AZ ÁRUFORGALMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS TERVEZÉSI, SZERVEZÉSI FELADATOK

Átírás

1 AZ ÁRUFORGALMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS TERVEZÉSI, SZERVEZÉSI FELADATOK

2 ÁRUFORGALMI FOLYAMAT szállító keresés Beszerzés megrendelés tárolás Készletezés gazdálkodás Értékesítés előkészítés eladás

3 Beszerzési tevékenység A vevőkör keresletét mennyiségben és válasz-tékban a legteljesebben kielégítő árualap biztosítása Beszerzési stratégia meghatározása A beszerzési módszerek meghatározása. HOSSZÚ TÁV Az áruutánpótlás folyamatosságának biztosítása A változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodás RÖVID TÁV

4 A BESZERZÉS VONATKOZÓ HOSSZÚ TÁVÚ DÖNTÉSEK

5 A beszerzendő áruk nagyságrendjének és választékának meghatározása A vevőkör jellemzői Demográfiai Szociális Kulturális Pszichológiai

6 A beszerzendő áruk nagyságrendjének és választékának meghatározása A bolt szakosítottsága Több árucsoportot forgalmazó egység széles választék Néhány vagy csak egy árucsoportot forgalmazó egység mély választék A vállalkozás nagysága és tőkeereje Nagyobb, tőkeerős vállalkozás (külföldi tőke, üzletlánc) Kisebb, kevesebb tőkével rendelkező vállalkozás

7 A BESZERZÉS HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJAIT MEGVALÓSÍTÓ MÓDSZEREK

8 A szállító partnerek kiválasztása szállító fuvarozó Kapcsolatfelvétel a szállítóval Árubemutató termek Szakvásárok, kiállítások Reklámeszközök Ügynökök A szállító kiválasztása Minőség és választék Mennyiség

9 A MEGFELELŐ SZERZŐDÉSFAJTA KIVÁLASZTÁSA A szerződés: a szerződő felek egyidejű, egyező akaratnyilvánítása. Megállapodás, amelyben mindkét fél jogait és kötelezettségeit rögzítik. Szerződésfajták: Az adásvételi szerződés A szállítási szerződés A bizományi szerződés Az ügynöki szerződés

10 A SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Az áru ára A szállítás ütemezése, szállítási határidő A kiszállítási feltételek A fizetési feltételek Az áruvisszavételi lehetőségek A kifogások intézése Egyéb együttműködési lehetőségek

11 Az áru ára Listaár: amelyet a szállító a vevőnek az ajánlatban megjelöl. Számlázott ár: a szállító partner által kiállított számlán szereplő érték. Felár: listaár fölé emeli a beszerzett termék árát. Árengedmény: konkréten az adott termékhez köthetők, a listaár alá csökkentik a termék árát.

12 Az árat közvetlenül befolyásoló engedmények Mennyiségi rabatt: nagy mennyiség beszerzése esetén adja a szállító. Minőségi árengedmény: csökkent minőségű áruk beszerzésekor kapható. Szezonális árengedmény: szezonhoz kötött áruk esetében kapható. Akciós árengedmény: a szállítónál felhalmozódott készlet értékesítése esetén.

13 A beszerzési ár felépítése Listaár + felár - árengedmények = Számlázott ár + beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó költségek = Beszerzési ár

14 Az árba be nem épülő kedvezmények I. Utólagos engedmények Bónusz: meghatározott idő alatt, meghatározott beszerzési értékhez köti a szállító. Skontó: a számlát azonnal, vagy a szállító által meghatározott rövid időn belül kiegyenlítő vevők kapják.

15 Az árba be nem épülő kedvezmények II. Szállítói hozzájárulások Promóciós hozzájárulás: amikor a szállító fizet, ha a kereskedő részt vesz az új termék népszerűsítésében. Marketing hozzájárulás: amikor a szállító fizet, ha a kereskedő kiemelten kezeli hirdetéseiben az ő termékeit. Listázási díj:új szállító fizeti, hogy a termékei bekerülhessenek az üzletlánc kínálatába. Szortimentkezelési díj: amikor a szállító fizet, hogy a bolt adott polcára az ő termékei kerüljenek.

16 A BESZERZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ RÖVID TÁVÚ DÖNTÉSEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK

17 A BESZERZÉS IDŐBELI ÜTEMEZÉSE A változó piaci viszonyokhoz rugalmasan kell alkalmazkodni. Az áru jellemzői A forgalom várható alakulása A meglévő készlet nagysága és összetétele A raktározási lehetőségek Az áru-utánpótlási idő A vállalkozás pénzügyi helyzet

18 A MEGRENDELÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA A megrendelés az alkalmankénti beszerzendő áruk mennyiségének és választékának meghatározása, és ennek közlése a szállítóval. Kis- és középvállalkozásoknál Személyes kiválasztással Gépkocsivezetők közvetítésével Mobil nagykereskedőktől Üzletszerzők útján Írásban - telefonon

19 A MEGRENDELÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA Országos üzletláncoknál Keretszerződés Egyedi megrendelések Termékek csoportosítása: Aktív termékek Passzív termékek Csak veszteséggel leadható termékek EDI rendszer működtetése

20 A KÉSZLETEZÉSRE VONATKOZÓ HOSSZÚ TÁVÚ DÖNTÉSEK

21 Készletpolitika Döntések: A készletek nagyságáról A készletek összetételéről Optimális készletnagyság Minimális készlet Maximális készlet

22 A döntéseket befolyásolja: A forgalom nagysága és összetétele A beszerzés gyakorisága A szállítási távolság A forgalmazott áruk jellege helyettesítő termékek A tároló kapacitás A készletezés költségei készletutánpótlás és készlettartás állandó és változó ktg-i A vállalkozás pénzügyi helyzete

23 A készletezés költségei 1. A beszerzés költségei: Szállítási díj Rendelésfelvétel Áruátvétel költségei Ügyvitel költségei Rakodási díjak Minőség-ellenőrzés Szállítási veszteség Szállítmánybiztosítás Fuvarköltség

24 A készletezés költségei 2. A raktározás költségei: Raktárfenntartás Anyagmozgatás Tárolási veszteség Adminisztráció Értékcsökkenés Biztosítás Speciális körülmények biztosítása, pl.: hűtés

25 A készletezés költségei 3. A készlethiány költségei: Elmaradt nyereség Jó hírnév csökkenése Rendkívüli beszerzés többletköltsége

26 A KÉSZLETEZÉSHEZ HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJAIT MEGVALÓSÍTÓ MÓDSZEREK

27 1. A készletutánpótlás gyakorisága és a tételnagyság meghatározása A készletgazd. politika alaptípusai: Állandó időközönként azonos mennyiséggel A jelzőkészletszint elérésekor állandó mennyiség rendelése Állandó időközönként a megadott készletszintre való feltöltés A jelzőkészletszinz elérésekor az adott készletszintre történő feltöltés

28 2. A raktározás helyének és a tárolási módnak a meghatározása Szempontok: A kereskedelmi tevékenység jellege kis- vagy nagyker. Az áru jellege Az alkalmazott értékesítési mód hagyományos, önkiszolgáló, minta utáni A vállalkozás pénzügyi helyzete Tárolási módok - soros vagy tömbtárolás

29 3. A készletnyilvántartási rendszer kialakítása A készletek nyilvántartási módjai: Folyamatos nyilvántartás mennyiségben és értékben Folyamatos nyilvántartás mennyiségben Folyamatos nyilvántartás értékben Folyamatos nyilvántartás nélkül - leltározással

30 A KÉSZLETEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ RÖVID TÁVÚ DÖNTÉSEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK

31 Áruk csoportosítása Kurrens áruk: A legkeresettebb árukat jelenti (gyorsan értékesíthetők, pl: idényjellegű termékek) Inkurrens áruk: Nehezen értékesíthető, vagy eladhatatlan termékek ( divatváltozásra hajlamos termékek) Standard áruk: A napi cikkeket soroljuk ide (forgalmuk rendszerint állandó, pl: kenyér, tej, stb.)

32 A döntéseket megvalósító módszerek A raktár áttekinthetőségének biztosítása Az áruk állagromlásának megakadályozása Az inkurrens készletek felszámolása

33 Készletnövekedés, készletcsökkenés okai Készletnövekedés oka Árubeszerzés Bizomyányostól visszaszállítás Leltártöbblet Adminisztratív többlet Áruk átvétele azonos üzletlánchoz tartozó üzlettől Készletcsökkenés oka Eladás Selejtezés Káresemény Térítés nélküli átadás Ajándék Leltárhiány Bizományosnak értékesítésre átadás Visszáru a szállítónak

34 A készletfajták A nyitó- és a zárókészlet egy meghatározott időpontban jellemzi az üzlet készlethelyzetét. Nyitókészlet: Egy elszámolási vagy elemzési időszak kezdetén meglévő összes készlet. Zárókészlet: egy elszámolási vagy elemzési időszak végén meglévő összes készlet. Az elszámolási vagy elemzési időszak általában egy hónap, egy negyedév, egy félév, egy év, vagy más elszámolási időszak (pl. egy idény).

35 A nyitó- és zárókészlet megállapítása Leltározással A legpontosabb felmérési lehetőség. Általában vagyonmegállapító vagy ellenőrzési céllal készítik, de lehet készletfelmérő is egy-egy árucsoport esetén. Számítással A nyilvántartott adatokból állapítják meg a készletértéket. A számítást bizonylatok alapján végzik. Számítógépes készletnyilvántartással A legegyszerűbb és leggyorsabb.

36 Átlagkészlet Az átlagkészlet egy vizsgált időtartam készletét mutatja meg. Azt jelzi, hogy az adott időszakon belül az állandóan változó készletek nagysága átlagosan mennyi volt. Megállapítása: Egyedi átlaggal A legpontatlanabb Számtani átlaggal már korábban átlagolt készletadatokból Pl. negyedéves készletadatokból Kronologikus átlaggal A legtöbb készletadatot veszi figyelembe, ezért ez a legpontosabb.

37 A készletek elemzése I. Forgási sebesség napokban Az Fsn megmutatja, hogy hány napra elegendő az átlagkészlet. Fsn=(átlagkészlet*napok) / forgalom Fsn=napok/Fsf Forgási sebesség fordulatokban Az Fsf megmutatja, hogy egy adott időszak alatt hányszor cserélődik le az átlagkészlet. Fsf= forgalom /átlagkészlet Fsf=napok/Fsn Forgalom / Nettó árbevétel / Elábé - annak függvényében, hogy miként tartjuk nyilván a készleteket (fogyasztói, nettó eladási vagy nettó beszerzési áron)

38 A készletek elemzése II. A készletek, forgalom változásának számszerűsítése Viszonyszámokkal dinamikus viszonyszám A forgási sebesség változás meghatározása Viszonyszámokkal dinamikus viszonyszám Vigyázz!! V dfsn = F sn0 / F sn1 Készletvonzat számítás Kv = átlagkészlet változás %-a / forgalom változás %- a

39 Leltározás célja, szerepe A leltározás a készletek tényleges felmérése az áruk megszámolásával, mérésével; a vállalkozás tulajdonát képező eszközök valóságban meglévő állományának megállapítása. A leltár olyan kimutatás, mely adott időpontra vonatkozóan tételes, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozás eszközeinek mennyiségét és értékét.

40 Leltározási szabályzat hosszú táv A kereskedelmi egység sajátosságaira, tevékenységére, szervezeti felépítésére tekintettel a leltárkészítésről belső utasítást, szabályzatot kell készíteni. leltár tartalmi és formai sajátosságainak meghatározása a leltárkészítés menete a leltározási és egyeztetési munkafolyamat előírásai a munkamódszert

41 Leltározási ütemterv rövid táv meg kell határozni az év során elvégzendő feladatokat ki kell jelölni a leltározások időpontját, vagy folyamatos leltározásnál annak időintervallumát meg kell tervezni az egyes leltározások munkaidőszükségletét ki kell jelölni a leltározási körzeteket meg kell határozni a leltárfelelősöket, a leltározók beosztását, személyét, a leltárellenőrök személyét és a leltárértékelést végzők nevét rögzíteni kell a leltárfelvétel módját

42 Leltározás típusai Elszámoltató leltár Vagyonmegállapító leltár Ellenőrző leltár Átadó, átvevő leltár Rendkívüli leltár

43 Leltározás lebonyolítása A leltározás számolással, méréssel történik, melynek ki kell terjedni az eredeti, gyári csomagolású árukra is. A felmért árumennyiséget leltárfelvételi íveken kell rögzíteni. A leltár felvétele történhet: Egyszeres leltárfelvétel (egy csoport végzi) Ikerleltár ( két csoport egymástól függetlenül végzi a leltározást, majd összehasonlítják a végeredményt) A leltározás bizonylatai: Leltárív Jegyzőkönyv

44 A leltározás bizonylatai

45 A leltározási bizonylatok tartalma megnevezés és sorszám a leltározás helye a leltárfelvétel napja a leltározott tételek megnevezése a felvett mennyiség mértékegység a felvett mennyiség értéke a leltárkészítők, ellenőrzők és egyeztetők aláírása Az üresen maradt sorokat mindig ki kell húzni a bizonylaton.

46 A leltáreredmény megállapítása I. Egyező: a tényleges készletérték megegyezik a könyv szerinti értékkel Többlet: ha a tényleges készletérték magasabb, mint a könyv szerinti érték Hiány: ha a tényleges készletérték, kevesebb mint a könyv szerinti érték

47 A leltáreredmény megállapítása I. Leltározással megállapított készletérték a vizsgált időszak végén: Leltár szerinti zárókészlet LSzZK Az áruforgalmi mérlegsorból számított időszak végi készletérték: Könyv szerinti zárókészlet KSzZK Az elszámoltatás eredménye lehet egyező, ha LSzZK = KSzZK többlet, ha LSzZK > KSzZK hiány, ha LSzZK < KSzZK

48 A leltáreredmény megállapítása II. Forgalmazási veszteség: Az áruk kezelésével, tárolásával kapcsolatban bekövetkezett olyan minőségi és mennyiségi változások, amelyek a gondos kereskedői munka ellenére az áruk természetéből erednek.

49 A leltáreredmény megállapítása III. Nyers hiány megállapítása A forgalmazási veszteség megállapítása selejt nélküli készletcsökkenés %-ában, a forgalom értékének %-ában Térítendő hiány = Nyers hiány Forgalmazási veszteség

50 Példa a raktár-elszámoltatásra Nyitókészlet EFt Árubeszerzés EFt Árukiadás a konyhának EFt Árukiadás az értékesítőtérnek EFt Selejtezés 44 EFt Szállítónak visszaküldött áru 76 EFt Leltár szerinti zárókészlet EFt Normalizált hiány (Forgalmazási veszteség) 0,2 % KSzZK = EFt Nyers hiány = 36 EFt Normalizált hiány ( ) 0,002 = 35 EFt Térítendő hiány = 1 EFt

51 A leltáreredmény megállapítása I. Leltározással megállapított készletérték a vizsgált időszak végén: Leltár szerinti zárókészlet LSzZK Az áruforgalmi mérlegsorból számított időszak végi készletérték: Könyv szerinti zárókészlet KSzZK Az elszámoltatás eredménye lehet egyező, ha LSzZK = KSzZK többlet, ha LSzZK > KSzZK hiány, ha LSzZK < KSzZK

52 A leltáreredmény megállapítása II. Forgalmazási veszteség: Az áruk kezelésével, tárolásával kapcsolatban bekövetkezett olyan minőségi és mennyiségi változások, amelyek a gondos kereskedői munka ellenére az áruk természetéből erednek.

53 A leltáreredmény megállapítása III. Nyers hiány megállapítása A forgalmazási veszteség megállapítása a forgalom értékének %-ában, selejt nélküli készletcsökkenés %-ában Térítendő hiány = Nyers hiány Forgalmazási veszteség

54 Példa a raktár-elszámoltatásra Nyitókészlet EFt Árubeszerzés EFt Áruátadás más boltnak EFt Értékesítés EFt Selejtezés 44 EFt Szállítónak visszaküldött áru 76 EFt Leltár szerinti zárókészlet EFt Forgalmazási veszteség 0,2 % KSzZK = EFt Nyers hiány = 36 EFt Forgalmazási veszteség ,002 = 22,5 EFt Térítendő hiány 36 22,5 = 13,5 EFt