Dr. habil. Szretykó György. A felsőoktatási intézmények mint tanuló szervezetek a XXI. században. MTA VEAB szakbizottsági alelnök

Átírás

1 Dr. habil. Szretykó György MTA VEAB szakbizottsági alelnök A felsőoktatási intézmények mint tanuló szervezetek a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

2 A tanuló szervezetek fogalma és filozófiája Különböző meghatározások Nem csak a vállalatok tanulószervezetek Fogalma: Olyan szervezet, amelynek során a vezetők és a munkatársak folyamatosan és tervszerűen bővítik tudásukat és kompetenciájukat, hogy a kitűzött célokat szervezeti és egyéni szinten is elérjék Filozófiája: minden nap valamit jobban kell csinálni (Kaizen) 2 Dr. habil Szretykó György

3 A tanuló szervezetek 5 alapelve (Senge) Közös jövőkép kialakítása: a munkatársak jövőképe beépül a szervezet közös jövőképébe Személyes irányítás: a szervezet tagjainak igénye, hogy a személyes hatékonyságukat folyamatosan fejlesszék Gondolati minták: olyan meggyőződések, amelyek beívódnak a gondolkodásba és a cselekedetekbe Csoportos tanulás: teamek + dialógus Rendszergondolkodás: a döntésekben a ok-okozati összefüggéseket vizsgálja és alkalmazza 3 Dr. habil Szretykó György

4 A tanulási folyamat jellemzői a tanuló szervezetekben Mindenki folyamatosan tanul Jellemző viselkedésük a tudatos proaktív tevékenység Mellőzik az önteltséget még sikerek alkalmával is Tanulnak a hibákból: nem hárítják a felelősséget, megkeresik a hibák okait Mindenkitől igyekeznek tanulni: a versenytársaktól szerzett tudást produktívan használják fel A vezetők mentorként is helytállnak 4 Dr. habil Szretykó György

5 A tanuló szervezetek vezetőinek feladatai A vezető szerepei: tervező, szolgáló és tanár Terv-és alkalmazás megállapítása Módszerek és eszközök kiválasztása Következmények áttekintése és vizsgálata Tanuló szervezeti stratégia felépítése Tanuló szervezeti feladatok megszervezése Kezdeményezések végrehajtása Ha a kezdeményezés sikeres volt, a szervezet elindul a tanuló szervezetté válás útján 5 Dr. habil Szretykó György

6 A tekintélyorientált és a teljesítményorientált felsőoktatási intézmények különbségei 1. szempontok tekintélyorientált teljesítményorientált stratégia Szervezeti kultúra A hierarchia szerepe Vezetési stílus Nincs vagy csak papíron az egyéni szintű érdekek dominálnak Hatalomkultúra (pókháló) csak kis szervezetekben működik, a bővítés szétfeszíti a pókhálót Meghatározó, hierarchikus tudat Akinek az Isten hatalmat ad, észt is ad hozzá Autokratikus vagy despota eszköze a megfélemlítés Vízió, misszió és akcióterv a különböző szintű szervezeti egységekkel egyeztetve Feladatkultúra (négyzetháló) feladat-és projekt szemléletű Nem cél, hanem eszköz, a hierarchiában betöltött pozíciók dinamikusan változhatnak Emberközpontú és menedzserszemléletű 6 Dr. habil Szretykó György

7 A tekintélyorientált és a teljesítményorientált felsőoktatási intézmények különbségei 2. szempontok tekintélyorientált teljesítményorientált Döntési rendszer Követelmények A szaktudás, szakmai teljesítmények Egy személy vagy egy szűk kör, dilettantizmus Általánosak, nem konkrétek Nem meghatározó, szükség esetén elő vehető kirakati tárgy, látványelem A döntésekbe bevonják a belső és a külső érintetteket a projekt-től függően Pontosan meghatározottak és transzparensek mindenki számára Természetesnek vett és megbecsült követelmény Teljesítményértékelés Formális vagy szubjektív Objektív és előremutató 7 Dr. habil Szretykó György

8 A tekintélyorientált és a teljesítményorientált felsőoktatási intézmények különbségei 3. szempontok tekintélyorientált teljesítményorientált Személyzeti munka Ösztönzési rendszer Előmenetel, karrier Innováció A középszerűség kultusza, a jól teljesítők háttérbe szorítása Szubjektív juttatási rendszer, demotiváló követelmények a jól teljesítőkkel szemben Nem a szaktudáson és teljesítményen, hanem a hálózatban betöltött szerepen alapul Alacsony szintű, a hierarchiát és a túlélést szolgálja A stratégiai céloknak megfelelő tehetség és utódlásmenedzsment Piacképes cafetéria, motiváló nem anyagi jellegű juttatások Kiszámítható és mindenki számára tervezhető Domináns, a proaktívitás jellemzi 8 Dr. habil Szretykó György

9 A tekintélyorientált és a teljesítményorientált felsőoktatási intézmények különbségei 4. szempontok tekintélyorientált teljesítményorientált A team munka, tudásmegosztás Formális, vagy csak deklarációkban létezik A szervezet működésének lételeme, szinergiát eredményező és hatást többszöröző Érzelmi intelligencia Nem érti, nem jellemző Tápanyag a szervezet számára, értékes nem pénzbe kerülő erőforrás, kohéziós szerepe van Jövő Válságról-válságra való bukdácsolás, állandó túlélési kényszer, a jó szakemberek elvándorlása, megszűnés Hosszú távon is fennmarad, a jövője tervezhető és kiszámítható 9 Dr. habil Szretykó György

10 Következtetések, javaslatok A fenti modellek a gyakorlatban nem csak tiszta formában léteznek, egyes elemeik kombinálódhatnak egymással. A tekintélyorientált modell Chomsky 7. alapelvét erősíti: Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. A XXI. század kihívásainak a teljesítményorientált modell felel meg. 10 Dr. habil Szretykó György

11 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Dr. habil. Szretykó György MTA VEAB szakbizottsági alelnök szretyko@atif.hu Munkaerő-piaci igényeken alapuló szaknyelvi képzés, és a Széchenyi István Egyetem idegen nyelvi oktatásának komplex fejlesztése. TÁMOP D-12/1/KONV