Klinikai Idegtudományok Doktori Iskola D221 Iskolavezető: Dr. Komoly Sámuel

Klinikai Idegtudományok Doktori Iskola D221 Iskolavezető: Dr. Komoly Sámuel B-1/2005 Klinikai neuroimmunológia és stroke programvezető: Dr. Komoly Sámuel Dr. Komoly Sámuel Neurológiai Klinika Oligodendroglia apoptosis és mitochondrialis dysfuntcio és központi idegrendszer demyelinisatio Az utóbbi évtized neuropathologiai kutatásai arra utalnak, hogy a sclerosis multiplex nem egyetlen patológiai entitás. Van olyan alcsoportja amelyben az oligodendrogliák degenerációja, apoptosisa dominál. (egyes szerzők szerint első momentuma a betegség kialakulásának az oligodendrogliák apoptosisa.). A cuprizonnal kiváltott kísérletes demyelinisatioban is oligodendroglia apoptosis a demyelinisatio alapja. Korábbi kísérletes megfigyelések arra is utalnak hogy a cuprizon hatásának első ultrastrukturális morfológiai jele megamitochondriumok megjelenése. Ennek a jelenségnek a patomechanizmusa nem ismert, ugyan akkor alapvető jelentőségű lehet az oligodendroglia apoptosis létrehozásában. Amennyiben sikerül a mitochondirum károsodás és/vagy oligodendroglia apoptosis mechanizmusának megértéséhez közelebb jutni, az a potenciális lehetőséget adhat olyan biomarker felfedezésére, ami alapjául szolgálhat a különböző feltételezett SM altípusok in vivo elkülönítését. Dr. Komoly Sámuel Neurológiai Klinika Terápiás döntéseket befolyásoló tényezők vizsgálata neuromyelitis opticaban A neuromyelitis optica (Devic-betegség) a központi idegrendszer gyulladásos, demyelinisatios betegsége, melyet sokáig a sclerosis multiplex egyik variánsaként tartottak számon. A közelmúlt kutatásainak eredményeként ma már önálló entitásként, ellenanyag mediált (ami az esetek többségében aquaporin-4 vízcsatorna elleni autoantitest) kórképként ismerjük. A betegség általában éveken keresztül monoszimptómás, azaz izoláltan érinti a látóideget, vagy a gerincvelőt. Ezekben az esetekben a diagnózis felállítása nehézkes, azonban igen nagy jelentőséggel bír, mivel a korai terápia bevezetésével megelőzhetők a súlyos maradványtünetek. Klinikánk egyre növekvő számú beteganyagának követése lehetővé teszi a terápia hatékonyságának prospektív felmérését, radiológiai- és a mindennapi klinikai gyakorlatban elérhető egyéb vizsgálati módszerek bevonása pedig segíti a diagnózis mielőbbi felállítását, mely végső soron a betegek jobb életminőségéhez vezethet. Dr. Komoly Sámuel Neurológiai Klinika MRI vizsgálatok szerepe a gerincvelői lézió jellemzésében neuromyelitis opticában A neuromyelitis optica (NMO) a központi idegrendszer ritka betegsége, melyben a látóidegek és a gerincvelő lehetnek érintettek. A gerincvelői MR manifesztáció három vagy több szegmentumra terjedő hyperintens eltérés a T2-súlyozott képeken. Az kutatási projekt célja a ¹H-MR spektroszkópia és a diffúziós tenzor képalkotás (DTI) hasznosságának vizsgálata NMO-ban szenvedő pacienseknél és egészséges önkéntes vizsgálati alanyokban a főbb metabolitok analízise és a gerincvelő diffúziós tulajdonságainak meghatározása alapján. Dr. Komoly Sámuel Neurológiai Klinika A primer ciliumok szerepe központi idegrendszeri betegségekben Az utóbbi évtized kutatásai arra utalnak, hogy a primer ciliumoknak kiemelkedő szerepe van a központi idegrendszer fejlődésében, illetve a felnőtt élet során a fiziológiás működés fenntartásában. A humán ciliopátiák kialakulásában szerepet játszó génmutációk felfedezésével nyilvánvalóvá vált, hogy számos 1

központi idegrendszeri patológiás folyamat hátterében strukturális, illetve funkcionális primer cilium károsodás állhat. Állatkísérletes modellekből származó morfológiai adatok arra utalnak, hogy a primer ciliumok kóros működése nemcsak a ritka genetikai betegségnek számító humán ciliopátiák létrehozásában játszhat szerepet, hanem más, eddig ismeretlen etiológiájúnak gondolt neurológiai betegségben is. Vizsgálataink célja a primer cilium markerek pontos lokalizációjának vizsgálata a központi idegrendszerben és a primer ciliumok szerepének meghatározása különböző kísérletes állatmodellekben. Fentiek mellett tervezzük humán agyakból származó minták vizsgálatát is. Dr. Biró Zsolt Szombathely Neurológiai Szemészeti beavatkozások kísérletes és klinikai vizsgálata Klinika A szemészeti betegségek diagnosztikája és kezelése drámai fejlődésen ment keresztül az elmúlt 20 évben. Az első és hátsó optikai koherencia tomográfia és a szemészeti ultrahang biomikroszkópia a morfológiai eltérések igen pontos vizsgálatát segítik. A szemészeti terápiában a VEGF gátlók alkalmazása, a laser kezelések illetve az újabb műtéti eljárások (a glaukóma, a szürkehályog, az üvegtesti műtétek és a szaruhártya átültetés területén) a korábbi kezeléseknél lényegesen jobb eredménnyel járnak. A kutatási téma felöleli a PTE KK Szemészeti Klinikán végzett diagnosztikus és elsősorban a laseres illetve műtéti terápiás beavatkozások új szempontok szerint történő értékelését és nemzetközi eredményekkel történő összevetését. Dr. Kálmán Bernadett Szombathely Neurológiai A glioblastoma multiforme molekuláris osztályozása Klinika A kutatás célja, hogy 1. megerősítse és finomítsa vagy módosítsa a glioblastoma multiforme (GBM) alcsoportjait, melyek molekuláris mintázat és klinikai paraméterek alapján korábban javasoltak 2. Egy új osztályozási eszközt vezessen be, melyet a klinikai gyakorlatban lehet használni a tumor tulajdonságainak, klinikai kimenetelnek és a terápiás válasznak az előre vetítésére 3. A tumor specifikus immuntulajdonságait feltárja, mely új terápiás megközelítéseket tehet lehetővé Dr. Szapáry László Neurológiai Klinika PACAP vizsgálata akut és krónikus cerebrovasculáris kórképekben A pituitary adenylate cyclase-activating polypeptide (PACAP) a secretin/glucagon/ vasoactive intestinal peptide (VIP) családba tartozó vegyület. Mind a perifériás mind a centrális idegrendszeri struktúrákban fellelhető molekula, mely neurotranszmitterként, neuromodulátorként szolgál, valamint neurotrophicus effektusa is ismert. Neuroprotektív hatása in vitro és in vivo körülmények közt is bizonyított. Vizsgálataink során megpróbáljuk ezen neuorprotektív effektust tanulmányozni különböző cerebrovascularis kórképekben, különös tekintettel azok akut fázisára, valamint ezáltal a stroke patofiziológiájában játszott szerepét tisztázni. Dr. Varsányi Balázs Szemészeti Klinika Szemészeti elektrofiziológia és genetika Szemészeti elektrofiziológiai módszerek továbbfejlesztése, újabb módszerek alkalmazása veleszületett- és szerzett szemészeti betegségekben. Genetikai vizsgálatok tervezése, kivitelezése, alkalmazása; genetikai rizikófaktorok, génterápiás lehetőségek vizsgálata szembetegségekben. A klasszikus szemészeti elektrofiziológiai módszerek elsősorban az örökletes retinabetegségek diagnosztikájában fontosak. Segítségükkel lehetséges a retina elkülönített sejtcsoportjainak a vizsgálata, melyek adott típusú, általában genetikai eredetű betegségekben érintettek. A továbbra is fontos együttműködés mellett azonban mind az elektrofiziológiai, mind a genetikai vizsgálómódszerek egymástól függetlenül is érdekes tudományos területet jelentenek. Az örökletes állapotok mellett egyre több szerzett szembetegség diagnosztikájában, differenciáldiagnosztikájában, kutatásában kapnak szerepet elektrofiziológiai 2

módszerek (chloroquin-maculopathia, maculalyuk, látóideg-károsodások, gyulladások, diabetes, időskori maculadegeneráció). Az új alkalmazási területek gyakran új, vagy lényegesen módosított vizsgálati eljárásokat igényelnek. A kutatási téma egyik fő irányvonala a hagyományosnak mondható módszerek újabb alkalmazásainak vizsgálata, illetve újabb módszerek kidolgozása, azok alkalmazása lenne. A genetikai vonatkozások szintén egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a szemészeten belül. A világon több központban már génterápiás próbálkozások is történtek olyan öröklődő retinabetegségben szenvedő pácienseknél, akiknél az állapotot okozó gén ismert volt (LCA RPE65). Egyes betegségekre jellemző génhibák a betegség mechanizmusának felderítésében is nagy segítséget nyújtanak (pl. AMD). B-2/2014 Neuromorfológia és neuropathológia programvezető: Dr. Ábrahám Hajnalka Dr. Ábrahám Hajnalka Központi Elektronmikroszkópos A temporális lebeny epilepsziás műtéti szövet neuropatológiai vizsgálata Laboratórium A temporális lebeny epilepszia etiológiai szempontból három csoportra osztható: agyi térfoglaló folyamatok, agykérgi fejlődési rendellenességek valamint mesiális temporális sclerosis által indukált epilepsziára. A munka során a PTE ÁOK Neurológiai Klinikáján diagnosztizált gyógyszerrezisztens epilepszia miatt műtétileg eltávolított neocorticalis és archicorticalis (hippocampus, subiculum és entorhinalis kéreg) struktúrákat vizsgáljuk fény- és elektronmikroszkópos (immunhisztokémiai, immunelektronmikroszkópos) módszerrekkel. Célunk a sejtpusztulás, a hippocampalis idegsejtproliferáció, szinaptikus reorganizáció, valamint a sejtvándorlás zavarára utaló jelek vizsgálata. Keressük a különböző etilológiájú epilepsziában azokat a közös morfológiai elváltozásokat, melyek az októl függetlenül a hiperexcitáció következményei. Eredményeink az epilepszia kórokának és a neuropathologiai elváltozásoknak feltárásával az eredményes gyógyszeres kezelés számára adhatnak újabb ötleteket. Dr. Ábrahám Hajnalka Központi Elektronmikroszkópos Az emberi agykéreg fejlődésének vizsgálata morfológiai módszerekkel Laboratórium A központi idegrendszer, ezen belül az agykéreg fejlődéséről számos adat áll rendelkezésünkre állatkísérletes vizsgálatok alapján, ugyanakkor kevés direkt információval rendelkezünk minderről az emberi agykéregre vonatkozóan. Ennek megfelelően tervezzük normál, valamint triszómiás emberi archi- és neokortikális kéregterületeken az idegsejtek érésének, szinaptikus kapcsolatok kialakulásának, valamint a myelinizációnak konvencionális szövettani és immunhisztokémiai módszerekkel történő vizsgálatát. Célunk, hogy eredményeinkkel morfológiai bizonyítékokat szolgáltassunk az emberi kognitív fejlődés vizsgálata során megfigyelt adatokhoz. Dr. Seress László Központi Elektronmikroszkópos Az agykéreg normál fejlődése és rendellenességek triszómiákban és Laboratórium egyéb genetikai károsodás esetén A Down szindróma (21 triszómia) az egyik leggyakrabban előforduló, mentális retardációval járó genetikai károsodás. Bár előfordulási aránya 1% alatti, jelentősége ennél nagyobb, hiszen manapság (nemzetközi és hazai adatok alapján egyaránt) a Down szindrómások életkora nem ritkán 50-60 év, tehát túlélik szüleiket és vagy családi vagy társadalmi ellátásra szorulnak. A mentális retardáció hátterében meghúzódó morfológiai elváltozások már régóta a 21. triszómia kutatásának központjában állnak. Down szindrómában a felnőtt agy térfogata 1200 g, de néha alig éri el az 1000 g-t. Az abnormálisan rövid és kerek, meredek, szinte vertikális occipitális kontúrú agy tekervényei a normálisnak megfelelőek, azonban másodlagos barázdákban szegényebb. A cerebellum és az agytörzs szintén kisebb a normálisnál. Down szindromás gyermekeken végzett MRI vizsgálatok a kontrollokhoz képest kisebb agyi, kisagyi és 3

hippokampusz térfogatot, de normálisnak megfelelő amygdalát mutattak ki. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a megfigyelt neuroanatómiai elváltozások egymástól anatómiailag és funkcionálisan is elkülönülő területen jelennek meg, és a magzati és korai postnatalis fejlődésbeli elváltozások lehetnek értük felelősek, nem pedig a kora felnőtt korban megjelenő Alzheimer-kór szerű degeneráció. Ezért program során Dowwn szindrómában az agykéregben vizsgáljuk a sejtképződést, sejtvándorlást, zavar, az egyes a neuronok fejlődését, a myelinizációt. Emellett arról is információt kívánunk szerezni, hogy van-e korreláció az egyes szervekben mikroszkóposan illetve a génexpresszió szintjén megfigyelhető elváltozások, valamint az agyban található elváltozások között. Vizsgálatainkhoz morfológiai, fénymikroszkópos konvencionális és immunhisztokémiai módszereket, Western blotot, valamint a mozaicizmus vizsgálatára fluoreszcens in situ hibridizációt (FISH) használunk. A Down szindrómánál az Edwards (18 triszómia) és Patau (13 triszómia) szindrómák előfordulása sokkal kisebb, ezért a vizsgálataink fókuszában a Down szindróma áll. Eredményeinket kontroll normál egyedek agyán végzett vizsgálatok során nyert adatokhoz, valamint az Edwards (18 triszómia) és Patau (13 triszómia) szindrómás fötusokban és újszülöttekben megfigyeltekhez hasonlítjuk. Dr. Pál Endre Neurológiai Klinika A dystrophia myotonica pathomechanizmusa és a betegek komplex gondozása A dystrophia myotonica a leggyakoribb felnőttkorban jelentkező öröklött izombetegség, amely azonban az izmokon kívül számos más szervrendszert is érint. A betegek fiatalkori cataractától kezdve a szívritmuszavarokon át endokrin zavarokig sokféle nehézséggel szembesülnek, azaz komplex gondozást igényelnek. Ennek hátterében az áll, hogy a betegség mindkét altípusában az mrns-be átírt tri- illetve tetranucleotid ismétlődések a különböző sejtekben különböző RNS-kötő, főleg a splicingban résztvevő fehérjéket szekvesztrálnak, és ezáltal működésüket gátolják. A program a betegség több aspektusával is foglalkozik, amelyek mind a betegség, illetve alcsoportjainak pontosabb diagnózisát, mind a betegek gondozását, esetlegesen oki terápiát nyújtó kezelés megtalálását szolgálhatja. A szövettani vizsgálatok (hisztometriai elemzés, FISH, immunhisztokémia) is a diagnózist, illetve a két altípus elkülönítését segíti, és megalapozza a molekuláris pathomechanizmus megismerését célzó kísérleteket. Elektrofiziológiai méréseket tervezünk a folyamat progressziójának követésére. Az izom-mr vizsgálatok is a betegség lefolyásának megismerésében játszhatnak szerepet. Végül, a betegek mozgásszervi rehabilitációját, fizikoterápiáját szolgáló program kifejlesztése jelenti az utolsó pillért a programban. Dr. Pál Endre Neurológiai Klinika Mitokondriális eltérések vizsgálata izombetegségekben A primer mitokondriális betegségek mellett számos izombetegségben és neurodegeneratív betegségben előfordulnak mitokondriális eltérések (enzimaktivitás csökkenése, kóros morfológiájú mitokondriumok megjelenése, mitokondriális DNS deléciók kilakulása). A munka célja külünböző izombetegségeknél a fenti pathológiás eltérések detektálása: autoimmun myositisekben a mitokondriális pathológia kvantifikálása szövettani metszeteken és molekuláris vizsgálatokkal (enzimaktivitás mérés, ragged red rostok /RRF/és cytochome-c oxidase /COX/ negativ rostok keresése, long-range PCR). Ugyanezen vizsgálatok elvégzését tervezzük izomdystrophiákban és lehetőség szerint szerzett izombetegségeknél (pl. statin myopathia, ischaemiás izomkárosodás). A folyamat monitorozására alkalmas mitokondriális károsodást jelző biomarkerek keresése (pl. FGF21) is szerepel céljaink között. Dr. Pál Endre Neurológiai Klinika Biomarkerek vizsgálata neuromuscularis betegségekben A tudományos munka célja, hogy a különböző neuromuscularis betegségek (myopathiák, myositisek, izomdystrophiák, amyotrophiás lateralsclerosis [ALS], polyneuropathiák) esetén a klinikai állapotot tükröző klinikai skálákat, objektív méréseket (dinamometria, EMG) alkalmazzunk a betegek követésére. A klinikai adatok mellett különböző biomarkerek mérését végezzük el: szérumból axonkárosodást jelző neurofilament mérése (ALS, neuropathiák); a 4

mitokondriális károsodást jelző FGF21 mérése, izomrost károsodást jelző troponin T, aktin és más izomfehérjék meghatározása myopathiákban; izombiopsziás mintában degenerációs és regenerációt jelző biomolekulák expressziójának vizsgálata; kvantitatív volumetria követéses izom MRI vizsgálatokkal. A vizsgálatok célja, hogy a klinikai gyakorlatban könnyen elérhető, a kinikai állapotot tükröző markereket azonosítsunk. Dr. Pál Endre Neurológiai Klinika Az izom degeneráció és regeneráció pathomechanizmusának vizsgálata A harántcsikolt izmok állapotát sejt/izomrost szinten az anabolikus és katabolikus folyamatok aránya határozza meg. A szabályozás közös pontja az inzulin növekedési faktor (IGF) receptor és a vele kapcsolatban álló protein kinase B (AKT). Aktiv, foszforillált állapotban gátolja a fehérje lebomlást, gátolva az ubiquitin-proteosoma rendszerhez tartozó E3 ligázokat, az atrogin-1-et. Az AKT másik jelátviteli útvonalon keresztül serkenti a hypertrophiát, ez az mtor aktivációján keresztül valósul meg. Ezen mechanimusok tanulmányozása lehetséges izomdystrophiákban és szerzett myopathiákban (pl. inaktivitás, steroid myopathia) szövettani (immunhisztokémia, in situ hibridisatio) és molekuláris biológiai (mrns meghatározása RT-PCR-rel) módszerekkel. Mindezen eredményeket a klinikai adatokkal, esetleg vérből meghatározható biokémiai markerekkel korreláltathatjuk. Dr. Czéh Boldizsár Laboratóriumi Medicina Intézet Tartós stressz okozta neuropathológiai elváltozások A környezeti stressz és az ehhez kapcsolódó affektív (szorongásos-depressziós) megbetegedések korunk társadalmának egyik legnagyobb kihívása. Számos kísérleti adat bizonyítja, hogy tartós stressz hatására specifikus funkcionális és morfológiai elváltozások jönnek létre a központi idegrendszerben, melyek elsősorban a limbikus rendszerhez tartozó központokat érinti. Célunk a stressz okozta neuropathológiai elváltozások feltérképezése hisztopathológiai és molekuláris módszerekkel krónikus stressznek alávetett kísérleti állatokban. B-3/2014 Idegtudományi képalkotás programvezető: Dr. Bogner Péter Dr. Bogner Péter Idegsebészeti Kinika Pécsi Szakmai minőségirányítási szempontok és módszerek a modern Diagnosztikai Központ képalkotásban A radiológiai osztályokon végzett leletezési folyamat során különböző eredetű hibák fordulhatnak elő, melyek veszélyeztethetik a betegeket, vagy káros módon befolyásolhatják a beteg kezelési módszereit. A program célja olyan minőségirányítási szempontok és módszerek kidolgozása valamint ezek tesztelése, majd alkalmazása, melyek lehetővé teszik egy modern képalkotó diagnosztikai osztály minőségi mutatóinak ellenőrzését és követését. Ugyancsak célul tűztük ki, hogy egy nagy forgalmú radiológiai osztály leletinek elemzésével, a jellemző hibák feltárásával számítógépes programot fejlesszünk a hibák csökkentésére. Dr. Bogner Péter Idegsebészeti Kinika Pécsi Multiparametrikus MR vizsgálatok alkalmazása az intracarnialis Diagnosztikai Központ daganatok karakterizálásában Számos új MR módszer jelent meg az utóbbi évtizedben a klnikai MR vizsgálatokban, melyek a morfológiai jegyeken túl kvantitatív adatokat nyújtanak a az agyállományról és annak eltéréseiről. Ezek a paraméterek (diffúzió, perfúzió, in vivo 1 H MR spekrtoszkópia) összefüggést mutatnak az intracranialis dagantok biológiai viselkedésével és a terápiás válasszal. A fenti paraméterek és a hisztológiai jegyek összefüggésének vizsgálata további információt jelenthet az agydaganatok vizsgálatában. 5

Dr. Bogner Péter Idegsebészeti Kinika Pécsi Diffúziós MR módszerek lehetőségei az agy patológiás eltéréseinek Diagnosztikai Központ vizsgálatában A diffúziós MR paraméterek az agyszövet mikrostruktúrális felépítéséről és állapotáról adnak érzékeny, de nem specifikus információt. Ezekkel (diffúziós anizotrópia, biexponenciális diffúziós paraméterek) a hagyományos MR morfológiai képken nem látható folyamatokat is látni és kvantifikálni lehet. Ismert, hogy bizonyos kórképek lefolyása is követhető valamint a terápiás hatás mérhetővé válik a diffúziós MR alkalmazásával. További vizsgálatokat tervezünk sclerosis multiplexes és epilepsziás betegekben. Dr. Barsi Péter Neurológiai Klinika A demyelinisatiós kórképek mágneses rezonanciás (MR) diagnosztikája Témák: - A diffúziós képalkotás és a diffúziós tenzor képalkotás szerepe a demyelinisatiós kórképek differenciál diagnosztikájában és prognózisában - Az MR spektroszkópia szerepe a demyelinisatiós kórképek differenciál diagnosztikájában és prognózisában -A volumetria alkalmazási lehetőségei a demyelinisatiós kórképek diagnosztikájában - Gerincvelői demyelinisatiós kórképek MR diagnosztikája új módszerekkel Dr. Barsi Péter Neurológiai Klinika Az örökletes anyagcserezavarok és leukodystrophiák mágneses rezonanciás Témák: 1. Az örökletes anyagcserezavarok és leukodystrophiák hagyományos MR jellegzetességei 2. Az MR spektroszkópia alkalmazása az örökletes anyagcserezavarok és leukodystrophiák differenciál diagnosztikájában és prognózisában 3. A volumetria alkalmazási lehetőségei az örökletes anyagcserezavarok és leukodystrophiák diagnosztikájában 4. A diffúziós képalkotás, a diffúziós tenzor képalkotás és traktográfia alkalmazási lehetőségei az örökletes anyagcserezavarok és leukodystrophiák diagnosztikájában és differenciál diagnosztikájában Dr. Barsi Péter Neurológiai Klinika Az epilepszia betegség mágneses rezonanciás (MR) diagnosztikája Témák: - A hippocampalis sclerosis kimutatása modern MR módszerekkel - A volumetria alkalmazási lehetőségei juvenilis myoclonus epilepsziában - A volumetria alkalmazási lehetőségei agyi fejlődési rendellenességekben - A schizencephaliák MR elemzése - A diffúziós tenzor képalkotás és traktográfia alkalmazása epilepsziás betegek műtét előtti kivizsgálásában - Operált epilepsziás betegek pre- és posztoperatív MR vizsgálatának összevetése a műtéti és epileptológiai eredménnyel 6

Dr. Barsi Péter Neurológiai Klinika Az intracranialis és spinalis keringészavarok komputer tomográfiás (CT) és mágneses rezonanciás (MR) diagnosztikája és differenciál diagnosztikája Témák: - A CT, CT perfúzió és CT angiográfia alkalmazása a stroke diagnosztikájában - A diffúziós képalkotás (DWI) és MR perfúzió (MRP) lehetőségei az agyi stroke diagnosztikájában - A subarachnoidalis és intracerebralis vérzés kimutatására alkalmas MR módszerek - Az intracranialis és spinalis artériás és vénás rendszer CT és MR ábrázolásának lehetőségei - A gerincvelői ischaemia képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája - A diffúziós (DWI) és diffúziós tenzor (DTI) képalkotás lehetséges szerepe a gerincvelői ischaemia diagnosztikájában Dr. Benczik Judit Zirci Járási Hivatal Egyes emberben és kutyában előforduló központi idegrendszeri elváltozások összehasonlító képalkotó vizsgálata Kutyák mágneses rezonancia vizsgálatával egyre több neurológiai betegség diagnózisa lehetséges. Ezek közül több képi megjelenése összehasonlítható az emberben diagnosztizált betegségekkel, mely betegségek lefolyása és gyógyíthatósága egyes esetekben eltér. Ezen eltérések okának/okainak és következményeinek a vizsgálata a cél. Kutyák esetében a porckorongsérv műtéti megoldása hosszú távra kitűnő eredménnyel jár és csak egyes kivételes esetekben okoz a műtéti területen a kötőszövet újabb szűkületet. Az emberben leírt Guillen-Barré-kórral klinikai megjelenésében teljesen megegyező akut gyulladásos poliradikuloneuritis előfordul kutyákban. Ennek a betegségnek a képi megjelenésének az összehasonlítása segíthet kiszűrni azokat az eseteket, amikor nem várható maradványtünetek nélküli gyógyulás. A harmadik fontos betegségcsoport a sclerosis multiplex kórkép tüneteihez, illetve MR megjelenéséhez hasonló idegrendszeri megbetegedések vizsgálata kutyán. Ide tartozó betegségek a nekrotizáló leukoencephalitis, nekrotizáló meningoencephalitis, eosinophil meningoencephalitis, granulómás meningoencephalitis és az ún. steroid-responsive meningitis/arteritis, más néven necrotizing vasculitis. Miután a kutyák élethossza rövidebb az emberénél, ezeknek a betegségeknek a lefolyása is arányosan gyorsabb, ezért a kutya modellként talán használható lenne. Dr. Wiegand Norbert Traumatológiai és Kézsebészeti Carpal tunnel szindróma miatt végzett neurolysis műtétet követő izom Klinika regeneratió követése 3T MR vizsgálatokkal A carpalis alagútszindróma, mely a leggyakoribb idegkompressziós megbetegedés akkor alakul ki, amikor a nervus medianus összenyomás vagy leszorítás alá kerül csuklótájon. Bármilyen állapot, mely csökkenti a carpalis alagút átmérőjét vagy megnöveli a benne futó képletek méretét, okozhat alagút tüneteket. A carpalis alagútban lévő nyomás lényegesen (a normális 2 Hgmm-ről átlagosan 32 Hgmm-re) emelkedik, ez okozza az idegkárosodását. A carpalis alagútszindróma etiológiája multifaktoriális, okai lehetnek strukturális, genetikai és biológiai, környezeti és foglalkozáshoz kapcsolódó faktorok, azonban a kiváltó ok az esetek felében nem ismert. A betegség incidenciája évről évre emelkedik az európai országokban. A carpalis alagútszindróma diagnózisa általában a kéz fizikális vizsgálatán alapul: fáj-dalom, paraesthesia, zsibbadás vagy gyengeség a vezető tünetek. A fizikális vizsgálat mellett röntgenfelvétel, MRI vagy ultrahang elvégzése segíthet a helyes diagnózis felállításában, azonban csak az elektromyográfia (EMG) és az elektroneurográfia (ENG) segítségével igazolhatóak helyesen és pontosan az elektrofiziológiai változások az érintett nervus medianusban. Általánosságban használt és a 7

leginformatívabb neurofiziológiai tesztek: érzőideg vezetési sebességének vizsgálata (sensory nerve conduction velocity, (SNCV) és a distalis motoros latencia (distal motor latency, DML). A carpalis alagútszindróma kezelése a beteg panaszainak súlyosságán és a nervus medianus ENG által igazolt neurofiziológiai elváltozásán alapul. A kezelés alapvetően a nervus medianus sebészi dekompressziójából áll, nyitott vagy endoszkópos technikával. A műtét előtt illetve a műtétet követő 6. és 12. héten elvégzett 3T MR vizsgálatokkal követni tudnánk a nervus medianus által beidegzett izomzatban bekövetkező változásokat, mellyel igazolható lenne természetesen a neurofiziológiai vizsgálatokkal összehasonlítva az érintett izmokban bekövetkezett inervatiós károsodás, valamint a műtétet követően végbemenő reinervatio, regeneratio. Dr. Wiegand Norbert Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika Denervatiót követő izom degeneráció vizsgálata állatkísérleti modellen a Nemzeti Agykutatási Program keretében érkező 4.7T kisállat MR berendezéssel, valamint kalorimetriával A kísérletek során patkány nervus femoralis sebészi átmetszését követően vizsgálnánk a denerválódott izom struktúrában bekövetkező változásokat a műtétet követő 1, 3, 6 és 12 hetes korban. A nervus femoralis által inervárt izmokról a fenti időpontben 4,7T MR vizsgálatot, valamint az izmokból vett mintákon kalorimetriás és szövettani vizsgálatot végzünk. A különböző időpontban vett mintákból nyert értékeket összehasonlítjuk. Hasonló vizsgálat végezhető az ideg átvágását követő idegvarrat után is, mely során az érintett izomcsoport renervatioját tudjuk a fenti módszerekkel követni. B-4/2014 Idegsebészet programvezető: Dr. Büki András Dr. Büki András Idegsebészeti Klinika Diffúz axonális és neurális károsodás kísérletes therapiás befolyásolásának lehetőségei állatkísérletes modellekben A súlyos koponyasérülés során kialakuló diffúz agykárosodás döntően meghatározza a koponyasérülés kimenetelét, a beteg túlélési esélyeit, életminőségét. A diffúz agykárosodás kóreredetében szerepet játszó kórfolyamatok több támadásponton befolyásolhatók. Az eddigi kutatási eredményekre támaszkodva elsősorban a mitochondriális támadáspontú cyclosporine és az apoptoticus folyamatokat szintén befolyásoló PACAP, valamint PARP-inhibitor alkalmazását kívánjuk vizsgálni. Az állatkísérletes modellek focalis, diffúz, illetve e kettő kombinációját előidéző kísérletes koponyasérülési technikákat alkalmaznak: folyadék percussios modell, illetve impact acceleratios modell. A kísérletes therapiás hatás megállapításakor a viselkedési (neuro-behavior-ral) változásokat elemzünk, illetve a képalkotó vizsgálatokban 3T MR-t és immun-hisztokémiát alkalmazunk. A koponyasérülés hatására létrejövő membrán permeábilitási változások befolyásolását célzó kísérletes therapiás vizsgálatok során különböző fluorescens, illetve immun-hisztokémiai, továbbá hisztokémiai reakciókkal kimutatható trac-erek kerülnek alkalmazásra. Az alapkutatási vizsgálatok jelentőségét mutatja, hogy a cyclosporine-a már klinikai bevezetés előtt áll, és hasonló remények fűzhetők a másik két tesztelendő apoptosis inhibitorhoz is. A vizsgálatok támogatására OTKA, illetve nemzetközi kollaborációs (VAgrant) szolgál. Dr. Büki András Idegsebészeti Klinika Súlyos koponyasérültek neuromonitorozása és követése: klinikai vizsgálatok A súlyos koponyasérülés 40 éves kor alatt a vezető halálokot képezi, és a magyarországi halálozás extrém értékei hátterében nemcsak az ellátás-szervezés, hanem az intenzív therapia monitorozásának hiányosságai is állnak. A kutatás célja a Magyarországon egyedülálló agyi oxigénszint-mérő berendezés (Licox) 8

és a súlyos koponyasérültek morbiditásának, mortalitásának alakulása közti összefüggés vizsgálata; emellett a követéses képalkotó vizsgálatok eredményének és a koponyasérülés súlyosságának, a kezelés hatékonyságának és a kimenetelnek az összevetése, mely vizsgálatok, biomarkerek, 3T MR vizsgálat és CT felvételek elemzését foglalja magában. A követéses vizsgálat a fenti modalitások mellett neuropszichológiai tesztek alkalmazását és értékelését, továbbá a kimenetelben az utóbbi években jelentős tényezőnek megismert endocrin eltérések monitorozását és korrekcióját foglalja magában. Dr. Büki András Idegsebészeti Klinika Biomarkerek és a kimenetel egyéb indikátorai súlyos koponya agysérültekben A súlyos koponyasérülés a WHO előrejelzése szerint 15 éven belül világszerte a három vezető halálok közé kerül. A kezelés eredményességének megítélése, a hatékony klinikai gyógyszerkipróbálás, a gyógyító tevékenység auditálása egyaránt szükségessé teszi olyan módszerek és biomarkerek kidolgozását és azonosítását, melyek a koponyasérülés során kialakuló pathobiologiai folyamatokról adnak információt. A Pécsi Idegsebészeti Klinika Súlyos Koponya- Agysérült Adatbázisának elemzése, a liquor és serum-adattár proteomikai feldolgozása és az eredményeknek a klinikai paraméterekkel történő összevetése mellett azoknak a koponyasérülés állatkísérletes modelljeiben történő validálása további adatokat szolgáltat a fenti célok eléréséhez. A vizsgálatokat nemzetközi kollaboráció, az USA Védelmi Minisztériumának grantje finanszírozza. Dr. Dóczi Tamás Idegsebészeti Klinika A Monroe-Kellie hipotézistől a digitalis idgesebészetig Monro és Kellie 1824-ben, illetve 1873-ban alkották meg a róluk elnevezett doktrinát, amely csaknem napjainkig meghatározta gondolkodásmódunkat az intrakraniális térfogat- és nyomásszabályozásról. Az eredeti hipotézis egy olyan merev, zárt, tágulásra képtelen koponyaűrteret ír le, amelyet teljesen kitölt az összenyomtatatlan, s így állandó térfogató agy és vér. Burrows 1846-ban felismerte, hogy a liquor cerebrospinalis (a továbbiakban liquor) és a vértartalom ellenkező irányban változhat. A kraniospinális teret kitöltő liquor, vér és idegszövet reciprok irányú térfogatváltozásainak jelentőségét Cushing ismerte fel 1925-ben. A modern idegsebészet kezdeti szakaszában a makro-idegsebészetet alkalmazták, melyet az indirekt diagnosztika, pl. ventriculographia, pneumoencelophalographia jellemezte, és az eredményességét mortalitási mutatókkal mérték. A modern mikroidegsebészet a mai gold standard eljárás direkt diagnosztikán alapszik: CT, MR, DSA, s operációs mikroszkópot, mikroműszereket alkalmaz, amelyekkel a mikrotopográfia mentén nagy nagyítás alatt preparál, és a terápiás eredmények indikátorai a morbiditási mutatók. Korunkban a digitális idegsebészet magában foglalja a neuronavigációt, kulcslyuk-craniotomiás minimálisan invázív technikákat, neuroendoszkópiát, a funkcionális idegsebészetet, s a funkcionális MR-tractographia által képvezérelt mikroidegsebészetet, a DSA alatt végzett endovascularis idegsebészetet, valamint a sugársebészetet, melynek része a stereotaxias frakcionált sugárterápia vagy pontbesugárzás. A program megkülönböztetett figyelmet szentel a modern digitális idegsebészethez szükséges élettani, hisztológiai, biokémiai, kórélettani és molekuláris biológiai eljárásokra is. Dr. Dóczi Tamás Idegsebészeti Klinika Az agy térfogatszabályozása A zárt koponyatér magas víztartalmú alkotóelemeinek összenyomhatatlansága a központi idegrendszert különlegesen sérülékennyé teszi bármely térfogatnövekedéssel szemben. A kompenzáló mechanizmusok kimerülése agyi vérátáramlás csökkenést és mechanikus szöveti károsodást okozhat. E térkompenzáló mechanizmusok közül kevéssé ismert magának az agyszövet térfogatának a szabályozása, amely egyrészt a sejtek szintjén, másrészt az agy össztömegének állandó értéken való tartásában is különleges jelentőséggel bír. Az állandó sejttérfogat elengedhetetlen feltétele az axonális akciós potenciál keletkezésének és a szinaptikus tevékenységnek. Témavezető eddigi munkássága során munkahipotézist állított fel, hogy az agyszövet folyadék és elektrolitházartását (tehát az agyi térfogatot) egy centrális (a perifériától az agyi gátrendszerek által elválasztott, s független) neuroendokrin-rendszer is 9

szabályozza, melyet M. Raichle (1981) mellett a munkacsoportja vetett fel először az irodalomban (1982). E rendszer azon alapul, hogy az agyi endothelium, valamint a plexus chorioideus hámsejtjei olyan permeabilitási sajátságokkal rendelkeznek, mint a szervezet másutt lévő vízkiválasztást szabályozó membránjai, pl. vese tubulus hám, s e membránok vízpermeabilitását hormonok, így vasopressin (AVP), atriopeptin (ANP), stb. befolyásolják. E koncepció számos részletét igazolta, amely alapján valószínű, hogy a vasopressin antagonisták és az atripeptin analógok az intrakraniális nyomáscsökkentés új lehetőségét jelentik. Az elmúlt évben a folyadékterek hagyományos elmélete mellett a fizikai vízterek kutatása került a munkacsoport érdeklődésének előterébe: az MRI és proton MR spectroscopia alkalmazása lehetővé teszi a szabad, lazán-kötött és szorosan kötött vízfrakciók, valamint a quantitatív víztartalom mérését, klinikai esetekben is. Az alapvető kérdés az, hogy hogyan hozhatók összhangba az MR-rel non-invazív módon vizsgálható víztér változások hagyományos koncepciónkkal az extra-, intracelluláris terekről. Dr. Dóczi Tamás Idegsebészeti Klinika Idegrendszeri érfejlődési rendellenességek sebészeti kezelése A program az idegrendszeri érfejlődési rendellenességek komplex kezelési lehetőségeinek tudományos elemzését célozza meg. Ebbe beleértendők a mikrovascularis idegsebészet, az endovaszkuláris idegsebészet és a a sugársebészet! E betegségek indikációjának, kezelési modalitásainak, technikáinak tanulmányozása a cél, a komplex kezelés által elérhető eredmények javítása céljából. Különös hangsúlyt kap az endovaszkuláris idegsebészet transzarteriális és transzvénás módszereinek alkalmazása, a hemodinamikai kórélettani tényezők quantitatív vizsgálata. Elméleti program: Az előadások során a résztvevők megismerkednek a különféle kórképek anatómiai és hemodinamikai alapjaival, a mikroidegsebészet, az endovaszkuláris idegsebészet és a sugársebézset indikációs területeivel, technikáival, s a módszerek eredményeivel. Gyakorlati program: A résztvevők megismerhetik a módszerek eszközrendszerét, ill. direkt műtéti, valamint video demonstrációkon tanulmányozhatják a beavatkozások lefolyását. Lehetőség nyílik quantitatív önálló keringésdinamikai tanulmányok végzésére is. Dr. Dénes Zoltán SE Pszichiátriai Klinika Különböző indikációra végzett craniektomiás esetek cranioplasztikai megoldásának hatása a rehabilitáció folyamatára és a kimenetelre A elmúlt évek neurointenzív és neurotraumatológiai fejlődése következtében a craniectomiák száma jelentősen megnőtt. A rehabilitációs osztályra egyre több koponyacsont hiányos beteg érkezik. A rehabilitáció során a koponyacsontok pótlását be kell illeszteni a rehabilitáció folyamatába. A koponya csont pótlására jelenleg több metódust is végeznek országosan és világszerte is. Vizsgálatok szükségesek a csontpótlás optimális idejének, a végzett különböző metódusoknak az értékelésére is. A kutatás során a kockázat, a szövődmények mellett az optimális időpont meghatározása, a rehabilitációs folyamatra gyakorolt hatás, valamint az eredményesség is vizsgálandó. Dr. Dénes Zoltán SE Pszichiátriai Klinika Baleset következtében súlyos agysérülést szenvedett betegek rehabilitációjának eredményei A neurointenzív ellátás fejlődése a rehabilitációra kerülő súlyos agysérültek állapotában jelentős változást hozott. A primer ellátás magas színvonala következtében a másodlagos károsodások csökkentek, eredményesebb rehabilitáció végezhető. Az akut ellátás eredményeinek a rehabilitációban történő mérésére funkcionális szempontú vizsgálatokra van szükséges. A baleset következtében súlyos agysérülést szenvedett betegek funkcionális mérőmódszerekkel történő vizsgálata, az eredmények értékelése a feladat. 10

Dr. Schwarcz Attila Idegsebészeti Klinika Modern in vivo magmágneses rezonanciás képalkotó (MRI) és spektroszkópiai (MRS) technikák alkalmazása központi idegrendszeri betegségben: állatkísérlet és klinikai munka A magmágneses rezonanciás vizsgálatok már alapvető szerepet játszanak az agy patológiás folyamatainak feltérképezésében. A PhD képzés alatt áttekintésre kerül a magmágneses rezonancián (MRI) alapuló képalkotó alapszekvenciák fizikai háttere. Nevezetesen spin-echo, gradiens-echo, echo-planar-imaging szekvenciák. A speciális kontrasztok keletkezése képalkotás során, úgymint angiographia, diffúzió súlyozás, magnetizáció transfer, funkcionális MRI során BOLD kontraszt. Ismertetésre kerül a két alap MR spektroszkópiai szekvencia, point-resolved-spectoscopy, stimulated-echo-acquisition-mode során a jelkeletkezés mechanizmusa. Az előbb említett modern MR technikák alkalmazása a fő cél a PhD képzés alatt központi idegrendszeri betegségekben és ezeknek állatkísérletes modelljeiben. B-5/2014 Klinikai és humán idegtudományok programvezető: Dr. Janszky József Dr. Janszky József Neurológiai Klinika Funcionális MRI klinikai alkalmazása A gyógyszerrezisztens epilepsziák kb. negyedénél-felénél az epilepsziáért felelõs agyi terület jól körülhatárolható, nem érint olyan régiót, melynek kimetszése súlyos hiánytüneteket vonna maga után. Ezeknél a betegeknél az epilepsziás fókusz műtéti eltávolítása gyógyulást eredményezhet. Mind az epilepsziás fókusz anatómiai és funkcionális lokalizációjában, mind a fókusz-elokvens áreák közötti viszony szerepében döntő szereppel bírnak az utóbbi időben robbanásszerű fejlődésen keresztül ment új MRI módszerek, többek között a funkcionális MRI (fmri). Az epilepsziaműtétek többnyire elokvens agyi területek közelében történnek, sőt maga az epileptogén lézió is részt vehet az alapvető agyi folyamatok neuronális reprezentációjában. Éppen ezért alapvetően fontos annak vizsgálata, hogy az epilepsziás fókusz milyen szerepet tölthet be az agyi funkciókban, illetve mi a fókusz és az egészségesen működő agyi területek viszonya. A PhD munka egyik fő célja az fmri módszer szerepének vizsgálata az epilepsziás fókusz műtét előtti meghatározásában. Másik fő célként az fmri alkalmazásával szeretnénk meghatározni a fókusz és az elokvens agyi áreák viszonyát az agyi plaszticitás fényében. Terveink szerint a rutin MRI szekvenciákon felül az fmri szekvenciát is felhasználjuk a fókusz lokalizálására és az agy funkcionálisan aktív területeinek feltérképezésére. Vizsgálataink elméleti jelentősége a humán agyi funkciók térképezése egészséges és epilepsziás betegek funkcionális MRI segítségével, mely a humán agyi funkciók agyi reprezentációjának plaszticitására, illetve atípusos organizációjára ad fontos információt. Az epilepsziás fókusz pontos meghatározásán keresztül eredményeink gyakorlati haszna lehet az epilepsziaműtétek tervezése non-invazív eszközökkel Dr. Janszky József Neurológiai Klinika Központi idegrendszeri betegségek hatása a kardiovaszkuláris rendszerre a központi idegrendszeri eredetű hirtelen szívhalál lehetésges pathomechanizmusai A krónikus epilepsziás betegek 2-18%-a hirtelen halálban (SUDEP) hal meg. Stroke-on átesett valamint a subarachnoidális vérzést szenvedett betegek egy része hirtelen szívhalált hal. Bár nem teljes mértékben igazolt, de egyre több adat szól amellett, hogy a SUDEP szívritmuszavar következménye. Egyes vizsgálatok szerint minden 4. krónikus (tehát gyógyszeresen nem kezelhető) epilepsziás betegnél léphet fel 1,5 éven belül major szívritmuszavar, mely pacemaker beültetést igényel. Újabban a sportolók hirtelen szívhalála mögött is felmerül a központi vegetatív idegrendszer diszregulációja. A stressz az arra 11

fogékony kardiális betegekben jobb oldali agytörzsi mechanizmusokon keresztül válthat ki fatális aritmiát. Vizsgálatunk célja, hogy a postiktális állapotban lévő epilepsziás betegeknél, a srtroke-on és subarachnoidális vérézsen átesett pácienseknél, sportolóknál és mentális stressznek kitett egyéneknél (menedzserek, orvosok, stb.) szisztematikusan vizsgáljuk a proarrhytmogén paramétereket folyamatos EKG monitorozással, mely alapján a ritmuszavarra való hajlam megfelelő rohammonitorozással későbbiekben szűrhető, ill. megelőzhető lehet. A vizgsálatokat különböző neurovegetatív tesztekkel, szív- és agyi MRI ivzsgálatokkal egészítjük ki, mellyel nemcsak a stressz okozta kardiális elváltozások patomechanizmusához jutunk közelebb, hanem ez utóbbi vizsgálatokon alapuló új, prevenciós rendszert akarunk kidolgozni a veszélyeztetett célcsoportokban. Dr. Janszky József Neurológiai Klinika Új típusú MRI módszerek használata az agy kognitív térképezéséhez egészségesekben és kóros állapotokban Az utóbbi években az MR képalkotás és computer technika fejlődésével párhuzamosan számos új, az agy fiziológiás és kóros funkcionális neuronatómiáját vizsgáló eljárás került felfedezésre. Egyetemünk és a Pécsi Diagnosztikai Központ együttműködése kapcsán lehetőségünk van a világszínvonalú, 3-Tesla térerőn elvégezhető MR vizsgálatokra. A projekt keretében funkcionális MRI, voxel-based MR morfometria ill. új, általunk kidolgozott MR vizsgálati módszerek segítségével az agy eddig nem lokalizált funkcióit térképezzük le. Ilyen pld. (1) a fájdalom egyes aspektusai egészségesnél és fájdalomszindrómában szenvedő betegeknél (2) féltekei lateralizáció vizsgálata egészséges és kóros állapotokban, ill. (3) az agy morfológiai és funkcionális variábilitása egészségeseknél. Dr. Hollódy Katalin Gyermekklinika A krónikus neurológiai betegségben szenvedő gyermekek és serdülők életminősége Az újszülöttkori intenzív ellátás folyamatos fejlődésével a perinatális halálozás örvendetesen alacsony szintre szorult Magyarországon is. A nagyon alacsony súlyú és/vagy éretlen, vagy érett, de patológiás újszülöttek túlélésének javuló mutatóival párhuzamosan felmerül a kérdés, hogy vajon emelkedik-e a morbiditás ezen betegcsoportokban? Megvizsgáljuk a prae- vagy perinatálisan elszenvedett noxák késői szövődményeit. Krónikus neurológiai betegségben szenvedő gyermekek és serdülők kérdőíves vizsgálatával adatokat nyerünk a mozgássérült és epilepsziás gyermekek életminőségét befolyásoló betegségekről/állapotokról és ezen eredmények alapján ajánlást teszünk az életminőségük javítására, optimalizálására. Dr. Hollódy Katalin Gyermekklinika A mágneses rezonancia vizsgálat szerepe a cerebralis paresis etiológiájának megállapításában Az újszülöttkori intenzív ellátás folyamatos fejlődésével a nagyon alacsony súlyú és/vagy éretlen, vagy érett, de patológiás újszülöttek túlélése jelentősen javult, azonban a cerebralis paresis prevalenciája napjainkban is 2-3/1000 élveszülött. A kutatás fő célja: feltárni, milyen összefüggés van a cerebralis pareticus beteg statusa (motoros teljesítmény, kognitív szint, epilepszia, stb.) és a koponya mágneses rezonancia vizsgálatok során kapott eredmények között. Tanulmányozni fogjuk a fehérállományi, a cortex és a mélyagyi szürkeállományi, a veleszületett agyi fejlődési rendellenességek előfordulását és ezek időbeli szerepét a laesio kialakulásában. A cerebralis pareticus betegek kisebb részében talált normális mágneses rezonancia vizsgálatokat modernebb, finomabb technikákkal kiegészítve próbálunk meg magyarázatot találni az aetiológiára. Megvizsgáljuk, milyen összefüggés van a cerebralis paresis súlyossága és a z elszenvedett agyi történés időpontja között. A mágneses rezonancia vizsgálatoknak a korai kórjóslat felállításában való szerepét kívánjuk maghatározni. 12

Dr. Hollódy Katalin Gyermekklinika Krónikus neurológiai betegségben gyermekek növekedése, táplálkozása A cerebralis paresis a mozgás és tartás betegsége, gyakori társuló tünetekkel, mint. pl. az epilepszia, mentalis retardáció. Prevalenciája 0,2-0,3 %. A krónikus neurológiai beteg napi ajánlott energiaszükségletét több szempont befolyásolja, a legtöbb használatos ajánlás azonban egészséges gyermekekre adja meg a napi szükséges energia bevitelt, nem kalkulál az inaktivitással vagy éppen a dyskinesisekkel. Kyphotikus, scoliotikus gyermekeknél maga a testhossz maghatározása sem a napi rutin alapján történik. A klinikusnak a dietetikussal közösen kell megadnia azt az optimális táplálékmennyiséget, ami szájon keresztül, tápláló szondán vagy percutan behelyezett gastrostomán át adandó, elkerülve ezzel az alultáplálás, ill. túltáplálás veszélyét. Kutatásunkban 5-18 éves életkorú krónikus neurológiai betegségben szenvedő gyermekeket kívánunk prospektív módon vizsgálni. Az általános egészségi és neurológiai állapoton kívül meghatározzuk a tápláltsági statust, speciális tesztekkel vizsgáljuk a nagy és finom motoros mozgást, a beszéd és kommunikáció szintjét, valamint az értelmi állapotot. A táplálkozás pszichoszociális aspektusaival is foglalkozunk. Kutatásunk célja feltárni azokat a faktorokat, összefüggéseket, amik pozitív vagy negatív értelemben hozzájárulnak a krónikus neurológiai betegségben szenvedő gyermek növekedéséhez, táplálkozásához. Dr. Fogarasi András Bethesda Gyermekkórház Az epilepsziás rohamok életkorfüggő változásai Az epilepszia gyermekkori előfordulása közel 1%, gyakoriságához képest mégis aránytalanul keveset tudunk erről a betegségről. A tartós videó-eeg monitorizálás elterjedése óta lényegesen több ismeretanyagunk lett az epilepsziás rohamokról, az interiktális és iktális EEG adatokról és ezek életkorbeli változásairól. A több száz epilepsziás gyermek monitorizálása során archivált adatok segítségével vizsgálhatók a különböző iktális tünetek (motoros, vegetatív, emocionális tünetek, automatizmusok, a tudatzavar foka, stb.) és ezek megjelenése különböző életkorokban. A kapott eredmények nem csak az epilepszia életkori változásainak, de az érésben lévő agy fiziológiás működésének megértéséhez is nélkülözhetetlen segítséget nyújthatnak. Vizsgálataink érintik az epilepsziás rohamok klasszifikációját, a gyermekkorban előforduló epileptogén léziókat, a betegek kivizsgálása során alkalmazott struktúrális és funkcionális képalkotó vizsgálatok, illetve az EEG és videó-eeg vizsgálatok, valamint az epilepszia műtétek eredményeit gyermekkori temporális lebeny és extratemporális epilepsziákban.. Dr. Kovács Norbert Neurológiai Klinika Mozgászavarok patofiziológiájának, illetve a gyógyszeres és funkcionális idegsebészeti kezelési lehetőségek vizsgálata Mély agyi stimuláció, deep brain stimulation, az elmúlt 20 évben áttörést hozott a különböző gyógyszer-rezisztens mozgászavarok kezelésében. Számos randomizált, multicentrikus, nemzetközi tanulmány is alátámasztotta a módszer hatékonyságát a gyógyszeresen nem kezelhető esszenciális tremor, Parkinson-kór és primer disztónia kezelésében. A beavatkozás biztonságossága és hatékonysága magyarázza, hogy a műtétek száma folyamatosan növekszik és az indikációs terület is állandóan bővül. A mozgászavarok patofiziológiájának, illetve a gyógyszeres és funkcionális idegsebészeti kezelési lehetőségeinek vizsgálatára az alábbi kutatási témák elvégzését ajánljuk: Intraoperatív elektrofiziológiai vizsgálatok mély agyi stimulációs műtétek során Mély agyi stimuláció hatékonyságának vizsgálata disztónia, tremor és Parkinson-kór kezelésében Új stimulációs módszerek eredményességének és mellékhatás-profiljának vizsgálata mozgászavarok mély agyi stimulációs kezelése során Mély agyi stimuláció hatásmechanizmusának vizsgálata funkcionális képalkotás és intraoperatív elektrofiziológiai módszerek segítségével Esszenciális tremor új típusú gyógyszeres kezelésének vizsgálata Originális és generikus dopamin-agonista kezelés hatékonyságának kontrollált összehasonlítása Parkinson-kórban. 13

Dr. Kovács Norbert Neurológiai Klinika Mozgászavarok motoros és nem motoros tüneteinek vizsgálata Az utóbbi 10 év felismerése, hogy a különböző mozgászavarok (Parkinson-kór, esszenciális tremor és disztónia) nemcsak mozgással kapcsolatos tünetek ( motoros tünetek ) révén befolyásolják a betegek életminőségét. A mozgással nem kapcsolatos ( nem-motoros tünetek ) szerteágazóak és az életvitelt legalább olyan mértékben befolyásolják, mint a motoros tünetek. A kutatás fő célja, hogy nemzetközileg elfogadott pontozó skálák magyar nyelvi validációjával az életminőség felmérése Parkinson-kór, az esszenciális tremor és a disztónia esetében. Ezzel párhuzamosan arra is keressük a választ, hogy a különböző motoros és a nem motoros tünetek jelenléte miként befolyásolja a gyógyszeres és a műtéti kezelések kimenetelét. Dr. Kovács Norbert Neurológiai Klinika Funkcionális képalkotás szerepe a Parkinson-kórban alkalmazott műtéti és gyógyszeres kezelések hatékonyságának nyomon követésére Előrehaladott Parkinson-kórban a motoros komplikációk (hatástartam rövidülés, ON és OFF állapotok közötti fluktuáció, túlmozgások, és disztónia kialakulása) jelenléte a betegek életminőségét és munkaképességét jelentősen rontják. Mély agyi stimulációs és levodopa-carbidopa intestinalis gél alkalmazásával ezen komplikációk megjelenése, időtartama és súlyossága jelentősen javítható. Célunk, hogy funkcionális képalkotás (fmri, SPECT) a kezelés hatékonyságát predisponáló tényezőket azonosítsunk, melyek a későbbiekben a klinikai gyakorlatba átültethetők lehetnek. Dr. Kovács Norbert Neurológiai Klinika A repetitív transzkraniális mágneses stimuláció hatékonysága a mozgászavarok kezelésében A repetitv transzkraniális mágneses stimuláció (rtms) egy nem-invazív eljárás, mely célzottan az agy bizonyos területeinek in vivo ingerlésére alkalmas. Az rtms készülékkel nemcsak a különböző agyi funkciók in vivo vizsgálatára nyílik lehetőség, hanem számos neurodegeneratív betegség (úgymint Parkinsonkór vagy Alzheimer-kór) és pszichiátriai kórképek (pl. depresszió) bizonyos tüneteinek a kezelésére is alkalmas. A meghirdetett téma egyik kitűzött célja, hogy randomizált, kettős vak vizsgálatokkal bizonyítsa az rtms kezelés hatékonyságát bizonyos mozgászavarok kezelésében. Emellett célul tűzzük ki a neurodegeneratív folyamatokkal párhuzamosan kialakuló funkcionális károsodások vizsgálatát experimentális kísérletek segítségével. Dr. Kovács Norbert Neurológiai Klinika Mozgászavarok pszichopatológiai jellegzetességei A mozgászavarok kezelésében alapvető szemléletváltozást jelentett a nem-motoros tünetek jelentőségének felismerése. A Parkinson-kóros betegek életminőségét ugyanis gyakran nem a mozgással kapcsolatos kardinális tünetek, úgymint a meglassultság, remegés vagy az izommerevség,, hanem a mozgással nem kapcsolatos egyéb tünetek jelenléte korlátoza. A szorongás, a depresszió, az alvászavar, a neurokognitív és az impulzus kontroll zavar csak néhány a mozgászavarokra jellegzetes tünetek közül. Jelen klinikai kísérletes témában a mozgászavaros betegek pszichopatológiai jellegzetességeit, illetve azok terápiás hatékonyságra gyakorolt hatásukat tervezzük feltérképezni. 14