Vendéglátó üzletek elszámoltatása: A vendéglátásban az elszámoltatás munkaterületenként történik: RAKTÁR elszámoltatása

Átírás

1 Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: /1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás 16. a) Ön egy vendéglő söntésében dolgozik. Milyen napi standolási feladatai vannak, és melyek a standolással kapcsolatos előírások? Információtartalom vázlata - Standolás - Standív Vendéglátó üzletek elszámoltatása: A vendéglátásban az elszámoltatás munkaterületenként történik: RAKTÁR elszámoltatása TERMELÉS (KONYHA) elszámoltatása ÉRTÉKESÍTÉS elszámoltatása Az értékesítésen belül beszélhetünk még az alábbiakról: I. Standolás: II. Standív STANDOLÁS: az értékesítésben dolgozók időszakos műszakonkénti, napi, heti - elszámoltatása ROVANCSOLÁS: váratlan, ötletszerű elszámoltatás pultban található áruk felmérése a napi fogyás megállapítása, valamint a pultos, vendéglátó eladó elszámoltatása céljából lényege: az áru mennyiségben és értékben történő átvétele műszakkezdéskor és átadása a műszak befejeztével, ezáltal a tényleges fogyás megállapítása lépései: 1. tényleges fogyás megállapítása (az áruforgalmi mérlegsorból kiindulva) eladási áron 2. tényleges fogyás (számított bevétel) összehasonlítása a tényleges bevétellel, így a leltáreredmény megállapítása a standolást a vendéglátásban elszámoltatási ív vagy standív segítségével végzik A standív rovatai: MEGNEVEZÉS: üzletben értékesített termékek (MENNYISÉGI EGYSÉG) NYITÓKÉSZLET (KEZDÉS): előző napi zárás adatai 1

2 VÉTELEZÉS: nap közben a raktárból kihozott mennyiség CSÖKKENÉS: pl. selejt, visszáru a raktárba ÖSSZESEN: kezdés, vételezés és csökkenés összesítése (kezdeti adatok vételezéssel és csökkenéssel történő korrigálása) MARADVÁNY (ZÁRÁS): a megmaradt mennyiség FOGYÁS: az összesen és a zárás adatok különbsége, az értékesített termékek mennyisége az áruforgalmi mérlegsorból tudjuk kifejezni és kiszámítani ELADÁSI ÁR (EGYSÉGÁR): termék forgalmazási értéke ELADÁSI ÉRTÉK: az adott termék forgalma (az értékesített mennyiség és az egységár szorzata) Az eladási árak összesítésével tudjuk meghatározni az időszaki forgalmat. Megnevezés Mennyiségi egység Kezdés (NYK) Vételezés (KN) Csökkenés (ÉKKCS) Összesen (NYK+KN- ÉKKCS) Maradvány/ Zárás (ZK) Fogyás (KCS) Eladási ár (egységár) Eladási érték NYK + KN = ZK + KCS NYK + KN = ZK + értékesítés (fogyás) + ÉKKCS értékesítés (fogyás) = NYK + KN ÉKKCS ZK Összesen Standkönyv használata: Standkönyv: a termeléssel és értékesítéssel foglalkozó vendéglátó üzlet elszámoltatási eszköze. Törvényi szabályozás nem írja elő használatát, mégis alkalmazzák. Az elszámolás gyakoriságát meghatározó tényezők: o üzlet jellege o végzett tevékenység o dolgozók beosztása Vezetése a pincér, szakács (kisebb üzleteknél) vagy az üzletvezető (számítógépes rendszerek esetén) feladata. Használatának célja: 2

3 értékesített termékek fogyásának felmérése, ellenőrzése következtetés a termékek beszerzésére várható napi/heti forgalom meghatározása (hozzávetőlegesen) az anyagilag felelős dolgozó munkáját is tükrözi hiány vagy többlet meghatározása Az elszámoltatásnál betartandó szabályok: a dolgozó műszakkezdéskor vegye át a nyitókészletet a vételezés és az értékesítés megfelelő módon legyen bizonylatolva műszak végén az elszámoltató személy is vegyen részt a maradvány megállapításában Az elszámoltatás bruttó eladási áron történik Az elszámolható hiányt (forgalmazási veszteséget) általában a tényleges bevétel százalékában határozzák meg, de standelszámoltatásnál ritkán élnek a munkáltatók az elszámolható hiány biztosításának lehetőségével. A standolás minél egyszerűbb lebonyolítását ma már számítógépes programok is segítik. 3

4 Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Előkészítés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: /1 Gazdálkodási számítások, veszteségszámítás, kapacitásszámítás 16. b) Egészítse ki a táblázat hiányzó adatait és értékelje a készletgazdálkodás mutatóit! Megnevezés Időszak/nap 30 Elébé E Ft 3900 Átlagkészlet E Ft Nyitókészlet E Ft 2160 Zárókészlet E Ft 2340 Beszerzés E Ft Fsf / fordulat Fsn / nap A feladatban a hiányzó adatok kiszámításához fel kell használni az áruforgalmi mérlegsort, az átlagkészlet meghatározásához az egyedi átlagszámítás módszerét, míg a készletgazdálkodási mutatók meghatározásához (forgási sebesség napokban és fordulatokban) az elábét, az átlagkészletet, valamint a napok számát. Első lépésként az áruforgalmi mérlegsort felhasználva megállapíthatjuk a beszerzés nagyságát. A beszerzés a vállalkozás számára készletnövekedést eredményez. Áruforgalmi mérlegsor: nyitókészlet + készletnövekedés = zárókészlet + készletcsökkenés beszerzés elábé Mivel a feladatban nincs egyéb készletnövekedést okozó tényező, így a készletnövekedés kizárólag a beszerzések következménye. Készletcsökkenés is kizárólag értékesítésből (elábé) származik. A mérlegsort átrendezve a következőket kapjuk: Beszerzés = zárókészlet + készletcsökkenés nyitókészlet Behelyettesítve a rendelkezésre álló adatokat: Beszerzés = 2340 E Ft E Ft 2160 E Ft = 4080 E Ft Az átlagkészlet meghatározásához csupán a nyitó- és zárókészlet adatok állnak rendelkezésre, így kronológikus átlagkészlet nem, csakis egyedi átlag számítható az alábbiak szerint: Átlagkészlet = (nyitókészlet + zárókészlet) / 2 Az adatokat behelyettesítve: átlagkészlet = (2160 E Ft E Ft) / 2 = 2250 E Ft 4

5 A készletgazdálkodási mutatók megállapítása az alábbi képletekkel történik: A forgási sebesség fordulatokban mutató kifejezi, hogy a vizsgált időszak során az átlagos készletértéket hányszor tudtuk értékesíteni (hányszor fordult meg a készlet). Forgási sebesség fordulatokban = elábé / átlagkészlet A feladat adatait behelyettesítve: Forgási sebesség fordulatokban = 3900 E Ft / 2250 E Ft = 1,73 fordulat A forgási sebesség napokban mutató kifejezi, hogy a vizsgált időszak során az átlagkészlet átlagosan hány napig volt elegendő. Forgási sebesség napokban = (átlagkészlet / elábé) x időszak napjainak száma Az adatokat behelyettesítve: Forgási sebesség napokban = (2250 E Ft / 3900 E Ft) x 30 nap = 17,3 nap A számítások során felhasználható az az összefüggés is, amely értelmében a forgási sebesség napokban és forgási sebesség fordulatokban mutatók szorzata megegyezik az időszak napjainak számával, vagyis képlettel kifejezve: forgási sebesség fordulatokban x forgási sebesség napokban = időszak napjainak száma Bármelyik mutató kifejezhető a fenti összefüggésből: Forgási sebesség napokban = időszak napjainak száma / forgási sebesség fordulatokban Behelyettesítve: forgási sebesség napokban = 30 nap / 1,73 fordulat = 17,3 nap. Összességében a vizsgált időszakban az üzlet beszerzéseinek értéke 4080 E Ft-ot tett ki, átlagkészlete 2250 E Ft volt. Ez az átlagkészlet 17,3 napi forgalom lebonyolítását tette lehetővé, így a 30 nap alatt az átlagkészlet 1,73-szor fordult meg. 5

6 ÉRTÉKELŐLAP: A vizsgázó neve:... Értékelő lap 16. a) Ön egy vendéglő söntésében dolgozik. Milyen napi standolási feladatai vannak, és melyek a standolással kapcsolatos előírások? b) Egészítse ki a táblázat hiányzó adatait és értékelje a készletgazdálkodás mutatóit! Típus Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Hozzárendelt kompetenciák az információtartalom vázlata alapján Maximum Pontszámok A Gazdálkodás 30 A Raktározás és készletgazdálkodás 40 Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Maximum 3 Elemi számolási készség 5 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 10 5 Mennyiségérzék 5 Összesen 90 Egyéb kompetenciák a szakmai és Maximum vizsgakövetelmény szerint Személyes Szervezőkészség 3 Társas Határozottság 3 Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) Módszer Tervezési képesség 4 Rendszerben való gondolkodás Összesen 10 Mindösszesen 100 Elért Elért Elért. dátum... aláírás 6