Bevétel és összetétele

Átírás

1 Bevétel és összetétele TÉMAKÖR TARTALMA - Bevétel és forrásai - Bevétel szerkezete - Nettó és bruttó - ÁFA, ÁFA befizetési kötelezettség - Elábé és árrés - Színvonalmutatók BEVÉTEL A az áruk és szolgáltatások értékesítésébıl származó pénzösszeg. A nagyságát befolyásoló tényezık: vállalkozás profitja, tevékenységi köre vállalkozás nagysága; vállalkozási forma; termelés, értékesítés volumene; árak nagysága; területi elhelyezkedés; gazdasági környezet; társadalmi környezet; vendégkör összetétele; konkurencia; üzlet nagysága; vállalkozás üzleteinek száma; nyitva tartási idı; szezonhoz kötöttség; üzlettípus; választék; személyzet szakképzettsége, gyakorlata, magatartása; stb.

2 A vendéglátó vállalkozások ének forrásai: Áruforgalom BEVÉTEL Szolgáltatások értékesítése Ételek értékesítése Italok értékesítése Egyéb termékek értékesítése Anyagfelhasználással jár Nem jár anyagfelhasználással Áruforgalmi ár = mindaz az ár, amely termékek és áruk értékesítésébıl származik (anyagfelhasználással jár). Termék vagy áru: Termék az anyagokból feldolgozást követıen kapjuk pl. hús megsütve Áru feldolgozás nélkül, változatlan formában továbbértékesített termékek pl. üdítıital, sör Árucsoportok: Ételek meleg ételek, egyéb ételek, eszpresszókávé Italok alkoholos italok, alkoholmentes italok Kereskedelmi áruk cigaretta, képeslap, virág Szolgáltatások áre = valamilyen emberi tevékenység vagy dolog használatának díjazásából származó pl. szoba, zene, mősor (nem jár anyagfelhasználással) Bevételek szerkezete: Bruttó értékesítési (vagy felszámított) ÁFA B Nettó ELÁBÉ (=eladott áruk nettó beszerzési értéke =N beszerzési érték = anyagfelhasználás) Árrés (egyéb) költség eredmény (nyereség) Elábé (N eszerzési érték) N (Egyéb) Költségek Árrés (-tömeg) ÁFA (értékesítési vagy felszámított) Nyereség (Eredmény) Felírható képletek (pl.): B = N értékesítési ÁFA B = ELÁBÉ árrés értékesítési ÁFA értékesítési ÁFA = B N

3 N = ELÁBÉ árrés N = B értékesítési ÁFA ELÁBÉ = N árrés árrés = költség nyereség Bruttó = az a, amely az értékesítéskor felszámított ÁFÁt is tartalmazza, vagyis a nettó értékesítési (felszámított) ÁFÁval növelt összege. Jele: B B = N (értékesítési) ÁFA az áruk és szolgáltatások eladásából származó bruttó eladási árak összege; tartalmazza az értékesítéskor felszámított ÁFÁt. Nettó = az a, amely az értékesítéskor felszámított ÁFÁt nem tartalmazza, vagyis az értékesítési (felszámított) ÁFÁval csökkentett ár. Jele: N N = B - (értékesítési) ÁFA az áruk és szolgáltatások eladásából származó nettó eladási árak összege; nem tartalmazza az értékesítéskor felszámított ÁFÁt. ÁFA = Általános Forgalmi Adó = olyan közvetett adó, amely az adott termelési fázisban keletkezett értéknövekményt terheli. beszerzési ÁFA = elızetesen felszámított ÁFA: a nettó beszerzési értékre felszámított (beszerzéskori) ÁFA értékesítési ÁFA = felszámított ÁFA: a nettó eladási értékre, vagyis a nettó re felszámított (értékesítéskor felszámított) ÁFA Az ÁFA alapja a nettó (beszerzési ÁFA esetén az elábé). Mértéke (vagyis az ÁFA-kulcs = ÁFA%): általában 27% (kivételek: 18%; 5%; 0%) értékesítési ÁFA = N x (ÁFA%/100) Ennek felhasználásával: B = N értékesítési ÁFA B = N x (1 ÁFA%/100) ÁFA% = (értékesítési ÁFA / N ) x 100 beszerzési ÁFA = ELÁBÉ x (ÁFA%/100)

4 Ennek felhasználásával: B beszerzési érték = ELÁBÉ beszerzési ÁFA B beszerzési érték = ELÁBÉ x (1 ÁFA%/100) ÁFA% = (beszerzési ÁFA / ELÁBÉ) x 100 A nettó és a nettó beszerzési érték (elábé) különbségére (hozzáadott érték) jutó ÁFA az adott vállalkozás ÁFA befizetési kötelezettsége (vagy visszaigénylési jogosultsága). Ennek megfelelıen az ÁFA befizetési kötelezettség az értékesítési ÁFA és a beszerzési ÁFA különbsége. ÁFA befizetési kötelezettség = értékesítési ÁFA beszerzési ÁFA vagy ÁFA befizetési kötelezettség = árrés x (ÁFA%/100) Amennyiben ÁFA befizetési kötelezettség > 0, vagyis értékesítési ÁFA > beszerzési ÁFA, akkor ÁFA befizetési kötelezettségrıl beszélünk. ÁFA befizetési kötelezettség. = 0, vagyis értékesítési ÁFA = beszerzési ÁFA, akkor sem befizetési kötelezettségrıl, sem visszaigénylési lehetıségrıl nem beszélünk, ekkor a vállalkozásnak csak bevallási kötelezettsége van! ÁFA befizetési kötelezettség < 0, vagyis értékesítési ÁFA < beszerzési ÁFA, akkor akkor ÁFA visszaigénylési lehetıségrıl beszélünk. Jelenleg érvényes ÁFA-kulcsok: általános ÁFA mértéke: 27% (bruttó ÁFA-kulcs = 21,26); kedvezményes ÁFA-kulcsok: 5% (bruttó ÁFA-kulcs = 4,76%), 18% (bruttó ÁFA-kulcs = 15,74%; ÁFA-mentesség: 0%. 18% - pl.tej, tejtermékek (kivéve anyatej), ízesített tej, gabona, liszt, keményítı vagy tej felhasználásával készült termék, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, stb.; 5% - pl humán gyógyszerek, gyógynövények, tápszerek, anyatejkiegészítık, vakok számára készült segédeszközök (Braille-tábla, fehér bot), papír és elektronikus könyv, napilap, újság, folyóirat, kotta stb.; Adó alóli entesség - pl postai szolgáltatás; sérült- vagy betegápolás, betegszállítás, emberi szövet-, vér-, szervadományozás; anyatej értékesítés; szociális ellátás stb. ELÁBÉ és ÁRRÉS N N = elábé árrés Elábé = N árrés ELÁBÉ ÁRRÉS Árrés = N - elábé

5 ELÁBÉ (= eladott áruk beszerzési értéke, nettó beszerzési érték, anyagfelhasználás) = az értékesített termékekhez felhasznált anyagok, valamint az eladott áruk nettó beszerzési értéke A termékek beszerzési áránál (értéküknél) a beszerzési ÁFÁt nem vesszük figyelembe, mivel ezt a költségvetésbıl visszaigényelhetjük. A számviteli nyilvántartásokban különbséget teszünk a feldolgozás nélkül értékesített áruk és a feldolgozott alapanyagok között, így azok beszerzési értékét is másképp nevezzük: a feldolgozás nélkül, változatlan formában továbbértékesített áruk beszerzési értékét elábénak, a feldolgozásra kerülı, termelés során jellegükben megváltoztatásra kerülı, megváltoztatott formában értékesítésre kerülı alapanyagok (nyersanyagok) beszerzési értékét anyagfelhasználásnak nevezzük. (A vendéglátásban nem teszünk ilyen különbséget!) Árrés = a nettó és a nettó beszerzési érték (elábé) különbsége Elábé és árrés a vendéglátásban: Áruk (étel, ital, egyéb) N Szolgáltatások N ELÁBÉ ÁRRÉS ÁRRÉS elábé = 0 N = elábé árrés N = árrés Üzleti szinten az árrés az értékesített áruk és a szolgáltatások árrésébıl tevıdik össze, ezért ilyenkor gyakran használjuk az árréstömeg kifejezést. Az árrés felépítése: ÁRRÉS KTG (költség) E (eredmény) Az árrés funkciói (részei): fedezetet kell nyújtania a vállalkozás költségeire (költségfedezeti hányad költség) nyereséget kell biztosítania a vállalkozás számára (nyereségfedezeti hányad - eredmény/nyereség)

6 Az elábé és az árrés kapcsolata, a haszonkulcs Haszonkulcs = kifejezi az árrés és az elábé arányát, vagyis az a százalékos szám, amely megmutatja, hogy az árrés hányszorosa (hány százaléka) az elábénak. Jele: HK% Együtthatós forma (általában nem ezt a formáját használjuk) HK = árrés / elábé Százalékos forma (általában ezt a formáját használjuk) HK% = (árrés / elábé) x 100% Üzleti szinten egy üzleten belül a különbözı termékek esetén eltérı haszonkulcsokat használhatunk, ezért amikor üzleti szinten egyetlen számmal akarjuk jellemezni az árrés és az elábé arányát, akkor átlagos haszonkulcsról beszélünk. A haszonkulcs kifejezhetı az árrésszint (= árrés-színvonal) és az elábészint (= elábé-színvonal) arányával is! HK% = (árrés% / elábé%) x 100% Bizonyítás: árrés% / elábé% = (árrés / N ) / (elábé / N ) törtet törttel úgy osztunk, hogy reciprokával szorzunk, vagyis (árrés / N ) / (elábé / N ) = (árrés / N ) x (N / elábé) N lel lehet egyszerősíteni, így az eredmény a következı árrés% / elábé% =(árrés / N ) x (N / elábé)= árrés / elábé Behelyettesítve: HK% = (árrés% / elábé%) x 100 = (árrés / elábé) x100 Színvonal-mutatók = valójában megoszlási viszonyszámok, amelyek megmutatják, hogy a nettó mibıl tevıdik össze, a nettó nek mekkora részét képezi az elábé, az árrés, a költség vagy éppen az eredmény (nyereség). Mivel megoszlási viszonyszámokról van szó, így a megoszlási viszonyszámok jellemzıi is igazak a színvonal-mutatókra: a sokaság egésze = a nettó részadatok lehetnek elábé és árrés (illetve az árrés tovább bontható költségre és eredményre). Természetesen a részadatok összesítésével meg kell kapjuk a sokaság egészét, illetve a megoszlási viszonyszámok összege 100%-ot kell adjon.

7 Példa: N = elábé árrés / : N 1 = elábé / N árrés / N / x 100% 100% = (elábé / N ) x 100% (árrés / N ) x 100% elábé% árrés% Nettó 100% Elábé% = 50% Ktg% =20% E% =30% Árrés% =50% Elábé-szint és árrés-szint ELÁBÉ% = elábé-szint = elábé-színvonal = af% = anyagfelhasználási szint = anyagfelhasználási színvonal = megmutatja, hogy az eladott árak beszerzési értéke (az anyagfelhasználás) hány százaléka a nettó nek ELÁBÉ% = (elábé / N ) x 100% vagy AF% = (af / N ) x 100% Árrés% = Árrés-színvonal = Árrés-szint = megmutatja, hogy az árrés hány százaléka a nettó nek. Árrés% = (árrés / N ) x 100% Az elábé% és az árrés% közötti összefüggés: 100% = elábé% árrés% Kizárólag szolgáltatások esetén: elábé = 0, ezért N = árrés, vagyis árrés% = 100% Költségszint és eredmény-színvonal Ktg% = költségszint = költség-színvonal = megmutatja, hogy az üzlet összköltsége hány százalékát teszi ki a nettó nek. Ktg% = (ktg / N ) x 100% E% =eredményszint = eredmény-színvonal = nyer% = Nyereség-szint = Nyereség-színvonal = megmutatja, hogy a vállalkozás pozitív eredménye (nyeresége) hány százaléka a nettó nek. E% = (E / N ) x 100% vagy Nyer% = (Nyereség / N ) x 100%

8 A ktg% és az E% közötti összefüggés: árrés% = ktg% E% Kizárólag szolgáltatások esetén: árrés% = 100%, ezért ktg% E% = 100% Elábé (N beszerzési érték) N 100% (Egyéb) Költségek Árrés (-tömeg) Elábé% Árrés% Nyereség (Eredmény) Ktg% E%