Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009
488 A HAZAI SERTÉSÁGAZAT VERSENYPIACI ELEMZÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERMELÉS HELYZETÉRE Bartha Andrea Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Intézet, Vállalatgazdaságtani Tanszék 4028 Debrecen, Böszörményi út 138. barthaa@agr.unideb.hu Összefoglalás A 90-es évek elejére a sertésállomány 6 millióra esett vissza, és azóta folyamatos a csökkenés, a KSH adatai szerint a sertéslétszám 2008 augusztusában 3,7 millió Magyarországon. Az alapanyag hiánya és az olcsó külföldi áru importra készteti a feldolgozó ipart, legtöbb esetben szállítási költséggel együtt is olcsóbban hozzák be az alapanyagot, leginkább Lengyelországból. Hazánkban a termelık magas önköltségen termelnek akár 80-90 Ft/kg eltérés is lehet az egyes termelık között. A legalacsonyabb elıállítási költségen termelı USA, Kanada és Brazilra fokozatosan teret nyer azokon a piacokon, ahová eddig Dánia, Hollandia és Németország is szállított. Ez azt jelenti, hogy ezen országok magasabb áraik miatt kiszorulnak ezekrıl a piacokról (Korea, Japán) és az EU-n belül értékesítik termékeiket. Így hazánknak e fent említett uniós országokkal kell felvennie a versenyt. Kulcsszavak: sertés, feldolgozó ipar, EU, kereskedelem The situation of Hungarian pigsector regarding the production Abstract The number of swine held in the country dropped to 6 million at the beginning of the 1990- iess, and has been declining ever since. The Hungarian Central Statistical Office reported that there were 3.7 million swien in Hungary in august 2008. Lack of row material and lower prices outside the country encourage the processing industry to import pork. Even adding the cost of shipping, it is cheaper to import row material
489 from other countries, especially Poland. Hungarian producers have high net costs, and difference between two producers can be as high as 80-90 Fts. Countries with the lowes production costs, i.e the USA, Canada and Brazil are gradually taking over markets earlier supplied by Denmark, The Nerherlands and Germany. This means that these countries are forced to leave these markets (Korea, Japan) due to the higher prices, and sell there products within the Community. Consequently, Hungary has to compete with these Member States. Keywords: pig, processing industry, EU, trading Bevezetés A sertésállomány 3709 ezer darab volt 2008. augusztus 1-jén, 410 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül 246 ezer anyakocát, az elızı évinél 32 ezerrel kevesebbet tartottak a gazdaságok, ennek alapján a sertésállomány további csökkenése várható. Az anyakocák száma a gazdasági szervezetekben nagyobb mértékben csökkent, mint az egyéni gazdaságokban. A takarmány drágulása ellenére a vágósertés termelıi ára csökkent, emiatt a kisebb kocaállományú egyéni gazdaságok tenyészállataik egy részét vágásra értékesítették. Ugyanakkor a gazdasági társaságok fıként a termelés szerkezetének eltolásával - a növénytermesztés irányába - próbálták a helyzetüket javítani. Ezen piaci változások az ágazat leépülését jelzik, zsugorodik a termelés, folyamatos a piacvesztés az ágazatban és a kiszolgáltatottság egyre inkább veszélyezteti a termékpálya szereplıit. Fejlıdı magyar sertéstermelésrıl már régen nem beszélhetünk, emellett a legnagyobb problémát az ágazat nemzetközi versenyképességének romlása jelenti. Azonban ki kell emelni, hogy ezek a versenyhátrányok nem csak a hazai hiányosságokból erednek. Hangsúlyos szerepe van a nemzetközi piacok kereslet-kínálat befolyásoló hatásainak is, mind a termékek minıségén mind, pedig az árakon keresztül. Témafelvetés Magyarország tradicionálisan sertéshúsfogyasztó ország, táplálkozásunkban a baromfihús mellett a legkedveltebb húsféle a sertés. A jelentıs sertéshúsfogyasztás mellett a termelés és fogyasztás sem volt elhanyagolható a 80-as évek elején, a sertéslétszám megközelítette a 10 milliót. Az egy fıre esı sertéshúsfogyasztás pedig 43 kilogramm volt évente. (INT.1) Ezt követıen a hazai sertésállomány már a 90- es években, jóval megelızve az EU-csatlakozást, csökkenésnek indult. A sertéslétszám az elmúlt 5 évben 1,4
490 millió egyeddel esett vissza. Az állomány drasztikus mértékő csökkenése döntı részt az egyéni gazdálkodók körében következett be, itt az általuk tartott sertéslétszám 1,1 millió sertéssel mérséklıdött (AKI, KSH, 2008). A sertésállomány fogyatkozását tükrözi a kocalétszám alakulása is, 2008-ban a kocaállomány mindössze 230 ezer egyedet tett ki, az elmúlt 5 évben 66 ezerrel esett vissza. A fogyasztás mennyisége is csökkent, ma már mindössze 27 kilogramm, a vezetı szerepet folyamatosan a baromfihús fogyasztása vette át (AKI, KSH, 2008). Kutatásom általános célkitőzései: 1. A sertéságazat eredményességét befolyásoló gazdasági tényezık megítélése. 2. A termékpálya résztvevıinek átfogó vizsgálata. 3. A sertésvertikum hatékonyságának és versenyképességének értékelése termékpályaszinten. Hipotéziseim: 1. A jelenlegi gazdasági hatásokat figyelembe véve, a termelés hatékonyságának javításával sem lehetünk versenyképes sertéshústermelı ország. 2. Bel és külkereskedelmi piacaink szőkülnek, export-import egyenlegünk folyamatosan az export rovására torzul. Jelenlegi állapotok megtartásával nem lesz profitorientált sertéstermelés Magyarországon. Specifikus célkitőzéseim: 1. Költség- és jövedelemviszonyok vizsgálata az egyes vertikumszakaszok tekintetében. 2. A vertikum egészének ökonómiai értékelése. 3. Termékpálya szintő elemzéssel feltárt versenyhátrányok problémafába való rendezése. 4. A problémafában összegzett ágazati nehézségek esetleges megoldási javaslattétele. 5. Esetleges versenyelınyök összegyőjtése. Vizsgálatok anyaga és módszerek A dolgozat elméleti része fıként a KSH és AKI adatbázisán alapszik. Ezen kívül, miként a cél nem egy elméleti beszámoló elkészítése volt, az eredeti tanulmány elkészüléséhez 74 hazai és külföldi szervezetet látogattunk meg a termelıktıl kezdve a kereskedelmi vállalkozásokig. Több gyakorlati szakember véleménye alapján készült a dolgozat.
491 Termelık és a termelés helyzete Állatállomány és koncentráció A hazai sertésállomány már az EU-csatlakozást megelızıen csökkenésnek indult. A sertéslétszám 2003. augusztus 1. és 2008. augusztus 1. között 1,4 millió egyeddel esett vissza. (DG Agri, 2008) Az állomány drasztikus mértékő csökkenése döntı részt az egyéni gazdálkodók körében következett be, itt az általuk tartott sertéslétszám 1,1 millió sertéssel mérséklıdött. A sertésállomány fogyatkozását tükrözi a kocalétszám alakulása is, 2008 augusztusában a kocaállomány mindössze 246 ezer egyedet tett ki. Amíg a hazai sertéshústermelés 2003-ban több mint 360 ezer tonna volt, addig 2007-ben alig haladta meg a 300 ezer tonnát, változatlan belföldi felhasználás mellett (INT 2). Az AKI vágóhídi statisztikája szerint Magyarországon 2007-ben a kibocsátás élısúlyban 5,8%-kal, vágósúlyban 6,3%-kal emelkedett, ami a tenyészállatok kivágásának növekedését jelzi (nyilvánvalóan a jövedelmezıségi problémákkal összefüggésben). A több vágás és az élıállat-behozatal csökkenése az év végi állatlétszám visszaeséséhez vezetett. A hazai sertéstartás üzemi szerkezetére egyaránt jellemzı a koncentráltság és a szétaprózottság. A 2005-2007 közötti adatok alapján megállapítható, hogy már elindult a sertésállomány koncentrációja. A 10-49 és az 50-99 sertéssel rendelkezı gazdaságok aránya 2005-ben és 2007-ben is csökkent a 2003. évhez képest (INT 3). Ugyanakkor 2007-ben az 5000 darab sertésnél több állatot tartó gazdaságok aránya magasabb volt az elızı évekhez viszonyítva. A sertésállomány közel 66%-a már az 1000 állatnál több sertést tartó üzemek tulajdonában volt 2007-ben. A 2003-2007. évek közötti idıszakban az 1-50 sertést tartó gazdaságok száma 151 ezer darabbal, míg sertésállományuk több mint 800 ezer egyeddel csökkent. Termékpálya A sertéshús termékpályán négy fázis különíthetı el. Az elsı fázist az alapanyag-termelés jelenti, amely jelentıs átalakuláson ment keresztül az EU-csatlakozást követıen. Az EU-csatlakozás elıtt a vágóhidak szinte kizárólag hazai termeléső alapanyagot dolgoztak fel. A csatlakozást követıen folyamatosan csökkent a vágósertés kínálata, ezért a vágóhidak rákényszerültek külföldön sertéseket vásárolni (1. ábra). A második fázis a vágás. A hazai vágóhidak egyharmada a vágáson és daraboláson kívül húskészítmény-gyártással is foglalkozik. Az ágazatban megindult a koncentráció, ugyanakkor a szakosodás jelei is megfigyelhetık. A sertésvágás és a húsfeldolgozás egyre jobban elkülönül egymástól. A
492 termékpályán jelen vannak csak húskészítmény-gyártást végzı üzemek is, itt nem végeznek sertésvágást, a termeléshez szükséges alapanyagot a vágóhidaktól vásárolják és/vagy importálják. A sertéshús-termékpálya koncentrációja közepesnek mondható a nagyobb koncentrációjú termékpályákhoz képest. A termékpályán továbbra is nagy a csak belföldre termelı vágóhidak száma, ma a vágás önmagában nem hoz nyereséget (vagy minimális nyereséget), ugyanakkor a darabolás, csontozás sem hoz mértékadó nyereséget, leginkább csak a készítménygyártásban van lehetıség a profit emelésére (üzemlátogatás, 2008). Fekete- és szürkegazdaság Belföldi értékesítés fogyasztásra: 232 ezer tonna színhús Sertéshús-import: 48 ezer tonna (színhús) Belföldi feldolgozás: 4 759 ezer db vágósertés 298 ezer tonna színhús Sertéshús-export: 66 ezer tonna (színhús) Házi sertésvágás: 622 ezer db v. 49 000 tonna színhús Élısertés-export: 270 ezer db v. 10 ezer tonna színhús Vágóhídi vágás: 4 759 ezer db vágósertés v. 298 ezer tonna színhús Bruttó hazai termelés: 4 945 ezer db vágósertés v. 321 ezer tonna színhús Vágósertés-import: 706 ezer db v. 36 ezer tonna színhús Magyarország sertésállománya (2006. december 1.): 3 987 ezer db 594 gazdasági szervezet sertéslétszáma: 2 519 ezer db 250 ezer egyéni gazdaságok sertéslétszáma: 1 468 ezer db Figure 1: Pork chain and sales 1. ábra: A sertéshús-termékpálya fázisai és értékesítési csatornái 2007-ben Forrás: AKI és KSH adatok alapján az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályán készült számítások * Megjegyzés: 2006. december 1-jei állatállomány, KSH adat. A december 1-jei sertésállomány határozza meg a következı évi sertéshústermelést. A sertésvágó-vonalak és -darabolók kapacitás-megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy e feldolgozási fázisok terén nincs összhang, a daraboló- és készítménygyártó vonalak kapacitásai sincsenek
493 összhangban Magyarországon. Erre a két legjobb példa Dél-Dunántúl és Dél-Alföld. A vágás a Dél-Alföldön koncentrálódik, míg a darabolás a Dél-Dunántúlon (ami alapvetıen az egyik legnagyobb húsfeldolgozó termeléspolitikai döntéseivel magyarázható). A harmadik fázis a feldolgozás, készítménygyártás. A húskészítménygyártó vonalaknál a legnagyobb üzemi koncentráció a szalámigyártó vonalak tekintetében figyelhetı meg. A szárazkolbász-gyártással és töltelékáru-gyártással foglalkozó üzemeknél esetében a koncentráció igen alacsonynak mondható a kapacitások terén, az elsı 20 üzem alig tette ki a kapacitások 70%-át 2005-ben. A negyedik fázis a kereskedelem azonban ennek a fázis az elemzése külön dolgozatot érdemel, így most erre nem térek ki. Következtetések Az ágazati versenyképesség kérdésében elengedhetetlenül fontos a termékpálya összes résztvevıjének vizsgálata, a termelés, a feldolgozás, kereskedelem és fogyasztás elemzése. Megállapítható, hogy nincs versenyképes termelés versenyképes feldolgozó ipar nélkül és ugyan ez fordítva is igaz. Fontos az egységes fellépés a megbízható, hatékony alkupozíció kialakítása a kiskereskedelmi láncokkal folytatott tárgyalások során. Irodalomjegyzék DG AGRI C4 (2008): Animal statistics AKI (2009): Fıbb állattenyésztési ágazatok versenypiaci elemzése INT 1: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2006/september/tradoc_113480.pdf INT 2: http://epp.eurostat.ec.europa.eu INT 3: www.akii.hu