Elszámoltatás TÉMAKÖR TARTALMA - Az elszámoltatás általános menete - Raktár elszámoltatás - Termelés elszámoltatás - Értékesítés elszámoltatás Az elszámoltatás során a leltár szerinti és a könyv szerinti adat összehasonlításával megállapítjuk a leltáreredményt, amelynek eredménye egyaránt lehet leltáregyezés, leltáreltárás, azaz többlet hiány. Leltáreltérés esetén az eltérés okait mindig vizsgálni kell. Amennyiben hiányt tapasztalunk, meghatározzuk ennek elfogadható mértékét. A fennmaradó rész az anyagilag felelıs dolgozót terheli. A vendéglátásban az elszámoltatás munkaterületenként történhet: RAKTÁR elszámoltatása TERMELÉS (KONYHA) elszámoltatása ÉRTÉKESÍTÉS elszámoltatása Az elszámoltatás általános menete 1. lépés: Könyv szerinti adat meghatározása 2. lépés: Leltár szerinti adat meghatározása 3. lépés: Leltáreredmény megállapítása, azaz a könyv szerinti és a leltár szerinti adat összehasonlítása (eredménye lehet egyezés, hiány többlet) Hiány esetén további számítások szükségesek a térítendı (fizetendı) hiány megállapításához. 4. lépés: Nyershiány megállapítása, ami a tényleges összhiényt jelenti, is a könyv szerinti és a leltár szerinti adatok különbsége 5. lépés: Elszámolható hiány megállapítása (az elszámolható hiány a nyershiánynak az a része, amely költségként elszámolható) 6. lépés: Fizetendı (térítendı) hiány meghatározása (a nyershiány elszámolható hiánnyal csökkentett összege) A térítendı hiány az elszámoltatási területtıl és az üzlet számviteli politikájától függıen nettó beszerzési, nettó eladási, valamint bruttó eladási áron is megállapítható. A leltár szerinti adatot mindig tényleges számlálással, méréssel, is leltárfelvétellel állapítjuk meg. A leltárfelvétel során minden esetben biztosítani kell az anyagilag felelıs dolgozó jelenlétének
lehetıségét. Amennyiben a munkavállaló nem gondoskodik képviseletérıl, akkor a szakmában jártas szakértıt jelölhet ki helyette a munkáltató. Az elszámoltatással kapcsolatos szabályokat elızetesen rögzíteni, illetve az anyagilag felelıs dolgozóval ismertetni kell. Ilyen szabályok többek között: az elszámoltatás nettó beszerzési, nettı eladási bruttó eladási áron történik; mennyi az elszámolható hiány mértéke; melyek azok az anyagok, áruk, amelyekre nem számolható el forgalmazási veszteség; a leltári készletek átadásának, átvételének módját és szabályait stb. Leltár és könyv szerinti adat, leltáreredmény és elszámolható hiány a vendéglátás egyes munkaterületein: Munkaterület RAKTÁR TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS Könyv szerinti adat Leltár szerinti adat könyv szerinti készletérték (KSZK) leltár szerinti készletérték (LSZK) megengedett anyagfelhasználás (MAF) tényleges anyagfelhasználás (TAF) számított (nettó) bevétel (szám. bev) tényleges (nettó) bevétel (tény. bev) Egyezés KSZK = LSZK MAF = TAF szám bev = tény bev Többlet KSZK < LSZK MAF > TAF szám bev < tény bev Hiány KSZK > LSZK MAF < TAF szám bev > tény bev Elszámolható hiány normalizált hiány készentartási veszteség forgalmazási veszteség
RAKTÁR ELSZÁMOLTATÁSA Raktár elszámoltatásának folyamata A raktár elszámoltatásának célja a raktározás során keletkezett hiány többlet kimutatása. A raktárak elszámoltatása értékben és többnyire nettó beszerzési áron történik, azonban szükség lehet a bruttó eladási áron történı meghatározására is. Az elszámoltatás során a könyv szerinti zárókészletet (KSZK) hasonlítjuk össze a leltár szerinti záró készletértékkel (LSZK). Raktározás elszámoltatásának lépései: 1. KSZK (könyv szerinti záró készletérték) megállapítása Kiindulópont: az áruforgalmi mérlegsor NYK + KN = ZK + KCS Ebbıl fejezzük ki a zárókészletet: beszerzés + egyéb KN ZK = NYK + KN + KCS árukiadás + egyéb KCS Behelyettesítés után kapjuk a következıt: ZK = NYK + beszerzés + egyéb KN árukiadás - egyéb KCS KSZK = NYK + beszerzés + egyéb KN árukiadás egyéb KCS 2. LSZK (leltár szerinti záró készletérték) megállapítása A leltár szerinti záró készletértéket leltározással tudjuk megállapítani! LSZK méréssel, számlálással 3. Leltáreredmény megállapítása A leltáreredmény megállapítása a könyv szerinti zárókészletérték (KSZK) és a leltár szerinti záró készletérték (LSZK) összehasonlításával történik. Leltáreredmény lehet: KSZK = LSZK EGYEZÉS KSZK < LSZK TÖBBLET KSZK > LSZK HIÁNY Többlet megállapítása TÖBBLET beszerzési áron = LSZK KSZK A többlet nagysága meghatározható eladási (nettó és bruttó) áron is! Többlet nettó eladási áron:
TÖBBLET nettó eladási áron = TÖBBLET beszerzési áron x (1 + (HK%/100) TÖBBLET nettó eladási áron = TÖBBLET beszerzési áron / (elábé%/100) TÖBBLET nettó eladási áron = TÖBBLET beszerzési áron / ((100-árrés%)/100) Többlet bruttó eladási áron: TÖBBLET ÁFA = TÖBBLET nettó eladási áron x (ÁFA%/100) TÖBBLET bruttó eladási áron = TÖBBLET nettó eladási áron + TÖBBLET ÁFA TÖBBLET bruttó eladási áron = TÖBBLET nettó eladási áron x (1+ (ÁFA%/100)) Hiány esetén tovább számolunk! +4. Nyers hiány megállapítása A nyers hiány (Hny) a hiány egészét, teljes nagyságát jelenti, éppen ezért a könyv szerinti és a leltár szerinti záró készletértékek különbségeként számítható ki. Hny = KSZK LSZK A nyers hiány egy része elszámolható, így csak a fennmaradó részt kell az anyagilag felelıs dolgozónak térítenie. +5. Elszámolható hiány megállapítása Az elszámolható hiányt a raktár elszámoltatás esetén normalizált hiánynak (Hn) is nevezik és általában az árukiadás százalékában határozzák meg mértékét (Hn%). Hn = árukiadás x (HN%/100) A normalizált hiány csak a hiány mértékéig számolható el, is amennyiben több a nyers hiánynál, akkor sem lesz többlet a leltáreredmény! +6. Fizetendı (térítendı) hiány megállapítása Hf beszerzési áron = Hny Hn A térítendı hiány nagysága meghatározható eladási (nettó és bruttó) áron is! Fizetendı hiány nettó eladási áron: Hf nettó eladási áron = Hf beszerzési áron x (1 + (HK%/100)) Hf nettó eladási áron = Hf beszerzési áron / (elábé%/100) Hf nettó eladási áron = Hf beszerzési áron / ((100-árrés%)/100) Fizetendı hiány bruttó eladási áron:
HIÁNY ÁFA = HIÁNY nettó eladási áron x (ÁFA%/100) Hf bruttó eladási áron = Hf nettó eladási áron x + HIÁNY ÁFA Hf bruttó eladási áron = HIÁNY nettó eladási áron x ( + (ÁFA%/100)) Az elszámoltatás bizonylatai A fenti elszámoltatás csakis a megfelelı bizonylatokkal alátámasztva végezhetı el. A raktározás elszámoltatása esetén szükségesek azok a bizonylatok, amelyek a készletmozgásokat, illetve a pillanatnyi készletértékek megállapítását hivatottak igazolni. Nyitókészlet és zárókészlet megállapítása mindig számlálással, méréssel, azaz leltározással történik, tehát szükségesek a leltárívek és összesítık. Készletnövekedés bizonylatolása: árubeszerzés bizonylatai lehetnek: szállítólevél, számla; egyéb készletnövekedés (pl. visszavételezés) bizonylatai lehetnek: (belsı) szállítólevél, vételezési jegy. Készletcsökkenés bizonylatolása: árukiadás bizonylatai lehetnek: (belsı) szállítólevél, vételezési jegy egyéb készletcsökkenés (pl. visszáru a szállítónak, selejt, káreset) bizonylatai lehetnek: (visszáru) számla, jegyzıkönyvek (pl. selejtezési, káreseti), nyilvántartások (pl. selejtezési, áruromlási, leértékelési) MINTAPÉLDA Állapítsa meg a raktár leltáreredményét a következı adatok alapján! Értékelje a kapott eredményt! Nyitókészlet: 310 eft Beszerzés: 1680 eft Visszáru a szállítónak: 54 eft Árukiadás: 1710 eft Leltár szerinti készletérték: 242 eft Normalizált hiány 0,8% 1. lépés: Könyv szerinti záró készletérték megállapítása az áruforgalmi mérlegsor alapján történik. A nyilvántartások adatait használjuk fel hozzá Áruforgalmi mérlegsor: nyitókészlet + készletnövekedés = zárókészlet + készletcsökkenés visszáru + árukiadás Ebbıl a záró készletérték: zárókészlet = nyitókészlet + készletnövekedés készletcsökkenés - árukiadás Az adatokat behelyettesítve: Könyv szerinti záró készletérték = 310 + 1680 54 1710 = 226 eft 2. lépés: Leltár szerinti záró készletérték megállapítása tényleges számlálással, méréssel történik. Ezt az értéket a feladat megadja: leltár szerinti záró készletérték = 242 eft
3. lépés: Leltáreredmény megállapítása a könyv szerinti és a leltár szerinti záró készletérték összehasonlításával történik: Leltár szerinti záró készletérték (242 eft) > Könyv szerinti záró készletérték (226 eft) Megállapítható, hogy többlet van. 4. lépés: Többlet nagysága nettó beszerzési áron: Többlet nettó beszerzési áron = leltár szerinti záró készletérték könyv szerinti záró készletérték Többlet nettó beszerzési áron = 242 226 = 16 eft A raktár elszámoltatásának eredménye tehát többlet lett, méghozzá 16 eft nettó beszerzési áron.
TERMELÉS ELSZÁMOLTATÁSA A termelés (konyha) elszámoltatásának folyamata A termelés elszámoltatásának célja a termelés során keletkezett nyersanyagtúllépés nyersanyag-megtakarítás kiszámítása. Az elszámoltatás során a tényleges anyagfelhasználást (tényleges elábé, TAF) hasonlítjuk össze a megengedett anyagfelhasználással (megengedett elábé, MAF). Termelés elszámoltatásának lépései: 1. MAF (megengedett anyagfelhasználás) megállapítása A megengedett anyagfelhasználást a bevételbıl tudjuk megállapítani. A MAF a nettó bevétel elábé tartalmának feleltethetı meg. Meghatározása többféleképpen történhet: MAF = Tényleges (nettó) bevétel / (1 + (HK%/100)) MAF = tényleges (nettó) bevétel x (elábé%/100) MAF = tényleges (nettó) bevétel x ((100-árrés%)/100) 2. TAF (tényleges anyagfelhasználás) megállapítása Kiindulópont: az áruforgalmi mérlegsor NYK + KN = ZK + KCS Ebbıl fejezzük ki a készletcsökkenést: vételezés a raktárból+ egyéb KN KCS = NYK + KN - ZK TAF + egyéb KCS Behelyettesítés után kapjuk a következıt: TAF = NYK + vételezés a raktárból + egyéb KN ZK egyéb KCS TAF = NYK + vételezés a raktárból + egyéb KN egyéb KCS - ZK 3. Leltáreredmény megállapítása A leltáreredmény megállapítása a megengedett anyagfelhasználás (MAF) és a tényleges anyagfelhasználás (MAF) összehasonlításával történik. Leltáreredmény lehet: KSZK = LSZK EGYEZÉS KSZK < LSZK TÖBBLET (nyersanyagmegtakarítás) KSZK > LSZK HIÁNY Többlet megállapítása TÖBBLET beszerzési áron = MAF TAF A többlet nagysága meghatározható eladási (nettó és bruttó) áron is! Többlet nettó eladási áron:
TÖBBLET nettó eladási áron = TÖBBLET beszerzési áron x (1 + (HK%/100) TÖBBLET nettó eladási áron = TÖBBLET beszerzési áron / (elábé%/100) TÖBBLET nettó eladási áron = TÖBBLET beszerzési áron / ((100-árrés%)/100) Többlet bruttó eladási áron: TÖBBLET ÁFA = TÖBBLET nettó eladási áron x (ÁFA%/100) TÖBBLET bruttó eladási áron = TÖBBLET nettó eladási áron + TÖBBLET ÁFA TÖBBLET bruttó eladási áron = TÖBBLET nettó eladási áron x (1+ (ÁFA%/100)) Hiány esetén tovább számolunk! +4. Nyers hiány megállapítása A nyers hiány (Hny) a hiány egészét, teljes nagyságát jelenti, éppen ezért a tényleges anyagfelhasználás és a megengedett anyagfelhasználás különbségeként számítható ki. Hny = TAF MAF A nyers hiány egy része elszámolható, így csak a fennmaradó részt kell az anyagilag felelıs dolgozónak térítenie. +5. Elszámolható hiány megállapítása Az elszámolható hiányt a termelés (konyha) elszámoltatása esetén készentartási (forgalmazási) veszteségnek (kv) is nevezik és általában a megengedett anyagfelhasználás százalékában határozzák meg mértékét (kv%). kv = MAF x (kv%/100) A készentartási veszteség csak a hiány mértékéig számolható el, is amennyiben több a nyers hiánynál, akkor sem lesz többlet a leltáreredmény! +6. Fizetendı (térítendı) hiány megállapítása Hf beszerzési áron = Hny kv A térítendı hiány nagysága meghatározható eladási (nettó és bruttó) áron is! Fizetendı hiány nettó eladási áron: Hf nettó eladási áron = Hf beszerzési áron x (1 + (HK%/100)) Hf nettó eladási áron = Hf beszerzési áron / (elábé%/100) Hf nettó eladási áron = Hf beszerzési áron / ((100-árrés%)/100)
Fizetendı hiány bruttó eladási áron: HIÁNY ÁFA = HIÁNY nettó eladási áron x (ÁFA%/100) Hf bruttó eladási áron = Hf nettó eladási áron x + HIÁNY ÁFA Hf bruttó eladási áron = HIÁNY nettó eladási áron x ( + (ÁFA%/100)) Az elszámoltatás bizonylatai: A fenti elszámoltatás csakis a megfelı bizonylatokkal alátámasztva végezhetı el. A termelés (konyha) elszámoltatásához a készletmozgások, a pillanatnyi készletértékek, valamint a forgalom megállapítását szolgáló bizonylatok szükségesek. Nyitókészlet és zárókészlet megállapítása imndig számlálással, méréssel, azaz leltározással történik, tehát szükségesek a leltárívek és összesítık. Készletnövekedés bizonylatolása: áruvételezés (a raktárból) (belsı) szállítólevél, vételezési jegy egyéb készletnövekedés (pl. visszavételezés az értékesítéstıl) bizonylatai lehetnek: (belsı) szállítólevél, vételezési jegy Készletcsökkenés bizonylatolása: visszavételezés (a raktárnak) bizonylatai lehetnek: (belsı) szállítólevél, vételezési jegy egyéb készletcsökkenés (pl. selejt, káreset, leértékelés) bizonylatai lehetnek: jegyzıkönyvek (pl. selejtezési, káreseti), nyilvántartások (pl. selejtezési, áruromlási, leértékelési) A forgalom (bevétel) nagyságát a pénztárgép blokk, illetve a bevételösszesítık bizonylatolják. MINTAPÉLDA Állapítsa meg a konyha leltáreredményét a következı adatok alapján! Értékelje a kapott eredményt! Nyitókészlet: 192 eft Vételezés a raktárból: 888 eft Visszáru a raktárnak: 15 eft Selejt: 5 eft Zárókészlet: 186 eft B ételbevétel: 2286 eft Haszonkulcs: 110 % Készentartási veszteség: 0,7% 1. lépés: Megengedett anyagfelhasználást a tényleges nettó bevételbıl tudjuk megállapítani. Ehhez elıször a megadott bruttó ételbevételbıl az ÁFA-kulcs segítségével nettó bevételt kell számítanunk: Tényleges nettó ételbevétel = Bruttó ételbevétel / (1 + (ÁFA% / 100%)) Behelyettesítve: Tényleges nettó bevétel = 2286 / 1,27 = 1800 eft A tényleges nettó bevétel ismeretében és a haszonkulcs segítségével már megállapítható a megengedett anyagfelhasználás (megengedett elábé): Megengedett anyagfelhasználás = tényleges nettó bevétel / (1 + (HK% / 100%)) Behelyettesítve: Megengedett anyagfelhasználás = 1800 E Ft / 2,1 = 857,143 eft 2. lépés: Tényleges anyagfelhasználás megállapítása az áruforgalmi mérlegsor segítségével:
Áruforgalmi mérlegsor: nyitókészlet + készletnövekedés = zárókészlet + készletcsökkenés vételezés a raktárból visszáru + selejt + elábé (taf) Ebbıl kifejezve a tényleges anyagfelhasználást, a következıket kapjuk: Tényleges elábé (taf) = nyitókészlet + vételezés - zárókészlet visszáru - selejt Behelyettesítve: Tényleges anyagfelhasználás = 192 + 888 186 15 5 = 874 eft 3. lépés: Leltáreredmény megállapítása a megengedett és a tényleges anyagfelhasználás összehasonlításával történik: Megengedett anyagfelhasználás (857,143 eft) < Tényleges anyagfelhasználás (874 eft) Megállapítható, hogy hiány (nyersanyagtúllépés) van. Ebben az esetben további számítások szükségesek, hogy megállapítsuk, mennyi lesz a térítendı hiány. 4. lépés: Nyers hiány megállapítása nettó beszerzési áron a tényleges és megengedett anyagfelhasználás különbsége: Nyers hiány nettó beszerzési áron = tényleges anyagfelhasználás megengedett anyagfelhasználás Behelyettesítve: Nyers hiány nettó beszerzési áron = 874 857,143 = 16,857 eft 5. lépés: Készentartási veszteségnek az elszámolható hiányt nevezzük. Ezt a megengedett anyagfelhasználás százalékában szokták megadni, és a hiánynak ezt a részét nem kell az anyagilag felelıs dolgozónak megtérítenie. Készentartási veszteség = megengedett anyagfelhasználás x (Kv% / 100%) Behelyettesítve: Készentartási veszteség = 857,143 x 0,007 = 6 eft 6. Térítendı (fizetendı) hiány a nyers hiány készentartási veszteséggel csökkentett összege: Térítendı hiány nettó beszerzési áron = Nyers hiány nettó beszerzési áron készentartási veszteség Térítendı hiány nettó beszerzési áron = 16,857 6 = 10,857 eft A térítendı hiány megállapítása nettó és bruttó eladási áron: Térítendı hiány nettó eladási áron = Térítendı hiány nettó beszerzési áron x (1 + (HK% / 100%)) Térítendı hiány nettó eladási áron = 10,857 x 2,1 = 22,8 eft Térítendı hiány bruttó eladási áron = Térítendı hiány nettó eladási áron x (1 + ÁFA% / 100%) Behelyettesítve: Térítendı hiány bruttó eladási áron = 22,8 x 1,27 = 28,956 eft A konyha elszámoltatása során nyersanyagtúllépést állapítottunk meg. A túllépésbıl térítendı hiány mértéke nettó beszerzési áron 10857 Ft, míg bruttó eladási áron 28956 Ft.
ÉRTÉKESÍTÉS ELSZÁMOLTATÁSA Az értékesítés elszámoltatásának folyamata Az értékesítés elszámoltatásának célja a hiányzó többletbevétel megállapítása. Az elszámoltatás során a számított nettó bevételt hasonlítjuk össze a tényleges nettó bevétellel. Az értékesítés elszámoltatása mindig bruttó eladási (fogyasztói/kereskedelmi forgalomban fizetendı) áron történik! Az értékesítést végzı dolgozókat (munkaterületeket) ajánlatos naponta mőszak végén elszámoltatni. A napi elszámoltatás lényege, hogy a tényleges fogyás bruttó eladási áron számított értékét összehasonlítjuk a bruttó bevétellel. Standelszámoltatásnál az induló készletadatokból az árubeérkezések és a maradvány megadásával történik a fogyás meghatározása. Elsısorban a söntés elszámoltatásának eszköze. A termelırészleg (konyha9 által elıállított termékek forgalmának ellenırzésére azonban nem elegendı. Az értékesítés elszámoltatása bruttó eladási áron történik. Az elszámolható hiányt (forgalmazási veszteséget) általában a tényleges bevétel százalékában határozzák meg. Értékesítés elszámoltatásának lépései: 1. Számított (nettó) bevétel megállapítása A számított bevétel megállapítása két lépésben történik. Elıször a tényleges anyagfelhasználást állapítjuk meg, majd ez alapján számítjuk a bevételt. A, TAF meghatározása Kiindulópont: az áruforgalmi mérlegsor NYK + KN = ZK + KCS Ebbıl fejezzük ki a készletcsökkenést: TAF + egyéb KCS (vételezés a raktárból+ egyéb KN ) KCS = NYK + KN - ZK Behelyettesítés után kapjuk a következıt: TAF = NYK + KN ZK egyéb KCS TAF = NYK + KN egyéb KCS - ZK KCS B, Számított (nettó) bevétel meghatározása Meghatározása többféleképpen történhet: Számított nettó bevétel.= TAF x (1 + (HK%/100)) Számított nettó bevétel = TAF / (elábé%/100) Számított nettó bevétel = TAF / ((100-árrés%)/100)
2. Tényleges (nettó) bevétel megállapítása A nettó bevételt a bruttó bevételbıl tudjuk meghatározni oly módon, hogy annak nagyságát az Áfa nagyságával csökkentjük. Tényleges nettó bevétel = Tényleges (bruttó) bevétel / (1 + (ÁFA%/100)) 3. Leltáreredmény megállapítása A leltáreredmény megállapítása a számított nettó bevétel és a tényleges nettó bevétel összehasonlításával történik. Leltáreredmény lehet: Számított nettó bevétel = Tényleges nettó bevétel EGYEZÉS Számított nettó bevétel < Tényleges nettó bevétel TÖBBLET Számított nettó bevétel > Tényleges nettó bevétel HIÁNY Többlet megállapítása TÖBBLET nettó eladási áron = MAF TAF A többlet nagysága meghatározható bruttó eladási áron is! Többlet bruttó eladási áron: TÖBBLET ÁFA = TÖBBLET nettó eladási áron x (ÁFA%/100) TÖBBLET bruttó eladási áron = TÖBBLET nettó eladási áron x+többlet ÁFA TÖBBLET bruttó eladási áron = TÖBBLET nettó eladási áron x (1 + (ÁFA%/100)) Hiány esetén tovább számolunk! +4. Nyers hiány megállapítása A nyers hiány (Hny) a hiány egészét, teljes nagyságát jelenti, éppen ezért a számított nettó bevétel és a tényleges nettó bevétel különbségeként számítható ki. Hny = Számított nettó bevétel Tényleges nettó bevétel A nyers hiány egy része elszámolható, így csak a fennmaradó részt kell az anyagilag felelıs dolgozónak térítenie. +5. Elszámolható hiány megállapítása Az elszámolható hiányt az értékesítés elszámoltatása esetén forgalmazási veszteségnek (Fv) is nevezik és általában a tényleges bevétel százalékában határozzák meg mértékét (Fv%). Fv = tényleges nettó bevétel x (FV%/100) A forgalmazási veszteség csak a hiány mértékéig számolható el, is amennyiben több a nyers hiánynál, akkor sem lesz többlet a leltáreredmény!
+6. Fizetendı (térítendı) hiány megállapítása Hf nettó eladási áron = Hny Fizetendı hiány bruttó eladási áron: HIÁNY ÁFA = HIÁNY nettó eladási áron x (ÁFA%/100) Hf bruttó eladási áron = Hf nettó eladási áron x + HIÁNY ÁFA Hf bruttó eladási áron = HIÁNY nettó eladási áron x (1 + (ÁFA%/100)) Az elszámoltatás bizonylatai: A fenti elszámoltatás csakis a megfelı bizonylatokkal alátámasztva végezhetı el. Az értékesítés elszámoltatásához azok a bizonylatok szükségesek, amelyek segítségével megállapíthatóak a készletmozgások, a pillanatnyi készletértékek, valamint a forgalom. Nyitókészlet és zárókészlet megállapítása imndig számlálással, méréssel, azaz leltározással történik, tehát szükségesek a leltárívek és összesítık. Készletnövekedés bizonylatolása: áruvételezés (a raktárból) (belsı) szállítólevél, vételezési jegy egyéb készletnövekedés (pl. áremelkedés) bizonylatai lehetnek: árnyilvántartás Készletcsökkenés bizonylatolása: visszavételezés (a raktárnak) bizonylatai lehetnek: (belsı) szállítólevél, vételezési jegy egyéb készletcsökkenés (pl. selejt, káreset, árcsökkentés) bizonylatai lehetnek: jegyzıkönyvek (pl. selejtezési, káreseti), nyilvántartások (pl. selejtezési, áruromlási, árnyilvántartás) A forgalom (bevétel) nagyságát a pénztárgép blokk, illetve a bevételösszesítık bizonylatolják. MINTAPÉLDA Pultosként a kávéfelhasználás ellenırzését is el kell végeznie. Az elszámolási idıszak alatt 2,3 kg kávét vételeztek, és ezt a mennyiséget teljesen fel is használták. Csak dupla kávét készítenek ez képezi a kávékülönlegességek alapját is. A dupla kávé készítéséhez 6 gramm kávéırlemény szükséges az elıírások szerint. Egy adag kávé fogyasztói ára az üzletben 180 Ft. A kávé értékesítésébıl 72000 Ft bruttó bevétel keletkezett. Állapítsa meg, hogy a kávé értékesítése során többlet hiány keletkezett-e! Az elszámoltatás eredményét Ft-ban, adagban és grammban is közölje! A számítások során egészre kerekítsen! 1. Számított bevétel meghatározása Értékesített kávéhoz szükséges ırlemény mennyisége = 2,3 kg = 2300 g Értékesített kávé adagszáma = 2300 / 6 = 383 adag Számított bevétel = 383 x 180 = 68940 Ft 2. Tényleges bevétel meghatározása A tényleges bevételt a feladat megadja: Tényleges bevétel = 72000 Ft
3. Leltáreredmény megállapítása Számítótt bevétel < Tényleges bevétel 68940 Ft < 72000 Ft TÖBBLET Többlet nagysága értékben = 72000 68940 = 3060 Ft Többlet nagysága adagban = 3060 / 180 = 17 adag Többlet nagysága mennyiségben = 17 x 6 = 102 gramm