SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus Dr. Finna Henrietta egyetemi adjunktus BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz 2014.11.04. 1
A nap kérdései Mi a vezetés? Milyen a sikeres vezető?
leadership
Megközelítések Tulajdonságelméleti megközelítés Magatartáselméleti megközelítés Kontingenciaelméleti megközelítés 2014.11.04. Szervezeti viselkedés 4
Tulajdonságelmélet Stogdill (és mások) 2014.11.04. 5
Milyen tulajdonságokkal bír egy jó vezető? Vezető Vezetés Magasság, súly Intelligencia Extraverzió Tárgyalóképesség Más tulajdonságok Követők
Tulajdonságelméletek Stogdill (1948) intelligencia óvatosság éleslátás felelősség kezdeményezőkészség állhatatosság önbizalom társas hajlam Stogdill (1974) célelérés állhatatosság éleslátás kezdeményezőkészség önbizalom felelősségvállalás együttműködés tolerancia befolyásolás társas hajlam Kirkpatrick és Locke (1991) hajtóerő motiváció integritás bizalom kognitív képesség szaktudás Zaccaro, Kemp és Bader (2004) kognitív képességek extraverzió lelkiismeretesség érzelmi stabilitás nyitottság kellemes jellem motiváció társas intelligencia önvizsgálat érzelmi intelligencia
Miért követik a játékosok az edzőt? MINDEN HÉTEN HÁBORÚ http://www.youtube.com/watch?v=1tjwm7csmrg 2014.11.04. 8
Magatartáselméleti megközelítés Lewin-Lipitt-White, Tannenbaum-Schmidt, Ohio State University, Blake-Mouton modellje 2014.11.04. 9
VEZETŐI TESZT Feladat-, vagy emberközpontúság?
Lewin-Lipitt-White skála
Tannenbaum-Schmidt modellje
Ohio State University modellje
Blake-Mouton-féle Vezetői Rács Domináns Tartalék
Magatartásformák Ellenőrző, követelődző, keménykezű, ellentmondást nem tűrő Szeretetre méltó, segítőkész, megnyugtató, vitákat kerülő Közömbös, diplomatikus, rezignált, fásult Középutat kereső, tompító, meggyőződéseit háttérbe szorító Határozott, nyílt, priorizáló, megvalósító, munkáját élvező
Kontingenciaelméleti megközelítés Fiedler modellje Hersey-Blanchard modellje Vroom-Yetton-féle döntési fa 2014.11.04. 16
Fiedler modellje
Mikor milyen stílust?
Hersey-Blanchard modellje
Érettség, mint szituációs tényező Új neki a feladat ill. a cél (tapasztalatlan) Tanulni akar, elfogadja az irányítást Lelkes, izgatott, derűlátó Nem tudja, mit nem tud, úgyhogy helytelenül cselekedhet Az önbizalom a reményeken és a meglévő készségeken alapul és nem a valóságon Van némi tudása és készsége Frusztrált, lehet, hogy kész feladni Elbátortalanodott, túlfeszített, zavart Fejlődik/tanul: szüksége van a megerősítésre, hogy a hibázás a tanulás része Megbízhatatlan, következetlen Általában önálló, de igényli ötleteinek egyeztetését másokkal Néha tétova, bizonytalan, óvatos Nem mindig magabiztos, önkritikus, segítségre van szüksége készségei tárgyilagos megítéléséhez Lehet, hogy unja a feladatot Megvalósítható ötletei vannak Mások elismerik szakértőként Következetesen hozzáértő, megalapozottan magas az önértékelése Bízik a saját képességeiben, hogy függetlenül dolgozzon Magabiztos Ötletes és ötleteket adó
Vroom-Yetton-Jago döntési fa
Kérdések a döntés során Mennyire fontos a döntés szakmai minősége? Mennyire fontos a beosztottak elkötelezettsége a döntés iránt? Rendelkezésre áll minden szükséges információ a megfelelő döntés meghozatalához? Jól strukturált a probléma? A beosztottak elkötelezettek lesznek a döntés iránt akkor is, ha egyedül hozza meg azt? A beosztottak magukénak vallják a szervezet kitűzött céljait ennek a problémának a megoldása kapcsán is? Valószínű-e konfliktus a beosztottak között a preferált megoldások kapcsán? A beosztottak rendelkeznek a szükséges információkkal ahhoz, hogy megfelelő döntést hozzanak?
Vroom-Yetton stílusok Autokratikus I.; a vezető dönt a hozzáférhető információk alapján; Autokratikus II.; a vezető a beosztottaktól szerzett információt is figyelembe veszi döntése során; Konzultatív I.; a vezető megosztja a problémát az egyes beosztottaival, javaslataikat figyelembe veszi a döntése során; Konzultatív II.; a vezető a problémát a csoport elé tárja, a megvitatás után döntést hoz; Csoportos.; a vezető elnökletével a csoport megvitatja a problémát, amelyben a vezető nem a megoldást, hanem a csoportmunkát irányítja, az így kialakult döntést képviseli.
A vezetési stílus befolyásoló tényezői 1. A vezető maga: személyisége, beállítódottsága, motivációja és tapasztalatai 2. A beosztottak: tapasztalatai, önértékelése, feladattal kapcsolatos elvárásaik 3. A feladat jellege: strukturáltsága, bonyolultsága, a rendelkezésre álló idő 4. A környezet és a vezetési helyzet: a vezető hatalmi helyzete, csoporthoz való viszonya, a szervezet struktúrája és normái, a környezet állandósága, bonyolultsága
http://goo.gl/uirmk0 Anonim visszajelzés Adott napi előadás Határidő: 24:00
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! finna@mvt.bme.hu Forrás: Northouse, P.G., 2013. Leadership: Theory and Practice. California, USA: SAGE Publications. 2014.11.04. 26