MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1
Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás Képzés, fejlesztés Felügyelet Döntéshozatal Motiváció Tanácsadás Kommunikáció
Motiváció és teljesítmény Teljesítmény = f (képesség motiváció)
Motiváció Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?
A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai azok a késztetések, amelyeket valamely szükséglet hoz létre. A késztetéseket, amelyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányulnak nevezzük motivációnak. Erősebb késztetés - nagyobb cselekvési készséggel párosul.
A motiváció folyamata
A motiváció fogalma A motiváció fogalmát kétféleképpen is használjuk: egyrészt a belső késztetések megszervezését nevezzük motivációnak (pszichológiai eredetű fogalom), másrészt az ösztönzés szinonimájaként, azt vezetői magatartást jelöli, amelyben beosztottjait a szervezeti célok elérésére készteti (vezetés-elméleti fogalom).
A motivációs rendszer A motívumok komplex rendszert alkotva befolyásolják az emberi viselkedést, különféle cselekvésekre késztetnek. Közvetlenül nem figyelhetők meg, csak a viselkedésen keresztül. Az egyes motívumok különböző erősségűek és dinamikusan változnak
Motívumok eredete A biológiai motívumok (túlélési és szociális, pl. éhség, utódgondozás) motívumok mellett az ember motivációs rendszerében számos olyan motívum is van, amely tanulás és szocializáció eredménye. (pl. elfogadás, elismerés, együttműködés) A motiváció ebben az esetben is az ember szervezetében fellépő feszültségi állapot csökkentésének igényéből fakad, ezek a motivációk nemegyszer erősebbek a biológiai motívumoknál.
Motívumok típusai Elsődleges motívumok (nem tanult, fiziológiai alapú) pl. éhség, szomjúság, sex, stb. Általános motívumok (nem tanult, de pszichés alapú), pl. kíváncsiság, manipuláció, aktivitás, szeretet. Másodlagos motívumok (tanult motívum), pl. a siker, a hatalom, a szeretet, a biztonság és a státusz iránti igény A szervezeti viselkedés szempontjából az utóbbi kettő bír nagyobb jelentőséggel.
A szervezetben megnyilvánuló motiváció alapmodellje
Motivációs elméletek Korai motivációs elméletek Hedonizmus (előnyök hátrányok racionális összevetése) Ösztönelmélet (tudattalan motivátorok) Tartalomelméleti modellek Folyamatelméleti modellek
Tartalomelméletek 2016.10.18. 13
Maslow szükségleti hierarchiamodellje
Maslow modelljének kritikája
Herzberg kéttényezős elmélete
Herzberg kéttényezős elmélete Higiénés tényezők fizetés munkafeltételek munkahely biztonsága személyes kapcsolatok elégedetlenség MUNKA FELTÉTELEK Motivációs tényezők felelősség vállalás a nagyobb teljesítmény a fejlődés a karrierépítés lehetősége elégedettség MUNKA TARTALMA
Herzberg kéttényezős elmélete
Alderfer ERG elmélete E = Létérdek R = Kapcsolati szükséglet G = Növekedési szükséglet Bár hierarchikus szerkezetű, a környezet határozza meg az igény erősségét és átrendezheti a struktúrát is!
McClelland-féle elmélet Tudat alatti szükségletek alakítják a motivációt tanulás szocializáció eredménye Siker vagy teljesítmény motívum (achivement need) a siker elérésére, a teljesítmény fokozására vonatkozó késztetés (ellentéte a kudarc kerülés) Hatalom motívum (power need) mások befolyásolásának fontossága Társulási motívum (affiliation need ) a mások általi elfogadás, együttműködés igényéből fakad
Folyamatelméletek 2016.10.18. 21
Elváráselmélet Vroom szerint az emberek erőfeszítésre vonatkozó pszichológiai késztetése a jövővel kapcsolatos elvárásokkal és a jövőbeli következmények vonzóságával (valencia) arányos. P(E T) P(T K) Erőfeszítés Teljesítmény Következmény - teljesítmény elvárás - képességek - feltételek - a következmény biztonsága - elérhetősége - gyorsasága Belső/külső jutalom értéke (V) M e = P(E T) x P (T K) x V
Méltányosságelméleti modell A késztetés alapja a másokkal való összehasonlításból fakadó feszültség. A méltánytalanság érzete reakciókat vált ki. Méltányosság: OP = OR IP IR
Példák a faktorokra Input tényezők Erőfeszítés Képzés Tréning Tapasztalat Lojalitás Kor Következmények Fizetés Juttatások Költségtérítés Beosztottak száma Cím, rang Státusz szimbólumok Munkafeladatok Szabadidő
Szociális tanuláselmélet Az emberekben az utánzásra való hajlam nagyon erős. A megfigyelt magatartást értékeljük, a pozitívan értékelt mintát modellnek tekintjük, és utánozzuk. Motiváció fokozásának eszközei: Vállalaton belüli tréningek (filmek, előadások, szerepjátékok) Belső jutalmazás, önmegerősítés Vezetők vagy kollégák közvetlen iránymutatásai A szociális tanulás elmélete kiegészítve értékes külső jutalommal a motivációs eljárások egyik leghatékonyabb kombinációját alkotják.
Megerősítéselmélet
Megerősítés ütemezés és gyakoriság szerint Meghatározott intervallumú megerősítés (fixed-interval schedule) Változó intervallumú megerősítés (variable-interval schedule) Meghatározott arányú megerősítés (fixed-ratio schedule) Változó arányú megerősítés (variable-ratio schedule)
Célkitűzés-elmélet A szervezeti teljesítmény növelésének alapja az egyéni és szervezeti célok közötti összhang. Ha az alkalmazott ismeri, érti és elfogadja a célokat, azok megvalósításáért hajlandó cselekedni. ( Management by Objectives irányzat) A nagyobb teljesítmény elérését segíti: specifikus célok megfogalmazása komplex célok kijelölése célok elfogadása a teljesítmények visszacsatolása
Porter-Lawler modell
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! gyoker@mvt.bme.hu 2016.10.18. 30