Kiberfizikai rendszerek

Hasonló dokumentumok
Kiberfizikai rendszerek

Inverz függvények Inverz függvények / 26

Mobilis robotok irányítása

Határérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és

Tartalom. Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák

L-transzformáltja: G(s) = L{g(t)}.

"Flat" rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások

Segédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból

Irányítástechnika II. előadásvázlat

A statika és dinamika alapjai 11,0

Kalman-féle rendszermodell Méréselmélet PE MIK MI, VI BSc 1

7. Komparátorok (szintdetektorok)

LTI Rendszerek Dinamikus Analízise és Szabályozásának Alapjai

Szabályozás Irányítástechnika PE MIK MI BSc 1

Elemi függvények. Nevezetes függvények. 1. A hatványfüggvény

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS

Tartalom. 1. Állapotegyenletek megoldása 2. Állapot visszacsatolás (pólusallokáció)

MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 2010.

2. tartály tele S3 A tartály tele, ha: S3=1 I tartály tele S5 A tartály tele, ha: S5=1 I 0.4

Az f függvénynek van határértéke az x = 2 pontban és ez a határérték 3-mal egyenl½o lim f(x) = 3.

VI. Deriválható függvények tulajdonságai

Matematika szintfelmérő szeptember

Soros felépítésű folytonos PID szabályozó

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

7. Kétváltozós függvények

Irányítástechnika. II. rész. Dr. Turóczi Antal

Tartalom. Robusztus stabilitás Additív hibastruktúra Multiplikatív hibastruktúra

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.

Kiberfizikai rendszerek

Kétváltozós vektor-skalár függvények

Oszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 8.

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

Állapottér modellek tulajdonságai PTE PMMK MI BSc 1

Kvadratikus alakok gyakorlás.

Tartalom. Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás

1.9. Feladatok megoldásai

Márkus Zsolt Tulajdonságok, jelleggörbék, stb BMF -

A differenciálegyenlet általános megoldása az összes megoldást tartalmazó halmaz.

Polarizáció fogalma. A polarizált fény. A fluoreszcencia alapvető paraméterei. Elektromágneses hullámok. Polarizált fény, polarizáció

Kétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által

Analízis I. zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I okt. 19. A csoport

10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár. A versenyzı vállalat kínálati döntése. A vállalat korlátai

Irányítástechnika (BMEGERIA35I) SOROS KOMPENZÁCIÓ. 2010/11/1. félév. Dr. Aradi Petra

Irányítástechnika 4. előadás


3. előadás Stabilitás

Számítógép-vezérelt szabályozás- és irányításelmélet

Lehetséges minimumkérdések Méréstechnika tárgyból 2015.

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

Irányítás előrecsatolással (Feed-forward control)

1. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Trigonometria, vektoralgebra

Hálózati Folyamok Alkalmazásai. Mályusz Levente BME Építéskivitelezési és Szervezési Tanszék

18. előadás ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK ÉS A KÖLTSÉGGÖRBÉK

Kalkulus II., harmadik házi feladat

Szabályozástechnika II.

DINAMIKAI VIZSGÁLAT ÁLLAPOTTÉRBEN Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1

Statisztika I. 13. előadás Idősorok elemzése. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Mechanika. II. előadás március 4. Mechanika II. előadás március 4. 1 / 31

1. Fejezet. Visszacsatolt erősítők. Elektronika 2 (BMEVIMIA027)

. Vonatkoztatási rendszer z pálya

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 9.

MODELLEK KÜLÖNLEGES STABILITÁSVESZTÉSEK SZEMLÉLTETÉSÉRE

Többváltozós analízis gyakorlat, megoldások

Matematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola

Irányításelmélet és technika I.

Fizika és 6. Előadás

A fő - másodrendű nyomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)

RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT


r tr r r t s t s② t t ① t r ② tr s r

Kémiai egyensúly. Fizikai kémia előadások 6. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. ν j sztöchiometriai együttható

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1

Jelek és rendszerek - 4.előadás

1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)

Másodfokú függvények

MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KIALAKÍTÁSA 3 REPÜLŐKÉPESSÉG

Mátrix-exponens, Laplace transzformáció

Statika gyakorló teszt II.

Alapszintű formalizmusok

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.

Irányítástechnika 2. előadás

SZOLVENCIATŐKE MINT FIXPONT

Digitális jelfeldolgozás

Lineáris rendszerek stabilitása

Elektronika Oszcillátorok

IRÁNYÍTÁSTECHNIKA I.


Függvények. 1. Nevezetes függvények A hatványfüggvény

Szabályozástechnika I.

Folyamatosan változó mennyiségek feldolgozása II. 7. előadás

DINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1


Szoftverminőségbiztosítás

Hurokegyenlet alakja, ha az áram irányával megegyező feszültségeséseket tekintjük pozitívnak:

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

Irányítástechnika II. Nem hivatalos vizsga beugró kérdéssor kidolgozás

Átírás:

Kibefizikai endszeek A fizikai vonatkozásokól 2. foltatás 2016. novembe 29. 1

A befogadó könezet modellezése x( n 1) Ax( n) ( n) Cx( n) 1 (n) e(n) Koekció G xˆ ( n 1) Axˆ( n) Ge( n) ˆ ( n) Cxˆ( n) ˆ ( n) x n + 1 x n + 1 = Ax n A x n Ge n = A GC x n x n Megjegzések: 1. A megfigelő elendezés mindkét modellje gejeszthető eg közös gejesztéssel. Mivel a modellek lineáisak, a szupepozíció ételmében a megfigelő konvegenciája változatlanul megvalósul. 2. Az ába szeinti megfigelőt Luenbege megfigelőnek nevezzük. Luenbege szeint majdnem minden endsze megfigelő. A megfigelő tulajdonság feltétele, hog a megfigelő legen gosabb, mint a megfigelt endsze, különben nem képes követni a változásokat. A fizikai endszeek dinamikus viselkedését leíó modellfajták: Foltonos endszeek: időbeli és amplitudóbeli foltonosság diffeenciálegenletek Diszkét endszeek: diszkét lépések soozatát hajtják vége FSM, diffeenciaegenletek Hibid endszeek: foltonos és diszkét endszeek kombinációja 2 Egéb, nemkonvencionális ismeetepezentációs technikák: pl., kvalitatív, fuzz,

Hibid endszeek A CS endszeekben szükség van az idő méésée, és időzített akciók végehajtásáa. Az időzített automata (timed automata) a legegszeűbb nemtiviális hibid endsze. Az állapotaik mögött (adott időtatamig) méik az idő múlását: t d m c t = a élda: Temosztát hiszteézis helett időzítéssel c t d hűtés Feltétel1/akció1 Hűtés Fűtés T t 20 h t d fűtés d hűtés 1 0 Feltétel2/akció2 d hűtés c t h t = 0 c t = 1 Feltétel1/akció1: Feltétel2/akció2: h(t) = 1 c t = 1 Megjegzés: T t 20 c t d hűtés /c t 0 T t 20 c t d fűtés /c t 0 h t ésc t az állapotfinomítás eszközei. Szokás (üzem)módól beszélni. (Modal sstems) 3

Hibid endszeek élda: Önjáó tagonca (Automated Guided Vehicle, AGV) Két szabadságfokú jámű, felfestett csík követésée képes. Minden t időpontban a hossztengele mentén v(t) sebességgel mozog azzal, hog 0 v t 10 km/h A súlpontja köül fodulni is tud ω t szögsebességgel, azzal hog: AGV π ω t π ad/sec x t = v t cos φ t φ(t) (t) t = v t sin φ t Kétszintű szabálozás: a tagonca mindig 10 km/h sebességgel halad. φ t = ω t Nég működési módja van: x(t) bala, jobba, egenesen, megállás. Minden működési módhoz külön diffeenciálegenlet tatozik: egenesen: jobba: x t = 10cos φ t t = 10sin φ t φ t = 0 x t = 10cos φ t t = 10sin φ t φ t = π bala: megállás: x t = 10cos φ t t = 10sin φ t φ t = π x t = 0 t = 0 φ t = 0 4

A tagonca ézékelője: Hibid endszeek e 2 e 1 e t Kimenőjele: e t = f x t, t e t > 0 bala té el. O O O O O O O O O O O O O e t < 0 jobba té el. A tagonca vezélése: fotódióda e t < e 1 egenesen haladjon tovább! 0 < e 2 < e t túlságosan elté bala, foduljon jobba! 0 > e 2 > e t túlságosan elté jobba, foduljon bala! Bemeneti esemének halmaza: u t stop, stat, nincsesemén Állapotátmenetet geneáló feltételek: induljel = v t, x t, t, φ t u t = stat O O O O O O Felfestett csík menjegenesen = v t, x t, t, φ t u t stop, e t < e 1 menjjobba = v t, x t, t, φ t u t stop, e 2 < e t menjbala = v t, x t, t, φ t u t stop, e 2 > e t álljmeg = v t, x t, t, φ t u t = stop 5

e(t) x t = 10cos φ t t = 10sin φ t Hibid endszeek e(t) x t = 10cos φ t t = 10sin φ t φ t = π φ t = 0 jobba egenesen u t stop, stat, nincsesemén megállás bala e(t) x t = 0 t = 0 φ t = 0 e(t) x t = 10cos φ t t = 10sin φ t φ t = π 6

Hibid endszeek: Switching contol C1 Felügelet C2 CN Szakasz Hieachikus szabálozás: a szabálozót a szakasz bementét és kimenetét figelő FSM választja ki. Előfutáai: a gainscheduling megoldások. Kihívások: (1) Kapcsolgatott endsze stabilitása (Hibid endszeek stabilitása!) (2) Az átkapcsolások tanziensei. Töekvések: (1) Stabilitás biztosítása a passzivitás fenntatásával. (2) Tanziens menedzsment megvalósítása. Z be s = R + 1 sc R C 7

Iánítástechnikai alapok Alapjel követés: C ni zavaások no Zavakompenzáció: C= 1 zavaás no K Iánítás negatív visszacsatolással: F 1 e u C F=1 esetén: U s = R s s U s = (s) átviteli függvén K: nag eősítés C s U s 1 + C s s = R s C(s) ni U(s) R(s) = Folamat közelítő inveze: C = K 1 + K = 1 1 1 K + = 1 zavaások no C(s) 1 + C s (s) z : alapjel; 1 : szűt alapjel; e: endelkezőjel; u: beavatkozójel; : a folamat kimenőjele; Y ni : bemeneti zavaás; Y no : kimeneti zavaás; z : méési zaj méési zaj Y(s) R(s) = C s (s) 1 + C s (s) 8

Iánítástechnikai alapok Szabálozási kö aános szabálozóval: 1 1 e A C=A = Labilis szakasz stabilizálása: e K s 2 β T s = Y(s) K s 2 = R(s) 1 + Kβ (s 2) = = K (s + Kβ 2) 1 + st 1 maadó hiba e áll = Zavaás hatásának csökkentése: n =0 e A β T s = Y(s) Y n (s) = 1 1 + Aβ T s = Y(s) R(s) = C s (s) 1 + C s (s) = A A 1 = 1 + A A 1 + st 1 1 + A A 1 1 + A A A endsze gosítása: e K 1 + st 1 β T s = Y(s) R(s) = K 1 + Kβ 1 + st 1 (1 + Kβ) Ha Kβ > 2, akko stabilis. Csökken a zavaás hatása. Csökken az időállandó. 9

Iánítástechnikai alapok A visszacsatolás lineaizál: A visszacsatolás csökkenti a paaméteézékenséget: Integáto visszacsatolva invez kaakteisztikát valósít meg: e Nemlineáis A β A 1 + Aβ 1 β Műveleti eősítő alapkapcsolások: Követő eősítő: + A = 1 1 1+A 1+ 1 A e A 1 β Neminvetáló eősítő: + β = R 1 R 1 + R 2 hiba(a 1 ) 1 + A 1 β R 2 R 1 A 1 + Aβ = (1 + R 2 Aβ ) R 1 1 + Aβ e + Nemlineáis β f = 0 = f 1 () Invetáló eősítő: R 2 β = R 1 R 1 R 1 + R 2 R 2 Aβ R 1 1 + Aβ 10

Iánítástechnikai alapok: Stabilitás Stabilitás: eg endsze azon tulajdonsága, hog egensúli állapotából kimozdítva úja egensúlba képes keülni. Magáa hagott endsze stabilitása Gejesztett endsze stabilitása (Bounded Input Bounded Output: BIBO) Ljapunov stabilitás: enegia tulajdonságú skalá függvén F 1 e u C ni zavaások no T s = Y(s) R(s) z méési zaj 1 + C s s Y s = F s C s s R s ; 1 + C s s = 1 + L s = 0 = F(s)C s (s) 1 + C s (s) L s = N(s) : A huokátviteli függvén. A kaakteisztikus egenlet: D s + N s = 0 D(s) Ha ennek gökei (a pólusok) negatív valós észűek, akko a zát szabálozási kö stabil. asszivitás:eg egség passzív, ha nem temel enegiát. Ha t = 0ban enegiamentes: 0 t in τ dτ = 0 t u τ τ dτ 0 t > 0 11

: popocionális hatás I: integáló hatás D: diffeenciáló hatás A ID szabálozó a endelkezőjel aktuális és múltbéli étékei, ill. a változás meedeksége alapján előevetített tendenciát is felhasználva számítja a beavatkozójelet. Hagomános szabálozók db db, I, D, I, D, ID szabálozók: 1 st A,, D st st D, ill. I 1 + st db lgω lgω Zavakompenzáció db I I lgω lgω db db n D D lgω lgω Önmagukban visszacsatolva, azaz : s = 1 feltételezésével: A 1 : I: 1 + A 1 + st I D: st D st D, 1 + st D 1 + s(t D + T) Y(s) Y n (s) = n s + C n s (s) 1 + C s (s) C n n n s + C n s (s)=0 e C u C n s = n(s) (s) z méési zaj 12

Kétszabadságfokú szabálozók C 1 (s) (s) C 2 (s) C 2 (s) C 1 (s) (s) Y(s) R(s) = (s) C 1 (s) 1 + (s)c 2 (s) = (s) 1 + C 1 (s) 1 + (s)c 2 (s) C 1 s (s) 1 + C 1 s + C 2 s (s) Y(s) R(s) = (C 1 s + C 2 (s))(s) 1 + C 1 s (s) C 2 (s) C 1 (s) (s) C 1 (s) (s) C 2 (s) Y(s) R(s) = C 2 s C 1 (s) (s) 1 + C 1 s (s) Y(s) R(s) = C 1 (s) (s) 1 + C 2 s C 1 s (s) 13

Kaszkád szabálozók Ha a szabálozott szakasz több észe osztható: Megoldás: 2 (s) n2 2 méhető 1 (s) n1 1 méhető 1 Ilenko n2 zava elháítása lassú lehet, ha a 1 (s) folamat lassú. n2 n1 C 1 (s) C 2 (s) 2 (s) 2 1 (s) 1 1 Általánosítás: állapotvisszacsatolás: u F B + x A x = Ax + B F Gx = A BG x + BF x C = Cx G 14