4. RUDAK IGÉNYBEVÉTELEI, IGÉNYBEVÉTELI ÁBRÁI



Hasonló dokumentumok
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 65 percre lesz szüksége.

Szilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

Mechanika című MSc tantárgy: TENGELYMÉRETEZÉS

12. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Tarnai Gábor, mérnöktanár) Törtvonalú rudak, Gerber tartó igénybevételi ábrái

hajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál.

MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN 12. hét gyakorlati anyaga (kidolgozta : dr. Nagy Zoltán egy.adjunktus, Bojtár Gergely egy.tanársegéd)

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erőrendszerek egyenértékűségének és egyensúlyának feltételeit.

SZILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egyetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat)

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN

VASBETON LEMEZEK. Oktatási segédlet v1.0. Összeállította: Dr. Bódi István - Dr. Farkas György. Budapest, május hó

Téma: A szerkezeti acélanyagok fajtái, jelölésük. Mechanikai tulajdonságok. Acélszerkezeti termékek. Keresztmetszeti jellemzők számítása

MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KIALAKÍTÁSA 3 REPÜLŐKÉPESSÉG

F.I.1. Vektorok és vektorműveletek

PMSTNB 211 segédlet a PTE PMMK építészmérnök hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

Elektromágneses hullámok

Előadó: Dr. Bukovics Ádám

Statika Feladatok 22/1

12. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

Osztályozó vizsga kérdések. Mechanika. I.félév. 2. Az erőhatás jellege, jelölések, mértékegységek

10.3. A MÁSODFOKÚ EGYENLET

kétállószékes fedélszék tervezése

Statika gyakorló teszt II.

Mechanika II. Szilárdságtan

5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE Robotok belső adatfeldolgozásának struktúrája

11. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

Líneáris függvények. Definíció: Az f(x) = mx + b alakú függvényeket, ahol m 0, m, b R elsfokú függvényeknek nevezzük.

HASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK. 2,4 cm

18. előadás ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK ÉS A KÖLTSÉGGÖRBÉK

1. El szó. Kecskemét, február 23. K házi-kis Ambrus

10. OPTIMÁLÁSI LEHETŐSÉGEK A MŰVELET-ELEMEK TERVEZÉSEKOR

[MECHANIKA- HAJLÍTÁS]

Statika gyakorló teszt I.

MECHANIKA / STATIKA ÉS SZILÁRDSÁGTAN / FELADATOK

Vasbetonszerkezetek II. STNA252

Tartóprofilok Raktári program

STATIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2003/2004 tavaszi félév)

8. RUGALMASSÁGTANI EGYENLETEK

13. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) Rácsos tartók

MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 2010.

A rögzített tengely körül forgó testek kiegyensúlyozottságáról kezdőknek

A Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló feladatainak megoldása 1

DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár IGÉNYBEVÉTELEK

Irányítástechnika 4. előadás

Szerszámgépek. 1999/2000 II. félév Dr. Lipóth András által leadott anyagrész vázlata

Differenciál egyenletek (rövid áttekintés) d x 2

Tartalomjegyzék. 6. T keresztmetszetű gerendák vizsgálata Vasalási tervek készítése Vasbeton szerkezetek anyagai,

2-17. ábra ábra. Analízis 1. r x = = R = (3)

/ CSAK ISKOLAI HASZNÁLATRA / GÉPJÁRMŐ SZERKEZETEK MÉRETEZÉSI FELADATOK ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZEKERES GYÖRGY

7. modul: Rúdszerkezetek alakváltozása, statikailag határozatlan rúdszerkezetek lecke: Statikailag határozatlan rúdszerkezetek támasztóerői

ADDITÍV KONVOLÚCIÓS ÖSSZEGEK SPEKTRÁLIS FELBONTÁSA

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

Többváltozós függvények Riemann integrálja

Mechanika. III. előadás március 11. Mechanika III. előadás március / 30


10. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.


Acélszerkezetek. 2. előadás

EGY KERESZTPOLARIZÁCIÓS JELENSÉG BEMUTATÁSA FIZIKAI HALLGATÓI LABORATÓRIUMBAN

A vezeték legmélyebb pontjának meghatározása

az eredő átmegy a közös ponton.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egyenletek, egyenletrendszerek

Matematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2012/2013. tanév, 7. osztály

alkalmazott hő-h szimuláci

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK LENGÉSTANBÓL: A rugóállandó a rugómerevség reciproka. (Egyik végén befogott tartóra: , a rugómerevség mértékegysége:

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Egyenletek, egyenletrendszerek

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Elméleti közgazdaságtan I.

RAISZ PÉTERNÉ PÉLDATÁR Differenciálegyenletek

MŰSZAKI MECHANIKA PÉLDATÁR

FIZIKA MECHANIKA MŰSZAKI MECHANIKA STATIKA DINAMIKA BEVEZETÉS A STATIKA HELYE A TUDOMÁNYBAN

DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár RÁCSOS TARTÓK

V. Gyakorlat: Vasbeton gerendák nyírásvizsgálata Készítették: Friedman Noémi és Dr. Huszár Zsolt







EXPONENCIÁLIS EGYENLETEK

Közgazdaságtan - 3. elıadás

Máté: Számítógépes grafika alapjai

Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló

9. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.


ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

XII. MAGYAR MECHANIKAI KONFERENCIA MaMeK, 2015 Miskolc, augusztus

Többváltozós analízis gyakorlat, megoldások

7. RÚDSZERKEZETEK ALAKVÁLTOZÁSA, STATIKAILAG HATÁROZATLAN RÚDSZERKEZETEK

Dinamika példatár. Szíki Gusztáv Áron

Optika Gröller BMF Kandó MTI. Optikai alapfogalmak. Fény: transzverzális elektromágneses hullám. n = c vákuum /c közeg. Optika Gröller BMF Kandó MTI

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus. 17. feladat: Kéttámaszú tartó (rúd) hajlító rezgései (kontinuum modell)

Ha a síkot egyenes vagy görbe vonalakkal feldaraboljuk, akkor síkidomokat kapunk.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a rugalmasságtan 2D feladatainak elméleti alapjait.

Átírás:

4. RUK IGÉNYEVÉTELEI, IGÉNYEVÉTELI ÁRÁI 4.. Rudak igénbevételeinek értelmeée a) lapfogalmak: Rúd: olan tet, amelnek egik mérete lénegeen nagobb, mint a máik kettő. Rúd modell: a rudat eg vonallal heletteítjük é mechanikai vielkedéére jellemő menniégeket ehhe a vonalho kötjük. Keretmetet: a rúd legnagobb méretére merőlege metet. Köépvonal / úlponti ál: a keretmetetek pontjai által alkotott vonal. Egene rúd: a rúd köépvonala egene. Görbe rúd: a rúd köépvonala görbe. Primatiku rúd: keretmetetei aono alakúak é térbeli elhelekedéűek (a keretmetetek állandók é a rúd köépvonala mentén párhoamo eltoláal egmába tolhatók). Feültég: a felületen megoló belő erőrender űrűégvektora: ρ N/m = Pacal = Pa (a Pacal kiejtée: pakál). b) igénbevételek értelmeée: Értelmeé: a rúd keretmetetén megoló belő erőrender pontba redukált vektorkettőének kalári koordinátái. fogalomalkotá gondolatmenete: - a rúd átmetée keretmetet, F - a keretmeteten (felületen) megoló belő erőrender ébred feültég, - a keretmetet felületén megoló belő erőrender redukáláa a keretmetet. pontjába F,. egjegéek: - feültégek (a felületen megoló belő erőrender feültégek) tatikai móderekkel nem határohatók meg. - igénbevételek (a feültégek eredői) aonban tatikai móderekkel meghatárohatók. - Jelölé:a F, a rúd + e normáliú keretmetetének igénbevételei, a e normáliú keretmeteten F, lép fel. - F, vektorkettőnek általáno eetben 6 kalári koordinátája van. 38

c) eredő vektorkettő öetevői: T F h N c F = T + N. T - níróerő vektor, N - rúderő vektor. d) eredő vektorkettő kalári koordinátái: h c = +. h c - hajlító nomaték, - cavaró nomaték. Igénbevétel: a keretmeteten megoló belő erőrender eredő vektorkettőének kalári koordinátái. igénbevételek (a kalári koordináták) előjelének értelmeée: T > 0 ( ) N > 0 T > 0 F = Te Te + Ne. N - rúderő, T, T - níróerők. > 0 h ( ) > 0 h > 0 = e e + e. h h c c - cavaró nomaték, h, h - hajlító nomatékok. c előjelek emléltetée elemi rúdakaon:,, N > 0 > 0 c d d 39

T > 0 > 0 h d d T > 0 > 0 h d d igénbevételek előjelét elemi rúdakaho kötötten értelmeük é nem koordinátarenderhe kötötten. Igénbevételek íkbeli terhelé eetén: ( ) ík:, h, (, c) ( ) ík:,, (, ) T N. T N. h c 4.. Rudak igénbevételeinek meghatároáa a) igénbevételek beveetéének gondolatmenete: Átmeté: a rudat a K keretmetettel (íkmetettel) két rére, a I. é II. rére bontjuk. I. K II. ( ) E k I ( ) E k ( ) E k II rúd tartó nugalomban van. ( Ek ) - egenúli külő erőrender. egenúli külő erőrendert i két rére bontjuk: ( E ), ( E ). külő erőrender egenúli: k k k 0 I II k I k II = = =. ( E ) ( E ) + ( E ) ( ) ( E ) ( E ) egenlőégjel fölötti betű arra utal, hog a egenlőég a nomatéki tér vonatkoáában áll fenn. k I k II 40

F I = F II = Jelölé: ( ) b I I =, = I II = F = F ( Eb) ( Eb) I ( E ) II b E - a belő erőrender, F F, a belő erőrender redukált vektorkettőe. két rúdré külön - külön i egenúlban van: ( E ) + ( E ) = ( ) b) igénbevételek meghatároáának móderei: - megtartott (vigált) ré egenúlából: F, = E = E, ( ) ( b) ( k) I I II II ( F, ) = ( Eb) = ( Ek) II II - elhagott rére működő külő erőrender redukciójával F, = E = E = E, ( ) ( b) ( k) ( k) I I II II II ( F, ) = ( Eb) = ( Ek) = ( Ek) II II I.. k I 0, ( E ) + ( E ) = ( ) Pl. a elő egenletből követkeően a I. rúdré + normáliú keretmetetén fellépő redukált vektorkettő egenértékű a II. rúdrére ható külő erőrenderrel. 4.3. Igénbevételi ábrák, igénbevételi függvének ( ), ( ), ( ), ( ), ( ), ( ) N T T c h h függvéneket igénbevételi függvéneknek neveük. a) egoló terhelé hatáa a igénbevételi ábrákra: f f( ) f f ( ) = a vigált tartóra (rúdra) ható imert vonal mentén megoló terhelé. = mértékegége: N/m. k II b b I II 0. 4

f ( ) tartó elemi rúdakaának egenúlát vigáljuk: f k T f h h h iránú vetületi egenlet: T + T ( ) F = 0 = T + f T + T k + k f függvén akara vonatkoó (integrál) köépértéke. Gondolatmenet: - egenúli egenlet felíráa, - a 0 határátmenet képée. f - a ( ) T dt = f k, 0, = f ( ). d ponton átmenő, raj íkjából kifelé mutató tengelre felírt nomatéki egenlet: a megoló terhelé eredője = 0 = T f + ( λ ) ( ) b h k h h h dh = T fk ( λ ), 0, = T( ). d E a két differenciálegenlet a rúd két egenúli egenlete. b) Koncentrált erő hatáa a igénbevételi ábrákra:, ahol 0< λ <. F = f F 0 f F 0 T T f F F 0 F 0 4

koncentrált erőt a 0 akaon megoló terhelének i tekintjük. koncentrált erő hatáát a megoló terhelé hatáának imeretére veetjük via. F koncentrált erő a ( ) T níróerő ábrában (balról jobbra haladva) F nagágú é iránú ugrát (akadát) oko. c) Koncentrált nomaték hatáa a igénbevételi ábrákra: koncentrált nomaték két, 0 távolágú, párhuamo é ellentéte iránú erő. koncentrált nomaték hatáát a koncentrált erő hatáának imeretére veetjük via. F F F F = F T T F h h F - koncentrált nomaték a níróerő ábrában eg területvektort eredméne. területvektor nagága megegeik a koncentrált nomaték nagágával, a területvektor iránát pedig a koncentrált nomatékot heletteítő (függőlege erőkből álló) erőpár bal oldali erővektorának irána adja meg. - koncentrált nomaték a h ( ) nomatéki ábrában (balról jobbra haladva) nagágú, a területvektorral ellentéte iránú ugrát (akadát) oko. d) egenúli egenletek integrál alakja: - Elő egenúli egenlet: dt ( ) ifferenciáli alak: f ( ) d níróerő ábra 0, integráljával. =. Integrál alak: ( ) ( 0) ( ζ ) T T = f dζ. ζ = 0 < > akaon történő megváltoáa egenlő a ( ) f ζ terheléábra 43

- áodik egenúli egenlet: T ζ níróerő áb- ifferenciáli alak: d h d nomatéki ábra 0, ra negatív integráljával. ( ) = T ( ). Integrál alak: ( ) ( ) ( ζ ) 0 T dζ. = h h < > akaon történő megváltoáa egenlő a ( ) e) eredmének általánoítáa térbeli eetre: előő gondolatmenet a íkba eő terhelére i elvégehető. térbeli terhelé mindig felbontható eg íkba é eg íkba eő rére. íkba eő erőrender eetén: ( ) ( 0) = ( ζ ) ζ, ( ) ( 0) ( ζ ) T T f d ζ = 0 íkba eő erőrender eetén: h h ζ = 0 ζ = 0 = T dζ. ( ) ( 0) = ( ζ ) ζ, ( ) ( 0) ( ζ ) T T f d ζ = 0 = T dζ. h h ζ = 0 f) Igénbevételi ábrák megrajoláának gondolatmenete: - támató erőrender meghatároáa. - inden terhelé redukáláa a tartó köépvonalába. - köépvonalba redukált erőrender felbontáa é íkba eő réekre - N ( ) é c ( ) - íkbeli terheléhe tartoó ( ), h( ) - íkbeli terheléhe tartoó ( ), ( ) ábrák megrajoláa (eek függetlenek a erőrender felbontáától). T igénbevételi ábrák megrajoláa. T igénbevételi ábrák megrajoláa. 4.4. Gakorló feladatok rúderkeetek igénbevételeinek meghatároáára é igénbevételi ábráinak megrajoláára 4.4.. feladat: efalaott tartó megadott keretmeteteinek igénbevételei kn 5kN 4kNm K C m m m m h dott: tartóerkeet méretei é terhelée. Feladat: - K,, +, C, C + é keretmetetek igénbevételeinek meghatároáa. - támató erőrender meghatároáa. Kidolgoá: a) K keretmetet igénbevételei: 44

4kNm kn K N( K ) = 0, T ( K ) = kn, h ( K ) = 4kN. b) (a mellett követlenül balra levő) keretmetet igénbevételei: N( ) = 0, kn T ( ) = kn, 8kNm h ( ) = 8kN. c) + (a mellett követlenül jobbra levő) keretmetet igénbevételei: 8kNm + 3kN N( + ) = 0, T ( + ) = 3kN, h ( + ) = 8kN. d) C (a C mellett követlenül balra levő) keretmetet igénbevételei: knm C NC ( ) = 0, T( C) = 3kN, h ( C ) = 6+ 5 = 3kN = + 0 = kn. e) C + (a C mellett követlenül jobbra levő) keretmetet igénbevételei: 6kNm C + + + NC ( ) = 0, T( C) = 3kN, h ( C + ) = 6+ 5 4= 3kN = + 0 4 = 6 kn f) keretmetet igénbevételei: 3kN N( ) = 0, T ( ) = 3kN, h ( ) = 8+ 5 4 4= = 6 + 0 4 = 0. g) támató erőrender: 3kN F F F = 0, F = 3kN, = 0. 45

4.4.. feladat: Elágaáo tartó megadott keretmeteteinek igénbevételei 3kN/m K K K 4 K 3 K 5 dott: ábrán látható elágaáo rúderkeet méretei é terheléei. m 4kN m kn m R = 3m 60 6kN Feladat: K, K, K3, K4, K5 keretmetetek igénbevételeinek meghatároáa. Kidolgoá: a) K keretmetet igénbevételei: 3kN/m K T K N K hk N( K ) = 4kN, T( K ) = 6 + 3 = 0kN, ( ) 4 5 6 6 h K = + + = = 8+ 30+ 6= 8kNm. b) K keretmetet igénbevételei: 3kN/m K K T K c) K 3 keretmetet igénbevételei: N K hk NK ( ) = 4kN, T( K ) = 6 = 4kN, ( ) 4 3 6 h K = + + = = 8 + 4 + 8 = 4 knm. 3kN/m K K T K 3 hk 3 N K 3 K 4 K 3 60 K 5 6kN N( K 3) = kn, T( K 3) = 4kN, ( ) 4 h K 3 = + = = 8+ 4= 4kNm. d) K 4 keretmetet igénbevételei: 46

3kN/m 4kN K 4 K K m K 3 T K 4 N K 4 hk 4 N( K 4) = 0, T( K 4) = 6kN, ( ) 3 6 8kNm h K 4 = =. kn e) K 5 keretmetet igénbevételei: 3kN/m 4kN K K kn m K4 K5 K 3 60 T K 5 hk 5 N K 5 N K = =, o ( 5) 6co60 3kN T K = =, K R o ( 5) 6in60 3 3 kn o h ( 5) = 6 ( co60 ) = 4.4.3. feladat: Térbeli tartó megadott keretmeteteinek igénbevételei = 63 = 9kNm. F F m m K m m m K m m dott: tartó méretei é terheléei. F = (4 e ) kn, F = ( e )kn. Feladat: K é K keretmetet igénbevételeinek meghatároáa. Kidolgoá: a) K keretmetetek igénbevételeinek meghatároáa: η ξ hk K T K T K hk N K ck ζ N( K ) = 4kN, T ( K ) = T ( K ) = 0, η T ( K ) = T ( K ) = kn, ξ ( K ) = 4kNm, c ( K ) = ( K ) = knm, h hη ( K ) = ( K ) = 0. h hξ 47

b) K keretmetetek igénbevételeinek meghatároáa: ξ ζ η K hk N K T K ck T K hk N( K ) = 0, T ( K) = Tξ ( K) = kn, T ( K) = Tη ( K) = 0, ( ) 6kNm c K = h K h η K ( ) = ( ) = knm, ( K) = ξ ( K) = 0. 4.4.4. feladat: Térbeli tartó megadott keretmeteteinek igénbevételei 30 R F F dott: R = 03m,, F = ( e )kn, F = ( e )kn. h Feladat: é keretmetetek igénbevételeinek meghatároáa. h Kidolgoá: a) keretmetet igénbevételeinek meghatároáa: h T h N c N = F = kn, T = 0, T b) keretmetet igénbevételeinek meghatároáa: = F = kn, ( ) = RF = 06kNm,, c ( ) = RF = 06kNm,, h ( ) = RF = 03kNm,. h 48

h ( ) η T T ξ N c ( ) hξ ( ) F ζ ξ 3 N = F co30 = kn, Tξ = F in30 = 05, kn, Tη = T = F = kn, ( ) = R( in30 ) F = 03kNm,, c ξ ( ) = Rco30 F = 03, 3 knm, h η ( ) = ( ) = Rco30 F = 05, 3 knm. h h 4.4.5. feladat: Kéttámaú konolo tartó igénbevételi ábrái m 8kN 4kN m m m kn m dott: a tartóerkeet méretei é terhelée. Feladat: a igénbevételi ábrák megrajoláa. Kidolgoá: támatóerők meghatároáa: = 0 = 8 + 4F F = 4kN, a = 0= 5 8 4F + F = 6kN. b igénbevételi ábrák megrajoláa: kn 4kN m T 6 kn 4kN 8 8 8 4 4 h [ knm] 8 8 49

4.4.6. feladat: Kéttámaú konolo tartó igénbevételi ábrái 6 kn/m 4kN 0kNm m m m 8kN Kidolgoá: támatóerők meghatároáa: a = 0 = 4 + 0 + 4F + 6 8 F =,5 kn, = 0= 4F + 4+ 8+ 0 F = 8,5kN. b dott: a tartóerkeet méretei é terhelée. Feladat: a igénbevételi ábrák megrajoláa. igénbevételi ábrák megrajoláa: Itt a h ( ) hajlító nomatéki ábra megrajoláánál két parabolát kell rajolni aért, mert a koncentrált nomaték (é a ennek megfelelő területvektor) a nomatéki ábrában akadát oko. 8,5kN T 8,5 6kN/m 0kNm 0kNm 6,5,5kN 8kN h [ knm] 5,5 8 8 8,5 5 5,5 6 50

4.4.7. feladat: Törtvonalú tartó igénbevételi ábrái a F a a dott: tartó méretei é terhelée. a = m, F = 0 kn. Feladat: igénbevételi ábrák megrajoláa, é a maimáli hajlító nomaték meghatároáa. C F Kidolgoá: támatóerők meghatároáa: F = 0= F + F F = F = 0 = 0 kn, = 0= af + af af a F 0 + 0 + 0 = = 5kN, F = 0 = F + F F F = F + F = 5+ 0= 5kN. támatóerők emléltetée a tartón: 5 kn 0 kn 0 knm 0 kn 5 kn 0 kn C igénbevételi ábrák megrajoláa: C N 0 [kn] 0 0 0 T 5 [kn] 5 0 knm -0-0 h [knm] -0 0-0 0 0-0 tartót egenebe terítjük é a ege keretmeteteket a ívkoordinátával aonoítjuk. rúderő é a níróerő ábrát a igénbevételek értelmeée alapján rajoljuk meg. 5

tartó köépvonalának törépontjai előtt é után a N( ) é T( ) ábrákon a igénbevételek értelmeééből követkeően különböő iránú terhelő erőket kell figelembe venni é ennek követketében még a előjel i megváltohat. Eért a N( ) é T( ) ábrákban a köépvonal törépontjaiban akkor i bekövetkehet akadá (ugrá), ha ott nem működik koncentrált külő terhelé. maimáli hajlító nomaték (a ábrából): h ma = 0 knm. 4.4.8. feladat: Kéttámaú, elágaáo tartó igénbevételi ábrái m 4kN/m, m 0,6m,4m 4kN 4kN Kidolgoá: a) támatóerők meghatároáa: F = 0= 4+ F F = 4kN. ( ) dott: erkeet méretei é terhelée. Feladat: a) kéttámaú tartó támatóerőinek meghatároáa. b) tartó akaán a igénbevételi ábrák megrajoláa. 0,6 4,8 + 3, 4 4 a = 0= 0,6 4,8 3, 4+ 4+ 3,F F = = 3,65 kn ( ). 3, 4 +,64,8 b = 0= 4+,6 4,8 3,F F = = 5,5 kn ( ). 3, terhelé redukáláa a aka köépvonalába: F0 = ( 4e 4e) kn, 0 = 0e, 0 = 4 +, 4 4 =, 6 knm. b) igénbevételi ábrák: 4kN 4kN 4kN, 6 knm 5,5kN 3, 65kN 4,8kN N 4 4 T 5,5 0,35, 6 knm 3,65 h [ knm] h ma 3,09 3,3 3,5 5, 5

hajlító nomatéki ábrából: h = 5, knm. ma 4.4.9. feladat: efogott tartó igénbevételi ábrái 4kN kn/m 3kN m m 4kN dott: erkeet méretei é terhelée. Feladat: a) befogott tartó támatóerőinek meghatároáa. b) igénbevételi ábrák megrajoláa é a meghatároáa. h ma Kidolgoá: a) támatóerők meghatároáa: F = 0= F 3 F = 3kN ( ). F = 0= F 4 3+ 4 F = 4+ 3 4= 3kN ( ). = 0= 4,5 3+ 3 4 = 4,5 3+ 3 4= 3,5kNm. a b) igénbevételi ábrák: 3,5kN/m 3kN 3kN 3 3 T 3 kn kn/m N 3,5kNm 4kN kn 3kN 4kN h [ knm] h ma 4 3,5 5 6 maimáli hajlítónomaték (a ábrából): h = 6kNm. ma 4 53

4.4.0. feladat: Törtvonalú elágaáo tartó igénbevételi ábrái 4kN kn/m 3kN/m m m C H 0kNm 3m 6kN,5 m,5 m F dott: erkeet méretei é terhelée. Feladat: a) törtvonalú elágaáo tartó támatóerőinek meghatároáa. b) függőlege akaon megoló terhelé redukáláa a keretmetetbe. c) tartó C akaán a igénbevételi ábrák megrajoláa. Kidolgoá: a) támatóerők meghatároáa: F = 0= 3 6+ F F = 0. F = 0= 4 3+ F F = 0kN ( ). d = 0= 4 4+ 4, 5 3 3 3 6+ 0+ = 3kNm. b) függőlege akaon megoló terhelé redukáláa a pontba: = 3 5, = 9kNm. c) igénbevételi ábrák: C N T 6 0 0 9kNm 4 4 h [ knm] maimáli hajlítónomaték (a ábrából): h ma = 3 knm. 8 0 3 3 3 3 54

4.4.. feladat: Kéttámaú törtvonalú tartó igénbevételi ábrái F N/m F 4m 5N C FE m E G m m Kidolgoá: a) támatóerők meghatároáa: a = 0= ( 4) 5 6FE FE = N, g = 0= 4 ( 4) 5+ 6F F = 7N, F = 0= F 5 F = 5N. dott: erkeet méretei é terhelée. Feladat: a) törtvonalú tartó támatóerőinek meghatároáa. b) igénbevételi ábrák megrajoláa igénbevételi ábrák megrajoláa (a igénbevételeket a ábrán a kedőpontú ívkoordináta függvénében ábráoltuk a egenebe terített tartó mentén): b) igénbevételi ábrák: C E N 7 T h [ knm] 7 7 5 5 5 5 0 6 4 0 5 5 ( ) N rajoláánál arra kell ügelni, hog a N rúderő a é C akaon a iránú, a C é E rúdakaon pedig a iránú terheléekből ármaik. 8 55

T( ) ábránál at kell figelembe venni, hog a T níróerő a é C akaon a iránú, a C é E rúdakaon pedig a iránú terheléekből adódik. N ( ), T( ) ábrákon a törépontokban általában akadá lép fel a előjelabál váltoáa miatt. h hajlítónomatéki ábrát a T níróerő ábra negatív előjellel vett grafiku integráláával kapjuk. 4.4.. feladat: Hajtóműtengel igénbevételi ábrái egene fogaáú ferde fogaáú fogakerék fogakerék F golócapág hengergörgő capág tengel F F F a b c datok: tengel homéretei: 56 a = 00 mm, b = 60 mm, c = 80 mm. fogakerekek gördülőkör átmérői: = 0mm, = 60mm. F = 0e 40e + 8e kn F = 30e 6e kn. fogakerekekre ható erők: ( ), ( ) Feladat: tengel igénbevételi ábráinak megrajoláa. Kidolgoá: megoldá gondolatmenete: a) a mechanikai modell megrajoláa, b) a támatóerők meghatároáa, c) a terheléek redukáláa a tengel köépvonalába, d) a köépvonalba redukált erőrender felbontáa é íkbeli rére, e) a N ( ) é c ( ) megrajoláa (eek függetlenek a felbontától), f) a íkbeli terheléhe tartoó igénbevételi ábrák: T( ), h( ) g) a íkbeli terheléhe tartoó igénbevételi ábrák: T, ( ) ( ) a) echanikai modelleé: - tengel egene rúd, - fogakerék merev tárca, vag rúdelágaá, - golócapág cukló megtámatá, - hengergörgő capág görgő megtámatá, - capágerők támatóerők. h

60 F F C 8kN E 00 0 kn 40 kn F 60 6kN H 80 30 kn 80 F F b) támatóerők meghatároáa: pontra felírt nomatéki egenlet: = r F + r F + r F = 0. / e / e ( ) ( ) r = 0, 06e + 0,e m, r = 0, 08e + 0, 6e m, r = (0,34 e ) m. e e e r F = 0,06 0 0, = e( 0, 40) e ( 0, 48 ) + e ( 0,06 40 ) = (4e +,48e +, 4 e), 0 40 8 e e e r F = 0 0,08 0,6 = e( 6 0, 6) e ( 30 0, 6) + e ( 0,08 30 ) = (,56 e + 7,8e, 4 e), 30 6 0 e e e r F = 0 0 0,34 = e 0,34F e 0,34 F = ( 0,34F e + 0,34 F e ). 0 ( ) ( ) F F kalári egenletek: 4+,56 0,34F = 0 F = 6,35 kn,,48 + 7,8 + 0,34F = 0 F = 7,9 kn. pontra felírt nomatéki egenlet: = r F+ r F + r F = 0 / e / e r = ( 0, 06e 0, 4e ) m, r = ( 0, 08e 0, 08e ) m, r = ( 0,34 e ) m e e e r F = 0,06 0 0,4 = e( 0,4 40) e( 0,48+,4) + e( 0,06 40) = 0 40 8 = ( 9,6e,9e +,4 e ), e e e r F = 0 0,08 0,08 = e( 6 0,08) e( 30 0,08) + e( 0,08 30) = 30 6 0 = ( 0,48e,4e,4 e ), 57

e e e r F = 0 0 0,34 = e 0,34F e 0,34 F = (0,34F e 0,34 F e ). 0 ( ) ( ) F F kalári egenletek: 9, 6 0, 48 0,34F = 0 F = 9, 65 kn,,9, 4 0,34F = 0 F =,7 kn. tengel iránú vetületi egenlet: F = 0= F + 8 F = 8kN. Ellenőré: F = 0 =,7+ 0 + 30 7, 9, F = 0 = 9,65 40 6 + 6,35. c) terheléek redukáláa a tengelköépvonalába: - F redukciója: F = ( 0e 40e + 8e) kn,. = rce F = ( 0,06 e ) (0e 40e + 8 e ) = (0, 48e +, 4 e ) knm. - F redukciója: F = ( 30e 6e) kn, = rh F = (0,08 e ) (30e 6 e ) = (,4 e ) knm. 0,48 knm F F F 40 kn C 0 kn 8kN 6kN,4 knm,4 knm 30 kn F F redukált nomatékok koordinátái: = 0, = 0,06 8 = 0,48 knm, = 0,06 40 =,4 knm, = 0, = 0, = 0,08 30 =,4 knm. d) köépvonalba redukált erőrender felbontáa é íkbeli rére: F F 40kN 0kN 30kN 6kN C C 8kN, 4kNm 0, 48kNm F F 00 60 80 00 60 80 F e) - g) igénbevételi ábrák megrajoláa: 58

F F 40kN 0kN 30kN 6kN C C 8kN, 4kNm 0, 48kNm F F 00 60 80 00 60 80 F N T 8 8 9,65 c T [ knm],4,4 7,9 0,48kNm h 0,35 [ knm] 6,35 h [ knm], 7,7,7, 75,8,97,3 4.4.3. feladat:ugattú motor (kompreor) forgattú tengelének igénbevételi ábrái capág dugattú F forgattú tengel hajtórúd capág t dott: - a erkeet geometriája é méretei, - a dugattúra ható felületi terhelé F eredője. Feladat: a) erkeet mechanikai modelljének megrajoláa. b) forgattú tengel terheléének meghatároáa. c) t terhelő nomaték é a capágerők (támató erők) meghatároáa. d) forgattú tengel igénbevételi ábráinak megrajoláa. Feltételeve, hog a erkeet a adott heletben egenúlban van. 59

Kidolgoá: a) echanikai modelleé - vonala válat: F = kn 30 3 50 α C 40 E 90 50 t erkeet valamenni elemét rúdnak tekintjük íg a erkeet vonala válatát kapjuk meg. erkeeti elemek: dugattú, hajtórúd, 3 forgattú tengel. 3 jelű forgattú tengel mechanikai empontból eg törtvonalú, térbeli terheléű, kéttámaú tartó. b) forgattú tengel terheléének meghatároáa: egé erkeet é a a ege erkeeti elemek i egenúlban vannak. Külön-külön megvigáljuk a ege erkeeti elemek egenúlát. α α E α α3 α3 α C 3 F E t Heletábra F E C F 3 F F F E α α α3 α3 F 3 t C 3 90 F tgα = = 3 = FE = = 4 kn, FE = ( 4e) kn 30 FE 3 F = F, F3 = F = F, F3 = F3 = F forgattú tengelre ható erő: F3 = ( 4e e) kn. c) t terhelő nomaték é a támatóerők meghatároáa: F E Erőábra F F α F E, F = ( e + e ) F 4 kn. 60

4kN kn t 3 t = 0,03 0 = 360 Nm = 0,36 knm. 30 támatóerők meghatároáa: F F F cukló 50 4kN C kn K E 40 30 G 50 F F t görgő = 0= 0,07 + 0,4 F, F = 6kN, = 0= 0,07 0,4 F, F = 6 kn, F = 0 = F, = 0= 0,07 4 0,4 F, F = kn, = 0= 0,07 4+ 0,4 F, F = kn, d) forgattú tengel igénbevételi ábrái: törtvonalú tartót (forgattú tengel köépvonalát) egenebe terítjük. igénbevételi ábrákat a igénbevételek értelmeée alapján rajoljuk meg. igénbevételi ábrák jellemő metékeinek kiámítáa: - Cavaró nomatéki ábra: C = 0,05 6 = 0,3kNm, E = 0,03 6 = 0,8kNm, c( ) c( ) c ( EG ) = 0,05 6 = 0,3kNm, - Hajlító nomatéki ábrák: C = 0, 05 6 = 3kNm, K = 0, 07 6 = 0, 4 knm, h ( ) h ( ) h ( ) = 0, 03 6 = 0,8kNm, h ( C ) = 0,05 = 0,kNm, h ( ) 0,07 0,4kNm K = =. 6

C E G N c [ knm] 0,3 0,3 T 0,8 6 6 0,3 0,36 0,36 T 6 6 h [ knm] 0,3 0,3 0,3 0,3 h [ knm] 0,4 0,36 0,8 h [ knm] 0,8 0, 0,4 0, 6

4.4.4. feladat: Térbeli tartó megadott keretmeteteinek igénbevételei F α α R C F η α ζ dott: Imertek a ábrán látható, íkban fekvő, neged körív köépvonalú, térbeli terheléű tartó méretei é terheléei. F = ( e)kn, F = ( 3e) kn, R = 3m, α = 45. o Feladat: tartó, é + keretmeteteiben a igénbevételek meghatároáa. egoldá: N( ) = 0, T ( ) = F = 3kN, T ( ) = F = kn, ( ) = RF = 9kNm, c ( ) = RF inα = 4,4kNm, h ( ) = RF = 9kNm. h ( ) N = F in α =,4 kn, T ( ) = F = 3kN, T ( ) = F coα =,4kN, η ( ) c ( ) = F R inα =,63kNm, h ( ) = 0, ( ) = RF coα = 6,36kNm. hη N( + ) = 0, + T ( ) = F = 3kN, + T ( ) = 0, η ( ) + c ( ) = RF inα =,63kNm, h ( + ) = 0, + ( ) = RF coα = 6,36kNm. hη 4.4.5. feladat: Térbeli elágaáo tartó igénbevételei b a F 3 a a F dott: ábrán látható, térbeli terheléű törtvonalú tartó méretei é terheléei. F = (3 e) kn, F = ( e) kn, a= m, b= 4m. Feladat: tartó,, é 3 keretmeteteiben a igénbevételek meghatároáa. 63

egoldá: N( ) = F = kn, T ( ) = 0, T ( ) = F = 3kN, ( ) = af = 6kNm, c h ( ) = af bf = 4 = 8kNm, h ( ) = 0 knm. ( ) N = F = kn, T ( ) = 0, T ( ) = 0, c ( ) =, 0 ( ) = af = 4kNm, h ( ) = 0 knm. h ( ) N = F = kn, T ( ) = 0, T ( ) = F = 3kN, ( ) = af = 6kNm, c ( ) = af = 4kNm, h ( ) = 0. h ( ) N =, 3 0 T ( ) = 0, 3 T ( ) = F = 3kN, 3 ( ) = 0, c 3 ( ) = af = 6kNm, h 3 ( ) = 0. h 3 4.4.6. feladat: efogott tartó igénbevételi ábrái dott: f F erkeet méretei é terhelée: 0 0 0 0 = 80 knm, F 0 = 70 kn, f 0 = 0 kn/m. C F Feladat: m 4m 0 4m igénbevételi ábrák megrajoláa é a legnagobb hajlítónomaték meghatároáa. egoldá: igénbevételi ábrák: 40kN 40kN 80kNm 0kNm 70kN N 70 0kN 70kN 70kN 70 T 0kNm 0 40 30 h [ knm] 80 80kNm 0 40 60 64

maimáli hajlítónomaték (a ábrából): h = 80 knm. ma 4.4.7. feladat: íkbeli törtvonalú tartó igénbevételi ábrái dott: erkeet méretei é terhelée. F kn/m Feladat: F igénbevételi ábrák megrajoláa é a legnagobb hajlítónomaték meghatároáa. m F C 3m kn egoldá: igénbevételi ábrák: C N T 3 3 3 3 h [ knm] 3 3 7,5 6 maimáli hajlítónomaték: h ma = 65kNm,. 65

4.4.8. feladat: Hajtómű tengel igénbevételi ábrái m m C C F mh F E E dott: tengel é a rajta lévő fogakerék geometriája, = 0,4 m, mh = ( e ) knm, F = ( 0e + 0e + 5 e ). Feladat: a) terhelé redukciója a tengel köépvonalába, a támató erőrender meghatároáa, a tengelre ható erőrenderek felbontáa é íkba eő réekre. b) igénbevételi ábrák megrajoláa. egoldá: a) terhelé redukciója a tengel köépvonalába, a támató erőrender meghatároáa, a tengelre ható erőrenderek felbontáa é íkba eő réekre: 0 kn C knm knm knm 4,75 kn 5, 5 kn 5kN 5kN 0 kn C 5kN 5kN b) igénbevételi ábrák: [ ] N kn 5 5 c [ knm] T knm 5, 5 T 5 5 h [ knm] 0,5 9,5 4,75 h [ knm] 5 5 0 66