni. Számár nem kétséges, hogy keleteurópi urmbátyám kpcsoltokr épülő gzdsági-politiki viszonyok között válsztás csk kkor történelmi tett" és főként csk kkor érezheti mgát biztonságbn, h rr szvz, kit úgyis megválsztnk. A sztír kkor válik igzán életszerűvé, mikor kiderül: ugyn senki nem tudht előre semmit, de zt tudni kellene, hogy képtelenség vlmit is tudni. Ekkor látszólg könnyed bonyodlom már-már trgikomikus vergődésbe csp át nem véletlenül trtják drb íróját Ionesco elődjének. Innen nézve egyáltlán nem egyszerű poén és nem is olyn nevetséges, sokkl inkább groteszk módon kifejező Frfuridink z szvjárás: hdd legyen árulás, h párt érdekei úgy kívánják, ámde tudjunk ról mi is... én szeretem z árulást, de nem szeretem z árulókt." Crgile válsz-tópolgárink komikus vétkük egyedül z, h ennek hozzáállásnk jogosságárát nem tudnk vgy nem krnk tudni. Trhnche mindvégig töretlen nyuglm jelzi, hogy számár válsztás mint problém egyáltlán nem létezik. Mgbiztosn várj, hogy megérkezzék távírón kormány jelöltjének neve. Ez teszi érthetővé és indokolttá vkságát is zsrolás hitele és veszélyessége iránt. Meg se fordul fejében, hogy Ctvencu ezzel tettével beleszólht politikáb. Az sem véletlen, hogy éppen ő tlálj meg zsrolás ellenszerét, mely persze nem lehet más, mint hsonló zsrolás vlmi vstgbbl", hogy mondj is. Tipátescu inkább megszökne Zoévl - ezt fel is jánlj neki, sem-hogy megválsztss önkényesen Ctvencut. Frfuridi is zért fél z árulástól, mert kevés z esély rr, hogy kormány is áruló lesz. Egyedül Zoe trt ki végsőkig Ctvencu mellett klszszicist hősnők elszántságávl, de ennek Crgile: Az elveszett levél (szolnoki Szigligeti Színház). Zl Márk (Zhri Trhnche) és Csíkos Gábor (Stefn Tiptescu) komikusság e túlságosn prózir sikeredett bonyodlombn sejteni engedi, hogy rcine-i végzet ellen még ö sem" hrcolht. Ctvencu pedig egyértelműen elköveti komikus vétséget záltl, hogy rossz helyen rosszkor zsrolt. Meg is kpj mgáét. A szolnoki elődásnk vn egy tlált, válsztási gyűlés színpdr állítás. Ugynkkor szlonvígjáték egyszerű pródiáján túlmuttó társdlmi sztírát szerepekben nem érzékelteti. Pedig gyűlés következetes megkomponálás zt muttj, hogy rendező, Arkosi Arpád szándék mégiscsk ennek mondnivlónk érzékeltetése lehetett. Sőt, válsztási gyűlés szétverésével, mely drbbn nem így szerepel, gondoltilg még tovább is megy: megmuttj e tehetetlenségi állpot lehetséges brutális lecspódását is. A rendező tudtosn demonstrálj zt hrpófogót, melyben válsztók vnnk, de nem dolgozz ki ennek z lkotmányos csődnek z emberekben felgyülemlett történelmi tpsztltit. A mű groteszken életteli keleteurópiságánk ezáltl nyom veszett. Érthetetlen módon rendező telje-sen megfeledkezett z első két felvonás kidolgozásáról. Minth nem vette voln észre e két felvonás formi jelentőségét. Deák Tmás, románii fordító jól mutt rá négy felvonásos színmű formi következetességére, mikor zt írj: A négy felvonásos vígjáték így tuljdonképpen két részben látttj vlóságot, h úgy tetszik két összefonódó komédiábn. A mód, hogy z ellentétek zonosságánk leleplezésével z első két fel-vonás konfliktus illúzióvá foszlik, ennek fárdhttlnul multságosfordultos komédiánk egyrészt technikáj, más-részt mg mondnivlój." Árkosi z első két felvonásbn egyszerű stíluspródiát játszt konfliktus pródiáj helyett. A szereplőkben meglévő indultokt krikírozz, helyett, hogy rávilágítn ezeknek z indultoknk jogosságár is, háttérnek, válsztási hrc jellegének emberi hozzáállásokbn megnyilvánuló érzékeltetésével. Igy ztán sjnáltos módon - hiáb dolgozt ki tlálón hrmdik felvonás gyűlésjelenetét nézőtéri bejár-tokbn elhelyezett ht civil ruhás, gumi-boros rendőrrel, hiszen zok brutlitás semmiből sem következik. A negyedik felvonásvég népi viglmánk kisrelist életképe részeg polgárokkl és népi muzsikávl htásos, bár ez is jóvl könnyedebb, mint zt szituáció megkívánná. A színészek többnyire vlmi stilizált bohóztot játsznk kegyetlen komédi helyett. Csíkos Gábor Tipátescuj és Fehér Ildikó Zoéj reménytelenül vergődnek egy untig ismert szlonkomédi érdektelen sémáibn. A rendőr Dezsényi Péter megformálásábn bájos átöltözéseivel és bújócskázásivl mg z ölbe kívánkozó gyermetegség. Frfuridi (Fekete András) és Brinzovenescu (Árdelán László) rettegve mindent fel-jelentők és kiszolgálók ismert típusi helyett z gresszíven félénk és félén-ken félénk kispolgár vázlti. Ctvencu (Ngy Sándor Tmás) egy átlátszó ripcsb bújttott pitiáner kis törtető. Dndnche Tkács Gyul értelmezésében mindössze egy szenilis élvhjhász. A Részeg Polgár tudtos átértelmezését sem érzem indokoltnk. A szerepbe beugró rendező Árkosi Arpád z lkot nivitás megszemélyesítőjévé vt-t. Értelmezésében figur szvzti joggl frissen rendelkező vgyonos polgár lojlitásánk szimbólum. Holott ez polgár nem véletlenül részeg, és egyáltlán nem lojális. Ki is mondj. Hát

40 felvonás fogdószobájánk flár z utolsó felvonás prsztisn idillikus népi udvrát festette díszlettervező. Ez bezonosítás érzékletesen világít rá válsztási máni ptt-jellegére, drámi" küzdelem kigyltságár, jelentéktelenségére. A díszletflfestmény lebontáskor ugynnnk vlóságos" más tárul néző szeme elé (bár közbeikttott jelölési gyűléssel htás csökken); egy túlcicomázott, népieskedő vlóság", mely részeg válsztási menet beözönlésével szemellenzős mámor hzugságánk leleplező, giccsesen nturlisztikus képévé válik. A hrmdik felvonás gyűléstermé-nek megkomponálás - h nem is eredeti htásos. A nézők elé meredő szónoki emelvény, mögötte z elnöki sztl, két oldlon elhelyezett didlívek, á nézőtér kivilágítás és ht civil rendőr bejárti elhelyezése ötletes és mesterkéletlen. A jelmezek sokkl inkább bohóztszerűek; elngyoltn személytelenítenek, helyett, hogy krikturisztikusn egyénítenének. Viszont z ellenzéki párt kokárdás, tvszis színeivel és ripcs egyenzsirárdi-klpjivl soktmondón jelentéktelennek tűnt feketébe öltözött, keményklpos kormánypártik mellett is. Sshlmi József (Részeg polgár) és Fehér Ildikó (Zoe Trhnche) Az elveszett levélben (Szoboszli Gábor felvételei) mi z óhjtást illeti, én biz nem óhjtok senkire se (szvzni)." Crgile Részeg Polgár válsztópolgári lét kiszolgálttottságánk tudt, melyet z író risztophnészi mintár részeg állpot fiziki tehetetlenségének feleltetett meg.* Trhnche szerepében Zl Márk z egyetlen, ki igzán multságos, kétrcú figurát teremt. Az első két felvonásbn nem is lehet tudni, Trhnche teljesen hülye-e, mikor nem veszi észre levél hitelességét, és hmisítássl gynúsítj Ctvencut vgy ngyon is tisztábn vn mind levél hitelességével, mind z ügyvéd veszélyességével, és csk zért nem mozdul, mert zt is tudj, nem vlószínű, hogy jelöltetheti. Zl lkítás itt még nem árulj el, minek tuljdoníthtó Trhnche mindig vissztérő icipici türelmet kérek", dolgokt késleltetni * (A szerkesztőség megjegyzése: A szerepet játszó Sshlmi József lkítás cikkíró követelményeinek sokkl inkább megfelel!) kró vgy egyszerűen csk utomtikus, elnöki szvjárás. Csk válsztási gyűlésen leplezi le z lk mgtrtásánk indítékit. Ahogy elnökként unott rccl, hol fejét tenyerébe hjtv, hol szórkozottn z elnöki klpácsot ritmikusn ütögetve hllgtj felszóllók blőd válsztási szólmit, és csk mikor Frfuridi vlmi ngyon ngy ökörséget mond, kkor néz fel szemöldökét kérdőn kissé összehúzv, hogy után ismét visszhulljon szokott letrgiájáb színészi telitlált. Trhnche itt egyértelműen mindent tudó diplomt. Ruglmsn kér mindig icipici türelmet válsztási ceremóni szbályi-nek megfelelően, szórkozott, ámde hibátln mgtrtásávl jelezve: számár ez z egész felhjtás egyszerű színjáték, mely természetesen kötelező és hozzá-trtozik z ügyek menetéhez, de teljességgel jelentéktelen és fölösleges. Drgos Georgescunk, román díszlet- és jelmeztervezőnek munkáj, h nem is nevezhető tökéletesnek, mindenképpen említésre méltó. Az első két Crgile méltán világhírű, immár százéves remekművét mindössze négyszer játszották eddig hzánkbn. Ez tény már önmgábn is kellene hogy jelent-sen vlmit. Minth ez z ízig-vérig keleteurópi sztír éppen ebben közelségben nem tudn tudti tljr lelni. A szolnoki színpdon mindenesetre egzotikummá szelídült. Bár h igz, mit Ctvencu mond bársonyos" szónokltábn: Évszázdos küzdelmek után, melyek kis híján hrminc évig trtottk, álmink, íme, megvlósultnk!"; kkor vlóbn szemérmetlen követelődzés Részeg Polgár üdvözlő óhj: ezer-évnyi békességet". Crgile: A z elveszett levél (szolnoki Szigligeti Színház) Fordított: Szilágyi Zoltán. Rendező: Árkosi Árpád. Drmturg: Mgyr Fruzsin. Díszlet- és jelmeztervező: Drgos Georgescu m.v. Mozgás: Dölle Zsolt m. v. A rendező munktárs: Upor László. Szereplők: Csíkos Gábor, Zl Márk, Fehér Ildikó, Fekete András, Árdelán László, Tkács Gyul, Dezsényi Péter, Ngy Sándor Tmás, Arv László, Váry Károly, Sshlmi József, Szbó Ervin, Turz Irén, Simó Év, Bert András, Czkó Jenő.

41 CS. J legjobb művével. (E sorok nyomdáb dás idején jutott szerkesztőség tudomásár, hogy békéscsbi közönség A betegség börtönében kezdeti távolmrdás után - ngy számbn nézi meg z elődást.) Az Alton foglyi Békéscsbán Cskhogy z Alton foglyi Srtre-nk nem legjobb drámáj. A komoly erőprób, mellyel színház néhány színészének kedvezni szándékozott, éppen Az Alton foglyi című Srtre-drámát ezért más megvilágításb kerül. ben muttták he Párizsbn - ngy sikerrel. A szerző -- Temetetlen holtk, A I tt mindenki beteg? tisztességtudó utclány és Az ördög és jóisten A drám indításánk pillntábn extrém című színpdi művei után - gykrn és helyzettel ismerkedik meg néző. Az szívesen nyiltkozott z Alton foglyiról, iprmágnás Gerlch fmíli luxuskstészenvedélyesen bizonygtt, mgyrázt lyánk egyik szobájábn tizenhárom éve drámi konfliktus időszerűségét. Elmondt él - önként és csládj kívánságár válllt például, hogy elsősorbn nem német - száműzetésben fitlbbik Gerlch fiú, bűnről" krt drámát írni - második ki második világháborúbn viselt világháborús környezet pusztán ürügy. dolgiért egyszerre vezekel, és menekül Frnciország lgérii háborúj, hivtlos felelősségrevonás elől. Az p, ki minden történelmi időt történelmi helyzet keserű ismétlődése, tnulságok vélt átörökíthetősége inspirált egyformán prosperálv, htlom kez összetett történet-re. A lehetséges gyeltjeként élt át, élete és ereje fogytán megfejtések kulcsát z író mg dt másik fiár óhjtj ruházni csládfői és közönség kezébe - igz, nem drámán iprmágnási széket. Ez másik fiú - p és fi ngy bántár - zonbn elüt belül, hnem cikkekben, interjúkbn Mgyrországon először szegedi vlmelyest kívántos csládi jellemnemzeti Színház tűzte műsorár z A/- vonásoktól, kijelölt feldtr lényege" tn foglyit, 1964-ben, Komor István sen kevésbé lklms, mint z pj fi rendezésében bn Vígszínház is Frntz, és vonkodik is tőle. Hogy helyzet drámi konfliktussá ngy sikerrel muttt be - elsősorbn " prádés szereposztásnk köszönhetően. A váljon, belép z egészséges külvilág kritikák ugynis ekkortájt már számos képviselőjeként Johnn, z exszínésznő ponton bírálták Srtre művét. A vígszín- z idősebbik Gerlch fiú felesége. Értetházi elődást Horvi István rendezte; lensége, ösztönös ellenkezése eleinte mfrntzot, z önmgávl meghsonló gyráztot, később megoldást provokál egykori náci tisztet Drvs Iván játszott mindzokr kérdésekre, melyeket több emlékezetesen. Az p Páger Antl, Leni mint egy évtizede föl se tettek ebben Bánki Zsuzs, Johnn Pp Év, Werner házbn. Drmturgiilg ő d lehetőséget rr, hogy flsh hck mód-szerrel Bitskey Tibor volt. Ezt követően csk 1980-bn muttták lepereghessenek múlt kulcsjelenetei. Ez be ismét, Vígdóbn, ezúttl Romhányi drmturgii technik eb-ben z esetben László rendezésében. Frntzot ebben z mesterkélt és nehézkes -- de ennél is ngyobb hj, hogy Johnn egész figuráj elődásbn Hrsányi Gábor játszott. A legutóbbi bemuttót békéscsbi vlójábn csk erre jó. Ily módon ugynis Jóki Színházbn Acs János rendezte középponti jelen-tőségre tesz szert vendégként. A premier után nem sokkl drámán belül, ezt pozícióját zonbn megjelent helybéli és fővárosi kritikák önálló kcióbn nem tudj megőrizni. szinte egyhngún emelték ki, hogy el- Reltíve" létezik: többiekhez képest ő sősorbn válllkozás ténye jelentős normlitás, Gerlchok betegsége őáltl komoly gondokkl küszködő színház - ki nem beteg - muttkozik élesen. A Gerlch-kór legfőbb hordozój - h életében; z z igényesség, mellyel színészeinek komoly erőpróbánk szá- nem is áldozt Leni, z egyetlen Gerlch mító feldtokt d, közönségsiker lány. Ez békéscsbi elődás még esetleges elmrdás esetén is. Hiszen kár inkább előtérbe helyezi őt, mint drám; lenne tgdni, hogy békéscsbik egyébként meggyőzően. Leni látj el lényegesen ngyobb látogtottságr, kö- bezárkózott fivérét, s minthogy ő zönségsikerre számíthtnk egy bár- külvilág Frntz számár, hát ő dönti el, hogy milyen is külvilág. A sját milyen vígjátékkl, mint Srtre-nk kár ptológiás szempontrendszere szerint okosn és ördögien úgy htároz, hogy vlósággl ellentétben Frntz számár külvilág hlódik, pusztulás felé trt megbüntettetett. Leni intézi el", hogy Frntzbn se vágy ne ébred-jen, se lehetősége ne legyen kiszbdulásr. Örökös börtönre ítélve önm-gát is, válllj vérfertőzést is fivérével. Idővel ez nemcsk kényszerű szükséglet, hnem igény, mindent meghtározó szenvedély lesz nál - ekkor htlmsodik el rjt is betegség. Ez ptológi -- sjnos - legngyobb tehertétele drámánk. Lenin kívül e köré szerveződik Frntz egész figuráj és drámi konfliktus is; ez szervezi z egész Gerlch fmíliát, kitörni képtelen, gyenge Wernert s z öreget is, ki kegyetlen meglomániáját békíti össze ezúton fi iránti fájdlms, kiszolgálttott szeretetével. Ezt Gerlch-kórt elkpj Johnn is mikor szenvedélyes szerelemre lobbnv Frntz iránt megváltás kény-szere vesz erőt rjt. Hiáb. Némileg ptogrfikus színezetet ölt Srtre-drám elemzése - mindez nem válik z elődás előnyére sem. Legfőképpen Frntz lkj sínyli meg koncepció túlbonyolítását. Frntz, kit múlt felelevenedő képeiben egy nyílt eszű, nyíltszívű, humánus fitlembernek látunk - egyszer csk megtört gerincű, némileg megroppnt idegzetű és mjdhogynem megbomlott elméjű felnőtt-ként lép elénk. Hogy mi történt köz-ben - eseményszinten megtudjuk ugyn, de mind lélektnilg, mind drmturgiilg hiányos fejlődés" íve. Amikor Frntz már pdlásszob fogly, múlt-idézése, szembeszállás egy elképzelt ítélő-székkel, vádbeszéde önmg és kor ellen - mind egy hmis tudt képe, és ferde vlóságképre lpul. Mentegetőzik, vgy épp ellenkezőleg: hrcosn kiáll - mindegy. A súlyosnk és vádlónk szánt monológok elsősorbn színészi teljesítménnyé válnk, ekként értékelhetők. Itt mindenki küzd Jólértesültek tudni vélték, hogy Ács János készen" kpt drbot, meg-rendezésre. Akár így vn, kár nem végső soron mindegy. Acs rendezői világ nemigen tud mit kezdeni Srtre-drámávl így elsősorbn sját szín-házi, sőt színpdi erényeit csillogttj. Amennyire ezt körülmények engedik. Egy z egészre tekintő jelentős interpretációt -- mint például Mrt/Sde

42 ménységet, konok elszántságot érzékelteti hitelesen. Viselkedésén érezni: tlán ő legigzibb Gerlch, veszteni képtelen s ennek mindent lárendelő személyiség. A színésznőnek több ki-emelkedő pillnt is kd z elődásbn - rjt is érezni bizonyos jelenetekben rendező keze nyomát. Akárcsk z öreg Gerlchot játszó Dridy Róbert játékán. A rá épülő jelenetekben éles krktert formál z pából, máskor meglehetősen erőtlenül üldögél; gyermekei párbeszédeit nem kíséri kellő átéléssel. Bizonytlnul játssz Wernert -- ezt drámábn is meglehetősen bizonytln lkot - Várdy Zoltán. Váltási - z elhtározott, de végig nem vitt keménység és gyengeség -- elsősorbn nem színészileg megoldtln, sőt: hiányzó lélektni folymtokt is pótolni igyekszik. Nem rjt múlik, hogy kevéssé sikerül. Johnnát Felki Eszter játssz. Ameddig csk különbözésről szól szerepe, ddig - külső dottságit is felhsználv Srtre: Alton foglyi (békéscsbi Jóki Színház), Várdy Zoltán (Werner), Felki Eszter (Johnn). Ngy Mri (Leni) és Dridy Róbert (Ap) (Somfi István felv.) megfelelően érzékelteti különállását. Amikor zonbn meglehetősen sjátos, ám mégiscsk közeledő mgtrtásváltást esetében -- itt nem érhetünk tetten. vezető utt. Brbinek szerint Frntz v- kell érzékeltetnie - Frntzcl vló Feltehetően rról vn szó, hogy még z lóságosn belebetegszik z elmúlt tizen- beszélgetései után -, ddigi konok igen tehetséges Ács sem tudott hidt ver- három évbe; s nem z ő hibáj, h l- egyenessége, tisztázásr kényszerítő ni ott, hol ez igencsk képtelenség; nem kításábn ez dominál. A színész - tlán viselkedése semmilyen htározott tudt megteremteni, életre kelteni zt z szándék ellenére - leleplezi figurát, minőségbe nem vált, zvros lesz és megérzelmi-gondolti feszültséget, melyen nnk betegessége folytán csökkent hite-lét mgyrázhttln. Johnn szerepében keresztül közönségnek vlóságos köze hihető lenne Frntz htásár némi zűrlehetne drámához. Egy-egy részletet és érvényességét. Megmuttj mindzt, mi zvr - de kkor színészként ezt kellene látszólgos Frntzbn: formátumot, z dolgozott és dolgozttott ki színészekkel - s békéscsbi együttesre erőt, szenvedélyt. Brbinek z őrjöngési leglább megoldni. jelenetekben színes, bár visszfogott; A díszlet - Gyrmthy Ágnes munkáj ez is igen ngy és láthtó htássl volt. Elsősorbn színészvezetésre mond- vlóságosbb színészi teljesítményt kkor időnként, főleg múltt vissz-idéző okoz némi zvrt. htó el mindez. S épp ebből következik, nyújt, mikor Lenivel vgy Johnnávl jelenetekben, Egyébként külön életet él, távol z előbeszél zz mikor drám lehetővé teszi. hogy z egyes jelenetek kidolgozottságbn is elütnek egymástól, fölerő- Ilyenkor nem egy beteg ingdozásit, dás szellemétől. Ez lól csk Frntz sítve drmturgii lbilitást. kedélyhullámzását hozz, hnem egy puritán pdlásszobáj kivétel. A jelmezek ember kétségbeesését, - szintén Gyrmthy készítette -A kulcsjelenetek - Gerlch cslád kiszolgálttott többségükben megfelelők, csk Leni ruhái önleleplező" gyűlése, Frntz és Leni meggyőzőbb emberi hitellel. jelenetei, mjd Frntz tlálkozás z putolsó jelenetében - mely egyben z muttnk vlmi egészen mást, mint mit jávl - kiemelkednek z elődás egé- öreg Gerlchnk is z utolsó jelenete - Ngy Mri játszik. széből. Érezhető, hogy színészek ilyen- drmturgii hitetlenség ellenére komoly Önmgábn dicsérendő, hogy békor nem rutinból, legkézenfekvőbb színészi küzdelem jön át" rivldán. késcsbi színház válllkozott vlmi sblonokból dolgoznk, hnem átélt, ér- Küzdelem zért, hogy leglább ereje legyen olysmire, mit ritkán látni tőlük. Bizotelmezett, tudtosított lélektni helyzet z együttes kivonulásnk, kettős nyos korlátokt leszámítv, ezúttl elsődiktált színészi megoldásokkl lépnek öngyilkosságnk. Mégis, mjdhogynem sorbn nem rjtuk múlt, hogy átütő, elő. hihetetlen, hogy p és fi tizenhárom év megrázó színházi este nem jött létre. Frntzot, bezártságbn élő fiút Br- után z első beszélgetésen megállpodik binek Péter játssz. Játékánk pontosn Jen-Pul Srtre: Alton foglyi (békéscsbi végiggondolt része z lphelyzethez közös hlálbn, és szép nyugodtn Jóki Színház) igzodó jellem és mgtrtás, s z, ho- kisétálnk színpdról. A többiek ott Fordított: Hegedűs Zoltán. Drmturg: gyn szigorún logikus lépcsőkkel építi mrdnk, s z ember-nek z z érzése Lendvy György. Díszlet, jelmez: Gyrmthy Ágnes. Rendező: Ács János m. v. támd : most kezdődhetne egy jó drám. fel tébolyhoz, z önpusztításhoz Szereplők: Dridy Róbert, Brbinek PéA Lenit játszó Ngy Mri főleg keter, Várdy Zoltán, Ngy Mri, Felki Eszter, Mészáros Mihály, Frks Tmás, Gerencsér Ljos.

43 fórum D R. KO N CZ G ÁB O R Színház hátrányos helyzetben Sttisztiki-gzdsági elemzés I. rész Egy idő ót hrsánybbn tpsolok tudományos meggyőződéssel. Közgzdász kuttóként z elődóművészeteket is tnulmányozom így nézői elismerésem nemcsk színészek, rendezők, ivók művészi teljesítményének szól.. T psolok zért is, mert z elődóművészetek létrehozóink válllniuk kel], hogy. plkátok mellé nem kszthtják ki gzdsági, szervezeti, szbályozási gondokt - melyek égető szorítássl tpdnk rájuk, mint Hérkleitoszr Neszszosz vérébe ázttott ing. Igz vn Rothnk - megállpítását most prózi színházr is kiterjesztve ki Z e n e é s üzlet című könyvében zt írt, hogy Az egyszerű oper- és hngverseny-látogtó, ki pompás kiállítású szín-pdot lát és kitűnő elődásokt hll, tlán sohsem tudj meg, hogy csillogó homlokzt mögött micsod szegénység honol; de szomorú vlóság zért bizony befolyásolj zenekrok össze-tételét és repertoárját..." Bizony befolyásolj különösen kkor, h rekonstrukciór várv kiállítás sem pompás és homlokzt sem csillogó... T lán kevesen tudják, hogy z elődóművészetek esztétiki-művészeti gondjit érintő, világszerte. fel-felébredő vit árnyékábn egy színházi-gzdságtni eszmecsere is kibontkozott. Olynnyir, hogy z elmúlt két évtizedben bő és jelentős szkirodlom lkult ki, elsősorbn ngol és orosz nyelven, de frnci, német, lengyel, szlovák és spnyol nyelvű hozzászólásokkl is. E z vit és szkirodlom nem siker esztétiki titkát kuttj, hnem gzdsági feltételeit és társdlmi mozgásterét vizsgálj, elsősorbn gzdsági-sttisztiki eszközökkel megrgdhtó intézményi feltételeket elemezve. Közgzdászok, szociológusok z lábbi kérdésekre keresünk válszt: kik, milyen mértékben és milyen indokokkl finnszírozzák z elődóművészeteket; mi jellemzi költségek lkulását.; milyen áltlános törvényszerűségek és sjátosságok fedezhetők fel színházi, zenei kultúr finnszírozásábn; mennyiben függ gzdálkodás z dott szín- házi közösség művészi teljesítményétől es mennyiben más tényezők (méret, műszki állpot, színházművészet társdlmi helyzete, politiki megítélés, gzdsági szbályozás stb. ) függvénye? Röviden: kereslet és kínált, z lkotás, terjesztés és befogdás közgzdsági, szociológii összefüggéseit krjuk megismerni. (Segítség-ül hív e három utóbbi ktegóri közgzdsági megfelelőire terme-lés, elosztás, fogysztás kilkított vizsgálti metódusokt is.) H z á nk b n z elmúlt évek során nehezebb gzdsági helyzetben művelődés - és különösen művészetek és művészeti intézmények - gzdsági megítélésében több ellentmondás és ellentmondó nézet került felszínre. Átfogó kuttások hiányábn előfordult, hogy olyn félhivtlos elemzések is születtek, melyek például z elődóművészetek. sjátosságit nem véve figyelembe, merev pénzügyi --- és nem közgzdsági szempontok szerint ítélkeztek. Tlálkozhttunk olyn megállpításokkl, melyek művelődéspolitik áltlános céljivl ellentétesek, gzdságpolitiki szempontból megkérdőjelezhetők és egyes esetekben közgzdsági képtelenségek. Egy vélem, hogy nehezedő gzdsági körülmények között mindent meg kell tenni zért, hogy g zdság" és kultúr " más nyelven beszéléséből szármzó feszültséget csökkentsük.. Igen fontos, hogy kulturális szfér és ezen belül z elődóművészetek -- reális, társdlmi-gzdsági újrtermelés egésze szempontjából történő megítélésére törekedjünk; hosszbb távú nemzetgzdsági szempontokt juttssuk érvényre pillnt mindenkori kényszerpályáivl és bürokráciájávl szemben. Ehhez persze fel kell tárni színházi válság " strukturális összetevőit is. Mert nem múló divt nálunk sem s z í n h á z i válságról vitázni.. Idestov fél evszázd színház és színművészet permnens válságbn vn, Illetve virágzásbn és válságbn egyszerre..." - állpított meg Ngy Péter. Czímer József szerint z 1970-es évek elejének színházi vitájához kpcsolódó írások.. zt suglmzták, hogy szín-házi életünkben h nem is válság, de vlmi bj vn... A válság szónk m nem dől be senki, színház évszázdok ót ebből él. És válságról nem is lehet beszélni, míg színház jelenlegi szentháromságából - író, elődás, közönség z egyik, kozönség erről nem hjlndó tudomást venni és jól ér- zi mgát színházbn...". Az utolsó mondt egy lénye g es sjátosságr muttott rá: rr, 'hogy ez válság nem ír-htó le hgyományos sémávl. Az ipri, gzdsági világbn ugynis válságágztoknk"' zokt z ágztokt nevezik, melyek termékeire nincs megfelelő kereslet, illetve z dott körülmények között termékek nem állíthtók elő gzdságosn. Nálunk színházk iránt eleddig túlkeresletez tpsztltunk, s gzdságosságot meg eleve más megközelítésben kell vizsgálni. Szükséges itt Várkonyi Zoltán 1975-ben feltett kérdésére emlékezni: Kérdem én, mire válszoljunk? Ki írt le világosn, vitár méltón, hogy egyáltlán miféle válság vn. Műsorpolitiki, látogtottsági, eszmei, rendezői, stílusbeli vgy miféle válság...(az előzőekben V é l e m é n y e k, viták színházművészetünkről című című, Kossuth könyvkidónál bn megjelent kötet tnulmányiból idéztem, , 187. és 136. oldlról.) Nos, z elődóművészetekkel kpcsoltos gondok világos leírásához szeretnék hozzájárulni kereslet és kínált sttisztiki elemzésével, finnszírozás és gzdálkodás jellemzőinek rendszeres áttekintésével. A feszültségek gzdsági dimenziójánk teljes megismeréséhez, z okok feltárásához és z előzőekben megfoglmzott kérdések megnyugttó megválszolásához elvileg olyn elemzéseket kellene végezni, melyek során művészetpolitiki koncepciót, műsorpolitikát, z irányítást, z objektív dottságokt (épület, műszki állpot és felszereltség, társdlmi-gzdsági környezet, vonzás-körzet stb.), fogllkozttott munk-erőt, pénzügyi ráfordításokt, gzdálkodási mechnizmust, szbályozást, produkciókt jellemző muttókt, vlmint politiki, kritiki és közönségregálásokt vetjük egybe. Mindezt lehetőleg színháznként, hiszen egyrészt tudjuk, hogy hzánkbn nincs két egyform prméterekkel jellemezhető színház; másrészt zt is tudjuk, hogy igen ngyok színházi ellátottság területi különbségei. M már lenne lehetőség egy ilyen, bár költséges, de mennyiségi és minőségi változókt egyránt trtlmzó, sok tnulságot ígérő elemzés elvégzésére. (Külföldről is tnulhtó módszerekkel és számítógépes feldolgozássl.) A mostni elemzés során minderre természetesen nincs módom. Csupán rr válllkozom, hogy legegyszerűbb sttisztiki eszközükkel, külön speciális

44 dtgyűjtés nélkül végezzek nlízist. Rövid kitekintés után lehetőségek tlálkozását, kereslet és kínált sttisztiki tendenciáit muttom be. Mjd finnszírozás szerkezetének elemzése átvezet színházi gzdsági mechnizmus egyes elemeinek vizsgáltához. Az összefogllásbn - kiegészítésekre és vitákr számítv - rögzítem hzi színházi élet gzdsági dimenziójávl kpcsoltos meggondolásimt. Kitekintés Tudomásom szerint konkrét intézményvizsgáltokon lpuló nemzetközi viták sorát z elődóművészetek gzdsági dilemmájávl fogllkozó BumolBowen jelentés" nyitott meg, z s évek közepén z USA-bn. Ebben közösségi támogtás szükségességére mutttk rá. Azót színház-, zene- és táncművészet gzdsági elemzésével, finnszírozás, működtetés, menedzselés problémáivl tnulmányok, kötetek és konferenciák sor fogllkozott. A művelődésgzdságtn szkirodlm című könyvemben - KSH, 1981, Könyvtár és Dokumentációs Szolgált ig áttekintettem és összefoglltm - pontos forrásmegjelöléssel - ezt szkirodlmt is. Az időközben olvsott kül-földi irodlom csk megerősíti z kkori következtetéseket. A kuttási irányok szempontjink tárgylás nyilván ngyobb terjedelmet igényelne, így most csk z lpvető meggondolásokt és következtetéseket fogllom össze. Az elődóművészetek gzdsági gondjink összetettségét és lényegét tömören fejezi ki Roth: Sok eszes fő és sok szorgos kéz kell hhoz, hogy muzsik eljusson tömegekhez... A legkülönfélébb dolgoknk - műszki hldásnk, műveltség terjedésének, tömegkommunikációs eszközöknek és vlódi lelkesedésnek - z összejátszásár volt szükség nnk szörnyűségnek létrehozásához, hogy muzsik egy htlms iprág tömegprodukcióbn előállított terméke lett. Óriási nemzetközi válllkozássá fejlődött, mely több százezer embert fogllkoztt: művészeket, technikusokt, ügyvédeket, kereskedőket, iprosokt, megszállott hivőket és hideg fejű spekulánsokt - sokszínű világ ez, melyben fennkölt eszmények földhöz rgdtn gykorlti célokkl érintkeznek, z»mour des lettres «z»exprit des ffires «-rel." (E. Roth: Zene és üzlet. Zeneműkidó, Bp és 29. p.) Az lpvető gykorlti finnszírozási problém persze ennél konkrétbb. A művészetek története egyértelműen bizonyítj, hogy komoly műfj csk közösségi gzdsági támogtássl tudott megélni. A külföldi és hzi gykorltbn nem véletlenül lkult ki z, hogy színházk jelentős része költségvetési gzdálkodási rend szerint működik. Ez zt jelenti, hogy közösség elismeri: komoly műfjú elődóművészetek kínáltát bizonyos mértékig függetleníteni kell mindenkori fogysztói fizetőképes kereslettől. A színházk egyik lpvető feldt kétségtelenül z, hogy kielégítsék munkájuk iránti - fizetőképes keresletben is kifejeződő - rövid távú lkossági szükségleteket. A másik lpvető feldt: mindenkori működtető, fenntrtó közösség, társdlmi-szellemi újrtermelés, nemzet hosszbb távú érdekeinek meg felelő szükségletteremtés. Az önfinnszírozó képtelenség z említett jelentés publikálás ót - ill. Szovjetunióbn időben ugynkkor, de ttól függetlenül - váltott ki fokozottbb közgzdsági-szkmi érdeklődést. Miért? Kiderült, hogy jelentősen nőnek fjlgos költségek - tehát z egy elő-dásr, egy bemuttór, egy látogtór vetített ráfordítások -, miközben jegybevétel nem nőhet ennek megfelelő mértékben. Tehát: mélyülő szkdék keletkezik reálköltségek és produkcióból szármzó bevételek között, deficitet növekvő mértékben kell közösségi (lpítvány, központi állmi támogtás, tnácsok támogtás, gzdg mecénások) forrásból finnszírozni. Két kérdés vetődött fel: I. Mivel mgyrázhtó fjlgos költségek növekedése? z. Miért nem növelhető z önköltség növekedésével párhuzmosn fizetőképes kereslet és jegybevétel? Az önköltségnek és fjlgos költségeknek növekedését több tényező együttesen mgyrázz. A színházk termelékenysége" nem értelmezhető és nem növelhető z iprhoz, mezőgzdsághoz vgy szolgálttások egy részéhez hsonlón. Egyrészt z elődások futószlgon nem szporíthtók, nem lehet npont többször játszni stb. Másrészt techniki fejlődés nem munkerőt megtkrító, hnem több munkerőt igénylő jellegű (éppúgy, mint z egészségügy vgy z okttás terén). Ugynkkor színvonl emelése és válszték bővítése is csk több munkerő (író, rendező, színész és techniki-gzdsági személyzet) bevonásávl képzelhető el. Az átlgbérek ill. átlgjövedelmek - mint ismeretes - egy-egy nemzetgzdságbn hosszbb távon z átlg termelékenység növekedésével vnnk összefüggésben. A színházk produkcióink szám (kibocsátás, output"-j) objektív korlátokb ütközik (székhelyen z elődások és látogtók szám egy bizonyos szint fölé egyszerűen nem emelhető), ugynkkor béreknek és egyéb személyi jellegű kidásoknk leglább z inflációnk vgy z átlgbéreknek, illetve átlgjövedelmeknek megfelelően kell növekedniük. A gykorltbn mgsbb szint, ebben művészek jövedelemhez kötődő presztízse mellett z is lényeges tényező, hogy más értelmiségi szkmákhoz viszonyítv ngyobb z életmód áltl megkövetelt rezsiköltség. Mindezek következtében z USA-bn, Nyugt-Európábn és Ausztráliábn készült elemzések szerint z output növekedési üteme kisebb, mint bér jellegű kidásoké, így ennek üteme eleve növekvő fjlgos ráfordításokt eredményez. Az infláció színházkt igen keményen érinti. Az energi, nyg és szolgál-ttás, árk emelkedésének htás minden esetben zonnl lecspódik színházknál. Itt még inkább érvényesül z előbbi összefüggés : z output nem növelhető, dologi kidások viszont egyre ngyobbk; következésképpen nőnek fjlgos költségek. A minőség emelésé-nek és kínált bővítésének követelménye, továbbá televízióvl és más művelődési, szórkozási kínálttl vló verseny is dologi kidások növekedését váltj ki. Nehezíti színházk gzdálkodását, hogy mecénás áltlábn csk bejelentett" áremeléseket ismeri el és hjlndó pótlólgosn finnszíroz-ni; színházt viszont keményen érintik burkolt áremelések éppúgy, mint másodlgos elosztásbn és második gzdságbn érvényesülő árnövekedések. Most nézzük meg, miért nem növelhető fizetőképes kereslet és jegybe-vétel? Az elődásszám és befogdóképesség objektív korlátokb ütközik. A tájolás elvileg növeli fizetőképes keresletet, de vizsgáltok tpsztlti szerint pénzügyi hszn ( székhelyen ngy és trtós közönséggel rendelkező szín-házk esetében) kétséges és művészi színvonl rovásár megy. Nem kell szín-házi szkembernek lenni hhoz, hogy tudjuk: tájolás székhelyi elődások (és így biztos fizetőképes kereslet) csökkenésével, társult lestrpálásávl jár. (A ritk, felüdítő jellegű, szkmi tpsztltok szerzését és új közönség-

45 rétegek megismerését jelentő kivételektől eltekintve.) igy színvonlcsökkenést és törzsközönség csökkenését válthtj ki. A tájolás ugynkkor növekvő költségtényezőt jelent, z esetek egy részében pénzügyi nyereséget felemésztik költségek. Tehát nézők számánk ilyen hjszolás végül csökkenti bevételt. (Meggyőzően írnk erről például Szovjetunióbn készült színházgzdságtni elemzések.) A színházjegyek áránk z önköltség növekedését fedező emelését polgári szkirodlom is képtelenségnek trtj. Ezt egyrészt sjátos színházpolitiki, művészetpolitiki célokkl és színház társdlmi szerepével, másrészt elosztáspolitiki szempontokkl szokták indokolni. Ez utóbbik szerint költségeket fedező jegyárk vgy áltlábn mgs jegyárk csk gzdgok " áltl megfizethetők. Az lcsonybb jövedelmű rétegek eleve kizárását " fejlett tőkés országok művelődéspolitikáj sem trtj lehetségesnek. Figyelembe veszik ugynis, hogy nézőknek színházi elődás nemcsk jegy áráb kerül! A szín-házzl törvényszerűen pótlólgos közlekedési (külterületen lkók; vonthoz, távolsági buszhoz sietők txiköltsége) fogysztási és szolgálttási (gyermekek felügyelete) költségek merülnek fel. Továbbá - éppen z lcsonybb jövedelműek körében élő felfogás szerint - színházképes öltözet ", z átöltözés (hzrohnás) is pénzbe kerül. A színház egyéni költségeit ezek együttesen jelen-tik, így jegy áránk emelése nem önmgábn, hnem egy láncolt részeként, egy dott árkörnyezetben érzékeny elem! H ez z árkörnyezet fogysztási (és szolgálttási) lpszükségletek áránk inflációj, kkor színházjegyek kis mértékű emelkedése végső soron z összbevétel csök-kenését válthtj ki. Ugynis h éppen kkor emelkedik jegyek ár, mikor lkosságot egyébként is rdikálisn érinti z infláció - gyorsn negtív iránybn változhtnk színházb járási szokások. Különösen színházi kultúrávl éppen csk ismerkedő - rendszerint lcsony jövedelmű - rétegek és áltlábn hátrányos helyzetűek esetében. Külföldön több árruglmssági vizsgáltot végeztek. Például egy 1975-ös hollndii elemzés szerint belépődíjk tízszázlékos emelése látogtók ötszázlékos csökkenéséhez vezetett. Nyilvánvló, hogy egy ilyen folymt z összbevétel csökkenését okoz-htj. A jegybevételen kívüli (nem támogtásból szármzó) sját bevétel szín-ház közönség előtti, székhelyi produkciójánk függvénye. Például tv-felvételek lehetősége és z ebből szármzó bevételek székhelyi produkció színvonlánk egyenletességétől függ-nek. S mivel színházi produkció feltételezi közönséget -- sőt z dott szín-ház dott társult törzsközönséget -, ezért egy élő színház tömegkommunikációs eldhtóság végső soron össze-függésben vn székhelyi látogtottsággl. Mindezek mellett zt is figyelembe kell venni, hogy színházzl kpcsoltos művészet- és művelődéspolitiki célkitűzések eleve mgyrázzák deficitet. A célok egy része ugynis mgánk művészetnek fejlődésével, még be nem vont rétegek bevonásávl és z lcsony jövedelműek (például ifjúság, nyugdíjsok) művelődési szükségleteinek kielégítésével, illetve z igények felkeltésével kpcsoltos. Ddmjn írásár támszkodv (Áttekintés művelődésgzdságtn szovjet szkirodlmáról - Művelődéskuttó intézet, 1982) és zt kiegészítve e célkitűzések z lábbi tőmondtokbn fogllhtók össze: - A színház társdlmi htókörének bővítési igénye megköveteli, hogy kínált mennyiségben és minőségben tudtosn meghldj relizált keresletet. A közönség optimális " szerkezetének kilkításár vló törekvés tehát veszteséget növelő tényező. - A társdlom különböző fogllkozás szerinti rétegeinek és korosztályi-nk bevonás megköveteli különböző típusú színházk működését; ebből költséges sztárok gykoribb szerepeltetése éppúgy következik, mint z igényes keveseknek játszó színház iránti szükséglet. - Az ideológii és politiki feldtok ellátás kínált és relizált kereslet közötti eltérést mindenkor feltételezi. - A nemzeti kulturális hgyományok megőrzésére és fejlesztésére vló törekvés, illetve külföldi ármltok megismertetése megköveteli, hogy színházi kollektívák finnszírozás bizonyos mértékig független legyen színház iránti pillntnyi, rendszerint divt áltl motivált kereslet ngyságától. - A művészi színvonl trtás és továbbfejlesztése megköveteli kísérleteket, kockáztos bemuttók válllását és zt, hogy kínált minősége, mű- vészi szintje mindenkor hldj meg tömeges keresletet. - Mindig vnnk fitlok és kezdő színházb járók: ez tény megköveteli ngy tömegeket nem vonzó, kevés-szer elődhtó klsszikus hzi és külföldi drbok időnkénti felelevenítését. Hsonlón rendezés és színészi munk fejlődése is igényli klsszikusokkl vló erőpróbát. - A repertoár állndó frissítése és bővítése lpvetően fontos törzsközönség megtrtás, új közönség bevonás és művészek lkotókészségének ébren trtás " mitt. A bemuttók egyben szépirodlmi lkotás, tehát kortárs próz ösztönzői is! -- A kortárs hzi és külföldi drbok bemuttását vállló színház költségesebb és kockáztosbb tehát eleve hitelt igényel. - A színház gzdsági szempontból sokkl inkább függ z egyes egyén teljesítményétől, mint bármely más intézmény. Egyrészt sztárok vonzó szerepé-ről vn szó. Másrészt rról, hogy például z elkészült, de kulcsszereplő megbetegedése stb. mitt z dott évben be nem muttott drb z dott év költségvetését terheli, miközben bevételt nem hoz és rontj gzdságosság muttóit. - A színészfogllkozttás kulturális ármltok, művészetpolitiki koncepció, drbválsztás stb. függvénye. Törvényszerű vendégrendezők, vendégszínészek, külsősök fogllkozttás; ez egyébként z dott társult megújulásánk, fejlődésének is fontos feltétele. Az előzőekben vázolt célok költségeket növelő és deficitet okozó htás z esetek többségében nem háríthtó át z éppen játszott repertoár fizetőképes keresletére. Költségeiket nnk kell válllni, kinek, kultúráj megőrzéséhez és torábbfejlesztéséhez kell színház: ngyobb közösségeknek, nemetnek. A nemzetközi szkirodlom szerint színházk gzdsági válságát két, egymást nem helyettesítő, hnem kiegészítő strtégiávl lehetséges megoldni. Az egyik z állm, közösség növekvő részvétele finnszírozásbn. Itt tehát nem z kérdés, hogy támogss-e vgy sem - ezt csk kultúrellenes személyek és színházi gzdálkodás nlfbétái kérdezik. Az igzi kérdés z, hogy milyen mértékben támogsson z állm, hol vn támogtás htár vgy optimum. Pontosbbn foglmzv: mecénás és színház közötti megegyezés lpján kilkult műsorpolitiki koncepcióhoz és műsorstruktúrához szükséges költség

46 hány százlékát dj mecénás, és mennyit kell színháznk kigzdálkodni. I l támogtást produkcióhoz nyújtndó hitelnek fogjuk fel, kkor kérdés úgy is megfoglmzhtó, hogy mennyi hitelre vn szüksége színháznk z ideológii-politiki és szk-miművészeti szempontok érvényesítéséhez, illetve mennyi z z optimális hitel, mellyel mximális sját bevételre tud szert tenni. A másik kérdés z, hogy mit finnszírozzon mecénás: z intézményt (jelenleg például hzánkbn döntő mértékben ezt teszi), tevékenységet (tehát egy-egy produkciót, irányztot stb.), egy-egy közönségréteget (például olcsó ifjúsági jegyek, színházi nevelés, propgnd), z állndó költségeket, művészeket stb. A túlélés másik strtégiáj z, hogy ésszerű szbályozássl színházt kócerájból" gzdságilg rcionálisn és pzrlásmentesen működő szervezetté, üzemmé" kell tenni: gzdsági rcionlitás és elemzés eszközeinek felhsználásávl, színház művészeti integritásánk sérelme nélkül. Itt lpvetően színházszervezési, vezetési és tervezési módszerekről vn szó - belső rcionlitás fokozás érdekében. Az elvi szempontokt és rcionális üzemmenet, szervezés módszereit is megtnulhtjuk külföldi tpsztltokból de csk sját vlóságunk, mi empíriánk" lpos ismeretében. Nézzük meg, hogy z áltlános tendenciák milyen sjátosságokkl érzékelhetők nálunk! A lehetőségek tlálkozás A kereslet és kínált összefüggéseinek és tendenciáink elemzésével elvileg következő kérdésre keressük válszt: hol, hogyn, mit, milyen mennyiségben, milyen minőségben, milyen feltételekkel vásárolht potenciális néző, és kikből tevődik össze nézők tényleges tömege? Az lábbikbn csk kérdés egyes részeire tudok válszolni így például z igen izglms mit" és milyen minőségben" problémáját nem érintem; hogynnl" kpcsoltos műszki-techniki szempontokt sem tárgylom, illetve csk tnulmány egy későbbi részében, művészeti fejlődés és műszki feltételek összefüggése kpcsán. A vlóság megismeréséhez sttisztik igen hsznos eszköz - de félreismeréshez is készségesen rendelkezésre áll. Óvtosn kell hát bánni vele, mindenekelőtt zt tisztázv, hogy ponto- sn mire is vontkozik - mit trtlmznk számok és mit nem. Kénytelen vgyok ezért egy rövid módszertni áttekintést ideikttni. Erre zért is szükség vn, mert tnulmányt közlő SZÍNHÁZ érthetően nem válllkozht z elemzések hátteréül szolgáló terjedelmes tábláztok bemuttásár. Itt jegyzem meg, hogy írásom eredeti bővebb változt Színházi Dolgozók Szkszervezetének megtisztelő felkérésére készült, s korlátozott példányszámú stencilezett dolgozt számos összesítő tábláztot is trtlmzz. Az dtok forrás Művelődési Minisztérium Tudományszervezési és Informtiki Intézetének (1980-ig: Kulturális Minisztérium Egyetemi Számítóköz-pont) z dott évre vontkozó.sttisztiki Tájékozttó Színpdi Szórkozttás című kötete. A színházművészet gzdsági elemzése során két különböző szempontot kell érvényesíteni. Az egyik látogtói szempont, mikor zt vizsgáljuk, hogy látogtó, néző mit, hol és hogyn kpht. A nézőt nem érdekli, hogy ki színház fenntrtój, hogy ny-, km-rvgy stúdiószínházról vn-e szó. Ezért fontos, hogy vizsgáljuk szín-házi lehetőségeket, ezek területi elosztását, s ne csk zt nézzük, hogy például budpesti és vidéki színházk hány elődást trtottk és hány néző előtt, hnem zt is, hogy Budpesten, városokbn és községekben hány színházi elődás volt (függetlenül társult hovtrtozásától) és hány látogtó tekintette meg ezeket. A másik z intézményi szempont, mikor fenntrtók, működtetők szerint színházt mint gzdsági-szervezeti egységet, mint intézményt vizsgáljuk. Noh látogtók szempontjából egyáltlán nem mindegy, hogy Nemzeti Szín-háznk vgy Vígszínháznk vn-e kmrszínház, gzdsági elemzés során kénytelenek vgyunk z ny-, kmr-és stúdiószínházkr vontkozó dtokt egy színházként kezelni. Ugynis csupán befogdóképességre, z elő-dások számár és látogtók számár vontkozó dtok különíthetők el, gzdsági dtok már nem. Ez kényszerű összevonás z országos elemzést nem torzítj, tendenciákt nem változtt-j meg, ugynis végső soron intézményhez, szervezeti egységhez kpcsolódó fjlgos muttókt, növekedési ütemeket, megoszlásokt vizsgálunk. Nyilván nem lenne megengedhető egy ilyen össze- vonás kkor, h műszki feltételeket, színházb járás szociológii-lkóhelyi összetevőit elemeznénk, vgy például befogdásszociológii nlízist végeznénk. Ezekben z esetekben ugynis z dott épület (ennek elhelyezkedése, felszereltsége), illetve z épülethez mint méretében is meghtározott közösségi térhez vló viszony is fontos. Az idősoros elemzésnél mindig kulcskérdés periódus helyes kiválsztás. Az intézmények és dtok dminisztrtív átcsoportosítás ugynis lényegesen megváltozttj z idősorok trtlmát, miközben vlóságbn esetleg semmi nem változott. Például hivtlos sttisztiki kidványokbn színházi elődások szám és látogtók szám dtbn 1969-ig benne vnnk külföldi társultok Mgyrországon trtott elődásink illetve színházbn trtott más rendezvényeknek (például zenei műsorok) z dti is. Nyilvánvló, hogy z 1970 előtti és utáni időszk közvetlenül nem hsonlíthtó össze. Jogosn vetődik fel kérdés, hogy országos dtokr épülő, idősoros elemzés esetén mennyire megbízhtók következtetések. Igz volt dr. Székely Györgynek, mikor z ország színházi ellátottságávl fogllkozó, 1960-bn készült tnulmányábn z kkori igen bonyolult, megyénként szervezetileg is eltérő színházi helyzetben zt írt, hogy minden olyn következtetés, mely országos számokr épül, megbízhttln és nem d lehetőséget perspektivikus intézkedésre". Nyilvánvló, hogy Sárosptk vgy Székesfehérvár színházi életéről nem sokt mond Budpest vidék típusú elemzés. A regionális szükségletek perspektíváit ugyn nem, de színházi kultúr strukturális gondjit lehet és kell elemezni országos dtbázison. Noh más munkáim során z 1950-től npjinkig rendelkezésre álló dtokt is áttekintettem, z itt válllt periódus zért lehet elemzési kezdő dátum, mert ez záró éve nnk megelőző öt évnek, mikor még ötmillió fölött volt nézők szám, de még inkább zért, mert ekkortól már nem működik Déryné Színház. Továbbá ez ltt z öt év ltt egy olyn összehsonlíthtó színházi struktúrávl dolgozhtunk, melyre sttisztiki kidványokbn közölt legteljesebb gzd-sági információk rendelkezésre állnk. Az közötti időszkbn vn-nk olyn évek, mikor z itt tárgy-

47 lndó gzdsági dtok egy része egyáltlán nem lelhető fel, vgy csk igen ngy költséggel, z eredeti kérdőívek újrfeldolgozásávl lehetne őket összeállítni. A sttisztiki kidványok Játékszín dtit 1981-től színházk között szerepeltetik. Mivel Játékszín 1981 előtt is működött Mgyr Cirkusz és Vrieté Válllt keretében, s dtit cirkuszok dtinál közölték, színházkr vontkozó idősoros összehsonlítás megengedhetetlen torzítás lenne, h dtivl 1981-ben és 1982-ben megnövelnénk színházk dtit. Mivel visszfelé csk produkciók dtit lehetne cirkuszoktól elkülöníteni, gzdságikt nem, így nem visszfelé korrigáltm szín-házk idősorát, hnem 1981-ben és 1982-ben z idősoros összehsonlíthtóság érdekében kihgytm Játékszínt. Nyilván ennek dti vlmit változttnánk fjlgos muttókon, de elemzéseim szerint z lpvető tendenciákt nem módosítják. Tehát: h vlki összeveti z itt hsznált lpdtokt hivtkozott kötetek dtivl, kkor között zonos, ben némileg eltérő dtokt tlál. Ennek ok játékszínnel kpcsoltos meggondolás, illetve Körszínház problémáj. Ez utóbbit sttisztik 1981-ről szbdtéri színpdok között trtj nyilván. Az dtok időbeli összehsonlíthtóság érdekében 1981ben és 1982-ben is színházk között szerepeltettem. Az Ódry Színpd sttisztiki kidványokbn 1980-ig központi színházk között szerepel. 1981ben vonl ltt"; itt végig köz-ponti színházk dti között szerepel-tetem, s fjlgos muttók összesen sorinák számításánál csk ott veszem ügyelembe, hol gzdsági dti is vn-nk. (Amennyiben forrásdtokkl kpcsoltbn kérdések merülnek fel, meg tudom dni z egyes dtok eredeti lelőhelyét oldlszám szerint.) Ez tnulmányom z elődóműrészeteknek csk egy részét, színházkt érinti. Itt nem elemzem szbdtéri színpdokkl, fesztiválokkl, mtőrmozglmkkl, cirkuszokkl z Állmi Oper-házzl, könnyű- és komolyzenével kpcsoltos tendenciákt. (A Fővárosi Operetrszínház és vidéki színházkbn trtott oper- és operettelődások -- sttisztiki gykorlt mitt -- költségeikkel együtt benne vnnk z dtokbn. A hzi zeneélettel kpcsoltos elemzést Kultúr és Közösség című folyóirt / 1-2. számábn közöltem, A mgyr zenekultúr sttisztiki elemzése címmel. Felhívom z érdeklődők figyelmét Breuer János korrigáló kritiki megjegyzéseire folyóirt 1982/5. számábn.) E mindenképpen szükséges kitérő után most áttekintem színházk befogdóképességével, z elődások, bemuttók és látogtások számávl, nézők szociológii jellemzőivel kpcsoltos sttisztiki tendenciákt. A Színházművészetünk öt éve, Jelestés z Országgyűlés Kultúrális Bizottságánk (Kulturális Minisztérium, máj.) című dokumentum szerint z kkor működő színházk kettő kivételével százdforduló előtt épültek, műszki berendezésük teljesen elvult, sok helyen életveszélyes, rekonstrukciójuk elodázhttln. A színházk másik része eredetileg nem színháznk épült, így felújításuk szükséges népgzdság teherbíróképessége függvényében. Az zót eltelt időszkbn nem lebecsülendő, de felhlmozódott rekonstrukciós szükségletekhez és területi ellátottsági hiányokhoz viszonyítv még mindig nem elegendő fejlődést regisztrálhtunk. Folymtos rekonstrukció. Újr belépett " Kton József Szín-ház, Mdách Kmr. Győrben Kis-fludy Színház új épülete, Nyíregyházán Móricz Zsigmond Színház, Zlegerszegen z Allndó Színház - m Hevesi Sándor Színház - (és tegyük hozzá: több új művelődési otthonbn színházi elődásr lklms, színpdtechnikávl felszerelt ngyterem) mind-mind növelték játszási helyek számát, befogdóképességet és így lkosság válsztási lehetőségét. A színházk befogdóképessége között 1687 férőhellyel bővült. ( ről re. Itt emlékeztetek módszertni megjegyzésekre: játékszín nélkül, melynek befogdóképessége 1978-bn 364 volt és 1982-ben 534.) A vidéki színházk befogdóképessége 14,3 százlékkl, budpesti színházké 4,8 százlékkl, z ország egészében 9,1 százlékkl növekedett ról 1979-re bővülést Kisfludy Színház (Győr) új épülete mgyrázz ről 1980-r csökkenés döntően z Ódry Színpd befogdóképességének csökkentésével és Mdách Kmr átépítésével mgyrázhtó re z 1457 férőhely-gyrpodás mögött Kton József belépése és z Ódry bővülése (összesen 517), budpesti tnácsi színházk férőhelyének bővülése (284) és vidéki színházk befogdóképességének bővülése (pl. Nyíregyház: 491 stb.) áll re növekedést döntően Mdách Kmr belépése mgyrázz. Budpesten 48-ról 53-r (10,4 százlékkl), z ország egészében 17-ről 19-re (11,8 százlékkl) nőtt tízezer lkosr jutó férőhely..a látogtottság z eszmei kihsználtság százlékábn mindenütt mgs, budpesti tnácsi színházknál szinte egészségtelenül plfonon vn. (Budpest: 97 százlék, vidék: 81,7 százlék 1982-ben.) ;A budpesti központi színházk áltl trtott elődások szám 18,3 százlékkl, budpesti tnácsi színházk elődásink szám 3,7 százlékkl, z összes budpesti színház esetében 8,4 százlékkl, vidéki színházk esetében 9,6 százlékkl, z ország egészében 8,z százlékkl nőtt ( ról re). A látogtók szám (itt most z összes, tehát fizető és nem fizető látogtókról egyránt szó vn) budpesti központi színházk elődásin 35 százlékkl nőtt, budpesti tnácsi színházk elődásin 3,8 százlékkl csökkent, z összes budpesti színház esetében 3,1 százlékkl nőtt, vidéki színházk elődásin 2,1 százlékkl, z ország összes színházi elődásán 2,8 százlékkl nőtt ( re). \ befogdóképesség és látogtók számánk növekedési ütemét összevetve zt látjuk, hogy budpesti központi színházk esetében látogtók szám jóvl gyorsbbn nőtt, mint befogdóképesség, ennek következtében z eszmei kihsználtság muttój 92,6 százlékról 96,3 százlékr változott. (E muttó számításánál központi színházk dtábn 1981-ben és 1982-ben A Játékszín dt is benne vn, melynek z eszmei kihsználtsági muttój 1981-ben 86 százlék volt.) A budpesti tnácsi színházk esetében befogdó-képesség nőtt, látogtók szám csökkent, ennek. következtében z eszmei ki-hsználtság - noh z ország egészében itt legmgsbb, 1982-ben 97,1 százlék - z időszk ltt romlott. A z összes budpesti színházt együtt vizsgálv megállpíthtjuk, hogy látogtók szám lssbbn nőtt (3,1 százlék), mint befogdóképesség (4,8 százlék), ennek következtében z eszmei kihsználtság z 1978-s 99,1 százlékos ill. z 1981-es 100,6 százlékos szintről 97 százlékr esett vissz. A vidéki színházk eseté-ben 14,3 százlékos befogdóképes-

48 ség-növekedéssel szemben 2,1 százlékos látogtószám-növekedés figyelhető meg, z eszmei kihsználtság 81,7 százlék; ngyobb mértékben 1980-bn csökkent. Tehát: z ország egészéhen látogtók nk csökkenésével járt együtt, s ez - mint már volt ról szó - z átlgosnál jobbn csökkentette z egy elődásr jutó látogtók számát. Az összes elődásokon Budpesten trtott elődások rány szám lssbbn nőtt, mint befogdóképesség, között 39,6 százlékról 50,2 mgs eszmei kihsználtsági muttók, százlékr nőtt, míg községekben trtott vlmelyest romlottk. Ebből z össze- elődások szám 16,1 százlékról 7,8 százlékr csökkent. A csökkenési függésből persze még nem lehet messze- folymt z közötti időszkr menő következtetést levonni, de máris is jellemző; ez zt jelenti, hogy nem figyelmeztető. mgyrázhtó csupán Déryné megaz elődások és látogtók számánk szüntetésével. Az itt bemuttott tendeneltérő ütemű növekedéséből (legngyobb ciák rr utlnk, hogy reltíve drág z eltérés budpesti tnácsi színházk tájolás és különösen községekben trtott esetében) következően változott z egy elődás: nézők számától függetlenül elődásr jutó látogtók szám. Az ország lekötött pénzért is egyre kevésbé éri meg egészében 460-ról 436 főre csök-kent, rossz körülmények között községekben, tehát egy-egy elődást átlgosn 24 fővel színházzl nem rendelkező vidéki kevesebben néztek meg. A budpesti városokbn elődást trtni. A fjlgos központi színházk áltl trtott költségek növekedése, drágulás tehát elelődásokon - mivel látogtók szám sősorbn vidéki lkosságot sújtj. Az dgyorsbbn nőtt, mint z elődások szám tokból z is kiderül, hogy lehetőségek - nőtt z egy elődásr jutó látogtók csökkenésénél ngyobb mérvű látogtók szám, viszont budpesti tnácsi színházk elvesztése. Míg 1976-bn látogtók 9,8 elődásin 92,6 százlékr csökkent. százlék községekben láthtott színházt Vidéken ez muttó 93,4 százlékr (1978-bn 6,4 százlék), ddig 1982-ben csökkent. Az egy elődásr jutó látogtók csupán 4,8 százlék. Ezek z dtok számánk csökkenő tendenciáj egyik összességükben zt is muttják, hogy z mgyrázt fjlgos költségek - később összes színházlátogtók számánk csekély még részletesen tárgylndó - mértékű emelkedése mögött növekedésének. Ebben persze z is lényeges községekben élő nézők csökkenése tényező, hogy nőtt stúdióelődások figyelhető meg között szám; ezt művészeti élet belső színházk áltl látogtott városok szám mozgástendenciái és rétegzett kö- 11 helységgel, 13,8 százlékkl nőtt. A zönségigény egyránt megkövetelte. látogtott községek szám 148-cl, 35,3 Eddig színházk székhelye szerint százlékkl csökkent. Az ezer lkosr jutó végeztem elemzést - most nézzük meg, látogtók szám csk Budpesten nőtt, hogyn lkult budpesti, városi és városokbn 20,6 százlékkl, községi lkosok színházi ellátás. Tekint- községekben csknem 50 százlékkl ve, hogy Déryné Színház 1978-tól szűnt csökkent! Az ország különböző meg, célszerű ezt z elemzést 1976-tól területeinek színházi ellátottságábn (tehát mikor még működött) elvégezni. mindig is igen ngyok voltk 1976 és 1982 között Bud-pesten trtott különbségek. A színházk áltl felkeresett elődások szám 35,9 százlékkl, községek számávl jellemezhető eltérések városokbn 1,5 százlékkl nőtt, míg zonbn z időszk ltt jelentősen községekben csknem 50 százlékkl nőttek. Az érintett gondok összetevőit csökkent. Az 1978 és 1982 közötti részletesebben úgy is elemezhetnénk, h időszkbn kisebb ütemekkel bár, de ez tájolás jellemzőit színháznként községek lkóir rendkívül kedvezőtlen vizsgálnánk meg, különös tekintettel folymt továbbr is trt. Az székhelyen kívüli tájolásr. Ebben z közötti időszkbn községekben trtott esetben rr kérdésre kpnánk válszt, elődások szám 1847-ről 950-re, tehát hogy melyik szín-ház ill. színházk 897-tel csökkent. Ez o látogtó mely csoportj hogyn viselkedik (pontosbbn: látogtás, néző) elvesztését, tájolássl kpcsoltbn. Egy ilyen községi nézők számánk több mint 50 részletes elemzéshez is rendelkezésemre százlékos csök-kenését okozt. A állnk dtok, itt zonbn csupán z látogtók szám mindenütt lssbbn nőtt előzőeket látámsztó fő tendenciként ill. gyorsbbn csökkent, mint z jelzem, hogy 1976-bn z összes elődások szám: vidéki városokbn z elődásból 38,5 százlék volt tájelődás, elődások számánk növekedése 1978-bn 33,5 százlék látogtók számá- és 1982-ben 30,7 százlék. Persze színháznkénti regionális elemzés ezeket tendenciákt árnyltbbá tenné. Tudom, hogy nem egy vidéki színház szín-házi buszok" szervezésével vonj be vonzáskörzetében élő községi lkosokt s ezzel megfelelő körülmények között nyújt színházi élményt. Legyünk optimisták : fenti összefüggések szolgáljnk z ilyen módszerekhez ösztönzőül! A tájolási készség csökkenésének műszki, gzdsági, szbályozási, érdekeltségi oki vnnk. Ezekre még vissz-térek színházi mechnizmus elemzése során. Itt egy eleddig még nemigen tárgylt szociológii szempontr hívom fel figyelmet. A színésztársdlom helyzete Mgyrországon 1980-bn című kuttás ( zárójelentést Almási Miklós előszvávl Békés Ferenc írt, Művelődéskuttó Intézet, 1981) társulti listábn regisztrált 964 prózi színész közül 851-et kérdezett meg. A színészek 50 százlék Bud-pesten született, 25 százlék vidéki városokbn, 17 százlék községekben és 7 százlék jelenleg nem mgyr területen. (Ez is többnyire várost jelent.) Tehát: színészek döntő többsége városokbn született és járt iskoláb, különösen fitlbb korosztályok esetében. Ezt z dtsort most vessük össze zzl megállpítássl, hogy megkérdezettek háromnegyede már 22 éves koráig elhtározt, hogy színész lesz. A két kiugró csúcsidőszk év (32 százlékkl) és év közötti időszk (31 százlékkl)". Noh visszemlékezések szerint csk színészek 22 százlékánál játszott szerepet pályválsztás során színházi élmény, z dtok tájolás szempontjából igen elgondolkozttók. A színészutánpótlás merítési bázis egyre inkább város és főváros; községekben lkó fitlok e tekintetben is válsztási, orientálódási hátránybn vnnk. A vizsgált időszkbn műsoron levő drbok szám 482-ről 544-re, te-hát csknem 13 százlékkl nőtt. Ezen belül mgyr szerzők (irodlmi mű-sorok nélkül) színpdon levő művei-nek szám 31,7 százlékkl növekedett, 170-ről 244re és 1982 között jelentősen, 48,6 százlékkl nőtt mgyr szerzők mgyrországi bemuttói-nk szám. (Itt most nem térek ki z élő mgyr írók műveinek bemuttásávl és műsoron trtásávl kpcsoltos gondokr. Ezeket részletesen elemezte Hernádi Gyul: Tétov gondoltok kortárs/

49 mgyr drámirodlom érdekvédelmében cí- mű írásábn, Élet és Irodlom, 198z. okt. 29.) Áltlábn megfigyelhetjük, hogy z időszk ltt mind műsoron levő drbok szám, mind mgyrországi bemuttók szám emelkedett. A budpesti központi színházkbn között (ingdozásokkl) csupán kettővel növekedett z éves bemuttó-szám; tnácsi színházkbn stbil" 58-ról 1980-bn és 1981-ben csökkent le bemuttók szám. (Ez mgyrázhtó zzl is, hogy 1981-ben lényegesen csökkent budpesti tnácsi színházk állmi támogtás.) Vidéken bemuttók számánk növekedése mögött egyértelműen Kisfludy (Győr), Móricz Zsigmond (Nyíregyház) és Hevesi Sándor Színház (Zlegerszeg), mint új színházk dti áll, ill. pécsi be-muttók emelkedése játszott szerepet növekedésben. Mindebből z állpíthtó meg, hogy normális színházi üzemmenethez ngyjából stbil színházi bemuttószám trtozik, ngyobb változás mindig összefügg feltételi tényezők (például kmr- vgy stúdiószínház bezárás vgy megnyitás, pénz) változásávl. Látszik tehát, hogy színházink nem terhelik túlzott bemuttózássl z állmksszát (mint hogyn ez vád olykor elhngzik), bemuttók számánk növekedése belépő új játszási helyekkel mgyrázhtó. A műsoron levő drbok, elődások, bemuttók, látogtók számát módosítják külföldi társultok mgyrországi vendégszereplései. (Ezeket z dtokt - mint módszertni részben említettem - külön kezeli sttisztiki nyilván-trtás.) Csökkent külföldiek hzánkbn trtott elődásink szám, és ingdozik (1981-re csökkent) hzi társultok kül-földi elődásink szám is. A színházi külpolitikánk ez - véleményem szerint nygi okokr visszvezethető -tendenciáj mindenképpen kedvezőtlen. H rr kérdésre krunk mennyiségi dtokkl válszolni, hogy mit és milyen minőségben vásárol néző", kkor egyrészt játszott drbok elő-dásink és nézőinek számát kellene elemezni műfji bontásbn, másrészt trtlomelemzést kellene végezni színházi kritikákról, és zt össze kellene vetni nézettséggel. Igen izglms lenne játszott drbok világképelemzésének és nézettségének összevetése, vgy szerzők szerinti áttekintés. E dolgoztbn ilyen összefüggéseket nem tudok érinteni. Viszont korlátozottn bár, de vl- szolni lehet rr kérdésre, hogy kikből tevődik össze, szociológii szempontból hogyn jellemezhető nézők tömege. Az persze nyilvánvló, hogy színházlátogtók, nézők sttisztiki szám nem egyezik színházb járó emberek számávl. A Központi Sttisztiki Hivtl 1964es vizsgált szerint (Pártos Judit: A demográfii tényezők htás művelődésre. KSH, 1967) tízéves és idősebb népesség 6 százlék rendszeresen, 30 százlék lklomszerűen és 64 százlék nem járt színházb. A színházb járási szokásokt elsősorbn fogllkozás és lkóhely befolyásolt. (A községi lkosok 7i százlék nem járt színházb.) Egy ezzel összehsonlíthtó, 1974-ben végzett KSHvizsgált szerint rendszeresen (hvont vgy hvont többször) megkérdezettek 10 százlék, lklom-szerűen viszont csk 8 százlék járt; így színházb nem járók rány 8z százlék volt! A színházlátogtás gykoriságát elsősorbn lkóhely, z iskoli végzettség és z életkor befolyásolt. A rendszeresen színházb járók rányánk emelkedése tízezer lkosr jutó nézők számánk csökkenésével párosult, így színházk törzsközönségének bővülése csk színházb járási gykoriság csök-kenése mellett mehetett végbe. A legtöbb színházb járó éves korosztály-hoz trtozik, s nézők összetétele jobbn eltért lkosság struktúrájától ( szellemi fogllkozásúk és tnulók jvár), mint egy évtizeddel korábbn. A Tömegkommunikációs Kuttóköz-pontnk két KSH-felvétel közötti vizsgált fentiekkel egyező tendenciákt muttott ki. Mindezek ismeretében Mgyr Színházi Intézet 1974/75-ben megvizsgált z ifjúság színházb járási szokásit. (Ifjú ság és színház. MSZI, 1976.) A megkérdezett hrminc éven lulik 13 száz-lék rendszeresen, 46 százlék ritkábbn, 41 százlék pedig egyáltlán nem járt színházb. A színházlátogtást döntően befolyásolj szülők iskoli végzettsége, illetve fitlok végzettsége és fogllkozás; gykoriságot lkóhely és lkás helye is meghtározt. (Például peremkerületi budpestiek között kevesebb gykori színházlátogtó, mint egy olyn helyen, hol többször vendégszerepel színház.) A Mgyr Színházi intézet 1979-es vizsgáltát (Levendel Ádám: Színházb járási szokások) kommentálv jelentés előszvábn Almási Miklós úgy vélekedett, hogy.. közepes jövedelmű középréteg lkotj rendszeresen színházb járók mgvát, szemben korábbi feltételezésünkkel, melyben színházt fenntrtó törzsközönséget mgsbb fizetési ktegóriákbn, értelmiségi fogysztói rétegekben kerestük. Kiderült, hogy itt középrétegek m csoportj z értékhordozó, mely mobilitás-irányultbb - leglábbis szellemileg -, de kulturális önformálásánk prioritást d z nygi körülmények jvításávl szem-ben." (I. m. 12. p.)...hngsúlyozni szeretném, hogy ez csoport, s egyáltlán színházb járók mgvát lkotók tábor nem értelmiségi jelenség. Az értelmiség... természetesen fontos befogdási értékhordozó. De ez dinmikus csoport szkmunkások legjvát, szellemi tevékenységet folyttók lcsonybb ktegóriájánk egy hánydát is mgáb fogllj. E csoport számár színház nemcsk szórkozás, hnem kulturális és társdlmi mobilitási szükséglet." (1. m. 13. p.) A korábbi vizsgáltokbn... úgy tűnt, hogy szín-házb járók voltképp egy kb ezres ngyságrendű állndó csoport köré kristályosodnk. A jelen vizsgált rr muttott, hogy ez mg m is meg-tlálhtó, de jóvl ngyobb»holdudvrrl «rendelkezik. Nem változott színház szerelmeseinek és esetlegesen színházb járók kettőssége, de ez utóbbi jvár megnyílt z állndó mg zártság. Ez nyitás természetesen m sem igen jelentős, színház ennyiben m is viszonylg zárt közönségcsoporttl érintkezik, de százlékos bővüléssel lehet számolnunk mgot illetően, és holdudvr, tehát z áltluk indukált kulturális érdeklődés pedig ennek kétszerese." (I. m. 15. p.) Almási mg is írj, hogy mindez kicsit vizsgáltbn szereplő elemző feldolgozássl szemben, sját dtértelmezésemre támszkodik" (13. p.), ám z 1970-es évekre vlószínűsíthető s mindenképpen pozitívn értékelhető folymt. H mindez, tegyük fel, így volt, kkor hlványn bár, de kezdett kirjzolódni szocilist színházpolitik szociológii htás: megkezdődött színházi kultúr kisugárzás szélesebb tömegekre, z ddig színházb nem járó rétegekre. Az előzőek-ben feltárt sttisztiki dtok vizsgált időszkról mindezt közvetlenül nem erősítik meg, de nem is cáfolják, hiszen más dimenzióbn helyezkednek el. (Befejező rész következő számbn)

50 színháztörténet nek ngyon nehezen körülhtárolhtó szkmánk, igenis szkmánk, volt utánozhttln mestere Téri Arpád. A szí nházteremtő Téri Árpád színész volt. Sok lkítását Téri Ar pád láttm, még beteg Tímár József helyett eljátszott, igz, emberi melegséggel megformált Otto Frnkját is. Jó megjelenésű, szépen beszélő, okos, vonzó színész volt, de z áltl vezetett Abbn szerencsében volt részem, hogy színházkbn mindig volt ht-nyolc nál életének három, egymástól teljesen elütő izglmsbb, érdekesebb, ngyobb szíszkszábn is közvetlen közelében nészegyéniség. Ő tudt ezt legjobbn. futttt, élhettem; évekig főrendezője voltm z Soh nem volt rájuk féltékeny, " áltl igzgtott debreceni Csokoni sztárolt, nevelte gyerekeit, büszke volt Színháznk, mikor első komoly gyműtéte rájuk. Téri Arpád rendező is volt. Okos, után felgyógyult, két évig Szolnokon színész lelkét érző és értő, jó pedgógus. dolgoztunk együtt, később tizen-két évig Az ő rendezésében született meg z utóbbi működtünk egy színházbn. hrminc esztendő egyik legki-emelkedőbb Olcsó és z 1982-ben elhunyt Téri Shkespere-lkítás: Mensáros László Árpádhoz mélttln voln, h úgy foly- szenzációs Hmletje, de ugynúgy ttnám ezt mondtot: ismét egy jelentős, bölcsen tudt zt is, hogy színházánk ngy művészünk, kit nem tudtunk legrngosbb rendezői produkciói nem z életében eléggé megbecsülni és elismerni. ő nevéhez fűződtek. Ő nem Nem teszem, mert úgy érzem, hogy sokkl féltékenykedett, ellenkezőleg, újbb bonyolultbb és összetettebb dologról vn kiugrási lehetőséget biztosított fitlbb szó. Arról, hogy zt tevékenységet, pálytársink, sőt h vendégrendezőt melyben Téri Árpád ngyot és hívott, gondosn ügyelt rr, hogy zok mrdndót lkotott, zt fontos, teljes izglms, felkészült művészek legyenek, embert kívánó, mgyr színművészet kiktől színészei tnul-htnk, jelenét és jövőjét döntően meghtározó gzdgodhtnk. Soós Imre és Andházy tevékenységet nálunk nem súlyánk Mrgit Romeo és Júliáj, z Othello vgy meg-felelően jegyzik. A színházcsinálás- Flstff szenzációszámb menő nk", színházvezetésnek, z együttes- operrendezése Vámos László sikere volt, teremtésnek, fitl tehetségek felfede- Mensáros László Színésze, Márkus László zésének, kibontásánk önmgábn soh Bárój, Solti Bertln Sztyinj mellett nem volt meg kellő becsülete, pedig Téri csk egy epizód-szerepet játszott z színigzgtás bonyolult és izglms Éjjeli menedékhelyben, de ezek z művészi tevékenység, melyet mgs elődások bbn művészi közegben színvonlon ellátni csk tehetséges, születtek, melyet ő teremtett meg. érzékeny, színészeket szerető megszál- Npjink cinikus pesti észjárásávl nehéz lott színházi emberek képesek; hogy z elképzelni egy olyn színházt, hol - igzgtónk nem z írósztlnál, de né- szintén Téri áltl létrehozott zőtéren kell ülnie, nem soktmondón és opertársult énekesei végigülték prózi elegánsn hllgtni, de beszélget-nie kell próbákt, ráérő" prózi színészek, h színház lkotóművészeivel, z öltözőben, csk tehették, fellógtk krmesteri folyosón és társlgóbn, mert zok szobáb, hol Blum Tmás krmester fontosbbk, mint ő; hogy egy színházt mellett ingyen segédkorrepetítorként nem csk üzemeltetni kell, de művészi működött mi zeneszerzésünk büszkesége, légkört kell teremteni, inspirálni z Zenekdémi m már lkotást, megválogtni legmegfelelőbb Kossuth-díjs professzor, Kurtág és legtehetségesebb munk-társkt, György. Ne higgyék, hogy elfogult vművészeket legelőnyösebb helyzetbe gyok - engedjék meg, hogy Ltinovits hozni, hogy képességeiket mximálisn Zoltán írását idézzem:...az kkori kifejthessék, elhárítni minden eléjük debreceni színház ngy hírű, kitűnő tártornyosuló kdályt, erősíteni z sult volt. Téri tnított, segített, hízott önbizlmukt, lenyesegetni bennem. Köztünk élt, dolgozott, igzvdhjtásokt, de emberi módon, sze- gtott, segített, rendezett, játszott; figyelt retettel közelíteni mindenkihez, kiben és felügyelt mindenre és minden-kire, tehetség lkozik, és mindezzel megte- tisztánlátón, bölcsen és derűsen. Évenként remteni z együttes játék örömét. Enújbb és újbb fitlokt szerberényi G ÁBOR ződtetett, lehetőleg olynokt, kikről fővárosbn már lemondtk... mindnyájukt ő hozt Debrecenbe. Zenészek, énekesek, rendezők, színészek, tervezők: csup kitűnő, mbiciózus tehetség. Társult volt ez jvából, céhtörvényeken lpuló, igzi együttes. Kiváló szkemberek vezettek, játszottk, álmodtk itt színházt kkoribn... Összetrtoztunk. Ismertük, becsültük és szerettük egymást. Aki elesett, felemeltük. H el-estem, felemeltek. Aki elbízt mgát, helyretoltuk. I l elbíztm mgm, helyrehúztk... Itt mindent tudás, szeretet és humor irányított, önbizlmunkt z együvé trtozás emelte... A debreceni Csokoni Színház volt z utolsó hely, hol színházi közösségben éltünk..." M, mikor nnyit beszélünk kposvári és szolnoki csodáról", hetvenes, nyolcvns években végre megszületett színházi lkotóműhelyekről - nnk ellenére, hogy szeretem ezeket színházkt -, erről helyről ismételten el kell mondnom, léteztek már korábbn is korszerű, mgyr színházi form-nyelvet kimunkáló, igzi közösséget megteremtő színházi műhelyek: Szendrő József pécsi, Bozóky István miskolci - és tlán mindenekelőtt Téri Árpád debreceni színház. Téri egy szezonon keresztül Mdách Színház igzgtój is volt. Ebben z évdbn született meg z Ann Frnk nplój és Kurázsi mm. Aztán még két életveszélyes gyműtét (közben két értelmes-szép szolnoki esztendő), Téri szívós krttl újr meg újr láb-r állt, fizikilg és szellemileg már nem volt régi, de emberileg egy pillntr sem épült le. Trtás, sugárzás, emberi méltóság volt, és töretlenül hitt színház emberformáló szerepében. Már csk egyre kisebb feldtokt mert elválllni, de rr is épp olyn felelősségtelje-sen készült - mesterség mélységes tisztelete árdt belőle. Mindenki szerette és tisztelte. Azt is mondhtnám: trgikusn szomorú életút volt z övé, de h zt mondom, boldog ember volt, kkor sem állítok vlótlnt. Téri Arpád életműve beleépült zokb, kiket pályán elindított, kiket művészszé nevelt; nem kevesen vnnk (számtln Kossuth-díjs, kiváló és érdemes művész is), kik zót újbb művészeket neveltek és nevelnek. Élő mgyr színművészetünk így hordozz tovább mgábn zt, mit tőle kpott, és tovább-dj zoknk, kik mjd utánunk jön-nek.

51

52