5. Vállalkozások pénzügyi-számviteli mutatói dr. Varga JózsefJ Budapest 2004
A mutatók k típusait 1. Likviditási mutatók: : aránysz nyszámok, amelyek a rövid r lejárat ratú kötelezettségek likvid eszközökkel kkel fedezettségét t mérik. m 2. Tőkeszerkezeti (eladósodotts sodottsági) mutatók: : az összes eszköz/j z/jövedelem/ cash flow és s adóss sság g arány nyát t mutatják 3. Működési mutatók: : a menedzsment eredményess nyességét t mérőm mutatók, amelyeknek két k t fajtája ja 3.1. JövedelmezJ vedelmezőségi mutatók 3.2. Hatékonys konysági mutatók 4. Kockázati mutatók: : a hitelezők és s tulajdonosok hozamának bizonytalanságát t mérőm mutatók 5. Növekedési mutatók: : az időben eltérő pénzügyi adatok változv ltozásának, ütemét t számszer mszerűsítő aránysz nyszámok 6. Részvény és s piaci mutatók: : az egy részvr szvényre vetített, tett, értékpapírpiaci informáci ciókat tükrt kröző mutatók 7. Pénzügyi megtérülési mutatók: egy projekt megtérülését t elemző mutatók
A./ ABSZOLÚT T MUTATÓK dr. Varga József: J A tananyagban használt mutatók I. Likviditási mutatók 1. Forgóeszk eszköz z befektetés: Készlet + Vevők - Spontán n követelk vetelések 2. Nettó forgótőke: B./ RELATÍV V MUTATÓK 3. Likviditási ráta: r 4. Gyorsráta : 5. Pénzeszköz z arány: Összes forgóeszk eszköz Rövid kötelezettsk telezettség Forgóeszk eszközök Rövid kötelezettsk telezettségek Forgóeszk eszközök - Készletek Rövid kötelezettsk telezettségek Forgóeszk eszközök - Készletek - Követelések Rövid kötelezettsk telezettségek Értékpapírok + PénzeszkP nzeszközök Rövid kötelezettsk telezettségek
II. Eladósodotts sodottsági (tőkeszerkezeti) mutatók VÁLLALATI VAGYONHOZ VISZONYÍTVA 1., Adóss sságfedezeti mutató: Összes eszköz 2.a., Tőkeellátottsági mutat 2.b., Tőkeáttétel: tel: mutató: Saját t tőket Összes idegen kötelezettsk telezettség Összes eszköz Összes eszköz Saját t tőke t JÖVEDELEMSZEMPONTÚ MUTATÓ 3., Kamatfedezeti mutató: CASH-FLOW FÜGGVF GGVÉNYÉBEN 4., Adóss sság g visszafizető képesség: 5., Eladósodotts sodottsági mutató: Üzemi eredmény Fizetett kamatok Összes kötelezettsk telezettség Cash-flow Cash flow Összes kötelezettsk telezettség
III. JövedelmezJ vedelmezőségi és s hatékonys konysági mutatók 1., ROE : Adózott eredmény Saját t tőket 2., ROA: Adózott eredmény Összes eszköz 3., Módosított ROA: Adózás és s kamatfizetés s előtti eredmény Összes eszköz 4., Értékesítés s jövedelmezj vedelmezősége: 5., Eszközök k forgási sebessége ge: Adózott eredmény Nettó árbevétel Nettó árbevétel Összes eszközért rték
Abszolút t mutatók 1. Likviditási mutatók 1.1. Forgóeszk eszköz-befektetés készletek + követelk vetelések - (száll llítók k + egyéb b rövidlejr vidlejáratú kötelezettségek) spontán n finanszíroz rozás értelmezése: a készletk szlet- és s vevőállom llomány mely része r nem fedezhető spontán n finanszíroz rozással 1.2. Nettó forgótőke készletek+ követelk vetelések + pénzeszkp nzeszközök k + értékpapírok - (száll llítók k + egyéb rövidl.. köt.+ k rövidl.. hitel) = összes forgóeszk eszköz - összes rövid r lejárat ratú kötelezettség értelmezése: az összes forgóeszk eszközérték k mely része r nem finanszírozhat rozható rövid lejárat ratú forrással
Abszolút t likviditási mutatók k mérlegbeli m szemléltet ltetése
1. Likviditási mutatók Hányados típust pusú mutatók 1.3. Likviditási rátar forgóeszk eszközök k / rövid r lejárat ratú kötelezettségek értelmezése: 1 Ft rövid r lejárat ratú kötelezettségre mennyi forgóeszk eszközérték k jut nettó forgótőke = likviditási rátar (abszolút összeg) (hányad típust pusú mutató) nemzetközi zi mércm rcéje: 2, hazai mércm rcéje: 1,3
1. Likviditási mutatók 1.4. Gyorsráta forgóeszk eszközök - készletek rövid lejárat ratú kötelezettségek értelmezése: az igen likvid forgóeszk eszközök mennyiben nyújtanak fedezetet a rövidlejr vidlejáratú kötelezettségekre nemzetközi zi mércm rcéje: 1, hazai mércm rcéje: 0,7 1.5. PénzeszkP nzeszköz z arány (cash( ratio) (pénzeszk nzeszközök k + piacképes pes értékpapírok) / rövid r lejárat ratú kötelezettségek
Vállalattípusok a rövid r távút önfinanszírozás s mértm rtéke szerint
2. Tőkeszerkezeti T (eladósodotts sodottsági) mutatók A/ FLOW 2.1. Eladósodotts sodottsági mutató = pénzáramlás s / összes idegen forrás értelmezése: az adóss sság g mely része r fizethető vissza adott időszak alatt 2.2. Adóss sságvisszafizető képesség = összes idegen forrás s / pénzp nzáramlás értelmezése: mennyi időszak alatt fizethető vissza az adóss sság pénzügy vs.. számvitel: a pénz p jelenért rtéke
2. Tőkeszerkezeti T (eladósodotts sodottsági) mutatók B/ STOCK 2. 3. Idegen tőke t arány = összes adóss sság g / összes eszköz Értelmezése: 1 Ft vagyonra hány h Ft adóss sság g jut probléma 1: könyv k szerinti érték vs.. piaci érték probléma 2: céltartalc ltartalék k saját, idegen vagy egyik sem? 2. 4. Adóss sságfedezeti mutató = összes eszköz z / összes adóss sság Értelmezése: 1 Ft adóss sságra hány h Ft vagyon jut nemzetközi zi mércm rcéje 2, hazai régebben r kb. 3 tartalma a likviditási ráta r idődimenzi dimenzió nélkül 2.3. és s 2.4. egymás reciprokai
2. Tőkeszerkezeti T (eladósodotts sodottsági) 2.5. TőkeellT keellátottság 2.6. TőkeT keáttételtel a tőket keáttétel a kock tel a kockázat mutatók 2.5. és s 2.6. egymás reciprokai = ST / MF = MF / ST zat általános mérőszm száma
3. Működési M mutatók Tartalma: a menedzsment működésének m eredményess nyessége Típusai: A) J A) Jövedelmezőségi mutatók B) Hatékonys konysági mutatók A) JövedelmezJ vedelmezőségi mutatók 3.1.Sajátt ttőke-arányos nyereség g (ROE) = Adózott eredmény/saj ny/saját t tőke t minden stock mutató esetében célszerc lszerű kronologikus átlagot számítani
3. A) JövedelmezJ vedelmezőségi mutatók 3.2. Eszközar zarányos nyereség1 g1 (ROA 1) = Adózott eredmény/ ny/összes eszköz átlagos értéke Eszközar zarányos nyereség2 (ROA 2) = (Adó és s kamatfizetés s előtti nyereség - adó) ) / összes eszköz átlagos értéke EBIT (Earnings( Before Interest and Taxes): adó és s kamatfizetés s előtti nyereség Hitelezési esettanulmány ny a ROA 1 és s ROA 2 használat latára ROA = eszk.. forgási sebessége * árbevételarányos nyereség árbevétel nyereség nyereség ----------------- * -------------- = ----------------- átlagos eszközért rték árbevétel átlagos eszközért rték
Példa ROA számítására A vállalkozv llalkozás átlagos összes eszköze ze 1.000 millió Ft, adó-és s kamatfizetés s előtti nyereség g 400 millió Ft, a fizetendő kamat 100 millió forint társasági adó kulcsa 18 %. Mennyi az eszközar zarányos nyereség1 és s 2 mutató értéke? EBIT 400 - kamat 100 adóalap alap 300 adó 54 adózott eredmény 246 ROA1 = Adózott eredmény/ ny/összes eszköz átlagos értéke = 246/1000 = 0,246 = 24,6 % = ROA2 = Adó és s kamatfizetés s előtti nyereségad gadó/összes eszköz átlagos értéke = (400-54)/1000 = 0,346=34,6 %
A Du-Pont Pont-féle mutatópiramis
A banki hitelezési gondolkodás s főf sémái Vagyoncentrikus hitelezés múlt- és fedezetcentrikus negatív gondolkodás hitelezői i kérdk rdések Magas likviditási rátar Magas gyorsráta Magas pénzeszkp nzeszköz-arány CF-centrikus hitelezés jövőcentrikus pozitív gondolkodás hitelezői i kérdk rdések Magas likviditási ráta r? a) magas száml mláló? b) alacsony nevező? Többi mutató vizsgálata
3. A) JövedelmezJ vedelmezőségi mutatók 3.3. Fedezeti mutató (gross profit margin) = Bruttó fedezet / Nettó árbevétel Csak forgalmi költsk ltséges eredménykimutat nykimutatás esetében számolhat molható Száml mlálóban: árbevétel + egyéb b bevételek - értékesítés közvetlen költsk ltsége Nevezőben: árbevétel + egyéb b bevételek A fedezeti mutató a jövedelmezj vedelmezőséget méri, m az alkalmazott árrést mutatja. Magas árrés s erős s piaci helyzetet, míg m g alacsony árrés s kompetitív v piacot takar.
3. A) JövedelmezJ vedelmezőségi mutatók 3.4. Operatív v nyereségh ghányad = Működésből l származ rmazó nyereség g / Nettó árbevétel Működésből l származ rmazó nyereség: g: bruttó fedezet - működéssel kapcsolatos ráfordr fordítások Mo.. ERKI: Üzleti tevékenys kenység g eredménye 3.5. Árbevétel-arányos nyereség = Adózott nyereség g / Nettó árbevétel
3. B) Hatékonys konysági mutatók A hatékonys konysági mutatók k azt mérik, m hogy a menedzsment milyen hatékonys konysággal hasznosítja a vállalat v eszközeit. zeit. Ezért szokás s még m g e mutatókat kihasználts ltsági mutatóknak is hívni. h
3. B) Hatékonys konysági mutatók 3.6. Eszközök k forgási sebessége = nettó árbevétel / átlagos összes eszközért rték Ugyanilyen logikával számíthat thatók k az alábbi mutatók: Készletek forgási sebessége1= nettó árbevétel / készletek k átlagos értéke Készletek forgási sebessége2 = értékesítés s közvetlen k költsk ltsége/készletek átlagos értéke Tárgyi eszközök k forgási sebessége Vevők k forgási sebessége: az adósaink fizetési fegyelmét t mutatja Száll llítók k forgási sebessége: a mi vállalatunk v fizetési fegyelmét mutatja
Vevők k forgási sebességének korrigálása Probléma: száml mláló: : ERKI Nettó árbevétel ÁFA nélkn lkül nevező: MÉRLEG Vevők ÁFA-val így a képlet k alulbecsüli li a forgási sebességet Megoldás: korrigálás a) Áfa-val növeljük k az árbevételt b) Áfa-val csökkentj kkentjük k a vevőállom llományt
3. B) Hatékonys konysági mutatók 3.7. Forgási idő = év v napjainak száma / forgási sebesség forgási sebesség: abszolút t szám, a forgások száma forgási idő: : időtartam, a forgások hossza
Összefoglaló tanulságok Eltérő szakmabeli gondolkodásm smód: pl. mérnm rnök-közgazdász, orvos-menedzsment, orvos-mérn rnök- menedzsment Témánkban: pénzp nzügy vs.. számvitel gondolkodás jelenért rték folyó érték, - adóss sságmutatók - elhatárolt veszteség - amortizáci ció Azonos mutatók eltérő megközel zelítésmód: a hitelezési filozófi fiák eltérése kapcsolódó példa: cserearányroml nyromlás (pénz nzügytan)
Összefoglaló tanulságok A mutatósz számelemzés nem lehet mechanikus: - eltérő érdekek (menedzsment, tulajdonosok, külső száll llítók, hitelezők, hatóságok stb.) - mérleg: befektetett eszközök-forg forgóeszközök rugalmas beosztása sa - céltartalék: saját t tőket ke-idegen kötelezettsk telezettség-egyik egyik sem - jövedelmezőségi mutatók: az EBIT szerepe - forgási sebesség: az áfa szerepe
3. PénzP nzügyi megtérülési mutatók Jelenért rtéket nem használó mutatósz számok: Megtérülési idő Fordulatok száma Pénz jelenért rtékét t felhasználó mutatók: 1. NPV 2. PI 3. IRR
3.1. Nettó jelenért rték k (NPV) A nettó jelenért rték k kiszámításának a képlete: k NPV = C ( 1 ) t= 1 + csak abban az esetben használhat lható,, ha a befektetett összeget egy összegben és s azonnal kifizetjük egyéb b esetekben: a hozamok együttes jelenért rtékéből l kivonjuk a ráfordítások együttes jelenért rtékét A képlet k tehát: t: NPV = PV (H) PV (R) PV (H) = hozamok jelenért rtéke PV (R) = ráfordr fordítások jelenért rtéke 0 + n C t r t
Egy vállalkozás beruházást szeretne végrehajtani. Kérdés: beruházásba befektetett összegek megtérülnek-e. A tőke alternatív költsége 20%. (A pénzáramokat az év végére vegyük figyelembe. Jelen időpont a beruházás kezdete.) Év 1. 2. 3. 4. 5. 6. Befektetett tőket 9 000 000 5 000 000 Hozam 7 000 000 9 000 000 8 000 000 6 000 000 9.000.000 5.000.000 7.000.000 9.000.000 8.000.000 6.000.000 NPV = + + + + = 2 3 4 5 6 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 = 7.500.000 3.472.222+ 4.050.926+ 4.339.441+ 3.215.434+ 2.009.377= = 10.972.222+ 13.615.178= 2.642.956
3.2. JövedelmezJ vedelmezőségi index (PI Profitability Index) A beruházás s révén r n képzk pződő jövedelmek jelenért rtékét t a kezdő pénzáramhoz viszonyítjuk. PI = t n Ha nem egyszeri beruházásr sról l van szó,, hanem többszt bbszöri pénzáramlásról, a képlet k a következk vetkezőképpen változhat: v C C = 1 (1 + ) 0 t r t PI = PV PV ( H ( R ) )
3.3. Belső megtérülés s rátar (IRR Internal Rate Of Return) A belső megtérülési ráta r (más s néven n belső kamatláb) az a kamatláb, amely mellett a hozamok diszkontált összege megegyezik az egyszeri ráfordr fordítások együttes jelenért rtékével. PV (H) = PV (B) ezért NPV = 0 Képletben: 0 = C 0 + n ( ) t 1 IRR t= 1 + C t
A belső megtérülési ráta r számol molása Nézzünk meg egy példán keresztül: Egyszeri beruházási ktg: 10.000 1. év múlva esedékes bevétel: 7.000 2. Év múlva esedékes bevétel: 6.000 7.000 6.000 10.000+ + 0 2 1+ IRR = (1 + IRR) Rendezve az egyenletet és osztva ezerrel: - 10 X 2 + 7X + 6 = 0 legyen 1+IRR = X A másodfokú egyenlet megoldó képletébe behelyettesítve: ebből X1 = 1,2 az X = 1,2 7± 49+ 240 7± 17 = X2 = -0,5 (nem értelmezhető) 20 20 b ± 2 b 2a 4ac Ha X = 1+IRR, akkor 1,2 = 1+IRR tehát az IRR = 0.2 azaz 20%
Az IRR értelmezése Az IRR tulajdonképpen egy belső kamatláb A belső kamatláb b a projekt belső hozamát mutatja meg Kiszámítása sa során n matematikai veszély, ha a pénzáramlások előjele váltakozikv Ekkor több t megoldás s is lehetséges matematikailag, közgazdask zgazdaságilag gilag nem
Az IRR és s az NPV összefüggése Az NPV mutató a piaci hozam feletti többletnyerest bbletnyereséget tartalmazza, abszolút összegben Ezért ha NPV = 0, az IRR megegyezik a piaci kamatlábbal: IRR=r Ha NPV>0, akkor IRR> r Ha NPV<0, akkor IRR< r.