A koreai gazdaság Kína árnyékában Hantos Elemér Szakkollégium 2012. november 28. Dr. Kovács Levente ME Gazdasági Kapcsolatok Tanszék Magyar Bankszövetség
Kistigrisek: Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr, Tajvan Dél-Korea: GDP: 23 680 USD/fő Területe: 100 ezer km² Lakosság: 50 millió Munkanélküliség: 3,1% Szöul: 9,5 + 11 millió Nemzetiség: 98% koreai 49% keresztyén 47% buddhista 2
Történelem Kr.e. 1100 Kidzsa király dinasztia alapítása Kr.e. 194 Délen Három Han Birodalma (koreai kínai) Kr.u. 668 Egységes koreai állam 1395-1910 Ji/Csoszon dinasztiák uralkodása Kínai hatás: buddhizmus, konfucianizmus Japán megszállás: 1910 1945 1945: Észak- és Dél-Korea megszállása/különválasztása 1950-53: Koreai háború, 20 éves szegénység 3
Gazdaságtörténeti fejlődés 1 1910-45 Japán fennhatóság, főleg mezőgazdaságból él Háborúhoz kiépül Japán hátországa: gyárak 1953-61 Megmaradt gyárak átvétele, ipari gazdaság kialakítása (Korrupt elnök, rokonok privatizálhattak Csebolok) 1961 Katonai puccs: politikai és gazdasági korrupció ellen - együttműködési kényszer a csebolok vezetőivel, - fókusz az export (adókedvezmény és kedvezményes hitel), - csebolok ágazati irányítása, - bankok államosítása és csebolok finanszíroztatása. 1962-97 Csebolok korszaka 4
Csebolok gazdasági klánok, de siker! Egy család által alapított dél-koreai óriás-vállalatcsoport: Több szektorban jelenlét, Csebolon belül a munkaerő és a menedzsment vándorol, A cégek egymás között kereszttulajdonosok, A családtagok felügyelik mindet, Sikertelen állami cégeket átvettek, majd felvirágoztattak. + Szoros kormányzati kapcsolatok, + A kormányzati gazdaságpolitika részéi, + A kormányzatok által favorizáltak. (Nem átlátható struktúra, Családi döntések, Nem szabadversenyes piac, Korrupció melegágyai. Nem független KKV az alap!) 5
Legjelentősebb csebolcégek Jelentős csebolcégek piaci kapitalizációja (2010) Vállalat Piaci kapitalizáció (millió USD) Hyundai Motor 29 557 Hyundai Mobis 21 940 Hyundai Heavy Industries 21 829 LG Electronics 12 191 LG Chemicals 19 383 Samsung Electronics 100 374 Samsung Life Insurance 18 242 S K Energy 11 799 CJ, Daelim, Daesang, S K Daewoo, Telecom Dongbu, Dongkuk, Doosan, GS, Halla, 12 Hanhwa, 145 Hanjin, Hansol, Hite,Hyosung,Hyundai,Kia,Kolon,Kumho,KT,LG,Lotte,POSCO,Samsung,Shinsegae, SK, Ssangyong 6
Gazdaságtörténeti fejlődés 2 1997: Ázsiai gazdasági válság (Tőke/pénzügyi piacok liberalizációja + demokratizálódás után!) Új hitelintézetek megjelenése Csebolok tevékenységét az állami kvóták és nem a piacok határozták meg! Óriási (78%-ban deviza) hitelfelvétel - állami szavatolás 1996 folyó fizetési hiány nő, export visszaesik (JPY, KRW ) + Jármű és hardver árak csökkennek + Hitelkamatok emelkedtek Csebolok hitelspirálba kerültek, összeomlottak, cégeladások IMF gyorssegélyt kértek (felt: demokratikus piacgazdaság) Keserves időszak: cégbezárások, szigorú szabályozások Csebolok újraszervezése átláthatóság, holdinggá alakulás Külföldiek tulajdonszerzése (EU, USA, Japán nagyvállalatok) 7
Gazdaságtörténeti fejlődés 3 2000-es évek: Liberálisabb gazdaságpolitika Csebolok befolyásának csökkenése Külföldi befektetők térnyerése Civil nyomás a csebolok átalakítására Eredmény: a társadalmi egyenlőtlenségek növekedtek, az amerikai stílusú piacgazdaság megbukott (mert a konglomerátumok újraszerveződtek és nem kötöttek kompromisszumokat) Csebolok teremtették elő a hitelvisszafizetéshez a valutát, folyamatosan erősödtek (ez még most a válság alatt is kitart). 8
Korea gazdasági ágazatai Mezőgazdaság: szubtrópusi éghajlat (rizs, gyapot, szója, burgonya, dohány) Ipar: ásványkincs nincs, energia 1/3 nukleáris Kereskedelem: Export: elektronika, gépek, járművek, acél, hajó textíliák, Import: Kőolaj, acél, vetőmagok, gépek, elektronika 9
Koreai gazdasági ágazatai 3% 48% 38% 11% Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem Szolgáltatás Fejlett ipari szerkezet! 10
1 2 Szektor Nagy- és kiskereskedelem Ingatlanüzlet és bérbeadás 2007 4. n.év 2011 4. n.év Hozzájárulás a GDPhez (Milliárd USD) hez (Milliárd USD) Hozzájárulás a GDP- Szektor Nagy- és 18 832,10 25 688,80 17 736,90 3 Pénzügyi közvetítés 15 596,90 kiskereskedelem Elektronikus gépek és eszközök gyártás Ingatlanüzlet és bérbeadás 20 388,10 20 056,00 4 Oktatás 14 574,70 Pénzügyi közvetítés 19 933,20 5 6 Elektronikus gépek és eszközök gyártás Közigazgatás, védelmi ipar 14 534,40 Fémtermékek gyártása 14 254,20 Közigazgatás, védelmi ipar 19 134,60 17 556,10 7 Üzleti szolgáltatások 11 717,30 Oktatás 16 830,40 8 Szállítóeszköz gyártás Olaj-, szén- és 10 639,80 vegyipar 15 059,20 9 Szállítás és 10 178,80 Üzleti raktározás szolgáltatások 14 992,10 Olaj-, szén- és 9 907,70 Szállítóeszköz vegyipar gyártás 13 449,40 GDP folyó áron 252 582,40 GDP folyó áron 11 316 593,70 10 Az exportra termelő húzó ágazatok
A koreai gazdaság export felfutása 600 500 400 Milliárd USD 50% 45% 40% Export 300 200 35% 30% Export / GDP 100 25% Nyitott, erősen exportorientált gazdaság! 12
A koreai gazdaság földrajzi diverzifikációja Export Import 11% 11% 13% 8% USA 6% Kína 4% 16% Japán 6% EU 25% Dél-kelet Ázsia 23% 13% 22% Közel Kelet Latin Amerika Egyéb 7% 9% 12% 14% Export: Dél-Kelet Ázsia és Kína Import: Közel-Kelet és Kína 13
Folyó fizetési mérleg 600 000 500 000 400 000 millió USD 300 000 200 000 100 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 export import folyó fizetési mérleg Tendenciaszerűen szufficites a folyó fizetési mérleg 14
4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% A költségvetési egyenleg -4% 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Kiegyensúlyozott, illetve szufficites költségvetés a válságot megelőző években 15
Korea devizatartaléka 350 300 250 200 150 100 50 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Jelentős devizatartalék felhalmozás! 16
A 2008-as pénzügyi válság kitörése Még az 1997-es válság során tapasztaltaknál is jelentősebb tőkekivonás Tőkepiacok befagyása Pénzpiaci likviditás kiszáradása Helyi valuta leértékelődése (27,7%-kal az USD-vel szemben) Azonnali reakció a reálgazdaságban Külső kereslet és belső fogyasztás egyszerre csökkent Energia áremelkedés (főleg olaj és gáz) folyó fizetési mérleg romlás 17
Hatások a koreai bankszektorban Források befagyása Portfolióminőség azonnali romlása Átlag alatt és rosszabb minősítésű hitelek állományának 58%-os növekedése (2007 2008) Eredmény jelentős visszaesése US dollárban mérve 57%-os esés (2007 2008)! Tőkevesztés Tőkemegfelelés romlása 2007 vége - 12.31%, 2008 szeptember 10.86% 18
Tűzoltás a pénzügyi piacokon Bank of Korea (jegybank) intézkedései 2008-2009 Devizapiaci intervenciók a KRW árfolyam stabilizálására SWAP keretmegállapodások a fő devizapartnerekkel: 30 mrd USD - USA Fed. 29 mrd USD értékű CNY People s Bank of China 20 mrd USD értékű JPY Bank of Japan Alapkamat csökkentés, kettős céllal: Helyi devizában történő hitelnyújtás ösztönzése Segítség a reálgazdaság élénkítéséhez 19
Gazdaságpolitikai válasz 1 1. csomag - 2008 október A pénzügyi válságra adott azonnali válasz 3 éves 100 mrd USD limitösszegű állami garancia a 2008. október és 2009. június között folyósítandó bankközi devizaforrás szerzésre 30 mrd USD pótlólagos likviditás a bankszektornak és az export ágazatnak A KKV hiteligények kielégítése érdekében az Industrial Bank of Korea feltőkésítése (830 millió USD értékben) Tapasztalat az eredményes válságkezelésben! A reálgazdasági hatás kezelése is azonnal elindult! 20
Gazdaságpolitikai válasz 2 2. csomag 2009 május Gazdasági élénkítés 36 mrd USD csomag Infrastrukturális beruházások támogatása Fókuszban a zöld iparágak és a hozzáadott értéket biztosító szolgáltatások a növekedés újraindítása érdekében (pl. fenntartható energiatermelés, gáz emissziót csökkentő technológiák, IT technológiák, egészségügy, turizmus) Hasonló célkitűzések a Széchenyi tervvel, csak rendelkezésre állnak hozzá a források! 21
Gazdaságélénkítés 2008-2010 22
Gazdaságpolitikai válasz 3 3. csomag 2012. június, majd október Ismételt világpiaci lassulás 2012-ben Gazdasági élénkítés: belső kereslet növelési célzattal 7 + 5,5 mrd USD értékű csomag Elsősorban személyi jövedelmi adó és kiemelt termékek forgalmi adójának csökkentését célozza Belső fogyasztás élénkülésének elősegítése Nem terveznek további közvetlen gazdaságélénkítő lépést, elsősorban fiskális okokból 23
Makrogazdasági mutatók alakulása 7,0% 6,5% 6,0% 5,5% 5,0% 4,5% 4,0% 3,5% 3,0% 2,5% 2,0% 1,5% 1,0% 0,5% 0,0% 6,32% 5,11% 3,63% 2,69% 2,30% 0,32% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 proj. GDP Fogyasztói árindex Pozitív GDP és stabilizálódó infláció 24
Foglalkoztatottság és munkanélküliség 59,5% 3,8% 59,0% 3,6% 58,5% 3,4% 58,0% 3,2% 57,5% 2007 2008 2009 2010 2011 3,0% Gazdaságilag aktívak Munkanélküliségi ráta (jobb skála) 25
Makrogazdasági mutatók: költségvetés Költségvetési egyenleg alakulása 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00% -1,00% -2,00% -3,00% -4,00% -5,00% 3,47% 1,16% 0,40% -1,10% -2% -4,10% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 proj. 26
Pénzügyi szabályozó változások Pénzügyi felügyeleti ösztönzés új tőke és források bevonására, valamint a nyereség visszatartására Hibrid, átalakítható értékpapírok limitjének növelése a szabályozói tőke számításban (15% 30%) Likviditási mutatók számításának változtatása a limitek enyhítése érdekében (3-ról 1 hónapra csökkentették a nagyon rövid források/eszközök idősávját) Nemzetközi tőkemegfelelési szabályok alkalmazásának halasztása 2008 év végéről 2009 év végére (10% 8%) Jelzáloghitel törlesztések könnyítésének felügyeleti ösztönzése (futamidő hosszabbítás, csak kamatfizetési periódus), de szigorúan bilaterális alapon Lakossági hitelközvetítőkkel kapcsolatos szabályozás szigorítása 27
Későbbi pénzügyi szabályozó változások Korlátozták a hitelből történő piaci akvizíciókat Tőkeáttételi szabályokat vezettek be 2009-ben (az EUban a CRD IV / CRR eleme) Csökkentették a korlátokat a nem pénzpiaci tulajdonosok esetében (4-ről 9%-ra) javult a tőkebevonás a szektorba Szigorúbb likviditás monitoring és kockázatkezelés megkövetelése Szigorították a hitelek minősítését és az átlag alatti hitelek állományának gyors csökkentésére (leírásra) ösztönözték a bankokat 100%-os hitel/betét mutató limitet vezettek be (alkalmazkodás 2013-ig) 28
A koreai bankszektor számokban A pénzügyi szektor súlya a gazdaságban Milliárd USD 70 65 60 55 7,0% 6,8% 6,6% 6,4% 6,2% 50 6,0% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Pénzügyi közvetítők részesedése a GDP-ből (bal skála) Pénzügyi közvetítők részesedésének aránya a GDP-ben (jobb skála) 29
A bankszektor számokban: Betét, hitel Betét adatok: milliárd USD 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Egyéb Céges Lakossági 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Lekötött Látra szóló Összes betét 1 000 800 600 400 200 0 606,9 109% 752,2 118% 858,6 728,2 135% 136% 818,8 127% 869,9 923,1 113% 112% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Hitelállomány Hitel / betét mutató 200% 150% 100% 50% 0% Lakosság és cég: Takarékoskodás Bankok: Csontig hitelezés (tőke+betét=110%) 30
A koreai bankszektor profitabilitása Adatok: milliárd USD 30 25 20 15 10 5 0-5 -10-15 -20 16,1 13,9 13,3 6,9 8,0 10,6 5,4 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Minősített követelések után képzett értékvesztés Nettó eredmény minősített követelések után képzett értékvesztés nélkül Nettó eredmény 20% 15% 10% 5% 0% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 1,30% 1,20% 1,10% 1,00% 0,90% 0,80% 0,70% 0,60% 0,50% 0,40% 0,30% ROE (bal skála) ROA (jobb skála) 31
A koreai bankszektor portfolió minősége Adatok milliárd USD 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Minősített követelések után képzett értékvesztés Átlag alatti és rosszabb minősítésű hitelállomány aránya 2,00% 1,80% 1,60% 1,40% 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 32
Dél-Korea eredményei / világviszonylatban Nukleáris energia termelés 5. Tengeri hajógyártás 1. (Monopol) Autóipar 6. Mobil technológia 40% (LG, SAMSUNG) Internet használat 3. Félvezető technológia 3. (Memória) LCD monitor Technológia 1. Elektromos technológia 2.-3. MP3 Technológia 1. Hadsereg 6. (hatalom) Emberi robot 4. Egészségügyi ellátás 9. Acélgyártás 5. 33
Jövőre tekintés Devizatartalék sorrend: 1. Kína 2. Japán 3. Tajvan 4. Dél-Korea Tanultak az ázsiai válságból! Oktatás: szülők Nemzetközi eredmények - Elkötelezett Konfucianizmus: tiszteljük az - Tudásvágy idősebbeket! - 34
Koreai modell A koreai gazdaság erőssége és gyengesége is a CSEBOLOK! 1997: Rossz gazdaságpolitika és rossz vállalatirányítás katasztrófához vezet. 2008: Az óriási csebolok rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal a versenyképes termékek előállításához. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 35