TARTALOM. játékszín NÁNAY ISTVÁN

SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T XV II. É V F O L Y A M 5. SZÁM 1 9 8 4. M Á J U S FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: C S A B A I N É TÖRÖK M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: 316-308, 116-650 TARTALOM játékszín NÁNAY ISTVÁN Kert - szörnyekkel (1 ) GYÖRGY PÉTER Duplfenekű mű ( 4) P. MÜLLER PÉTER Psyché átváltozási (8) FÖLDES ANNA Mesebeli Jánosból - Kkukktojás (10) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút 9-11. Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert vezérigzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutláss KHI 21 5-961 62 pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 300,- Ft, fél évre 150,- Ft Példányonkénti ár: 25,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H - 1389 Budpest, Postfiók 149 Indexszám: 25.797 84.0318 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó HU ISSN 0039-8136 SZÁNTÓ JUDIT Perújrfelvétel Tiszzugon (14) SZAKOLCZAY LAJOS Tmási-elődások - Tmási-színészek nélkül? (17) BÉRCZES LÁSZLÓ Kész z oltár! (22) BÓTA GÁBOR A megszelídített Csokoni (24) CSÁKI JUDIT Színház helyett - színjátszás (25) RÓNA KATALIN Cui prodest? (28) KOLTAI TAMÁS Értelmiségi csömör (30) NÁDRA VALÉRIA Kék mdár disco-bár (31 ) PÓR ANNA Szimfonikus blettek Győrött (34) VASS ZSUZSA Ezerévnyi békésséget'" (36) CS. J. A betegség börtönében (39) A borítón: Dörner György (Giovnni) és Gobbi Hild (Putn) John Ford: Kár, hogy kurv című trgédiájábn (Kton József Színház) A hátsó borítón: Meterlinck: A kék mdár című színműve Tháli Színházbn (Zsurzs Kti, Mikó István és Jni Ildikó) (Iklády László felvételei) f ó r u m DR. KONCZ GÁBOR Színház - hátrányos helyzetben I. (41 ) színháztörténet BERÉNYI GÁBOR A színházteremtő Téri Árpád ( 4 8) drámmelléklet ODZE GYÖRGY: Lordok ház

játékszín NÁNAY ISTVÁN Kert - szörnyekkel Spiró György drámáj Kposvárott 1954. május 24-én, hétfőn délután egy budi vill pompáztos kertjében játszódik Spiró György drámáj, A kert. Az időpont és helyszín ezúttl különösen fontos tényezője drbnk. Ezen hétfőn kezdődött Mgyr Dolgozók Pártjánk kongresszus, elő-dói beszédet Rákosi Mátyás mondott. A párton belüli ellentétek szempontjából kritikus időben trtották ezt kongresszust. Alig egy évvel tnácskozást megelőzően - s nem sokkl Sztálin hlál után - z MDP Központi Vezetősé-gében zoknk véleménye került túl-súlyb, kik kollektív vezetés hiányát, személyi kultusz kilkulását, pártdemokráci megsértését, kijelölt és követett gzdságpolitiki irányvonl torzulásit nehezményezték, Rákosi lemondott párt főtitkári és minisztertnács elnöki posztjáról, s párt háromtgú titkárságánk egyik tgjként működött tovább. A minisztertnács elnöke rehbilitált Ngy imre lett, kinek beszédét jól emlékszem - z egész ország hllgtt, néptelen utcákr mindenünnét rádióközvetítés hlltszott ki. A. belső hrc zonbn folyt tovább. 1955 tv-szán Ngy Imrét és sok társát. ismét ki-zárták vezetésből, többüket. pártból is. A. két időpont között lezjlott k o n g resszus zért volt fontos momentum, mert ezen z eseményen sikerült -- h időlegesen is, de - megerősítenie pozícióit Rákosink, s megválszttni m-gát ezúttl párt első titkáránk. Spiró kitűnő érzékkel válsztott ki zt z időpontot, mikor drámájánk szereplőit összehozz egy délutánr. Ez dél-után várkozás időszk, de egyben konfrontációé is. A drám szereplői egy hjdni bráti társság tgji, többségük-ben negyvenhez közeli írók, költők, de vn köztük orvos és festő i s. A háború éveit fitlon, másképp gondolkodók-ként, ntifsiszt érzülettel - tlán bl-oldli szimptizánsként túlélték, kolíciós években kezdett kiteljesedni lkotói munkásságuk, ztán lklmzkodtk körülményekhez, s drb cselekményének idején, 195 4-ben már vezető értelmiségiek lettek. Kivéve kettejüket : Döncit, kit többiek régtől Tudósnk neveznek, s ki éveket ült börtönben, s kiszbdulás után nem sokkl meghívót kpott régi brátihoz, illetve Prncsnoknk becézett társukt, ki háború ót idegszntcóiumbn él, s kit erre z lklomr, mikor hosszú évek után ismét együtt lehet társság,.jános, házigzd kihoz z intézetből. János, befolyásos költő, z irodlmi élet egyik vezető egyénisége festőművész feleségével, Elvirávl és but, de kívántos szeretőjével, Cukivl él együtt budi villábn, melynek ősprkos kertje minth más világ lenne; nemcsk pnorám csodáltos, de nem érnek fel kertig város zji, nehéz és keserves mindennpi élet kellemetlen kísérőjelenségei sem. A privilegizáltk kívül- és felülállásávl szemlélik környező vlóságot társság tgji, s természetesnek veszik kivételezett helyzetüket. Számukr mgától értetődő és pozíciójuk velejárój., hogy z őket ngyságos sszonynk és ngyságos úrnk szólító cselédlány lesi kívánságukt, hogy szolgálti kocsi jár nekik, hogy z ellátási nehézségek közepette is tejszínhb és eperbólé, beefstek és vlódi feketekávé kerül z sztlukr. Kiszolgálói és hszonélvezői ők egy olyn álértékekre épült rendszernek és politikánk személyi kultusz éveiről vn szó -, melynek természetével ugyn tisztábn vnnk., de melyről még őszinte pillntikbn sem szívesen beszélnek.. János egy tiszt pillntábn pontosn jellemzi önmgát és társit: Szörnyekkel vgyok körülvéve! Lssn olyn leszek, mint ők! Cslom EIvirát, és ő tűri! Eljátszhtj mellettem méltóságos szszonyt és z ünnepelt festőművészt. Cukink leglább teste őszinte... egyébként Kincses Klendáriumot bújj, imád-j z operettet, és hlálosn szerelmes Sárdy Jánosb... A f i ú k... kik derék, mkulátln gyerekek voltk h jd nán... Elnézem z öcsémet minth mgmt látnám görbe tükörben, mnírjim t... A Dokiból minden emberi érzés kiveszett, egy metélőgép, nem érdekli semmi, csk k r r i e r... hmrosn igzgtó-főorvos lesz vlhol... Ljos p e d i g... mi ngyszerű Professzorunk... hogy ő milyen gyáv! Az én lelkemen gyilkosságok szárdnk! Döncit is meggyilkoltm, t u d o m... nem közvetlenül, fel is menthetném mgm, de nem teszem! Amorlitás és cinizmus jellemzi János szvit - de többiekét is, és nemcsk. szvikt, teli. teiket is. Ezen kivételes délutánon fölényeskedő, jópofáskodó beszélgetés nyugtlnságot tkr. Nyomott levegő: ténylegesen is - vihr készülődik, és át-vitt értelemben is. Minden pillntbn robbnássl fenyeget z együttlét. Alig leplezett izgtottsággl várják.. pártkongresszus híreit, háth kpnk vlmi támpontot ebben bizonytln politiki szituációbn. Ezeknek z embereknek mgbiztossággl plástolt, de rettegéssel teli helyzetét legjobbn Doki tnács jellemzi:,,.jános ne írjon most se ódát, se ellenódát. Hdd tépjék szájukt többiek, mjd jól elgloppírozzák mgukt. Várni kell! " Ugynkkor Tudós Dönci - hjdni bráti. jól tudják, közvetve ők is bűnösök bbn, mi vele és hozzá hsonlókkl megtörténhetett: hogy árttlnul, tárgylás nélkül vlkiket lecsukjnk, s minth mi sem történt voln, Spiró György: A kert (kposvári Csiky Gergely Színház). Jordán Tmás (Tudós) és Pogány Judit (Elvir)

Csákányi Eszter (Ann) és Máté Gábor (János) Spiró György színművében egy idő után kiengedjenek. Ettől r e jtett bűntudttól gresszívvé válnk. A Tudós is ingerültté válik, mert idegenül érzi mgát ebben társságbn, mely-nek tgjivl ő már nem tud közösséget válllni. A legendák ködébe vesző közös múlt sem trthtj össze őket, hiszen kiki mg módján már rég megtgdt zt múltt. A Tudós és Prncsnok - kiről nem tudni biztosn, hogy önként zárkózott el világtól, vgy tényleg ápolásr szorul - világ és Jánosok, Profok, Dokik és Öcsik világ kibékíthetetlenül szemben álló világ lett. S e két világ ezen délutánon hol lefojtottn, hol nyíltn összeütközésbe kerül. Az ütközőpont, z események ktlizátor Dönci fitl felesége, Ann, ki pár npos házsság után egyedül mrdt, de minden meglázttás és meg-hurcolás ellenére is kitrtott férje mellett. Am várkozás, vlmint meg-tört, képzeletében idelizáltn élő Döncivel vló tlálkozás, viszonylgos szbdságot természetesnek vevő és szbdsággl kezdeni mit sem tudó két ember közötti szkdék mitt Ann cslódott és keserű. A fitlsszonyt lenyűgözi ház, kert, jólét, gondtlnság, z, hogy másként is lehet élni, mint hogy ó, szinte nyomorgó tnítónő él. Nem érzékeli, hogy miközben körüldongják, kedvében igyekeznek járni, nem vele fogllkoznk. Neki mesélik ugyn történeteket, neki vllnk szerelmet, neki gyónnk, de közben sját lelkiismeretüket szeretnék ellttni, szvk nem neki szólnk, zt igyekeznek elkerülni, hogy Tudóssl négyszemközt, őszintén kelljen beszélniük. Spiró ezt helyzetet végletekig feszíti, mikor János szép és behízelgő szvitól elbódult Ann felkínálj mgát házigzdánk, s terszr lehemperedve szeretkeznek. Ettől kezdve háttérbe szorul társság tgji közötti tényleges ellentét, s helyébe egy szerelmi ügy bonyodlmi lépnek - miközben néprádión mindnnyin Rákosi beszédét hllgtják. Ez bonyodlom vártln gesztuss l érvéget: mikor Ann rájön, hogy János számár ő csk egy sklp többi között, s rádöbben rr, hogy milyen is társság tgjink vlódi rc, leveti mgát vill emeletéről. Nem hl meg. Testét kiviszik z utcár, hogy véletlen blesetnek tüntessék fel társságot kompromittáló öngyilkossági kísérletet. János úgy regál z esetre, minth nem is ő okozt voln trgédiát. A blesetet " követően Doki Jánost korholó szviból derül fény társság összehívásánk vlódi okár: Nem erről volt szó! Nem mertél Dönci szemébe nézni, idecibáltd Prncsnokot... Megmondtm, kikkel ült együtt Dönci börtön-ben! Nem megmondtm?! Megbeszéltük, hogy megnyerjük Döncit, nem meg-beszéltük?! Az egyetlen kpcsolt hozzájuk!... Az egyetlen! És erre rámászol feleségére! " A trgédi fölött látszólg hmr npirendre térő brátok egyedül hgyják kertben szemlélődő Prncsnokot. Alighnem új strtégiát dolgoznk ki várhtó fejleményekhez vló lklmzkodásr, hiszen nyugdíjig - h ezek z értelmiségiek egyáltlán nyugdíjb mennek! - még húsz-egynéhány év vn hát-r, s ddig még változtlnul meg kell őrizni vezető pozíciókt. A Prncsnokot sötétedő kertben htlms és békés szörnyek, növényevő őslények veszik körül, miközben házból Mozrt G-dúr triójánk hngji szűrődnek ki. A Prncsnok végre felszbdultn és boldogn nevet; ezek között szörnyek között jól érzi mgát. Spiró György e drbjánk íráskor sokt merített társlgási színművek technikájából, ám könnyed párbeszédeket gykrn informtív monológok szkítják meg, melyek kissé nehézkessé teszik cselekmény párbeszédes kibontását. A szereplők legtöbbje csknem végig, drb egész időtrtm ltt színen vn, ezért szerepek szólmink fokozottn úgy kell összefonódniuk, mint egy szőttes szálink; h egyik vgy másik szerep egy dott helyzetben fontosbb is többinél, többiek jelenlétét is állndón éreznünk kell, senki sem mrdht légüres térben. Spiró többnyire jól oldj meg ezt z egyáltlán nem techniki problémát, de néhány szerephez kevés fogódzót d (Prof, Elvir), vgy egyes figurákt időnként túlzottn háttérben hgy (Öcsi, Cuki), illetve Doki jelentősége csk ngyon későn derül ki, drb első felében jobbár csupán sszisztál beszélgetéshez. Kissé motiváltln Tudós viselkedése zután, hogy megtudj: felesége lefeküdt Jánossl. Az egyik pillntbn szemrehányást tesz Annánk, mjd másik percben minden átmenet nélkül társság tgjivl diskurál vgy vitázik. Ann öngyilkossági kísérlete sokkl súlyosbb következmény nnál, mint mit z előzmények, végzetes tettet kiváltó válság lpján elvárnánk, emitt trgikusnk szánt megoldás melodrmtikusnk tűnik. A drb befejező képe - bármily frppáns - túlmgyrázottnk ht. A kposvári elődásbn gzdgon és sokszínűen jelenik meg drám lprétege; rendező, Bbrczy László jól érzékelteti drb hátterét, fojtott légkörét, kidolgozt z író élő dilógusit, megteremti figurák életét, de drám ellentmondási is kiütköznek, sőt újbbkkl tetéződnek. A legsúlyosbb ellentmondás z elődás képi világ és drb lényege között feszül. A kert nem csupán helyszíne drámánk, hnem jelképes jelentősége lenne. Többet jelent önmgánál, egy életform kifejezője, egy szűk társdlmi réteg különállását fejezi ki. Ezzel szemben Szegő György díszlete szegényes és részben csúf. A hrmincs évek modern mgyr építészetét reprezentáló lpos tetejű ház srkát látjuk (bár szövegben tetőtér beépítéséről esik szó!) és hozzá-illő ngy terszt. A kertbe zenekri árokból vezet fel kputól induló lépcső-sor. A díszletnek ez része ngyon jó. Am kert nem létezik. A bokrok helyén nylábokb összefűzött vesszőkötegek állnk, fákt egyetlen zöld műf képviseli, pázsit fekete kátrányppír. A néző tlálgtni kénytelen, mi indokol-j zt, hogy ily semmitmondó és csúny z kert, melyről mindenki - de legfőképpen Ann - elrgdttássl beszél. Esetleg rr gynkodhtunk, hogy látvány és szöveg ellentétét hngsúlyozó megoldás kor lpvető hzugságát szándékozik kifejezni, zt, hogy z emberek mguknk is hzudnk, széppé igzítják csúnyát is. Am ez nyilvánvlón

ellentétes drám lphelyzetével s zzl, hogy társsághoz nem trtozó Ann számár jelenti kert csodáltos világot, zz számár ez környezet semmiképpen nem lehet hzugság. Más értelmezésvriáció nemigen kombinálhtó ki z elődásból, hcsk z ngyon gykorlti mgyrázt nem, hogy télen tvszi pompáját muttó kertet nem könnyű s csk ngyon költségesen lehet létrehozni. Ám ezúttl szegény színház " egyértelműen z elődás megvlósulását gátolj. A kposvári társult legerősebb gárdáj állt z elődás szolgáltáb. Azok színészek, kik már többször bebizonyították, hogy z lig megírt szerepek-be is életet tudnk lehelni. Ezúttl zonbn ez z életre keltés nem mindenkinek sikerült egyformán. Ebben z írói nyg említett egyenetlenségei mellett részük vn társult összetételéből dódó szereposztási kényszermegoldásoknk is, melyek leginkább női szerepek kiosztásánál érhetők tetten. Mindhárom színésznőnek -- Csákányi Eszternek, Lázár Ktink, Pogány Juditnk - némiképpen z lkt ellen kellett dolgozni figuráj megformáláskor. Az elődás legngyobb terhe négy szí - nész vállán nyugszik, mind négy kitű-nő lkítás. Jordán Tmás játssz Döncit, Tudóst, kiről ngyon sokt beszélnek, de ő mg ngyon keveset mond mgáról is, másról is. Az elődás egyik középponti figuráj, de jobbár csk körülötte forognk z események, ő inkább kívülállóként, mint ktív résztvevőként vn jelen prtyn. Jordán csöndjeinek, szüneteinek, megállásink, kivárásink, gesztusink roppnt súly vn. A kevés szvú Tudóst színész elsősorbn regálásokból, ném jelenlétből építi fel. Töretlen íve vn figurájánk, nál mrdéktlnul megvlósul z, hogy kkor is jelen vn, h éppen nem ról szól játék, beszélgetés. Minden pillntbn figyelni kell Jordán Tudósár, ki éppen szótlnság mitt kiismerhetetlen, titokztos, nem várt rekciókt trtogtó szereplő, drám lppngó feszültségének egyik legfőbb forrás. A szerep íve csk második rész íróilg is megoldtln epizódjibn törik meg egy kissé. Jánost, npi politiki ingdozások-hoz igzodó krrierist költőt Máté Gábor lkítj. Ngyon ngy fitl színész terhelése ebben szezonbn, egy rendezés s Hmlet szerepe után sem érezhető fárdtság z lkításán. Máté gátlástln és önző, gyáv és mgbiztos embert formál Jánosból. Máté színészi eszközei közül kettőt, egy külsőt és egy belsőt szeretnék kiemelni: színész szüntelenül játszik egy kulcscsomóvl, kényszeres mozdultokkl zt forgtj, bbrálj, idegesítő zjt keltve csörgeti. A másik eszköze z ritmizálás. Máté szüntelenül mozog, sétál, leül, feláll, nem tud nyugton mrdni, z egyik tevékenységből szld, menekül másikb. Mozgás, váltási kiszámíthttlnok. A különböző személyekhez szóló mondti viszont összemosódnk, két megszóllás között nem trt szünetet, csk térbeli pozícióváltásiból követhető, mikor kinek szól, kinek válszol. Ezzel zkltott szerepértelmezéssel burkot von mg köré Máté költője, s nem engedi, hogy kár privát, kár közösségi élet eseményei megbontsák ezt védő-burkot, s megzvrják őt bbn - mit életelvének vll -, hogy élvezze z élet örömeit, mikre - szerzett vgy kpott - pozíciój, vélt vgy vlódi érdemei lpján jogot formál. Bár többinél fitlbbnk tűnik Máté figuráj, ez egy cseppet sem zvró, színész viselkedése, gresszív önzése, lehengerlő fölénye, viselkedése és megjelenése vitthttlnul társság lelkévé teszi Jánost. Az elődás kulcsszerepe Annáé, kit Csákányi Eszter formál meg. Nem először tpsztlhttuk, hogy Csákányi színpdon teljesen át tud lényegülni, más és más, egymástól gyökeresen eltérő figuráknk tud életet dni. Az utóbbi időben számos csúf és idősebb nő szerepét játszott. Most tündöklő, fitl és szép nőt kell lkítni. Csákányi Annáj mint nő és mint ember sugárzón tiszt és szép. S mindenekfölött őszinte. Az ő lkítás hitelesíti z elődás egészét. Ann milyenségén múlik, hogy mit hihetünk Jelenet A kert kposvári elődásából (Fábián József felvételei)

el társság tgjink mgukt mentő vgy másokt ócsárló szviból, elfogdjuk-e fitlsszony meghsonlását férjével, gyors belebódulását Jánosb, s főleg átélhetjük-e cslódásból, kiúttlnság érzéséből fkdó öngyilkossági kísérlet jogosultságát vgy leglábbis indokit. Csákányi Eszternek mindent el kell hinni. Az, mi olvsv melodrmtikusnk tűnt drbbn, z ő lkításábn z egyedül lehetséges megoldásnk ht. Csákányi Annáj ebben velejéig hzug és képmuttó társságbn - melyhez h más formábn is, de vlmilyen módon még férje is közelebb áll, mint őhozzá - z egyetlen tiszt ember. Am ez tisztság nem elvont és nem drmtikus kényszer szülte, ez mg természetesség. Csákányi megformálásábn Ann képviseli zt z erkölcsi erőt és értéket, melynek megmrdás grntálhtj zt, hogy még z olyn időszkokt is, mint z úgynevezett ötvenes éveké, vgy z olyn társságok társdlombetegítő htását, mint Jánoséké, túl lehet élni. Az elődás legrejtélyesebb figuráj Prncsnoké, kit Lukáts Andor ját-szik. Lukáts Prncsnok nem beteg ember, csk különös. Amikor mgát és székét toilette-ppírrl tisztogtj, bár humoros szituáció, de színész nem enged helyzet primér komikumánk, és mg logiki rendszerén belül kikezd-hetetlen válszától, kegyetlenül s következetesen végigvitt cselekvéssortól, konzekvens mgtrtástól jelenet végül is dermesztően komoly lesz. Lukáts szinte szótlnul üli végig z elődást, ám jelenléte súlyos és meghtározó drb egészére nézve. Az ő Prncsnok ugynolyn bizonytlnsági tényező társsági játszmábn, mint Tudósé. Nem véletlen, hogy z elődás egyik csúcspontj z fordítási versenynek beillő epizód, melyben Prncsnok kiigzítj Tudós Milton-fordítását. A rendezés ugyn térben elszkítj egymástól két szereplőt, és szópárbj színpd két széléről úgy zjlik le, hogy közben többiek mint egy pingpong-mérkőzés lbdmenetét követik z egymás ötleteit továbbfejlesztő gondoltok cikázását. De így is kiderül, hogy ebben társságbn csk ez két ember trtozht egymáshoz, s z is, hogy Prncsnok korántsem olyn beteg, mint hogy ez előtt s ez után egyes szimptómák erre következtetni engednek. Lukáts fürdőzése z esőben, vlmint befejező képbeli mgár mrdás, önfeledt öröme z elődás legmegrendítőbb és legemlékezete sebb pillnti közé trtoznk. A színész jelenléte drb befejezésekor oly erős, hogy z elődás egészét is jobbn hitelesítené Lukáts mgányos lkj sötétedő kertben, mint z epizódhoz biggyesztett didktikus ősálltprádé. A többi szerep lkítói Pogány Judit, Lázár Kti, Spindler Bél, Kolti Róbert, Bezerédy Zoltán - érzékletes és árnylt hátteret dnk négy főfigur konfliktusihoz. A más társdlmi rétegeket képviselő szereplők közül Ngy Mri cselédlány erőtlen és szerep lehetőségeit lig kitöltő lkítás, ezzel szemben Hunydkürti György Leporics sofőrje kitűnő epizód. A színész trtásávl, megszóllásivl is jellemez egy típust, s két epizódj különösen kifejező: z egyik, mikor néprádióról szóló s Jánosék hzug és gyáv világár fényt vető beszélgetéshez cstlkozv feljánlkozik készülék világvevővé lkításár, másik z, mikor szenvtelenül, fegyelmezetten, mint egy megszokott látványt nézi végig János és Ann szeretkezését, s nnk befejeztével jelenti, hogy indulniuk kell z kdémii felolvsó estre. (A szerepet Tóth Bélávl felváltv játssz.) Donáth Péter jelmezei nemcsk egy kor viseletére utlnk, jól jellemzik figurákt is. Például Ann kék ruháj tökéletesen illik Csákányi Eszter egyéniségéhez, színe, szbás, nyg, mintáj szerep leglényegesebb jegyeivel is szinkronbn vn. Jánost pedig világos öltönye s zkózsebből diszkréten, mégis hngsúlyosn kilógó nykkendő mindennél jobbn jellemzi fellépésre mindig kész, külvilágnk szerepet játszó embert. A kert jelentős drám és elődás, zzá teszi kitűnő drámi lphelyzete, konfliktusnk drbbeli környezeten túlmuttó érvénye, z író és színház múltvlltó őszintesége. Spiró György: A kert (kposvári Csiky Gergely Színház) Díszlet: Szegő György. Jelmez: Donáth Péter.,Szcenik: É. Kiss Pirosk. Zenei vezető: Hevesi András. A rendező munktárs: Czeizel Gábor. Rendező: Bbrczy László. Szereplők: Máté Gábor, Pogány Judit, Lázár Kti, Csákányi Eszter, Jordán Tmás, Spindler Bél, Kolti Róbert, Bezerédy Zoltán, Ngy Mri, Hunydkürti György és Tóth Bél, Lukáts Andor. GYÖRGY PÉTER Duplfenekű mű A kétfejű fenevd Vígszínházbn 1 Egy régi, költőt és nemzedékét érintő vádként " is érthető elváráshoz kpcsolódik Weöres Hrmdik nemzedék című verse, mely máig egyike zon ritk műveknek, hol költő már-már meztelenül őszinte, primér indulttl telt rs poeticáj tetten érhető. E vádt " nnk idején hlltln érzékenységgel képviselte Kssák, mjd Hlász Gábor s Szerb Antl is. Mintegy számon kérték e nemzedéken költészet lendületé-nek, formi újításink, z vntgrde hrcisságánk, kísérletezés forrdlmi hitelének eltűnését. Új misztikum felé hld mgyr költészet - írtm egy régebbi tnulmányombn. Egyelőre félig igz: újr z rtisztikumhoz jutottunk. A költőt, ki megbotránkozttni is tud mjd újságávl, még jövő rejti." (Hlász Gábor: A lír ellenforrdlm, 1937) Függetlenül - többek között -Hlász Gábor áltl képviselt álláspont jogosságától vgy illetéktelenségétől, feltétlen érdemes felfigyelnünk Weöres válszversének rdikális álláspontjár, melyben költő bármiféle, költészetet, úgymond, kívülről utsító normát priori utsít vissz. Weöres számár költészet szbdság, bszolút érinthetetlensége szent, e művészet - számár leglábbis - csk kkor lehetséges, h jogi " bizonyosn csorbíthttlnok. Bármilyen fordultokt is vett költő útj 1938 ót, bármilyen htások is érték - megemlítve ezek közül minden vlószínűség szerint meghtározó Hm-vs Bél szerepét is -, vers lpttitűdje máig érvényes. Weöresből nin-csen kettő, hrmdik nemzedék költészet számár totális szbdságot hirdető fitlj e tekintetben ugynz mrdt: Mit bánom én, hogy versed miért s kinek szól, csk hátgerincem borzongjon belé...... s még zt sem bánom, h semmit sem mond. Csk szép legyen, csk olyn szép legyen, hogy könny összefusson szememben,

ezt dd nekem, e gyilkos rebbenést, mi oly szép, hogy szinte kibírhttln. " (Weöres Sándor: H r m d i k n e m z e d é k ) Csk vers első olvsáskor hihetnénk, hogy költő gresszivitás l ' rt pour Prt melletti lándzstörőé, Weöres zonbn költészetet sokkl inkább zenének tekinti, emotív, indultot ébresztő és zzl teli, érzéki, ngylnyelv-nek tudj - és különös módon már eltelt idő fényében minth ezt: igényelték voln m kritikusok is, Hlász és Szerb egyránt. A költészet esetében mit " -ről semmiképp sincs mit beszélni, csk hogyn " áltl. Vgy mint e költő másutt írj: Nem szándékom, hogy kérjelek jór. Perzselő szomjt kelteni jór: ezért jöttem." (Nem szándékom... 1947) Weöres művészete tehát nem kérlelésé, z gitációé, z intellektuális meggyőzésé, ellenben e költő kibírhttlnná v á l ó hiány érzéki felébresztésének útján jár. E költő világéletében óvkodott külső kpszkodókt nyújtni mű-vének értelmezéséhez, és vlóbn, Weöres lkotásink vizsgáltkor sorr elégtelennek bizonyultk legkülönbözőbb előjelű ideológii mnkók. A direkt értelmezések, melyek túl hmr igyekeztek eg y értelmű, intellektuális hsznot beseperni, minduntln cigányútr szldtk, és érzékelhetően csk egy és elszegényítőnek bizonyuló réteg totlizálás árán vált lehetségessé z egyfjt és megnyugttón érthető Weöres megrjzolás. Mindezt zért kellett előrebocsátnunk, mert jelen vígszínházi elődás ténye és látszt ellenére, A k é t f e j ű f e n e v d leglább nnyir rejtelmes drám, mint mennyire mnifeszt módon llegorikus és zonnl fogyszthtó. Csk felszínes szemlélő számár tűnhet úgy, hogy e drám bár briliánsn, de végül is igen egyszerű és mindössze tézisszerűen dekvát műlkotás. 1, túlzott érthetővé tétellel szemben zonbn súlyos kifogások merülhetnek fel. 2 E mű ugynis minden mondtábn ott hordozz címének ígéretét, minden mondt leglább kettős értelmű. Egyrészt vlóbn szó vn egy politiki-történelmi tnítássoroztról, és nnk keserű és pontos dptálhtóságáról is. Végső Pp Ver (Le) és Kszás Attil (Ambrus) Weöres Sándor: A kétfejű fenevd című színművében soron ezt kísérelte meg elődásánk centrumáb állítv felfejteni Vígszínház. Cskhogy e kényes egyensúlyi rendszerben fognt és fogllt mű másik oldlán, h nehezen is, de feltétlenül értelmezésre szoruló tnítások, gyötrelmes kérdések állnk. A kétfejű fenevd leglább nnyir elvontn mitologikus, mint mennyire brutálisn és npi értelemben politikus, leglább nnyir történelem feletti, mint mennyire történelmi, leglább nnyir szól tehát mindenkori népekről, mint mennyire szól miénkről is. Megjelenik tehát egy pnoptikum, kibírhttln és bszurditásábn mégis teljes sorshelyzetek iszonyú tárház. 1, világbn, hol egyébként mi is élünk, mindenki más, mint kinek látszik. E világbn z egy ország három részre hsdt, z egy ember pedig minimum kettővé, s ez kettősség mű lpélménye. Itt minden másképp vn: ktolikus mgvrok urlt Kőszegen református Ambrus mohmedán perzs szín-játékot tnít brátnéjánk, hogy egy fordulóvl később mjd z ellenkezőjét tegye, s törökök megszállt Pécsett már körösztény játékr oktss ottni zsidó brátnéját. Az őt legyilkolni készülő jnicsár hithű mgyr ember, ki-nek egyébként gz mohmedánok gyilkolták le gyermekét. A pécsi kádi Ibrhim vlójábn Pozsonyból szármzó zsidó ember. A hivtlosn cslogány-ként csttogó török vezérek természetes állpotukbn gyűlölködő, tehetetlen senkiházik. A Mndelli-Ibrhim vrázsgömbjében felidéződő párbeszédből, Mehmed ps és Lipót császár társlgásából kiderül, ők sem krnk mást, mint sját hdseregeik cstvesztését, már csk önnön trónjuk biztonságánk okán is. Ambrus álmábn eggyé válik Ibrhim és Rdony, ktolikus pát, egymásr úsznk különböző felekezetek képviselői. E világbn z ember egységét hitek is veszélyezte-tik, mohmednizmus, zsidóság, ktolicizmus, reformáció éppúgy' két-fejű fenevdk, mint szülőjük, történelem. A tükörképek között elvész z egykori evidenciákon lpuló relitás. Nem pusztán politik s történelem lett üres, hnem Jézus és Jehov is épp-úgy értelmetlenül s gyilkos módon válsztnk el embert és embert, mim egyébként mgyrság vgy törökség foglm. A történelem hzugságb dermedt világából z istenek vlójábn igen régen kivonultk. Jehov, Krisztus mind egy, holott e világbn már minden minimum kettő. Az egy urlmát " e szimbólumok mindössze kétségbeejtő silánysággl képviselhetik. Ambrus és Le közé vllásuk áll, és ez mim rr később még rámuttunk drb legtrgikusbb vonult is egyben, hiszen mire Le mgyrok helyett is mgyr lenne, ddigr már nincsen kiért, kivel..ambrus távoztávl már nem szülhet e mgyrok vesztett világb mgyrokt. A k é t f e j ű f e n e v d b n tehát min den meg-

Weöres Sándor: A kétfejű fenevd (Vígszínház). Kern András. Thi Tóth László, Blázs Péter kettőzve áll előttünk, egyértelműséggel itt csupán hlál bír. E világ játékszbály személytelenség, z állndón váltott mimikri, rejtőzködés, melynek eleget kell tennie nnk, ki létezni kíván. Nincsen igzság bbn, mi e világbn történik, így vgy úgy, de minden hzugság - z életben mrdásért. Nincsen olyn állítás, melynek ne lenne igz z ellenkezője is. Minden reménytelen, hiszen nincs e világbn olyn méltánytlnság, melyet egy újbbl ne semlegesíthetnénk. E történelmi világbn személy nem nyiltkozht meg, ezért beszél z író pnoptikumról. A ngy, egyéniséget bemuttó, klszszikus drámi helyzetek innen távol mrdnk, hiszen e világképet ábrázolni, e világot mg működésében bemuttni hgyományos drmturgi áltl lehetetlen. E pnoptikumbn zonbn - fentieknek mintegy ellentmondv - úgy vélem, lehetséges egy nevelődési folymt nyomon követése. Cskhogy itt már nem Wilhelm mester, hnem Ambrus deák vág neki világnk, s menekül benne folymtosn. A nevelődés, z életre ér-lelődés, kimondhttlnná torzuló, el-némító tpsztltok, melyeket hősünk megszerez, erőteljesen kötődnek z ellenkező nemhez, női princípiumhoz. Hiszen Ambrust, kit sját férfivilág üldöz, nők trtják életben szó szoros és átvitt értelmében egyránt. E férfik áltl urk iszonyú világbn nőkből árd e drb pánerotizmus, hláltól mélyen áthtott világbn z élet elemi lehetősé-gének képviselete. H e világot Thntosz, kkor Erosz is áthtj. Amilyen ngy és erős hlál htlm, ugyn-olyn mértékben nő szerelemé, z egyértelmű és kiismerhetetlen fiziki gyönyöré is. Ami e színpdon történik, z Mgyrországon is, de nem pusztán itt és csk itt történt így. Igy folynk történelem történetei, minimum ennyi lkoskodás kell hhoz, hogy egy ember, mindössze egyetlenegy, z életét menthesse, vlmeddig élhessen. Bdeni Ljos e műben z, ki megfoglmzz végső ítéletet és summát: szifilisztől elhülyülten, nyálfolyv mondj nézők rcáb: Le világtörténelemmel! " Kísérletet téve z értelmezésre: tehát le világtörténelem folymtánk nevében hzudó, álszükségszerűségeket konstruáló, értelmetlen, ám önmgát értelemmel telinek feltüntető vérözönnel, le minden elitist koncepcióvl, mely ártht egy, csupán egyetlenegy ember-nek is. A történelem értelmességét hzudó világbn Thntosz fenyegette ember egyedül mrd, és így kell megtnulni z egyedül mrdottság gyermeki kiszolgálttottságán át z önmgár utltság isteni fennköltségét. A tnulás folymt véget ért, Ambrus vissztér hhoz nőhöz, kitől elindult. Visszviszi hozzá egy másik, Báthory Zsuzs, ki drb legnyíltbbn mitologikus figuráj, z őshetér. A poklokon át visszérkezik puszt életének üres tényéhez. A világbn semmi érték nincsen. Weöres 1944-es Háborús jegyetek című versé-ben zt állítj: Mindnyájunkból dög-szg füstölög. " Az életben nincsen mgsbb rendű és értelmesebb szempont, mint z élet kikezdhetetlen, megfellebbezhetetlen önértéke. Isten és értelem kivonulván e világból, nincsen, nem lehetséges olyn értéktételezés, mely kétségbe vonhtná ne ölj" kikezdhetetlen evidenciáját. A mű vége zonbn Bdeni Ljos mondti után ismét kimerevedett pécsi életkép, középen bkóvl: vjon kkor most véget értek-e történelem történetei, vgy még zokbn élünk? 3 A vígszínházi produkció, melyet kollektív munkként jegyez színlp, de melyet vlójábn Vlló Péter rendezbetett, két lpvető s jobbdán megoldtlnul mrdt problémávl küszködik. Az egyik ezek közül áltlánosbb, ez ugynis weöresi világ mgyr színpdon vló mjdnem teljes hgyománytlnság. (Nem hiszem, hogy értelmes lenne most Vlló fejére olvsnunk rendezőelődeinek sikereit vgy kudrcit, ez ugynis messze túlmenne e kereteken.) A lehetséges Weöres-stílus Mgyrországon jelenleg kilkultln, kidolgoztln, mjdnem elképzelhetetlen. A költő világábn ugynis relitás-irrelitás, mítosz és konkrétum, rchikus és modern htári máshol és másképp húzód-nk meg. A jelen mgyr színház inkább egy relist eszmény igz megvlósíthtóságár hitelesített, mint bármi másr. A weöresi lehetőség, pontosbbn weöresi színház gykorlti elődhttlnság zon trdíción' múlik, mely például Plsovszky Ödön dd-szürrelisztikus színház ót mgyr vntgrde relizmustól eltérő kísérleteit, új játékszbályokt elfogdttni kívánó műveit minduntln megfojtott és lehetetlenné tette. A hgyományból épp z hiányzik, mely képessé tenné nézőt és színházt egyránt elvontkozttni nturlitás elemi fokától. Hdd próbáljm meg mindezt egy példávl érzékeltetni. Nálunk, mgyr színpdon, h belép egy szereplő, kkor nnk fel-tétlen tudnunk kell nevét, nemét, élet-korát, jó, h személyiigzolvány-számát nem. Egy konkrét személyt látunk, mást már nem lehet. Nem fogdjuk szívesen például, h z illető színész b-szolút más, mint minek látszik, tehát h z evidenci közvetlen élménye fel-borul. A Plsovszky, Mácz János, Déry Tibor stb. áltl képviselt színház inkonkrétság éppen z ehhez hsonló lzább, többértelmű játékszbályokon lpuln. Primitíven szólv, ebben konvencióbn elképzelhető lenne, hogy belépő személy például tíz centivel lebegjen föld felett. (Nem véletlen egyéb-ként, hogy z elmúlt években z vntgrde színházi hgyományát sokkl inkább kuttt mű, mintsem színház-történet.) A másik problém Vígszínház sját stílusából eredő htárink - mint ezen z elődáson kiderült sjnos szűk, korlátos mivolt. Az vígszínházi könnyedség, hétköznpi lezserség, mely lklmssá teszi e színház művészeit Neil Simon, Molnár Ferenc stb. eljátszásár,

Weöresnél megbicsklni látszik. A vígszínházi értelmezés legngyobb gyötrelme z, hogy e fent említett két problém egymást felerősíti, s így z elődás egyrészt hiteltelen, másrészt kbrészerű lesz. Vlló vlószínűleg csk teoretikusn érthette drbot, gykorltbn sjnos mindebből nnk jelentésgzdgságit leszűkítő elődás lett. Jvár kell zonbn írnunk, hogy színház ismert prxisánk ellenére is kísérletet tett Weöres megrendezésére. De e kísérletet becsülve tárgyilgosn kell megállpítnunk nnk esetleges kudrcát, hiszen h művészetben is bevezetnénk kettős árkulcs védővámját", kkor vlószínűleg gzdságot meghzudtoló csődhöz érkezhetnénk el. A vígszínházi lzság, ez z áltermészetes könnyed polgári stílus Weöres esetében olynnyir lklmtln, hogy gykorltilg ngybn hozzájárult h-hoz, hogy z elődás széjjelzúzz önnön-mgát. A borzlom, z igzi rémület, drbot meghtározó elementáris iszony eltűnt z áltlános és szinte minden színészre egyként jellemző viccelődésben, ismert, vígszínházi melegséget e mű-ben is rekonstruáló oldottságbn. Mind-ez nem pusztán színészek munkájánk kérdése, hiszen vn, ki e stílust jól, és vn, ki kibírhttln módon csinál-j; problém z, hogy társult szinte kivétel nélkül e stílust játssz. Konkrétn mindez folymtos kikcsintást, z múgy is pnoptikumszerű figurák túldimenzionáltn röhejessé tételét, túlhjtott trágárságot, z állndó poénvdászást jelenti. Nem hiszem, hogy jogos lenne, h e stílus e drbbn vló csődjére példképp egyetlen színészt emelnék ki, hiszen nem egyes teljesítményekről, hnem Vígszínház egésze áltl megvlósított stílus működésének kérdéséről vn szó. Ennek ellenére hdd említsem meg vitthttlnul ngy-szerű színész, Kern András Bdeni Ljosát. Kern háborús férfi", szifilisztől elhülyült hdvezérkn figuráját oly módon lkítj kriktúrává, mi egy-részt ellenállhttlnul humoros, más-részt fényévnyi távolságb vezet weöresi világképtől. Mindez különösképp Kern esetében zért töltheti el kritikust ggodlomml, mert Kern jelenleg még joggl érzi, hogy e flk közt zt tesz, mit kr, közönség z övé. Kérdés zonbn, hogy meddig? Meg kell értenünk zt is, hogy színészek stílusváltásár csk kkor kerülhet sor, h más elvárásrenddel szembesülnek, Bánsági Ildikó (Susnn) és Pp Ver (Le) Weöres színjátékbn (lklády László felvételei) más játékszbályokt állítnk velük szemben. E lz stílus végső soron felhám kérdése, mindezt elősegíti kettős szerepek Vlló áltl túlhjtott megoldás is. Az egyébként is kettős figurákt ő ugynis tovább tükrözteti. Így tehát négy török tiszt, négy mgyr veterán, négy császári tábornok figuráját ugynzok színészek játsszák. Ugyncsk egy színész lkítj Rdonyt és Mndelli- Ibrhimot is. A drb erre vlóbn lehetőséget nyújt, sőt némiképp sugllj is ezt, már csk záltl is, hogy mindez egyszerűen megoldhtó. A kérdés zonbn nem csupán z, hogy Vlló észrevette-e ezt lehetőséget, hnem hogy h igen, kkor milyen jelentéssel látt el e további zonosításokt? Mi referenciájuk tehát e további jelentéseknek? A gykorltbn ugynis mindez nemhogy bonyolultbbá, mélyebbé tenné z elődást, hnem ngymértékben hozzásegít kbréhngult, politiki szkeccs elurlkodásához. Rdonv-Ibrhim-Mndelli hármsság z egyébként érthető jelentéssel teli szerepet túlhjtások vágyábn fognv kioltj. Ugynígy elsilányul török-mgyrosztrák urk négyese, z állndó ismétléstől lssn drb méltóság is elvész. Vlló vélhető koncepcióját vélem itt megrgdni, ugynis, h zt jól látt, hogy z örök vissztérés iszonyú kérdése kulcskérdése is e műnek, ennek relizálását, színpdon vló gykorlti működését már nem oldott meg. Az örök vissztérés megfellebbezhetetlen folymtánk nem biztos, hogy dekvát eszköze minden egyes szerep egy szereplő áltli eljátsztás. Az írott szöveg pnoptikumánk hideg iróniájából Vígszínház színpdán egy politiki kcsingtásokr hngolt, de vlójábn igen könnyen érthető, bensőséges helyzetsor jön létre. Weöres túlságosn is ismerőssé, kezessé, érthetővé lesz. Vlló - sjnos - úgy formált mg képére Weörest, hogy közben elveszett nnk minden sjátszerűsége, súlyosság. (Meg kell említenem, hogy Vlló egyszer már került hsonló helyzetbe, Füst Milán Snd bohócánk kpcsán. Ahogy z, úgy ez z elődás is zt muttj, hogy Vlló tisztábn vn vígszínházi világ korlátos jellegével, és lépéseket tenne más világok felé.) Ami z egyik oldlon puszt dekorációvá változttott színházt eredményezte, ugynz z egyszerűsítő eljárás szinte érthetetlenül vont vissz, illetve tette külsődlegessé drb erotikáját. A női szerepek ezért szinte megoldhttlnok mrdtk, hiszen színésznőknek nem ngyon jutott lehetőségük, hogy rendezés egészére támszkodv érzékeltethessék, milyen mélyen htározz meg e világot mitikussá emelt szerelmi érzés. A rcionlitást hzudó irrcionális gyilkolássl szemben ugynis leigázhttln, kiismerhetetlen testi gyönyör e műben is csorbíthttln képessége áll. Báthory Susnn meglehet, hogy férfik világ felől nézve egy enyhén leszbikus kurv, vlójábn z őshetér, szülni képes őssszony is egyben, gykorltilg tehát z élet hordozój. Vegyük észre, hogy Le-Ambrus szerelem trgikomikusn terméketlen lezárulásávl szemben Susnn és Ambrus ugyn nem szerelemben fognt, de élő gyermeke áll. És ugyncsk Báthory Susáé drb egyik igen lényeges s egyben Ambrus első részbeli szövegére visszutló monológj: miféle pokoli világot átélve is született gyermekük. A drb elején elkezdődött menekülés te-hát itt tér vissz önmgához. Bánsági Ildikót zért kell kiemelnünk színészek sorából, mert z ő Susnnlkítás volt tlán z egyetlen, mely-

ből érezhető volt drb egy jelenleginél gzdgbb, teljesebb játszási módj. Az áltl relizált szenvedély és méltóság, z igzi, hiteles erotikus izzás szinte egyedüli volt ezen színpdon. Épp ezért természetesen Bánsági sem nyújthtt zt, mit egyébként e szerepben megvlósíthtn. A drb főhősét, Ambrust fitl Kszás Attil játssz, érthető és leküzdetlenül mrdt elfogultsággl. A gykorltlnság, merevsége zonbn - mind-z tehát, mi különösen e rutinnl teli társultbn kár zvró is lehetne játék elején - lezserség egyre bosszntóbb árdás közepette egyre inkább értékké válik. Ahogy szűnőben vn z elődás méltóság, úgy lesz igzbbá s hmisíttlnbbá személye. Le-Evelint, Ambrus mindenkori szerelmét Pp Ver játssz, ugyncsk gátlásokkl telten, mereven és idegesen. Az erő hiány zonbn nemcsk képesség, hnem hit és kondíció kérdése is. Az, hogy Pp Ver inkább áll, mintsem játszn, sjnos leglább nnyir rendezői, mint színészi kérdés. Kulcsfontosságú Thi Tóth László Rdony-Ibrhim- Mndellije is. H Rdony-lkításávl, mely jóvl árnyltlnbb és egyértelműbb, még ki is békülhetünk, s z Ibrhim-szerep mindössze játék játékbn, nos kkor Mndelli személyének megvlósítás z elődás egyik legkérdésesebb pontjává lesz. Hdd bocsássm előre, nem színész mitt. Mindzt, mit Thi Tóth eljátszik, jól játssz. Így tehát hngsúlyivl, mozdultivl, gesztusvilágávl vlóbn remekül állít elénk egy hmisíttln, ki szólásokért, poénok ért lelkét eldó kávéházi pesti zsidót. Egyet zok közül, kit megírhtott voln kár-ki bizonyosn, de nem írt meg Weöres. Mindez végső soron egyenesen elképesztő, hiszen közvetlen ktulizálás, Mndelli ismerőssé tételének ezen megoldás ngymértékben hozzájárul z egész elődás indokoltln szimplifiklásához. Nincsen ennek más hszn és eredménye, mint z egyébként vlóbn létező közönségsiker. Ugynígy volt értelmetlen természetesen Slom bnkár megformálóját z elveszett és elsüllyedt Király utci kiskereskedőkhöz hsonlóvá tenni. Azért megfontolndó mindez, mert Le áltl képviselt kérdés, Jehován vló túllépés ténye ebben játék-módbn értelmezhetetlen, egyszerű hisztérikus kibálás lesz. Az tény, hogy e mű belső drámáj éppen Le-Ambrus történet trgikomikus válsztásábn rejlik, így z elődás szempontjából egy-szerűen értelmezhetetlen mrd. Blázs Péter, Bárdy György, Miklósy György, Szkácsi Sándor, Szilágyi Ti-bor, Szombthy Gyul lkításir sjnos egyként jellemző m könnyedség, mely ngybn hozzájárul z elődás sikerületlenségéhez. Ismert, hogy e színészek, h kell, kiváló elődásokt emlékezetessé tevő lkításokt nyújtnk. Itt zonbn leginkább csk ripcskodtk, s minden módon rr törekedtek, hogy jól érezzék mgukt. Nem lehet ezt mgtrtást pártolnunk, még h meg is értjük. Az elődás vlóbn mellbevágón látványos, ám sttikus és mindössze illusztrtív funkciókt betöltő díszletét Fehér Miklós tervezte. Az sem véletlen, hogy z egyébként ngyszerű tereket létrehozó Fehér itt minth egy képet lkotott voln, mi már világosn muttj, hogy mennyire nem volt szó szerves, gykorlti együttműködésről. Sjnos ugyncsk eklektikussá lettek Szkács Györgyi egyébként figyelemre méltó ruhái, hiáb c jelmeztervezőnő ismerten erős stílusteremtő képessége, jelen esetben ő sem teremthetett világképet ott, hol z elődás minderre nem nyújtott lehetőséget. Benkő Dániel és Bkfrk consort szépen zenélt, bár h nem zenéltek voln, z sem változttott voln z elődás végső mérlegén. Feltűnik z elődáson egy ngylnk álcázott rnyszínű, és külső megjelenését tekintve igen szép gyermek, ám itt, szerepét tekintve egy kis szörnyecske ". Afféle kis vígszínházi E.T., kedélyes kis megváltó, ki zonbn nem vált meg senkit és semmit. Két oknál fogv: egyrészt, mert, lévén árttln gyermek, nem érti, hogy mi történik körülötte; másrészt pedig e színháznk már nem égi htlmkr, hnem igencsk relist megfontolásokr vn szüksége hhoz, hogy túljusson önmg jelenlegi állpotán. Weöres Sándor: A kéfejű fenevd (Vígszín-fiáz) Drmturg: Rdnóti Zsuzs. Díszlet: Fehér Miklós. Jelmez: Szkács Györgyi. Zeneszerző: Benkő Dániel. Rendező: Vlló Péter. Szereplők: Blázs Péter, Bt jános, Bánsági Ildikó, Bárdy György, Kszás Attil, Kern András, Méhes László, Miklósy György, Pp Ver, Sipos András, Sörös Sándor, Szkácsi Sándor, Szerémy Zoltán, Szilágyi Tibor, Szombthy Gyul, Thi Tóth László. P. MÜLLER PÉTER Psyché átváltozási Stúdióbemuttó Pécsett Weöres Sándor művének premierjével új játszóhelyet vtott jnuár végén pécsi Nemzeti Színház. A stúdió életre hívását már z évd progrmfüzete jelezte. A Vs Zoltán Iván művészeti irányításávl működő válllkozás meg-hirdetett elképzelések szerint olyn produkciók létrehozását tervezi, melyek ngyszínházi repertoárból kimrdtk, mert minőségükben, módszerükben kísérletező drbok, tehát rétegigényt elégítenek ki. (...) Ezek drbok színvonlukbn, drmturgiájukbn, és ezzel egyértelműen z eddig megszokott elődásstílustól eltérőek". A stúdió z ígéretek szerint elsősorbn fitl mgyr drámírók műveinek színrevitelével fogllkozn. A tervezettnél negyedévvel későbbi első bemuttó zonbn fenti elképzeléseket módosítni látszik. A Psyché 1972-es megjelenésekor kritik s közönség jv része női lkot öltő Weöres Sándor költői ötleté-nek újszerűségét üdvözölte, megfeledkezvén rról, hogy nemcsk ez z lk-váltás nem új (Weöresnél sem), hnem rról is, hogy Weöres Sándor konvenciók költője, munkásság pedig egy líri konvenció betetőzése (épp ezért folytthttln). E hgyománykövető jelleg egyik jele z, hogy költészetének jelentős része - mi irodlombn ritk kivétel-ként populáris regiszterbe trtozik. A populáris és z risztokrtikus regiszter különbségei közül Psyché kpcsán zt kell kiemelnünk, hogy míg z utóbbibn beszélő, líri én mjdnem mindig férfi, ddig z előbbiben többnyire nő. A szerelmi költészetnek populáris regiszterbe trtozó legősibb műfj pedig női dl, mely világ mjdnem minden népénél fellelhető, igen elterjedt keleti (rb, ázsii) költészetben, s trubdúr szerelmi ideológi előtt Európábn is szerelmi lír legjellegzetesebb típus. A Psyché pr excellence női dl ktegóriájáb trtozik, hiszen mű-fj sjátosság z, hogy líri én ( költő nemétől függetlenül): nő; bár már kezdetektől gykoribb, hogy férfi szerző líri metmorfózis történik meg. E

jelenség értelmezésére többféle kísérlet történt, így mgyrázták mágikus okokkl vgy zzl, hogy lír ontológiilg női principíum. Weöres Sándor művében műfj rchikusság kiegészül formáévl. Természetesen nem másfél évszázd-dl ezelőtti nyelvi fordultok és z kkori ortográfi felidézése z rchikus, hnem z z ornimentális líri személyesség, mely Psyché felszíni rétegei mögött is végighúzódik. Ebben egyszerre vn jelen formi tökély és szemléleti nivitás, gyémántfényességűre és -tisztságúr csiszolt líri ornmentik és z e tökély fölött érzett elérzékenyülés. A konvenció gyökerei itt is keleti költészetig nyúlnk vissz, de míg keleti lírát z egyéniség kifejletlensége, elvontság vitte z ornmentik felé, ddig polgári korszk líráját (mely Psyché toposz) éppen z egyéniség végletekig kifejlődött különössége, mely romntikus vgy nrchikus önállítás mellett z önmgától vló megszbdulás, megszűnés (... ) csillpíthttln vágyát ébresztette fel z individuumbn". (Szilágyi Ákos, Vlóság, 1983/5.) Az korszk, melyet mű megjelenít, egy átmeneti kor, klsszicizmusból romntikáb vló átmenet időszk. Itt exponálódnk zok létproblémák, melyek máig htó következményekkel jártk z individuum szempontjából. A műben z átmenetiséget formi és trtlmi jegyek egyránt hordozzák: Berzsenyi, Kzinczy, Ungvárnémeti klsszicist versformáit felidéző művek mellett ott vnnk romntikát előlegező népdlimitációk, Shelley- és Hölderlinátköltések s z egész kötet formi eklektikáj " (költemények, nrrtív részek, levelek). A mű ugynkkor megidézi e korszk két legngyobb művészét, költészet és zene két géniuszt, kiknek életműve éppen ezt z átmenetiséget képviseli. Weimron átvonulv, Göthe urt meglátogtnánk " jegyzi fel Psyché, mjd egy episztolábn bemuttj másik urt: egy ngyot hlló öreg, Bethorn, / Borzos zenélő Mestro, s mind imádják, E háznk ő z Orpheus Istene." Goethe és Beethoven megidézése egy átmeneti időszkot, bolyongás éveit megörökítő fejezetben történik meg, mely kötetkompozíció szerint mg is átmenet Hegylji évek " és z Asszony-évek" között. A történeti lkok szerepeltetésével is növeli Weöres Sán- Gyuricz Lilinn Weöres Sándor Psychéjében (pécsi Nemzeti Színház) (Körtvélyesi László felv.) dor fikció hitelét, mire igen ngy gondot fordít. Nemcsk Duki Tkách Judit tekinthető Lónyy Erzsébet történeti forrásánk, hnem még inkább Wesselényi Polixéni, kinek Psychével vló kpcsoltát Károlyi Amy közelmúltbn megírt. (Irodlomtörténet, 1982/1.) A hitelesség másik forrás Ungvárnémeti Tóth László művészetének és lkjánk felidézése: kötet második felét poét művei lkotják. Az átvétel zonbn megszerkesztett, teljes szöveghűséggel közölt versek Ungvárnémeti kötetkompozíciójához képest néhol más helyre kerülnek, s művek egy részén igzítások nyomi fedezhetők fel (például Nárcisztrgédián). Azz Weöres Sándor ténykedése nyomán nemcsk Psyché lkváltozásink lehetünk tnúi, h-nem Tóth Lászlóéink is. A metmorfózis Weöres költészetének lpmotívum. A Psyché esetében ez már névválsztásbn megmuttkozik. Ez név - Somlyó György szerint - egy-szerre tekinthető úgy, mint egy XVIII. százdvégi mgyr risztokrt cslád klsszicist-preromntikus ffektciój (...), de úgy is, mint z ntik mitológi szerinti szerelem női (sőt szűz-) princípiumánk képe (...), ezen túl zonbn legáltlánosbbn elfogdott emberi lényeg, lélek jele is ". A változékonyság ötletével játszv z is megfoglmzhtó, hogy mg mű is suglmzz ezt metmorfózisr vló hjlndóságot. Nem ismerek olyn verseskötetet, melyből film is, elődóest is és színpdi dptáció is egyránt született, A Psyché zonbn műlkotásként is megkezdte átváltozásit. Legújbb lkját pécsi Zsebszínházbn öltötte fel, hol monodrámként dj elő Gyuricz Lilinn, Vs Zoltán Iván rendezésében, A Zsebszínház egy közepes méretű szob DO-ZSO " -nk nevezett művelődési házbn, mintegy htvn férőhellyel s világot jelentő " 2 x 3 méteres dobogóvl, melyre öt lépcsőfok vezet fel. Az elődásbn színpdot fekete drpéri fedi, s ez borítj dobogó mögötti flt is. A díszlet: egy embernyi tükör, fekete kerettel, előtte zsámoly; tükör tetején egy fehér-rózsszín női klp, lejjebb toll s ppír, z előtérben pedig két vörös díszpárn. Húros Annmári díszlete egyszerűségében is szép és kifejező. A produkcióhoz jó drmturgii érzékkel válsztották ki és szerkesztették át zt kétszer negyvenöt percnyi szöveget, mely kötet minden lényeges problémáját trtlmzz. A két rész - könyvnek megfelelően is -- egymás tükre és oppozíciój. Az elődás Psyché Confessiójávl kezdődik. A vers mintegy mottóként hngzik el, még nem színpdról, hnem nézők mögül, mjd előresétál Psyché, eloldott fekete köntöse lépcsőre hullik, s tnúi lehetünk z első átváltozásnk. Egy gyereklány áll előttünk, tiszt fehérben, fülében félhold lkú fülbevlókkl ( hold mint női princípium jelképe), s hol csúfondárosn, hol duzzogv mondj el élményeit. A mndlként egymásb fonódó és egymást tükröző két rész látványként úgy foglmzódik meg, hogy szünet után z első rész színes tárgyi eltűnnek, z egymáshoz tett két párnát is fekete lepel fedi (ez jelzi Ungvárnémeti rvtlát), tükör hl oldlról másikr kerül, és gyertyávl érkező Psyché tükröt fekete kbátjávl letkrj, mivel egyrészt gyászkor gykorolt szokást követi, másrészt kifejezi z önmg tükörképébe beleszeretett Nárcisz hlálát is. Az első rész fehér jelmezét fekete váltj fel, kombinépántos ruh fölé egy állig begombolt öltözék kerül, korábbn leengedett hj fel vn tűzve, s rjt egy széles fekete klp. Trtlmilg két rész úgy tükre egymásnk, hogy z első z Erosz, második Thntosz: Psyché szerelmet előbb mint erotikát idézi fel, s társ-dlmi konvenciókkl mit sem törődő outsiderként jelenik meg, mjd Tóth László rvtlánál szerelmet mint teljességre vló örök és hiábvló törekvést, vágyódást foglmzz meg, z örök beteljesületlenséget. A második rész rendezői és színészi remeklése, hogy - z eredeti mű trtlmánk és szellemének megfelelően Nárcisz kerül közép-

pontb, Psyché úgy idézi meg egyetlen igz szerelmét, hogy - önmgát megőrizve - Nárcisszá i s válik. Az első rész változékonyságot, cspodárságot, z élet dinmizmusát muttj fel, második viszont z igzán ngy szenvedélyek állndóságát, hlál mitt z örök lehetőségből örök lehetetlenséggé váló önmegvlósítást és művészet örökkévlóságát ábrázolj. A lét lpvető ellentétei és ellentmondási még további rétegekben fejthetők fel z elődás egymásnk tükröt trtó részeiből: életből hlálb, jövőből múltb, kielégülésből vágyódásb, dinmikából sttikáb, költészetből prózáb vált mű. Az elődásbn rendező fontos szerepet d zenének. A meg-megszólló elektronikus csemblóimitáció, mely verseket, leveleket korbeli dllmokkl át- meg átszövi, egyránt érzékelteti megidézett kort, vlmint z ttól vló távolságtrtást. A zene hol illusztrációj szövegnek ( Für Elise), hol hngultfestő (mint legelőször felhngzó lepötyögtetett " gyermekdl), hol Psyché lkját teszi sokszínűbbé zzl, hogy kötet egy-egy versét költőnő nem elmondj, hnem elénekli (például Sáros- Ptki polgár leány " címűt). Az egyszemélyes színjáték színész számár kiszolgálttottság és z exhibíció csúcsát jelenti. Gyuricz Lilinn ebben z elődásbn z emberlét mélységeit és mgsságit muttj fel: szülés sokkoló sikolyától szájszegletig leszivárgó könnycseppig, szelíd iróniától lángoló szuggesztivitásig. Különösen élményszerű, hogyn átváltozásit végrehjtj. Ezekből soroztos metmorfózisokból pedig előtűnik korunkbn egyre kínzóbbá váló zonosságvesztés kérdése. Psyché átváltozásink csúcsán mondj ki kötet erre vontkozó kulcsmondtát: Oh mondd még Aristoteles, hogy ennen-mgávl minden eggy-zon! Éppen hogy z vgyunk, ki nem vgyunk. " Am Gyuricz Lilinn játékávl úgy formálj meg Terek Istvánt, z ifjú Wesselényit, Terek Sophie-t Zedlitzet és Nárciszt, hogy e metmorfózisok mögött is ott húzódik vlmi érzékelhető, de nem rtikulálhtó zonosság. Weöres Sándor: Psyché ( pécsi Nemzeti Színház Zsebszínház) Rendező: Vs Zoltán Iván, díszlet- és jelmeztervező: Húros Annmári. Elődj: Gyuricz Lilínn. FÖLDES ANNA Mesebeli Jánosból - Kkukktojás Schwjd György drámáj Józsefvárosi Színházbn A premierközönség Budpesten tudj kötelességét: Kortárs Mgyr Író drbj után ddig illik tpsolni, míg - hllgtv nézők és színészek szíves unszolásár - látszólg kelletlenül v g y leglábbis félszegen, szerénykedve meg-jelenik színészek koszorújábn szerző. A Kkukktojás budpesti bemuttóján, Józsefvárosi Színházbn zonbn hiáb vártuk - Schwjd György nem jelent meg. Lehet, hogy szerző szíve szerint m már nem szereti, nem válllj tíz esztendeje Békéscsbán bemuttott drbját, Mesebeli J á n o s t? H így lenne is: z író sját művével szemben gykorolt túlzott önkritikáj semmit nem vonht le egy mű (objektív) értékéből. Schwjdáról egyébként is tudjuk, hogy kételkedő, töprengő lkt: tíz évvel legelső drbjánk, pálydíjnyertes Bohócnk bemuttój után rról vll: úgy látszik, ő még mindig csk úgynevezett tehetség" mrdt, s ez neki is, másoknk is kissé gynús. Felméri, hogy színházközelben eltöltött, szorglmsn végigdolgozott évtized után még mindig nem jegyzik ne-vét szkmábn, mg sem tudj, mennyit ér, lesz-e ereje, tehetsége bizonyítni. Igz, zót Segítség (illetve nnk átdolgozott, Himnusz című változt) és Kton József Színházbn be-muttott sikeres Szent cslád áltl előbbre jutott z írói rnglistán. Ez utóbbi műve bekerült Rdnóti Zsuzs szerkesztette Dinmit című ntológiáb is. De z át-törés, várkozást igzoló egyértelmű szkmi, kritiki siker továbbr is késik. Schwjdát sem siker ( Mri című drám pálydíj), sem kudrc (ugyn-ennek máig elődtln drámánk kálváriáj) nem kedvetlenítette el. Nem is érezheti mgát mellőzött tehetségnek: ok nincs rá. Drbji - Mri és Fábián Fábián kivételével - előbbutóbb színre kerültek, sőt mű-sorrend több ízben megdt neki z ős-bemuttó után jvítás, z átdolgozás és drbok tömörítésének lehetőségét is. Így született Látóhtárból C s o d, Segítségből Rdnóti Színpdon be-muttott Himnusz című egyfelvonásos, és ilyen lklom lehetett voln tízesztendős Mesebeli János budpesti elődás is. Sjnos zonbn ezúttl nemcsk Schwjd és premierközönség tlálkozás, de felújítást igzoló siker is elmrdt. Mi szerző mi tárgyú, elkötelezett sztíráj kkor is széles körű érdeklődést váltott voln ki, h nem z egyik legígéretesebb fitl" drámírótehetség jegyzi. De Schwjd témválsztás, lpötlete hetvenes évek elején tgdhttlnul merésznek és multságosnk tűnt, bár z ősbemuttó idején is szoktln módon megosztott kritikát. A Népszv - tlán munkástémájú vígjáték okozt eufóri htás ltt - vlósággl mennybe meneszti szerzőt: íme, korunk színház, mit oly rég vártunk, s e npjink fontos kérdéséről írott drám izzásb hozz krásunkt, lelkesedésünket ". Szémnn Bél szerint mesebelien reális és nyugtlnítón sztirikus világ tlálkozásából Schwjd kemény szókimondásánk, életismereté-nek, hrcos elkötelezettségének hál - meglepően jó gitációs színház született" (1973. XII. II.). A megyei lp, Békés megyei Népújság még ennél is tovább megy, mikor kritikus, Tóth Ljos drám ébresztette mély ktrzisélményről" számol be. De egyértelműen kiáll drám mellett Kolti Tmás (Népszbdság, 1973. XI. 30.) és Cserje Zsuzs is (SZÍNHÁZ, 1974/4.), A Film Színház Muzsik mérlege zonbn már ingdozik: Bull Károly szimptikus, de botldozó felépítésű komédiáról " beszél, és Schwjd szemére veti túlzott könnyedséget, s hogy z ötlet végül is felülkerekedik drámán (1973. XII. I.). A drbnk szinte minden kritikus beleütközik jelenetenként hngvételt váltó komédi heterogén ábrázolásmódjáb. De míg Kolti szerint Schwjd stíluskeveredést egyetlen stílussá olvsztj ", Bull úgy érzi, mint-h csípős mustárt mézzel tálln szerző... A fenntrtás nélküli elrgdttássl szemben (h nem is polemikus formábn), de megfoglmzódott z ellen-vélemény is. A Mgyr Hírlp kritikus, Kmocsy Ildikó szerint csk z ötlet kitűnő, ám drámi fogytékosságok nem engedték megszületni z áhított sikert, és sekélyes összecspások sem-miféle feszültséget nem eredményeznek. Nem csodálom, hogy megítélések szélsőségei között Schwjdánk nem sikerült eligzodni... De nézzük csk, mi történt z ősbe-

muttó ót? Néhány évvel később szerző még fájllj, hogy békéscsbi sikert követően egyetlen színház sem érdeklődött drb után. 1983-bn (végre?) eljön drám ideje, és Schwjd -- feltehetően Józsefvárosi Színház, illetve Petrik József rendező kérésére - vlmit módosít is Mesebeli János szövegén. Mindenekelőtt megváltozik drb címe. Mesebeli Jánosból Kkukktojás lesz, elsősorbn zért, hogy ne tévessze meg cím lpján gyerekdrbot sejtő közönséget. A rendező jogosn trt ttól, hogy Ady Mesebeli János nemigen ugrik be cím hlltár z embereknek. Az új cégér ötletét z dj, hogy mű főhőse, ez nem idevló ember - kkukktojás-nk számít környezetében ". A változttás szándék, indok elfogdhtó, ám z új cím hngulti értéke teljességgel indekvát. Hiszen kkukktojás, h mdártni ismereteim nem cslnk, idegen, csempészáru fészekben! Es mi tényeknél is fontosbb, szvk hngult, holdudvr szerint vlmiféle betolkodásr utl. A kkukktojásból lighnem ugynolyn költeni lust mdár kel mjd ki, mint milyen z volt, ki lopkodv megtévesztette fészekrkókt. Ezért meghökkentő, mikor rendező zt vllj, hogy ő Vrg Jánost, zz Kkukktojást " trtj morálisn gondolkodó embernek. (S hogy nem foglmzás pongyol csk, jelzi műsort jánló szórólp utolsó bekezdésében megfoglmzott summázt: egy dolgos ember önként válllt kálváriáját járj hitért, z értetlen világbn ".) Lehet, hogy tízéves mese Vrg józsefe z eredeti cím iránt érzett nosztlgi jegyében kpt meg felújításbn Mesebeli János keresztnevét, hiszen Kkukktojás hősét már Vrg Jánosnk hívják... Ettől eltekintve szövegbeli drmturgii változások lényegtelenek. Igz, hogy két mellékszereplő, z Igzgtó és Doktor Doktor figuráj z új változtbn összevonv jelenik meg, de ezen kívül inkább csk néhány, bemuttás időpontjához kötött reflexió, konkrét utlás módosult. Egy cselekmény-ben megidézett szerelő például már nemcsk kocsm méretű vécét rendez be előkelő megrendelőjének, de mesébe illő rózsszín csempéről is gondoskodik. Vrgáné, hogy egyetlen leánykáj mgsn szárnyló igényeit teljesíthesse, nem cslád heti tej- és kenyérdgjáról, hnem z üzemi ebédről mond le.. Schwjd György: Kkukktojás (Józsefvárosi Színház). Pákozdi János (Háry), Soós Ljos (Hrs-hegyi), Juhász Jácint (Vrg János) és Felföldy László (Tmás) (MTI-fotó - Tóth István Csb felv.) Mindennek zonbn nincs különösebb jelentősége. A változás nem drbbn, hnem drb körül, színház közegében, nézőtéren és világbn ment végbe. Ez z ok, hogy 1983-bn drám hibái sokkl szembetűnőbbek, mint z ősbemuttó lklmávl fennen dicsért erényei. Schwjd drbjánk frppáns lpötletét és soványk történetét z ősbemuttó idején már részletezte kritik. Volt egyszer, hol nem volt z Óperenciás Ngyüzemen túl, TMK műhelyen innen egy Mesebeli János (fogllkozását tekintve lktos), kit 1973-bn még Vrg Józsefnek hívtk, s ki egy szép npon eltökélte, hogy nem veszi fel neki utlványozott, kétheti járndóságát. Mgyrul: nem fogdj el fizetését. Munktársi, Smuel Beckett (!) szocilist brigád tgji, értetlenül fogdják ezt gesztust, de megdöbben bérelszámoló, művezető, fő-könyvelő és z igzgtó is. Amikor renitens lktost cselekedete okáról fggtják, először zt feleli - csk ", z-után megpróbálj elhitetni, megértetni többiekkel, hogy megmásíthttln elhtározás szigorún mgánügy, ok csk őrá trtozik. Ettől percről kezdve zután záporoznk tlálgtások: tlán kevesli bérét, és így tiltkozik... vgy olyn gzdg hogy könnyűszerrel nélkülözheti? Elvesztette z eszét, vgy tlán vlmi olyn súlyos disznóság terheli lelki-ismeretét, mit csk így lehet jóvátenni? A sok éve ismert átlgember rendhgyó gesztus áltl egyszerre tűnik tlpnyló-nk és lázdónk. Mígnem környezeté-nek mkcs fggtódzásár bevllj: felszbdulás után megváltozott, nyuglms és gondtln életéért hálából jánlj fel kétheti munkájánk bérét - m 2500, eredetileg i z00 forintot -- mgyr állmnk. Vrg János meghökkentő gesztusánk drámi rendeltetése világos: z író munkáshősének jó szándékú, rendszerhű cselekedetével kívánj érzékeltetni devinci sjátos, pozitív formáját: hogy lám, nemcsk társdlomellenes, de társdlom szolgáltábn válllt cselekedettel, közösséggel vló rendkívüli zonosulás áltl is eltérhet vlki ttól, mit közvélemény (és konvenció) normálisnk nevez. A meg nem felelés leghgyományosbb, évezredek ót létező, npjinkbn is érvényes komikumforrás". Á kérdés csk z, hogy z író eredeti szándék szerint ki vgy kik nem felelnek meg vlóságos helyzetnek, kik ütköznek össze cselekményben kő-

zösség áltl elfogdott törvényekkel. Bergson szerint komikum mindenekelőtt személy bizonyos lklmzkodási hiányát fejezi ki társdlomml szemben. H így tekintjük, nyilvánvló, hogy ez esetben hősünk z, ki nem lklmzkodik z dott társdlom, z dott környezet szokásnormáihoz. Hiszen kprj kurt, neked is jut" vélekedés voltképpen csk teljesítmény szerinti el-osztás elvének köznpi, némileg eltorzult gykorlt... Schwjd Mesebeli Jánosábn, pontosbbn z eredeti drám bemuttás idején még egyértelműbb, hogy nem többségtől különböző hős, hnem vele szemben értetlen környezet mgtrtás legfőbb komikumforrás. Azoknk regálás, kik - drám bevezető szövege szerint - félnek Vrgák lenni ". Az 1984- ben bemuttott Kkukktojás után zonbn kritikus is elbizonytlnodik vjon ki nevetséges, társdlomml meg nem férő, jótett helyébe jót jánló, közösséggel szemben felismert trtozását áldoztok árán is törleszteni kívánó főhős, vgy sját érdekével szembehelyezkedő mesebeli " lktost gynkvássl szemlélő, kigúnyoló, őt lényegében kiközösítő környezet? Is is " - kínálkozik diplomtikus és drám megfelelő mozzntivl látámszt-htó válsz. Hiszen Schwjd nyilván-vlón érzékeli és érzékelteti hőse gesztusánk értelmetlen, indekvát voltát. Különösen második részben egyértelműen errefelé hld cselekmény, mikor Vrg János z üzemben mindenáron nyuglmt kró főnökség rábeszélésé-re módosítj tervét: felveszi fizetését, de csk zért, hogy háláj kifejezéséül vlmiféle jándékot vegyen z állmnk rjt. Így kerül színpdr későbbiek-ben sok klmjkát okozó porszívó, mi végeredményben z ország házábn, prlmentben is hsználhtó. Feltéve, hogy lesz, ki eljutttj címzettnek... Azt kérdést, hogy kinek hsznál mesebeli lktos gesztus, szerző (hősével zonosulv) tuljdonképpen megkerüli. Ez egyfelől szituáció nyilván-vló bszurditásából következik, hiszen z bszurd nem követel lineáris logikát. Másfelől viszont bból, hogy Schwjd indekvát gesztus ellenére, pontosbbn éppen ezért, ngyon is szereti, becsüli hősét. Óvkodik ttól, hogy legkisebb mértékben is krikírozz. Jellem-rjzábn minth nem is komédiíró kívülről vló, megfigyelésre lpozott ábrázolásmódj domináln, hnem trgédiköltő mindenkori zonosulási igénye. A sztír görbe tükrében zokt látjuk, kik vlmilyen okból - krrierizmusból, irigységből, értetlenségből - szemben állnk hőssel. A kiskirálykodó művezetőt, gerinctelen főkönyvelőt, múltjából élő és z üzemi vlóságbn teljességgel jártln igzgtót. Akik pontosn megfelelnek társdlmi munkmegosztásbn elfogllt helyük szerint őket megillető, kbrébn, vicclpbn elkopttott sémánk. De nem járnk sokkl jobbn zok munkások sem, kik először mguk békperspektívájából szemlélik rendhgyó kollégájukt, de zután vlmit megértenek, megéreznek gesztusá n k példmuttó voltából, és mguk szerényebb módján - egy-egy féldecivel - ugyn-csk készek lennének megjándékozni, illetve megvendégelni z állmot. M teljesítményorientált termelés és pici mechnizmus újrfelfedezése, z egyéni érdekeltség elvének előtérbe helyezése és z életszínvonl ingdozás, süllyedése idején Vrg János jó szándékú gesztus, vlljuk be, egyértelműen nkronisztikus. Vlójábn persze már hetvenes években is z volt. De már még nyilvánvlóbbn kiviláglik, hogy e feljánlás teljességgel ötletszerű és céltln, sem reális ok, sem társdlmi hszn nincs. Hiáb fogjuk fel szimbolikusnk Vrg elhtározását, jelkép sem vezet túlságosn messzire. Meg-vllom, én drb nem-ismeretében z első felvonás ltt végig zt vártm, hogy tlán színpdi munkidejét fő-ként kollégák és főnökök kulcsink reszelésével - tehát fusimunkávl! - töltő munkás indokolt önkritikáj lesz mgyrázt. Hogy Vrg János ngyüzemi keretek között állmi nygból végzett kisipri tevékenységét kívánj frppáns gesztus áltl vlmi módon leglizálni, kompenzálni vgy netlán intézményessé tenni. De nem ez történt: munkidő ngyobbik részét kitöltő kulcsbrkácsolás még rend-szer iránt őszintén elkötelezett, lelkes, hálás és ngyvonlú munkás számár is - természetes. Leglábbis egyetlen szó sem esik rról, hogy ez tény bármilyen összefüggésben lehet fizetésről vló lemondássl. De z első rész feszültségét még többékevésbé fenntrtj frppáns expozíció körül lengedező titok. A továbbikbn munkidő után játszódó kocsmjelenetben - mikor szereplők szinte csk visszkérődzik történteket, hőbörög-nek, vittkoznk, míg végül mguk is besétálnk Vrg János utcájáb - feszültség luftbllonj fokoztosn leereszt. Igz, Schwjd második számú drámírói erénye (z első konfliktust mindenkor ötletbe robbntó, frppáns megközelítésmód), dilógusépítés még vlmennyire fenntrtj léggömböt levegőben, de már mdzg sem feszül igzán. A szellemes reflexiók és bemondások nem változttnk helyzet és cselekmény érdektelenségén. Mguk figurák pedig nem képesek ön-mguk iránt igzi érdeklődést ébreszteni. Schwjd György, mint tudjuk, kisszámú diplomás drámíróink" egyike: ő már Gyárfás Miklós főiskoli osztályábn is megtnult, hogy z bszurd drámánk nem követelménye lélektnilg hitelesített, többdimenziós jellemábrázolás. Cskhogy pusztán drmturgii funkciót hordozó hősöktől is elvárjuk, hogy leglább ezt drámi funkciót mrdéktlnul betöltsék. Erre zonbn csk megfelelő, z írói gondolt kifejezésére lklms helyzetben képesek. Am Kkukktojás helyzetei z expozíciót követően már nem rendelkeznek drámi helyzet lpvető követelményével, nem muttnk túl önmgukon. Igz, Vrg János vártln hlál és Örkény Pistijének szellemében végbe-ment feltámdás hmrosn látszólg új dimenziókb emeli drbot. A neorelist környezetrjz és z bszurd folyttás után immár végleg ledőltek relizmus korláti: hősök és szerző szbdon lebegnek vlóság felett, hlottnk ktív szerepe vn fejlemények-ben, párhuzmosn, több síkon zjlik dilógus mindddig, míg el nem érkezünk meseországb. A drb utolsó része ugynis szellemében és stílusábn is egyértelműen - mese. Az utolsó jelenetben Vrg János folyttj útját, és hogy megy, mendegél, sorr cstlkoz-nk hozzá korábbn értetlen társk. Azután pedig már együtt mennek, mendegélnek, hogy feldhssák végre mgyr állmnk szánt csomgocskát, zt bizonyos jándék porszívót. A szimbolikus trtlom kifejezésére hivtott mesebeli menetelés kinek z eredeti forrást, népmesét jutttj eszébe, kinek z egykor népszerű gyerek-játékot, melyben Gzd, gzd rétre megy... De nem én vgyok z egyetlen, kinek Örkény A ngy menete-lés című egyperces példázt ötlött fel nézőtéren. Már csk zért is, mert

drám egészén érződött Örkény ihletése. Örkény P i s t i n e k csk egyetlen, kurt jelenetét kerekíti mindenkit meghökkentő srló- és klpácsfestő szenvedély köré. Schwjd Vrg János némileg nlóg devinciájár egy egész drbot építene, cskhogy z ötlet, úgy látszik, nem bírt el egy egész drám terhét. Problém z is, hogy drb egymástól eltérő hngvételben, stílusbn szerkesztett jelenetei sem önmgukbn nem állnk meg, sem együtt nem ötvöződnek új drámi minőséggé. Vlószínű, hogy komédi egy-egy lekerekített kbrészám - például hőbörgő munkásnk válsztások elvével és gykorltávl kpcsoltos lmentációj - évtizede még merésznek és eredetinek htott. Már zonbn ez is megfkult. A mellékszereplők lárendelt konfliktusi nnk idején egy-egy felismert társdlmi problémár villntottk reflektor-, illetve rivldfényt. Cskhogy z ősbemuttó ót oly sokszor és oly sok változtbn hllottuk már nehéz életű munkássszony és elkényeztetett leánykájánk párbeszédét, hogy minden mondt fényesre kopott tömegkommunikáció npi hsználtábn. Mert nemcsk helyzet ismerős, visszköszönnek kérdések és feleletek is. Igz, lonesco bebizonyított, hogy dilógusok sztereotípiái is lklmsk mélyebb igzságok kifejezésére. Schwjd zonbn ezzel is dósunk mrdt. Dilógusi semmivel sem jelentenek többet z elhngzott szókpcsoltokb fogllt információknál. Ugynkkor szituáció más elemei például munkásfeleségnek lány munkás udvrlójávl szembeni ellenérzése npjinkbn nem létezik, vgy egészen más formábn jelentkezik. Ami pedig két fitlnk szülői házbn rendezett köpködőversenyét illeti : bizrrnk szánt és sznobok ordináréságánk kipellengérezésére hivtott jelenet egyszerűen ízléstelen. Az elmondottkból következik, hogy h megértjük is felújítás szándékát, indítékit, z eredmény ismeretében kénytelenek vgyunk vittni. Feltételezhető, hogy Józsefvárosi Színház drmturgiáj nem bővelkedik mi tárgyú, munkáskörnyezetben játszódó, konstruktívnk tekintett komédiákbn. Az válllkozás, mely felsorolt követelmények közül egynek vgy pláne kettőnek megfelel, máris zöld utt kpht színpdr. Különösen kkor, h szerző vlóbn közismerten ígéretes tehetség, ki legtöbb ígéretes tehetséggel" szemben még szükséges drmturgii, színpdi ismereteknek is birtokábn vn. Á drám zonbn nem osztályozhtó dolgozt, hnem társdlmi tett. Pontosbbn: csk megfelelő külső-belső feltételek mellett válik z z á. És ezek feltételek Kkukktojás bemuttáskor - úgy tűnik hiányoztk. Kiváló elődássl, megfelelően sodró ritmusbn felpergetett színészprádévl tlán menteni lehetett voln menthetőt. Nemrégiben jókedvű tnúi lehettünk nnk, hogy A s z ent c s l á d inkább csk jó lehetőségeket kínáló szín-pdi knvászát hogyn rgyogttták fel Kton József Színház társultánk tgji, s hogyn dúsított fel helyzeteket Zsámbéki Gábor rendező. Á József-városi Színház elődás sjnáltos módon egy szereposztási hendikeppel indult. Petrik József mikor Juhász Jácintot válsztott főszerepre, eleve le-mondott figur nkronisztikus mg-trtásánk kézenfekvő életrjzi indokáról. Juhász, kinek szöveg utlási szerint ötvenévesnek, szereplők közösségében elfogllt helye szerint ennél is jóvl idősebbnek kellene lennie, vlóságbn és színpdon is túlságosn fitl hhoz, hogy egy mozglombn nevelődött, mg hitében megkövesedett öreg szktárst játsszék. Ezért zután minden cselekedete még vlószínűtlenebb, s még jobbn érződik z indíték-hiány. Ettől eltekintve nem rossz, mit csinál, csk éppen nem elég érdekes. Alkításából hiányzik z árnyltok gzdgság, hiányzik z egyéni íz. Helyzetét nyilvánvlón megnehezíti, hogy vlójábn rendező sem döntötte el: nézőt zonosulásr ösztönző, pozitív mesehősnek, példképnek vgy társdlmi relitássl szükségszerűen ellentétbe kerülő, nkronisztikus s ezért komikus figuránk tekinti hőst. A többi szerep lkítóiról, őszintén szólv, még ennyi mondnivlónk sincs. sémákból szerkesztett figurákt legegyszerűbb előre gyártott gesztusokból, kipróbált és sokszor bevált krikírozó játékelemekből felépíteni, és szereplők jobbár be is érik ezzel. A műhelyben Kölgyesi György játékánk hitelessége, Vrgáéknál kislányt játszó Vándor Év niv pimszság, kocsmábn Jkb Csb stilizált hőzöngése jelzi, hogy ngyobb odfigyeléssel, oddássl zért mégis hozzá lehetett tenni vl-mit szerző áltl inkább csk körvonlzott figurákhoz. Velenczey István, Tóth Judit, Pákozdi János lighnem kisujjukból rázták ki szerepüket: rutinosn és hibátlnul, de minden új elemet és eszközt nélkülözve. Ferenczy Krisztin lélektelenül hlvány, Soós Ljos üresen hrsány lkításáról még ennyi sem mondhtó el. A békéscsbi ősbemuttón zt olvstuk Csányi Árpád díszlettervező vlmiféle stilizált ringlispilbe ültette szereplőket. Gyrmthy Ágnes mesétől felújítás szellemében - komédi felé közelített. Az áltl komponált bizrr üzemi környezet, ez lekopott, le-pusztult proletár-interieur mindddig mrdéktlnul tetszett, míg szín-pdr képzelt csövek nem kezdtek el vlóságosn is pöfögni, gőzölőgni, és nézőteret nem ársztott el csípősen gomolygó, torokkpró füst. Lehet, hogy Petrik József ezzel z üzemi légkör hitelességét, érzékletességét krt (z érzékszerveink ellen intézett támdássl is) fokozni, de z is lehet, hogy csk z igzságot gykort ködösítő sóderdumát" idézte: kár így, kár úgy, nem-csk felesleges volt, de kellemetlen is. A jelmezek koncepcióját sem sikerül megmgyrázni. Egyszerűen nem tudom felfogni, vjon miért viselnek Kkukktojás hősei kivétel nélkül hírlpi fejlécekkel, újság- és folyóirtemblémákkl ékesített toletteket? Egyenként még megfejthető válsztott sjtótermékek és z őket nyílt színen hirdető figurák - potenciális előfizetők? - státusánk kpcsolt. Utóvégre másféle fejléc vló egy overllr s egy öltönyre, más olvsmány illik egy igzgtóhoz és egy csitri-biz. De összességében Pilinyi Márt jelmeztervező tetszetős ötlete mégis megfejthetetlen, s így öncélú mrdt. A látottk ősszegezéséül, cslódásunk enyhítésére megint csk z kívánkozik, hogy mindenekellenére bízunk szerző tehetségében és bbn, hogy mjd egy következő bemuttó kárpótol. Schwjd esetében zonbn éppen ezek megnyugttó sémák nyugtlnítnk. Attól tr-tok, nem állunk olyn jól tehetséges mgyr drámírókbn, hogy feleslegesen kitegyük őket bukás oly nyilván-vló kockáztánk, sokkjánk, mint mi Schwjdár hárult e felújítás lklmávl. Schwjd György: Kkukktojás (Népszínház) Díszlet: Gyrmthy Ágnes m. v. Jelmez: Pilinyi Márt. Rendező: Petrik józsef. Szereplők: Juhász Jácint, Tóth Judit, Vándor Év, Pákozdi János, Soós Ljos, Kölgyesi György, Felföldy László, Velenczey István, Ferenczy Krisztin, Rost Sándor, Beregi Péter, Hável László, Dimulász Miklós, Jkb Csb, Kozáry Ferenc.

SZÁNTÓ JUDIT Perújrfelvétel Tiszzugon Hlál után mjd egy évtizeddel még mindig nem jött el z ideje nnk, hogy Háy Gyul drámírói pályáját, tnulságivl együtt, felmérjük. Túl kevés friss színházi tpsztlt, mint hogy igzából régebbi tpsztltokkl is lig rendelkezünk, s ez hozzátrtozik pály trgikumához. Háy, ki XX. százdi bevégzett pályájú drámíróink sorábn Molnár Ferenc mellett legjobbn értett színpdhoz, leginkább elsőrendűen színházi elhivtottságú szerzőnk volt, hánytott életének épp bbn szkszábn jutott hzi nyilvánossághoz, mikor zsdánovi esztétik s nnk mgyr kiágzási legjobbn htásuk lá kerítették; s z Isten, császár, prszt meg Tiszzug reprízei helyett színházink Az élet hídját meg z Erőt játszották (nem egy kori drbj pedig még soh nem kpott hzi színpdot). Háy sors előszeretettel viseltetett teátrális fordultok iránt. Egyidős százddl, hogy már születési évével is jelezze, mennyire tipikus sorsú, minden hullámzását és vihrát megélő, ki-fejező és megszenvedő fi lesz; s meghl éppen e százd háromnegyedének elkondultávl, 1975-ben, minth sors most zt demonstrálná: mi ezután történik s már XXI. százdb vezet át, hhoz már nincs, nem lehet köze. Hsonló trgikus ízű teátrális fordult z is, hogy z drámáj, mellyel pályáját megújítni krj, Vrró Gáspár igzság 1956 októberében csk főpróbáig jut el; után másfjt premier következik, melynek előkészületeiben ugyn z író szintén részt vett, de túlontúl sok társ-szerzővel, hogysem kifejletet előre lát-hss. Mikor, börtönévek után, ismét újr kezdené mgát, királydrámái csk könyvformábn látnk npvilágot; színpdr zót sem jutottk el. Következik hlálig trtó emigráció, melyre nem szánhtt el mgát könnyű szívvel; érzelmi okokról most nem szólv, túlságosn is okos ember volt és tudhtt: drámíró még emigrációbn nem lkotott érdemlegeset, tán z egy Brechtet ki-véve, és z mégiscsk más töltetű emigráció volt. Háy Gyul: Tiszzug (debreceni Csokoni Színház). Kóti Árpád (Molnár Máté), Agárdy Ilon (Képesné), Kiss László (Dávid). Jncsó Srolt (Árv Mri) és Sárosdy Rezső (Plébános) Az életpály mg is sok tnúságot sugll, s ezek, bár sokkl tágbb horderejűek, mégis tán könnyebben megfejthetők, mint z életműéi, melynek titkit egyelőre csk holt betűk hordozzák. Pedig bemuttók is sok, önmgukon is túlmuttó kérdésre dhtnánk válszt. Például rr, hogy mennyiben h-tó- és mennyiben fejlődőképes z típusú relist drmturgi, melyet m hjlmosk vgyunk szégyellni, pedig színészek is, közönség is m is z e kánonbn fognt műveket tudják leghtékonybbn tolmácsolni, illetve befogdni. Háy mg elméleti síkon is sokt küszködött e problémávl, míg-nem pályáj második felében eljutott od, hogy - kár modern prbolszerzőink - már csk történelmi drámákt írt; úgy tűnik, bár ezt tudtomml meg nem foglmzt, rájött, hogy kortársi vlóság csk semtizmus típuskulcsink segítségével nyílik meg oly könnyen z ő klsszikus drmturgiáj előtt. Ehhez viszont rgszkodott; áttette hát szék-helyét tisztázott erővonlú történelem-be, melytől inkább áltlános tnulságokt remélt m számár. (A Királydrámák előszvábn utl ugyn rá, hogy csírábn meglevő, de még nem szárb szökött témák között nem is egy igen súlyos mi problém vn" - de ezen állításr konkrét bizonyítékot legföljebb csk hgyték rejthet mgábn.) E kései drbok koncepcióbn és drmturgiábn vlhol Szbó Mgd és Sütő András között, Sütőhöz mindenesetre közelebb állnk (de ez z érintőleges megállpítás megérne egy részletes, összehsonlító és elkülönítő értékelő nlízist); várhtó népszerűségük és htás-fokuk is hsonló lehet. Mindenesetre ezt támsztj lá z Isten, császár, prszt tvlyi felújításánk kiemelkedő sikere, holott ez z elődás nem is knázt ki igzán műben rejlő lehetőségeket; igz, másik oldlon viszont várhtónál is dúsbbn teljesítette ki őket egy prádés formátumú lkítássl, Huszti Péterével. Úgy tűnik, Háy királydrámái ", z Isten, császár, prszt és Mohács mindenképp, de tlán többi is, nemzeti színházi" drbok, melyeknek beláthtó jövőben mindenképp helyet kellene kpniok stndrd nemzeti repertoárbn. Hogy mit kezdjen drmturgi kortársi vlósággl, zt Háy Gyul z ötvenes évekig tudni vélte, után viszont nem bolygtt többé. Am megbízhtó válszink m sincsenek, tpogtózunk, mint szerte világon. Addig viszont, míg e kísérletekből áltlánosíthtó elveket szűrhetünk le, illenék is, érdemes is lenne rgszkodnunk hhoz, mink már létrejött, mink megvn. (Nincs ebből se oly sok, hogy megengedhetnők mgunknk ngyvonlúságot.) Mindenképp belefér nemzeti színházi drb " foglmáb z z egyetlen, kortársi témájú Háy-drb is, mely királydrámák színvonlához hsonlíthtó: Tiszzug, bár nem véletlen, hogy ez nem teljesen fedi relist drmturgi Háy-féle kánonját. Az író képességeit bizonyítj, hogy meglehetősen he-

terogén elemeket tudott itt viszonylgos, mégis meggyőző egységbe forrsz-tni. Adv volt egy megtörtént fit divers ", egy hátborzongtó gyilkosság-sorozt, melynek törvényszéki jegyző-könyvekbe fogllt háttérdtit z író elég pontosn átvette. Am milyen háás, olyn tiszvirágéletű is z úgynevezett törvényszéki " vgy bűnügyi drám műfj, mely nnyivl ngyobb z életngyságnál, hogy óhttlnul túlszínezett, elromntizált túldimenzionálásr csábít, míg végén legföljebb már csk önmgár lesz jellemző; tudt ezt már Georg Büchner is, ki Woy z eck-ben z egykorú npihírnek zseniális ösztönnel csk z égi (vgy inkább pokoli) mását szerkesztette meg. A mi írók inkább z ellenkező póluson keresik z utt, hogy kitérjenek bukttók elől: dokumentumdrámát szerkesztenek, hogy megőrizzék z eset tiszt péld-szerűségét, viszont ne is fenyegesse őket túldrmtizálás veszélye. Háy közép-utt kereste. Büchnernél sokkl szorosbbn trtj mgát témájához, tiszzugi rzénes sszonyok rémtörténetéhez, de sokkl inkább el is kr szkdni tőle, mint Jelenet Tiszzug debreceni elődásából. (Az előtérben O. Szbó István és Kóti Árpád) (Várdy Mgd felvételei) dokumentumjáték-szerzők. Montosn látt, hogy h történetet művészet szintjére krj emelni, z el-tszítj mgától törvényszéki tárgylás kihegyezett, mégis csk felszínt súroló konfrontációit. Tudt továbbá, hogy lényegében köznpi formátumú szereplők csk hiteltelen erőszk árán kényszeríthetők olyn felvonásnyi dilógusmérkőzésekbe, mint milyet, mondjuk, z Isten, Császár és Prszt vívhtnk egymássl, vgy Mohács fejedelmi rngú bjvívói htár menti vdászton; ezért nem élt rá jellemző felvonás-technikávl, hnem z epikus drámától vette kölcsön rövid jelenetek technikáját (melyet később, mi témájú drámáibn, zért vélt mellőzhetni, mert kincstárink nevezett optimizmustól vezérelve hitt vgy hinni krt z egyszeri ngy összeütközések mindent eldöntő és megoldó erejében). Kölcsönzött továbbá később áltl hevesen bírált expresszionizmustól is, hogy kisszerű figurákt jelentőségig, sőt időnként z eksztázisig hevíthesse; Képesné táncánk vitthtón sikerült mozznt például ilyen közvetítéssel került drámáb. Sőt tuljdonképpen mű legfőbb gyengesége, leckeszerűen megoldott pozitív osztg " sem csk zsdánovi htásr ékelődött drám testébe, hnem nyilván belelemelje npihír-szenzációtól, szükségét érezte egy mélyebb társdlmi beágyzásnk - kár, hogy erre túl könnyű és kézenfekvő recept kínálkozott. (Részletesebb szövegelemzéssel ki lehetne muttni, milyen hiteltelen, sőt nemegyszer hmis e figuráknk már szövege is ebben z egyébként igzán elsőrngú szkmi tudássl és írói ngyvonlúsággl dilogizált drámábn.) És mégis, ezek heterogén elemek, z epikus drámától z expresszionizmuson át szocreálig ", képesek meggyőző egységbe forrni Háy-féle relizmus tégelyében, mi főképp koncepció lppillérének, Árv Mri trgédiájánk köszönhető - ez pedig teljes egészében z író leleménye, és semmi köze npihírhez (melyet különben Csokoni Színház büféjében kitűnően szerkesztett, izglms kis kiállítás dokumentál). Nem véletlen itt rokonság klsszikus relizmus tán utolsó kiemelkedő kénviselőjével, Arthur Millerrel: Árv Mári Eddie Crbone-típusú trgikus hős, kit fonák tisztság " sodor bűn mélységeibe; szerelme z mbiciózus csendőrkáplár iránt oly bszolút, oly feltétlenül tiszt, hogy h már formilg kénytelen rá, ténylegesen elárul-ni nem képes. E tisztság védelmében kpkodj el z első gyilkosságot, és ezért sodrodik másodikb. Az ő személves sors legjobb relist kánon szerint z gyűjtőlencse, melyben egy egész világrend törvényszerűségei sűrűsödhetnek. Ezért hát, mikor Tiszzugot épp debreceni társult tűzte műsorár, jól válsztott drbot színház, és jól válsztott mgánk színházt drb : debreceni színház, honi színházink közül tlán leginkább, klsszikus relizmus otthon, ezt nyelvet beszélik mindenekfölött, ehhez kötik őket hgyományik. Az elődás közben nemegyszer

jutott eszembe z egyik legjobb debreceni elődás, melyet vlh láttm, Szbó Mgd Kiálts, város!-, holott zót hosszú évek teltek el, más rendező, s szereplőgárd zöme is kicserélődött - hgyomány z, mi konstnsnk muttkozik, s ez olyn hgyomány, melyet e helyütt érdemes ápolni s lehetőleg továbbfejleszteni. Továbbfejlesztésről szólv például ngyon is elképzelhető lenne egy olyn elődás, mely hngsúlyozz s egyben beépíti drám epizáló-expresszionisztikus vonásit is, kár már mindjárt díszletekben, melyeket most Ksztner Péter legszigorúbb nturlizmusbn trt; érdemes lenne kipróbálni, mit gzdgíthtn-korszerűsíthetne Tiszzugon egy ilyen képileg is, játékbn is felfokozottbb, elrjzolóbb, izgtottbb kifejezési nyelv. De persze dott esetben Gli Lászlónk, rendezőnek igz lehet: egy ilyen, újítóbb kedvű elődás kíméletlenebbül leplezné le társult gyengéit. Színészeink átlg relizmus nyelvét vlmilyen szinten meglehetős folyékonysággl beszéli; stilizálás szintjén többségük csk ddogni tudn. Gondoljunk például lkodlmi jelenetre. H ennek mögöttes régióit, vlmennyi szereplő hátsó gondoltink vonultát ki krná fejezni színpd, kontrsztb állítv felszínen zjló derűs eseményekkel, hhoz z kellene, hogy z rzénes ifjú özvegyek és szeretőik lkítói tegnp vgy holnp főszerepben is megállják helyüket, s rendező tudj: erről sjnos nem lehet szó. Ezért hát mrd egy kellemesen megkomponált relist ngyjelenet": z lpgesztust minden szereplő úgy-hogy kifejezi, de szigorún csk Mri és Dávid szomszéd esküvőjére vontkozttv, mintegy zt illusztrálv, hol-ott itt utonóm drámák sokság olvd-htn egybe fntsztikus vízióvá. (Ezt stílust z elődás egyszer közelíti meg, z expozíciós képben, mikor temetési menet elvonul két csendőr előtt. Nem véletlen; itt merészebb, sűrítőbb és eirjzolóbb ábrázolás megoldhtó tisztán rendezői eszközökkel, hiszen szereplők némák mrdnk.) Hnem h relizmus - gondoljunk vissz e stílus fénykorár, negyvenes évek végére, z ötvenes évek kezdetére -, nnk igzi érvényesüléséhez viszont jelentős színészegyéniségek, hogy ne mondjm, sztárok kellenek. Á modernebb hngvételű elődásokt elviszi koncepció ", z többlet, melyet rendező stílusbn és felfogásbn szöveghez d (bár persze teljességhez itt is leglábbis képzett, s még jobb, h jó, netán zseniális színészek kellenek). Gli lemond erről többletről; ngyon korrektül, végiggondoltn, kimunkáltn, nem egyszer igzán htásosn fordítj le képek és hngok nyelvére szöveget és z instrukciókt, és ebből kitűnő, mg nemében érvényes elődás születhetne - h rendező szándék jelen-tős, mrkáns színészi lkításokbn öltene testet, melyek változtos és eredeti eszközökkel teremtenék meg léleknek csk színészi eszközökkel felidézhető vlóságát. Á most látott Tiszzug-tolmácsolás mindenekelőtt nem nélkülözhet egy jelentékeny, z ellentmondásokt gzdgon és feszülten megélő és kifejező Árv Mrit. Jncsó Srolt ez idő szerinti színészi formátumát zonbn meg-hldj ez feldt. Lelkiismeretesen követ minden instrukciót, állpoti, váltási világosk és zonosíthtók, csk épp izglmt és örömet nem ébreszt szürke játék. Az elődásnk vnnk biztos pillérei : Hegedűs Erzsi tömeg-gyilkos Rézi nénije precíz kisrelist munk, s ugynez mondhtó el Sárosdy Rezső plébánosáról és Kóti Árpád csend-őr őrmesteréről is; ők, h z elődásnk sikerült voln tűzbe hozni " őket, többet, ngyobb szbásút is el tudtk voln mondni figuráikról. Sárosdy például tlán megfejthette voln plébános titkát: miért, hogy ez bölcs, szomorú és jó szándékú ember semmit nem sejt flubn dúló kórról. Egyéni ösvényeken mindössze is három lkítás jár. A figurához képest fitl színésznőre bíztott Képesné, port osztogtó báb szerepe, s Agárdy Ilon pontosn megérezte, milyen következményeket ró rá ez szoktln kiosztás. Csup lig leplezett energi, csup mohó élni- és bírnivágyás ez Képesné, és épp fegyelmezettsége, mgár kényszerített nyuglm démoni, mert érződik z állndó vibráló feszültség, hogy jéghűvös és jégsim felszín mögött lázsn zktol vér, érlelődnek, fortyog-nk kombinációk. Csk szerep ngy bukttójávl, tánccl nem tud mit kezdeni színésznő, mert játék enélkül is démonikus, és szimbolikusnk szánt betét túlfokozottság már zvró tutológiává válik. Az egész elődás hngvételétől pedig szinte elüt O. Szb'', István groteszk Blló Dnij, mg már látványnk is multságosn szuggesztív chplini mszkjávl. A fitl színész rendkívül sokszínűen érzékelteti szinte z első perctől fogv már-már bárgyún gyermeteg nivitás és z őszintének hitt szerelem mögött primitív emberekre jellemző monomániás, csökönyös krnokságot, és így teljesen logikusn jutttj el figurát végkifejletig: ez Blló Dni egyszerűen már nem is érzékeli, hogy szerelmese, születendő gyermekének nyj z, ki számár fon-ni kezdi hóhér kötelét. És végezetül: Mri nyjánk, özvegy Árvánénk epizódszerepében meghökkentően friss, figuráról néhány felvillnásábn úgyszólván mindent elmondó emberábrázolás láthtó Szbó Ibolyától. Á többiekről - pedig hát tuctnyinál is többen vnnk - kevés szó eshet. Ngy részük szerényen, engedelmesen és jelentéktelenül simul bele z elődásb. Csk egy-két esetben, elsősorbn sjnos Zsófi, kcsklábú mostohlány fontos szerepében csábul tpsztltln megszemélyesítője, Csom Judit rikítón olcsó külsőségekre, s tnítóné szerencsére kisebb szerepében Csáky Mgd lklmz hsonló üres megoldásokt. Á szürkeség viszont előnyére válik pozitív pólus három, elég mostoh helyzetű lkítójánk, Sárdy Zoltánnk (öreg Vágó), Bessenyei Zsófiánk (Rozi) és Horányi Lászlónk (kőműves); leglább nem esnek bb kísértésbe, hogy élő figurák sűrűjében szobrokt formázz-nk. A Tiszzugról tehát Debrecenben szélesebb kör előtt is bebizonyosodott, mit mű ismerői már tudtk: hogy ngy formátumú, erős relist drám, mely hgyományos formájábn is él és ht. Hogy vn-e benne ennél több is, hogy nyújt-e fogódzókt új drámírásunk, további lehetőségeket mi szín-játszásunk számár, zt későbbi elődások remélhetően kiderítik. Háy Gyul: Tiszzug (debreceni Csokoni Színház) Drmturg: Bernát László. Díszlet: Ksztner Péter. Jelmez: Greguss Ildikó. Zene: Kelemen László. Rendezte: Gli László. Szereplők: Jncsó Srolt, O. Szbó István, Kóti Árpád, Sárosdy Rezső, Szbó Iboly, Agárdy Ilon, Kiss László, Csom Judit, Kőszáli Iboly, Bálint Mári, Wittchen Ver, Frks Erik, Hegedűs Erzsébet, Dánielfy Zsolt, Horányi László, Sárdy Zoltán, Bessenyei Zsófi, Mtkó Sándor, Hjdu Péter, Vjy Péter, Sz. Kovács Gyul, Csáky Mgd, Wellmnn György.

SZAKOLCZAY LAJOS Tmási-elődások-Tmásiszínészek nélkül? Az ősvigsztlás Győrött Tmási Áron: Ősvigsztlás (győri Kisfludy Színház). Bor Adrienne (Kispál Jul), Áts Gyul (Csorj Ádám) és Mester János (Csorj Ambrus) Nemrég ünnepelhettük Szbó József ngyvárdi Tmási Áron-rendezését. Hogy ilyen formábn színpdr kerülhetett z Ősvigsztlás, szükség volt z eredeti drámát átszerkesztő" rendező írói bevtkozásár is. Szbó József, miként korábbi elemzésünkben bizonyítottuk (SZÍNHÁZ, 1983/9.), kitűnő munkát végzett. Olynnyir, hogy z Ősvigsztlást - Szűkmáriás királyfi című regényből dúsított drámát - ezután szinte csk z ő átdolgozásábn tudjuk elfogdni. Az írónk fölcspott rendező mit mondott, zt tisztán mondt, meg-győző erővel. Időközben Szbó József áttelepült Mgyrországr, s győri Kisfludy Színházbn Tmásink e kevéssé ismert drámkisérletét válsztott bemuttkozásul. Az átállás látszólg könnyű, hiszen Ngyvárdon pontosn kidolgozott elődást csk át kell tenni mgyr-országi színpdr. Ami ott érték volt, föltehetően itt is érték, még h hng-súlyok - főképp befogdó közeg másság mitt némiképp megváltoznk is. Igy vgy hsonlóképp vélekedhetett rendező, mikor hozzáfogott legújbb Tmásilátomásánk relizálásához. A tágs színpd tlán még segítheti is drám képi kibontását. Ami kisebb, tájolás körülményeihez lklmzkodó erdélyi színpdo(ko)n nem sikerülhetett teljes egészében, nnk most semmi kdály: megngyobbodott tér minden bizonnyl fölszbdítj tkrékos" mozgásokt. Többé zsúfoltság sem ht risztón. Ebből következik, hogy Csorják hvsi otthonár nem fog ránehezedni egyúttl képi látványt is némileg silányítv kultikus események-nek (hlottégetés stb.) helyet biztosító Golgot". Szbó József korábbi rendezését úgy próbált győri színpdon fölújítni, hogy lpjibn nem változttt meg ngyvárdi elődását. S hogy Kisfludy Színház Tmási-interpretálás mégsem z lett, mire rendező számított, több mindennek betudhtó. Pedig oly egyszerűnek muttkoz(ht)ott z Ősvigsztlás honi újrálmodás. Ngy biztonságot dott drámi csúcspontokbn sem szűkölködő, regény és drám ötvözéséből létrejött szöveg, játszó tér hirtelen kitágulás pedig több oldlról is erősítheti z értelmezést (is) mindenképp segítő mozgásformák kilkítását-összehngolását. (Ez különösen női kr koreogrfált mozgásár htott leginkább, melynek egyszerűbbé, áttekinthetőbbé vált kultikus" szerepe.) A rendező -- szbd-e kételkednünk vélt igzábn? Tmási Áron vrázsábn bízott; bbn világbn, mely erdélyi ízekben dúskálv ugyn, de olyn egyetemes emberi gondoltokt-gondokt foglmzott drámává (poétikus színekben különösen gzdg költészetté), mint z otthonosságérzés, szülőföldszeretet, z egyéniség megőrzése, integritás, egyén és közösség hlál s különböző szbdságfölfogások. Bízott színekben és gykrn humort nélkülöző helyzetekben s mindezek közönségre gykorolt htásábn. H vitthtó módon is, jobb szövegértés érdekében igyekezett közönség kedvében járni. (A m már kevéssé ismert dulló, mely múlt százd második hrmdáig régi székely székekben szolgbírói htáskörrel fölruházott tisztviselőt jelentett, egyszerűen betyárrá (?) mgyrosítttott".) Á rendező színészeit nem terhelte" meg vvl, hogy szerepértelmezésük, jólrosszul értelmezett szövegfölmondásuk mögött mást is mutssnk, mint mit pillntnyi helyzet követel. Es végül: Szbó József ngyon bízott színészekben, természetesnek vette, hogy egy sok éve (évtizede) színpdon levő művésznek nem okoz különösebb gondot, nehézséget vlmely Tmási-hős megformálás. A győri Ő s vigsztlás, z észlelhető rengeteg munk ellenére is, csupán félsikernek mondhtó. Tisztes, korrekt helytállásnk. Pedig minden mozzntábn, h csk ezreléknyi eséllyel is, ott vn lehetőség szárnylásr; mikor egy-egy lk több, mint önmg szócsöve, mi-kor komolyn vett s görcsösségtől nem feszélyezett játék már-már költészet, mikor nem csupán Csorják, Csorjnemzetség ( székelyek) életben mrdásáról vn szó, hnem z ember, z emberiség esélyeiről világbn. Az önmgunk számár mindenképp kiküzdendő, méltó életről. Ez lehetett voln. S hogy miért lett más - fáj újólg rögzíteni: beleölt rengeteg munk és rendező szándék el-lenére, csk tlálgthtjuk. Tmási Áron drámáink nyelvezete színésznek és nézőnek egyránt kemény prób. Emelkedett rchizmusábn tájnyelv és humor bujkál, még hol legtermészetesebb, látszólg köznpibb, ott is költészet. Áttételeit csk z színész érzi igzán, ki nem krj minduntln meg-fejteni felelgetősök", kiszólások rejtélyét, hnem ehelyett vlmi mást próbál. A pontos és szinte mérnökien tör-vényszerű viszonyltokt fölfedve zt bizonyos, íróilg jól ábrázolt kpcsolt-rendszert megmuttni. Sját jellemfejlődését biztosítndó, ki-ki fölválllt (ráosztott) részt. Amiért felelős, mely-ben z ő egyéni rcán kívül másik is megmuttkozhtik. Botár Márton z öreg " és fitl Csorjánk Ambrussl vlh iskoltársk is voltk - tükröt kínál; tisztságukr, erejükre, emberségükre hivtkozv próbálj őket megmenteni z úris világ " mindent és mindenkit bekebelező törvényeitől, jóllehet nem föltétlen ért egyet fivérek pogány életvitelével, tűzimádtávl. Nevelt leányát, Kispál Julát is csk módjávl engedi Csorj Ádám kö-

Bor Adrienne (Kispál Jul) ás Áts Gyul (Csorj Ádám) z Ősvigsztlásbn (Mtusz Károly felvéteiei) zelébe. Nem csupán szeretet és féltés vn e szemérmes, még sját mgánk sem bevllott leányőrzésben, hnem földdel és más egyéb jvkkl együtt örökölt, százdokr visszmenő birtoklásvágy is. Botár Márton tehát egyszer-re kemény és gyöngéd, szókimondó és érzelmes, úrrltörvénnyel szembeszegülő s leány kiházsításától meg-megridó, értéket konzerváló, relist gondolkodású hős. Bár bírósági jelenetben, némi fricskávl flusi elöljárók felé, Tmási Áron Albert Zsigát, bírót teszi meg flu eszének - nem kevésbé vvl, hogy rá vn bízv z urkt szolgáló törvény kifigurázás, mondhtni lejártás, s z irányított rend szigorát kép-viselők megleckéztetése -, vlójábn Botár Márton z, ki csöndes hngsúlyivl, meghlt Ambrus meseként funkcionáló történelmi látomását (múlt-értelmezését) ébren trtv védi közösséget. Botár esendő ember, így fokoztosn jut el rr csúcsr, hol - Csorj Ádám meggyilkolás után vgyunk - szilj, vd, öntudtosn keserű tánc életigenlő mozznt lesz. Evvel kr kárörvendően vigyorgó, székelyek egymás áltli öldöklését csúfosn értelmező" Hlál fölébe kerülni. Az ív - nem csupán jellemfejlődésben, hnem színészi játékbn is! - egyértelmű : Botár Márton-i összetettséget ábrázoló színésznek Csorj Ambrus hmmát" elsirtó líri (személyes emlékekkel teli) múltértelmezéstől kell eljutni z önfeledt, egy nép, egy népcsoport becsületét következetesen védő, szinte önkívületi módon gresszív táncig. Az iskolás éveket és közös csínytevéseket gyermek" idézi fel - ngyvárdi Ősvigsztlás legremekebb jelenete épp Botár Mrci gyónás -, minden mindegy kiúttlnságán fölülemelkedni kró, sirtónk is beillő táncot pedig már megkérgesedett férfi járj. H vlmelyik állpot megjelentése gyengébbre sikerül, netlántán el-sikkd, figur veszít erejéből. Fekete Tibor kemény rcélű, itt-ott drbos Botár Márton kelleténél nyersebb; ott is izgtott és hngos, hol hlk, szinte sziszegő beszéd súlyosbb voln. Először csk véletlennek gondoltuk z erőszkolt, árnyltot nem ismerő intonálást ( hldokló Csorj Ambrus ágy fölött hngzott el: szeretünk s meggyógyítunk, ngy hitünkkel megmrsztunk... "), de mikor hngjánk ereje később sem pdt, nyilvánvlóvá vált: színész beszéd líribb árnyltivl, z értelmezést is segítő bensőségesebb modulációvl nem kíván (nem tud, nem kr, nem mer) htni. Így elmesélésében Csorj Ambrussl vló gyermekkori huncutkodás csupán ledrált szöveg, s bírósági teremben is inkább gyorsn és izgtottn beszélő nyers ember vn jelen, mint z övéi becsületét történelmi igzság fényében védő bölcs és megfontolt férfi. Fájdlm leginkább záltl, hogy túlkibálj - befejező részben keresett lesz, s belépését színpdr gyöngíti teátrális póz. Szinte hihetetlen, hogy Fekete Ti-bor ebben z egysíkú szerepértelmezés-ben is tudott leglább egy emlékezetes pillntot szerezni. Csárdásábn ott sokt küzdött, sok sebet kpott ember méltóság, melyet csk segít megőrizni fölismerés: nem szbd elfogdni tlmi htlmk kihívását még kkor sem, h büszkeségéért z embernek életével kell fizetnie. Á Szbó József áltl átigzított" Ősvigsztlásnk Botár Mártonon kívül még két központi lkj vn: székely ősgyökérként" egy nép (népcsoport) trgédiáját - fogyását, hldoklását megtestesítő Csorj Ádám, ki egyben drb legjelentősebb figuráj, és Kispál Jul árvleány, úgy is mint Tmásijátékokból elmrdhttln tündér-szerelmes, úgy is mint vágyképek relizálój, kinek rádásul z ősszékely sszony" mondi szerepkört is föl kell válllni, hogy ezáltl megállítódjék népének fogyás, és - h lssn is - megkezdődhessék fölvirágozttás. A kényszer szülte szereposztás legbiztosbb pontj Áts Gyul (Csorj Ádám). (A rendezőnek nemcsk z idegen helyet és körülményeket, hnem színészeket is meg kellett ismernie.) A drb-béli figurához ugyn kissé idősecske, de Áts mindent megpróbált, hogy elfogd-htóvá tudj tenni jellemében és lktábn egyként robusztus lkot. A szereplőgárdából tlán egyedül ő mondhtó hiteles Tmási-hősnek, s ez nemcsk győri sjátosság", színészkiválsztásunk és képzésünk egy s más hiányosságár utl. Áts hlltln belső küzdelmet vívott Csorj Ádám teljes megmuttásáért. Ngymértékben segítette nyugodt, természetes, jobbár gondoltilg is meg-élt szövegmondás, noh biztonságot megrendítette némi zvr s nemkülönben e félig prszti, félig mesei lk fölismert igzságitól már-már megistenesülő mitikus hős - tökéletes értése. Nem rjt múlott, hogy tlálkozási" Kispál Julávl merev betétekké sikeredtek. Szbó József rendezői leleményei őt is, kárcsk ngyvárdi Miske Lászlót, számtln remeklés eléréséhez segítet-