Jelentés a pénzügyi stabilitásról Nagy Márton MNB Klub 212. április 26.
Fő kockázatok A főként likviditási oldalról romló hitelezési képesség növeli egy drasztikus hitelszűke kialakulásának esélyét, elsősorban a vállalati szektorban A régiós összehasonlításban nagymértékű és gyors külföldi forráskiáramlás tovább folytatódik vagy gyorsul; a külföldi forráskiáramlás nem következménye, hanem okává válik a hitelszűkének A bankrendszer nagymértékű devizaswappiaci ráutaltsága jelentős sérülékenységet okoz A vállalati hitelportfólió tovább rosszabbodó minősége rontja a bankrendszer likviditását
Drasztikus hitelszűke kockázata = hitelösszeomlás (credit crunch) kockázata Két markánsan eltérő esetet érdemes elkülöníteni Jelenlegi helyzet Enyhe hitelszűke: a termelő kapacitások az amortizáció miatt csökkennek, az ezt pótló vagy addicionális beruházások elmaradnak, emiatt kismértékben sérül a potenciális GDP Drasztikus hitelszűke: a termelő kapacitások rombolódnak az életképes vállalatok csődje miatt, ennek következtében a potenciális GDP jelentősen csökken Kockázat 3
28.okt. nov. dec. 29. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 21. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 211. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 212. jan. febr. Regionális összehasonlításban erőteljes visszaesés Vállalati hitelek változása nemzetközi összehasonlításban (28.október=1, árfolyamszűrt) 115 115 11 15 1 95 9 85 8 75 11 15 1 95 9 85 8 75 Románia Bulgária Lengyelország Slovákia Csehország Magyarország Eurozóna Forrás: Nemzeti jegybankok, MNB. 4
28.I. 29.I. 21.I. 211.I. 212.I. 213.I. 28.I. 29.I. 21.I. 211.I. 212.I. 213.I. 213 végéig nem várható fordulat a hitelezésben Magyarországon Hitelezés előrejelzése 5 Mrd Ft Vállalati 25 5 Mrd Ft Háztartási 35 4 2 4 28 3 2 1 15 1 5 3 2 1-1 21 14 7-7 -1-2 -5-1 -2-3 552,6 Mrd Ft 468 Mrd Ft -14-21 -3-15 Előrejelzés Tény Éves növekedési ütem (jobb skála) Előrejelzés Végtörlesztés hatása Éves övekedési ütem (jobb skála) Tény Árfolyamrögzítés Forrás: MNB. 5
Tőkeellátottság erős, ez nem okoz hitelszűkét
28. 29. 21. 211. Az anyabanki tőkeemelések kompenzálták a végtörlesztés és a hitelportfólió minőségének romlása miatti veszteségeket A bankrendszer tőkemegfelelési mutatójának kumulált változására ható tényezők dekomponálása 5 4 3 2 százalékpont (11,2) (12,3) (13,1) (12,5) (13) százalékpont (13,8) (13,5) 5 4 3 2 1-1 -2 1-1 -2 Jegyzett tőke és tőketartalék Eredménytartalék és egyéb tőke Levonások (limittúllépések, pénzintézeti befektetések) RWA (követelések utáni tőkekövetelmény) Egyéb tőkekövetelmény (piaci, működési, elszámolási) Kumulált változás Megjegyzés: 211 végén, 212 elején a külföldi anyabankok megközelítőleg 35 milliárd forint (~1,2 Mrd euro) értékben emeltek tőkét leánybankjaiknál Forrás: MNB. 7
A stressztesztben az eurozóna adósságválságának eszkalálódást számszerűsítjük A stresszteszt makrogazdasági forgatókönyvei Legvalószínűbb forgatókönyv (alappálya) Kis valószínűségű, szélsőségesen kedvezőtlen forgatókönyv (stresszpálya) 212 213 212 213 GDP*.1 1.5-1.1 -.7 Szuverén CDS felár (bp) 546 475 743 811 HUF/EUR éves átlagos árfolyam HUF/CHF éves átlagos árfolyam 297 247 331 276 Foglalkoztatottság* - állami szféra -2. -.2-2. -.2 Foglalkoztatottság* - versenyszféra -.1.5-1. -2. Lakásárak*.. -1. -1. Feltételezések a lakossági deviza jelzáloghitelekkel kapcsolatos programokról (alap- és stresszpályán egyaránt) Az új árfolyamgátba belépők aránya A nemteljesítő deviza jelzáloghitelek közül forintra váltható hitelek aránya A forintra váltott hiteleknél az ismét teljesítők aránya 9 2 5 *év/év százalékos változás Forrás: MNB. 8
A stresszteszt erős ellenálló képességet mutat 24 A tőkemegfelelési mutató darabszám alapú eloszlása 212 végén 24 2 2 16 14,6 15,6 16 12 12,2 11,4 12 8 4 Minimális szabályozói tőkeszint 8 4 A stresszteszt eredménye a 8 százalékos szabályozói tőkeszint mellett Alappálya Stresszpálya Alappálya Stresszpálya 212 213 A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója Függőleges vonal: 1-9 százalékos tartomány, téglalap: 25-75 százalékos tartomány Tőkehiányos bankok tőkeigénye (Mrd Ft) Tőketöbblettel rendelkező bankok tőkepuffere (Mrd Ft) A bankrendszer tőkepuffere (Mrd Ft) Alappálya Stresszpálya 212 213 212 213-12 -27-83 1,117 1,294 83 691 1,117 1,282 776 68 Forrás: MNB. 9
köszönhetően az anyabanki tőkeemeléseknek, az eszközoldali alkalmazkodásnak és az árfolyamgátnak Az MNB korábbi hitelkockázati stressztesztek forgatókönyvei és eredményei CHF árfolyam alap/stressz pálya CDS felár alap/stresszpálya (bázispont) Átlagos GDP növekedési ütem a stressz pályán () A stresszpálya mentén számított tőkeigény (Mrd Ft) Időhorizont vége 29. április 29. október 21. április 21. november 211. április 211. november 212. április 192/221 18/29 188/22 23/234 212/257 237/275 247/275 54/74 22/42 19/39 32/52 26/5 45/74 475/811-1,5-6,3-1,6,1,9 -.4 -.9 3 17 5 5 83 196 83 21 vége 21 vége 211 vége 211 vége 212 vége 212 vége 213 vége Forrás: MNB. 1
A likviditási oldalról romló hitelezési képesség növeli egy drasztikus hitelszűke kialakulásának kockázatát A régiós összehasonlításban nagymértékű és gyors külföldi forráskiáramlás tovább folytatódik vagy gyorsul; a külföldi forráskiáramlás nem következménye, hanem okává válik a hitel szűkének A bankrendszer nagymértékű devizaswappiaci ráutaltsága jelentős sérülékenységet okoz A vállalati hitelportfólió tovább rosszabbodó minősége rontja a bankrendszer likviditását
A likviditási oldalról romló hitelezési képesség növeli egy drasztikus hitelszűke kialakulásának kockázatát A régiós összehasonlításban nagymértékű és gyors külföldi forráskiáramlás tovább folytatódik vagy gyorsul; a külföldi forráskiáramlás nem következménye, hanem okává válik a hitel szűkének A bankrendszer nagymértékű devizaswappiaci ráutaltsága jelentős sérülékenységet okoz A vállalati hitelportfólió tovább rosszabbodó minősége rontja a bankrendszer likviditását
21.jún júl. aug. szept. okt. nov. dec. 211. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 212. jan. febr. Erőteljes külföldi forráskiáramlás régiós összehasonlításban A külföldi források változása nemzetközi összehasonlításban (21. június =1, árfolyamszűrt) 13 13 12 11 1 9 8 7 6 12 11 1 9 8 7 6 Bulgária Csehország Magyarország Románia Lengyelország Megjegyzés: összesen 35 milliárd forint, vagyis több mint 12 milliárd euro külföldi forráskivonás. Forrás: EKB, MNB. 13
21.jún júl. aug. szept. okt. nov. dec. 211. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 212. jan. febr. ugyanakkor továbbra is számottevő ráutaltság a külföldi forrásokra A külföldi források mérlegfőösszeghez viszonyított arányának alakulása 35 35 3 3 25 25 2 2 15 15 1 1 5 5 Bulgária Csehország Lengyelország Magyarország Románia Forrás: EKB, MNB. 14
Erőltetett forráskivonásra utal a devizaswapállomány felépülése Kiinduló pont Eszköz Forrás HUF HUF FX swapállomány (mérlegen belüli devizapozíció fedezésére) Deviza Deviza Természetes külföldi forráskiáramlás Eszköz HUF Deviza Forrás HUF Deviza Mérlegzsugorodás FX swapállomány nem változik Erőltetett külföldi forráskiáramlás Eszköz HUF Deviza Forrás HUF Deviza FX swapállomány emelkedik Lejáró devizaeszközökből fizeti vissza a külföldi devizaforrásokat A bank forint likviditást használ fel, hogy devizaswap kötésével devizalikviditást generáljon és így fizesse vissza a külföldi forrást. 15
1. ok: az eurozónabeli bankrendszer mérlegzsugorodásának sebessége kockázata mellett A hitel/betét mutatók válságtapasztalatok alapján 15 15 14 14 13 13 12 12 11 11 1 1 9 9 8 t t+1 t+2 t+3 t+4 t+5 t+6 t+7 t+8 t+9 t+1 8 Évek száma Skandináv válság (91') USA (27) Nemzetközi válságtapasztalatok Eurozóna (27) Japán (92') Forrás: Felcser et al (21), Fed, BoJ, EKB alapján. 16
28. jan. 28. ápr. 28. júl. 28. okt. 29. jan. 29. ápr. 29. júl. 29. okt. 21. jan. 21. ápr. 21. júl. 21. okt. 211. jan. 211. ápr. 211. júl. 211. okt. 212. jan. 212. ápr. romló finanszírozási környezet Az anyabanki 5 éves CDS felárak 7 bázispont bázispont 7 6 6 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 UniCredit Bayerische Landesbank (MKB) Erste KBC (K&H) Intesa Sanpaolo (CIB) Raiffeisen Forrás: Bloomberg. 17
Magyarország Szlovénia Románia Magyarország - korrigált Olaszország Bulgária Belgium Ausztria Lettország Németország Lengyelország Szlovákia Csehország Litvánia Észtország 2. ok: a hazai bankrendszer gyenge jövedelmezőség a külföldi forrásokért folytatott versenyben érezhető hátrányokat okozhat 3 Bankrendszeri adózás utáni jövedelmezőségi mutatók 3. 25 2 15 1 5-5 2.5 2. 1.5 1..5. -.5 ROE ROA (jobb skála) Megjegyzés: A korrigált adat a végtörlesztés és a bankadó hatásait nem tartalmazza. Forrás: MNB, EKB CDB adatbázis. 18
Németország Belgium Olaszország Lettország Ausztria Litvánia Észtország Szlovénia Lengyelország Csehország Magyarország Szlovákia Bulgária Románia de a magas kamatmarzs miatt a jövedelemtermelő képessége könnyen helyreállítható Bankrendszerek kamatmarzsa (kamatjövedelem/mérlegfőösszeg) 4.5 4.5 4. 4. 3.5 3.5 3. 3. 2.5 2.5 2. 2. 1.5 1.5 1. 1..5.5.. Forrás: MNB, EKB CDB adatbázis. 19
Javaslatok a külföldi forráskiáramlás lassításához Prudens hazai költségvetési politika folytatása, az államadósság további, a piac számára hiteles csökkentése Az EU/IMF hitelszerződés mielőbbi aláírása és az anyabanki elkötelezettség megerősítése a hazai leánybankok finanszírozásának fenntartásában A bankrendszer tőkeakkumulációs és jövedelemtermelő képességének helyreállása, versenyképesség javulása 2
A rendezett mérlegalkalmazkodást segíti az EU/IMF megállapodás Az EU/IMF megállapodás előnyei 1. Banki stabilizáció 2. Fiskális fenntarthatóság Csökken a kormányzat előre nem látott kötelezettségeinek mértéke Az általános finanszírozási igény csökkenése megkönnyíti a bankrendszer forrásszerzését IMF hitelkeret & további fiskális konszolidálás A kormányzat alacsonyabb kockázati prémiumal szembesül Javul a gazdasági stabilitás 21
A likviditási oldalról romló hitelezési képesség növeli egy drasztikus hitelszűke kialakulásának kockázatát A régiós összehasonlításban nagymértékű és gyors külföldi forráskiáramlás tovább folytatódik vagy gyorsul; a külföldi forráskiáramlás nem következménye, hanem okává válik a hitel szűkének A bankrendszer nagymértékű devizaswappiaci ráutaltsága jelentős sérülékenységet okoz A vállalati hitelportfólió tovább rosszabbodó minősége rontja a bankrendszer likviditását
24. jan. 24. máj. 24. aug. 24. nov. 25. febr. 25. máj. 25. aug. 25. nov. 26. márc. 26. jún. 26. szept. 26. dec. 27. márc. 27. jún. 27. szept. 27. dec. 28. márc. 28. júl. 28. okt. 29. jan. 29. ápr. 29. júl. 29. okt. 21. jan. 21. ápr. 21. aug. 21. nov. 211. febr. 211. máj. 211. aug. 211. nov. 212. febr. A mérleg szerinti devizapozíció és az ezt fedező swapállomány változását a volumenhatás, összetételhatás és az árfolyamhatás befolyásolja A bankrendszer és a fiókok mérleg szerinti devizapozíciójának dekomponálása 4, Mrd Ft Mrd Ft 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, -1, -1, Összetétel-hatás Volumen-hatás Árfolyamhatás Mérleg szerinti devizapozíció Megjegyzés: bankrendszer nyitott pozíciója megközelítőleg megegyezik az FX swap állománnyal. Forrás: MNB. 23
28. okt. 28. nov. 29. jan. 29. febr. 29. márc. 29. máj. 29. jún. 29. júl. 29. aug. 29. okt. 29. nov. 29. dec. 21. febr. 21. márc. 21. ápr. 21. jún. 21. júl. 21. aug. 21. okt. 21. nov. 21. dec. 211. febr. 211. márc. 211. ápr. 211. jún. 211. júl. 211. aug. 211. szept. 211. nov. 211. dec. 212. jan. 212. márc. A swap biztosításában jelentős az MNB szerepe A jegybanki EUR/HUF swapeszközök állománya 2,2 2, 1,8 1,6 1,4 1,2 1, 8 6 4 2 millió EUR 6 55 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 Egynapos euro-likviditást nyújtó EUR/HUF swap Három hónapos EUR/HUF swap állomány Hathónapos EUR/HUF swap állomány Egyhetes EUR/HUF swap állomány Összesen a teljes FX swapállomány százalékában (jobb skála) Forrás: MNB. 24
A swappiacok intenzív használata komoly pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz Margin call: a letéti követelmény kötelezettségen keresztül érzékennyé válnak a bankok az árfolyamok ingadozására Rövidebb lejáratok: a devizaswap ügyletek jellemzően rövidebb lejáratúak voltak a külföldi forrásoknál, így nagyobb a megújítás kockázata a külföldi forrássokkal összehasonlítva Devizatartalék csökkenése: A swappiaci zavarok, kiszáradás esetén az MNB beavatkozik, mivel ez a piac kulcsfontosságú a transzmissziós mechanizmus szempontjából Megfontolandó lehet egy olyan szabályozás bevezetése, ami a swappiaci kockázatok további gyors és jelentős felépülését képes meggátolni 25
21.jún szept. dec. 211. márc. jún. szept. dec. 212. márc. jún. szept. dec. 213. márc. jún. szept. dec. A hitel-előrejelzéssel konzisztens külföldi forráskiáramlás, hitel-betét mutató és swapállomány A bankrendszer hitel/betét mutatója és külföldi forrásai az alappálya mentén 15 145 14 135 13 125 12 115 11 15 1 Mrd EUR 4 36 32 28 24 2 16 12 8 4 Hitel/betét mutató Külföldi források (jobb skála) Megjegyzés: a sáv felső széle esetén csak a lejáró devizaeszközök és beáramló devizabetétekkel megegyező mértékben fizetik vissza a külföldi forrásokat (FX swapállomány nem változik), míg az alsó széle esetén tartalmazza még a lejáró forinthitelből felszabaduló vagy a beáramló forintbetétből megemelkedő forint likviditásból való visszafizetést is (swapállomány emelkedik). Forrás: MNB. 26
A likviditási oldalról romló hitelezési képesség növeli egy drasztikus hitelszűke kialakulásának kockázatát A régiós összehasonlításban nagymértékű és gyors külföldi forráskiáramlás tovább folytatódik vagy gyorsul; a külföldi forráskiáramlás nem következménye, hanem okává válik a hitel szűkének A bankrendszer nagymértékű devizaswappiaci ráutaltsága jelentős sérülékenységet okoz A vállalati hitelportfólió tovább rosszabbodó minősége rontja a bankrendszer likviditását
28.I. 29.I. 21.I. 211.I. 212 213 A háztartási hiteleknél az árfolyamgát megakadályozza az új problémás hitelek felépülését A nemteljesítő háztartási hitelek aránya előrejelzéssel a bankrendszerben 16 16 14 14 12 12 1 1 8 8 6 6 4 4 2 2 NPL arány (ügyfelenként) NPL arány (szerződésenként) Forrás: MNB. 28
28. 29. I. 21. I. 211.I. Megoszlás 211 végén az árfolyamkockázatok eliminálásával A nemteljesítő deviza lakáshitelek parciális felbontása a nemteljesítés valószínűsített oka szerint 1,2 millió CHF 1, 8 6 4 2 7 24 15 3 51 Egyéb Foglalkoztatás Deviza kamatláb Árfolyam Interakciós tag Forrás: MNB. 29
27.I. 28.I. 29.I. 21.I. 211.I. 212 213 Tovább romló vállalati portfólió A nemteljesítő vállalati hitelek aránya előrejelzéssel a bankrendszerben 25 25 2 2 15 15 1 1 5 5 9 napon túl lejárt hitelek ügyfelenként Forrás: MNB. 3
amely likviditási oldalról jelentősen gyengítheti a hitelezési képességet A tőkehelyzet oldaláról nem rontja a hitelezési képességet Magas értékvesztéssel való fedezettség A stressz tesztek eredménye erős sokkellenálló képességet mutat A likviditási oldalról azonban gyengíti a hitelezési képességet A nem teljesítő portfólió jelentős finanszírozási forrásokat köt le, amit így nem lehet új hitelezésre használni Nem termel jövedelmet, rontva a tőkeakkumulációs képességet, így a külföldi forrásvonzó képességet 31
Javaslatok a nemteljesítő vállalati portfólió kezelésére A végelszámolási és felszámolási eljárások gyorsítása A fedezetül szolgáló eszközök átvételének megkönnyítése Az átstrukturálást akadályozó korlátok (például adószabályok) lebontása A bíróságon kívüli megegyezések hatékonyságának növelése 32
Fő kockázatok és lehetséges kockázatcsökkentő lépések Drasztikus hitelszűke kockázata A régiós összehasonlításban nagymértékű és gyors külföldi forráskiáramlás tovább folytatódik vagy gyorsul Prudens hazai költségvetési politika Az EU/IMF hitelszerződés mielőbbi aláírása és az anyabanki elkötelezettség megerősítése A bankrendszer tőkeakkumulációs és jövedelemtermelő képességének helyreállása, versenyképesség javulása. A bankrendszer nagymértékű devizaswappiaci ráutaltsága Szabályozói beavatkozás válhat szükségessé Tovább rosszabbodó vállalati hitelportfólió rontja a bankrendszer likviditását A végelszámolási és felszámolási eljárások gyorsítása A fedezetül szolgáló eszközök átvételének megkönnyítése Az átstrukturálást akadályozó korlátok (például adószabályok) lebontása, A bíróságon kívüli megegyezések hatékonyságának növelése