T A R T A L O M. játékszín

T A R T A L O M SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T színikritikusok díj 1982/1983 (1) X V I. É V F O L Y A M 1 0. S Z Á M 1 9 8 3. O K T Ó B E R F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A játékszín BÁNYAI GÁBOR A Városligeti Ngy Világszínház (19) KŐHÁTI ZSOLT Az énhsdás előnyei (21) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: 316-308, 116-650 ÉZSIÁS ERZSÉBET A huszdik évd (23) CSERJE ZSUZSA Toilette és tolettek (26) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút 9-11. Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert vezérigzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hirlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI 215-96162 pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 300,- Ft, fél évre 150,- Ft Példányonkénti ár: 25,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H - 1389 Budpest, Postfiók 149 VASS ZSUZSA Mgányos népvezérek (28) SCHULCZ KATALIN Trgédi-muszter (33) FORRAY KATALIN Kóbor teátristák (34) VINKÓ JÓZSEF Szénillt és műtehén (36) RÓNA KATALIN A szent strici Egervárott (39) VASS ZSUZSA Filumén házsság Szolnokon (40) Indexszám: 25.797 83.1503 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó viiágszínház TATÁR ESZTER B é k e " Epiduroszbn (42) HU ISSN 0039-8136 VÉGEL LÁSZLÓ A cseresznyéskert áldozti (44) BERKES ERZSÉBET Hogy Blssir t l á l... (45) A b o r í t ó n : Gáspár Sándor, Kolt i Rób er t és Pp Ver Liliomfibn ( Agri Játékszín) A hátsó b o r í t ó n : Szlávik István díszlete Kolozsvári Grndpierre Emil: Párbj z árnyékkl című vígjátékához ( G yul) ( M T I - f o t o - llovszky Bél fe l v é t el ei ) drámmelléklet GYURKOVICS T IBOR: Fészeklj

Együtt és egyedül A színikritikusok szokásos szvzásánk eredménye, több éves gykorlt után, úgy tetszik, már nem kíván kommentárt. Mgyráztot is csk szvzás módj: z egyenkéntiség és nyilvánosság. Mindkettő: szükségből kovácsolt erény. Abból fkd, hogy senki sem láthtj z évd összes elődását. A kritikus - éppúgy, mint mikor kritikát ír - mgányosn néz szembe z üres ppírrl és színházi élményeivel. Nem befolyásolj közös szvzások pszichózis. Nem érzi kínosnk, h egyedül mrd véleményével, mit legjobb meggyőződése szerint lkított ki. Nem hjlmos meggyőzni mgát rról, hogy esetleg mégis z tetszett neki, mi nem tetszett neki. Nem nivellál elődásokon kívüli szempontok szerint, egymás-hoz méri teljesítményeket. S mi nem mellékes: gykorolj tolernci művészetét. Elfogdj többségi véleményt, miközben fönntrtj, indokolj és láírásávl hitelesíti mgáét. Bízik benne, hogy így legkisebb z esély z önmnipulációr, s ngy számok törvénye lpján z eredmény reális lesz. Színikritikusok díj 1982/83 A legjobb új mgyr drám: SZÉKELY JÁNOS: VAK BÉLA KIRÁLY A legjobb elődás: CSEHOV: A MANÓ (Kton József Színház, rendezte: ZSÁMBÉKI GÁBOR) A legjobb női lkítás: TÖRŐCSIK MARI (A régi nyár, József Attil Színház) és TÍMÁR ÉVA (Agóni, Peer Gynt, miskolci Nemzeti Színház) A legjobb férfilkítás: BÁN JÁNOS (Vonó lgnác, szolnoki Szigligeti Színház) A legjobb női mellékszereplő: CSONKA IBOLYA (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: ŐZE LAJOS (Volpone, Várszínház) A legjobb díszlet: SZLÁVIK ISTVÁN (Peer Gynt, miskolci Nemzeti Színház) A legjobb jelmez: SZAKÁCS GYÖRGYI (A revizor, Búcsúelődás, János vitéz, kposvári Csiky Gergely Színház; Agóni, Peer Gynt, miskolci Nemzeti Színház) Különdíj: RAYMOND QUENEAU: STÍLUSGYAKORLAT (Kton József Színház) A szvzásbn hrmincnégy kritikus vett részt. Á drámktegóriábn reális esélye z elsőségre csk győztesnek, Székely János V k Bél királyánk volt. Föltűnő trtózkodók ngy szám. (Diszkvlifikálnunk kellett zt három szvzót, ki Háy Gyul színművére, z Isten, császár, prsztr voksolt; mű 1946- bn már szerepelt Nemzeti Szín-ház műsorán.) A legfölényesebb elsőség legjobb elődás ktegóriájábn szüle-tett: Zsámbéki Gábor rendezése, A Mnó húsz szvztot kpott; meg sem közelítették többiek, bár még tizenkét elődás került szób. Mindkét színészi díjnál viszonylg ngy szvztok szét-forgácsolódás; nőknél inkább, mint férfiknál. A holtversenyben első helyen végzett Törőcsik Mri és Tímár Év után Csomós Mri, Gobbi Hild, Igó Év, Hernádi Judit, Bodnár Erik következik - legtöbbször úgy, hogy ugyn-zt szerepet ki főszereplő-, ki mellékszereplőktegóriábn jelölte meg. Az utóbbi ktegóriábn keveredés " nem veszélyeztette Csonk Iboly első helyét. A férfiknál meggyőzőbbek különbségek. A főszereplő-ktegóriábn Bán Jánost Blskó Péter, mjd Mjor Tmás követi. A mellékszereplőknél Őze Ljost Bubik István és Mihályi Győző. Á díszlettervezők győztese, Szlávik István mögött Puer Gyul, illetve Gothár Péter-Szegő György kettős futott be. A jelmeztervezőknél Szkács Györgyit Vágó Nelly követi. Különdíjr döntő többséggel jelölték Stílusgykorltot, de számos szvztot kpott Mcskák is. ALMÁSI MIKLÓS ELTE Esztétik Tnszék A legjobb új mgyr drám: A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Tkács Ktlin (Vány bácsi, Szolnok) A legjobb férfilkítás: Cserhlmi György (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb női mellékszereplő: Hűvösvölgyi Ildikó (Mcskák, Mdách Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Őze Ljos (Volpone, Várszínház) A legjobb díszlet: Fehér Miklós (Szentivánéji álom, Pesti Színház) A legjobb jelmez: Milkovszky Erzsébet (Vány bácsi, Mdách Színház) Két ponton szeretném szvztomt indokolni. Az egyik: legjobb női lkításé. Azért emeltem ki Tkács Ktlin játékát z évd viszonylg sok, mjd-nem egyenrngú lkítás közül, mert számomr z ő megoldás jelentett vlmi ritkán láthtó pluszt - evoktív erejű lkformálást. Ezen zt értem, hogy bennünk, nézőkben jóvl több jelentéscsír szóll meg ennek játéknk átélése során, mint mennyit színpdon láthtunk. Tkács játék sokértelműség gesztusi között formálódik, unlom és szeretetvágy, szépség öntetszelgése és z élettől vló félelem, rfinált kegyet

A legjobb új mgyr drám: Székely János Vk Bél király (MTI-foto llovszky Bél felv.) lenség és álmodozás olykor egyetlen szekvencián belül is egyszerre jelentkezett gesztusibn: sohsem lehetett tud-ni pontosn, hová helyezzük el ezt figurát. Tlányos mrdt. Ám sokféleség megjelenítésében elő tudt cslni nézőkből zt, mi közvetlenül nem látszik, miről nincs szó: ez Jelen üres ember, de tlán csk úgy üres, hogy - h nem járn komplikációkkl - szeretne némi trtlmt, értelmet nyerni életéhez. Csk hát z emberi értékelésnek ár is vn, mit ez z sszony nem kr s tlán nem is képes megfizetni. Mondom: e jelentéseket nézőből cslj elő játék, színpdon ennél jóvl eszköztelenebb, látsztr egyszerűbb lkkezeléséből. Milkovszky Erzsébet jelmezeit zért jvslom díjzásr, mert ironikus öltöztetése ", lkjink látványb csomgolás mindig jellemek rejtett dimenziójából építkezik. Asztrov doktor például egy olyn (enyhén piszkos, lestrpált) fehér ndrágot visel, minek feneke lötyög, minek nincs trtás - öreges, trotylis. S vjon Asztrov - fitlságávl egyetemben - nem ilyen lelki öregember, mintegy Szerebrjkov rokon, duplikátum? Milkovszky innen, ebből rejtett, szöveg ltti rokonságból komponálj kosztümjeit, s ez sugll-j figur értelmezhetőségét: nélkül, hogy szánkb rágná megoldást. BÁNYAI GÁBOR Filmkultúr A legjobb új mgyr drám: - A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Törőcsik Mri (Á régi nyár, József Attil Színház) A legjobb férfilkítás: Blskó Péter (Peer Gynt, Miskolc) A legjobb női mellékszereplő: Hőgye Zsuzsnn (Yvonne, Burgund hercegnője, Veszprém) A legjobb férfi mellékszereplő : Végvári Tmás (Doktor Burke különös délután-j, Kton József Színház) A legjobb díszlet: Szlávik István (Peer Gynt, Miskolc) A legjobb jelmez: Szkács Györgyi (több munkájáért, köztük Peer Gyntért) Különdíj: A csodáltos mndrin (Zlegerszeg) Drágább lett benzin, felment vontjegyek ár: egyre nehezebb m sok elődást megnézni országszerte. Igy zután egyre ngyobb gond válsztni is: nem bőség, hnem lelkiismeret-furdlás okán. Persze színházművészetünk zért segítségünkre siet: nem produkál olyn sok igzán érdekeset, hogy zokr végül is ne jusson el kiküldetési rendelvénynyel csk ritkán rendelkező kritikus. Az áltlános tendenciák nem sokt változtk z elmúlt évd során. Kevés gondoltiságot dekvát formábn közvetíteni tudó elődás, gyér legtöbbször mg gondoltiság is, nem elég izglms mgyr színház, csk ritkán politizál, nincs jó mgyr drb - de hgyjuk gondokt. Egy díj odítélésében vló részvétel mégiscsk ünnepi pillnt. A legjobb rendezés díjáért nálm három elődás volt igzán versenyben: megszvzott Zsámbékié, Grs Dezső Búcsúelődás és Csiszár Imre Peer Gyntje. Ezekben történt vlmi, mi már jelen színház, s jövőé is lehet. Fel-nőtt színházk, felnőtt nézőkkel - ngy merészség ez kis hzánkbn. A miskolci Peer Gynt számomr kiemelkedő voltát igzolj z is, hogy bárom díjt ebből z elődásból vélek odítélhetőnek. De Blskó Péter bámultos lkítás mellett hdd említsem meg Bán Jánost szolnoki Vonó Ignácból, Cserhlmi Györgyöt A Mnóból, Humnn Pétert Mcskákból, Grs Dezsőt mg rendezte elődásból, vgy ugyn-innen Máté Gábort, és Szcsvy Lászlót z Ahogy tetszikből: főszereplők voltk mindnnyin, nem szerepük, jelenlétük súly mitt. Á női lkításoknál is örökké zvrb hoz főszereplő-epizodist szembe-állítás: h tehát kiemelem Almási Évát Mcskákból, Udvros Dorottyát z Ahogy tetszikből, Csákányi Esztert Búcsúelődásból, Gobbi Hildát A szent csládból, Meszléry Juditot Volcsek rendezte Cseresznyéskertből, Bodnár Erikát Ascher Pinter-elődásából (hol egyébként Mjor Tmástól Márton Andráson át Eperjes Károlyig mindenkinek megszvznék szívem szerint egy díjt), Tímár Évát Peer Gyntből, Lázár Ktit kposvári Revizorból - kkor nem ktegóriákr, hnem korszerű színészetre igyekszem voksolni. E röpke felsorolás végén ismét szorongásom támd: hány kedves lkotót bántottm meg, felejtettem ki igztlnul. De tlán mégis jól szelektál memóri, még ebben z irtózttó hőségben is, mikor szvztom sorit rovom. Drágább lett benzin, felment vontjegyek ár - és ki tudj, hol vn még felső htár! Azért mégis: h jó szín-ház vn vlhol, végül is odmegy mgmfjt. Hát tessék bátrn kirbolni! BARABÁS TAMÁS Esti Hírlp A legjobb új mgyr drám: Müller Péter: Szomorú vsárnp A legjobb elődás: Csehov: Á Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Tolny Klári (Alkonyi dl, Mdách Kmr) és Törőcsik Mri (A régi nyár, József Attil Színház) A legjobb férfilkítás: Huszti Péter (Isten, császár, prszt, Mdách Színház), Bálint András (Glemby-vér, Győr) és Bán János (Vonó Ignác, Szolnok) A legjobb női mellékszereplő: Bodnár Erik (Hztérés, A három testőr, Kton József Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Gábor Miklós (Olympi, Nemzeti Színház) és Őze Ljos (Volpone, Várszínház)

A legjobb díszlet: Puer Gyul (A Mnó, Hztérés, Kton József Színház) A legjobb jelmez: Puer Gyul (A Mnó, Hztérés, Kton József Színház) Különdíj : I. Mcskák (Mdách Színház) 2. Stílusgykorlt (Kton József Színház) 3. Hoféli (Mdách Kmr) Az első rubrik kitöltésével volt legnehezebb dolgom. A hosszú bemuttólist végigböngészése után először úgy tűnt, nincs legjobb új mgyr drám - csk Vonó Ignác, de zt Fejes Endre sok évvel ezelőtt írt. Úgy rémlett másodszori olvsásr is. Hrmdszorr Szomorú vsárnp ötlött szembe, verseny-társ nélkül, bár meg kell mondnom: Müller Péter drbj nem rossz ugyn, ám legjobb benne mégis Bodrogi. Ő vezényli z egész show-t. A Mnót érzem z évd legjobb elődásánk, legjobb rendezés díját ezért jutttom Zsámbéki Gábornk, de igen szorosn követi öt versenytárs, köztük csknem célfotó dönt. Csk felsorolásszerűen: Ádám Ottó látványosn pontos Isten, császár, prszttl, Ascher Tmás tökéletesen Hrold Pinter-i Hztéréssel, Székely Gábor z erőteljes, szép, költőien modern Ahogy tetszik kel, Gothár Péter hibáivl együtt is szorongtón meghökkentő Revizorávl, meg Mrton László Szentivánéji áiomjávl. Most jön csk igzán bőség zvr! A színészi díjk. Itt nem is tudtm más-ként, csk megosztássl dolgozni. A legjobb női lkítás nálm Tolny Klárié (Alkonyi dl) és Törőcsik Mrié ( A régi nyár), megosztv. Egészen szorosn mögöttük - tuljdonképpen ugynúgy díjt érdemelne - áll Gobbi Hild ( A szent cslád), Udvros Dorotty (Ahogy tetszik), Pécsi Ildikó (Mgányos duett és Ünnepi ügyelet), Bodnár Erik (Hztérés), Ruttki Év (Dunknyr), Csomós Mri (Mgsfeszültség) és Hlász Judit (Füst Milánegyfelvonásosok). S hogy e hét kiválót produkáló színésznő közül leglább egy kpjon díjt, Bodnár Erikát legjobb női mellékszereplőnek jelölöm, mert Hztérés-beli Ruth - lévén drb minden szerepe egyenrngú - od átcsúsztthtó, A három testőr-beli Mildyje pedig vitthttlnul z. Egyébként e ktegóriábn erős jelöltem volt még Békés Itl ( A l - konyi dl), Hernádi Judit (Szentivánéji álom), Bánki Zsuzs ( A zongor) és Kútvölgyi Erzsébet (Ht szerep...). Vlmint még egyszer Tolny Klári mint Ddus (Vány bácsi). A bőség zvr folyttódik férfik-nál. Kilenc jelölt közül válsztottm - ne tessék megijedni! - hármt. Igen, megosztv jvslom legjobb férfilkítás díjár Huszti Pétert (Isten, császár, prszt), Bálint Andrást (Glemby-vér, Győr) és Bán Jánost (Vonó Ignác, Szolnok). S csk zért nem lett kvrtett belőle, mert Sinkó László is megérdemelné ugyn A Mnó-beli szerepformálásáért, de A Mnót már más ktegóriábn jvsoltm. A többiek, kik tuljdonképpen ugynígy díjt érdemelnének: Bodrogi Gyul Szomorú vsárnpbn, Kolti Róbert és Máté Gábor kposvári Revizorbn, Lukács Sándor Vk Bél királybn és Blskó Péter miskolci Peer Gynt-ben. A legjobb férfi mellékszereplő ktegóriájábn is meglehetős telt ház vn. Megosztv jvslom dni Gábor Miklósnk (Olympi) és Őze Ljosnk (Volpone), de nem kevésbé érdemli meg Bezerédy Zoltán-Lukáts Andor páros (Dobcsinszkij- Bobcsinszkij kposvári Revizorbn), Szombthy Gyul Zuboly, vlmint Fonyó István z Egy fitlember felnőtt lányábn. H lenne legjobb utánpótlás ktegóri (tuljdonképpen lehetne!), Csonk Ibolyát ( A Mnó s Ahogy tetszik) meg Rátóti Zoltánt ( A régi nyár) jvsolnám. Noh különválsztottuk, mgm most megint összevonom: Puer Gyulát jelölöm legjobb díszlet- és jelmeztervezőnek A Mnóvl s Hztéréssel. Futottk még: Csányi Árpád (Volpone, Go thár Péter és É. Kiss Pirosk ( A revizor) s Mki Péter ( A Noszty fiú...). A különdíjr is három különleges produkciót jvsolok, megosztv Stílusgykorltot (Kton József Színház) és Mdách Színházból Mcskákt és Hoféliát BÁRON GYÖRGY Mgyr Rádió A legjobb mgyr drám: - A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: - A legjobb férfilkítás: Bán János (Vonó Ignác, Szolnok) A legjobb női mellékszereplő : - A legjobb férfi mellékszereplő: Sinkó László (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb díszlet: - A legjobb jelmez: - Különdíj ( legjobb első rendezésért): Csizmdi Tibor (Vonó Ignác, Szolnok) A szokásos évi szvzásnál szorgos bíráló - ki illőn feszeng feldt súlyától - megpróbálj lepergetni mgábn z eltelt évdot, felidézni z emlékezetes, ngy teljesítményeket. S tlán nem csk gyrló memóri hibás bbn, hogy z idén ngyon kevés ilyen idéződik fel. A kritikus, h nem krj végleg letenni tollt, nem tehet mást: bízik memóri hsznos szelektivitásábn. Abbn, Á legjobb elődás: Zsámbéki Gábor Á Mnó-rendezése Kton József Színházbn (Olsvszky Év Rjhon Ádám és Horváth József) (Iklády László felv.)

hogy mi emlékezetes, rr vlóbn visszemlékezik, nem egy, de több esztendő távolából is. S bbn, hogy z idén üresen hgyott rubrikák ngy szám nem csupán futó vgy krónikus emlékezetkiesés következménye, hnem vlóbn jelentős teljesítmények hiányát jelzi. Hiszen Kornis Hllelujáját vgy kposvári Mrt-t máig sem felejtette el e sorok írój. Mégis, jó, továbbélő mgyr drámár z idén képtelen visszemlékez-ni (igz, Búcsúelődást nem látt). S igzán emlékezetes női lkításokr, díszlet-rejelmezre sem (bár itt még ngyobb lehet mulsztások szám). Mindössze három megőrzésre érdemes színházi teljesítmény idéződik fel: A Mnó, Vonó Ignác és Stílusgykorlt. Zsámbéki Csehovrendezése pontos szövegelemzés és bámultos profizmus didl. Újbb bizonyság nnk, hogy szó sincs nál úgynevezett kísérletről"; ennél többre törekszik: színpdi minőség forrdlmár ", rokonszenvesen és eredményesen. A szolnoki Vonó Ignác, ellentétben A Mnóvl, korántsem hibátln elődás. Mégis, Csizmdi Tibor rendezése végiggondoltságról és meglepő stiláris biztonságról tnúskodik. Hsonlón figyelemreméltó rendezői debütálásr közelmúltból csk Ács János, régebbről pedig Ascher Tmás péld. Ezért - film-kritikusok díjkiosztásánál szokásos legjobb első film" mintájár - különdíjt érdemelne e produkció. A Stílusgykorlt így, sjnáltosn, kimrd. Pedig, h lenne két különdíj, másik neki járn. Nem véletlen, hogy két férfi színészi díj is e két elődásból vló: jó színészi munk rossz elődásbn nehezen elképzelhető. Igz, itt legbőségesebb válszték, hiszen díjt érdemelne Mjor Tmás és Márton András Hztérésért és Dörner-Gáspár-Bán hárms Stílus-gykorltért. Sinkó lkítás A Mnóbn mjdnem főszerep. Így zonbn, némi csúszttássl, elérhető, hogy neki is, Bán Jánosnk is jusson díj. Sinkó ezt már két esztendeje, Hllelujáért kiérdemelte. Á mostni jelölés nem pusztán z kkori, át nem dott kitüntetés pótlás: Sinkó A Mnóbn ismét meggyőzően bizonyít-j, hogy z egyik legngyobb mgyr színművésszé érett. H lenne különdíj zenés ktegóriánk, profimód látványos és könnyed Mcskáknk járn. Végezetül: cslódást okozott sokt emlegetett miskolci Peer Gynt. Csiszár Imre rendezése - igz: budpesti nem túl szerencsés vendégjátékon - felszínesnek, bombsztikusnk, szétesőnek tűnt. BARTA ANDRÁS Mgyr Nemzet A legjobb új mgyr drám: Székely János: Vk Bél király A legjobb elődás: Ktjev-Bereményi: A Werthert már megírták (Kposvár, rendezte: Gothár Péter) A legjobb női lkítás: Hernádi Judit (Szentivánéji álom, Pesti Színház) A legjobb férfilkítás: Huszti Péter (Isten, császár, prszt, Mdách Színház) A legjobb női mellékszereplő: Igó Év (Mindenkit megnyúzunk, Miskolc) A legjobb férfi mellékszereplő : Márton András (Hztérés, Kton József Szín-ház) A legjobb díszlet: Szegő György-Gothár Péter (A Werthert már megírták, Kposvár) A legjobb jelmez: Szegő György (Á Werthert már megírták, Kposvár) Különdíj: Stílusgykorlt (Kton József Színház) A legjobb drámát z igzán jó híján válsztottm. A Vk Bél király nem éri el Cligul helytrtój színvonlát, de még így is kiemelkedik z idei mezőnyből. Szomorú, hogy nekem kell mentséget keresnem szvztomr, holott bj drámírói műhelyek vgy még inkább színházi drmturgiák tájékán keresendő. Vgy még távolbb? A legjobb elődás kiválsztásánál sokt ltolgttm. A Mnó és Hztérés jött még számításb. De végül is We r ther - úgy vélem - mindkettőn túltett, nemcsk művészi színvonlávl, hnem kifejezésének komolyságávl, egyszerűségével, stílusegységével. Erről nehéz témáról ilyen felelősségérzettel, ennyire túlzások nélkül, ilyen művészi szuggesztivitássl beszélni - mestermunk. Tudom, hogy Helén Szentivánéji álombn nem főszerep, de éppen zt szeretném szvztomml honorálni, hogy Hernádi Judit - nélkül, hogy ízléstelenül z előtérbe tolkodott voln - zt tudott belőle csinálni. Miként ezt műveli " már évek ót, h jó, testére szbott" szerepet kp. Tlán vlmennyi szereplő közül ő képviselte " legjobbn (Szombthy és Reviczky mellett) zt felszbdultságot, mellyel ez Shkespere Pesti Színház színpdán elő kívánttott dtni". Huszti Péterre zért esett válsztásom, mert hosszú évek ót Mdách Színház egyik legjobb elődását hozt létre ". Igen, őnélküle ez bemuttó szürke és jellegtelen lett voln. Az ilyen színészcentrikus elődások tlán már múzeumi rekvizitumnk tűnhetnek, de h ilyen jól csinálják, még vn létjogosultságuk. Igó Év évek ót ngyszerű lkítások soroztát muttj be. Nemcsk ezt, hnem z egész elődást és miskolcik kiemelkedő értékeit is szeretném elismerni zzl szvzttl, melyet erre kiváló színészi teljesítményre dtm. Márton András szintén évek ót remek formát mutt. Mjor Tmás múlt évben részesült elismerésben - múgy sem tudtm dönteni: ki volt jobb z egyébként is kitűnő Hztérésben. Márton tlán legjobbn tudj megteremteni z egyszerre zonosulás és távoltrtás művészetét, mely modern színészi lkítás lfáj és ómegáj. Szegő Györgynek oroszlánrésze vn Werther sikerében; díszlet és jelmez teremti meg zt z tmoszférát, melyben ez véresen, szikrázón nturlist történet túlmutt önmgán: figyelmeztet és felelősségre int. BOGÁCSI ERZSÉBET Mgyr Nemzet A legjobb új mgyr drám: Székely János : Vk Bél király A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) és Pinter: Hztérés (Kton József Színház, rendezte: Ascher Tmás) A legjobb női lkítás: Tímár Év (Agóni, Miskolc) A legjobb férfilkítás: Blskó Péter (Peer Gynt, Miskolc) A legjobb női mellékszereplő: Igó Év (Mindenkit megnyúzunk, Miskolc) A legjobb férfi mellékszereplő: Mihályi Győző (Mindenkit megnyúzunk, Miskolc) A legjobb díszlet: Szlávik István (Peer Gynt, Miskolc) A legjobb jelmez: Szkács Györgyi (Peer Gynt, Agóni, Miskolc; Búcsúelődás, Kposvár) Különdíj: Stílusgykorlt (Kton József Színház) Kezdem zzl, mivel mindeddig kezdtem: hány elődást láttm z évdbn. Kilencvenhetet. E száz körüli számot esztendőről esztendőre szerényebbnek érzem. A szporodó színházk, szorglms stúdiók munkájánk mindinkább csk töredékét lehet megnézni. S z

A legjobb női lkítás: Tímár Év z Agóniábn (miskolci Nemzeti Színház) (Jármy György felv.)......és Törőcsik Mri A régi nyárbn (József Attil Színház) (Iklády László felv.) ítélkezéskor nyugtlnítj lelkiismeretet z is, h nincs toronymgsn kiugró teljesítmény, vitthttlnul-tévedhetetlenül bszolút első. Ilyent egyetlenegy ktegóriábn, vgyis éppen ktegórián kívül leltem. A különdíjt tehát Stílusgykorlt három ngyszerű színészének: Bán Jánosnk, Dörner Györgynek, Gáspár Sándornk és rendezőjének: Slmon Sub László-nk dnám. Új mgyr drámát, legjobbt, leglábbis jó hosszsn keresgéltem. Végtére nem mkulátln, mégsem mélttln Vk Bél királynál, Székely János trgédiájánál mrdtm. A legjobb rendezésre esélyest, hsonló értékűt, tízet is tláltm. Legszívesebben mindük között megosztnám díjt. Így is megfeleztem z egyzon színházt dicsérő A Mnó, Csehov színműve, Zsámbéki Gábor színrevitele, vlmint Hztérés, Pinter drámáj, Ascher Tmás munkáj között. A legjobb lkításr jelölném Tímár Évát z Agóniánk, Krlež színművének (Szikor János rendezésének) főszerepéért és Blskó Pétert Peer Gyntnek, Ibsen drámi költeményének (Csiszár Imre rendezésének) címszerepéért. Mindkettőjüket zért is pártolom, mert díjr éppígy érdemesnek muttkoztk előző esztendőkben is. Kiválóbbnál kiválóbb epizódlkítást nyújtott Igó Év és Mihályi Győző Mindenkit megnyúzunk című Vin-komédiábn (Szőke István rendezésében). A legjobb díszle tért, jelmezekért megint csk miskolci színházb zrándokoltm: Szlávik István tervezett ngyszbású színpdképet Peer Gynthöz, Szkács Györgyi pedig simulékonyn, stílusérzékenyen kosztümöket ugyncsk Peer Gynthöz, nemkülönben z Agóniához és kposvári Búcsúelődáshoz. E szvztok mellett ott lppngnk zok nevek is, melyeknek eshetőségét ltolgttm. A színészek mellett rendezők, rendezők mellett színészek. Például Vk Bél király egy főszereplőjének vgy Búcsúelődás jó néhány szereplőjének nem teljesítménye volt gyengébb, csupán versenytársi erősebbek. Mindinkább törvénynek tűnik: egyéni kimgslás csk egységesen jeles színielődásbn lehetséges. CSABAINÉ TÖRÖK MÁRIA SZÍNHÁZ A legjobb új mgyr drám: -- A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Törőcsik Mri (A régi nyár, József Attil Színház) A legjobb férfilkítás: Bán János (Vonó Ignác, Szolnok) A legjobb női mellékszereplő: Csonk Iboly (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Sinkó László (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb díszlet: Puer Gyul (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb jelmez: Szkács Györgyi (A revizor, Kposvár) Különdíj: Stílusgykorlt (Kton József Színház) CSÁKI JUDIT Népszv A legjobb új mgyr drám: Székely János: Vk Bél király A legjobb elődás: Ktjev-Bereményi: Á Werthert már megírták (Kposvár, rendezte: Gothár Péter) A legjobb női lkítás: Tímár Év (Peer Gynt, Miskolc) A legjobb férfilkítás: Mjor Tmás (Hztérés, Kton József Színház) A legjobb női mellékszereplő: Ruttki Év (Sirály, Vígszínház) A legjobb férfi mellékszereplő: Szombthy Gyul (Szentivánéji álom, Pesti Színház) A legjobb díszlet: Szegő György-Gothár Péter (A Werthert már megírták, Kposvár) A legjobb jelmez: Vágó Nelly (Mcskák, Mdách Színház) Különdíj: Mcskák (Mdách Színház) és Stílusgykorlt (Kton József Színház) Tuljdonképpen minden ktegóriábn több díj - illetve díjzott - is lehetne z idén; tlán csk z új mgyr drám kivétel, hol bizony nemigen kdt

versenytárs Székely János művének, pedig kdtk kísérletek szépen. Fájó szívvel hgytm ki - mert nem tudtm mást kihgyni helyette - Kton József Színház Csehov : A Mnó című elődását; merészen kitlált és ngyvonlún kivitelezett Búcsúelődást Grs Dezső rendezésében, kposvárik elődásábn. Ugyncsk kimrdt Vin: Mindenkit megnyúzunkj Miskolcról; igz, színház jó formáját jelzi Peer Gynt, többek között Blskó Péter kimgsló játékávl is. Tőle ktegóri díját Mjor Tmás hódított el" - z én szvztombn. De ugyninnen kellett kihgyni Bálint András teljesítményét győri Krlež-elődásbn - Glemby-vér szintén némileg mélttlnul mrd ki díjzottk közül. S hogy folytssm kimrdtk sorát: szolnoki Vonó Ignác is emlékezetes elődás volt; főként Bán János érdekes rendezői felfogást tükröző, érett, szép játék okán. A kmrszínházk feltételezett díját - h lenne ilyen - megosztnám: jutn Kiss Irén Csontváryjánk és Szkácsi Sándor játékánk - meg Drvs Ivánnk Kfk Hsonltokjábn, Beszámoló z Akdémiánk részért. S még két emlékezetes színészi játék: Gobbi Hildáé Schwjd: A szent csládjábn, és Őze Ljosé - Corbccio - Várszínházbn bemuttott Volponébn. A különdíjnál végül is két elődást említettem. A Mcskák létrejöttéért, megvlósítás mgs színvonláért s benne ezúttl mrdéktlnul megmuttkozó ngy együttes munkáért érdemes rá; Stílusgykorlt pedig egészében ki-mgsló, tnulmányértékű rendezői és színészi brvúrjáért. Mindez együtt - körülbelül tizenöt említésre méltó elődás. Nézőpont kérdése: sok-e, elég-e. CSÍK ISTVÁN Ipri Minisztérium, Sjtóosztály A legjobb új mgyr drám: - A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Csonk Iboly (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb férfilkítás: Blskó Péter (Peer Gynt, Miskolc) A legjobb női mellékszereplő: Kishonti Ildikó (Mcskák, Mdách Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Őze Ljos (Volpone, Várszínház) A legjobb díszlet: Fehér Miklós (Szentivánéji álom, Pesti Színház) A legjobb jelmez: Vágó Nelly: Mcskák (Mdách Színház) Különdíj: Stílusgykorlt (Kton József Színház) Szvztimról szólv, bármily furcs, z utolsó, különdíj jvslttl kezdeném z indoklást, méghozzá zért, mert z összes lehetséges díjk közül tlán ezt érzem legindokoltbbnk. A Stílusgykorlttl nehéz lenne bármelyik hgyományos " ktegóriát összefüggésbe hoz-ni; vlhogy igzságtlnság kiemelni - kár legjobb rendezés vgy színészi lkítás címszó ltt - vlkit ebből csptból. Ugynkkor z elődás megteremtői úgy csináltk színházt, és olyn színházt csináltk, hogy zt véleményem szerint nem lehet nem elismerni. Éppen z árd ebből produkcióból, el-lenállhttlnul és mgávlrgdón, mire tlán mindenütt legngyobb szükség lenne: játék öröme - és tisztelete! A színészi lkításokkl kpcsoltbn könnyen lehet, hogy egy kicsit keverednek" ktegóriák, de - szerencsére! - drámirodlombn is elég gykrn keverednek; egy-egy drb több egyenrngú szerepéből végső soron zt tekintem mellékszerepnek, mit nnk krok tekinteni. Igy zután ktegóriákt lehet, hogy kissé elkevertem, de fontosbb-nk trtottm, hogy z lkítások helyükön legyenek. Blskó Péter esete más; őt egy minden szempontból főszerepben nyújtott teljesítményéért jvsoltm. A legjobb rendezés díjár zért jánlottm A Mnót, mert más ngy sikerű és ngyszerű megoldásokt, remek pillntokt felvonulttó elődásokkl összevetve, ez produkció teljes, kerek egész, tisztán szól, nincs benne egyetlen disszonáns mozznt. Ami pedig legjobb új mgyr drám díját illeti, z évd műsorábn és sját emlékeimben hosszn kuttv vlószínűleg tlálhttm voln olyn művet, melyre - bizonyos meglkuvások árán-úgy mondhttm voln, hogy legjobb, hogy nem kellett voln összevesznem mitt önmgmml. De mivel véleményem szerint nem kell mindig minden díjt ki-dni - nem is ngyon kerestem. ÉZSIÁS ERZSÉBET SZÍNHÁZ A legjobb új mgyr drám: - A legjobb elődás: Csehov A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Pp Év (A koron rnyból vn, Szeged) A legjobb férfilkítás: Drvs Iván (Hsonltok, Rdnóti Színpd) A legjobb női mellékszereplő: Csomós Mri (A szent cslád, Kton József Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Benedek Miklós (Ahogy tetszik, Kton József Színház) A legjobb díszlet: Puer Gyul (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb jelmez: - Zsámbéki Gábor Csehov-rendezése (A Mnó) nemcsk számos idei Csehovbemuttó közül emelkedik ki, h-nem z évd vlmennyi elődásánál jobbnk bizonyult. E kori Vány bácsi-változt Kton József színházi színre-vitele töretlenül folyttj zt z utt, melyet Zsámbéki még Kposvárott kezdett el Sirállyl: Csehov mi korhoz szóló, izglms, dekvát színpdi megfoglmzását. Trgédi vgy komédi műfji vitájábn Zsámbéki Csehov-rendezése trgikomikum mellett teszi le voksát. E korszerű Mnó-elődás megdönti zt fél évszázdos előítéletet, hogy Csehovot csk szépelgően, vonttottn és unlmsn lehet játszni. Az elődás nemcsk ritmusábn, képi megfoglmzásábn, hnem színészi játékbn is elsőrngú: Kton József Színház nyitóelődás egy új színház indulásánk ígéretes nyitány volt. Pp Évát évek ót nem láttuk színpdon, képernyőn, mozivásznon. Ez szkmielszigeteltség, mellőzöttség nál sjátos rekciót váltott ki : fővárosi színházi tgság és hllgtás évei után válllt, hogy vidéken folyttj (kezdi újr?) pályát. És neki lett igz: Szegeden megkpt Kocsis István A koron rnyból vn című drámájánk női főszerepét, mellyel z évd legjobb női lkítását nyújtott. Sturt Mári szerepében egy megváltozott, vonzón sszonyos, színészileg érett, sziporkázón sokszínű Pp Évát ismerhettünk meg, ki ismét berobbnt színházi köztudtb, meghódítv vidéki és fővárosi közönséget egyránt. Sokáig hboztm, hogy nem különdíj illetné-e meg Drvs Ivánt, Rdnóti Színpd Hsonltok című produkciójábn nyújtott különleges színészi teljesítményéért (melynek egyébként rendezője is volt!). Kfk Jelentés z Akdémiánk

című monológj ugynis nem hgyományos színpdi lkítás, hnem színészet és elődóművészet ötvözete. A rövidebb lélegzetű monodrámát - egy mjom szellemi fejlődésének pontos nlízisét - Drvs ugynolyn intenzitássl dt elő, mint évekkel ezelőtti, híres szerepét z Egy őrült nplójábn. Vlójábn Popriscsin ót nem láttuk ilyen elementárisnk, szuggesztívnek és lenyűgöző-nek, mint milyen ebben kfki tudást és szorongást zseniálisn közvetítő-érzékeltető egyszemélyes színházbn. Alkítás olyn színészi remeklés, mely méltán megérdemli z idei évd legjobb férfilkítását vgy különdíját. Schwjd György A szent cslád című drbjánk figurái mindennpi élet ismerős típusi. Ilyen z lkoholist Mrisk is, kit Kton József Színház színpdán Csomós Mri kelt életre, kiválón egyensúlyozv relitás és bszurd között. Villnásnyi szerepében nemcsk egy félresiklott sorsot tud érzékeltetni, hnem kitűnően érti és érzi Schwjdféle bszurd lényegét: földközeli nturlizmusból fkdó morbiditást. Csomós Mri játék - megnnyi drámi fő-szerep után - zt bizonyítj, hogy jó színész számár nincsenek kis és ngy szerepek, csk teljes értékű feldtok. A mél Jques Shkespere Ahogy tetszikjének Kton József színházi elődásábn cinikus intellektuel, tisztánlátó, költői és pesszimist. Benedek Miklóst lkt, tehetsége, fnyr humor szinte predesztinálj erre szerepre. Ngyszerű lkításábn Jques bölcs és bolond, életidegen filozófus és mgányos rezonőr, ki kellemetlen igzságokt vág szereplők és nézők fejéhez. A fitl színész pályáján nem vártln ez z lkítás: fokról fokr, szerepről szerepre vált érett, ngyformátumú művésszé. Ahogy Színház z egész világ " kezdetű híres monológot elődj, zt tnítni lehetne főiskolán. Puer Gyul díszlete Kton József Színház A Mnó-elődásához hűen szolgált Zsámbéki Gábor rendezői elképzeléseit. A prányi színpdon sikerült plein ir-htást létrehozni háttér fehér nyírfáivl, jellegzetes orosz udvrház világos színeivel, mlomkerék ltt csörgedező ptkocskávl, melyben szereplők drb végén megmártóznk. Fontos eleme díszlet htásosságánk világítás : z első két felvonás világos fényeit hrmdikbn egy besötétített szob árnyi ellenpontozzák, kitűnően A legjobb férfilkítás: Bán János Vonó Ignácbn (szolnoki Szigligeti Színház) (MTI-foto - llovszky Bél felv.) érzékeltetve szereplők lelkiállpotát. A rendkívül htásos és jól funkcionáló színpdkép egyenrngú lkotóeleme e ngyszerű Csehov-elődásnk. FÁBIÁN LÁSZLÓ Film Színház Muzsik A legjobb új mgyr drám: Weöres Sándor: A kétfejű fenevd A legjobb elődás: Ibsen: Peer Gynt (Miskolc, rendezte: Csiszár Imre) A legjobb női lkítás: - A legjobb férfilkítás: Blskó Péter (Peer Gynt, Miskolc) A legjobb női mellékszereplő: lgó Év (Mindenkit megnyúzunk, Miskolc) A legjobb férfi mellékszereplő: Őze Ljos (Volpone, Várszínház) A legjobb díszlet: Szlávik lstván (Peer Gynt, Miskolc) A legjobb jelmez : FÖLDES ANNA Nők Lpj A legjobb új mgyr drám: Illyés Gyul Kiegyezés és Czkó Gábor: Krcsi A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Mrgitty Ági (Vonó Ignác, Józsefvárosi Színház) A legjobb férfilkítás: Bán János (Vonó Ignác, Szolnok) és Huszti Péter (Isten, császár, prszt, Mdách Színház) A legjobb női mellékszereplő: Kútvölgyi Erzsébet (Sirály, Vígszínház) A legjobb férfi mellékszereplő : Gelley Kornél (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb díszlet : Csányi Árpád (Volpone, Várszínház) A legjobb jelmez: Vágó Nelly (Mcskák, Mdách Színház) Különdíj: Stílusgykorlt (Kton József Színház) és Csizmdi Tibor ( szolnoki Vonó Ignác rendezéséért) Szürke évd végeztével stílustln lehet túlságosn fényes csillghullás. Közepes és tisztes elődások, bossznkodnivló melléfogások közül emelkedett ki néhány emlékezetes elődás. De mivel lpszbályunk csk egyetlen kiemelkedő rendezés díjzásár d módot, máris zvrbn vgyok: z évd legszínvonlsbb, művészi invencióbn leggzdgbb, színészi játékbn legösszehn-

goltbb és legtökéletesebb produkciójánk lelkiismeretem szerint Kton József Színház Csehov-elődását, A Mnót ítéltem. (A Zsámbéki Gábor rendezte elődásnk szinte minden egyes szereplője, de leglábbis Cserhlmi György, Sinkó László, Udvros Dorotty és Csonk Iboly megérdemelnék z év színészi díjit.) De h vlmennyien vgy sokn így véljük, A Mnór dott szvztinkkl megfosztjuk revelációszámb menő szolnoki Vonó Ignác-elődás rendezőjét, Csizmdi Tibort kritikusdíj elnyerésének lehetőségétől, és mgunkt ttól z érdemként is elkönyvelhető örömtől, hogy már kezdet kezdetén méltón honorálhssuk legígéretesebb tehetség már nem ígéretszámb menő teljesítményét. A legjobb új mgyr drám díjánk kiosztását, őszintén szólv, vitthtónk érzem. Egy már klsszikusok közé sorolhtó életmű drámi httyúdl (Illyés Gyul: Kiegyezés), egy színpdr érett tehetség úttörő, ám drmturgiilg elngyolt munkáj (Czkó Gábor: Krcsi) ngyon is nehezen összemérhető. Az idén lighnem könnyebb dolgunk lenne, h legrosszbb mgyr drám citromdíjár" kellene jvsltot tennünk: z erős - pontosbbn erőtlen - mezőny-ben Moldov György Titkos zárdékánk nemigen lenne versenytárs. A színészi teljesítmények minősítésekor viszont bőség zvr szorongt. Hiszen Huszti Péter elementáris, ironikus Zsigmond császárán kívül Bodrogi Gyul Seres Rezsője (Müller Péter: Szomorú vsárnp) ugynúgy jogot formálht szvztomr, mint Mjor Tmás remekbeszbott Mx Pinter Hztérésében. Annk, hogy első helyen mégsem rájuk, hnem groteszk stílus bukttóin is tökéletes biztonsággl ugrándozó, fnyr humorú és mégis lélek mélyéről felhozott érzelmi elemekből építkező, fitl Bán Jánosr szvztm, nnk legfőbb ok, hogy áltl z évd két különdíjr jvsolt produkcióját is honorálhttm. A legjobb női lkítások díjár szerkesztett házi jelöltlistámról fájó szívvel törültem később olynokt, kiknek eggyel több vgy kevesebb bbérkoszorú már nemigen számít, vlmint kik még csk most lépnek ringbe, és ngyon sok további esélyük vn győzelemre. (Így nem említettem Törőcsik Mrit, ki A régi nyár primdonnszerepében, és Újhelyi Olgát, ki Gombrowicz Veszprémben bemuttott Yvonne-jábn remekelt.) Díszlet és jelmez dolgábn bizonytln vgyok: z egyenletesen megfelelő színvonl legsúlyosbb veszélye, hogy felejthető teljesítménnyel járul hozzá produkciók sikeréhez. De meglehet, hogy bennünk vn hib; és inkább z olyn, z elődás előterébe tolkodó látványos díszletekre emlékszünk, mint Dvid Borovszkijnk vígszínházi Sirályhoz komponált színpdképe, holott Antl Csbánk szolnoki Szobszínház tenyérnyi színpdát drámi térré vtó, leleményesen szorongtó, expresszív díszletmegoldás (Kroetz: Meier) mg nemében még izglmsbb szkmi-művészi brvúr. Az idén először sjnálom, hogy nincs rovt szvzólpunkon koreográfiánk; Seregi László Mcskák látványos táncink, gesztusrendszerének komponálásávl és betnításávl lighnem egyhngún érdemelné ki. Végül legjobb néző díját ez évben nnk ítélném, kinek z évd legszürkébb elődási sem hervsztották el zt reményét, hogy z átmeneti évdot egy merészebb, gzdgbb színházi szezon követi mjd jövőre. Szerénytelenség nélkül állítom, hogy mgm is ezek közé trtozom. GESZTI PÁL Mgyr Hírlp A legjobb új mgyr drám: Székely János: Vk Bél király A legjobb elődás: Fejes Endre: Vonó Ignác (Szolnok, rendezte: Csizmdi Tibor) A legjobb női lkítás: Bodnár Erik (Hztérés, Kton József Színház) A legjobb férfilkítás: Bán János (Vonó Ignác, Szolnok) A legjobb női mellékszereplő: - A legjobb férfi mellékszereplő : - A legjobb díszlet és jelmez: Gombár Judit ( győri blettbeli produkciókért) GYÖRGY PÉTER ELTE Esztétik Tnszék A legjobb új mgyr drám : - A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Tkács Ktlin (Vány bácsi, Ármány és szerelem, Szolnok) A legjobb férfilkítás: Sinkó László (A Mnó, Ahogy tetszik, Kton József Színház) A legjobb női mellékszereplő: Csonk Iboly (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Őze Ljos (Volpone, Várszínház) A legjobb díszlet: Puer Gyul (A Mnó) A legjobb jelmez: Háy Ágnes és Lábs Zoltán (A három testőr, Kton József Színház) Különdíj: Gyuricz István (János vitéz, Kposvár) Ez z évd számomr A Mnóé. A Csehov-interpretációk sokság és gzdgság között is élesen megmrd ez z elődás : számomr döbbenetes dekvátságánk okán. Nem dolgom itt z elődás mélttás, mindössze nnyit kell megjegyeznem, hogy ritk példáj színházi igzság vlósággá válásánk, kikerülhetetlenségének. Igzságtlnnk tűnhet Csonk Iboly és Sinkó László kiemelése, hiszen z elődás egyik lpvető erénye épp z egyenletesen jó teljesítményekben tlálhtó. Mindez nem jelenti zt tehát, hogy ne tekintettem voln kiemelkedő-nek kár Rjhon, kár Gelley vgy épp Ppp Zoltán, s másik oldlon Udvros Dorotty és Szirtes Ági munkáját is. (Többek között z egész cspt felsorolás helyett.) Tkács Kti - ugyncsk tudott dolog ez már - érett, minden feldtr lklms színésznővé lett, nem hiszem, hogy különösképp indokolnom kellene, hiszen ez színésznő jóvl többet érdemelne, mint egy színikritikusi szvztot. Őze Ljos Corbcciójáról írtm (SZÍNHÁZ, 1983/3.), így csk legszükségesebbekre szorítkozv: Őze külön színházt vrázsolt nézőinek egy messze nem emlékezetesen lkult elő-dásból. Nturlitás, prólékosság, hj-meresztő groteszksége számomr zt muttj, hogy ez színész tlán (mjd-nem) mindent tud, mit színpdon tudni lehet. A Mnór vissztérve. Puer munkáj, zt hiszem, ngybn hozzájárult z elődás sikeréhez. Ez z eddig is jelentős munkákt létrehozó művész szinte zonnl feltlált mgát Kton József Színház kicsiny és nem túl szerencsés terében, s A Mnó váltkozó, felvonásonként új megoldási időről időre reveláció erejével htottk. Egy jóvl eklektikusbb elődás jelmezeit érzem meghtározónk, nnk ellenére, hogy A három testőr régi kposvári elődás nyomán készült. (Bbrczy és Háy Ágnes kkor is együttműködtek.)

Ám A három testőr htlms bábfigurái, pszeudó-operházi hngultuk roppnt szerencsés ötlet, még h hsználhtósággl szemben vlóbn Isifogások emelhetők is. Az évd meglepetése számomr Gyuricz lstván, holott már - legkésőbb - Mrt hlálábn felfigyelhettünk robbnó energiájár, oddó játékár. Mindz, mit János vitézben - nincs rá jobb szó - művelt ", megítélésem szerint döbbenetes volt. Láthtón teljesen megértették egymást Ascherrel, s így Gyuricz lkítás ngybn hozzájárult hhoz, hogy Ascher megteremthesse zt pontos és mégis víziószerű művet, melyet létre-hozott. Gyuricz olyn mélységeket és dimenziókt villntott fel egy hgyományok áltl tlán már élettelenné merevített sblonszerepben, mi átértékelte z egész elődás erővonlit. Úgy gondolom, Gyuricz elkövetkezendő évdinkbn trtogt még számunkr jó néhány meglepetést. Á legjobb női mellékszereplő: Csonk Iboly A Mnóbn (Cserhlmi Györggyel) (Kton József Színház) HERMANN ISTVÁN ELTE Filozófi Tnszék A legjobb új mgyr drám: Székely János: Vk Bél király A legjobb elődás: Gogol: A revizor (Kposvár, rendezte: Gothár Péter) A legjobb női lkítás: Gobbi Hild (A szent cslád, Kton József Színház) A legjobb férfilkítás: Huszti Péter (Isten, császár, prszt, Mdách Színház) A legjobb női mellékszereplő: Schütz Il (Isten, császár, prszt, Mdách Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Őze Ljos (Volpone, Várszínház) A legjobb díszlet: - A legjobb jelmez: KOLTAI TAMÁS SZÍNHÁZ A legjobb új mgyr drám: - A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Pogány Judit (Ó, zok szép npok!, Kposvár) A legjobb férfilkítás: Bán János (Vonó lgnác, Szolnok) A legjobb női mellékszereplő: Csomós Mri (A szent cslád, Kton József Szín-ház) A legjobb férfi mellékszereplő: Bezerédy Zoltán (A revizor, Búcsúelődás, Kposvár) A legjobb díszlet: Szlávik lstván (Peer Gynt, Miskolc) A legjobb jelmez: Szkács Györgyi (A revizor, Búcsúelődás, János vitéz, Kposvár) Különdíj: Stílusgykorlt (Kton József Színház) és Mcskák (Mdách Színház) Szokásomhoz híven, igyekeztem tr-tni mgm hhoz z elvhez, hogy kiemelkedő teljesítmények nemcsk önmgukt fémjelzik, hnem z elődást is, melyben létrejöttek. Sőt: olykor z egész színházt, mely szellemiségével szinte kikényszeríti stílust, krktert, művészi revelációt. Hátulról kezdve szvzólp-mgyráztot, ilyen meghtározó szemléleti tényezőnek látom kposvári színházbn Szkács Györgyi jelmezeit. Ahogy fnyr természetességgel domesztikálj Gogol klsszikus csinovnyikjit (A revizor). Ahogy emberi mértékre igzítj z idézőjeles operettromntikát (János vitéz). Ahogy személyiségre, jellem re szbj bohócklisét (Búcsúelődás). Azt színházi ízlést szeretem Szkács Györgyi munkáibn, melynek köszönhetően szereplők nem jelmezt, hnem ruhát viselnek. Vissztérve cédul sorrendjéhez: Pesti Színház jeles elődás csknem kivívt z elismerést Székely János drámájánk, Vk Bél királynk. Mégis szigorú voltm, tlán mert nnyir szeretem Székely drbjit - főként Cligul helytrtóját és Protestánokt. Az évdbn Vk Bél király volt legjobb mgyr drám, de írójánk mércéjével mérve nem nnyir jó, hogy rá szvzhtnék. A legjobb elődás ktegóriájábn htároztm legnehezebben. Itt, z indoklásbn holtversenyt jelentek ki A Mnó, szolnoki Vonó Ignác (rendezte Csizm-di Tibor) ' és kposvári Búcsúelődás (rendezte Grs Dezső) között. Végül z döntött, hogy A Mnó együttese egységesebb, mint Vonó lgnácé, üzenete pedig kisrelist hétköznpiság ellenére is egyetemesebb, mint mit Müller Péter-drb másodlgos metforái közvetítenek. A Bán János Vonó Ignácánk kijáró elismerés, illetve Bezerédy Zoltánnk ítélt mellékszereplődíj (mibe besegített A revizor frenetikus Dobcsinszkij is) egyben z említett elődások előtti hódolt. Bán János mögött Bálint András (Glemby-vér), Mjor Tmás (Hz-térés), Lukács Sándor ( V k Bél király), Cserhlmi György és Sinkó László ( A Mnó) vezeti férfik rngsorát; h nincs Bán Vonó Ignác, nehezen tudtm voln válsztni közülük. A férfi mellékszereplők listvezetői, győztes " Bezerédy után, Végvári Tmás (Doktor Burke különös délutánj) és Őze Ljos (Corbccio Volponébn). Jobbnál jobb női lkításokt jegyeztem föl z évd során. Bodnár Erikáét (Hztérés)', Csomós Mriét (Mgsfeszültség), Mrgitty Ágiét ( V onó lgnác, Józsefvárosi Színház), Tímár Éváét (Agó-

ni), Törőcsik Mriét ( A régi nyár), Gobbi Hildáét ( A szent cslád), Csonk Ibolyáét ( A Mnó). Számomr Pogány Judit volt tökéletes Beckett földbe ásott Winniejeként. Alkítás és elődás egybe-esik. Kár, hogy kollégáim közül is csk kevesen látták kposvári stúdióbn. Az évd egyik szenzációj kétségtelenül miskolci Peer Gynt. Csiszár Imre rendezése mjdnem legjobb, Blskó Péter Peerje mjdnem tökéletes. Szlávik István viszont - mjdnem" nélkül - legmerészebbet és legngyobbt gondolt, mi több : mgyr díszletművészetben teljesen új utt nyitó színpdi gondolkodását gykorltbn is sikerült megvlósítni. (H nem sikerült voln: hbozás nélkül Kálmán László szolnoki Vonó Ignác-díszletére voksolok.) Végül, h lehet létjogosultság különdíjnk, kkor mint főiskoli kció " s Kton József Színházb átemelt produkció, mindenképpen Stílusgykorlt gárdáját illeti. Mindmellett Mdách Színház Mcskák-elődás - mint péld és mint profi teljesítmény - mindenképpen elismerést érdemel. KOVÁCS DEZSŐ Kritik A legjobb új mgyr drám : - A legjobb elődás: Ibsen: Peer Gynt (Miskolc, rendezte: Csiszár Imre) A legjobb női lkítás: - A legjobb férfilkítás: Bán János (Vonó Ignác, Szolnok) A legjobb női mellékszereplő: Tímár Év (Agóni, Peer Gynt, Miskolc) A legjobb férfi mellékszereplő: Bubik István (Romeo és Júli, Nemzeti Színház) A legjobb díszlet: Szlávik István (Peer Gynt, Miskolc) A legjobb jelmez: Szkács Györgyi (Peer Gynt, Miskolc) KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Új Tükör A legjobb új mgyr drám : - A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Csomós Mri (Mgsfeszültség, Reflektor Színpd) A legjobb férfilkítás: Agárdi Gábor (Titkos zárdék, Nemzeti Színház) A legjobb női mellékszereplő: Horváth Teri (Az évszázdnál hosszbb ez np, Tháli Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Gábor Miklós (Olympi, Nemzeti Színház) A legjobb díszlet: Gothár Péter-E. Kiss Pirosk (A revizor, Kposvár) A legjobb jelmez: Vágó Nelly (Mcskák, Mdách Színház) Erre nem számítottm! A szokásos módon folyttom le" szvzást, lpozgtom színházi feljegyzéseimet. Egy fél szó, fél mondt, olykor emlékképek sorát indítj el. Máskor semmi nem jut eszembe. Lám-lám, természetes szelekció - gondolom, és némi lelkifurdlássl teszem hozzá: vjon z én készülékemben nincs hib? Hiszen csk kkor lenne objektív ez természetes szelekció, h mgm mindig egyformán kiegyensúlyozottn, színházi elődás befogdásár ngyjából zonosn kedvező állpotbn ültem voln le nézőtéren. Bizony én tudom legjobbn, hogy ez mennyire nem így volt. De zért szépen, fokoztosn telnek rubrikák, lpozgtás végén lesz miből válogtni. Alulról fölfelé hldv kezdem z ősszesítést. Mérlegre kerülnek jónk tlált jelmezek, díszletek, s egészében elégedett vgyok, úgy vélem, jobbk közül is sikerült legjobbr lelnem. A férfi mellékszereplő kiválsztáskor már elég hosszn hbozgtok. Aztán pimsz hirtelenséggel leírom Gábor Miklós nevét. Végül is csk hrmdik felvonásbn jelenik meg, igz, kkor bszolút főszereplővé válik. S ez válsztásosdi így folyttódik egészen z első rovtig. Mert ott ztán megáll tudományom. Először megpróbálok úgy válogtni, hogy két menetet csinálok. Hiszen nnyi volt idén is z új mgyr drb. Szándékos összevisszságbn, csk néhány szerző közülük: Cseres, Mróti, Moldov, Spiró, Székely, Szkonyi, Munkácsi. Hiáb indulok neki kétszer is, csk kudrcomt jelenthetem z olvsónk. Ebben z évdbn egyetlen új mgyr drámánk sem tudtm jó szívvel oddni jelzőt, hogy legjobb". LUKÁCSY ANDRÁS Mgyr Hírlp A legjobb új mgyr drám: Székely János: Vk Bél király A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Tímár Év (Agóni, Peer Gynt, Miskolc) A legjobb férfilkítás: Mjor Tmás (Hztérés, Kton József Színház) A legjobb női mellékszereplő: Kishonti Ildikó (Mcskák, Mdách Színház) A legjobb férfi mellékszereplő : Blskó Péter (Szeget szeggel, Miskolc) A legjobb díszlet és jelmez: Gombár Judit ( győri blettbeli munkáiért) Az 1982/83-s évd igzán kiemelkedő új mgyr bemuttót nem hozott; betudhtó ez tlán korábbi színházátszervezéseknek is, hiszen egyik színház vezetőségének sem volt még elegendő ideje felkészülésre. Moldov György, Spiró György, Sárosptky István és Székely János drbji közül e legutóbbi szerző Vk Bél királyát érzem eredeti gondolti és problémérzékenysége mitt viszonylg leginkább szuverénnek. (Mellékesen szólv: nem hiszem zonbn. hogy Spiró eddigi munkái között ne lehetne igényesebb drbot tlálni.) Az elődások terén már jobb helyzet: Csiszár Imre miskolci Peer Gyntje, Gothár Péter munkáj ( A Werthert már megírták), illetve Zsámbéki Gábor A Mnój egyránt kitűnő elődás; mgm - primus inter pres - Zsámbéki rendezése mellett teszem le voksot. Az lkítások megítélése sem jelentett különösebb gondot: Blskó Péter Peerje és Szeget szeggelben nyújtott munkáj egyránt kiérlelt és gondoltilg is jól felépített lkítás. Hogy férfi főszerep díját mégis Mjor Tmásnk szánom, z nemcsk tisztelgés z idős színész vitlitás és kipusztíthttln játékkedve előtt, de egy szuverén figurteremtés objektív mélttás is. Ezért dtm Blskónk csupán melléklkítás" díját. A női lkítások terén mgánzsürimben" Bodnár Erik okos-fnyr sszonylkj versenyzett - Pinter Hztérésében - Tímár Év miskolci Agóni-beli figurájávl. A dilemmát végül z döntötte el, hogy Tímár Évánk volt még egy kiemelkedő lkítás, mely előtt z egész sjtó fejet hjtott: Ase nyój Peer Gyntben. A színésznő egyenletesen mgs teljesítménye mitt múgy is rég megérdemli méltánylást; külön is kiemelendő, milyen fegyelmezetten és stílusosn vált át egy koránk megfelelő másik szerepkörbe. A Mdách Színház Mcskák-elődás több okból is értékelendő. Mindenek-előtt remek szceniki megoldás mitt (még kkor is, h ez megoldás részben átvétel), és természetesen rendezése mitt is. Mgm szvztombn színé-

szi munkát tettem első helyre; ebben is Kishonti Ildikónk z elődásb egy-szerre belesimuló és mégis kiváló lkítását; szeretném zonbn, h szvztom rjt keresztül kisugározn többi érdemes közreműködőre is (például humnn Péterre). A díszlet-jelmez ktegóriábn rr z egységes koncepciót sugárzó munkár voksolok, melyet Gombár Judit végzett Győri Blett körül. A tervezőnő sok-éves munkáját egyébiránt sem kíséri kel-lő figyelem. MÁRIÁSSY JUDIT Élet és Irodlom A legjobb új mgyr drám: - A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Törőcsik Mri (A régi nyár, József Attil Színház; Csütörtöki hölgyek, Várszínház) A legjobb férfilkítás: Bán János (Vonó lgnác, Szolnok) A legjobb női mellékszereplő: Csomós Mri (A szent cslád, Kton József Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Őze Ljos (Volpone, Várszínház; Romeo és Júli, Nemzeti Színház) A legjobb díszlet: Antl Csb (Vonó Ignác, Szolnok) A legjobb jelmez: Schäffer Judit (Romeo és Júli, Nemzeti Színház) Különdíj: Stílusgykorlt (Kton József Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Őze Ljos Volponébn (Székhelyi Józseffel) (Várszínház) (Iklády László felvételei) A mgyr drám szempontjából különös évd volt z 1982/83-s. Jeles szerzők neve színlpokon, mégis hiányzott vlóbn kiemelkedő, jeles drb. Mást és többet vártm Spiró Györgytől, Szkonyi Károlytól, Moldovától, de Czkó Gábortól és Müller Pétertől is. Cslódást okoztk z dptációk: Krinthy Ferenc új Noszty fiúváltozt, Cseres Tibor regényének, Prázn szobroknk drmtizálás. Ngyon tetszett Schwjd egyfelvonásos, A szent cslád. Mégsem merem legjobb mgyr drbnk nevezni. Meggyőződé-sem, hogy szerző többet és eredetibbet is tudn mondni ebben, hozzánk késve, de nnál ngyobb mennyiségben befutott műfjbn. Illyés Pécsett bemuttott drámáját viszont nem láttm, így nem jelölhetem. Az idei Csehov-árdtbn legktuálisbbnk, legélőbbnek Kton József Színház elődását éreztem. H színészek és epizódszereplők sorábn több nevet is említhetnénk, ebből z egy produkcióból különdíjr érdemesíteném Sinkó Lászlót, Csonk Ibolyát, Gelley Kornélt is. Törőcsik Mri ebben szezonbn minth felfedezte voln önnön humorát, báját, tehetségének eddig ismeretlen oldlit. Lefegyverző újjászületése fölött örvendezve zért itt is megjegyzem, h több válsztottunk " lehetne, Gobbi Hildát se hgynám ki legjobb női főszereplők sorából. Alkítás A szent csládbn - mestermunk. A legjobb férfi epizodistánk Őze (túlzásoktól sem mentes, de frenetikus htású) Corbccio- és Lőrinc brát-lkítását láttm. De leglább z indoklásbn meg kell említenem Mdách Színház kitűnő Mcskákelődását, s zon belül Humnn Péter teljesítményét. Áltlábn úgy vélem, ez z évd gzdg volt kimunkált, árnylt színészi lkításokbn. Igy - h csk önnön lelkiismeretem megnyugttásár is - meg kell jegyeznem, kritikusi díjr érdemesnek trtom Huszti Péter Zsigmond-ját z Isten, császár, prsztbn, Spindler Béláét kposvári János vitézben, Mjor Tmásét Hztérésben, Hernádi Juditét és Lukács Sándorét Szentivánéjiben és Psot Irénét Csütörtöki hölgyekben. Pompás díszletek sorát bámultm meg legkülönbözőbb színházkbn (Vány bácsi, Szolnok; A revizor, Kposvár; Szentivánéji álom, Pesti Színház), de egy-re jobbn zvr, hogy díszletek gyk rn z elődás fölé mgsodnk. Ennek legvégletesebb példáj Borovszkij Sirályszínpdképe, mely felflt drbot. A Vonó Ignác díszlete látványbn szerényebb volt z említetteknél, de nnál prktikusbbnk bizonyult z idő- és helyszín-változások szellemes megoldásávl. Schäffer Judit viszont egy eleve esztétizáló, romntikus Romeo és Júliát öltöztetett z eklektikusn szemkáprázttó díszlettel ellentétben - szép és jellemfestő kosztümökbe. MÉSZÁROS TAMÁS Mgyr Hírlp A legjobb új mgyr drám: Székely János: Vk Bél király A legjobb elődás: Ktjev-Bereményi: A Werthert már megírták (Kposvár, rendezte: Gothár Péter) A legjobb női lkítás: Bodnár Erik (Hztérés, Kton József Színház) A legjobb férfilkítás: Cserhlmi György (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb női mellékszereplő : Csonk Iboly (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Mihályi Győző (Mindenkit megnyúzunk, Miskolc) A legjobb díszlet: Szegő György-Gothár Péter (A Werthert már megírták, Kposvár) A legjobb jelmez: Gombár Judit ( Győri Blett produkcióink ruháiért)

Különdíj: Stílusgykorlt (Kton József Színház) Nem hiszek z egyflekkes értékelés " értelmében. Vlmit mégis. Azért szvztm legjobb rendezés-ként Gothár Péter kposvári munkájár - és ugynebben produkcióbn Szegő György díszletére -, mert számomr legjobb elődás legjobb rendezői teljesítmény. A legjobb elő-dás egyszersmind legfontosbb is. S mivel A Werthert már megírták meggyőződésem szerint leglpvetőbb, leglényegesebb trtlmk legpontosbb formáját kínált ebben z évdbn, leglábbis z én szememben ez volt leg-ek elődás. Ugynkkor természetesen több, részleteiben jelentős produkciót is láttm. A többi ktegóriábn szvztimt - h rgszkodnék terjedelmi korlátokhoz - még fenti közhelyeknél is lposbbkkl tudnám csk indokolni. Elemzésekre múgy sem lévén hely, úgy gondolom, elegendő, h egyszerűen mgm ízlésére hivtkozom. MIHÁLYI GÁBOR Ngyvilág A legjobb új mgyr drám: Illyés Gyul: Kiegyezés A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Mrgitty Ági (Vonó Ignác, Józsefvárosi Színház) A legjobb férfilkítás: Sinkó László (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb női mellékszereplő: - A legjobb férfi mellékszereplő: Gelley Kornél (A Mnó, Kton József Szín-ház) A legjobb díszlet: Szegő György-Gothár Péter (A Werthert már megírták, Kposvár) A legjobb lemez: Vágó Nelly (Mcskák, Mdách Színház) Különdíj: Stílusgykorlt (Kton József Színház) Szenvedélymentes évd volt z idei. Elmrdtk z olyn produkciók, z olyn írói, rendezői, színészi teljesítmények, melyek körül mi, kritikusok egy-mássl hjb kphttunk voln. Az évd végi színházi seregszemlét követő vitákon meglepő gyorsn kilkult konszenzus jelenlevők között. Nem mint-h nem született voln z idén is számos díjzásr méltó teljesítmény. Csk éppen mjdnem mindegy, hogy ezek közül kit jutlmzunk, z elismerést egyránt megérdemlik, de nem fog fájni szívünk, h z áltlunk jvsoltk kisebbség-ben mrdnk. A legnehezebb döntés mgyr drám ktegóriábn. Igz, z átlgosnál több, de sok jelentéktelen mgyr drám került műsorr. Két mű közt hboznék, Székely János Vk Bél király és Illyés Gyul Pécsett bemuttott Kiegyezés című drbj közt. Végül is mélttlnul elhllgtott Illyés-drámár szvzok, nnk ngyobb közéleti súly mitt. H volt jelentős eseménye z idei évdnk, kkor z véletlenül kilkult Csehov-vetélkedő volt. E bemuttók közül toronymgsn kiemelkedett Csehov A Mnój Kton József Szín-házbn, Zsámbéki Gábor rendezésében, mellyel Zsámbéki mintegy megkoronázt eddigi Csehov-rendezéseit. Esemény-ként értékelhetjük pálykezdő Csizm-di Tibor szolnoki Vonó Ignác-rendezését, vlmint miskolci színház feltörését Boris Vin Mindenkit megnyúzunk, Krlež Agóni és Ibsen Peer Gynt című drbjink bemuttásávl, Szőke István, Szikor János és Csiszár Imre rendezésében. Már nem esemény, de megnyugttó, hogy kposvári színház trt-j sját mgs szintjét, még h Mrt/Sde csúcsteljesítményét nem sikerült is megismételni. A legjobb női és férfilkítás díjár jvsolhtók közül zért szvzok Mrgitty Ágir (Mákné - Józsefvárosi Színház) és Sinkó Lászlór (Vojnyickij - Kton József Színház), mert úgy érzem, ezzel szerepükkel pályájuk csúcsár jutottk. De szólnk érvek pályáján most induló, máris kirobbnó sikert rtott Bán János (Vonó Ignác - Szolnok) mellett vgy z olyn befutott ngyok mellett, mint Agárdi Gábor (Hitler - Nemzeti Színház), Huszti Péter (Zsigmond király - Mdách Színház), Mjor Tmás (Mx - Kton József Színház). A nők közül z áltlm látott elődások lpján mindig kitűnő Gobbi Hild mellett Csonk Iboly, Pogány Judit, Tímár Év és Udvros Dorotty is méltán pályázhtnánk legjobb női lkítás díjár. A különdíjr két produkciót trtnék méltónk: Mdách Színházbn játszott Mcskákt, z idei évd kimgslón legjobb musiclelődását és Kton József Színházbn látott Stílusgykorltot, Slmon Sub László rendező és három színész: Bán János, Dörner György és Gáspár Sándor munkáját. Hozzám, ki nem vgyok ngy rjongój musicl műfjánk, ezért z utóbbi produkció áll közelebb. A Stílusgykorlt gondoltvilág, játékmódj pedig kifejezetten szívemhez szól, míg Mcskákbn elsősorbn z elődás professzionizmusát tudtm értékelni. MOLNÁR GÁL PÉTER Filmszem A legjobb új mgyr drám: - A legjobb elődás: Ibsen: Peer Gynt (Miskolc, rendezte: Csiszár Imre) és Müller Péter: Búcsúelődás (Kposvár, rendezte: Grs Dezső) A legjobb női lkítás: Bodnár Erik (Hztérés, Kton József Színház) és Hernádi Judit (Szentivánéji álom, Pesti Színház) A legjobb férfilkítás: Spindler Bél (János vitéz, Kposvár) A legjobb női mellékszereplő: Brt Mári (Ördögök, Zlegerszeg) A legjobb férfi mellékszereplő : Mihályi Győző (Mindenkit megnyúzunk, Miskolc) A legjobb díszlet: Menczel Róbert (Ördögök, Zlegerszeg) A legjobb jelmez : Szkács Györgyi (Blck Comedy, Miskolc; A revizor, Kposvár) Különdíj ( legfigyelemreméltóbb pálykezdésért) : Csonk Iboly (A Mnó, Kton József Színház) és Rudolf Péter (Szentivánéji álom, Pesti Színház) 1. - 2. Csiszár Peer Gyntje ugyncsk szkít melodrmtikus és bölcseleti érzelmességgel. Sztírát formált Ibsenből, és ngyvonlú tetrlitássl lépett ki köldöknéző, intellektuális színház modorából. Grs Dezső cirkuszsátorbeli rendezése könnyedén és hibátlnul szervezett meg egy új foglmzási rendszert. 3-6. (és különdíj). Az évdbn méltányolt színészi lkítások mindegyikére játékintelligenci mgs fok, z érzelemgzdgság és z iróni közötti mesteri egyensúlytrtás jellemző, vlmint színész személyes foglmzásánk érvényesítése nélkül, hogy megbontná rendező szervezte elődás egységét. 7. Menczel Róbert mobilszerű játéktere eredetiségével tűnt ki. Szkított szceniki közhelyeinkkel, de nem kopírozott külföldi szbásmintákt sem. 8. Szkács Györgyi elvetette glncolt

A legjobb jelmez: Szkács Györgyi jelmezei kposvári Búcsúelődáshoz (Fábián József felv.) jelmezeket, viseltes ruhái nem önálló kiállítás drbji, hnem mélyebb jellemzés szolgáltábn állnk. MORVAY ISTVÁN Esti Hírlp A legjobb új mgyr drám: A legjobb elődás: Shkespere: Romeo és Júli (Nemzeti Színház, rendezte: Sík Ferenc) A legjobb női lkítás: Szemes Mri (Romeo és Júli, Nemzeti Színház) A legjobb férfilkítás: Bubik lstván (Romeo és Júli, Nemzeti Színház) A legjobb női mellékszereplő: Kishonti Ildikó (Mcskák, Mdách Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Őze Ljos (Volpone, Várszínház) A legjobb díszlet: Götz Bél (Mcskák, Mdách Színház) A legjobb jelmez: Vágó Nelly (Mcskák, Mdách Színház) Bbits Mihály kképp vélekedett, hogy legszebb mgyr vers Shelley költeménye, z Od nyugti szélhez, Tóth Árpád fordításábn. Legszívesebben én most zt mondnám: legjobb új mgyr drám Shkespere Romeo és Júliáj Mészöly Dezső fordításábn. S egyúttl meg is kérdezem: nem szporíthtnók-e még eggyel díjink számát? Az évd legjobb drámfordítás szerintem leglább nnyi figyelmet érdemelne, mint - mondjuk - legjobb epizódlkítások. H viszont mgyr " mgyr drámát kell válsztnom, kkor z csk z Isten, császár, prszt lehetett voln, melyet - zt hiszem - tekintettel tekintendőkre, nyugodtn z újk közé számíthtunk. (Nem tehetjük. - A Szerk.) Válsztásom viszont jelzi zt, hogy új " új mgyr drámák tekintetében nem kényeztetett el bennünket z elmúlt évd. Úgy gondolom, nem véletlen, hogy egyegy produkcióból több díjr érdemes teljesítményt érzek. Egy olyn koncepciózus rendezésben, mint Sík Ferenc Romeo és Júli-megjelenítése, színészek vlósággl szárnykt kpnk. Az olyn kiforrott tehetségek, mint Szemes Mri, megújult munkkedvvel, minden kincsüket felszínre hozv, z olyn tálentumos ifjk, mint Bubik lstván, boldogn bontkozv, egyre többet mgukból föltárv. Es jó színészi munk természetesen visszht rendezésre, hiszen rendező munkáj legngyobb részben színészi lkítások áltl vlósul meg. Hsonló helyzet Mcskák esetében. A Götz Bél és Vágó Nelly teremtette látványvilág ihlető környezete színészi munkánk. (Egyébként Szirtes Tmás és Seregi László rendezői munkáját hsonlón jó lelkiismerettel tudnám legjobbnk sorolni.) Kishonti Ildikó különleges tehetség. Azon kevesek egyike színésznőink kö zött, ki h voln egy igzi musiclszínházunk, nnk vlódi sztárj lehetne. Egyszerűen vérében vn z stílus, melyben z ngol-meriki musicleket énekelni kell, emellett elsőrngú mozgás, és prózábn sem nélkülözi drámi erőt. Az egyébként számos kiváló lkítássl gzdg Mcskák-elődásbn ő legutentikusbb megszólló, ki nem kiválón beilleszkedő vendég, h-nem kápráztos házisszony műfjbn. Őze Ljos oly sok emlékezetes szerep után is tudott újt hozni Corbccio lkjábn. A fiziki átlényegülés csodáját muttt föl. NÁNAY ISTVÁN SZÍNHÁZ A legjobb új mgyr drám: - A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Bjcsy Mári (Meier, Vonó Ignác, Szolnok) A legjobb férfilkítás: Bán János (Vonó Ignác, Szolnok) A legjobb női mellékszereplő: Pogány Judit (Búcsúelődás, Kposvár) A legjobb férfi mellékszereplő: Végvári Tmás (Két bgtell, Kton József Színház) A legjobb díszlet: Donáth Péter (János vitéz, Kposvár) és Szegő György-

Gothár Péter (A Werthert már megírták, Kposvár) A legjobb jelmez: Szkács Györgyi (Agóni, Miskolc; Búcsúelődás, János vitéz, Kposvár) Különdíj: A csodáltos mndrin (Zlegerszeg) 1. Az évd több mint egy tuctnyi új mgyr bemuttój közül egyetlenegy sem trtlmzott olyn kiérlelt és mgs szintű gondolti-esztétiki értékeket, melyek megléte elengedhetetlenül szükséges lenne hhoz, hogy bármelyikükhöz is legjobb jelzőt illeszthetném. Ezzel szemben z évd legrosszbb, legszégyenletesebb, sőt káros mgyr bemuttój címet - h lenne, s jó lenne, h lenne! - szívesen megszvznám Moldov György Titkos zárdékánk (Nemzeti Színház). A mgyr bemuttók kpcsán zonbn motoszkál bennem egy kérdés : nem lehetne-e módosítni kiírást, és mgyr szerzők legjobb elődásár - vgy legjobb új mgyr drám mellett erre is - dni szvztunkt? Gondoljunk ugynis z idei szezon két kimgslón jó elődásár, szolnoki Vonó Ignácr és kposvári Búcsúelődásr! Mivel ezek vlóbn nem új drbok, z új mgyr drám ktegóriábn nem jöhettek számításb, ugynkkor legjobb rendezés címért folyó versengésben - leglábbis nálm -, h csk kis különbséggel is, de lulmrdtk számomr minden szempontból kimgsló A Mnóvl szemben. Pedig rendezői értelmezés jóvoltából mindkét drbnk olyn értékei hívódtk elő, melyek lpján mguk z írói művek is vlósággl újjászülettek, mibbá, újbbá" lettek, mint z évdbn először mgyr szín-pdr került drbok szürke sor. 2. Ebben z évben is hngsúlyoznom kell: z egyéni díjkr dott szvztim egyben egy-egy elődás értékelését is jelzik, mivel csk legritkább eset-ben születnek z elődástól függetlenül kimgsló egyéni teljesítmények. A kiváló színészi lkítás, kiemelkedő díszlet- és jelmeztervezői munk kkor igzán jó, h z elődás egészéből következik, h z elődás egészét szolgálj. Ezért z évd jelentős és színházi rcultot meghtározó elődásink sorábn A Mnó mellé z én értékrendem-ben felsorkozik szolnokik Vonó Ignác (Csizmdi Tibor rendezésében) és Meiere (rendező: Árkosi Árpád), Kton József Színház Két bgtellje (rendező: Zsámbéki Gábor) - s mire nem jutott szvztom: Pinter Hztérése (rendező: Ascher Tmás) -, miskolci Krležbemuttó, z Agóni (rendező : Szikor János), kposvári János vitéz (rendező: Ascher Tmás) és Búcsúelődás (rendező: Grs Dezső), vlmint zlegerszegiek két Ruszt-produkciój, A csodáltos mndrin és z Ördögök. 3. A zlegerszegi Állndó Színház A csodáltos mndrinjábn rendező és társult mozgásszínház, látványszínház és szertrtásszínház rendkívül mgs fokú szintézisét hozt létre. Az elődás egyszerre nyújtott kimgsló esztétiki élményt, és szolgált egy lkuló társult összekovácsolódását és stílusánk érlelését. A végeredmény zt bizonyított, hogy Brtók táncjátékánk nem csupán más és más koreográfii megközelítése lehetséges, de színház ősformái felől kiinduló, ugynkkor ízigvérig modern komplex színházi megközelítése is. Nehéz szétválsztni, kinek mekkor szerepe vn bbn, hogy ez z elődás művészileg és művészetpedgógiilg olyn jelentős eredményt hozott, zz nehéz kármelyik szvzó-céduli rubrikáb beszorítni produkciót. Ezért z elődásnk különdíjt jvslok. PÁLYI ANDRÁS SZÍNHÁZ A legjobb új mgyr drám: - A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Törőcsik Mri (A régi nyár, József Attil Színház) A legjobb férfilkítás: Bán János (Vonó Ignác, Szolnok) A legjobb női mellékszereplő: Csonk Iboly (A Mnó, Ahogy tetszik, Kton József Színház) A legjobb férfi mellékszereplő : Lukáts Andor és Bezerédy Zoltán (A revizor, Kposvár) A legjobb díszlet: Puer Gyul (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb jelmez: Szkács Györgyi (János vitéz, A revizor, Búcsúelődás, Kposvár; vlmint miskolci elődások) Különdíj: Stílusgykorlt (Kton József Színház) Az érett művészként újr és újr megújuló Törőcsik Mri és pálykezdő-ként kivirágzó Csonk Iboly egyránt z évd színészi szenzációj volt. Pedig mellettük még szívesen szvztm voln Gobbi Hildár A szent csládbn, Pogány Juditr z Ó, zok szép npok!-bn vgy kár - epizodistként - Búcsúelődásbn, Tímár Évár z Agóniábn. A férfilkítások mezőnyét gyengébbnek érzem, még Bán János ki-mgsló eredménye sem Törőcsik-léptékű lkítás. Mellette szívem szerint Jordán Tmást Szókrtész védőbeszédé-ben, Sinkó Lászlót A Mnóbn is jelölném. Lukáts Andor és Bezerédy Zoltán két rgyogó epizódfigur egy nem is legjobb kposvári produkcióbn, s ugynők Búcsúelődásbn is bebizonyítják ngyszerű krkterformáló képességüket. Az évd legjobb ensemble-teljesítményét kétségkívül Kton József Színház nyújtott: A Mnó, ebben klsszicizáló tónus ellenére is ízig-vérig mi elődásbn úgy fest, minth mg Csehov (!) dptált voln remek Vány bácsi-ját Zsámbéki-trupp részére. Azz A Mnó bemuttój - minden ppírform ellenére - író és színház tökéletes hrmóniájáról tnúskodik. Itt nincs színészi üresjárt vgy mgánszám, minden kció egyben rekció is: e színész-csptot egymásr figyelő érzékenység jellemzi s forrsztj egybe. Amire jó péld Stílusgykorlt is, mely lehető legjobb értelemben vett színészcentrikus" elődás: e produkció drmturgiá-j vlóbn színészi impulzusokból épül fel. Pontos, érett lkotás, új utt kereső, korszerű színház. Bárcsk több ilyesféle válllkozássl dicsekedhetnénk! RAJK ANDRÁS Népszv A legjobb új mgyr drám: Schwjd György: A szent cslád A legjobb elődás: Boris Vin: Mindenkit megnyúzunk (Miskolc, rendezte: Szőke István) A legjobb női lkítás: Pp Év (A koron rnyból vn, Szeged) A legjobb férfilkítás: Gelley Kornél (Doktor Burke különös délutánj, Kton József Színház) A legjobb női mellékszereplő: Csomós Mri (A szent cslád, Kton József Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Bubik István (Romeo és Júli, Nemzeti Szín-ház) A legjobb díszlet: Vlerij Leventl (El-

jegyzés kolostorbn, Erkel Színház) A legjobb jelmez: Vágó Nelly (Mcskák, Mdách Színház) Különdíj: A Mcskák (Mdách Színház) 2. Tbuk és fétisek (Győri Blett) 3. Stílusgykorlt (Kton József Színház) Bizonyár minden évdbn másként lesz nehéz vlmi mitt szvzni z egyik ktegóriábn és másként másikbn. Az idén nehéz volt díjr érdemes új mgyr drbot tlálni (természetesen óriási válsztékr itt áltlábn nem lehet számítni). A legjobb rendezés díj másmilyen nehézséget okozott. Ezen ponton is válllom természetesen szvztomt. Kénytelen vgyok ellenben három munkát is különdíjr jvsolni. Egzkt ktegóriáb nem illeszthetők, viszont csk-nem vitthttlnul z 1982/83-s évd jelentős színházi megnyilvánulási, melyeket vlmiképpen nem észrevételezni, nem jelezni -- csk mert nem fér-nek rovtink Prokrusztesz-ágyáb - kritikusi díjzásink komolyságát kérdő-jelezné meg. A három különdíjr jvsolt más-más jellegű elődás z évd egy-egy kimgsló eseménye. A színházk nevének ábécéjében megemlítem, hogy melyik elődásokr dtm voln még szívesen szvztot. Győri Kisfludy Színház: Glemby-vér (Emőd György), Kton József Színház : A Mnó (Zsámbéki Gábor), Ahogy tetszik (Székely Gábor), Pesti Színház: Szentivánéji álom (Mrton László). Vlmennyit z értelmezés, világos rendezői szándék, műből szármzttott újszerű megközelítés teszi emlékezetessé. A Tháli Szín-ház Egy kis térzene című zenés elődás (Békés Pál műve, Kőváry Ktlin rendezése) színház egész játékrendjében, stílusszokásibn, gyermekekhez szólásábn jó újdonság. Mikó István zenei, színészi, szerény koreográfii és Incze József zenés-táncos-színészi közreműködése kíván figyelmet. Sjnos, hogy z év két ngyr értékelt vidéki elődását (Miskolc: Peer Gynt, Szolnok: Vonó Ignác) önhibámon kívül nem láthttm. Nehéz volt jvslttétel z lkításoknál, főleg, mi nőket illeti. Főszereplők sokságát trtom gykorltilg egyenrngúnk: Csonk Iboly (Szonj - A Mnó), Gobbi Hild (Any - A szent cslád), Hlász Judit (Mühlstdt Arturné, sz. Módi Johnn - A zongor), Hernádi Judit (Helen Szentivánéji álom), A legjobb díszlet: Szlávik István színpdképe miskolci Peer Gynthöz (MTI-foto) Mrgitty Ági (özv. Mákné - Vonó Ignác, Józsefvárosi Színház), Ngy Ann (Tmr - Öt este), Ruttki Év (Arkgyin Sirály). Egyetlenegy sem tehető át mellékszereplő" ktegóriáb, mert nem z. Ez utóbbibn z idén nem olyn gzdg válszték: Hűvösvölgyi Ildikó (Mindlevery - Mcskák) és ritkán színpdon láthtó Korompi Vli (Mter Terézi - Vonó Ignác, József-városi Színház) epizódjánk kiemelése helyénvló. Hsonló dilemmát okoz féri-,,mezőny". Főszerepben itt is zvrbejtően ngy bőség Bálint András (Leone Glemby-vér, Győr), Győri Emil (Gájev - Cseresznyéskert, Pécs), Huszti Péter (Zsigmond király - Isten, császár, prszt), Őze Ljos (Corbccio - Volpone). Férfi epizódbn díjzásr kívánkozón kiemelkedőt viszont keveset láttm. Jvsltom (Bubik lstván) tuljdonképpen megkérdőjelezhető, miután Mercutio méltán minősíthető főszerepnek. Igzából ismét csk Gelley Kornélt említhetném ebben ktegóriábn is, mivel Gygyinj ( A Mnó) lezjlott és áltlunk is megvittott sorozt egyik legjobb Csehov-figuráj. Egyetlen hozzáfűzés szcenikához: A három testőr htásos, jó humorr vlló jelmezei ( vendég Háy Ágnes és szintén vendég Lábs Zoltán munkáj) ngyon tetszettek. RÓNA KATALIN Film Színház Muzsik A legjobb új mgyr drám: Schwjd György: A szent cslád A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Tímár Év (Agóni, Peer Gynt, Miskolc) A legjobb férfilkítás: Mjor Tmás (Hztérés, Kton József Színház) A legjobb női mellékszereplő: Csomós Mri (A szent cslád, Kton József Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Bubik István (Romeo és Júli, Nemzeti Színház) A legjobb díszlet: Fehér Miklós (Szentivánéji álom, Pesti Színház) A legjobb jelmez: Jánoskúti Márt (Szentivánéji álom, Pesti Színház) Különdíj: Mcskák (Mdách Színház) Á legjobb mgyr drám szvztát nem könnyű szívvel és nem teljes biztonsággl dtm Schwjd György A szent cslád című komédiájár. De miután minden szvzás válsztás, úgy ez is mgán viseli viszonylgosság jegyét, s úgy gondoltm, z elmúlt évd kínáltából számomr mégis ez volt kiemelkedő fontosságú. Kérdésfelvetésében, krkterteremtő készségben érzem jelentősnek. Ez utóbbihoz trtozik legjobb női epizódlkítás szvztom: Csomós Mri lkoholist szomszédsszony színésznő egyenletesen jó ívű pályájánk is számottevő állomás. Mint hogy nehezen htároztm úgy, hogy ne Gobbi Hild förgeteges komédiázásár szvzzk legjobb női főszereplőként. Végül is, és itt újr csk rr kell gondolnom, mennyire nehéz z egyetlenre vló szvzás, Tímár Év nevét írtm le. Nemcsk zért, mert z Agóni Lurájként vlóbn hiszem, hogy z évd legngyobb lkítását teremtette meg, hnem zért is, mert z utóbbi esztendők szerepei és z említettet követő Ase nyó szerepépítése méltán teszi lklmssá díjr. Zsámbéki Gábor A Mnó-rendezése pontosn muttt meg Csehovot, komédiírót. Drámlátttás, színpdánk egysége, gondolkodásmódj elismerésre méltó. A legjobb férfi epizódlkítás ismét elgondolkozttott. Szombthy Gyul Szentivánéji álombn, Humnn Péter

Mcskákbn ugyncsk kiemelkedő lkítást nyújtott. Bubik István Mercutiój zonbn győzedelmeskedett szenvedélyességében, komédiázó kedvében, költészetével. Mjor Tmás Hztérésben olyn tökéletes komédiát játszott, olyn színészi teljességgel teremtett embert, mely számomr egyértelművé tette legjobb férfi főszereplő voksát. Amennyiben mód vn rá, szívesen dnék különdíjt Mdách Színház együttesének Mcskák elődásáéit, z együttes munkáért, látványos és prózi társult esetében brvúrosnk mondhtó színpdi teljesítményért és leginkább mgáért válllkozásért. SZÁNTÓ JUDIT Mgyr Színházi Intézet A legjobb új mgyr drám: Ktjev- Bereményi: A Werthert már megírták A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Törőcsik Mri (A régi nyár, József Attil Színház) A legjobb férfilkítás: Sinkó László (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb női mellékszereplő: Hernádi Judit (Szentivánéji álom, Pesti Színház) A legjobb férfi mellékszereplő : Máté Gábor (Búcsúelődás, Kposvár) A legjobb díszlet: Szlávik István (Peer Gynt, Miskolc) A legjobb jelmez : Szkács Györgyi (Peer Gynt, Miskolc; János vitéz, Kposvár) Különdíj: 1. Stílusgykorlt (Kton József Színház) z. Benedek Miklós ( Gobbi Hild-est elgondolásáért és megrendezéséért) Vlhányszor négy-öt vgy kár csk két kritikus z évd vége felé össze-hjolt, mindig megállpították: z idei díjknál erősen szóródni fog mezőny. Ami kétfelől is nézhető: hiányolhtjuk z egyetlen", mindent elsöprő teljesítményt legtöbb ktegóriábn, viszont örvendezhetünk korábbinál ngyobb számú, többé-kevésbé egyenértékű jelentős művészi produktumnk. Válsszuk inkább z utóbbi rekciót, z őszinte örömét, nnál is inkább, mert hiszen még korábbi években sem volt soh olyn csúcsteljesítmény, melyet minden megszólló egyöntetűen ekképp értékelt voln, Csk egyetlen olyn ktegóri vn, melyben, gondolom, egyetlen kollégám sem küzd bőség zvrávl, holott tán ez lenne legfontosbb. Az új mgyr drámát illetően sokn lighnem le se voksolnk, és álláspontjuk érthető. H mgm mégis Bereményi Géz Ktjevdptálását írom e címszó lá, ennek csk részben ok mg munk, mely sok kitűnő részlete ellenére mégsem reprezentálj legmgsbb szinten Bereményi képességeit, inkább z tény, hogy drámínséges világunkbn szín-házk egyre jobbn rászorulnk házilgos kivitelezésű nygokr, és ezt sját műhelyben készült, jellegzetesen z dott színházr szbott, közérdekű és igényes dptációt mg nemében példmuttónk érzem. A többi ktegóriábn viszont már-már fojtogtó bőség, kivált férfi fő- és mellékszereplők vontkozásábn - olynnyir, hogy már-már örültem voln, h vlki megszbdít döntés terhétől, és még klpból is ő húzz ki helyettem cédulát. Ilyen esetben egy megbízhtó prób lehet: kritiki ngyrbecsülésen túl z élmény közvetlen emocionális hőfok - cskhogy ezt nem olyn könnyű utólg, hónpokkl később rekonstruálni és után-érezni. Meg-próbáltm. Így döntöttem végül A Mnó mellett, noh épp ez esik időben legmesszebbre, s már kissé mgmr is irigyen gondolok vissz mz októberi est melengető lelkesedésére. De fáj mellőznöm szolnoki Vonó Ignácot, kposvári Búcsúelődást, miskolci Peer Gyntöt, zlegerszegi Ördögöket, és nem tehetem, hogy ki ne emeljem még Hztérést (Kton József Színház), Víg- színház Szentivánéji álomát és Mrio és vrázslót, Werther...-t meg János vitézt Kposvárról. És h lehet, még ngyobb bjbn voltm színészeinkkel. Az z évdkezdő est számomr Sinkó László didl is volt, vele teljes emlékképem A Mnóról. De hogy szerettem ugynebben z elődásbn Cserhlmi Györgyöt, milyen ámulttl fedeztem fel Kovács Ljost kétszer is, Vány bácsibn és Meierben, és itt vn Bán János reveltív Vonój, Blskó Péter koncentrált energiájú Peerje, Spindler Bél elbűvölő János vitéze, Huszti Péter lenyűgözően elegáns Zsigmond király! Bármelyikük kpná díjt - hdd érezzem bbn mgm szvztát is. És itt vnnk főszerepekkel egyenrngúvá tett mellékfigurák is, ismét elsősorbn férfik mezőnyében. Tvly Máté Gáborr főszerepben szvztm, hjszál híján lett is második - idén főleg epizódszerepekben remekelt, nem is egyben, de számomr z egyszerre megrendítő és elidegenítő August Bárió volt csúcs. No de hsonló soroztos remek-lést produkált Lukáts Andor ( A revizor, Búcsúelődás, A Werthert már megírták), Bezerédy Zoltán (ugynezek-ben), s itt vn Hztérésben Mjor Tmás (ki szerencsére leglább tvly már kitüntetett zzl, hogy kitüntethettük), és egy másik korábbi díjnyertes, Eperjes Károly, és Rudolf Péter mint Puck vgy Bubik István mint Mercutio. Az ő esetleges sikerüknek is sját válsztásomként tudnék örülni. A hölgyeknél szokás szerint szűkebb mezőny, egyszerűbb helyzet. Ketten mindentudók: Gobbi Hild, ezúttl A szent csládbn (ő is elfogdott már testületünktől egy díjt) és Törőcsik Mri. Törőcsiket zért válsztom, mert ő A régi nyárbn olyt produkált, mi még mindentudás ismerőit is meg-lepte, s hdd fűzzem hozzá, bár tudom, nem illik (mgm fordított drbról vn szó, kár z Ördögök esetében, de hát ez mégsem lehet érdemcsökkentő tényező), hogy ngyon szerettem kemény-lágy Mrie-ját is Csütörtöki hölgyekben. Mellettük még egy válsztási lehetőség: Bodnár Erik Hztérésben. Az epizodisták közül Csonk Iboly két produkcióbn is remekelt ( A Mnó, Ahogy tetszik, s A szent csládbn ismét felfénylett Csomós Mri külön-leges tehetsége, ám Hernádi Judit Helénáj egymást követő kiváló lkítások sorár tette fel koronát, mellett, hogy - egyébként Sinkó Lászlóhoz hsonlón - egyszer már megillette voln z kkor kiosztásr nem került kritikus-díj; öröm, hogy - számomr - jóleső elégtételt kizárólg újbb művészi teljesítményük okán ítélhetem meg nekik. Díszletre mint öntörvényű műlkotás-r viszonylg kevésszer figyeltem fel z évd során; legngyobb, z egész elő-dást átvilágító htást Szlávik István Peer Gyntkompozíciój tette rám, de hdd emeljem ki még Puer Gyul Csehov-színpdát, Menczel Róbert Ördögök-kompozícióját, Antl Csb több szolnoki díszletét, Székely László cirkuszszínpdát Búcsúelődáshoz, Donáth Péter János vitézdíszletét és Szegő György-Gothár Péter közös Werther-színpdát. A számomr legizglmsbb jelmezeket évek ót Szkács Györgyi tervezi; be-vllom, z ő munkásság dt z ötle-

tet, hogy tvlyi,,egyflekkesemben" külön jelmeztervezői díjt jvsoljk, s örülök, hogy z új szezonbn látott munkái lpján most őt jvsolhtom rá. A Stílusgykorlt mint rendhgyó, különleges kollektív lkotás különdíj nem szorul mgyráztr, de hsonlón indokoltnk érzem Benedek Miklós jutlmzását: szezon legszebb teátrális megnyiltkozásánk ötlete és kivitelezése szármzik tőle. Végezetül két megjegyzés. Az ismert nygi körülmények mitt ebben z évdbn kevesebb vidéki elődásr utzhttm le, mint z elmúlt években bármikor, és zt hiszem, mindnyájunk nevében sürgetem, hogy Szövetség próbáljon vlmit tenni kritikusok utzgtásink megkönnyítésére-nemcsk díj-kiosztás meglpozottság érdekében. A másik: lssn Budpesten sem olyn egyszerű színházb járni, leglábbis zoknk, kik nincsenek rjt minden protokoll-listán. Örömmel értesültem Mcskák kiugró sikeréről, mgm zonbn döntéseim során nem értékelhettem, mert megtekinteni nem volt módom. SZEKRÉNYESY JÚLIA Élet és Irodlom A legjobb új mgyr drám: Székely János: Vk Bél király A legjobb elődás: Whiting: Ördögök (Zlegerszeg, rendezte: Ruszt József) és Shkespere: Szeget szeggel (Miskolc, rendezte: Mjor Tmás) A legjobb női lkítás: Igó Év (Minden-kit megnyúzunk, Miskolc) A legjobb férfilkítás: Blskó Péter (Peer Gynt, Szeget szeggel, Miskolc) A legjobb női mellékszereplő: Jobb Gbi (Romeo és Júli, Nemzeti Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Őze Ljos (Volpone, Várszínház) A legjobb díszlet: Szlávik István (Peer Gynt, Miskolc) A legjobb jelmez: Vágvölgyi Ilon (Ördögök, Zlegerszeg) Különdíj: Gáli József műfordítás (Ödön von Horváth: Ksimir és Kroline) Azt megmondni, hogy ki legjobb, egyszerre ngyon nehéz és ngyon könnyű. Ennek ok, mint mindig, ezúttl is mezőny minőségi fogytékosságibn keresendő. Jobbn örvendeznénk, h erőteljesebb lenne színházi verseny, hisz győztesnek sohsem mindegy, hogy Különdíj: A Stílusgykorlt Kton József Színházbn (MTI-foto) kiknél volt jobb. Előbb-utóbb legtehetségesebb versenyző is ellustul, h mjdhogynem egyedül kell futni pályán. E jelenség senkinek sem hsznál. A színházművészet, közízlés fejlődésének legkevésbé. Mert, mikor szvzunk, ritkán figyelünk például rr, hogy milyen z áltlános drámi, színpdi esztétiki színvonl. Mert egy-egy kiugró teljesítményt minden évdbn tlálunk, de nehezebb helyzetben lennénk, h színházi kultúr megbízhtó, állndó művészi színvonlát óhjtnánk megvizsgálni. Például: szívesen beszélünk egy-egy kiemelkedő díszlettervezőnk munkájáról, de lig fogllkozunk díszletkultúránk áltlános henyeségével, npi rutinbn tpsztlhtó hiányosságokkl. A díszlet és jelmez éppen úgy része mindennpi formkultúránk, mint bármi más - táblképtől leveses-tálig -, ilyenformán e terület is ngyobb figyelmet érdemelne. Illetve most, mikor legjobbk iránt érdeklődünk, kissé fékezhetjük örömünket. A kritikusi díjkt kivételes teljesítmények kpják meg, és ez sjnos úgy is értendő, hogy legjobbk igencsk elszkdtk mezőnytől. Vn olyn területe is színházi életnek, mellyel nemcsk hogy ritkán, de szinte egyáltlán nem fogllkozik kritik: ez pedig műfordítás. A terület persze meglehetősen ingoványos, de sok minden egyéb mellett z itt-ott fellobbnó viták is rr muttnk, hogy tém nemcsk érzékeny, hnem - mi fontosbb - érdekes is. Ennek jelzéseként hívom fel figyelmet Gáli József kitű-nő Ödön von Horváth-fordításár. TAKÁCS ISTVÁN M TI A legjobb új mgyr drám: Székely J á nos: Vk Bél király A legjobb elődás: Ibsen: Peer Gynt (Miskolc, rendezte: Csiszár Imre), Whiting: Ördögök (Zlegerszeg, rendezte: Ruszt József) és Webber-Eliot: Mcskák (Mdách Színház, rendezte: Szirtes Tmás és Seregi László) A legjobb női lkítás: Tímár Év (Peer Gynt, Agóni, Mindenkit megnyúzunk; Miskolc), Hámori Ildikó (Ördögök, Zlegerszeg) és Hernádi Judit (Szentivánéji álom, Pesti Színház) A legjobb férfilkítás: Blskó Péter (Peer Gynt, Miskolc), Bán János (Vonó Ignác, Szolnok) és Bálint András (Glemby-vér, Győr) A legjobb női mellékszereplő : Vári Év (Trtuffe, Pécs) A legjobb férfi mellékszereplő: Bubik István (Romeo és Júli, Nemzeti Színház) és Mihályi Győző (Mindenkit megnyúzunk, Miskolc) A legjobb díszlet: Kerényi József (Koldusoper, Miskolc) A legjobb jelmez: Schäffer Judit (Romeo és Júli, Nemzeti Színház) Némi mgyráztr szorul, miért szvztm többesélyesen legtöbb ktegóriábn. Az 1982 /83-s évd z összképet tekintve nem volt kiemelkedő, szerintem sem. Ám mint még leggyöngébb évdokbn is - kdtk kiemelkedő elődások. S h ezeket összeszámoljuk, könnyen kiderül: számuk nem is olyn csekély. Rádásul elég sok közel egyenrngú produkciór emlékszem. Ebből következően: kép részletei jobbk, mint kép egésze. (Ez mellesleg z évd egyik tnulság is, és külön elmélkedést érdemelne, vjon jó-e ez, és h igen, miért, s h nem, miért nem; illetve most mit tekintsünk mérvdónk: kiemelkedő keveset vgy szürke ngy átlgot?) Mármost h viszonylg sok közel egyenlő teljesítménnyel tlálkozunk,

nemcsk nehéz, de nem is szerencsés csk zért megnevezni legjobbt, mert így illik. Az áltlm látott elődások közül megjelölt hármt tláltm legjobbk-nk - és még így is említetlenül hgytm olyn remek produkciót, mint Szőke István Vin-rendezése Miskolcon vgy Csizmdi Tibor szolnoki Vonó Ignácfelújítás. Ugynígy például legjobb női lkítások sorábn helye lenne Pp Év Sturt Máriájánk ( A koron rnyból vn, szegedi Nemzeti Színház), vgy Borbáth Ottíli Gertrudisánk (Bánk bán, kecskeméti Kton József Színház). A legjobb férfi mellékszereplők sorábn pedig fájó szívvel hgytm szvztlnul Székely Imre Petur bánját ugyn-csk kecskeméti Bánk bánból. Hogy díjzásr jvsoltk között feltűnően sok vidéki elődást, nevet említek, nem véletlen. Számomr ugyn-is z volt z évd másik tnulság, hogy mennyi jó teljesítmény született vidéki műhelyekben - s nem is már régót megszokott helyeken. Ez rr vll - s tekintsük ezt hrmdik tnulságnk - hogy meglepően ngy művészi trtlékok vnnk még mgyr szín-művészetben - és vidéki őrhelyeken is. S h ezt összevetjük végül is szerény-szürke évdösszképpel, kkor ez z ellentmondás kár z évd legfőbb meghtározójánk is nevezhető. TARJÁN TAMÁS ELTE XX. százdi Mgyr Irodlom Tnszék A legjobb új mgyr drám: - (Legszívesebben Bereményi Géz nevét, A Werthert már megírták kposvári elő-dását mondnám - de z minden eredetisége ellenére is Vlentyin Ktjev ngyszerű könyve lpján készült átdolgozás. Az új mgyr drám, kevéssé eredményes viták és bizonyosn káros torzslkodások közepette, háttérbe szorult ebben z évdbn. A színházk áltlábn nem ngyon krtk vgy nem ngyon tudtk új hzi drbot játszni. Némi vigsz, hogy néhány egy-másfél évtizedes mgyr drám friss be-muttój szinte új művet prezentált; legfőképp szolnoki Vonó Ignác. Az igzán újk közül Székely János Vk Bél király formátumos tételdrám, Czkó Gábor megkésett Krcsij tömör egyfelvonásosként lehetett voln jelesebb, Békés Pál debütálás z Egy kis térzenével üde és bizttó. Huby Miklós, Náds Péter, Spiró György, Esterházy Péter, Ébert Tibor, Körössi P. József, Ngy András könyveiben vgy sztlfiókjábn pedig egypár potenciálisn legjobb új mgyr drám várkozik.) A legjobb rendezés: Slmon Sub László munkáj Kton József Színházbn (Rymond Queneu: Stílusgykorlt). (Ezen kívül Zsámbéki Gábor rendez-te A Mnó és Csizmdi Tibor Vonó Ignác tetszett leginkább. Az évd z egyértelműen kiemelkedőt nélkülözte, megbízhtó jót átlgos mennyiségben produkált. A Stílusgykorltbn frppáns ötletességen, bumfordi bájon, sztirikus ember- és világszemléleten túl főként z htott, hogy fölszbdultságávl, kitervelt és rögtönzött effektusivl leginkább sikerült vissztlálni színház, játék lényegéhez.) A legjobb női lkítás: Ruttki Év két színésznőszerepe (Sirály, Vígszínház, Rómi krnevál, Váci Nézőtér), vlmint Brtl Zsuzs (Édes Ann, veszprémi Petőfi Színház) A legjobb férfilkítás: Mjor Tmás (Hztérés, Kton József Színház) A legjobb női mellékszereplő : Hernádi Judit (Szentivánéji álom, Pesti Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Bán János, Dörner György és Gáspár Sándor (Stílusgykorlt, Kton József Szín-ház) (Főszereplő? Mellékszereplő? Nem tudom, hogy - csk egy-két példát említve föntebbiekből - szinte szótln címszerep, koncepcionálisn kissé árnyékbn hgyott vezető szerep, három figur etűdjeire bontott egyetlen" szerep megformálói között lehetséges-e ez különbségtevés? Mindenesetre z idei szezonbn és ebben szerepükben ki-emelteket láttm legjobbknk. Vl-mennyien dereksn küszködtek más jelentékeny feldttl is.) A legjobb díszlet és jelmez (nem válsztom szét, de két nevet írok) : Antl Csb és Kálmán László ( szolnoki Szigligeti Színházbn egész éven át végzett figyelemreméltó, elődás-lkító tevékenységükért, főként Vány bácsi és Vonó Ignác, illetve A kzett és z Ármány és szerelem megoldásáért). Különdíj: Mcskák (Mdách Színház) teljes lkotói gárdájánk (z évd kétségtelenül legngyobb szbású és legsikeresebb produkciójáért - melynek megérdemelt, visszhngos-zjos sikere sem feledtetheti, hogy z idei jobbár csöndesebb esték évd volt). VARJAS ENDRE Élet és Irodlom A legjobb új mgyr drám: Illyés Gyul: Kiegyezés A legjobb elődás: Csehov: A Mnó (Kton József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női lkítás: Gobbi Hild (A szent cslád, Kton József Színház) A legjobb férfilkítás: Bán János (Vonó Ignác, Szolnok) A legjobb női mellékszereplő : Csonk Iboly (A Mnó, Ahogy tetszik, Kton József Színház) A legjobb férfi mellékszereplő: Őze Ljos (Volpone, Várszínház) A legjobb díszlet: Antl Csb (Vonó Ignác, Szolnok) A legjobb jelmez : - Különdíj ( legeredetibb dptációért) : Bognár Róbert ( Stílusgykorlt mgyr színpdr lklmzásáért) Az évd eredeti mgyr drbbn kevés igzán izglmst hozott. Számom-r csupán A szent cslád című Schwjdgroteszk jelentett felfedezést díjr jvsolt Illyés-mű mellett. Döntésemet Kiegyezés ngyobb hordereje indokolj, továbbá z, hogy drám Illyés pályáján (most már, sjnos, átléphetetlen) htárkőnek tetszik. Igzán reveltív elődás 1982/83-bn - szerintem - három volt. Megpróbáltm ezek közül zt emelni ki, hol revelációt z egész együttes munkáj teremtette meg ( A Mnó), másik kettő-nél ( szolnoki Vonó Ignácnál és A szent cslád esetében), némileg tlán igztlnul, főszereplők díjzását jvslom. A legjobb epizodistákr dott szvztimt nemcsk megjelölt elődásokbn játszott szerepek indokolják, hnem egy-egy - Csonk Ibolyánál éppen csk induló, Őze Ljosnál pedig hosszú évek ót folymtos - színész-pály egyenletesen mgs színvonlú teljesítménye. Antl Csb szolnoki Vonó Ignácdíszletét zért trtom díjzndónk, mert egy szinte megoldhttln feldtot, liriko-epikus drám terének megteremtését oldott meg, technicizáló brvúrok nélkül, elsősorbn játék folymtosságár figyelve. Ez díszlet - h nem is hibátln - játékcentrikusságávl példmuttó. Kitűnő jelmezeket láttm z évdbn, de rr, hogy egy elődásbn föltűnt voln, milyen remekek jelmezek, nem

játékszín emlékszem. Lehet persze, hogy ez, h egyet-egyet nem is emel ki közülük, z egész szempontjából éppenhogy dicséretes. A Stílusgykorlt brvúros dptáció - zt hiszem, ki látt, nem vonhtj kétségbe. Sokkl több, mint fordítás. Meggyőződésem, hogy fordító mellett jelentős része vn benne Slmon Sub Lászlónk, rendezőnek, vlmint közreműködő színészeknek; így legjobb-nk zt látnám, h ez különdíj ne-kik ötüknek jutn. ZAPPE LÁSZLÓ Népszbdság A legjobb új mgyr drám: Kiss Irén: Csontváry A legjobb elődás: Shkespere: Ahogy tetszik (Kton József Színház, rendezte: Székely Gábor) A legjobb női lkítás: Gobbi Hild (A szent cslád, Kton József Színház) A legjobb férfilkítás: Blskó Péter (Peer Gynt, Miskolc) A legjobb női mellékszereplő: Csonk Iboly (A Mnó, Kton József Színház) A legjobb férfi mellékszereplő : Őze Ljos (Volpone, Várszínház) A legjobb díszlet: Szikor János (Agóni, Miskolc) A legjobb jelmez: Szegő György (Kegyenc, Kposvár) Különdíj: Szkácsi Sándor (Csontváry, Vígszínház) Az évd folymán szó szoros értelmében vehető mgyr drámát vlójábn egyet sem láttm. Kiss Irén Csontváryj is inkább csk lklom Szkácsi Sándor-nk, hogy drámává lkíts z őrült zseni jeleneteit. Szkácsi teljesítménye viszont éppen ezért több, mint lkítás - ezt fejezhetné ki különdíj. Az elő-dások közül egyébként z Ahogy tetszik számomr zért volt kiemelkedő, mert úgy éreztem, csknem sikerült megtlálni shkespere-i teljességnek korunk-hoz hngolt változtát, szinte benne vn z egész emberi élet. Mellette jelentősnek éreztem még Peer Gyntöt, Csiszár Imre rendezésé-ben, Szikor János rendezte Agóniát és Bbrczy László rendezte Kegyencet. És feltétlen meg kell említenem Mindenkit megnyúzunkt, mely Szőke István rendezői brvúrj. A színészi díjkt tuljdonképpen ki lehetne osztni Kton József Szín-ház tgji körében, nnyir kiemelkedik jelenleg ez társult. De éppen ezért borzsztó nehéz is bárkit kiemelni például egy olyn brvúrosn egyenletesen megoldott elődásból, mint Hztérét (függetlenül ttól, hogy drb nem éppen kedvemre vló). Gobbi Hild elemi erővel megoldott főszerepe A szent csládbn viszont kkor is kiemelkedő, h mellette számos remek epizódot lát-htunk. A fontos női szereplkítások közül egyébként számomr még igen erőteljesnek tetszett Tímár Év játék z Agóniábn; és Udvros Dorotty z Ahogy tetszikben vlószerűtlenül finom árnyltokt tudott ismét éreztetni. Blskó Péter Peer Gyntje ngyformátumú kísérlet z elemi létproblémák korszerű megfoglmzásár. De remek produkció volt Bán János Vonó Ignác is és Gelley Kornél játék Doktor Burke különös délutánjábn. Az epizódlkítások közül minden bizonnyl kiemelkedik Őze Ljos Corbcciój, minthogy semmi köze z elődáshoz, melyben szerepel. Ami zonbn kkor lenne hib, h egy erőteljes, egységes elődásból lógn ki. Ő zonbn egy teljesen koncepciótln, mármár rendezetlen elődásból emelkedik ki hátborzongtó mgsltr. Jó férfi epizódlkításokbn egyébként nem volt hiány, leglábbis h epizódnk tekintjük például Szcsvy László és Benedek Miklós szerepét z Ahogy tetszikben, vgy Mihályi Győző játékát Szeget szeggelben. Őzéé mellett zonbn legigzibb epizódlkítást Nemcsák Károlytól láttm Zlegerszegen, Lkt lá lányokklbn. E számunk szerzői: BÁNYAI GÁBOR, Filmkultúr munktárs BERKES ERZSÉBET újságíró, Mgyr Nemzet munktárs CSERJE ZSUZSA, Népszínház drmturgj ÉZSIÁS ERZSÉBET újságíró, SZÍNHÁZ munktárs FORRAY KATALIN újságíró, SZÍNHÁZ munktárs GYURKOVICS TIBOR író KŐHÁTI ZSOLT újságíró, Filmkultúr főszerkesztője RÓNA KATALIN újságíró, Film Színház Muzsik munktárs SCHULCZ KATALIN tnár TATÁR ESZTER, Nemzeti Színház rendezője VASS ZSUZSA egyetemi hllgtó VINKÓ JÓZSEF, Vidám Színpd drmturgj VÉGEL LÁSZLÓ író BÁNYAI GÁBOR A Városligeti Ngy Világszínház Huszonöt éves Körszínház. Mjd húsz éve nézem. Tíz éve kritikákt, néh összefogllókt is írok ról. Jubilálunk tehát. Nem könnyű ünnep. Mint minden mániákus mkcs embert, Kzimir Károlyt is ugynzért szokás szidni, miért dicsérni. Mert színházánk egyik legngyobb érdeme, hogy negyedszázd ltt elképesztő irodlmi bolyongásokr válllkozott; bemuttott bemutthttln színdrbokt és nem-drbokt; teremtett egy cirkuszi látványosságú vrieté-misztériumot, áltlános humnizmussl és pesties kiszólásokkl trkítottt. Négyszögesítette kört. És színházánk legngyobb hibáj, hogy sokszor inkább ismeretterjesztő, felfedező, mintsem eredményt, gondoltot felmuttó; nem játszik igzi színdrbokt, vrietét teremt színház helyett. Négy-szögesíti kört. Ngy bjbn lennénk, h Kzimir mást kezdene csinálni. Hány út z három? Vlójábn csk egy. Az szinkron útj. Ugynis Kzimir színház születésétől fogv szinkronbn vn mgyr színházi fejlődéssel. Csk épp eddigi - durván számítv - három periódusábn ez hol lépéselőnyt, hol lépéshátrányt jelentett. Lépéselőnnyel kezdődött. Huszonöt éve, mikor mgyr színház legbelterjesebb korszkát élte, Kzimir újr fel-fedezte klsszikusokt, világirodlmt, z Antigonét, z Iphigeneiát, z Oidipuszt és z Amphytriont. És nem-csk drámákt, hnem hozzájuk kpcsolódó európi színjátszási hgyományokt is. Létrejött Körszínház, mely-ben nem kör volt legérdekesebb. Nem form, hiszen nnk újszerűsége hgyomány korszerű értelmezéséből fkdt. Néhány év ltt kiderült, hogy Kzimir vlóbn továbblát körön. Mire hgyománnyá válhtott voln klsszikus repertoárj, mire görögspecilistánk kiálthtták voln ki, elárult igzi szándékát. Létrehozott egy öntörvényű,

Esztergályos Cecíli és Kozák András z Akárkiben (Körszínház) (Iklády László felv.) ngyléptékű rendezői színházt, melyben szónk volt legngyobb szerepe, de látvány is döntő jelentőségűvé vált. Nem volt ez más út z első évekhez képest: de út volt, nem pedig célb érés boldog tpiskolás. Igy megmrdt Körszínház lépéselőnye is. Progrmj követőkre tlált, eredményei integrálódtk. Érdemes volt ebben színházbn lkotónk és nézőnek lenni egyránt. Az kkori mgyr színházi életben II. Richárd, Troilus, Cid, z Arturo Ui, A zlmei bíró, Mrio és vrázsló, Tigris és hién elődás vntgrde színháznk számított. Nem z irodlom-történeti felfedezések, hnem korszerű rendezői és színészi szemlélet okán. Rokonszenves, hogy Kzimir tovább kuttott. Megint z út érdekelte cél helyett. Csk éppen ekkor, Körszín-ház első életszkszánk végén kezdett feltűnni néhány árulkodó jel, z Isteni Színjáték, Klevl és z Elveszett prdicsom elődásibn. Az tudniillik, hogy Kzimir z istenkísértést, sját merész válsztását elegendő kihívásnk érzi: lig mrd energiáj rendezői szemlélet kifejtésére - pedig vntgrdedá z tette. Az istenkísértés létrehoz egy látványos sikert, Klevlát - de már ebből is hiányzik gondolti mg, hogy ztán Miltonnl s főleg Rmjnávl elkezdődjék második periódus színház életében. A színes, könnyen pukkdó léggömbök korszk. Ez is szinkron korszk Körszín-ház életében. De most már lépéshátrány szemszögéből. Míg mgyr szín-ház - nem utolsósorbn éppen Kzimir útmuttás nyomán - megtette első lépéseit jó értelemben vett rendezőigondolti színház kilkításábn, ddig Körszínház - és legtöbbször Tháli, z nyszínház is - kuriózumok felkuttásánk és felmuttásánk ingoványos területére tévedt. Elég trtósn. Hngsúlyoznom kell: nem válsztássl vn vgy volt bj. A Mrio vgy Tigris és hién ugynúgy mrdhtott voln kuriózum, mint Csusingur. De zokbn még gondolt volt fontos, z utóbbikbn már csk z egzotikum. Az is érthető, hogy Kzimir minél több stílust el krt sjátítttni színészeivel, ki krt lépni z európi beszűkültségből világszínházi példák sokság bizonyítj e lépés fontosságát, korszerűségét. Csk éppen Kzimir itt sját elvé-ről mondott le: nem egy utt járt, nem új és új utkt keresett mondndój kifejtéséhez, hnem z utt célnk tette meg. Es így látszólgos korszerűség lemrdást eredményezett. Kzimir ekkor nem mg élettpsztltát, gyötrődéseit vetítette bele jpán, z indii vgy török színházb, nem nnk eszközeivel krt bele-szólni itthoni dolginkb - csupán honosítás érdekes-érdektelen kísérletét játszott végig. És Kzimirtól ez ngyon kevés. Vissz is ütött játék: színészek sem gzdgodtk megismert vgy megismerni vélt stílusok nyomán - inkább fárdtkká, modoroskká váltk. Unlms kuriozitás gondoltok nélkül: mélypont. A hetvenhtos Petrusk-elődássl ztán minth új korszk kezdődött voln Körszínház életében. Új korszk, mely leglább nnyir nem egységes, mint z eddigi periódusok. De sktulyázó szándék mindnnyiunkbn él... Látszólg most is világirodlmi klndozásit folyttj Kzimir: de kuriózumjátékokb hol gyengébben, hol erősebben be-tör z itt és most gondoltiság, be-leszólás igénye. Vgyis z z egyetlen rendező elv, mely színházt működtet-heti, létezésének értelmet dht, kármilyen stílusról és műfjról legyen is szó. Nem egyértelmű Körszínháznk e legutóbbi periódus sem. Pontosbbn: egyenetlen megvlósítás színvonl, bár szándék szerencsére mindig nyilvánvló. Kzimir most legtöbbször önmgávl kerül szinkronb. Akár egy-egy elődáson belül is. De ennek hrc-nk leglább tétje vn. Minimum nnyi, hogy Körszínház újr része legyen gondolkodó mgyr színháznk. Bárki nem lehet Akárki A Klevl ót nem született Körszínházbn egyértelműen jó és ngyformátumú elődás. De ht-hét éve végre újr színház küszködik Városligetben. A rendező Kzimir birokr kelt z ötletgyáros, mókmester, keletiszkértő Kzimírrl. A mérkőzések áltlábn döntet-len körüli eredménnyel zárulnk. Mi lehet ennek z ok? Lehet például tehetetlenségi nyomték. Az elmúlt több mint egy évtized ltt Kzimir olyn játékstílust, nyelvet lkított ki, melyet z ő cspt álmából fölkeltve is precízen beszél. Ezt nyelvet színházt évről évre megtöltő közönség is érti. A szkm, kritik egy része ugyn kárhozttj, szidj - de végül is nem nekik (nekünk) készülnek z elődások. Mi késztesse tehát rr Kzimirt, hogy lpvetően változtsson? Hiszen rengeteg energiát fölemészt már önmgábn is egyegy értékmentő válsztás, mondák és eposzok, sosem játszott drámfolymok vgy épp Bibli megmuttás. Nem kívánok színháztörténeti fejtegetésekbe bocsátkozni most tizenötödik százd ngol Everymn, mjd nnk szecessziós átköltése, Jedermnn kpcsán. Mert igz ugyn, hogy nem mindennpi érdekességű történet fejlődésmenetét végigkísérni, elemezni Hofmnnsthl misztériumánk motívumit, leírásokból és egykorú rendezői példányokból feleleveníteni Reinhrdt legendás berlini, mjd slzburgi rendezését, idéz-ni Moissi lkítását - de Kzimir nem dokumentumfilmet készített, hnem 1983- bn, Mgyrországon, Városligeti Ngy Világszínházbn muttt be z Akárkit. Nyilván célj volt tehát vele. Ez cél - emlékezzünk: volt erre már sokéves péld Kzimirnál - lehetne nnyi csk, hogy íme, ismét bemuttunk egy világirodlmi remekművet, mi hetven éve nem volt mgyr szín-pdon ", vgy z, hogy íme, mi misztériumjátékot is tudunk játszni, középkori morlitások stílusábn leglább nnyir otthon vgyunk, mint szecessziós díszítésekben és z ktuális kikcsintásokbn". Aztán lehetne z is cél, hogy divthullámnk megfelelően Körszínház se mrdjon ki misztériumjátékok bemuttásából. Az iménti ironikusnk tűnő célképzetekből sjnos igen sok vn jelen z elődásbn. Mindjárt szceniki megvlósításbn. Szinte Gábor - ki tudj, miért - slzburgi dómot festette műnygok-

r Körszínházbn. Tudom, hogy egy morlitás természetes helyszíne templombelső vgy külső; de h nem ott játsszák - nem kötelező, hiszen nem színháztörténeti leckefölmondásról, nem rekonstrukcióról vn szó -, kkor miért kell hmis imitációt teremteni? Templom illúzióját nem kelti díszlet monstruózusság viszont eltkrni igyekszik színházt mgát. (A londoni Nemzeti Színház két éve csodás pssiójátékot muttott be: ők zt z elődást cskis egy templombn játsszák, gyertyfénynél, hogy nturális illúzió megteremtődjék. Ez több mint stílus kérdése.) Márk Tivdr következetlen jelmezei is zt z érzésünket erősítik, hogy nem egy gondolt vezérli z elődást: kcorkirálynk öltöztetett és mszkírozott Sátán, műtoprongybn megjelenő Adósjobbágyok, sok történelmi filmből levetett kosztüm, Mester szmokingj nemcsk zvró, nevetséges is. Hogy Hlál vgy Mmmon jelképes öltözéke hogy kerül ide, miközben többi llegorikus figur - merthogy mindegyik z... -- z Operház kiselejtezett ruháibn feszeng? Tovább erősíti rossz érzésünket játékstílus. Morlitás és példázt helyett operi jeleneteket látunk zene meg-váltó htlm nélkül. Á figurák félúton vnnk szimbólum és jellem között. Mindkettőből legrosszbbt muttják. Amikor költői szöveg szecessziós túlzásivl z llegóri felé szárnyl, kkor részletező, nturlist színészi játék ellenpontozz zt; míg például z Adósjobbágyok ngyon is nturlist megjelenése megszégyeníti legrosszbb Bánk bán-elődások jóltáplált, műöreg, műrongyos Tiborcit is. A színészek ptronjikból élnek: Bitskey Tibor hngos és szemét meresztgető egérkirály Diótörőből, Esztergályos Cecíli gyöngyöző kcjú rutinkurv z elmúlt évek elődásiból, Sütő Irén álöregsszony Hmupipőkéből, lncze József snájdig ivócimbor és táncoskomikus, Drhot Andre olyn fád és lssú, hogy ilyen hlált kívánok mgmnk, hogy egyszer eljöjjön értem. De ismétlem: egyetlen színészt sem lehet hibázttni. Ők ngyon következetesen játsszák zt z operi stílust, miben z Akárki elődtik. Hogy z elődásnk mégiscsk lpvetőbb célji vnnk z imént tételezetteknél, zt Kzimir Akárki lkjánk megformálásávl árulj el. Kozák András minth egy másik elődásból csöppenne ide. Az ő lkításábn Akárki gzdgság voltképpen jelképes értel mű. Nem nygi jellegű gzdgság elsősorbn, bár látjuk, hogy vgyon vgyont, pénze pénzt is jelent. De mégsem ez különíti őt cl többi embertől. Inkább z életkedve, z életereje. Az vágy és képessége, hogy kr és tud jól élni. Jobbn, mint többiek. Kzimir és Kozák tiszt, pontos értelmezésében - szöveg megengedi ezt z olvstot - Akárki elnyeri rokonszenvünket, mert nem igzán hrácsoló, nem igzán bűnös. Bűne legföljebb nnyi, hogy szerencsésebb embertársinál - nálunk -, jobbn és teljesebben tud élni. Ez persze rokonszenvet és ellenszenvet is szülhet. Mindennpi életünkben inkább ez utóbbit. Aki kiválik, ki tehetségesebb, ki szerencsésebb - zt gyűlöl-ni illik. Társdlmi mechnizmusunk leglábbis így működik mind mi npig. Kozák ezt kívülállást és felülállást, életigenlést játssz cl. Az ő Akárkije szerencsétlenné nem kkor válik, mikor elhgyják vélt bráti, mikor eljön érte hlál: csk kkor, mikor önként megtérne, mikor mechnizmus, z isteni gépezet bedrálj őt is. És ennek fényében most már különösen dühítő z Akárki köré teremtett operi világ. Mert érthető ugyn szándék, de visszájár fordul: helyett, hogy Akárki másságát hngsúlyozná, z lpközeget komolytlnítj cl. Kzimir zzl, hogy sját vrieté-cirkuszos ptronjit hlmozz egymásr, nem engedi érvényesülni mg teljességében sját mondndóját. A kritikus szeretné megfejteni felemásság okit, szeretné tudni, mitől bicsklik meg Kzimir elődásink korszerű lpgondolt? Nem tudom megfejtést. Csk gynkszom rr, hogy vn ebben vlmi szándékosság: rejtőzés kényszere. Minth Kzimir el kr-n bújni Városligeti Ngy Világszínház meséje mögé. Túl jól sikerül... Hugo von Hofmnnsthl: Akárki (jedermnn) (Körszínház) Fordított: Kálly Miklós. Elő- és utójáték: Hegedüs Géz. Díszlet: Szinte Gábor. jelmez: Márk Tivdr. Koreográfi: Ligeti Mári. Dlbetétek: Mikó István. Rendezte: Kzimir Károly. Szereplők: Kovács István, Drhot Andre, Bitskey Tibor, Kozák András, Sütő Irén, Incze József, Esztergályos Cecíli, Ngy Gábor, Verebes Károly, Schubert Év, Szirtes Ádám, S. Tóth József, Gór Ngy Mári, Kány Kt, Gelecsényi Sár, Tándor Ljos, Kollár Bél, Pethes Csb, juhász Tóth Frigyes, Gyimesi Tivdr, Kárpá-ti Denise, Lukácsy Ktlin, Neszmélyi Mgd, Murzsicz Adrienn. KŐHÁTI ZSOLT Az énhsdás előnyei Mirnde-Mouezy Eon: Urim, csk egymás után! Művésznek-közönségnek teljes nyuglom, kikpcsolódás Yves Mirnde-André Mouezy Eon Urim, csk egymás után! címmel Városmjori Színpdon játszott zenés bohózt. Az időjárás el-kényeztet, szúnyog nincs; kigyúlnk z elöregedett szbdtéri szórkozttási intézmény fényszórói, elöl nem túlságosn látványos színpd kínál eseményt, hátul büfé jókedvűre hngolódott vendégserege figyelmeztet lzítás másfjt lehetőségére. Mirnde és Mouezy Eon százdelő sikeres színpdi szerzői Frnciországbn, külön-külön vgy más prtnerrl, hát még együtt. Hzánkbn is vlhányszor kssztöltő elődásr volt szükség, elővették két frnciát; Fencsik Flór z Esti Hírlpbn megemlékezik z Urim, csk egymás után! mintegy fél évszázd zjlott elődásáról, Kbos Gyulávl, Rátki Mártonnl, Fejes Terivel, Lázár Máriávl főszerepekben; 1925-ben Mirnde Én már ilyen vgyok című drbját (társszerző: Alex Mdis) Bel-városi Színház játszott kitűnő szerep-osztásbn, föltehető sikerrel; 1947-ben Medgyszy Színház tűzi műsorr A csládbn mrd című játékot (Mirnde társszerzője ez lklomml Quinson), z elődás ágyközpontúság, jó néhány vetkőzőjelenete kritik megbotránkozását váltott ki. S még tán nnyit: Mouezy Eon 1902-ben írott egyik vígjáték, mely militrizmuson csúfolódik, 1949-ben rr bírj Fernnd Rivers rendezőt, hogy filmszlgr vigye művet, z gg szerző nem csekély szorongás közepett (Tire-u-flnc - körülbelül: Lógj meg). Mit írhtok mostni elődásról? Alpnyg, drb gykorlottn megcsinált, bár kicsit vítts vígjáték, cserfes és kikpós szoblánnyl, buj csládfőkkel (hiszen itt átmenetileg kettő is vn), kján és élősdi házibrátokkl, élveteg sszonyokkl stb. stb. Érződik vlmelyes fricskázó hjlndóság freudizmussl kpcsoltbn : Butinois, háziorvos pszichoterápiávl támsztj föl" hölgyfodrászi létbe csussznt, más helyett elsirtott párizsi gyárost, Seve-

Pthó István és Humnn Péter z Urim, csk egymás után! című bohóztbn (Városmjori Színpd) (MTI-foto - Horváth Év felv.) rint, freudi módszerrel váltogtttj vele hol z egyik, hol másik énjét, szerint, hogy nevetőizmok megdolgozás miként igényli. Aztán Severin (vgy Roumegous) belemelegszik, s ngyon is tudtábn vn kettős lényé-nek, s minél multságosbb bosszú-állás szolgáltáb állítj szbályozhtó énhsdását. Vnnk tehát kétségbevonhttln előnyei is ennek z állpotnk: egy helyett immár három nő trtozik hősünkhöz szorosbb-lzább kötődéssel, s mondni sem kell, hogy e helyzet hátrányi is körülbelül ugynebből szármznk. Némi mlckodássl vegyítve, z uborkfár fölkpszkodottk szolid megcsipkedése, z úri világ nem igzán vérbő kifigurázás: ennyi mű társdlmi mondnivlój " (még üzemi sztrájkról is hllunk, de csk nnyit, hogy el ne ronts hír néző felhőtlen önmgán és társdlmiságán kívül trtózkodásánk örömeit). Fergetegesnek - minek műsorújság trtj - nemigen nevezhető bohózt, de megteszi, főként, h jó szereposztás. Seregi László rendező cstát nyert zzl, hogy vsúti szerencsétlenség során hlottnk vélt Armnd Severin s hölgyfodrászi változt szerepének eljátszásár Humnn Pétert kérte föl. Ez volt z elődás kulcsmozznt; többieken nem sok múlik. Humnn mindvégig kirobbnó formábn, ellenállhttln mókkedvvel volt jelen. Pompásn oldott meg figur kettős lényének elhtárolásit és összemosásit. Roumegous-ként kitlált mgánk egy olsz " idiómát: cskis nyílt e-ket hngoztt, s ez mégsem dunántúli, mégsem sértőn álnépies, mert - ilyen mgyr tájszólás nincs (bár egyikmásik színésznőnk kezdi már föltlálni). Mozgáskultúráj kitűnő, Széki József koreográfus - egyedekre szbott - minimális progrmját mg részéről Humnn könnyedén teljesíti. A zenétől inspirálv tán, néh kissé inkább spnyol ez z olsz, fodrászkendőt mint vlmi bikvidor lengeti, tánclépései sem vegytisztán itáliik, de hát ltin - ltin... Az lklmi társult mezőnye z éllovs Humnn mögött meglehetősen szétrázódik. Stiláris egységnek - z ilyen típusú válllkozások gykorlt szerint - nincs nyom. A tblók közül még leginkább z Armnd Severin temetését ironikusn-vidámn fölidéző mutt némi összeforrottságot. Sikerült elérni, hogy népesebb táncszámok zvr nélkül vlósuljnk meg, szerény igényű koreográfi jól működik. Széles skálán jellemezhetők z egyéni teljesítmények. Pthó István főnöke örökébe lépő s ágyáb fekvő Roger szerepében kissé sótln; mozgás sem igen predesztinálj ilyen jellegű nyári játékokr. Hngj zonbn - z egyik legszebb, legkulturáltbb orgánum Mgyrországon - sok mindenért kárpótol. Jól bevált sblonjiból él Rátonyi Róbert - egy cspásr feledtetni képes mind-zt, mit Tháliábn fölépített -, á-k helyett é-t mond félrecsúszó rtikulációvl. Minth sjnálná, hogy táncoskomikus működése kőszínházi évdbn feledésbe merül: tobzódik korábbi önmg fölidézésében. Kétségkívül: professzionist elemekből áll össze ez teljesen külsődleges lkítás. III. Npóleon idős zbigyerekét játssz (De Lenclume úr leglábbis ezt terjeszti sját mgáról); meglepetésének jeléül szívesen böki fenekébe sétpálcáját, s támszkodik ferdén, mint vlmi tábori széken. Igényesebben komédiázik Horváth Gyul betegeinek pusztulásán önironizáló Butinois doktor fekete császárkbátjáb bújv: drb freudi vonult végtére is rábíztott. Kiemelkedett Cseke Péter mgbiztos játék: éneklése és mozgás, mint Alfons fodrászsegéd is fölcsillntott műfj iránti ngyszerű érzékét (hiszen nnk idején, főiskolás elődáson mint Kbré konfernsziéj robbnt be mgyr színészetbe). A női szereplők közül Bkó Márt válllt egyedül, hogy lélekrjzot d z ábrázolt figuráról: kitűnően jellemezte régi bútor" házvezetőnő, Gudulle szí-

neváltozásit szerint, hogy holtnk trtott gzdáj emlékét ápolj, vgy föltámdottt" szolgálj ismét, s levegőnek tekinti befurkodott Roger-t. Felföldi Anikó (mint z krtlnul kétférjű Rymonde, Armnd özvegye" s Roger felesége), Glmbos Erzsi (Lysine, z álszende, kinek drb több szereplőjével is viszony vn), Kovács Zsuzs (Mriette, szoblány) nem lkotott egyéni képet szerepül kpott figurákról; rutinjuk tehetetlenségi nyomték mozgtt őket. Udvris Ktlin (Roumegous-né) groteszk színei viszont most htásosn érvényesültek. Vogt Károly durv hnghordozású, ostob rendőrbiztos igzi közeg" volt, frnci változtbn. A rendező, Seregi László nem diktált gyors tempót; ennek ellenedolgozott voln nehézkes technik is: második rész színhelyváltási kelleténél jobbn megksztották z elődást. Lngmár András díszlettervező ugynis nem szimbolikus, hnem voltképpen nturális játékteret lkotott, nturálisnk rádásul kissé szegényeset (ztán meg: színpd csekély mélysége folytán minduntln vonlbn, operszerűen, sokszor sttikusn kellett fölállogtni szereplőket). Kemenes Fnny korfestő jelmezei tlálékonyn lklmzkodtk drb kívánlmihoz. Meghtározó htáseleme volt z elődásnk Fényes Szbolcs muzsikáj: változtos zene ez, stíluspródiákbn bővelkedő, couleur locle-okt jókedvű bőséggel produkáló. Dzsesszes, operettes, tánczenei elemek pezsgő vegyüléke. Bolh Ljos vezényletével kis zenekr jól helytállt. Stell Adorján fordítás szellemes; e romlékony műfj-hoz képest különös módon s örvendetesen időálló; zenés színpdr állításbn is lkotótárs Szenes Iván dlszövegei slágerszövegköltés hjdni rnykorát idézik, mguk módján brvúrosk. Yves Mirnde-André Monezy Eon: Urim, csk egymás után! (Városmjori Színpd) Fordított: Stell Adorján. Zenés színpdr lklmzt: Fényes Szbolcs és Szenes Iván. Díszlet: Lngmár András. Jelmez: Kemenes Fnny. Színpdi táncok: Széki József. Rendező: Seregi László. Szereplők: Pthó István, Felföldi Anikó, Rátonyi Róbert, Glmbos Erzsi, Cseke Péter, Udvris Ktlin, Horváth Gyul, Kovács Zsuzs, Bkó Márt, Vogt Károly, Humnn Péter. környezet. Ezért gyuli várt ügyet-len ppírmsé díszletekkel kellett eltkrni, és csk z utolsó jelenetben játsznk tér eredeti dottsági: lép-csők, blkok, A huszdik évd árkádok, folyosók. A Sámsont Németh László ritkán játszott drámái közé trtozik. Az 1945-ös A Gyuli Várszínház három mgyr bemuttój keltezésű verses drb sjátos helyet fogll el z életműben. Mitológii címszereplője éppoly mgányos, mint legtöbb A huszdik évdját ünneplő Gyuli Vár- Németh László-i hős, sors is éppoly színház - hgyományihoz híven - fő-ként trgikus, drb mégis z újrkezdés mgyr drámákt játszott idén. Új lehetőségének költői bizonyíték ez tendenciként mutt be olyn pro- legoptimistább drbom. A hj kinő! dukciókt, melyek később kőszínhá- Amíg írtm, ez volt, mire gondoltm..." zkbn is műsoron mrdnk. Amennyi- Már mű drmturgii felépítése is eltér re örvendetes, hogy egy-egy szbdtéri többi drámától: Sámsont bukott hősként elődás továbbél nyár elmúltávl, ismerjük meg, kit legyőztek ellenségei, nnyir nem z, hogy ezáltl drb- mert egy sszony z árulój lett. A állt" megnyírv és válsztásnál mellékes tényező z eredeti mlom megvkítottn, hjdni legendás erejének helyszín. Az idei négy ngyszínházi hjtj kereket fogházbemuttóból például három nem sz- mrdékávl " bdtérre vló. (Kettő Nemzeti Szín- mlombn. Mgányánk éjjelébe is betör házzl közös válllkozás, egy ősztől htlom: filiszteusok Dágon-ünnepén Békés megyei Jóki Színház műsorán nép szórkozttásár bohócként krják szerepel.) Lssn jubiláló Gyuli Vár- hsznál-ni. A külvilág zonbn nemcsk színházt is eléri szegedi Dóm tér sors: ellenség képében jelentkezik: Jefte - Sámson mellett épp helyszín eredeti dottságit ikttják drámánk leghngsúlyosbb figuráj z elnyomott ki z elődásokból. zsidó nép együttérzését és kitrtását hozz mgányos nép-vezér számár. Sámson Sámson neki mondj el A békéscsbik Sámson-elődásához például nem lklms helyszín várjátékézsiás ERZSÉBET Ngy Attil Németh László Sámsonjánk címszerepében (Gyuli Várszínház)

titkát - mely után hiáb nyomoz hűt-len sszony, Delil -, hogy kinőtt hjmml erőm vissztért". Jefte szerint e megújult erőt Izrel szolgáltáb kell állítni Sámson egyéni sértettsége és bosszúvágy zonbn erősebb minden-nél. A filiszteusok ünnepén, meglázttási tetőpontján ellenségeire és önmgár dönti templomot: Egy romhlmz lá mindent, mit szívem szeretni krt s sértett erőm elér." Vissztért ereje te-hát gyilkos, önpusztító erővé változott. A Sámsont - mitológii történet keretében - átszövik keletkezésének körülményei, írójánk személyes indulti. Hiszen ebben drámi lkbn éppúgy, mint többiben is, Németh László személyisége, konfliktus- és eszmerendszere foglmzódik meg. A Sámson-szimbólum követi mgyr irodlomnk zt régi és újbb kori gykorltát, hogy biblii jelképekkel utljon ktuális történelmitársdlmi és elvont emberi problémákr. Németh Sámson távolról sem bibli hiteles hőse, hnem sját önmitizálásánk teremtménye és korbeli problémájánk jelképe... A drám nemcsk Németh László korbeli háborgását, mjd újjászületését fejezte ki, h-nem lehetőséget dott verses drámávl kpcsoltos régi tervének megvlósításár is. A pályáj elején felfedezett tgoló ritmust jutttt érvényre drám egy hosszú, két rövid tgolású szerkeze tében, egyszersmind versütemében is." (Kocsis Rózs: Minőségeszmény Németh László szépírói művében, Mg-vető, 1982. 324. old.) Rencz Antl gyuli várszínházi rendezése - nem túl szerencsésen - tetrlitásr törekszik z említett ízléstelen díszletek között. A kmrdrb belső intenzitásánk kibontás helyett külső látványosságot teremt. A királyi udvr pálmlegyezős, lenge öltözetű lánykákkl trkított színfoltj sjátos ellentéte Sámson kívülálló mgányánk és tisztságánk. A filiszteusok ünnepe bcchnáliáb süllyed. Noh színpdjinkon egyre ngyobb divt - sokszor vlódi funkció nélküli - meztelenség, Németh László drámáj nem igényelne ilyen olcsó, htásvdász eszközöket. A királyi udvr tgji, Sámson ellenfelei ebben z elődásbn teljesen jelentéktelenek. Kivétel csk Gálfy László király és Tomnek Gábor Thimeus. Ugynilyen rc nélküli tömeg, melyből csk Dénes Pirosk öregsszony tűnik ki. Két pólus között vergődik Delil, konfliktusból zonbn csk szenvelgést érezteti Vjd Márt. A Sámsonhoz legközelebb álló Jefte figurájábn Brbinek Péter z elődás egyik legjobb lkítását nyújtj. Tlán környezetének jelentéktelensége mitt érezzük úgy, hogy gyuli elődás vlójábn Sámson monológj. Ngy Attil cím-szerepben ngyformátumú drámi hőst játszik, érthető, tiszt dikcióvl. (Sjnos, ez m külön említésre méltó érdem színpdjinkon!) Alkításánk legfőbb összetevője legyőzött hős sértettsége és gyilkos dühe, kevesebb színe vn _ vissznyert erő örömének érzékeltetésére. Sámsonj így is könnyedén viseli vállin z elődás terhét. Körtvélyessy Zsolt és lgó Év Párbj z árnyékkl című elődásbn (Gyuli Várszínház) Párbj z árnyékkl Kolozsvári Grndpierre Emil három korábbi drbj - Tőzsdelovg, A ló két oldl, Klózkissszony - ellenére is ritkán játszott színpdi szerző. Új drbj, Párbj z árnyékkl dzsentri-mgyrország sztíráj - némi mikszáthos és móriczos áthllássl. Egy mgyr kisváros két világháború közötti politiki és szerelmi cselszövéseit, urmbátyámos-vdászó-cigányozó életformáját ábrázolj vígjátéki görbetükörben. Zeliczky Tibor főszerkesztő állmtitkár szeretne lenni. Krrierjének nincs is más kdály, mint kisváros pletykéhsége. Zeliczky félre-érti soksodó előjeleket, és elkezd hdkozni z árnyékkl, már nem is előmenetelét, hnem posztját féltve. Ebben z árnyékbokszolásbn minden eszközt igénybe vesz: korrupt és iszákos beosztottjánk információit, kikpós szépsszony szeretőjének bájit, csúnyácsk titkárnőjének hűségét, kegyelmes úr unoköccsének gyengéit. Végső kétség-beesésében még földet is ígér prsztoknk. Népszerűsége ezzel tettével ngyot nő, csk nem z állmtitkári író-sztl irányábn. Végül vígjáték szbályi szerint minden megoldódik: Zeliczky miniszter lesz, és két szerelmes-pár is egymásr tlál. Kolozsvári hgyományos eszközökkel megírt színműve nem sok újt mond erről korszkról és továbbélő jelenségeiről. Drmturgii felépítése sem egyenletes: z első felvonás expozíciój túl rövid; bonyodlom hosszdlmsr sikerült második felvonásbn bomlik csk ki; hrmdik felvonás bohózttá kerekedő jelenetei megnyújtják z elődást. Ezen tlán drmturgii munkávl lehetett voln segíteni. A drb egyetlen erőssége humor: Kolozsváritól megszokott szellemes dilógusok, helyzet- és jellemkomikumok. (Az olyn kifejezések, mint hörpöllek szeretettel, tmponállk szeretettel", dzsentri ffektáló stílusát pellengérezik ki.) Vígjátékínséges irodlmunkbn ez nem is kevés. Csiszár Imre rendezése komikumot még fel is erősíti, játékötleteivel igyekszik eltüntetni drb gyengéit. Már mg helyszín is telitlált: Kohán Múzeum előtti Népkert természetes környezete dj játékteret. (Kár, hogy közönség még nem szokt meg ezt helyszínt, és z elődás félházkkl ment.) A múzeum bejártából némi díszlettervezői segítséggel - Szlávik István munkáj nemesi udvrház tornác lett fehér gipszgrkkl, muskátlis blkok-

kl. A fák között lmpionos kioszk cigányzenekrrl. A tornác második részben egy prván segítségével átlkult szerkesztőséggé, hrmdikbn pedig nyrlóvá. A drb helyszíne hngsúlyozottn korbeli környezet, és szándékos korhűségre törekszenek Szkács G y ö r gyi dekortív, muttós ruhái is. Csiszár rendezése szándékosn viszi el z elődást bohózt felé, jelezve, hogy ez letűnt világ már csk burleszk, pródi eszközeivel kelthető életre. Az elő-dás tobzódik burleszkstílusú ötletek-ben: Zeliczky öltözködési kálváriáj kinevezését jelképező zskettel, Stefi csábítási jelenete, Misleházy szemüvegjáték, szereplők megjelenésekor meg-szólló tus, mely operettpródiként ht. Kétségtelen, hogy Kolozsvári drb-ját színészek játék élteti. Elsősorbn Őz e Ljos, ki Misleházy kegyelmes úr néhány mondtos szerepében ismerős krktert formál. Meglepetés Körtvélyessy Zsolt humor: Zeliczky szerepében komikum számtln árnyltát bontj ki. Hol mgbiztos krrierist, hol beijedt kisfiú, hol egy néptribun kriktúráj. Gykrbbn kellene őt vígjátéki szerepkörben látnunk. Remek kriktúr Jászi László korrupt újságírój is. Ez kis-stílű firkász, ki éppoly hjlékony gonoszságbn, mint tlpnylásbn, vlójábn csk eszköz ngyok kezében. Sjátosn mgyr dzsentritípus z örökségvárományos, mindenhtó unoköcs, Huser Pj, kinek figuráját tenyérbemászó bűbájossággl formálj meg Mihályi Győző. Az elődás két nőlkj két különböző típus: Stefi, kisvárosi vígözvegy rfinált csábítási mnővereivel szemben Mtild, csúnyácsk liliomos szűz női hűség megtestesítője. Zsolni Júli főként dekortív külső megjelenésével ht. Igó Év sokkl visszfogottbb, sokszínűbb és komikusbb. Jó volt kisebb szerepében Ptky László és Gáspár Tibor. Különös nyár-éjszk Huby Miklóst sját bevllás szerint húsz éve fogllkozttj egy drámterv. Húsz éve hitegetem mgm, hogy egy kifundált drámszituációbn (Ferenc józsef és Freud fiktív tlálkozás z első világháború küszöbén) sikerülni fog tetten érnem huszdik százdi világháborúzás irrcionális (de nem elhnygol-htó) fktorit." (Jegyzetek egy drámához, Kortárs, 1981/12.) A tém első változt z Álomfejtés című egyfelvonásos, Bács Ferenc, Lukács Mrgit és Tolni Miklós Huby Miklós: Különös nyár-éjszk című drámájábn (Gyuli Várszínház) (MTI-foto - llovszky Bél felvételei) melyet 1971-ben muttott be Mdách Színház. A második változt C s ás z árkeringő, vgy Ausztri világvége lbortórium kötetben jelent meg. A hrmdik, Kortársbn npvilágot látott drám Minth már megtörtént voln címet viseli. Ennek egy további vriációját muttt be idén Gyuli Várszínház Különös nyáréjszk címen. A sokszori át-dolgozás is tém írópróbáló erejét bizonyítj. Az átdolgozások tendenciáj egy-értelmű: z lpvetően vígjátéki ötlettől hld komorbb, trgikusbb hng-vételig. A két történelmi személyiség tlálkozásánk bizrr szellemességétől hrmdik világháború pokliptikus víziójáig. A drám mondnivlójánk ilyes-fjt kitágítás egyben szerkezetében rejlő veszélyeket is jelzi. Az lpötlet - közös mítoszi mg", hogy Huby nevezi - változtlnul frppáns: Freud tlálkozás Ferenc Józseffel Schrtt Ktlin szlonjábn. Tuljdonképpen milyen természetes lehetett voln! Adv vn egy bécsi öregúr, greszszív hjlmokkl, lkik: Hofburg, fogllkozás: császár... Es dv vn egy vlmivel ifjbb öregúr, ki szintén bécsi őslkosnk tekinthető... rendel: Berggsse 19, ki épp z elferdült hjlmok dolgábn specilist." Freud nlizálj császárt, és z nlízis során kirjzolódik háborúk természetrjz, minden mindennel összefügg" trgikus folymt. Hernádi Gyul V.N.H.M-ben gonoszság csládfáját rjzolj meg - nál történelem zsrnoki mind rokonok. Hubynál nem történelmi személyiségek, hnem jelenségek függnek össze: egyetlenegy véget nem érő háború vn". A második világháború z első szükségszerű következménye volt, z elsőt nemcsk Szrjevo előzte meg, hnem Myerling is, és Ferenc József-i elnyomás száli z rdi vértnúkig nyúlnk vissz. Ebben véres és trgikus folymtbn második világháborút szükségszerűen követi egy hrmdik. Ennek veszedelme készteti z írót drámi nlízisre. Anlízisének eredményéből - z emberi butság nlizálhttln" fkd z félelem, mellyel óvj z emberiséget z újbb ktsztrófától. Mindez zonbn szerkesztésmódjábn túlságosn összetetten jelenik meg drbbn, váltkozó tér- és idősíkokkl. A keretjáték ideje: 1938, Freud menekülése Londonb, z emigrációb, hlálb. (Egyetlen féltett és rejtegetett poggyász Mózes kézirt.) Az álomfejtő álm vonton - ez drmturgii motívum kpcsolj össze keretjátékot z eredeti egyfelvonásossl. Freud álmábn vont visszfordul Bécsbe, időben pedig 1914be. A helyszín - egy Alt-Wien ór buráj ltt - Schrtt Ktlin szlon-j. Az álomjelenetek zonbn nem válnk el élesen egymástól. Huby - tnulv Freudtól -- követi z emberi álom gykrn logikátln, szürrelist módszereit. Freud álmábn előbb még vonton vn, hol reális lkokkl - kluzzl, ktonávl tlálkozik. Vissz-jutv Bécsbe, z ismerős szlonb, z idő még 1938, császár 22 éve hlott. Freud álmábn életre kel múlt, és megelevenednek Schrtt Ktlin-i Kpucinus-kript hlotti: Erzsébet királynő, Rudolf trónörökös, Vecser Mári, Ferenc Ferdinánd, Zsófi hercegnő és végül mg császár. Freud és Ferenc József tlálkozásánk időpontj már 1914. június 28. A császári nlízis során még inkább visszfele megyünk z időben: megelevenedik myerlingi trgédi és z rdi vértnúk kivégzése. (Az összekötő álomlk Kiss Antl, kivégzett tábornok unokáj és Schrtt Ktlin fi!) A keretjáték Freud felébredése és megérkezése Londonb. Az utolsó jelenet ismét olyn, mint egy álom, noh drám törvényei szerint vlóság: Freud négy

nővére Schrtt Ktlin szlonjábn hllgtj rádión keresztül fivérük Londonb érkezését. Vlóság és álom tehát sokszorosn átszövi egymást, és kevésbé tájékozott néző könnyen lemrdht cselekmény követésében vgy megértésében. A drbnk nem tisztázott stílus sem. A relist keretjáték bszurd álomtörténésekkel keveredik. Huby Miklós zonbn sokkl komolybbn veszi témáját, semhogy elcsúszn blődli felé, hogyn például Hernádi Gyul teszi. A relist drám törvényszerűségei zonbn nem bírnk el ilyen sokszoros áttételt. tendős Freudot, elsősorbn z öregség külső jegyeire figyelve, hiszen ez szerep vlójábn sem lktilg, sem életkorbn nem z övé. Jobb Gbi nem tlál mgár Ann Freudként. Kitűnő és kellően félelmetes epizódszerepében Őze Ljos. Üde történelemkönyvet felmondó komornként Kubik Ann. Hrsányi Gábor megírt szerep híján nem tud mit kezdeni Rudolf trónörökös lkjávl. Huby Miklós kétségtelenül tovább fog dolgozni e régót dédelgetett drámtervén, és bizonyár sikerül egységesebbé, öntörvényűbbé tenni művét. (Tlán már Sík Ferenc rendezése nem könnyíti meg nemzeti színházi változt is eltér Gyuli z eligzodást: színészei ugynolyn Várszínház bemuttójától!) Az író gesztusrendszerrel játsznk z álombn, bizonytlnságit gykori címváltoztok mint vlóságbn. A rendezés erőteljesen is jelzik: Császárkeringő, vgy Ausztri hngsúlyozz keretjáték idejét, máso- világvége lbortórium, Minth már dik világháború kitörése előtti pilln- megtörtént voln, A z álomfejtő álm, Különös tokt: z előjátékbn Vár körül köny- nyár-éjszk. Végül is ezzel z Adyr utló veket égetnek, és ketrecbe zárt fehér címmel játszották Gyulán. Vlójábn glmbok szimbólum is egyértelmű. Á vissz kellene térnie Kor-társ-beli drb indítás htásos némjelenet: címváltozthoz - Minth már megtörtént pályudvri nyüzsgésben gyonvernek egy voln -, mert ez jobb, tlálóbb. A drb embert. Ebbe környezetbe érkezik z címében vn egy dg öniróni. Főként Uts - z ggstyán Freud -, és Kísérő ezért rgszkodtm címhez. E drb Ann lány. Csikós Attil díszlete ismét Vár tkrásán lpul. A fényes elemek olvstán - láttán? - kik műveimet tlán tükröket krnk formázni, de ismerik, szintén úgy érezhetik, hogy" funkciójuk z nyg gyűröttsége mitt minth már láttk voln ehhez hsonlót. nem érvényesül. Hiányzik szerző áltl (Huby Miklós : Jegyzetek egy drámához, kívánt Alt-Wien but, mely-nek Kortárs, 1981/12.) hngultát ezek fényes, egyik oldlukon átlátszó díszletelemek nem tudják pótolni. Németh László: Sámson (Gyuli Várszínház) A vörös bársony vontdívány Díszlet: Rencz Antl. Jelmez: Milkovszky nlizálópmlggá lkul át: itt játszódik Erzsébet. Zenei összeállító: Victor Máté. Rudolf és Vecser Mári jelenete. A Rendező: Rencz Antl. drámánk ezt z egyik legvittottbb Szereplők: Ngy Attil, Vjd Márt, részét rendezés sem tudt megoldni, Brbinek Péter, Tomnek Gábor, Gálfy Gyurcsák Sándor, Csiszár Nándor, csk feldúsítni vöröslámpásház-hngu- László, Várdy Zoltán, Széplki Endre, Dárdi Rólttl és Arny-blldát szvló kurtizán- bert, Dénes Pirosk, Szbó Zsuzs. hddl. Jó viszont Schrtt Ktlin szlonjábn játszódó utolsó jelenet: Kolozsvári Grndpierre Emil: Párbj z árcsászárkeringő dllmár z öt nő pn- nyékkl (Gyuli Várszínház) Drmturg: Schwjd György. Díszlet: tomimtánc hjdni báli ruhákkl. Nem megoldott befejezés, melyet szerző Szlávik István. Jelmez: Szkács Györgyi. Zenei összeállító: Márt István. Rendező: többször is megváltozttott. Csiszár Imre. Szereplők: Őze Ljos, Gáspár Tibor, A színészek küszködnek megoldhttln feldttl: élő figurát teremteni egy Mihályi Győző, Körtvélyessy Zsolt, Zsolni Júli, Jászi László, Igó Év, Ptky álomprbolábn. Ezt dilemmát ki-ki László. úgy oldj meg, hogy tudj. A Schrtt Ktlint lkító Lukács Mrgit csodáltos Huby Miklós: Különös nyár-éjszk (Gyuli színpdi jelenség - ő relist drámát Várszínház) játszik. Tolni Miklós játékát császár Díszlet: Csikós Attil. Jelmez: Schäffer élettelen, kriktúrszerű mszkj és p- Judit. Rendező: Sík Ferenc. Szereplők: Őze Ljos, Jobb Gbi, Bács noptikumszerű mozdulti z bszurd felé viszik. Bács Ferenc relizmushoz Ferenc, Tolni Miklós, Lukács Mrgit, Kubik Ann, Hrsányi Gábor, Szentirmi Év, közelítve formálj meg nyolcvneszkrn Mrgit, Dénes Pirosk, Losonczy Ariel. CSERJE ZSUZS A Toilette és tolettek Mustescu Titnic keringője Gyulán A Gyuli Várszínház idei utolsó bemuttójábn játék első részének színpdképét - kispolgári cslád lkhelyére jellemző egyéb rekvizitumok mellett - egy toilette" urlj: egy tákolt budi. A rendező fergeteges vígjáték egyik szentélyévé" vtj ezt helyszínt, sok multság forrásává. Elbújnk, virágcsokrot rejtenek ide, mely később kellő illttl dúsítv" kerül elő újr, itt kis- és ngydolgoznk, miközben társlognk és kisszerű életüket élik. Az egész kispolgári világ életformájánk gusztustlnságát érzékelteti ez minihelyszín, mely szinte urlj színpdot. Az elődás második részében viszont tolettek, ezek z ízléstelenségig elő-kelő és gzdg öltözékek, estélyik és köntösök, boák és neppek urlják terepet, s jellemzik hirtelen meggzdgodott cslád ngyképű elegnciáját. Szin-te Bunuel világát idézi ez látvány, ám burzsoázi diszkrét báj" helyett árulkodón burzsoázi undorító báját. A gzdg tolettek mögött ott érezzük z első rész toilette-jének szennyét. S eb-ben z ócsk flitteres világbn, hol pénz már meglévő dottság, szereplők politikábn is úgy szglásznk koncot keresve, úgy dják-veszik szvztokt, mint pici kofák z ócsk portékát. Itt szódbikrbón helyett már csk bromurlll" képesek elmulsztni fejfájásukt, idegességüket; vágyott lovt ngyképűen Titnicnk keresztelik, s sznob ngylány utójánk nem elromlott dudáj, hnem berekedt clcksonj". Alexndru Tocilescu vendégrendező szellemes színre állításábn szinte revelációnk ht Nemzeti Színház társultávl bemuttott Titnic keringő. A drbot Mgyrországon először Mdách Színház játszott 1947-ben. Az egyik kor-beli kritik zt írt, hogy mű felveszi versenyt bármelyik Bourdet-, Pgnol vgy Cowrd-vígjátékkl. Az 1903-bn született Mustescu, ki már kor ifjúságától jelentetett meg verseket, verses krónikákt, humoros novellákt, első lépéseit drámírás terén még diákkorábn teszi. Mindössze kilencéves, mikor első drámáját" írj, egy

színdrbot öt ngy felvonásbn", molyn tündérjátékot Ibolyák meséje címen. A főszerepet mg lkított, s bemuttón egy gomb volt beléptidíj. Első bemuttój Párizsbn zjlik le 1923bn, frnci nyelven írt Kincsek lángji című drbjávl, mjd röviddel ezután második drámáj, Pntrol hzájábn elnyeri Drámkritikusok Szövetségé-nek díját. Drámírói tehetsége első ngy sikerű bemuttóján válik nyilvánvlóvá. Az Este érkezem kevéssel előzi meg Titnic keringőt s nnk folyttását, z 1932-ben írt... escut; mindkettő htlms sikert rt. Több más vígjáték után (számuk meghldj htvnt, melyek közül sok sblonvígjáték is), z Egy téli éjszk ismét sikert hoz. Mindemellett több száz ngol, frnci, német és mgyr színművet ültet át románr, ám ezek nem is nnyir fordítások, mint inkább Mustescu drmturgii koncepciójához igzított átdolgozások, dptálások. A Titnic keringő drámírói pályájánk csúcspontj. 1932. november 21-én került először bemuttásr Bukrestben, s z évtizedek folymán Romániábn több, mint ezer elődást ért meg. Spirche törvényszéki tisztviselő házábn bomlik ki cselekmény, trgikomikus konfliktus. Ez z ember, ki egész életé-ben egyebet sem tett, mint órmű pontossággl elvégezte munkáját (még egy új klpot sem mert vásárolni, nehogy cslád helytelenítse), gzdg ngybácsi hlál révén milliós örökséghez jut, s ez-áltl áldoztul esik csládj ngyzási hóbortjánk. A szerző szinte minden drbjábn tlálkozhtunk vissztérő típusokkl. Mjd mindenhol megjelenik egy kisvárosi potentát, egy ostob fecsegő vénsszony, egy-egy tiszt lelkű, árttln leányzó, néhány politiki klndor. Bárgyú férjek, dicsvágyó hitvesek, cinikus gvllérok, pénzéhes hozomány-vdászok, demgóg és korrupt politikusok népesítik be ezt világot. Ám csládi és közerkölcs teljes széthullását, összefonódását tlán sehol nem tudt olyn erővel ábrázolni, mint éppen utsszállító hjój. Jéghegybe ütközött, s csknem vlmennyi uts mjdnem kétezer ember hbokb veszett. Éjfélkor, mikor z összeütközés történt, jvábn állt bál hjón. A négy őrdög című operett egyik slágerének zenéjére keringtek z estélyi ruhás párok hjó fényes tánctermében. Ezt keringőt nevezték cl később Titnic keringőnek. Ez keringő zót nem, tágított mellőlem életem egyetlen jelentős pillntábn sem. lsibn z első világháború ltt súlyos sebesüléssel feküdtem. Ablkom ltt egy ócsk kintornán npont fel-hngzott Titnic keringő. 1927-ben Bukrestben, miközben első egyetemi vizsgáimr készültem, lkásom előtt minden este ugynz történt. Mikor újságíró lettem, Rmp szerkesztőség előtt is Titnic keringő dllmi fogdtk. 1931-ben első párizsi reggelemen, mint kitártm szobám blkát, Rue de Dme és Rue Dulong srkán letelepedett verklis Titnic keringőt játszott. Akkor, Párizsbn gondoltm először rr, hogy színdrbot írok Titnic keringő címmel, drbot, melynek cselekménye egy vidéki városbn játszódik, pontosbbn szülővárosombn, Cimpilungbn játszódik le, mert bárhol, bármilyen körülmények között is hllottm Titnic keringőt, dllm mindig Cimpilungot idézte fel bennem, kisvárost, jó és rossz embereivel, szerény vgy nevetséges figuráivl, vidám vgy bántos történeteket, csládi drámákt és komédiákt s főképpen bölcs szokásokt, melyeket zonbn, sjnos, mindinkább megrontott politik, z olcsó demgógi, z ostob törtetők hitvány serege. Kétévi érlelés után megírtm drbot... Sokszor megkérdezték, hogy vlóságbn éltek-e Titnic keringő lkji. Igenis éltek. Mindz, mi drbbn lejátszódik, megtörtént vlóságbn, mégpedig Cimpilung városábn. Elhunyt egy jómódú öregember hlálát persze nem hjóktsztróf okozt -, s vgyonát egy szegény kistisztviselő örökölte, kárcsk Spirche. Miz és Titnic keringőben. huszártiszt szerelme egy másik csládbn Az író így emlékszik vissz drb történt meg, megint egy másik csládbn születésének előzményeire: "Gyermek- z nyós és menye összefogtk, hogy korombn Cimpilungon z Illyés-npi csládfőt képviselővé válsztssák. A vásáron... ebben zjos forgtgbn ott különálló, egymástól független esetekből nyekergett kintorn is... egy ilyen forró született drb, egy cslád történetébe nyári npon hllottm először Titnic tömörítve z eseményeket." keringőt. Alig néhány hete süllyedt el I fogy drb milyen véresen ktuális mindjárt első útján Titnic óceánjáró, lehetett mg korábn, rr jellemző világ kkori legngyobb dlék, hogy z első elődás után főváros ktoni prncsnok durv hngú levélben követelte drb levételét műsorról, vgy zt, hogy húzzák ki huszártiszt szerepét, mert z egyet jelent román tisztikr megráglmzásávl. Nemsokár hdügyminisztérium is bevtkozott. A hdsereg után z egyház is tiltkozott. Véleménye szerint, mi-kor rádió misét közvetíti, z nyós és menye megengedhetetlen kifejezéseket hsznál. Ami pedig politiki köröket illeti, pártvezérektől z utolsó kortesig mindenki sértve érezte mgát, és tiltkozott drb ellen. A helyhez és időhöz kötött ktulitás már természetesen elvesztette jelentőségét, mégis Titnic keringő élő és élvezetes vígjáték mrdt. Köszönheti ezt nnk, hogy benne ábrázolt jelenségek ngy része: pénzimádt, ngyzási hóbort, politiki krrierizmus, korrupció máig virulens jelenségek, s ezek sjnos még meglévő ostoroznivlók" hosszú időre biztosítják Mustescu sztírájánk életteljességét és ktulitását. Nem beszélve rgyogó jellemrjzokról, helyzetekről s komikum ezer forrásáról, mellyel drb mindenkori nézőnek élvezetes perceket szerez. Tocilescu rendező legjobb értelemben vett brechti effektusokkl él színpdr állításkor. Természetesen Titnic keringő dllm, mint vissztérő motívum, nem-csk hjó, de egy társdlmi osztály süllyedését hivtott jelképezni. A drb szövege szerint keringő dllmi mindig olynkor csendülnek fel, mikor színpdon szereplők nem is sejtik, hogy ők most éppen süllyednek". Tocilescu ennek felcsendülő dllmnk olyn jelentőséget tud biztosítni z elődásbn, mely htást végsőkig fokozz. A szereplőket megkoreogrfált mozgássl hozz he színpdr; itt senki nem jön be vgy jelenik meg csk úgy, egyszerűen, hnem keringő dllmár belejtenek, betáncolnk vgy ritmikus léptek-kel bependerülnek. Máskor, mikor z egész cslád színen vn, Titnic dllmár egyszerre gyújtnk rá cigrettár. Egész kis pntomimsoroztot láthtunk z elődás egyes pontjin. Egy jól eltlált helyzetben z egész játékot leállítv kimerevíti pillntot, és szereplők keringőt teljes szöveggel eléneklik. A cslád kétszínűségére éles fénycsóvát vető jelenet, mikor z újságból értesül-nek ngybácsi hláláról. Első rekciójuk z örömmámor, mjd észreveszik mgukt és formálisn gyászolni kezdenek, de sírás hngjit minduntln

VASS ZSUZSA Mgányos népvezérek Máthé Erzsi Mustescu: Titnic keringő című drbjábn (Gyuli Várszínház) (MTI-foto - llovszky Bél felv.) meg-megszkítj fel-felbuggynó nevetés. Az elődás egységes játékstílus képes rr, hogy z ábrázolt világot nevetségesség, gúny tárgyává tegye. Egy hlálr ítélt társdlmi réteg elevenedik meg Tocilescu színpdán, z álszentség, ngyrvágyás élő pnoptikum. Dn Jitinu htásos és jól funkcionáló díszletei között zjlik játék, z első részben jelentős helyet fogll el már említett budi; második rész hivlkodó fémfelületei, z óriási pálm, mi újgzdgok világát is idézi. A kifejező és jól jellemző öltözékek ( tolettek) is z ő nevét dicsérik. Tocilescu ötlettárából pedig nnyi játéklehetőség dtik, mely több elődásr is elegendő lehetne. A színészek élnek is ezzel, és jó stílusérzékkel vlósítják meg rendezői elképzelést. Fonyó István Spirchéjánk szegénységben még hjlekötőre sem telik, egy négy srkábn összecsomózott zsebkendővel köti le lig kinőtt hját; úgy játssz z örök kispolgárt, ppucsférjet, nnk jóhiszeműségét, megfélemlítettségét, kisszerűségét, hogy időnként tlán még szánjuk is. Szkács Eszter mint feleség (Dci) hjcsvrókkl, sminktelenül jelenik meg, loncsos negyvenes házisszony. Köt, gombolygol és glmbdúcos házr vágyik. A hirtelen jött gzdgság elveszi z eszét: rá sem ismerünk második részben. A közönségességig ki-fent-kikent élveteg dám lesz, ki ki-éhezett sszonyok teljes gőzével dobj be mgát kefebjszú, snájdig Nerceánál, ki Ferenczy Csongor megformálásábn úgymond" mindent megtesz, hogy szépsszony férjét képviselővé válsszák. Vlcerjük, mely végül egy vet-kőzésbe torkollik, undorítón vissztszító, egyúttl hrmincs évek némfilmjeinek világát is idézi. Minth ezekből filmekből lépett voln elő Miklósy Judit kitűnő stílusérzékenységet tnú sító sánt Gináj is. Ngy kerek szemével, pillogásivl, lenylt hjávl szegény de becsületes, háztrtásnk élő Hmupipőke ő, ki sóvár rjongássl üldözi szerelmesét, és önfeláldozón válllj megejtett nővérének fttyát" is. Sok humor forrás, hogy bicegve táncol, mjd egy pillntbn örömében lerúgj mgsított gyógycipőt és boldog táncr perdül Kettősük Fülöp Zsigmond lkított ficsúr-dinuvl, melyben megkoreogrfált ügyetlenséggel öntik ki többször szeli feketekávét, z elődás legmultságosbb percei közé trtozik. Frks Zsuzs dekortív Mizáj divtlpot olvsgt, gyönyörű utókról álmodik, színésznő jól érzékelteti lány önteltségét és be képzeltségét. Megfelelően üresfejű é ellenszenves Kssi Károly ngyfiúj, és tökéletesen infntilis és bugyut Borbély László f. h. Decebálj kisebbik fiú szerepében. Az uborkfár kpszkodás legpregnánsbb példáját, szörnyű nyóst, Chirichitát Máthé Erzsi hitelesíti. Félelmetes ez z sszony, terrorj ltt nyög z egész cslád. Éles, vd hngj, ktegorikus kinyiltkozttási, előkelősködése mögül minduntln előbújó közönségessége risztó. Alkítás reveltív erejű, mgábn hordozz sztír teljes világát és mondndóját. Tudor Mustescu: Titnic keringő (Gyuli Várszínház) Fordított: Méliusz József. Drmturg: Mári Enikő. Rendező: Alexndru Tocilescu. Díszlet és jelmez: Dn Jitinu. A rendező munktárs: Kutser Év és Botár Endre. Szcenikus: Bkó József. Szereplők: Fonyó István, Szkács Eszter, Máthé Erzsi, Frks Zsuzs, Miklósy Judit, Kssi Károly, Borbély László f. h., Fülöp Zsigmond, Ferenczy Csongor, Szokoly Ottó, Somogyvári Pál, Tyll Attil, Dániel Vli, Nyertes Zsuzs, Botár Endre. Az elmúlt színházi évdbn két történelmi ihletésű mgyr monodrám hzi ősbemuttóját láthtt közönség. Székely János Dózsáját mgyr színkörbelivel mjdnem egy időben veszprémi Petőfi Színház stúdiój muttt be Csíkos Gábor lkításábn. Kiss Irén első drámi kísérletét, Csontváryt Vígszín-ház tűzte műsorár szintén stúdiószín-pdon, Szkácsi Sándor elődásábn. Mindkét produkció szerepelt z országos nyári szbdtéri progrmbn: Dózsát először Gyulán, mjd Füreden, Csontváryt Egerben dták elő. E sorok írójánk Dózsát füredi SZOT-üdülő elődótermében, Csontváryt viszont még z évd vége előtt eredeti helyszínén, Vígszínházbn volt módj megtekinteni. Csontváry vgy z őrültség poteózis A Vígszínház háziszínpdánk félkör lkbn elhelyezett nézőtere mögött Feszty Árpád hírhedt körképe, Mgyrok bejövetele láthtó, zonos szélességben nézőtér sorivl. Mikor z elődás elkezdődik, Feszty körképe áttetszővé válik; mögötte montázsszerűen újbb képrétegek sejlenek elő Gárdonyi Géz, körkép városligeti kiállításánk lklmából írt ptetikus, felség előtt hjbókoló verssori áltl kísérve. Az átvilágítás eredményeként Feszty képének Árpádj és bevonuló népe helyén - h minden igz - IV. Károly 1916-bn Pesten lezjlott koronázás tűnik elő Tisz István, nemzetáruló miniszterelnök áltl celebrálv, htlms embertömeggel z előtérben. A montírozás eredményeként színjáték" hőseinek feje fölött csőrében krdot trtó turul leng levegőben. A montázs hrmdik rétege Csontváry Apotheozisánk (Mgyrok bejövetele) zon részlete, melyen festő sját mgát örökítette meg teveháton, Attilánk, hun-mgyr" népvezérnek nemzetmegváltó örököseként. Ez kitűnő montázstechnikávl megjelenített vízió ígéretesen mély eszmeiséget, árnylt történelemszemléletet sűrít mgábn: mgyrság fnyr iróniávl szemlélt nemzettrgédiáj és egy - fn-

tikus hitéért hánytott életet vállló - ngy festő sorsánk és hitének trgédiáj foglmzódik meg egyszerre, egymást mgyrázv képek egymásr vontkozttásából. A vizuális indítás vgy inkább prológus ngy reményekkel kecsegtet folyttást, zz drbot és z elődást illetően. Sjnos zonbn Kiss Irén drámáj, melyben már végleges pszichózis állpotábn lévő festő pokliptikus víziókkl teli, lkotásr már képtelen állpotát tárj elénk Tnácsköztársság kikiáltását követő npokbn, dós mrd hsonló sűrítettségű eszmeiséggel, történelmi rálátássl, bár célj vlószínűleg zonos képi vízió kifejező mondnivlójávl. Vlószínű, hogy ebben z írónő drámkezelésének bizonytlnság, pontosbbn nturlist form- és stíluskonvenciókhoz vló rgszkodás és z ebből dódó trtlmi problémák játsznk fő szerepet. A drámi helyszín Csontváry műterme 1919 márciusábn. A festő már bomlott ggyl, küldetéses látomásokkl teli mgányáb zárkózv elhtározz, hogy levitézlett Feszty-féle bevonulás helyébe, nnk cáfoltként, megfesti hunok bevonulását Kárpát-medencébe, Attilávl z élen. Csontváry ezzel z új kör-képpel krj ráébreszteni mgyrságot sját elhivtottságár, mely szerinte egy új, természettel hrmonikus, békés emberi társdlom meglkotás kiválsztott zsenikkel z élen, példát muttván ezzel háború mocskáért, bűneiért felelős fejlett európi nemzeteknek. Csontvárynk mindenekelőtt vezér rcképének modelljét kell megtlálni; zt személyt, ki ihletettségéből következően lklms erre ngy feldtr. A drám folymán egyre reményvesztettebben keresi leglklmsbb rcot: először Széchenyi jön ki" vázlton, mjd Tisz István, minp lelőtt miniszterelnök, mjd tisztelve gyűlölt srltán festő, Feszty Árpád, míg végül ném brát, flon függő portré eredetije, néhi Ferenc József kerül sorr, kiről szintén kiderül érthető módon -, hogy lklmtln ngy tettet véghez-vinni, felelős lévén mind világháború kirobbntásáért, mind mgyrországi háború utáni trgikus helyzet létrejöttéért. Csontváry végső, tehetetlen dühé-ben kiszúrj volt urlkodó szemeit, és mgát kiáltj ki mgyrság és világ megmentőjének. Azok z eszmefutttások, melyeket z írónő Csontváry szájáb d, vlójá bn mgától festőtől szármznk. Kiss Irén lig tesz hozzá Csontváry ekkoribn keletkezett írásihoz; tém mjdnem teljes egészében festő írásink némiképp szelektált gyűjteménye. Mivel z írónő nem folymtábn muttj be mgányos festő és z őt meg nem értő világ konfliktusát, ez konfliktus mint emberi és drámi mgyrázt csk reflexiószinten jelentkezik, egy őrült ember végállpotánk mgyráztként, nnk többszörösen áttételes, pszichoptológi kórképét követő, betegség öntörvényű gondolti rendszerében. Ahhoz, hogy trtlmi fogódzót kpjunk, mindenképpen külön kell válsztni drmturgiilg z őrült állpot logikáját z ezt megjelenítő írói világlátástól, mondnivlótól. Ez gondolom - evidens, viszont tárgy jellegéből következően igen nehezen megrgdhtó, sjátos drámtechnikát igényel. Vlmi olyn jellegűt, frppánst és mgától értetődőt, mint képmontázs z elődás elején; és leglább olyn mértékű távolságtrtást, ironikus rálátást, hogy z zonosulás egy őrült ember öntörvényű, sokszor szdisztikus, máskor ésszerűtlenségében nevetséges gondolkodásmódjávl és sorsválllásávl nézői szinten is létrejöhessen. Kiss Irén ennek z zonosulásnk megteremtéséhez z ellenkező könnyebbik, bár igen problemtikus megoldást válsztott. A nturlist drámtechnikánk zon rég bevált" eszközeit hsznált fel, melyek áltl környezet emberi sivárság hős beteges elhivtottságávl oly módon ütközik, hogy konfliktus" nézőben hős pusztán ffektivitást igénylő elfogdásként és e középszerű miliő ugyncsk érzelmi tgdásként mnifesztálódjék - betegesség nturlizmus megengedett poézise" Alfred Kerr-i definíciójánk megfelelően. Vgyis drmturgiáj vlójábn melodrámi, és mint minden melodrámábn, ennek htásnk forrás is kívülről, drámi történésektől függetlenül jön; zz Csontváry köztudott zsenilitás feltétele. Így itt z őrültség, mely festő drámbeli állpot, ennek zsenilitás-nk következménye. Csontváryvl drámábn ugynbbn z állpotbn tlálkozunk, melyben Fehárvári úti műtermében fgyoskodv és szárz kenyéren tengődve z elmekórtnt máig izgtó írási születtek. Következésképp z elődáshoz vló viszonyunknk is ugynz feltétele, mint írási megértő olvsásánk: mintegy priori feltételezi zt, hogy tudjunk Csontváry festői zsenilitásáról. Figyelmeztetőek Pilinszky Csontváry írásihoz fűzött sori: A hnytlás, kimerülés szomorú lkony ez már: rögeszmék kicsi-nyes éjszkáj, képek nélkül, világosság nélkül." (... )1)c mint festészete melléktermékei, mégis értékes dokumentumok, h nem is dnk kulcsot ritk művésziemberi titkánk közelebbi megértéséhez. Legfeljebb megerősítenek bbn hitünkben, mit képei olyn hlltln erővel sugllnk: hogy e ngy életmű szinte egyedül lelki összeszedettség, zseniális koncentráció csodáj". Á drámi most" tehát Csontváry tudthsdásos állpot, melyben z írónő megidézi és eljátsztj hősével ngy festő szellemi és lkotói kimerülésének, mgávl és világgl" szembeni küzdelmének fokoztit, nem kis mérték-ben néző megértő könnyzcskóit inge-telve. És még vlmi, mi kívülebbről vló rálátás lehetőségét jelenthetné: drámi kint", kívülről behlltszó tömegek jelenléte, Tnácsköztársság újfjt történelmi lehetőségének drámi ténye. Azonbn nemcsk Csontváry, már végképp víziób zárkózott festő, de mg z írónő sem tudott igzán mit kezdeni ezzel - kinti zörejek vgyis hngkulissz formájábn jelenlévő - ténnyel. A kint és bent tlálkozás csk egy lklomml relizálódik Ann, Csontváry nővére felvilágosító munkájánk eredményeként, ki festő vgyonát féltve próbálj őt cselekvésre bírni, de kezdeti fellángolás után festő dühödten veti el ezt történelmi-trtlmi lehetőséget is. A kinti zörejek közül is inkább melodrmtikus vonlt erő-sítő köznpi zjok érdekelték z írónőt: Csontváry mgáb zárult gondoltmenetét végül is csk szomszédok életének kisszerű", mindennpos zji irritálják: vécélehúzások, szeretkezés zji, kor-beli slágerek; ezek Csontváry elhivtottságérzetének kizökkentői, megzvrói drámábn. E hngeffektusok z utcáról behlltszó indulókkl ellenpontozv inkább Esterházy-sszociációkt keltenek: Zúg nép, lehúzták klozettot." Kiss Irén számár zonbn ez mérhetetlenül trgikus... Az elején zt írtm, hogy z írónő bátortlnul nyúlt nturlist drámtechnikához. Ez fls trtlmi következményekkel is járt: drámábn Csontváry emberi ngyság, jobb társdlom meglkotásábn mérhetetlenül bízó és fntikus hitében minden mást megtgdó ember szuggesztív

Abbn zonbn, hogy egészen átdj mgát figuránk, és főként hogy fiziki energiáját mindenestül kölcsöndj tébolyult festőnek, vn vlmi megnyerő. Szkácsi fitlos lendülete, természetes rugnyosság trtást d z lknk, és h nem is megrendítővé, de néhol elhihetővé teszi Csontváry fntikus hitének erejét. Áltlábn zonbn nem tesz többet, mint mit szerep dott íve megenged: z őrült mgtrtás végleges vriációit váltogtj. Kútvölgyi Erzsébet Ann villnásnyi szerepében nem tudott, nem is igen tudhtott újítni. Ezt z elődást mintegy húszn hozták létre színlp tnúság szerint. Mindzonáltl egyikük sem trtott mgát méltónk hhoz, hogy mesterségének címerét feltüntetve sját kézjegyével dicsekedjen. Vlószínű zonbn, hogy mindnnyin lelkesen támogtták, segítették z elődás létrejöttét. Vjon mi foghtt meg őket ebben vlódi problémákt elkerülő, zok elől szkizofréniáb menekülő színflhsogtásbn. Csontváry: Szkácsi Sándor (Iklády László felv.) bemuttás helyett csupán egy őrült szenvedéseinek és elhgytottságánk felmgsztosítását láthtjuk, z őrültség poteózisát, melyhez Pilinszky is csk nnyit tudott hozzáfűzni: Igen, ez már csk szomorú!" A vígszínházi elődás mocskot és szegénységet imitáló díszlete megnyerő: sárgásszürke ágynemű és flk, rozog vságy, kukoriccsutkák és lumínium edények precíz rendezetlenségben, korhdt pdlón írósztl, hsznált pemzlikkel ékítve, fogs, festőállvány, Csontváry felgöngyölt vászni, fekete vskályh, horpdt lvórok és nélkülözhetetlen Ferenc József-portré flon; mindez kellőképpen viszolyogttó hhoz, hogy hihető legyen. H e g y i d ő után mégis úgy érezzük, hogy megvlósítás némiképp túlnőtt célon, z Vígszínház ugyn nturlisztikus, mindzonáltl formi és trtlmi ngyvonlúságot előtérbe helyező játékmódjánk köszönhető, mely igencsk különbözik stúdiószínpd intim prólékosságot és sjátosn visszfogott hitelességet igénylő jellegétől. Grfitos ujjl tejfölben nylkodni lehet hogy őrültség, de egy cseppet sem szánlomkeltő. A mocskos" földre hányt svnyúkáposztát mjszolni még kkor is gusztustlnnk ht, h esetleg tudjuk, hogy színház díszleteit tisztán trtják. Többszörösen csorbát szenved á színpdi hitelesség, h ilyen testközelből kpjuk szupernturlist" megoldásokt. Épp z ellenkező htást szülik, mint hivtottk volnánk létrehozni: hmisnk, mesterkéltnek htnk, sjnáltunk előbb-utóbb színészre irányul, kit cspzottn látunk vergődni orrunk előtt mocskot imitáló díszlet-ben. Szkácsi Sándor lkításábn sok z érzelgős vonás, ő sem tudott ellenáll-ni melodrmtikus formálás igénytelenebb konvencióink. A pnszfl"-nál elmondott fájdlms fohász, mely z elődásnk csúcspontj, festő elhivtottságánk pedig mélypontj, és mely legtökéletesebben megírt és végiggondolt szituáció (Kiss Irénnek ezért néhány pillntért sok mindent meg lehet bocsátni), nem feltétlenül igényli hős önsjnáltb menekülő elérzékenyülését. Már csk zért sem, mert fohász után Csontváry mintegy öntudttl pnszt üzleti jánlttá szelídíti"; h vn ilyen, kkor ez z lk drámi erőssége. Áltlábn véve színész lkítás ngy váltásokr épül, ezekkel próbálj elhihetővé tenni festő végleges állpotát, de ettől lkítás inkább egysíkúvá válik. Dózs vgy z egészséges ember poteózis Székely János monodrámáj, D ó z s, melyet z író monológnk nevez öt képben két intermezzóvl, egyszerre társdlmi-történelmi helyzetjelentés 151 4 -ből és egy szikárn bensőséges költői jellemrjz, emberrc" Dózs György-ről, prsztvezérről. A történelmi keresztmetszet meggyőző, egyben elgondolkodttó : Székely szerint Mgyrország széthullás nem hhoz bizonyos misztikus évszámhoz kötődik, mely hivtlos nevén mohácsi vész"; z első képben Dózs mint egyszerű kton Nándor ltt zon tűnődik, hogy h egy országbn nincs egyetlen férfi ( pontosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy zsoldosokról vn szó), ki egy törökkel megvívn cst előtt, z z ország már nem egész", szétesett, hrc kimenetele pedig eleve eldöntetett. Ez tehát drámi kint", Dózs belső küzdelmeinek külső meghtározój, indíték. Megrothdt ez z ország" mondj Dózs, és ez lesz minden további tettének, Dózs György jellemfejlődésének, belső vívódásink kényszerű kiindulópontj. Székely szerint nem prsztfelkelés volt szükség-szerű következménye z úri terrornk, pontosbbn ez egyáltlán nem volt szükségszerű; szükségszerű tlán csk főurk együgyűsége, szűklátókörű önbizlm volt, mikor pápi prncsnk

engedelmeskedve, török veszélyt lig gynítv, meggondoltlnul összeverbuválták népet, zokt jobbágyokt, kik ugyncsk egyéni érdekből, z egyé-ni szbdság reményében válllták számukr sem nyilvánvló veszély megfékezését, török elleni hrcot. A drámából pránként, de nnál htározottbbn bontkozik ki egy igencsk pesszimisztikus kép korbeli Mgyrország társ-dlmi viszonyiról, mindez zzl célll, hogy ebből helyzetből értsük meg Dózs egyéni tettének, válllt és végigvitt vezérségnek drámi jelentőségét. Székely Dózsáj nem kiválsztott nép kiválsztott vezére. Ő népi sors mgányos képviselője, ki rábízott jobbágyoknk elsősorbn áldoztáért felelős, győzelemért nem: Kivált vezér vigyázzon mgár, / S vigyázzon kibe bizlmt vetettek, / Mert győzelmével csk szemernyit hsznál, i Míg kudrcávl ezernnyit árt." Dózs nem zért válllj jobbágyok vezetését, hogy zok célját, felszbdulást segítse - hiszen cél elérhetetlen, nép jövőtlen" - h-nem, hogy céltln pusztítás helyett szervezett hrccl irányíts nép vk dühét; tehát nem hrc kimenetele, hnem nnk morális végigvitele érdekli. Székelv János Dózsáj bszolút morális lény, ki küzdelem tisztságáért válll krisztusi meghurcolttást: Mivel ez sorsom, hát válllom." Vigyázz ngyon sorsod-r, Dózs György." Székely történelemszemléletével lehet vittkozni. Az portré zonbn, melyet Dózsáról fest, nnyir bensőségesen emberi, ugynkkor szikárn, tömören végiggondolt, következetes, hogy vitthttlnul egyike legszebb, legközvetlenebbül átélhető portréknk, melyeket mgyr történelmi személyiségekről mintázott mgyr irodlom. Kosztolányi zt írj 1906-bn mgyr történelmi drámák hőstípusiról: Látjuk kőbe frgv, színekbe és tentáb mártv, színész húsmédiumáb gyömöszölve Hunydi Jánost, Rákóczit, koronás királyokt, s zt érezzük, hogy minden csiszoltság, színhrmóni, erőlködés és színflhsogtás ellenére mégsem élnek, mert csk történelem viszonyábn, tudomány szisztémájábn jelennek meg előttünk, s csk zt értetik meg, hogy mit jelentettek egy korbn egy-egy eseményhez vgy jellemhez viszonyítv, s nem hogy kicsodák hozzánk vló emberi és költői vontkozásbn." Az, hogy Dózs mit válllt prsztháborúbn, mindenki számár ismert, köztudott; hogyn lett z egyszerű zsoldos ktonából páp áltl felszentelt vezére keresztesháborúnk, mjd röviddel ezután prsztok válsztott vezére, prsztkirály", hogy pünkösdi királyság z urk áltl szépen" kigylt tüzes trónon tetőződjék be. Dózs kegyetlen koronázási miséje" z örök népi sors kifejezője lett, hogy zt Székely Dózsáj is megjósolj". Épp ezért nem kis merészség kellett hhoz, hogy z író z örök, robusztus jelképből átélhető emberi sorsot mintázzon. Az író-szobrász kizárólgos eszköze ehhez z költői nyelv, mely klsszikus időmértékes verselés és tömör, blldisztikus népi kifejezésmód sjátos ötvözete. Dózs György jelleme beszédmódjábn jelenik meg: hogyn beszél, z z ő egyedülvló emberi rcképe. Milyen ez versben fognt jellem, székely Dózs György "emberrc"? Tlán egyik legfontosbb nyelvi-jellembeli tuljdonság székely szűkszvúságbn megnyilvánuló lekerekítettség, tömör megfoglmzás, gondoltok htározott, tőmondtokbn történő lezárás. A verslábk időmértékes-jmbikus lüktetése, mely egyszerre teszi dllmossá és zkltottá monológokt", állndón megtörik mgyr hngsúlyozás és gondoltiság értelmező ritmikáján. A lenyugvó szó- és mondtvégek, melyek egyben gondolti lezárások is, mindvégig ellene játsznk ennek dllmosságnk, sokszor félbemrdásr kényszerítik vers ritmusát. Ezzel egy-részt drámiságot, zkltottságot, küzdelmet érzékeltetnek mát önmgukbn Dózs: Csíkos Gábor (MTI-foto - llovszky Bél felv.) is, másrészt mgyr hngsúlyok tömör, feszült urlm és gondoltok állndó, hirtelen lezárulás hős biztonságát, urlmát, szikárn következetes gondoltmenetét érzékeltetik verselés dllmos, székelyes lüktetése felett: Derék bor ez. Szerettem ezt bort. / Vjon kié? Nyilván z is szerette." A htározottságot, következetességet érzékelteti jelzők gyér szám; Székely drámi beszédhez illően nem lefest, nem zt muttj meg, hogy milyen helyzet kívülről, hnem ngyon sűrítetten, z állítmányok és lnyok hlmozásávl, mely mozglmsságot is eredményez, zt mondj ki, hogy mi vn, mi z egyértelmű, megkerülhetetlen helyzet. A sűrítés és tömörítés hsonlón fontos eszköze drámi beszéd, z önmgávl és másokkl folyttott dilóg, mely kérdésekben és fel-kiáltásokbn foglmzódik meg. Dózs soh nincs egyedül. Székely népvezér mgányosságánk érzetét zzl is fokozz bennünk, hogy hős másoknk feltett kérdéseire soh nem kp válszt, csk sját következetesen végigvitt gondoltmenetében, belső dilógusok érvényességében bízht és bízik. (Ettől kp monodrámi form külön jelentőséget.) Ebben lelhető fel hős jellemének kulcs: sját gondoltmenetében, morális érvelésében vló megdönthetetlen bizonyosság, mely ttól szélesül kozmikus mgánnyá, egyben trgikus ngysággá, hogy eredete másokkl vló dilógus felismert lehetetlenségében és külső körülmények tisztáztlnságábn vn. Dózs belső küzdelme nem más, mint küldetésének célját gondolti követke-

zetességgel megrgdni kró, de külső ziláltsággl, káosszl mit kezdeni nem tudó egészséges gondolkodású, cselekvő ember hrc végső bizonyosság megszerzéséért. Mint egyszerű embert ez bizonyosság nem érdekli, csupán belső morális késztetésből válllj török elleni párbjt, mint vezér zonbn nem bújht el ezek elől kérdések elől és nem is kr. Amint sját sors többiek pró sorsánk egyetlen ngy sors lesz, már nem lehet elegendő érv számár morális válsztás egyéni ngyság, mely dicső bukást is megengedi". A vezér bukás mindenképpen erkölcstelen, mert másokt is pusztulásb tszít. Cskhogy Dózs számár győzelem is erkölcstelen, mivel nem ismert hrc célj, közös eszme, melyre felépíthetnének leglább egy jobb pokolt". Így külső kényszer és belső vezéreltetés között megoldhttln ellentét feszül. Ennek kettőnek végleges és ktrtikus szét-válás trónuson következik be, hol hős újból csk mgáért lesz felelős, mg egyéni hrcát vívj meg újr: Ngyon vigyázz, Az elmúlt vihrbn / Sok minden volt, mi sosem állott rjtd, Egyéb sok minden nemcsk rjtd állott, / De ez most már csk rjtd áll." Dózs életének morális teljességéhez, melyre nnyir vágyott, tüzes trón z utolsó láncszem. A trónon Dózs újból egyéni győzelmet rt, itt már újr dicsőség lehet bukás", megkínztás áltli hlál, krisztusi mgány végső betetőződése, mely ez esetben nem fogllj mgábn megváltás lehetőségét többiek számár. Dózs hrc fájdlomml egyéni hrc és személyes megváltás, de tlán ettől becsületes és következetes válllás. Csíkos Gábor mgyr színpdon ritkán tpsztlhtó szuggesztivitássl jeleníti meg Dózs lkját. Láthtón minden porcikájávl érzi jellemet. Nem könnyű megbirkózni ezzel verses, rchizáló szöveggel, nem zért, mert nehezen mondhtó, ellenkezőleg, túl könnyen mondhtó, szvlhtó". Csíkos egész jelenlétét felkínálj szöveg-nek, puritán egyszerűséggel, visszfogottn mondj ki szikár, következetes gondoltokt. Nem illusztrálj z elmondottkt, hnem Dózsávl együtt" gondolj végig, követi meditálv, szüli mondtokt. Arr készteti nézőt, hogy ő is gondolj végig ezeket feszített drámi helyzetekben kényszerűen fel-merülő kérdéseket, morális kételyeket. Pátosz nélkül játszik és beszél, érezhetően rr kíváncsi, mennyire képes ez z lk önmgábn, pusztán érvei, érveinek szépsége, morális töltése, szvink népi színessége és őszintesége áltl htni. Csíkos legfontosbb eszköze mg szóés mondtformálás, verses beszéd természetes költői hsznált, melytől némiképp - és értelemszerűen - különbözik két rímes intermezzo elődásánk stilizáltbb, egyben brvúros elődásmódj. Ezek közül is legszuggesztívebb Mitruj pjánk holtteste felett elmondottelkántált sirtó. Előre-hátr hjlongó monoton mozgássl kísérve zonos ritmusbn, de egyre feszültebb hngsúlyokkl, emelkedő hngon, fojtott dühtől torkából szinte kínnl ki-préselődő szvkkl sirtj el z urk áltl kegyetlenül felkoncolt prsztot. Ennek z emberfeletti problémákkl küzdő, egy tömbből frgott krkter-nek fontos kiegészítője színész - htlms, öblös vstrónus ( díszlet) áltl hngsúlyozottn - szikár, csontos, sovány lkj. A törékeny emberi test látvány emberi dimenziókt d tettek súlyosságától és z emberi erőt túlszárnylni követelő gondoltiságtól terhes verssoroknk. A mozgáskompozíció igen szerény, de nnál kifejezőbb (rendező Sík Ferenc). Ahol szükség vn rá, érzékletesen fejezi ki hős viszonyát többiekhez", - szintén színész mozgás áltl megjelenített külvilághoz. Ilyen például püspökkel vló vit kezdete, mikor z éppen csk vezérré lett Dózsánk z egyházi tekintélyhez fűződő kettős viszonyát zzl érzékelteti színész, hogy subáját melléhez szorítv, kicsit meghjolv, ösztönös lázttl közelít pphoz, mjd néhány pillnt múlv egy lig észrevehető kiegyenesedéssel érzékelteti püspök érveinek hmis, tekintélyt nem érdemlő voltát. Az ösztönös meghunyászkodás természetes módon d helyet z öntudtos, erkölcsi hitében megrendíthetetlen ember fölényének. Ugynilyen meggyőző, természetes kifejezője szöveg demokrtikus szellemének Csíkos körszerű mozgás láthttln jobbágyok között ceglédi beszéd elmondáskor, testközelben" elődott beszéde-beszélgetése, z néhány mozdult, mely közvetlen bráti meggyőzés ktusánk jele. Nem szónoklt ez, h-nem nyílt vit tekintetekkel; Dózs jobbágyok láthttln" szeméből várj, reméli meglátni cél helyességé-nek bizonyosságát. A trónjelenet is h sonló egyszerűséggel vált megrendítő pssióvá színészi játék visszfogottságánk és kitűnő fényeffektusoknk köszönhetően. A díszlet stilizált kidolgozás és kihsználás külön értékelést érdemel (tervező Neogrády Antl). A díszlet első látásr egy htlms vstrónus. Elöl fémvászonnl borított lsó rész emelkedik egy óriás ngyságánk megfelelő ülőrésszel", melynek közepe egy rugnyos dívány jellegű térség. Emögött fémszerkezetekből megkomponált üreges kiképzésű háttér láthtó egy újbb megemelt, kisebb térség flként, melyen hol fémes trón cikckkos felülete-támláj bontkozik ki, hol prsztok sánci tűnnek elő helyszíneknek megfelelően világítási effektusok eredményeként. Csíkos úgy játssz be ezt stilizált teret, hogy Dózsábn működő htlmi, illetve erkölcsi vontkozások is érzékelhetőek legyenek. Először ngy tróndíszlet előtt jelenik meg, hogy versszkon-ként egyre feljebb hágv idézze meg Dózs székely szellemét. A püspökkel folyttott vit legmgsbb térbeli szinten történik, míg ceglédi beszédet z ltt lévő közösségi térszinten mondj el, melyen törökkel is vívott. Az utolsó képben Csíkos ismét legfelső szintre emelkedik - most már végleg -, érzékel-tetve trónuson vívott emberi hrc kozmikus mgányát és egyben hős erkölcsi felülemelkedését. A veszprémi elődás következetesen végiggondolt látványbn és színészi játékbn egyránt. Annk Dózsánk emberi ngyságávl szembesít, ki emberi mértékét hjlndó volt lávetni élete árán is egy érvényesebb erkölcsi prncsnk, úgy gondolván végig hrc történelmi lehetőségét, mint z ember önmegvlósulásánk egyetemes lehetőségét. Számár z önmegvlósítás egyetemességének lehetőségén múlik minden. Nincs közös cél, csk közös pnsz. Ebből közös pnszból nőtt ki vezér, hogy önmegvlósulás krisztusi megkínztásivl népi sors örök jelképe és többiek számár örök emberi péld legyen. Kiss Irén: Csontváry (Vígszínház) Rendező: Vlló Péter. Szereplők: Szkácsi Sándor, Kútvölgyi Erzsébet. Székely János: Dózs (veszprémi Petőfi Színház) Zene: Simon Zoltán. Tervező: Neogrády Antl. Rendező: Sík Ferenc m. v. Szereplő: Csíkos Gábor.

SCHULCZ KATALIN Trgédi-muszter Az ember trgédiáj Szegedi Szbdtéri Játékokon Mdách drámi költeménye védett mű: különleges státus éppen bbn áll, hogy nem-érinteni nem lehet. Bár meg-születése ót szkdtlnul filológii, történetfilozófii viták kvrognk körülötte, heves cstározások folynk színpdr termettségéről, illetve elődásr vló lklmtlnságáról, tény, hogy pontosn száz éve próbálják színházink tiszteletre méltó elszántsággl élménnyé eleveníteni Mdách heroikus töprengéseit. Ezenközben szinte észrevétlenül válik színpd klsszikusává könyvben otthonos költői bölcselet. Hlmozottn hátrányos helyzetben vn tehát rendező, mikor Trgédiához nyúl. Tudj jól, hogy z olvsás egyszemélyes klndját nem pótolhtj lehető legsikeresebb színpdi megvlósítás sem. Így ztán eleve kihívj mg ellen fogd-ttás méltánytlnságát. Vámos László nem először teszi ezt, feltehetően nem is utoljár. A mostni felújítás ősszel Nemzeti Színházb kerül, éppen ezért érdemes elgondolkozni rjt, hogy Szegeden három lklomml bemuttott változt újdonság - mindeddig legteljesebb terjedelem színre vitele - nem szorul-e idő- és koncentrácíómentő változttásr.. Törülj bátrbbn... ", bizttt levelében Mdách Arny Jánost, kit művének bíráló jvításár kért, s kinek tpintt csupán stiláris finomságok észrevételezésére korlátozt beleszólását. Arny helyzetét zonbn ligh lehet összehsonlítni huszdik százdi színpdr állítóévl, s nem felelősségének súly okán, hnem dolgánk eltérő volt mitt. Az Arnynk szóló meghtlmzás z eredeti lkotás eredeti változtát illette; Arny módosítási nem hordozhtták mgukbn személyiségét, ízlését, hiszen nevét sem dt kollegiális bevtkozáshoz. Kötötték kortársviszony létező és vélt törvényei is. A mi rendező ezzel szemben deklrál-tn új minőséget hoz létre, sját szemléletével, nevével jelezve elsőségét másodlgosságbn (z eredeti nem-drámához mint munkáj lpnygához képesti másodlgosságbn, melynek birtok- Tóth Év és Bubik István szegedi Trgédi-elődásból ( MT I - f o t o) b vételével, átírásávl" viszont elsőséget élvez). A terhe nem kisebb, mint z egykorú igzítóé, legfeljebb kevésbé mrd nyom, lévén tünékeny műfj z övé. Amit z kkori kortársiság bukttóink elkerülésén megspórolt, z bőségesen visszkéredzkedik színház kortársiságánk nem csekély etiki feldványábn, kétfrontos hűségben. A méltánytlnság pedig éppen itt történik: z eredmény csk z egyik hűség, mostni szemszögéből mérettetik meg. Vámos László pontossághoz rgszkodik leginkább. Tiszteletdás ez műnek. Cskhogy reprezenttív, mrdéktln ideidézés, z óriási erőbedobássl létrehozott Trgédi-gépezet hűség cspdájánk tetszik. Szó szerint értelmezett hűségről vn tehát szó, s így esik meg, hogy rádásként pompázó tállás közben elsikkd z élmény. A roppnt szövegdghoz mért bőséges látvány fársztó. A második rész közepe táján felébred néző rossz tnuló"lelkiismerete, s ktrzis esedékes elemei helyett inkább vlmiféle bűntudtot érez: színpdon keményen dolgoznk, kiteszik érte lelküket, ő meg időnként lóg", körülbelül flnsztertől nem képes egyenletesen összpontosítni játékr. H ez így vn, kkor viszont z osztályfőnöke kíséretében színházb látogtó igzi rossz (vgy jó) tnuló még kevésbé fog türelmet tnúsítni mjd kőszínházbn. A játékidő több mint négy ór, jóféle feszültség pedig nem trt ki végig. Pedig látványbn nincs hiány. Csányi Árpád díszlete ferdén forgt-htó (föld)gömbszelet: egyszerre ngyszbású és szerény, fenyegető és hjlékot kínáló. Kitűnő háttere változó színeknek. Éppen működőképessége emeli ki z elődás hosszdlmsságát. A gyors váltások technikilg ily módon megtámogtott ígéretességéhez képest mguk színek lergdnk", lehetséges tnulságok többször és lssbbn hirdettetnek ki. Bizonygtássá válik még bizonyításr sem szoruló. A rómi színben dlr fkdó Hippi musiclbetétje záltl válik sját terjedelménél hosszbbá, hogy z elődás egészétől idegen hngzásvilágot képvisel, s továbbr is elszigetelt mrd, minthogy több hsonló nem követi. Nem voln érdektelen már meglevő operán kívül egy könnyűzenés" változtot is készíteni Trgédiából - zsúfoltság hsznár lehetne egy rockoperánk de jelen prózi elődáson belül szerényebb ének szóllhtott voln meg. A tömeg is látvány része természetesen. Széttrtó mozgásokból komponált csüggeteg revüjük mindig vlmivel tovább trt, mind meddig figyelemkeltő voln. Vágó Nelly kosztümjei dekortívk, mondhtni túlságosn is ki vnnk tlálv", eltekintve z Ádám- illetve Év-kosztümtől, mely h-

gyományosnk kifejezetten csúny, korszerűnek viszont nem nevezhető. A szép színű kvlkádból meglepetésszerűen kiváló melléklkok levegőbe vesző hngjukkl kissé mgukr hgytottnk tűnnek: minth tévedésből kerültek voln elénk (meglehet, éppen terepszínűvé váló trk öltözet is teszi), máskor pedig mint londoni szín cigány-sszony hrsányságukkl rossz irányb terelik tekintetet. A flnszter ggstyánjánk monoton rikácsolás - noh Kézdy György jóvoltából minden szót érteni lehet elmozdítj z rányokt: semtikus pokol érdemes foglyink dcolás elenyészik vele szemben - hng-erő szempontjából. A beszéd egyébként többszörösen is lényeges eleme z elődásnk. Azért is, mert szbd tér követelményei elsőrendűen érintik, s zért is, mert főszereplők jóformán végigbeszélik drbot. Teljesítményüket jócskán befolyásolj tehát ebbeli képességük. Ádám: Bubik István. Nem merészségnek, hnem egyértelműen jó válsztásnk tetszik főszerep ráosztás. Fitlság nem tpsztlthiányt, hnem Ádámhoz illő tpsztlási kedvet sugároz. Friss, gynútln fmulus Lucifernek, világnk és álmink. Az, hogy niv mohóságát nem duzzsztj teátrálissá, korántsem fogytékosság. Cslódásink fitlosság bbn nyilvánul meg, hogy újbóli nekilendüléseiben nem nnyir remény, mint inkább kíváncsiság és türelmetlenség hjtj. De végül is remény egy színe kíváncsiságnk, következésképp Bubik nem másítj meg lényeget, csupán sllngtln természetességgel éli végig. Kivételes z állóképessége, mellyel némán ülő nézőket is ki-merítő elődást egyenletes fiziki erővel szinten trtj, soh nem feledkezve meg tiszt beszédről. Szövegmondásábn köznpi lejtést követi (bizonyár lesz, ki ezt mjd felrój), biztosítv egyszersmind tűnődés pillntábn születő gondolt hitelét. Mivel ez képesség színházszerte rendkívülivé kezd kivételesedni, érdemes felfigyelni rá. Bubik István mindenesetre beváltott ígéret, hogy mondni szokták. Blky Géz nnyivl teátrálisbb Lucifer csk, mennyivel szerepe szerint nnk kell lennie. Kellően romlott és elegáns, életveszélyesen lttomos és ngyvonlú, erőszkos, ktív és mozdíthttln. Összefont krrl sszisztál Ádám cslódásihoz, gúnyos mosollyl várj ki vlhányszor igzolódását. Legelső megszóllás: feleselése z Úrrl túlságosn modorosr stilizált, továbbikbn viszont példszerűen tlál rá személyére szbott intonációr. Az egyes színeknek megfelelő álruhábn elvegyülő lknk vlóbn krizmtikus ereje vn. A rossz s nemesnek m csodás kevercséből sjnos keveset mutt fel Tóth Év Éváj. A prági szín sszonyánk nőies álnokságáb visz csk életet. Igz, z oddás árnylti kevésbé hálásk. Az Úr hngj: Sinkovits Imre szép szövegmondását Úr-szerűre formálj. Behozhttln előnye többi szereplőhöz képest - ezzel nem kisebbedik érdeme -, hogy stúdiókörülmények között kedvezőbbek beszéd feltételei, mint szbdtéren. Nem véletlenül esik ennyi szó beszédről. A már említett, lig teljesíthető speciális követelményeken túl elsősorbn zért, mivel Mdách egyszerre ptetikus és közvetlen mondti z elmondás áltl érvényesülnek színpdon. H már éppen teljesség ostromlás okán - le kell mondnunk vrázsltról, kkor jvíthttln nézői hedonizmusnk költészet mrd kárpótlás-ként. A többi csk irodlom. (A7 ember trgédiájánk Nemzeti színházi bemuttóját későbbiekben külön mélttjuk.) Mdách Imre: A z ember trgédiáj (Szegedi Szbdtéri Játékok) Díszlet: Csányi Árpád. Jelmez: Vágó Nelly. Mozgástervező: Dölle Zsolt. Zenei összeállítás: Simon Zoltán. Rendező: Vámos László. Szereplők: Sinkovits Imre, Bubik István, Tóth Év, Blky Géz, Brnyi László, Brt Mári, Bognár Zsolt, Bősze György, Czibulás Péter, Csák György, Herczeg Zsolt, Gémesi Imre, Hetényi Pál, Ivánk Csb, Izsóf Vilmos, Kton János, Kézdy György, Kovács Adél, Krsznói Klári, Mrosi Károly, Mrsek Gbi, Melis Gábor, Ngy Zoltán, Ppdimitriu Athin, Pápi Erzsi, Pregitzer Fruzsin, Rubold Ödön, Antl Olg f. h., Fzeks Zsuzs f. h., Funter Frigyes f. h., Hirtling István f. h., Jnisch Év f. h., Juhász Róz f. h., Kerekes László f. h., Kolos István f. h., Mácsi Pál f. h., Mészáros Károly f. h. FORRAY KATALIN Kóbor teátristák A Liliomfi z Agri Játékszínben 1849-ben nem sok tém közül válszthtott z mgyr színműíró, ki művét hmrosn színpdon kívánt viszontlátni. Történelmi példázt természetesen szób sem jöhetett, így meglehetősen nehéz volt megtlálni zt témát, mi egyszerre árttln és szórkozttó - zz bemutthtó -, ugynkkor rejt mgábn vlmi félreérthetetlenül buzdítót, vlmit, mi még képes csorbíttlnul mgábn őrizni nemzeti vonásokt. Szigligeti Ede kényszerűen sírv vigdó korábn pontosn érezte ennek sokrétű igénynek szükségességét, s bár 1845-ben már fogllkozott vele, ismét vándorszínészet felé fordult. Annál is inkább, mert ez nemcsk kitűnő lp-nygnk látszott nemzeti érzés ébren-trtásár, hnem számár legbensőbb, legngyobb szenvedélyt jelentette. Rá-dásul z új vígjáték lpötletét sját életéből merítette: neki is, mint főhősének le kellett mondni eredeti nevéről, hogy színi pály kétes dicsőségével ne árnyékolj be csládj jó hírét. Így lett Szthmáryból Szigligeti, Szilviból Liliomfi. A dlés táncbetétekkel bőségesen teletűzdelt vígjáték htlms sikert rtott 1849. december 21-én, s bár jelentős változttásokkl, zót is leggykrbbn játszott drbj Szigligetinek. Idén z Agri Játékszín sjátos - régi mgyr drámákt felelevenítő profilját színesítette Simon István átdolgozásábn, Mrton László rendezésében Líceum udvrán. Vlójábn sokkl egységesebb és egyben bonyolultbb Szigligeti Ede Liliomf ij, mint hogy z színházi emlékezetünkben és köztudtunkbn él. Ennek vlószínűleg z z ok, hogy már kor-társk s később elsősorbn z irodlmárok különféle cselekményszálk mesterien bonyolított rendszerének trtották drbot. Említettek szerelmi történetet, kiemelve ennek bohózti hgyományit, fellelték népszínművek jellegzetes ismérveit, és nemzedéki ellen-tét mögé bújttott társdlmi drámát, hngsúlyozták szerző életére vontkozó személyes utlásokt, vgyis sok mindent, miről Liliomfi kpcsán érdemes

elgondolkodni, csk éppen ezeknek motívumoknk z összefogój, lényeg mrdt háttérben: mg színészet. Csk színészet elsődlegességének szemszögéből érdemes szemügyre venni ezt cselekményt, ezeket helyzeteket, ezeket jellemeket, tehát z egész drbot és z elődást. Az szövegértelmezés, mely csupán ürügynek tekinti Szigligetinél meghtározó vándorszínészi létet", lemond egy következetes, komolyn elgondolkodttó és stílusábn, mondnivlójábn egységes elődás létrehozásáról. Mert cselekményt ugyn össze-fogj főhős személye, de nem nyújt többet multságos helyzetek egymásutánjánál, h z egyes jelenetekben nem tér vissz egy központi gondolt. Az eredetileg három felvonásos drb vezérmotívumánk nem elegendő vándorszínész Liliomfi klndos története kedvese kezének elnyeréséig, még kkor sem, h Szigligeti gondoskodott kitűnő krkterszerepekről, gyorsn változó eseményekről, bohózti kellékekről. Drb-ját pergő ritmusúr hngszerelve helyzeteket kínált főszereplőnek, kinek nem Liliomfit kell bemuttni külön-féle szituációkbn, hnem vándorszínészt kell eljátszni, ki vártln körülmények közé kerülve improvizál. (Ugynezt teszi kicsiben", zz egy jelenetnyi terjedelemben színésztárs Szellemfi is, zzl különbséggel, hogy ő kevésbé tehetséges, külsőségekre hgytkozó ripcsot formálj.) Jelenetről jelenetre más Liliomfi lép színre. Először reá szemet vető Kmill kissszony éberségét kijátszv kell szerelmet vllni imádott Mriskájánk, egy tipikusn vígjátéki helyzet-ben lévő hősszerelmes szerepkörében, mjd régi hódolój és jószívű hitelezője, Gyuri segédletével, hol pimsz ngyvárosi hozományvdászt, hol szertelen pincért játszik el, biztos fellépéssel, teljes átéléssel, minth egy merőben új figurát kellene megelevenítenie. S miközben zjlik folytonos átváltozás, Szigligeti szélesíti, tágítj vándorszínészek életé-nek jellemzését, de csk észrevétlenül mesélve mindennpjikról. Végül is ez egy játék játékbn, de z elv következetes megvlósítás nem olyn egyszerűen kivihető, mint z z első pillntr látszik. Tetszetős elképzelést sugll - Mrton László rendezésében - z elődás nyitóképe. Vándorkomédiások érkeznek, s ötletesen, gyorsn, szemmel láthtó rutinnl és természetességgel fognk hozzá, hogy z ekhós szekerekkel hozott egyszerű bútorokból, festett, rjzolt függönyökből élethű szobbelsőt lkítsnk ki, miközben sietve öltik mgukr jelmezüket. Mozglms, látványos kezdet, mi htásosn emeli meg Szigligeti szövegének kóbor teátristákr utló mondtit, de ez z ötlet következetes folyttás nélkül mrd. Imittmott egy-egy kiszólás vgy egy rövid némjátékbetét erejéig felbukkn, de szervesen nem illeszkedik z elődás menetébe. S z egész produkciór z jellemző elsősorbn, hogy nincsen következetesen végigvitt koncepciój, hcsk színészek egyéni ízlésétől függő, szbd játékát nem tekintjük nnk. Míg nézőtéren ül közönség, ddig többnyire szórkozik, hiszen rendező csup olyn színészt kért fel szerepekre, ki leköti néző figyelmét, de Líceum udvrát elhgyv színészi játékon túl más emlékezetest nehezen idéz fel. Ez Liliomfi-elődás kiállítás igényességével mrd meg z emlékezetben, mi csöppet sem elhnygolhtó, de mindenképpen másodlgos mondnivló érvényre jutttás mögött. A ponttln értelmezés eredményeként megbicsklik z egész elődás, és felvonásoktól függetlenül két részre szkd. Az egyikben Liliomfit lkító színész jutlomjáték zjlik (tehát ngyjából lelepleződésig trt), mjd következik egy rövid jelenet, melyben z előbbieknek szinte homlok- egyenest ellentmondv, Liliomfi színészmesterséget válsztj ngybátyj felkínált kényelmes jólét helyett. Szigligeti Ede még más befejezést trtott reálisnk: nál színész kompromisszumot köt, békés jólét és Mriskájánk keze reményében lemond színészetről. Ezen megoldáson szinte minden átdolgozó változttott, s bbn z esetben nem is ok nélkül, h szöveget egy olyn elődás szolgáltáb kívánt állítni, mely z elejétől végéig egy elhivtott, tudtos, célrtörő Liliomfi életéből rgd ki néhány epizódot. A Simon István-féle átirt - mely kiemelkedően legjobb z eddigiek között - olyn elődásbn él igzán, mely egyértelművé, kizárólgossá teszi Liliomfi döntését, háttfordítását vgyon dt biztonság-nk. Egerben z utolsó pillntokig nem biztos, hogy Liliomfi nem jólétet válsztj-e, ugynis néző számár nem világos, mik közül válsztht, miért mond le vgyonról. A vándorszínészség mint mesterség és mint életform nem kpott hngsúlyt, így zután nem is lehetett meggyőző színész döntése. (Felmerül z kérdés is, vjon érdemes-e megváltozttni kkor egy klsszikus mű befejezését, h nem nnk szellemében lkul ki rendezői koncepció.) ll z egész elődás nem is, több részlete emlékezetes mrdt. Rudolf Péter és Szerémy Zoltán kmszosr hng- Csákányi Eszter és Rudolf Péter Liliomfibn (Agri Játékszín) (MTI-foto - llovszky Bél felv.)

szerelte át Liliomfi és Szellemfi lkját, mi frissebb, szeleburdibb játékfelfogást eredményezett, s mi egyáltlán nem távoli mű bohózti lphngjától. Rudolf Péter egyenetlenül oldott ugyn meg feldtát, kiváltképp túljátszott pincérjeleneteket, de z elődás legszebb pillntit is neki köszönhetjük, Miklósy Györggyel (idősebb Swrtz) közös jelenetében. Rudolf Péter olyn meggyőzően gitálj z idősebb Swrtzot, hogy szinte mind ketten elhiszik: p és fi áll egymássl szemben. A hipnózis pillntibn tlán megszületik z igzi, színész Liliomfi, kit kezdetben leglább nnyir meglep játékánk" ereje, mint prtnerét. Szerémy Zoltán olyn tehetséges, hogy már bátrn játszht egészen rossz ripcsokt is. Szellemfije - tláló krikírozáson kívül - szeretetreméltó ügyefogyottságávl rtott sikert. Kolti Róbert z egyedüli társultbn, ki egy pillntr sem zökkent ki prólékosn megteremtett figurájából, Kányi fogdósként z ostobság, z úrhtnámság, számító rvszság különösen tláló példányát muttt be. Kmill vénkissszony szerepében Csákányi Eszter nemcsk hirtelen váltásivl, mozgásánk jellemző erejével kitű-nő, hnem zzl is, hogy egyedül ő énekel tisztán és kifejezően. Pp Ver és Gáspár Sándor (Erzsi és Gyuri) eszményi párt tudnk időnként eljátszni, kár, hogy Pp Ver néh tájszólást erőltet. H már Liliomfi elkerülhetetlen sors megzenésítés, mindenképpen ngyobb gondot kellett voln fordítni z énekszámok betnítttásár, megfelelő hngosításr és dlok játékb illesztésére. A könnyen mozgthtó és szellemes díszleteken (Fehér Miklós munkáj) és szereplők egyéniségéhez lklmzkodó jelmezeken (Jánoskúti Márt tervei) kívül mrdéktlnul senki és semmi nem elégítette ki zt várkozást, melyet nyitókép sugllt közönségnek. Szigligeti Ede: Liliomfi (Agri Játékszín) Átdolgozt: Simon István. Zene és vers: Aldobolyi Ngy György. Szcenikus: Éberwein Róbert. Díszlet: Fehér Miklós. Jelmez: Jánoskúti Márt. Koreográfus: Gesler György. Rendező: Mrton László. Szereplők: Szombthy Gyul, Csákányi Eszter, Eszenyi Enikő, Rudolf Péter, Szerémy Zoltán, Kolti Róbert, Pp Ver, Gáspár Sándor, Miklósy György, Méhes László. VINKÓ JÓZSEF Szénillt és műtehén Tóth Ede népszínművéről Két dátumot szokták népszínművel kpcsoltbn emlegetni. Az első 1843. november 27., z új műfj születés-npj. Ezen npon muttták be Szigligeti Ede Szökött ktonáját. A második 1875. jnuár 15., mikor is Nemzeti Színház színpdán didlt rtott putnoki gylogszínész, Tóth Ede pályműve, A flu rossz. Ezt npot sokn úgy emlegetik, mint legtipikusbb mgyr műfj" újjászületésének npját. A két dátum között népszínmű teljes története, Tóth József, Feleky Miklós, Szigeti József, Vhot Imre, később Csepreghy Ferenc flusi vígjátéki, prsztoperettjei", hogy Kárpáti Aurél enyhe lenézéssel 1928-bn népszínművet elnevezi. A Szökött kton utóélete, jóllehet bemuttáskor példátln sikerszériát ért meg, főleg huszdik százdbn eléggé szegényes. Nem így A flu rosszáé. A dliás szolglegény érzelmes történetét szinte z egész országbn eljátszották, elő-dták németül ( Der Dorflump"), finnül ( Kilän Heittiö"), sőt szerbül és oroszul is, felújították többek között Csortos Gyulávl, Kiss Ferenccel, Apáthi Imrével címszerepben. Még egy modern elődásáról is számot dhtunk, 1965-ben Tháli Színház támsztott föl - Örkény István változtábn -, hogy nyílt színen megölje. Ez z elődás ugynis nem népszínmű-elődás volt, hnem pmflet népszínmű ellen, molyn stíluspródi, melyben rendező nyílt színen vitázott mi Néző el-lenvetéseivel, drmturgii ggályivl, s népszínművet helyett, hogy mg hgyományi szerint elődt voln, meg-kísérelte nevetségessé tenni. Kzimir Károly, z elődás rendezője nyilván érezte, hogy régi típusú népszínmű-nek már semmiféle stílushgyomány nem él, ehhez műfjhoz már nincsenek színészek, s népszínmű nivságin - hogy Ady Endre írt - mosolyogni nem tudunk", hzugsági viszont bántnk bennünket". Fentiekből is kiderül (de így volt ez már z 1921-es vígszínházbeli és z 1938-s nemzeti színházi felújítás eseté- ben is), hogy nnk, ki npjinkbn népszínművet állít színpdr, szembe kell néznie z lpvető dilemmávl: vgy komolyn veszi ezt vlóságtól enyhén szólv elrugszkodott idelizált prsztidillt, és kkor hmvs nivság könnyen bárgyú nevetségességgé változht, vgy eleve persziflált népszínműjátszásr dj fejét, s kkor nem kerülheti el stíluspródiát. Az első út jóllehet izglms kísérletnek tűnhet gykorltilg érdektelen elődást szülne, hiszen egyrészt népszínmű hihetetlen drmturgii-szerkezeti gyengeségeit már kortársk szemében is lig-lig fedte el demokrtikus eszme és nemzeti érzés kinyiltkozttás fölötti bódult, másrészt, mint erre már céloztunk, népszínműjátszásnk m nincsenek Blh Lujzái és Ujházi Edéi, népszín-mű stílushgyomány kihlt. A másik út, pródi pedig könnyen eltorzítj még népszínmű mrdék értelmét is, s krtlnul is műfj kicsúfolását eredményezheti. Érezte ezt z ellentmondást z Eger-vári Esték elődásánk rendezője, Hlsi Imre is, ám (h értelmezésem nem csl) ő úgy vélte, hogy két véglet összebékíthető. E rendezői célkitűzés szerint létre kell hozni egy eredeti népszínmű-elődást betoldások, drmturgii operációk, pródielemek nélkül, vlhogy úgy, hogy 1876-bn Népszínházbn tették, s z elődás z eltelt történelmi idő, társdlmi változások kegyetlen törvénye szerint úgyis idézőjelbe kerül, s mi néző kicsemegézheti humorosprodisztikus jeleneteket önmgától, mint húslevesből velőscsontot. Mindez meg is történhetett voln (hiszen feydeu-i lpszbály, hogy legképtelenebb jeleneteket kell legvdbb komolysággl és fegyelemmel elődni, hogy htásuk kcgttó legyen, s mi frnci bohóztíró drbjir igz, helytálló népszínműre is, mivel ezt műfjt sokn vudeville prszti korcsánk tekintik), cskhogy ehhez rendezői felfogáshoz mgbiztos színészvezetés, következetes és egységes játékstílus, kitűnő stílusérzék kell. Ehhez nem elég néhány rendezői-díszlettervezői ötlet ( szupernturlist műtehén, mely z elődás jelképeként végigkérődzi műszlmávl pofájábn z elődást), sem srkntyús csizm és fokos, ehhez összefogott és ngy rutinnl irányított ensemble-játék szükséges. Stílusegység dolgábn zonbn z egervári elődás felettébb hevenyészett. A

színészek különböző felfogásbn játsznk (már kinek egyáltlán vlmilyen felfogás szerepéről vn); egyikük vskos nturlizmus híve (félúton Móricz Zsigmond és Srkdi Imre drámhősei között), másikuk orfeumi ízetlenkedéssel kívánj érdekessé tenni figuráját, hrmdik olyn, minth népies műdlgálesten lépne föl, miközben prtnere állóképfigurákt mutt be Feszty-körkép modorábn. Mindez önmgábn sem túl jó, s így együtt kicsit nem jóból is megárt sok. Az elődás stílusösszevisszság nemhogy tompítná drb írói-drmturgii gyengéit, inkább felerősíti zokt, s nézőnek néh olyn érzése támd, minth okttó-bemuttó elődást látn, melynek z célj, hogy népszínmű képtelenségeire felhívj figyelmet. Mert hiheti-e komolyn még népszínmű legelszántbb híve is, hogy Göndör Sándor szolglegény, ki kedvese hűtlenségén elkeseredve először elissz szülői házt, mjd izzó indultábn egykori szerelmesére is rápuskáz, megszelídül egy süldő lány szvir, s feledve lángoló szerelmét, egyszer csk ripsz-ropsz feleségül veszi gyűlölt csábító, Feledi Ljos húgát, Boriskát? Nem elhibázott-e lélektnábn z egész figur, ki Dózs György-i lázdóindulttl támdj flu leggzdgbb fmíliájánk tgjit, hogy ztán minden ok és indok nélkül elfelejtse sérelmeit, s mg is csládi tűzhely mellé kuporodjék? Nem is szólv drmturgii ellentmondások soráról: Göndör vlójábn csk z első felvonás főszereplője, második felvonás bonyodlmához semmi köze (itt Gonosz Pist bkter lopott szőlője körül forog történet), végkifejletnél pedig csk sttisztál (ott Borisk főszereplő). Göndör prszti környezetben játszódó dlos-táncos középfjú drám" (így h-tározt meg egy kritikus népszínmű-vet) műfji áldozt: trgikus hősnek indul és melodrmtikus szánlom poshdt vizein evez révbe. Így jellemezhetnénk Trokán Péter lkítását is. Borjúszájú, lobogós ingben, srkntyús csizmábn, kezében fokossl dobbn be színre, figuráját nekibúsultlöttyös indult lengi körül, és Dyk Gábor édes költészetén sápdozó, csoszogó prsztlegényként úszik ki szemünk elől. Trokán persze nem önmgától ennyire gyenge, hímporos figuráját már z elődás kezdetén lehetetlen helyzetbe hozz rendező, mikor vetélytársát, Bátki Tercsi kezére pályázó Blh Lujz A flu rosszábn (Nemzeti Színház, 1875) Feledi Ljost rokokó pásztorjátékokból ( hjporos prók és minét korából itt mrdt) infntilis-debil-lüke mmlsznk ábrázolj, s ezzel lpjibn felborítj néző igzságérzetét, hiszen miféle hlálos szerelmi bántot lehet véresen komolyn venni ott, hol dliás mgyr prsztlegény helyett női fő-szereplő z ugrbugr kriktúrát válsztj? Amellett rögtön nevetségessé válik Göndör indultánk társdlmi jogosultság is, hiszen Bátki Tercsit, z árvlányt nem erőszkkl kényszerítik gzdg földmíves fiához, hnem ön-szántából válsztj zt, szemben Göndör Sándor szegénylegénnyel. Ezen z prócsk drmturgii hézgon rögvest felborul drb társdlmi igzság, s így érthető is tlán, hogy miért játsszák színészek egyre inkább flusi bohóztnk, mintsem népdrámánk. Fentiekből következik, hogy Bátki Tercsit megszemélyesítő Peremrtoni Krisztin lkítás eleve nem lehet jó. Hiszen kétféle figurát kell eljátszni: Göndör Sándorrl vló jeleneteiben egy Móricz-hősnőt, Feledi Ljossl vlókbn pedig egy frnci úrikissszonyt. Mindez persze megoldhttln, még kkor is, h Peremrtoni és Feledi Ljost lkító Vss Péter néhány jóízű (persze népszínműbe nem illő) páros ugrbugrándozássl és évődéssel jándékoz meg bennünket. A drám és bohózt z első felvonás csúcspontján még tlálkozik is: Göndör Sándor szerelmi bántábn rápuskáz Bátki Tercsire, de két lépés távolságról sem tlál. Amiből nyilván két mgyrázt következhet: vgy dliás szolglegény vesztette el éleslátását töméntelen pálink következtében, vgy z árvlány lépett félre töltény elől, tudván, hogy még jelenése vn. Mindeme kis példák zonbn csk ízelítők z elődás stílus-összevisszságából és szerepfelfogás-kvlkádjából. Szinte hihetetlen ugynis szerepfelfogásoknk z tárház, mit z egervári elődás felvonultt. Feledi lányánk,

Borisk és Göndör Sándor (Nizsinszki Tmr és Újlky László) 1944-ben Nemzeti Színházbn... Boriskánk kicsiny süldőszíve például ngyokt verdes, mikor éjnek éjjelén titkos szerelme után szökik. A főiskolás Mronk Csill olyn élethű epekedő kmszrjongássl játssz cl hm-vs kis prsztlányt, hogy egy eredeti népszínműelődásbn nyilván hitelesnek is tűnne. Itt zonbn - többiek szerepfelfogásánk árnyékábn - szó szoros értelmében szánlms. A népszínműjátszásnk ugynis megvnnk mg sblonji. Ezeket sblonokt lehet lekicsinyelni, hgyományit meg lehet kérdőjelezni, épp csk figyelmen kívül hgyni nem lehet. A népszínmű dlos-táncos műfj, hol tánc- és énektudás, tiszt szövegmondás, figurteremtő erő nélkülözhetetlenek. Itt színészi jelenlét, z ének-tudás sokszor drmturgii funkcióvl bír: népszínmű konfliktusit nem-egyszer egy-egy nót oldj meg (vgy fel), s egy-egy szép népdlért néző megfeledkezik z okokozti láncoltról is. A drb drmturgii gyengéi kor-társknk is szemet szúrtk, mikor Blh Lujz vgy Ujházi Ede kiállt" cselekményből, és rivldár előrelépve elődt H glmb lehetnék..." vgy Megállok z udvron" című dlokt, kkor cselekmény egysége éppúgy csorbát szenvedett, mint m. Cskhogy ott és kkor nnk kiállásnk" volt értelme, mert népszínmű színészeinek volt énekhngjuk és tánctudá és 1983-bn Egervárott (Mronk Csill f. h. és Trokán Péter) (MTI-foto - Arny Gábor felv.) suk. Nekik nem kellett (mint Trokán Péternek) fnyr humort" csempészniük hngjukb - így mentegeti egyik kritikusunk Trokán ritmustln és dllmtln hngképzését -, ők egyszerűen elénekelték dlt. Tisztán és htásosn. Úgy, hogy kell. Eszükbe sem jutott, hogy pródiként fogják fel és felülbírálják" vlmely korszerűbbnek vélt eszmény nevében dlt, csk zért, mert hmis hngjuk. A dolog ennél sokkl egyszerűbb volt: kinek nem volt hllás, z nem énekelt népszínműben. (Tudom, hogy m némely színházi berkekben ez megállpítás ngyon szimplánk ht.) Mert nem véletlen, hogy A flu rossz egervári elődásánk is kkor volt sikere, mikor képzett és felkészült színészek Tóth Ede-féle figurákt színpdr állították. Hiáb ltyizott", Ltbárok stílus- és figurteremtő ereje nélkül Brcsi Ferenc Kóny kántortnító szerepében, hiáb dt bmbság minden eszközével flusi bolondot Tóth István, vlódi htást Fekete Gizi és Rácz Tibor értek el. Igz, A flu rssz két leghálásbb szerepe kikpós, de tiszt szívű Finum Rózsi és rvszdi bkter, Gonosz Pist figuráj. De ők is megmrdhttk voln genre-lkoknk, h nem dolgozzák ki szerepüket. Fekete Gizi ráncos selyemrokolyábn és piros szárú kiscsizmábn, hogy szokás, szép énekhnggl idézte fel Blh Lujz egy- kori legendás szerepét, s nézőt nem zvrt, hogy vlójábn Finum Rózsi-nk semmi köze színdrbhoz, igzi mellékszereplő ő, ki többet énekel kelleténél. Rácz Tibor rvszdi sunyiságból, kivgyiságból, cinizmusból, berezelt láztból gyúrt össze körmönfont bkter lkját, ki igzságát kprj ki hzugságok ráterülő pokróc lól, s ki vlójábn nem is nnyir gonosz, mint inkább ijedt éhenkórász. Nyilván nem véletlen, hogy mikor ő énekelt, nem népieschkedő cukoröntet jutott eszünkbe, hnem régről ismert népi figurák, z obsitos, csikós, grbonciás és társik. S ilyenkor úgy éreztük, hogy régi mgyr színpdnk lehetnek még trtléki, még kkor is, h rendező vlóságérzetünknek fittyet hányv - hálóingben felridó Feledi fmíli portájár kéreti be éjjel kettőkor tetőtől tlpig kiöltözött Zli Népi Együttest. Tóth Ede: A flu rossz (Egervári esték) Drmturg: Böhm György. Díszlet: Menczel Róbert. Jelmez: Lczó Henriett. Zenei szerkesztő: Ross László. Koreográfus: Orsovszky István. Rendező: Hlsi Imre. Szereplők: Siménflvy Ljos, Vss Péter, Mronk Csill f. h., Peremrtoni Krisztin, Trokán Péter, Fekete Gizi, Rácz Tibor, Brcsi Ferenc, Tóth lstván, Fráter András.

RÓNA KATALIN A szent strici Egervárott Mire válllkozik nyári színház? Az önfeledt szórkozttásr, hrsány vidámításr-e, vgy válllt mgtrtásánk egyfjt történelmi-társdlmi gondolt köré csoportosítás jegyében, nehézveretű drámák elődásár. Tehát vlójábn mindz megtlálhtó nyári szín-házk műsortervében, mi áltlábn színház, illetve lkotóink gondolkodás-módjár érvényes. Legújbb nyári szín-házink egyike ebben z esztendőben htározott szándékkl, vgy inkább két rendezője válllkozókedvének jegyében jófjt humorrl meglehetősen végletekre tört. Hogy különböző nézőigények tökéletes kielégítése volt-e cél, vgy véletlen egymás mellé rendelése z időben, szellemben, gondoltbn és stílusbn olynnyir más-más képet muttó műveknek, végeredmény szempontjából nem fontos. Mindenesetre mgyr drámirodlom nem éppen leghldóbb és legmgsbb szintű ágánk fölidézése és történelemlátás meglehetősen érdekes példájként fölfoghtó olsz vígjáték műsorr tűzése válllkozó-szellemet, szemlélet sokirányúságát példázz. Némi ironikus felhng vezérli Hlsi Imre rendezését A flu rossz színpdr állításkor. Tóth Ede eredeti népszínműve" zonbn ettől nem válik, nem válht sem igzán groteszkké, sem mivá. H z volt rendező szándék, hogy egy korszk irodlmi termésén, színpdi gondolkodásmódján gúnyolódjék, úgy jól látt, hogy ezt leginkább A flu rossz édes-bús történetén teheti. Ám h mgát kort kívánt megmuttni, szándék hiábvlónk bizonyult, Tóth Ede ugynis képtelen volt kor vlódi társ-dlmát ábrázolni. A vidámkodó, jó ritmusú elődásbn hlvány iróni és népieskedő mgyrkodás keveredik; ennek mintegy ellenpontjként játssz z egervári nyári színház z olsz Fbio Storelli komédiáját, A szent stricit. A háromszázs évek kezdetén, kereszténység állmvllássá válásánk idején, Sircus színhelye Teomédio történetének. Á rómi trónkövetelők hrcából Constntinus került ki győztesen, ki felismerte már kiépült egyházi szervezetben és ngyjából egységes keresztény tnokbn rejlő erőt, ezért kiegyezett kereszténységgel. 313-bn dt ki milánói ediktumot, melyben vllásszbdságot és különleges jogokt biztosított keresztényeknek. Nemcsk dományokkl gzdgított z egyházt, hnem kiváltságokt dott ppság-nk, különösen főppoknk. A püspökök még z igzságszolgálttásbn is részt kptk, mert pereket z egyik fél kívánságár át lehetett tenni püspök elé, kinek ítélete megfellebbezhetetlen volt. Mg Constntinus is keresztény lttvlók püspökének" trtott mgát, és ily módon irányító szerepe volt z egyház belső életében is. Ezzel lezárult kereszténység történetének első ngy szksz: z üldözött egyház fokoztosn didlmskodó, urlkodó egyházzá változott. A szent strici története: keresztény leányért, Lucináért epekedő Teomédio, szicílii hölgyek csábítój, rómi erkölcsök példmuttó megtestesítője, bájos gzfickó és strici inkább elfogd-j kereszténységet, mintsem lemondjon szerelméről. Ily módon keveredik keresztények közé, és így kiherélt pretor prncsár z igzi keresztényekkel együtt z rénábn z oroszlánok elé vetik; mártírnk vélik, szentté vtják, s tunikáj csodtévő lesz. A véletlenek, félreértések sorozt szentté-vtás, s hivő lány lig veszi észre, hogy holtnk hitt s szentté vtott lovgj sját mg tér vissz, nemcsk üdvözült lelke. Á fölismeréssel Lucinánk kell megbrátkozni: mivé lesz tiszt hit, tiszt szenvedély. S látnunk kell politiki küzdelmeket, cslfságokt, szentségtöréseket, hzugságokt, z ereklyék árub bocsátását és szenttévtás komédiáját. Mindzokt z eszméket és eszmegylázásokt, hiteket és hitszegéseket, melyek kísérhetik egy új korszk kezdetét, z új politiki, h-tlmi szempont megvlósulását, kibontkozását. Htlms komédi, groteszk játék ez történelemmel, egy átlkuló korbn, legkülönbözőbb htlmi erők ármábn. Storelli gzdg cselekményével oly biztosn kezeli témát, oly förgeteges komédiázásr kényszeríti-készteti játékbn részt vevőket, és oly htározottn histórii, mégis történelmietlen, hogy nem lehet nem észrevenni komédiájábn prbolisztikus hngokt. Teomédio középkori történetében meg kell hllnunk más százdok kiélezett helyzetcinek kórképét is. S ezen még z sem változtt, hogy némileg meghátrálv, s tán megrettenve gondolt merészségétől, z író kitér végső döntés elől: kiderül, Teomédio álmodt, képzelte csupán történetet, nem más ő, mint templom szépségre, gyönyörre áhítozó sekrestyése. Miről szól, miről szólht vlójábn Storelli komédiáj? A kereszténység állmvllássá válásán túl értelmezhető mindenfjt történelmi-társdlmi korszkváltás képeként, nnk vlmennyi gondjávl, ellentmondásávl. De éppígy vontkozht és vontkozik is bizonyár npjink olsz társdlmánk egymást mrcngoló politiki párthrcir is. Merő Bél rendezésének lpmgtrtás épp z, hogy nem krj konkrét politiki képpel, látványosn didktikus mgyrázkodássl ellátni játékot. Pontos, egységes hngr törekszik, és förgeteges komédiábn így is jól érzékelteti politiki küzdelem erővonlit. Ízléssel muttj Ljos Mri fordított vskos, vérbő történetet Menczel Róbert színpdképében, Hruby Mári kosztümjeiben. A szent strici címszerepét Nemcsák Károly lkított ellenállhttln humorrl, komédii kedvvel. Óriási lendület-tel pörgeti z események fonlát, játék kiegyensúlyozott, okos és szellemes. Deák Év feltétlen hithű, erényes és hitében megrendült Lucinát muttj. Nádházi Péter Egnzio lkjábn ízlésesen komédiázik; Szlm Tmás erélyes; Áron László Rezio és Derzsi János Rutillio szerepében jól ábrázolj politiki cselszövéseket; Egervári Márt erőteljes színekből formálj Mximillát. Fbio Storelli: A szent strici (Egervári esték) Fordított: Ljos Mri. Drmturg: Böhm György. Díszlet: Menczel Róbert. Jelmez: Hruby Mári. Rendező: Merő Bél. Szereplők: Nemcsák Károly, Deák Év, Gyürki István, Egervári Klár, Áron László, Nádházi Péter, Szlm Tmás, Derzsi János, Császár Gyöngyi, Ltbár Árpád, Quintus Konrád.

VASS ZSUZSA Filumén házsság Szolnokon Edurdo de Filippo vígjáték, Filu mén házsság olyn, mint egy elnyújtott drámi expozíció, mely sehogyn sem képes kivergődni bnlitások visszhúzó közegéből. A drám ott kezdődik, hol egy életteli házstársi groteszk befejeződhetne, és ott végződik, hol egy bizrrn nturlist csládi drám elkezdődhetne. Ami e között vn, z mg reménytelen várkozás színpdi és nézői értelemben egyránt, hrsány olsz csomgolásbn. Á drámánk z z észrevétel kizárólgos előremozdítój", hjtórugój", melyet senki nem vonht kétségbe; mármint hogy gyermek z gyermek". Ami drbbn változás történik jellemek" és helyzetek szintjén, és mi nem kis változás, hiszen egy nápolyi kéjencből lényegítenek át egy embert legunlmsbb ppucs-férjjé, ennek meghtó felismerésnek z ugyncsk meghtó következménye. Filumén Mrturno Domenico Sorino áltl kitrtott volt utclány ngy leleménnyel hlálos beteget színlelvén, utolsó kívánságként elveteti mgát z őt immár negyed évszázd kihsználó kivénhedt ficsúrrl, jómódbn élő cukrásszl, Domenicóvl. De korántsem kicsinyes önzésből vetemedik erre cslásr: három titokbn felnevelt fiáért teszi, kiknek nevet és társdlmi megbecsülést kíván szerezni hngztos Sorino névvel. Domenico nem hgyj nnyibn dolgot: mindenáron felbon-tni igyekszik törvénytelen kpcsoltuk törvényesítését, nyilvánvlón törvénytelen házsságot. Ehhez tlál is egy minden prgrfussl felvértezett, félszegen fontoskodó ügyvédet, ki z olvsni nem tudó Filuménánk prgrfusnyelven bebizonyítj, hogy házsság csk kkor lenne érvényes, h feleség, már-mint Filumén meghlt voln. Az ifjú" hitvesnek zonbn nem csk sját erkölcsi tőrvényei" vnnk hsonló esetekre, de ezeknél sokkl hthtósbb női fifikáj is: látszólg beleegyezik házsság felbontásáb, ugynkkor távozás előtt bizlmsn közli még Domenicóvl, hogy z egyik gyerek z övé. A drám ekkor hjmeresztő fordul tot vesz: Domenico z pi ösztön nyi hevességétől hjtv tízhónpos belső viskodás után (melyet mi nem kísérhetünk figyelemmel, mert ez z időszk" két felvonás közötti szünetre esik), ppucsot vesz mgár, hogy meg-tudj, melyik fiú z övé. Filumén zonbn mkcsul kitrt, és meghirdeti gyerekek közötti egyenlőséget; teheti, hiszen immár ő z úr. Domenico hmr bedj derekát, érezhetően ő is unj már z egészet. Így z egymást nem is-merő három testvér, z ismeretlen ny és több ismeretlenes p együttesen elindulnk felépíteni meghitt csládi tűzhelyet most már törvényesen megpecsételt házssággl, hogy meghitt viszony társdlomml is hiánytln legyen. Amit még ehhez lekonyuló drmturgiához kpunk, z néhány commedi dell' rte-i burleszkelem (csládi csetepték hrsány kivitelben) és egy kis félreértés-drmturgi. Edurdo de Filippónk, nápolyi színházi hgyományok éltetőjének és megújítójánk, ki egyben színésze, rendezője és háziszerzője sját társultánk, állítólg vn egy ngy írói erénye: ki-tűnő vígjátéki szerepeket ír kiváló színészek briliáns lkításihoz. Ezek szerepek - Filumén házsságábn mindenesetre - egy jobb szlonvígjáték keretein belül sem jó szerepek: bár hsonlón frnci társikhoz, ismert sémákt képviselnek sémszerű komikus szituációkbn; színészi egyéniségnek kell sját személyiségével és humorávl meg-tölteni és egyéníteni közismert sémákt. Ugynkkor de Filippónk ez kevés, ezért minduntln erkölcsi ítélőszék elé állítj lkjit: ngyvárosi ngyvonlúság közönyét megvetve és provincilizmus kispolgári bátortlnságávl egy-szerre menti fel és ítéli el őket ugyn-zért tettért. Ettől bíráltb burkolódzó engedékenységtől htnk drámái véget nem érő expozícióknk, z ítéletet előre hngozttó, mjd zt drám során csipetenként megsemmisítő, kiteljesületlen vonultoknk. Á színészt pedig z lk meglkotásánk egyéni lehetősége és z zonosulás mértékének eldöntése helyett természetes" kitárulkozásr, mint-egy ösztönös zonosulásr készteti, sémákb préselten, mely játékmód, lk-formálás" z olsz színészet sjátos brvúrteljesítménye. Filumén figuráj bb z olsz szerepkörbe trtozik, melyet mgyr közönség leginkább z olsz neorelist filmek ből ismerhet. Egyik legmrkánsbb képviselője Ann Mgnni, korán elhunyt kiváló színésznő volt. Ez z olsz nyomornegyedekből prostitúció áltl kiemelkedett műveletlen nőtípus, kit ösztönös intelligenci, főként pedig mérhetetlen kitrtás, z övéiért gyilkolni is képes gyermek- és csládközpontúság jellemez, gykrn vált filmekben mostoh viszonyok és sját volt körülményei áldoztává, trgikus hősnővé. Filumén ennek típusnk győzedelmeskedő, vígjátéki vonláb trtozik, bár múltját, melyről gykrn tesz említést, hsonló kiszolgálttottság, huszonöt éves meglázttás jellemezte. E bohózt szintjén Filumén erős és öntudtos nőstényoroszlán, ki drb során képes z őt mindeddig cselédjének, megvetett kitrtottjánk tekintő mgbiztos szeretőjéből kisnyult" frgni. Á drám erről boszorkányos tettről szól, melyhez nélkülözhetetlen vrázsige gyermek", mi nápolyi pákt egyből képes levenni lábukról - de Filippo szerint. Mindenesetre nem lehet ngyon mély z szerep, mely vrázsltokkl formálódik és formálj át egész környezetét. Á sémák mindzonáltl léteznek z eljátszásához, h ezek sémák nem is igen tlálhtók meg mgyr színpdokon. Nálunk ugynis többnyire jómódú, untkozó, eszes" sszonyság szokt unloműzés céljából gyilkolni" kártyávl vgy szeretőivel elfogllt urát, és színpdjinkon prostituáltk is jobbn ismerik büntető törvénykönyv prgrfusit ( rájuk vontkozókt mindenesetre), mint olvsni nem tudó, tempermentumosbb olsz kollégnőik. Az olsz bohóztbn mindent z érzelmek, z ösztönök urlnk és irányítnk. Domenicót először férfiúi ösztön mérhetetlen hiúság, mjd z pi ösztön ngyvonlúság, ppucsszerénysége jellemzi. Filuménát mindvégig z nyi ösztön vezérli, mindez átittv z olsz szegénynegyedek lkóink kitrtásávl és ösztönös öntudtávl. Alfredót, Domenico házi brátját zsokéösztön férfisságánk emléke élteti, míg Rozli, Filumén házi bizlms szegénység ösztönlétéből inkább félénk meglázkodást hozt mgávl némi álöntudtb plástolv. Csiszár Imre, szolnoki szbdtéri elődás rendezője drb szegényes gondolti rétegének felfejtése" helyett egy olszosn hrsány életképet teremtett Dmjnich Múzeum tágs, árkádokkl körülvett, könnyen átvrázsolhtó,

lklmzkodóképes" klsszicist udvrár. A múzeumudvr htlms, második emeleti blkivl egy mgsságbn kötélen szárdó százd eleji, szemérmesen kihívó fehérneműk tömege idézi meg z olsz mediterrán kitárulkozó köznpiságát, meleg égöv hívogtó otthonosságát. De Csiszár díszlettervező Szlávik István segítségével ugyn-ilyen merész természetességgel költözteti ki nápolyi utcár Domenico Sorino egész házát, cukrászdáját, ház népét és csládi perptvrát z udvrt elársztó nápolyi szegénynegyed lkjink szeme elé és szeme láttár. Ez lelemény z elődás legngyobb erénye, mely áltl rendező képes megidézni z olsz neorelizmus hngos, zsivlygó, z egész negyedet betöltő csládi hétköznpjit. Az első percekben szép megkomponáltságbn özönli el város" népe Sorino árkádos, olsz kávéházi terszr emlékez-tető ház táját. Énekelnek, játsznk (velünk is), vgy lődörögnek z utcán z estéli, munk utáni lngyosbb idő-ben. Mjd kivágódik htlms kpu, és megjelenik Domenico, ki egy vd-állt dühével átkozz z őt rászedő Filuménát. Egymás után lépnek ki házból rászedés jelenetének tnúi és mg Filumén is z utc" ngy multságár. Láthtón minden rokonszenvük szélhámosé, bizonyár méltó példképet lát-nk benne. Kárörvendően kerülgetik fjnkó cukrászt, miközben vlósággl cirógtják tlpresett ifjú" feleséget. Úgy látszik, Domenico megérdemelte sorsát. Sjnos ettől fogv z elődás pergő ritmus, élettelisége lelssul. A továbbikbn z utc népének állndó jelenléte ellenére ugynz kmrdrb" játszódik le, mint z eredeti változtbn;. rendező nem rendezte meg tovább közjátékot, így z, h hngjávl el is nyomj főszereplők veszekedését, sem nnk felületességét nem képes helyettesíteni, sem pedig továbbvinni, értelmezni helyzeteket. Ami rendezői ötletekből mindvégig töretlenül megmrd, z z állndó, változtos zenei effektusok sorozt ( táskrádió olsz tánczenéjétől z esti mcskzenéig"), mely hngultkeltőként tökéletesnek bizonyul. Tímár Év, Filumén lkítój nem kimondottn z testes, mindig robbnó Ann Mgnni-típus. Alkítás is inkább Sophi Loren-i, látszólg szelídebb, de csontosságávl, kiszámíthttln, hirtelen váltó hngultávl kár félelmetesebb is lehetne. Tímár hozz Csíkos Gábor és Tímár Év Filumén házsságábn (Szolnoki Nyári Színház) (MTI-foto Bél felv.) ezt krktert, egyre bátrbbn ngyrtörő mcsktermészetével és ruglmsságávl, éles váltásivl. Ennél zonbn nem d többet figurához: egyénítés helyett hol hidegen megmrd z olszosn hrsány női intrikus szerepkörében, hol hízelgően fegyverzi le már bekerített férfiúi hiúságot. Minden hngosság ellenére sokkl tudtosbb, mint krktere megengedné. Alkításábn frnciás könnyed elegnci szétroppntj keményebb fából frgott, ám belülről korhdtnk bizonyuló olsz bohózti tempermentumot." Csíkos Gábor rekedt hrsányság figur igen egysíkú érzelmi életére vll, bár külsejét illetően ő még legnápolyibb olsz szereposztásbn. Könnyedén krikíroz egy leépülőfélben lévő úrhtnám középosztálybeli olsz piperkőcöt. Simon György és Koós Olg két bizlms, Alfredo és Rozli szerepé-ben egy bohócpáros cirkuszi betétszámát nyújtják. A három fiú megszemélyesítői nem olszos" típusokt elevenítettek meg. Ngy Sándor Tmás Umberto szerepében egy szülők" érzelmi fellobbnásit szégyenlősen megértő, de minden kicsinyességtől" elzárkózó, finnyás értelmiségit formál; Riccrdo, Dezsényi Péter lkításábn egy bugyut, tüzesvérű, férfisságár mindhiáb llovszky büszke kisember; Michele, Philippovich Tmás megformálásábn egy tenyérbemászón beérkezett csládos senki. Szkács Györgyi jelmeztárábn trkbrk pongyolák és öltönyök váltogtják egymást cirkuszi élességben, hrsány színösszeállításbn. Az elődás végén, házsság megkötése előtt szereplők (z utc népe és ngy cslád) még egyszer szembefordulnk nézőkkel és megérkezett fotóssl. Mindnnyin begykorlott mosolyt erőltetnek mgukr; fényképezőgép kttn, szereplők várkozásteljes képet örökíttetnek meg mgukról, önmguk áltl előre retusálv. Ez foto" megoldás képtelenségének érzetét hgyv mrd meg nézőben. Edurdo de Fílippo: Filumén házsság (Szolnoki Nyári Színház) Fordított: Csom Sándor. Díszlet: Szlávik István. Jelmez: Szkács Györgyi. Zenei összeállító: Nádor László. Rendező: Csiszár Imre. Szereplők: Tímár Év, Csíkos Gábor, Simon György, Koós Olg, Ngy Sándor Tmás, Dezsényi Péter, Philippovich Tmás, Fehér Ildikó, Roczkó Zsuzs, Turz lrén, Jeney István, Teszáry László, Mucsi Zoltán, Kiss T. István, Hrsányi László, Simó Év, Hulln Zsuzs.

viiágszínház TATÁR ESZTER Béke" Epiduroszbn Számomr z utzások mrdndó igzi élményét z előre nem várt, véletlen események jelentik. Így történt most is. A jó szerencse dkozó kedve egy görögországi színházi élményhez jutttott. Méghozzá Epiduroszbn. Pesten egy tíznpos Ibusz-túrár fizettem be. Progrmunkbn szerepelt Epidurosz is. A történelmi emlékek közül megcsodáltuk Szent Aszklépiosz gyógyisten templomát és múzeumát, és természetesen felkerestük színpdot, nézőteret. Tizennégyezer nézőt képes leültetni félkörös mphithetrum márvány és kő lépcsősor. Csodák csodáj, eléggé épen mrdtk lépcső-pdok és z orkeszter. Megvn még középen álló Dionüszosz isten tiszteletére emelt szentély és tér középpontjábn álló thümélét szolgáló kerek kőlp is. Vezetőnk erre guggolv széttép egy ppírlpot, meggyújt egy szál gyufát, leejt egy kétforintost, és én legfelső sorbn is tisztán hllok minden zörejt, minden hngot. Jó lenne látni itt egy elődást is, sóhjtok fel, mikor észre-veszem, hogy különféle díszletelemek, ksírozott és vlódi kellékek hlmozód-nk fel bejártnál, bocsánt, propüleiánál. Előző héten itt játszott Irene Pps. Címszereplője volt Euripidész Elektrájánk. Legendás hírré vált, hogy művésznő z öt elődás teljes bevételét feljánlott nnk ngyszbású resturálási és műemlékvédelmi progrmnk céljir, melyet kultuszminiszter sszony, Melin Mercouri tűzött zászljár. Ebben főleg delphoi Apollónszentély teljes helyreállítás szerepel. Szóvl jó lenne látni egy elődást itt, hiszen most folynk z epiduroszi fesztivál npji. Akkor még csk nem is sejtettem, milyen közeli vágym teljesedése. Az Ermioni Len Mri" hotelbn, hol három npr megszálltunk, egy hirdetés rról értesített, hogy Epiduroszb színházi buszt indít direkció, nyolcszáz drchmáért, Arisztophnész Béke című komédiájánk megtekintésére. Csoportom tgji többségükben zonnl jelentkeztek. Így váltunk részeseivé július 9-i premiernek, mikor is ünnepélyes körülmények között muttt be görög Nemzeti Színház hírneves komédiát. A prkolókbn hemzsegtek különféle országok idegenforglmi vállltink elegáns buszi, és mérhetetlen sok jpán márkájú görög motorbicikli. Odább egy másik, szintén rendőrök áltl irányított prkolóhelyen személyutók ezrei. Örömmel fedeztünk fel egy kis szürke ZP rendszámú mgyr Trbntot is, szerényen meghúzódott egy meriki luxusmonstrum árnyékábn. Vlóbn árnyékbn, mert még este nyolc ór felé is sütött np. Hosszú menetben másztunk fel helyünkre, és boldogn lestük felsőbb sorokból le-felé és lulról felfelé igyekvő, színes nyári ruhákbn villogó, lesült bőrű, vidámn zsibongó színházi közönséget. Milyen szépek z emberek! Mindenki-nek rcán z örömre, jándékr várók mosoly. Mindenki kedves, előzékeny. Nincs tülekedés. Utt engedünk, helyet szorítunk, helyet cserélünk egymássl. Vegyes nyelven érintkezünk, de gesztusink és rcunk brátságról beszél. Aki nem ismeri komédi trtlmát, nnk elmeséli vlki. Ezt teszem most én is, emlékeztetőül csk ennyit: Trügeusznk, z théni vrgánk már elege vn peloponnészoszi háborúból. El-htározz, hogy felkeresi Zeuszt és be-szél vele. Mivel Főisten fellegekben z Olümposzon székel, Trügeusz egy gnjtúró bogrt nevel házábn, hogy zt jól felhizllv, felnövelve rávegye, repítse fel őt hátán fellegekbe. Á bogár óriási méreteket öltve fel is viszi gzdáját Zeusz kpujához. Ott megjelenik Hermész, tolvjok, kereskedők és utzók istene. Borrvló ellenében el-mondj, hogy már Főistennek is elege vn z emberek örökös háborúskodásából, ezért többi istennel együtt felsőbb régiókb költözött, csk Árész, hdisten mrdt z Olümposzon, és mér-gében Béke istennőjét egy mély kútb vetette, sziklákkl betemette, hogy soh többé ne jusson ki npvilágr. Trügeusz elhtározz, hogy kiszbdítj Békét. Hztérve összegyűjti társit, és elmondj élményeit és szándékát. Á görögök (kórus) elözönlik Földet, hogy Trügeuszt segítsék, sőt még Hermészt is rábírják, hogy cstlkozzék z emberekhez. Ásók, kpák, kötelek és főleg közös erő segítségével z emberek végül nem csk Béke istennőjét, hnem Oporát és Theoriát is kiszbdítják kútból. Amikor győztesek vissztérnek Földre, Trügeusz feleségül veszi Oporát, Theoriát pedig prlmentre hgyj. Igy hát történet hppy enddel fejeződik be. Á kórus énekkel, tánccl dicsőíti bátor és rvsz vrgát, mert ő volt z, ki megszerezte Békét. A Háborút és két segítőjét, Pánikot és Zűrzvrt pedig jól elfenekelik, hogy ne zvrj többé z ember nyuglmát. Ez z lptörténet, mit színházk ősidők ót, miót csk drbot játsszák, mindenkor és mindenütt ktulizálnk. Á mű htvns években Párizsbn világsikert ért el, ez ösztönözte budpesti Nemzeti Színházt rr, hogy 1962ben műsorár tűzze, Mjor Tmás látványos rendezésében. Akkoribn Rjz János játszott Trügeuszt, Br Mrgit volt Béke, Fülöp Zsigmond Hermész, de színpdr lépett z ktulizálás révén z kkori idők ngy sztárj, Brigitte Brdot is, Csernus Mrinne lkításábn, és Russell professzor, Békevilág-tnács jelentős vezéregyénisége, Gózon Gyul utolsó szerepeként. A zenés, táncos elődás vlódi főszereplői kórus tgji voltk, kik buzgón tettek-vettek, és hosszú kötelekkel húztákvonták ki kútból Béke istennőt. Á sttiszták között volt kkoribn még zeneművészeti főiskolás, m már világhírű Bordás György és Miller Ljos is. Az epiduroszi Béke Á robbnó elevenségű, szünet nélkül két ór hosszt trtó elődás vlósággl székéhez szegezi" nézőt. Kezdés-nél, vidámn csilingelő buzukivl trkított modern zenére mindenhonnn versenyfutónk is becsületére váló sebességgel álrcos figurák lepik el színt. Hrsány kerepeléssel, kolompolássl, üvöltéssel közlik, hogy kezdődik, kezdetét veszi, és ilyen még nem volt" elődás. Bukfenceket vetnek, tovább ricsjoznk, táncolnk, és milyen gyorsn jöttek, el is tűnnek. Kisvárttv izgtott szolgák rontnk be, kezükben különféle ételekkel, itlokkl. Az istállóból egy különös nyávogó, röfögő, hörgő hng ( gnjtúró bogár) közli velük, hogy éhes, hogy bendője feneketlen. Újbb tömeg rohn be. Fecsegő, heherésző pici népek. Arról pletykálnk, hogy háború szörnyű dolog, dicsérik Trügeuszt és ötletét gnjtúró bogárrl. Végre megjelenik főszereplő Thümiosz Krktsznisz, zömök, joviális, középkorú színész. Elő-

vezeti és meglovgolj rugófejű, dudáló, emésztési zvrokkl küzdő zjos és büdös bogrt. A színész ezt testére szerelt szerkezetben olyn mult-ságosn ugrálv, száguldv, repülve muttj be, hogy kik csk jelen vgyunk, mind tizenkétezren, csk úgy dülöngélünk nevetéstől. A görögök visongv egymás ölébe esnek: ők szövegek közé ikttott poénokt is értik. Egyszer csk beröppen rózsszín trikóbn és Adids torncipőben z rny álrcos Hermész, kecsesen trt egy toll-seprűt. Ezzel többnyire cipőjét és Trügeusz szkállát tisztítj. Méltósággl megengedi, hogy Trügeusz nál lévő rnyerszénnyel megvesztegesse, viszonzásul informálj vrgát Béke sor-sáról. Ezltt lenn Földön Háború és két társ, Pánik és Zűrzvr, mint busómszkos mnók élik világukt. Lop-nk, cslnk, rbolnk, lébecolnk. A nép ( kórus) énekelve, táncolv jókedvűen pnszkodik erről nekünk. Mindenképpen ktivitásr krván bírni bennünket, még le is locsolják néhány veder vízzel zokt nézőket, kik z lsó sorokbn ülnek, köztük vidámn fel-sikoltó, protokollsorbn ülő Melin Mercourit is. Megint jókt mondnk, mert görög nynyelvűek tpsolnk. Később kiderült, hogy kórustgok nézőtéren ülő kormány képviselőinek olvstk be drágság és rossz gzdsági és közlekedési viszonyok mitt. Ettől kezdve z elődás végig így ment, állndó ki-szólásokkl, poénok özönével ársztv el hálás közönséget. Mindent, mi nem z eredeti risztophnészi szöveg volt, levetett mszkkl mondtk el. Az álrc itt mint egy brechti elidegenítési eszköz is szerepek, nem csk hgyományból volt színészek rcán. Amíg nnk ide-jén pesti elődáson kötelekkel húzták ki Békét, ddig itt ásóvl, kpávl tették szbddá. Az istennők megjelenítése ismét vártlnul történt. A kút (egy le-függönyözött kocsiemelvény), lssn előregördült, és mögüle kilépett három női lk. Á Béke istennője úgy nézett ki, mintegy fehérre meszelt giccses jpán Pillngó kissszony, hosszú sovány kóró; Opor, másik istennő egy rb hstáncos bjdér temérdek női bájjl, htlms fenékkel és két felfújt léggömb mellel. Theori leplekbe burkolt kuglóf-árusnő, mg tömény unlom és szenvtelenség. Mindhármójuk rc fehérre mázolv, lpos mszkos álrcb bújttv. Ar i s z t o p h n é s z : B é k e c í mű s z t í r á j z e p i d u r o s z i s z í n h á z b n A színpdi látványosságokbn dúskáló elődás egyik érdekes jelenete főhős, Trügeusz esküvője volt. A teret elársztott tömeg. (A kórus tgjiból nyolcvnt sikerült megszámolnom. Köztük csk nyolc volt nő, többi férfi.) Mindenki nekifogott z esküvői sürgésforgásnk. Volt, ki kenyeret sütött, voltk, kik lcikonyhát készítettek, mások ökröt forgttk nyárson, vendéglátó-sztlokt állítottk fel bkokr, hordókt gurítottk be székeknek, más hordókt megcspoltk, sjtot készítettek, vjt köpültek, mindezt énekelve, táncolv, ngyon slágergynús zenére. Az esküvői szertrtás is olyn igzi lgzi" volt. Trügeusz görög kitonjár zskettet húzott, vlhonnn előkerült egy cilinder is, menysszony pedig fehér mirtuszokkl díszített fátyolbn jelent meg. Távolból hosszú, sovány, bágydt Béke, kit sors erősen megviselt, Háború megerőszkolt. Szomorún nézte z eseményeket. Őt kiszbdították ugyn, de senki sem törődött már vele. Bezzeg bájit kínáló Oporát minden-ki csipkedte, tpogtt, simogtt, még Theoriánk is kijutott egy kis cicázás. A kocsiszekér átlkult esküvői ággyá. A korlátb kpszkodó Trügeusz (férfisság emberfeletti méretűvé nőtt), kórus lelkes elismerésével díjzottn mgáévá tette hitvesét. Az ktust díjbirkózóknk kijáró ováció fogdt. Soh még ilyen multságosn vskos jelenetet nem láttm ntik miliőben. Peter Brook Szentivánéji álom-beli Zuboly-figuráj ihlette meg láthtólg rendezőt, Kosztsz Bkszt. Az elődásbn meglehetősen sok népi folklórelem. Például görögkeleti pópálrcbn, öltözékben jelent meg Háború. Hívei, köcsög-fejűek közt is kirívó fegyverkovács, pán-célmester és dárdkészítő, kár egy mi tánccsoport tgji lejtették kóló görög változtát és z elmrdhttln szirtkit, hogy becsempésszék mgukt z esküvői vendégek közé. De csíny nem sikerült, bőséges fenékrúgások árán tnulták meg, hogy jobb Békét békén hgyni. Az elődás utolsó percei egy más, ünnepélyes és mgsztos hngultot rgdtk meg. A szereplők álrcikt levéve, szvlv hitet tettek npjink békevágy mellett. Egy himnikus dl eléneklése után, hogy kezdték, úgy most is, cirkuszi lendülettel fejezték be z elődást. A tpsrendnél szerényen, közösen felsorkozó szereplőket felállv köszöntötte elismerő tpsivl tízenkétezer néző.

korlátozz, korlátokból zonbn formi erényt kovácsol, úgy játszik ezzel feldrbolt és lehtárolt színpdtérrel z emelvény tövében, mint tudtos költő A cseresznyéskert szonettformávl. A tér peremén váltogtj áldozti hngsúlyokt, hol z egyik, hol másik ponton tárul fel konfliktus lehetősége Csehov drámáj de csk lehetősége. Az emelvény z dubrovniki Mrin Drzic Színházbn jel, mely megosztj z embereket, teret, elválsztj színészeket; ez z A színpd közepén egy digonális szer- mozdultln színpdi jel, mely ngyobb kezetű emelvény, felső íve öreg szekrényt minden konfliktusnál. Ez lenne z érint, nosztlgi tárgyát, mely később mérték, mely Cmus szerint egy tükörbe nyit, mjd háttér-játékb, mediterráneumi világbn hlálb kerget, később vk sorstükörré válik, mely nem hogy libit teremtsen mgánk". S jelez vissz semmit; z elő-dás végén tuljdonképpen, mi z emelvény körül mediterráneumi zslugáter áltl átszűrt játszódik le, z csk" z emberi viszosugrk fényében lejtő felfelé nyok feltárás, itt emlékeznek és felejtekpszkodó összeroppnás útj lesz - nek hősök, itt foglmzódik meg lssított mozgássl, némán ájul-nk mindennpiság keserű poézise. Mindez megsemmisülésbe színészek: zonbn csk kérge megszűnő időnek, sötétségben gyertyfénynél csk Firsz lényeg, z elődás filozófiáj", mjd mrd, gügyög vlmit z elmúlt idők lejtőn bontkozik ki. A színészek időntnúj, de ő is kiejti kezéből gyertyát, és ként fellépnek rá, kísérleteznek ezzel z ezzel végérvényesen eltűnik z idő, úttl", mely z eltűnésbe vezet. Látszik melyben Csehov-drám szereplői éltek. lejtőn vló játék testi erőfeszítése és A nosztlgi, líri tónus csk éppen izglm, ennélfogv megváltozik megjelenik ebben z elődásbn, mozgás jellege is, test másképpen melynek igzi hőse nem z ember volt, regál, ez tehát nem csupán másik tér, nem z egyéni életet élő hős, hnem hnem egy másik világ kezdete is. Kunčević z egész játékszervezést ebrévetegen távozó idő. Az z idő, mellyel árttlnul és nivn néznek szem-be z ben szellemben lkítj ki. A szggtott emberek, és mely nem vesz tudomást játékstílus z emlékek és jelen közötti többet róluk. Éppen ezért rendező, Ivic kpkodást jelképezi. Milk Podrug Kunčvić rcionális és rideg kontextusb Kokotović, mint Rnyevszkj ki-tűnően helyezte z egész elő-dást, még hlál foglmzz meg z emlékekért vló sejtetésszerű, metforikus megjelenését is mímelt hrcot: gyermekágyb süpped, ebben hng-nemben foglmzt meg: önfeledten beszél múltról. De közben ebben is csk z idő egyik szimptómáját sejteti, hogy ez csk játék", z éden csk látt, és nem z egyén trumtikus z lehet, mi elveszett, ezt nem lehet Jelenlétével kitölti félelmének tárgyát. A hősök nem is megérinteni. tiltkoznk ellene, úgy mennek elébe, színpdteret, de látsztokkl játszik. minth csk távoznánk cseresznyéskert Számár cseresznyéskert csk nnyibn helyszínéről, tönkre-ment világ érdekes, mennyiben emlék, jelen színpdáról. Kilszik szín-pdot cseresznyéskertje, vlóság már nem koszorúzó zslugáteri npfény, fontos, mert ez már nem z ő idejének mediterráneumi természet közömbösen tnúj. Kunčević rendezői érdeklődése elfojtj gyertyfényt is, hisz Firsz éle-te cseresznyéskert eszménye, és mikor eddig is csupán véletlennel mgy- szereplők létező kertről szólnk, bántón közömbös, rázhtó. Kunčević dubrovniki Csehovj hngjuk ezek után jjszó nélkül simul bele egy mjdnemhogy rideg. A vlóság egészen metfizikus jelentésbe. Ezt rendezői más, mint z átélt idő, természet kiesett álláspontot sugllj színpdtér kimun- z emberi időből. A színészi játékmód kálás is (Dink Jeričević szcenográfus beállításából rr következtet-hetünk, munkáj). A digonális szerkezet hogy Kunčevićet elsősorbn z időből és urlkodik színpdon és lehtárol minden történelemből kiesett emberek sors mozgáslehetőséget, minden emberi érdekli, z idő kötöttségeiből ki-szbdult kpcsolt fölött vn, mint vlmi fenye- hosszú góni és nem hősök gető emelvény, és Ivic Kunčević, míves nosztlgiáj, pszichológiáj, cserendezés művelője ezzel térbeosztássl resznyéskert körül kilkult mentlitásbeli különbségek ütköztetése, régi világ sját rendezői-kifejezésbeli lehetőségeit VÉGEL LÁSZLÓ összeroppnás, z új szellem képviselőinek megrjzolás. Ezt jelzi z elődás első részének kopár szépsége is, melyből hiányoznk fenti jelentések. Kunčevićet elsősorbn gondolti pontosság érdekli és nem más. Az elődás második részében ez tiszt vonlvezetés egyes helyeken el-mosódik, és felbukknnk pszichologizáló mozzntok, ptetikus tónusok. De színészvezetés domináns jegyei ebben részben is puritán gondoltvilágr irányulnk. Lophin például mjdnem-hogy közömbösen fogdj, hogy ő lett cseresznyéskert új tuljdonos. Zdenko Jeléié hnghordozás szárz, hivtlos; egyszerű rutinfeldtokt old meg, mikor bejelenti tennivlókt. Kár viszont, hogy ezekben részekben Trofimovot és Jepihodovot lkító színészek kelleténél ngyobb érzelmi ngzsáltságot visznek be játékb, Ány pedig többször túl indultosr hngszereli gesztusit. Ezek pszichologizáló gesztusok fékezik z utolsó előtti jelenet htározottbb kibontását, melyben Kunčević htásos színpdi formábn meg-foglmzz rendezői szemléletét: Lophin együtt távozik cseresznyéskert régi tuljdonosivl, ugynzokkl lssított mozdultokkl kpszkodik z emelvényen, és ugynbb sötétségbe tekint, mint többiek. Ezzel szinte előrevetítődik z ő sors is: z új tuljdonos osztozik régiek sorsábn, különbség át-meneti és formális. Ez jelenet minth csk jelezné: vlmi sokkl fontosbb dolognk kell történnie, hogy z ember megváltozzék, z új osztály" már túl-ságosn lklmzkodott, leglábbis lelkileg, régihez. Mindezek után, dubrovniki bemuttó lpján, felvetődik kérdés, beszélhetünk-e cseresznyéskert áldoztiról, semleges természet bosszújáról, mely nem vtkozik be többé ktívn z ember sorsáb, hnem csk közömbösen szemléli z emberi sorsot. A természet, cseresznyéskert, csk zért fontos, mert ez z egyetlen tnú, nincs más. A cseresznyéskert metforáj ebben z elődásbn csk kegyetlen és rideg szépséggé vált, mely lehetővé teszi z emberi bűnhődését. Kunčević rendezése e lényeg felé tör: őt nem mentlitás-beli különbségek, pszichológii szembesülések, szociális kontextus érdekelték, hnem z isten nélkül mrdt közömbös természet ereje, melynek ege ltt vcogó egyedüllétre ítéltetik mindenki.

BERKES ERZSÉBET Hogy Blssir tlál... Vizsgelődások mrosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben A mgyr színészképzést biztosító budpesti Színház- és Filmművészeti Főiskol után mrosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet következik ngyságrendben. fogv, mikor z intézet Mrosvásárhelyen megtelepült, eleinte évenként közel húsz színészdiplomást bocsátott ki ngyszerű jellemszínész nevét viselő intézmény, z utóbbi időben tíz-egynéhány végzősök létszám. Idén bárom leány és négy fiú növendék hgyj el z Alm Mter mgyr tgoztát. Tudásukról június derekán öt elődásbn dtk számot. Azz, nem pontos így jelentés, mert Vásárhelyen z itthonitól eltérő főiskoli vizsgszisztém urlkodik. A növendékek egész évdon át játsznk vonzó méretű főiskoli színpdon és színház-bn. Áltlábn három-öt premiert trtnk nyolcvn-száz elődásbn. Sikerültebb betnulásikt országos körútr is viszik. Blssi Bálint Szép mgyr komédiáját például ez idén elődták Bukrest-ben is, hosszn mélttt ottni szereplésüket áprilisbn A hét kritikus, Kcsir Mári. Tnév végén zonbn z szokás, hogy vlmennyi, z évdbn színre került elődásukt búcsúzóul eljátsszák. Ok s lklom együtt vn hát, hogy felkerekedjünk szemrevételezni: mindkét hzánk oly kiváló színészekkel szolgálni képes színésztnod" ez idén milyen utánpótlássl szolgál? (Zárójelben, de nem mellesleg: mgyr nézők elsősorbn filmeken tudják követni románii színészek teljesítőképességét, s mert ezek filmek túlnyomón histórii jelmezbe bújttott, fölöttébb niv szemléletű klndfilmek, hiteles képet ligh dhtnk z árnyltos jellemformálás, játékintelligenci vlódi színvonláról. Pedig néhány évtizede európi rngú színházi elődásokt láthtni Bukrestben is, z ország más-más színpdin is. Mindenekelőtt z ötvenes években működni kezdő rendezők Penciulescu, Ciulei és mások - később tnítványik htásár olyn rendezői módszerek, színészi megoldások, szcenírozási effektusok váltk honossá románii színpdokon, melyek mél 1954-től tán jutottk világsikerre. Ebből láthtt néhány évvel ezelőtt mgyr publikum is Shkespere és Forster drbjink elődását, s z újbb termésből nyilván z 1 83-84-es évdbn kphtunk mustrát, minthogy két ország írószövetségei megállpodást kötöttek rr, hogy Romániábn mgyr, hzánkbn román drámákt muttnk be szezon folymán, mint hírlik úgy, hogy kölcsönösen vendégművészeket hívnk. Ott, hol nyelvi nehézség nem kdály, színészek közreműködésével is. Így bizonyár mód nyílik mjd rr is, hogy z eddig kilkult testvérszínházi kpcsoltok mellett - SepsiszentgyörgyVeszprém, Temesvár-Békéscsb - újbb s még eredményesebb munkbrátságok szövődjenek. Sztmár ngyszerű munktmoszférájú román-mgyr tgoztos színház példdón muttj, hogy z ikertgoztok mndennemű rivlizálástól mentes művészei mgukt s társikt is eredményes művészi munkár srkllhtják, h készek eltnulni, segíteni másik színpdi megoldásit.) A mrosvásárhelyi színészképző mind román, mind mgyr tgozttl rendelkezik. Film- és színházi rendezőket csk Bukrestben képeznek, román nyelven. Ez utóbbik képzésére most is fölöttébb ngy létszámbn jönnek jelentkezők, z utánpótlás színvonl nem csökkent. A mgyr nyelvű színészképzésé zonbn, tetemesen visszeső jelentkezések mitt, már z indulás pillntábn sem rendelkezik olyn lehetőségekkel, mint korábbn. Pedig z évtizedek ót megnövekvő filmes és televíziós igények több színművész fogllkozttását követelnék. A színpdokon is egyre kevesebb fitl rc. Érthető hát, hogy z ötnpos záróciklus lklmávl szerződtetésekben is érdekelt szkemberek s vezetők is zsúfolásig megtelt néző-téren szorongtk. Hrg György, Kolozsvárról, Kis-Tőrék Ildikó, várdi direktor. A ciklus első drbját - I o n Biesu: A eltűnt értelem nyomábn, rendezte: Gergely Géz - s z utolsót - Mrożek: Pjotr Ohey mártíromság, rendezte: Tomp Gábor szervezési és úti nehézségek mitt nem láthttuk. Annyit mégis, hogy z első drb ősbemuttój Mgyrországon volt több évvel ezelőtt, mikor z Irodlmi Színpd művészei bemuttták. A mrosvásárhelyi fitlok elő-dás románii ősbemuttónk számított, noh most is Lázár György fordításábn dták. A Mrożek-elődás urá 9 ját mindenekelőtt korábbi évdbn diplomázott rendező jó hírneve jelentette, melyet sjtó hírdás szerint groteszk jellegű szcenírozásbn eredeti ötletek mitt vett szárnyár hír. A közbülső három produkció mgyr szerzők lkotás volt. Bjor Andor kolozsvári szerző - színlp szerint - játék, Szürke délután Hrg György rendezte kolozsvári ősbemuttó után került itt betnulásr. Az bszurd látsztú történet egy kis-polgári cslád otthonábn játszódik, hol z teszi pokollá z életet, hogy z épületben robbnássl fenyegető gyár működik. A kiköltöztetés ugyn esedékes voln, de... De mindenki rgszkodik megszokotthoz. S mert vlósággl oly nehéz szembenézni, ábrándoznk, pótcselekvéseket keresnek, s várnk csodár. Mint csodák helyett mindig, úgy most is z orrbvágó relitások tesznek pontot tétlenkedő életek végére. Kovács Levente rendezése elsősorbn rr törekedett, hogy szereplők krikírozókészségének biztosítson játéklklmt, teret. Már díszletek is - Ppp Judit tervei - erre dnk instrukciót: sztl, szék jóvl mgsbbk, mint normális szobi berendezések, házspár és vendégek csk úgy tudnk fotelb ülni, h, mint z óvodások, elébb föltérdelnek-másznk z ülőkékre. Normális mérete csk bbkocsink vn, melyben z óriás csecsemő ül - pontosbbn : lóg ki -, s innét d kurt válszokt tudálékos felnőtteknek. A játék folymán vérbeli komédiáskedvről Körösi Csb és Ander Zoltán dtk bizonyságot. Jól megtlált mszkjuk mellett s ltt kmszos kedvvel villntották ki sját rcukt, nyilvánítván véleményező fölényüket gügye és ridt, ngyhngúságávl félszeit tkrgtó típusokról is, nemzedékekről is. Esetükben okkl hgyhtt rendező egész bohóctréfákig elmenni játékot: mindig jellemeken s szituációkon belül mrdtk. A feleségszerepekkel, úgy tetszik, már z író is mostohábbn bánt, hloványbbk is lettek z lkítások. Molnár Júli is, III. éves Brth Enikő is beérte nnyivl, hogy topogó kisfeleségemet" jelenítsen meg. Nem is könnyű fitl színésznőként, Júliákr s Desdemonákr készen titkos előnytelenségeket fölngyítv krikírozni. A szintén III. éves Topi Év egy epizódbn mégis meg-tette. Ngyr pöffesztett, fölcicomázott titkárnőfiguráj élveteg csábmosolyt permetezett lerobbnt, illetve minden

és finom regálókészség. Gyűrt iprosgönceiben is elhitette, hogy szomjs lelkű munkáslányok bálvány lehet. H nem egészen tudtosn is, de nyilvánvló, hogy Mrosi bánni tud külleme előnyös dottságivl. S hogy eközben vlóbn jó ízlés vezérli, zt bizonyíthtj, hogy Bjor-drb villnásnyi epizódszerepében - melynek mindössze drmturgii funkciój volt - nem rgyogttt meg m-gát, csk színlpot böngészve derült ki, hogy már láttuk". E köré szép és szomorkásn gunyoros Huber Vilmos köré úgy bástyázódik pincelkás és véle összeépített nyomdterem, mint egy fordított mesében: herceg köré békvilág. Kopott kis szere-tők, kültelki cemendék, törpe lelkek és törpe lehetőségek. Itt kitűnni csk úgy lehet, h még rosszbbá lesz z, kiben sorsávl perelni kész lélek feszeng. A velejéig keserű Piróth Gyul-lkítás-hoz s kegyetlenségig kemény Sinkó Lászlószerepformáláshoz képest újt, mást tudott dni Mrosi Péter: boldogtlnok tehetetlen öngyilkos szomorúságát. Özvegy Hubernét Rekit Rozáliától láttuk. Kor is, tpsztlti is nnyit engedtek meg, hogy mszk ltt jobb npokt élt" hjdni úrisszonyt sejtessen. Ilyen nyávl gyermekkor hátterében Hubert még inkább egy másvilági száműzöttnek érezhettük. Nem így nyomdász testvérét lkító Lőrincz Ágnest, ki szép s egyszersmind ijesztően ordináré is mert lenni, de inkább z ny tolvjvérét átöröklőnek. Gyrmky Rózát Molnár Molnár Júli, Mrosi Péter és Ander Zoltán Füst Milán: Boldogtlnok című drámájábn (mrosjúli játszott, hogy mondni szokták, vásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet) korrekten. Azz híven követve rendezői instrukciókt. Ám rról kevéssé győzött meg, hogy ennek végsőkig kifosztott, ám pillntbn fölrobbnni kész lkásbn. és Kovács Ktlin - tisztábn voltk Huber Vilmos szenvedélyéhez foghtó Rövidke jelenetében elhitette, hogy ezt mindezzel: nem törekedtek sem korábbi fontos megbíztássl érkező elvtársnőt elődások átértelmezésére vgy z eddig léleknek többet is tud jellemzőiről, mint egyetlen dolog izgtj: bizsuji, degeszre föl nem tárt mélységek hng-súlyozásár. mi-ről szerep szó szerint is nyiltkozik. tömött reklámtáskái mellé még szerezni Céljuk nyilvánvlón z volt, hogy z Szerencsésebb tlált volt Vig Vilm vlmit. Például egy klndot. De ellentmondásos jellemeket s drámi Brth Enikő III. éves lkításábn. Élve leglább egy epedő pillntást. S ezzel z kifejletet megteremtő bezártságot, filigrán termete dottságivl, mind-végig állndó mohósággl rról z bosszúkészség tmoszféráját jelenítsék éreztette Róz testi erejének fél-szét is, intézményről is jellemző tuljdonságokt meg szereplők. Bizonyár válszthttk nyomtékosítv zt rettenetet, miben őt árult el, melyik fontos megbíztássl voln ehhez kevésbé bonyolult z érett, kiteljesedett másik nő trthtj. őt tüntette ki. színművet is, döntésüket zonbn Huber iránti rjongásábn inkább Füst Milán Boldogtlnokját láthttuk mégsem kérdőjelezhetjük meg, hiszen diáklányos eksztázis dominált, mint következő estén. Meghtón hősi főszereplő Mrosi Péterben olyn Huber ngy szerelemre képes nőé, de ez nem volt válllkozásnk tetszett már puszt szín- Vilmost léptettek színpdr, ki képes idegen játék szellemétől. Ander Zoltán lp láttán is ez bemuttó, hiszen ngy volt betölteni rárótt feldtot. Mrosi mint hentesmester, illetve Slt Lehel z tpsztltú, mesterségbeli tudás külső dottságibn - s ezt, bár minden orvos szerepében csöppet krikírozó teljében lévő színészeket is olyn erő- hsonlítgtás z egyéniséget látszik megoldásokt lklmztk. Ezektől próbár készteti ez különös drám, sérteni, feltétlenül elismerőleg mondjuk - multságosbbkká lettek ugyn hogy ők is - tpsztlhttuk - csk ritk fitl Lukács Sándorr emlékeztet. jelenléteik, de rról nem tudtk lklmkkor tudnk megbirkózni véle. A Artisztikus külső, szép orgánum, feszültmeggyőzni, hogy Füst Milán drámárendezők is - Kovács Levente séget teremteni képes megjelenés, gyors

jábn z efféle iróniánk helye vn. Körösi Csb játszott Srli Imre felejthetetlenné vált szerepét, Mihály szolgát. Megtette, mit lehetett: szolgált becsülettel. Elsöprő sikere hrmdik elődásnk lett. Blssi Bálint Szép mgyr komédiáját Gergely Géz, z osztály vezető tnár rendezte, s szövegmódosításokt is neki köszönheti z elődás. A színmű kiválsztásábn, túl zon, hogy megfelelő szereplehetőségeket krt biztosítni növendékeknek, nyilván közrejátszott Gergely Géz több éve követett gykorlt is, hisz már korábbi évdokbn is vizsgáztk osztályi régi mgyr, illetve iskoldrámákkl (Egynpi királyság, Kocsony Mihály.)ágsság), Blssi művének prológusát pedig néhány éve bukresti televízióbn vitte színre. Különös fényköre vn ennek késő reneszánsz mgyr színdrbnk. Bár megírásánk tényét fennmrdt néhány lpnyi töredékből tudt z irodlmi emlékezet, teljes szöveg csk 1958 májusábn került elő, mikor Jn Misinik szlovák nyelvemlékek után kuttv bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtárbn rá-bukknt. A kötet, melyben Blssi műve is szerepel, Fnchli Jób János szövegmásoltit trtlmzt, Blssi e műve mellett verseket is. Fnchli nemesi szármzású férfiú, Thurzó György ngybicskei udvrábn élt, ott másolt gyűjteményét vlószínűleg 1603-07 között. A Szép mgyr komédi első kidását Eckhrdt Sándor rendezte sjtó lá z Akdémi Kidónál 1959-ben, bevezető-elemző tnulmányt Klniczy Tibor írt hozzá. Blssi szövege olszból mgyrított pásztorjáték, z 1587-ben megjelent Amrilli, melyet Cstelletti szerzett. Két esztendővel későbben teszi át nyelvünkre Blssi, s jánlj z erdéli ngyságos és nemes sszonyoknk mint jó-kró sszonyink" holtig vló szolgáltjávl egyetemben. Hogy örömüket lelték-e fejedelmi udvr hölgyei be-muttóbn vgy z olvsott szöveg-ben, zt nem jegyzi krónik, viszont 1961-ben bemuttták Debrecenben Szász Károly rendezésében, Mocsár Gábor átdolgozásábn, Kiss Tmás verseivel. Szép siker, z ntikvitásnk kijáró hódolt övezte ezt bemuttót, mjd z újbb betnulásokt is (Egyetemi Színpd, 1962; Esztergomi várjátékok, 1967; Irodlmi Színpd, 1969; Egri Várszínház, 1977), de, bár Görgey Gábor is átdolgozt s zenével is különféleképp trkították, vlódi sikere nem lett egyik Ander Zol tán és Körösi Csb Szép mgyr komédi ábn elődásnk sem. A hjdni butusk szerelmi történet bármilyen bájos volt is kezdetleges nivitásávl, z unlom elébb-utóbb nézőtérre lopkodott. Esélyek és előzmények ismeretében mgm is erre készültem föl mrosvásárhelyi nézőtéren. Óriási meglepetés ért. A játék első pillntától z utolsóig fergeteges tempójú, lnkdtln szellemességű, élvezetes színházt láthttunk. A siker titk Gergely Géz nyilvánvló hngszerelési készségében keresendő. Kortársnk tekintette Blssi Bálintot; éppen úgy mi fitlembernek, hogy z Intézet növendékeit s várhtó nézőket. Lehántott hát szövegről mind-zt z rchikus burkot, mit m hngzó szövegben már bjos követni, de érzékeny kézzel kímélte z első műves" niv báját, nemes szándékit. Különféle játékötletekkel földúsított színpdi kciót, engedte komédiásink, hogy lktuk szerint megmuttkozznk, de z ihlető mondndót, z édes, szép szerelem győzelmes reménységét nem hgyt ironikus kérdőjelek között. Ellenkezőleg! Credulus és Júli minden mók ellenére úgy lelnek egymásr, hogy kmszálminkbn, vgy hogy z ntikvitás ót mindig: sértetlenül. Irreálisn? Ugyn. Ki merné állítni, hogy ngyobb szerelem vlóság, mint mit elvrázsolt lélekkel ráfogunk? A szép ráfogás históriáj lett ez játék, földönjáró ármány és égre libbenő remény kevercse. Embermgs rongybbák nudlitörzse, gombócfeje libeg elénk prológus ltt. A már jelmezes szereplők mozgtják őket, igyekvő sutsággl kész-tetve bábukt z előzmények fölelevenítésére. A bumfordi bábjáték olyn hngnemet csendít meg, mellyel eleve

sikerül ráhngolni nézőket mjdni nkronizmusok, drmturgi sutságok, jellemfestő sémformák bohó-cos-bábos egyszerűségére. Az így látott előjáték után borzs mókmester pttn világot jelentő deszkákr, s bejelenti z ctus primust. Vélhetnénk őt grbonciásnk, iskolszínpdi hopmester-nek, Puck öccsének, de vlmely tellán vgy nápolyi vígjáték insfigurájánk is. Amikor épp nem következő szcénát jelenti be, ő játssz Dienes pásztort, így hát leginkább Blgávl trt tyfiságot, mert míg z epedő Credulus tűnt szerelmét kuttj, ő elveszett szmr után nyomoz. Bízhtt voln-e másr Gergely Géz vlóságot hng-súlyozó, nézők brátj szerepét másr, mint őreá? Szereposztási telitlált Körösi Csb ebben feldtkörben. Kpcsoltteremtő fesztelensége, kitűnő mozgáskultúráj, játékos kedve mindvégig meghtározz játék tempóját s meg-jelenítés stílusát. Körösi Csb légszomj nélkül leng két proszcénium között, botlik el enlábábn, szerelmesekben, de h úgy jobb multság, szövegben is; látjuk rettenthetetlen álhősnek, cscsiját dédelgető szerelmesprodistánk, bölcs bolondnk, hősök és publikum bizlmsánk. Már-már úgy hisszük, mindent megmuttott tehetségéből, mikor rendező még egy meglepetéshez segíti: z egymást fölismerő szerelmesek szívükhöz kpv élőképbe merevednek, mert belibben Venus pjzán gyermeke, Cupido, hogy nyilt röppintsen megszólló szívekbe. Cupido rny-fürtös, csillámló libszárnys, eperrózsszín tfot... hm... bugyibn pompázó ifjú, ki nem más, mint Dienes. Ezt figurát egy félművelt piktor álmodt vlmely reneszánsz újgzdg sietve cifrázott szálájáb. Nem tudunk be-telni látvánnyl. Próbáljuk visszhívni mondhttln jelenést, de Körösi Csb nem csábul: Cupido oly kecsesen, mint jött, kirúgtt színről. A szerelmesek zon kívül, hogy szerelmesek, többnyire más tuljdonsággl nemigen rendelkeznek pásztorjátékokbn sem, de commedi dell' rtébn vgy későbbi klsszikus frnci vígjátékokbn sem. Ám epedni sokféleképp lehet. Gergely Géz végigepedteti Slt Lehelt és Rekit Rozáliát teljes drámirodlmon. Szoros kronológiát nem trt ugyn, de ttól még bemuttót kpunk világirodlom minden Roslindájáért, Tündéjéért és Lujzájáért elnyögellt rigmusból, vkságból, félrevezetett ségből. Slt Lehel itt győzött meg rról, hogy vlóbn tehetséges, zz ki-fejezni is tudj zt, mit szerepéről gondol. Ebben humorérzéke bizonyult legjobb rgumentumnk. Credulus mind-végig mgán hordott egy árnyltnyi véleményező fölényt sápkóros szerelmes hngsúlyozásávl, ki éppen szenvedély ngyság mitt képtelen fölismerni álnevű szerelmesét. Tette ezt mégis úgy, hogy szenvedélyében nevetséges Credulus ne lehessen. Így erényes hűségében veszti el z elemi ítélőképességét is. Rekit Rozáli Bjor-drbbn nyújtott fiúszerepe s B o l dogt l no k b n játszott vénsszonylkítás után itt végre zonos lehetett kitűnő külső s belső dottságivl. Elrgdó tisztságú lánylkot jelenített meg, ám mégis olyt, kiben elegendő lelemény, relitásérzék vn hhoz, hogy ő leplezze le mgát szerelmese előtt. A kedvesség, mellyel Credulusát meggyőzni próbálj, Blssi legszebb reményeit képes betölteni. Julinnájától ezt kegyosztó, gyöngéd odhjlást várhtt egész férfi-korábn. Úgy tetszik, Rekit Rozáliától bonyolult, erős drámiságú nőlkok életre szólítását is elvárhtjuk jövő-ben. A víg hngultú komédiázás közepette volt ereje, hogy ritmust, időt, dimenziókt váltson, mikor nevét, álhját eldobv, mintegy díszeiből kifosztv m-gát muttkozik meg szerelmese előtt. Ez volt z pillnt, mikor z égi földivel összetlálkozik. Amikor nincs többé tréf, bolond kergetőzés. A szín-pd előterében kiemelt jelenet Rekit Rozáli egyszerű, bensőséges gesztusitól válik igzán kiemelkedő pillnttá. Ander Zoltán Silvánust dt, z ármányos csábítót. Blssi itt nem látszott követni műfj sémáit: cselszövőt s epekedő, felsült szerelmes gyúrt össze, nem épp homogénné. Jószerencse, hogy Ander bonyolultbb jellemeken is edződve tudt, hogy ármány és szerelem megférhet egy kebelben. Ezt z egy keblet döngette, tépte s tárt bukásnk önironikus belátássl. A Boldogtlnokbn, mint Sirm Ferenc hentesmester, s itt is, mint Silvánus zt éreztette meg, hogy óvkodik z egysíkú értelmezéstől. Rengeteg színészi ötlettel, finom rekcióvl hozt tudomásunkr még hrsány hngszerelésű szerepbeállításokbn is (mindkettő z volt), hogy but ember sem feltétlen gonosz, s gonosz sem feltétlen hideg számító. Úgy remélem, jövendő sors modern drámák ár-nylt figuráivl hozz össze színpdon. Lőrincz Ágnest Glthe, Molnár Júliát Briszeid szerepében láthttuk. Az előbbi hrsány szexepiljével, z utóbbi vidám okosságávl járult játék színeihez. Licid - Credulusnk brátj, férfi, mondj ról szereposztó Blssi - Mrosi Péter lkját öltötte föl. Azz pásztori mezben s némi tájszólásos rchizálássl próbált Mrosi tkrgtni Credulusszl rivlizáló exteriőrjét, színpdi súlyát. Láthtólg jól érezte mgát z epizódnyi s vlójábn nem ngy jelentőséggel bíró szerepben. A trisznyából elékerült színfl ngyságú sódrt oly élvezettel szgolgtt, s esett ki szerepéből, hogy... no, összefutott nyálunk. Emlékezve zonbn előző esti szereplésére, felködlött bennünk, hogy tlán érdemes lett voln őt e drbbn más szerepben (is) kipróbálni. Igz, hogy főiskoli elődásoknk vn nevelési szándok művésziek mellett s olykor dcár. A díszleteket Kemény Árpád tervezte, elsősorbn célszerű mozgásoknk hgyv teret, s csk kisebb részben keresve dekortivitást. Törekvése helyesnek bizonyult, hisz játékstílus sem törekedett nturlist illúziókeltésre. Ppp Judit jelmezei színben és szbásbn szerényen jelezték csk XVI. százdot, kelme és díszítmények z iskoli színjátszás puritán, házilgos leleményű" megoldásit muttták. Antl Pál bábji, Simó József muzsikáj rendezés szándékát értő, ízléssel szolgáló munkáknk bizonyultk. Jó elődás volt. De legjobb mégis közönségnek lenni volt. Nekünk nem kellett különvonulv lkudozni, vgy félszegen várni színházi szkemberek állásjánltikor. Vezető tnárok módjár bábáskodnunk sem kellett növendékek jövendő sorsát eligzítndó. S még viráglombokkl rkottn díszíteni sem siettünk z iskolát, mint búcsúzttó hrmdikosok másnpi bllgás lklmár. Mi csk örvendező szívvel ringthttuk z élményt: Blssit - h késve is - ünneplik z jánlásbn megszólított erdéli nemes sszonyságok. H nem ngy létszámú utánpótlás jön is ki most Köteles Sámuel utci intézményből, zért szégyenkezni értük nincsen ok. Válságokkl terhes pályájukon ígéretesen indulhtnk. S indulunk mi is, sietve Budpestre, hogy még hjnlbn átérjünk htáron. Biztosn gyorsn megy mjd. Csordultig telt szívünk nem csempészáru.