SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 1977. S Z E P T E M B E R FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: C S A B A I N É TÖRÖK M Á R I A TARTALOM A történelem korszerű drámi értelmezése ALMÁSI MIKLÓS Cserkészdrám Gyulán? (1 ) MÉSZ ÉVA Válszr váró kérdések ( 3 ) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: 316-308, 116-650 játékszín SZÁNTÓ JUDIT Élet és játék Szentendrén (6) GÁBOR ISTVÁN A Fővárosi Operettszínház évdjáról ( 9 ) NÁNAY ISTVÁN Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút 9-11 Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI 215-96162 pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr " Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H - 1389 Budpest. Postfiók 149 Indexszám: 25.797 Színházk jövő nézőiért (13) HORVÁTH TAMÁS Trgédi z ólbn (20) SZENDRŐ FERENC Tizenöt év z Irodlmi Színpdon (21 ) rcok és mszkok PÁLYI ANDRÁS Npló színészekről ( 2 6) műhely SZIKORA JÁNOS Színészi gesztusok Holt lelkek első felvonásábn (29) 77.2121 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó világszínház FÖLDES ANNA Színházi npló londoni átlgról (41 ) Címoldlon: Templomtéri Játékok Szentendrei Teátrumbn (Iklády László felv.) négyszemközt CSIK ISTVÁN Színházi műhely és futószl g" (47) Hátsó borítón: Njmányi László díszlete z Álszentek összeesküvése szolnoki elődásához (MTI fotó)
A történelem korszerű drámi értelmezése ALMÁSI MIKLÓS Cserkészdrám Gyulán? Hernádi Gyul: Szép mgyr trgédi Nem legjobb Hernádi-drb, még műfjon, történelmi groteszken belül sem z. A néző hmr megérzi rjt kimódoltságot, logiki konstrukciót: nem eleven drám. S mégis egy új törekvés nyomvonlár tpintht rá z ember, miközben Szinetár Miklós jól megcsinált " rendezésében figyeli történetet. Ez z új nyomvonl történelmi múlt átírás, pontosbbn nnk z átírásnk nyomon követése, hogyn mindenkori jelen átformálj múltt, s hogyn történelmi tudtunk - botor módon - ezt változást mint z bszolút pontos múltképet tudomásul veszi. A mától kezdve minden másképp volt " rekció-ját. Nyilván nem dátumok, nem történelmi tények változnk. Még egy-egy folymt végeredményei sem tűnnek el. A Királyi vdásztbn például IV. Károly végül is vereséget szenved, s voltképp mindegy, hogy z igzi vgy z álkirály vonul-e száműzetésbe: tényszerűség megmrd, mennyiben Horthy htlmát nem fogj többé befolyásolni király jelenléte. Ebben mostni drbbn is helyén mrdnk ngy kerettények, csk ezen belül íródnk át folymtok. Nem is ngyon, csk éppen nnyir, mennyire zt z iróni megköveteli. Úgy látszik, minth íróilg többféle történés létezne, minth ugynrr történetsorr több, íróilg egyenértékű lehetséges történelem lenne felrkhtó. Végül is nem teljesen új ez felfedezés. Vlmikor történelemfilozófiilg is tudtuk ezt, mg történettudomány is sejtette, z irodlom meg régót gykorolt ezt szemléletmódot, nélkül, hogy fitogttt voln. Mostnábn viszont vlhogy előtérbe került változó múlt ténye. Az prdox körülmény, hogy ugynz történelmi jelenség egymás után több megvilágításbn lép elénk. A Hbsburg monrchiáról több, egymás után következő korbn más és más képet lkottunk mgunknk, még mrxist történettudomány is más és más értékhngsúlyokt emelt ki monrchi társdlmi, nemzetiségi, politiki és kulturális jelentőségének megítélésében. Hsonlóképp változott Görgey vgy Kossuth megítélése, és tlán zt is ki tudná muttni egy lpos historiográfi, hogy ezeknek portréknk változás hogyn függött mindenkori jelen változásitól. Ezek múltképek legtöbb esetben nem zárják ki egymást, legfeljebb vitáznk egymássl, vgy kiegészítik egymást, de mindenképp hngsúlyeltolódásokt jeleznek. Mert egyegy későbbi esemény fényében múlt egy-egy értékhngsúly is más rezgésszámot kp. Hnák Péter példájávl élve: Hbsburg monrchi börtöne " más fényben áll előttünk koncentrációs táborok történelmi tpsztlt után - mert más lett borzlmk mércéje is. Mindez zt muttj, hogy nem történelem ténynyg íródik újr, z-z nem szubjektivizálódik történelem, csk jelen részévé válik, szervesebben épül be jelen tudtáb. A mi történelmi tudt rádásul felvilágosultbbn kezeli sját múltképeit is: most már nem hiszi zt, hogy tegnpi vgy mi érté-kelésünk egy-egy korábbi történelmi periódusról mg z bszolút igzság: tudj, hogy egy későbbi jelen" ezt is módosíthtj mjd. Mert zt is tudj, hogy z, mit egy-egy kor múltról trt, ngymértékben z dott jelen igényeinek, tpsztltink, ideológii kereteinek vn kiszolgálttv. Ez z áltlánosbb szemléleti változás z lpj nnk z írói látásmódváltásnk is, melyet z elmúlt évek történelmi drámáibn is felfedezhettünk. Szárz György, Szbó Mgd, Kocsis István, Páskándi Géz drbjibn már ott bujkál z gondolt, hogy múlt - kár csk képzeletben is - másképp is történhetett, persze tények, végeredmények tiszteletben trtásávl. Kocsis Mgellándrámáj megtrtj z eredeti hőst, de hjón mi-tegnpi dolgok történnek. Szbó Mgd Géz fejedelme és Vjkj is más ", mint mit eddig elképzeltünk: reálpolitikusibb ", kíméletlenebb és mnipulációt szkszerűbben lklmzó urlkodó, mint hogy pompáztosbb " történelemben mgunk előtt láttuk. Azért, mert - szemben tíz-tizenöt évvel korábbi történelmi drbokkl - reálpolitikus m pozitív értékfoglom lett, s ezzel segített rávilágítni z kkori küzdelmek bonyolultságár. És egyben segítenek felismerni jelenbeli Fülöp Zsigmond (Nikly István), Szombthy Gyul (III. Npóleon) és Hámori Ildikó (Mári) Hernádi Gyul Szép mgyr trgédiájábn (Gyuli Várszínház)
Hámori Ildikó és Fülöp Zsigmond jelenete Hernádi Gyul drámájábn (MTI fotók) értékeinket is. Ezek történelmi elemzések tehát átlkítják, szbdbbn kezelik történelmi lpnygot, és ezért ki is tudnk lépni történelmi művek korábbi betegségéből, pompáztosságból, kosztümökből árdó nftlinszgból és unlomból. Mert ezeket műveket és ezt szemléletet z meggyőződés vezeti, hogy minden másképp volt" : másképp, mert jelen - leglábbis íróilg - átírtj múltképet is. Hernádi ennek trendvonlnk kísérletező előőrse, zzl tehertétellel, mi kísérletezéssel vele jár: vázltosbb, olykor, mint ebben drbjábn is, felszínes és kidolgoztln. A Szép mgyr trgédi számár történelem csk lpnyg, pontosbbn játék eszköze, mert Hernádit z iróni érdekli elsősorbn: játék lehetőségekkel. A minden másképp volt" felfogás nál úgy módosul, hogy minden másképp is lehetett voln ". Mjd hozzáteszi ironikus idézőjelét is, miszerint mégis minden úgy mrdt történelemben, hogy egyszer megtörtént. Minden másképp lehetett voln: Nikly Istvánnk mjdnem sikerülnek hóbortos skkhúzási, mjdnem sikerül rábeszélnie királyokt, császárokt, kncellárokt, hogy legyenek mgyr forrdlom prtnerei. Mjdnem", mennyiben néző egy drbig kénytelen benne élni Nikly megszállott hóbortjibn, mígnem át nem látj ennek hóbortnk képtelenségét, ürességét, és nem látj figurát mgát is komikus színekben. Már mjdnem sikerül például Miksát megszöktetnie - így kezdődik drb -, mikor egy bnánhéjon elcsúszik remény, és így mégis igz mrd történelemkönyveknek. Ugynez mjdnem" te remt kulcshelyzetet III. Npóleonnl is: már mjdnem bbhgyj háborús készülődést Poroszország ellen - Nikly rábeszélésének és veseköveinek engedve -, mikor elmúlik veserohm, és győz poroszgyűlölete... A lehetőségekkel vló játék, h szertelen is - jellemző erővel bír. Ezek lehetőségek ugynis kizárólg Nikly fejében élnek. Az ő monodrámáj, hogy urlkodókt, rekciós htlmsságokt - és egyáltlán: minden ismerőst - mgyr ügy segítségére beszéljen rá. Mert h sikerülne megszöktetnie Miksát - z osztrák császár testvérét -, z mjd hálából kiengedné mgyrokt z osztrák elnyomásból. Mivel ez nem sikerül, zonnl kpcsol, és z őrprncsnokot szemeli ki z új megmentőnek: legyen ő Mexikó urlkodój. És máris megszervezi forrdlmi vezér meggyilkolását. Így ugynis el lehetne érni, hogy Mexikó megtámdj Ausztriát... Nikly veszélyes őrült, és kiváló cserkész egyszerre. Azt hiszi, hogy világtörténelem néhány személyes ismerős pletykügyeként mozgthtó, hogy néhány - többnyire rekciós - történelmi vezért skkfigur-ként tud mjd mozgtni, pusztán zért, mert megejti mjd őket is mgyrok pnsz. Számár történelem bráti kör, s csk zon múlik győzelem vgy vereség, hogy sikerül-e lelkesedni, összefogni. A lehetőségekkel vló hóbortos játék tehát leleplező: volt is, vn is egy ilyen betegségünk, ez mindent cserkész módr, lelkesülve intézni tudó képesség ismerős tuljdonság. Hernádi és rendező Szinetár Miklós ezt tűzik iróniájuk hegyére. Mert ez figur és ez tuljdonság nemcsk multságos - olykor kínos sőt veszedelmes is. Persze Hernádi drbj történelmi frce, nem is kr több lenni egy szellemes és játszhtó tréfánál. Bár komoly ügyben tréfálkozik, mégsem kíván mély lenni - pedig lehetne, nélkül, hogy iróniáját fel kellene dni. Hernádi utóbbi két-három drbj már túl könnyű kézzel íródott, vlhogy végére ért z áltl kidolgozott logiki-filozófii drám-típusnk, s főként szerkesztettség formnyelvének. Mert ez szerkesztettség ngyszerűen lebilincseli nézőt, míg színházbn ül - Királyi vdászt knázt tlán ki legmélyebben ezt lehetőséget -, de vissztekintve már csk brvúros ürességnek tűnik z, mi színi jelen időben pzr kvrodás. Ezúttl is rr serkenti nézőjét, hogy keresse továbbgondolhtó szálkt drbbn, cskhogy mű nem eléggé elmélyült hhoz, hogy ezeket z impulzusokt ki tudj elégíteni. Röviden: Hernádi m már képes lenne rr, hogy világképet is djon drbjibn, hogy játék és brvúros technik gondolti átfogóerőt is hordozzon - de ez ngy összefogllás vgy kár váltás szélesebb kitekintésű, embereket mozgtó drb irányáb még várt mgár. Azért foglmzok kicsit gorombán, mert mgm elé képzelem, mi lenne, h ez drámát építeni tudó írói készség egy világkép értékű gondolti lpnyggl, emberi sorsfüzérrel ötvöződhetne: ngyszerű színház. S Hernádi most áll zon ponton, mikor erre váltásr, kiteljesedés-re már képes lehetne. A Nikly-történet típusvezetése, főhőssel vló több irányú törődés, cserkész" gondolt vázlt rr mutt, hogy mg is érzi ennek váltásnk kikerülhetetlenségét. Szinetár Miklós vázltból indult ki, pontosbbn bból lyukcsos nygból, mit drb kínált: sját nygávl töltötte fel, meghosszbbítv zokt szálkt, melyeket Hernádi indított el, mjd felébenhrmdábn hgyott. Először is tgolt játékot: egy szedett-vedett ktonzenekr sétál be minden fontosbb kép előtt - vgy után - civilben bár, de érezhetően csk leszerelten, mjd-nem ktoni lkultként. Nyilván ők is kllódó hdifoglyok vlhol hzától távol - úgy, mint Nikly. A nót, mit fújnk, kép lptónusát dj meg: Rdetzky-mrs vgy porosz himnusz - ttól függően, mi következik. Olykor táncolnk is, egyszer még Mexikóbn, drb elején, egyszer pedig mgyr h-táron, hzinduló hdifoglyok, kiket
Nikly váltott ki", hogy újbb klndjábn szerepeltesse őket. Ezek ktonák zonbn örömükben táncolnk : végre hzjöhetnek. Cskhogy -- s itt jön Szinetár trükkje -- ezt néző nem tudj. A helyzet úgy sugllj, hogy nézőtéren zt kell hinnünk, ezek ktonák lelkesen követik Niklyt z újbb klndb, és most vlmiféle hzfis lelkesedésből járják táncot. Nikly vérpezsdítő szónokltot vág ki - ám lelkesedés tető-fokán mélységes csend lesz. A ktonák nem krnk hrcb menni. Táncolni igen, hzmenni is - de csk mszek lpon ". A htás ellenállhttlnul komikus: Szinetár teljesen bszurd helyzetet játszt el: mindenki mindenkit félre-ért. A ktonák hzkerülésnek örülnek, Nikly zt hiszi, hogy közelgő hrcok mitt olyn lelkesek, néző pedig félreérti tánc jelentését. Ami itt háttérben, cselekmény egy mellékszálán történik - félreértés bszurd kijátsztás -, z Szinetár egész rendezését átszövi. Niklyt is ezzel fogássl jellemzi. Hiszen ez szerencsétlen kiscserkész is mindent félreért: történelmet, helyzeteket, sját illúzióit. Ezért tudják ztán kihsználni zok, kiket szövetségeseinek kr beszervezni. Mert nemcsk nevetségesen niv és veszedelmesen megszállott ez figur - rádásul szerencsétlen is. S miután sokt mosolyogtunk már megvdult fntáziképein - egyszer csk besötétül színpd, és szomorúságr vált kép: Nikly belehl szerencsétlen mániáib, s h már életé-be került s játék, leglább gyászoljuk meg, súgj kép. Ami, mg módján, megint csk egy bszurd kép. Kár, hogy ezt befejező jelenetet, Nikly végső mgár hgytottságát és összeomlását szöveg nem tudj igzán plsztikusn ábrázolni: színi megoldás kicsit koreogrfikus ábrázolásr kényszerül. Szinetár gondolti támpontj ennek politikán kívül élő hóbortos mgtrtásnk kritikáj: humorrl, de nem megbocsátássl. Koncepcióját természetesen Hernádi lpállás támsztj lá, de Szinetár kritikus, ironikus poénjei jobbn ülnek. Az ő rendezésének fényében jobbn érződik szöveg kimunkáltlnság, gondolti áltlánosítások hiány. A világkép elmrdás. Hogy mégis sikerül érzékeltetni jelenséget és ennek ironikus kritikáját, z Fülöp Zsigmond ngyszerű játékánk köszönhető. Régen láttuk ennyire kiegyensúlyozottnk, egy olyn szerep megvlósításábn tlán még sohsem, hol egy figurát teljes lelkiszellemi eltorzulásig kellett végigvinnie - úgy, hogy ez lig lépjen ki természetesség htáriból. Az ő Nikly ezredese mjdnem őrült, és mjdnem normális, mjdnem fntszt, de mindig úgy tűnik, hogy egyszer mégis sikerülni fog vlór váltni fntzmgóriáját. Csk legvégén muttj fel duit, mikor már nem tudj tovább fékezni megszállottságát, és őrjöngve hirdeti hóbortos elméleteit: itt már komikus mozzntok veszik át szerepet. De szerep hosszábn végig bnálist és hősit elválsztó borotvélen jár, és sohsem billen át. Hsonlón kiegyenlített játék Hámori Ildikóé; ő kíséri végig Niklyt különböző klndjin: sszony és szolgáló, szerelmes és kritikus, lázdó és meghunyászkodó egyszerre. Az epizódszereplők közül Szombthy Gyul III. Npóleonj tetszett legjobbn: nemcsk vesekő-jelenet külön kis bszurd drmolettjében - egész megjelenése vlós és vlótln htárán táncol, beleilleszkedve Szinetár bszurdot súroló játékmodoráb. Kránitz Ljos robusztus és cilinderes mexikói forrdlmár leginkább közelítette meg játék lphngját. A többi epizódszereplő már nem vette ilyen jól ezt nehéz kdályt: nem tudják z bszurd htárát súroló játékmodort meg-vlósítni. Bősze György Miks császár gyenge és humorábn erőtlen. Borbás Gbi szép és htározott - de ezzel ki is kpcsolt játékos mozzntot. Túl kemény, indultos mrd. Hsonlóképp erőtlen mrd játék keretének szánt énekes szerepében Cseh Tmás is: első-sorbn zeneileg nem tudott prtnerré válni. Dli ezúttl prózként htottk, s nem rgdták meg játék iróniáját. Csányi Árpád díszletei funkcionálisn és hngultilg is jól vették körül többszörösen becsomgolt játékot: mi legnehezebb - ezek kellékek tudtk ironikus nyelven megszóllni. Hernádi Gyul: Szép mgyr trgédi (Gyuli Várszínház) Rendezte: Szinetár Miklós. Drmturg: Czímer József. Díszlettervező: Csányi Árpád. Játékmester: Hegedűs László. Zenei vezető: Hirsch Bence. Jelmeztervező: Greguss Ildikó. Koreográfi: Tóth Sándor. Szereplők: Fülöp Zsigmond, Bősze György, Hámori Ildikó, Szoboszly Sándor, Borbás Gbi, Kránitz Ljos, Szombthy Gyul, Bicskey Károly, Tyll Attil, Cserényi Bél, Brcsi Ferenc, Trsoly Elemér, Trokán Péter, Turgonyi Pál. MÉSZ ÉVA Válszr váró kérdések A gyuli tnácskozás után Egy művészeti tnácskozás értéke egzkt módon ligh mérhető. Sem z elhngzott okos megállpítások szám, sem vit intellektuális - netán indulti - feszültsége, sem temtiki gzdgság nem mérvdó. Htékonyságánk minősítéséhez tudnunk kellene, mennyiben dott inspirációt jelenlevőknek további lkotáshoz: drámi ötletcsírák művé érleléséhez, létező és leendő drbok szín-pdr állításához, történelmi lkok hiteles megelevenítéséhez, színjátékok elemző megközelítéséhez. Műszerrel, sttisztiki módszerekkel, interjúvl fel nem deríthető tudtfolymtokból nem von-htunk le következtetést. H gyuli tnácskozást mégis jelentősnek ítélem, nnk ok z, hogy jegyzeteimet forgtv htározott kijelentések és tűnődő problémfelvetések, jelenségregisztrálások és hiányokt jelző megállpítások roppnt változtos, mégis összefüggő, gondolkodásr ingerlő kérdéssorrá álltk össze. E kérdéseket egyenként különböző szktudományok körébe is utlhtnánk - történetfilozófi és eszmetörténet, drám- és színjátékelmélet, z irodlomtörténet, kultúrszociológi, z ágzti esztétikák egyránt illetékesek válszkeresésben - tnácskozás résztvevőit zonbn válsztott hivtásuknál fogv mind összefüggésükben, egységükben érintik. A történetszemléleti lpkérdést Almási Miklós referátum foglmzt meg, elvileg és áltlánosn is: A történelmi múlt nem objektív, egyértelműen zárt doboz, mindenkori jelen átírj történelmet ". A gondolt evidensnek látszik drám- és színháztörténet szemszögéből: görög mítoszfeldolgozásoktól Shkespere-en át máig múlt ábrázolását mindenkori jelen társdlmi mozgás és értékszemlélete htározt meg. A kérdés felvetésének mégis különös ktulitás vn. Történettudományunk éppen npjinkbn jutott el sját múltjánk történeti-kritiki szemléletéhez, társdlomtudományok ideológii meg-htározottságából következő tények tudtosításához. S minthogy minden tudomány önreflexiój társdlomtudo-
mányoké különösen - beépül közgondolkozásb, társdlmi tudtformáló szerepet játszik, nyilvánvló, hogy történettudomány nemcsk egy-egy konkrét kérdésben (például monrchi történelmi szerepének árnyltbb bemuttásávl) dht impulzust művészetnek, hnem elvontbb, történelemszemléleti szinten is. S ezt mi sem bizonyítj jobbn, mint hogy drámfejlődésünk szkszit vizsgálv több hozzászóló érintette is problémát. Így hozt kpcsoltb Páskándi Géz z Almási áltl megjelölt két drámírói tendenciát történelem-szemléleti változásokkl, mondván, hogy történelmi drám egzktbb vonult, történelmi erőviszonyok objektív feltárásár irányuló igényével visszhtás z ötvenes évek egyszerűsítő szemléletére, míg másik, játékos-ironikus, distncitrtó vonult romntikus és újromntikus történetszemlélet s z ennek meg-felelő drámák rekciójként értelmezhető. Czímer József történelmi drámákkl szemben támsztott követelmények változását elemezve fő kérdésből logikusn következően zt másik kérdést vetette fel, hogy milyen viszony történeti drámánk történettudományhoz. Visszpillntv zt állpított meg, hogy történeti drámától régen történettudományi hitelességet követeltek, csk sűrítbetett, de nem változtthtott tudományosn szentesített tényeken. A mrxist esztétik - relizmuskoncepciójánk megfelelően - eleve engedékenyebb, több szbdságot d drámírónk, de követelménye, hogy fő társdlmi tendenciáibn híven tükrözze kort mű. M zonbn másféle elvek is érvényesülnek drámírói gykorltbn. Drámíróink (például Hernádi Gyul) terepsztlnk tekintik történelmet, melyben ironikus módon fejezhetik ki mondnivlójukt. A történészek nem tiltkoznk: irodlmi műnek és nem történelmi illusztrációnk tekintik drámát. Többen hngsúlyozták, milyen ngy jelentőségük vn drámíró számár z utóbbi évek történettudományi munkáink (Örsi Ferenc), fitl, elfogultln történésznemzedék történelmi meglátásink (Szbó Mgd), z zonbn világosn megfoglmzódott, hogy drámíró nem történettudomány színe előtt felel műveiért. Almási tételmondtánk második tgjához mindenkori jelen átírj történelmet " - ugyncsk több hozzászóló kpcsolódott. Egyetértően állpították meg, hogy reálpolitikus" történelmi lkok problemtikájánk előtérbe kerülése, s reálpolitik pozitív értékminősítése vlóbn szorosn összefügg társdlomfejlődésünkkel. Volt, ki történelmi drámák reneszánszát" is ebből eredeztette (Páskándi), s ki prboldrámák megritkulását is ezzel indokolt (Szbó Mgd). Amikor zonbn tém megfordítás: történelmi drámák jelenhez vló viszony került előtérbe, ez nézőpontváltozás minth rr indított voln hozzászólókt, hogy szellemi energiájukt kérdések, problémák, ggályok rtikulált megformálásár összpontosítsák. Almási vitindító tűnődései nyitották meg ezt sort: vjon nem hiányzik-e rendkívül plsztikusn meglkotott történelmi drbokból - melyek történelem objektív erőviszonyit kkor és ott olyn árnyltn ábrázolják - közéleti pátosz, nem erőtlenedett-e el társdlomkritiki töltés? Vjon történeti drámákbn npjinkbn érzékelhető tendenciák nem korlátozzák-e mi ngy társdlmi problémákb vló direkt beleszólás lehetőségét? Tlán történeti témájú és mi tárgyú drbok rányeltolódás z előbbiek jvár nem egészséges jelenség kkor, mikor nézők közvetlen, mához szóló drbokt igénylik? (Czímer) Tudjuk-e egyáltlán, mi megy végbe néző tudtábn, mit ért meg történeti dilógusokból? (Petrik József) A színház, melynek m közönségéhez kell szólni, nem lép-e túl messze előre, mikor ismeretlen történelmi lkokt és eseményeket állít néző elé, melyekhez hiányos iskoli ismereteivel nem tud kpcsolódni, s így távol mrd z író gondoltától? (Siklós Olg) Sziládi János felhívt figyelmet egy htvns évek második felétől bekövetkezett funkcióváltásr: jelenkort mg közvetlenségében vállló drámirodlom leszűkült, s funkcióit átvette vígjáték és történelmi drám. Ennek következményeivel bőven fogllkozott, okit zonbn nem elemezte, s így gyrpodott kérdések sor: - Vjon milyen oki voltk ennek funkcióváltásnk? Mindehhez kpcsolódott Berkes Erzsébet szenvedélyességében nyilván túlzó, de meggondolkozttó kitörése: mi történelmi drámáink egy része értelmiségiek játék, s intellektuális semtizmushoz vezet. Szerinte Sziládi áltl tlálón keserves vígjáték " -nk nevezett drbokbn mi társdlmi konfliktusink bgtellizálódnk. Mindez pótcselekvés, hiányzik kurázsi dolgok néven nevezéséhez. Vlószínűleg nem kurázsi hiányzik. A dolgok néven nevezéséhez több kell: megfelelő név" megtlálásánk fel-tétele dolgok összefüggésrendszerének átlátás. Almási e kérdéskörhöz kpcsolódó válszábn egy igen lényeges - s nemcsk drámirodlomr érvényes - észrevételt tett. A hetvenes évek-kel szemben tehetetlenek vgyunk. Nem tudjuk megfogni, se gondolkodóilg, se íróilg. A történeti drámák vlóbn pótléki miknk, történeti drámábn nem látszik nnyir ez tehetetlenség. A történeti modell - hogy korábbn Páskándi említette -, mgához ránt bizonyos sszociációs sorokt, melyek megvilágítók lehetnek, s z rányeltolódások nem feltűnőek. S itt kezdődhetne z újbb eszmecsere: milyenek is hetvenes évek? Ez z eszmecsere persze folyik, sjtóbn, tömegkommunikációbn, tudományokbn és művészetekben, közéletben és mgánéletben. De jelenségek még nem álltk össze lényegfeltáró egésszé. Mit vár és mit kp közönség, hogyn ht rá, mit színház nyújt, s mi z, mit drámánk, színháznk dni kellene? - érthető, hogy ezek kérdések újr meg újr felvetődnek. Empirikus lpon meg elméleti lpon, természetesen, hiszen szociológii kuttás e téren kevés folyik, bizonyos sttisztiki dtokr lehet csk támszkodni. Érdekes, hogy egymássl szöges ellentétben álló drmturgii eljárásoknk, szemlélet-módoknk tuljdonítottk komoly htásfokot jelenlevők. Almási többek között zért üdvözli örömmel z iróni, distnci, groteszk látásmód betörését történelmi drámáb, mert gondolkodásr serkentés eszközét látj történelem deszkrlizálásábn, mitikussá nőtt történelmi lkok más fénytörésben vló ábrázolásábn, s úgy véli, pátosz elnyomj jelenhez szóló mondnivlót. Sziládi János viszont rr muttott rá, hogy néző hgyományos beidegzettsége történelmi témát mint mgsztost, fölértékeli, s így történelmi drámábn kifejezett mondnivlót lényeges-ként fogdj el. Azt hiszem, mindkettejüknek igz vn. Mint hogy z is tény - Almási is rámuttott -, hogy történelmi dilógusdrámák, noh gondoltcsere áll középpontbn, és színpdilg nehezen megfoglmzhtók, ugyncsk tudnk lebilincselő htást elérni. Csupán z nem
vetődött fel, vjon ugynzt nézőt vonzzák-e ezek különböző típusú művek, elődások. Aligh. Nincs homogén közönség. Szép számml léteznek Czímer József áltl említett nézők is, kik m is reális - sőt, nturlist - korszkábrázolást várják történelmi drámáktól. Logikus, hogy drám és színház közönséggel vló kpcsoltánk elemzéséhez fűződtek színház, drámíró felelősségét hngsúlyozó hozzászólások. A történelmi tudt, nemzeti tudt, objektív nemzeti önismeret kulcsfoglmink mágneses terében rendeződő gondoltokbn közös törekvések mellett e szvk többértelműségéből, lkti dottságokból és meggyőződésekből eredő különbségek is megmuttkoztk. Vnnk, kik z új drámi tendenciákt trtják lklmsnk rr, hogy önkritikusbb, objektívebb nemzeti önismerethez vezessenek (Páskándi), z objektív történelmi erőviszonyok ábrázolásávl e lehetőségeken belüli cselekvés logikáját mutssák meg, vlóság vizsgázttását " állítsák előtérbe (Almási), gondolti ktulizálás irányáb elmozdulv igényeljék néző ktív együttgondolkodását (Sziládi). Vnnk, kik nem hiányolják ugyn történeti pátoszt, de ggodlomml nézik színház és közönség szemléleti fáziskülönbségét, és épp világ kitágulás folytán trtják fokozottn szükségesnek nemzeti történelem tudtosítását, kritikilg épített nemzeti öntudt " sugárzását (Siklós Olg), közös történelmi mítoszink kollektív átélésének lehetőségeit hiányolják (Berkes Erzsébet), s z iskolrendszer mulsztásit, fitlok történelemismeretének hiányosságit pótlndó rs poeticként válllják művészi szintű történelem-tnítást (Szbó Mgd). A vit során felvetődött z drám-, színház- és irodlomtörténeti szempontból egyránt érdekes kérdés, hogy vjon z Almási áltl leírt új tendenciák mi-kor bukkntk fel, s egyáltlán jogos-e z törekvés, hogy minden tnácskozáson új törekvéseket vélünk felismerni, vgy lssbbn érlelődnek változások. Hol kezdődött történelem újrértelmezése, mikor és miért tűnt fel és tűnt le történelmi prbol, mi volt funkció-j, s m miért nincs - sorkoztk problémák, s mivel hozzászólók többnyire ötletszinten korrigálták egymást, hllgtó többség soribn elsuttogott ellen-érvek és ellennevek még viszonylgosbbá tették periodizációt. Így érlelőd tek kérdések megoldndó feldttá. Sziládi János hozzájárult megoldáshoz zzl megállpításávl, hogy történelmi drámábn rejlő lehetőségeket színház előbb vette észre, mint drámirodlom, s ezt z 1966-bn, Mózes bemuttásávl kezdődő elődássorozt igzolj, melynek keretében nemcsk kevés számú befejezett, kerek történelmi drámánkt, hnem korábbn színpdképtelennek nyilvánított, problemtikus vgy befejezetlen drámtörmelékek " -et is színpdr állították. Ezt követte z-után z új történeti drámák születése. Nyilvánvló, hogy e törekvések ugynkkor ngy világirodlmi-színháztörténeti hgyományhoz kpcsolódnk, Szbó Mgd utlt nemzeti örökségre is, hitvitázó drámirodlomr, s rr nivnépi ösvényre, melyhez mi drámíróink visszknyrodnk. A prbol kérdése zonbn meglehetősen felszínes megvilágításb került záltl, hogy ürügy jellegét hngsúlyozták hozzászólók, s jelen kérdéseire célozgtó kosztümös bújócskánk nyilvánították, melynek éppen ezért lejárt z ideje. Azt hiszem, elég ponttlnul hsználjuk prbol foglmát, s kosztümös célozgtás" nincs hozzákötve, továbbá jelenhez szóló utlgtások is sokfélék lehetnek: egy groteszk-ironikus történelmi játékbn tudtos nkronizmusoknk vn helyük, míg z objektív, relist igényű drbokból ki-lóg. A vlóbn jelentős prboldrámák mindig emberi válsztási lehetőségeket mutttk be meghtározott erőtérben, s ezzel mgtrtásformákt értékeltek, cselekvési mintákt állítottk néző elé. Minthogy zonbn prbol bsztrkciós szintje nem teszi lehetővé konkrét itt és most ellentmondásos részletgzdgságánk bemuttását, s mgtrtási mintái is elvont áltlánosságbn érvényesek, s csk szélsőséges élethelyzetekre lklmzhtók, ez drámmodell ligh felelne meg hetvenes évek problemtikájánk megvilágításár. Tlán tnácskozás időkerete, tlán fent említett problémák súly okozt, de tény, hogy kevés szó esett történelmi drámáink formproblémáiról s még kevesebb e drámák rendezésének gondjiról és lehetőségeiről. Almási utlt rr, hogy szemléletváltozás, z iróni, groteszk látásmód másféle drámszervezést, nyelvi megformálást is eredményezett, s történelmi lehetőségek felmérése, vlóság vizsgázttás előtérbe állított gondolti dilógusokt. Ez utóbbi típusnk további sjátságir Sziládi hívt fel figyelmet: ngyobb érettséget kíván nézőtől, mivel cselekmény háttérbe kerül, részletek el-ngyoltk, kort, környezetet jelzések-kel fejezi ki. Az lkotót fogllkozttó gondoltok kifejezéséhez jelentős történelmi személyiségeket kell megjelenítenie. Mások viszont megemlítették, hogy sok történeti drámábn nem ismert történelmi lkok szerepelnek. Arról zonbn nem lkult ki vit, hogy ez milyen ábrázolásbeli következményekkel jár. Sziládi jelenkort mg közvetlenségében vállló keserves vígjáték " és történeti drám közös sjátságként jellemezte drámi szituáció túlpörgetését ". Elmélete vígjátékot illetően teljesen meggyőző volt, történeti drámár vontkozón bizonyító nyg híján inkább továbbgondolásr lklms kiindulópontnk látszott. Noh nevek és címek többször is elhngzottk referátum és hozzászólások során, sem konkrét esztétiki vizsgáltr, sem drámtechniki részletkérdésekre vgy szín-játékelemzésre nem került sor. Ez hiány ismét feldtr srkll, egyes művek behtó elemzésére, elméleti áltlánosításhoz vezető türelmes kuttómunkár készteti kritikusokt és esztétákt, drámírói mesterség " s színház-művészet gykorlti kérdéseinek további vizsgáltár z lkotókt. Hogyn teheti érdekeltté drámíró s színház nézőt történeti lkok gondolti párbjábn? Miképpen válthtnk ki teljes emberi rekciót groteszk-ironikus történelmi játékok tudv-krv nem plsztikus figurái? Hogyn hozhtó létre drámához nélkülözhetetlen emberi szituáció z utóbbi drbokbn, miképp kpcsolhtó m embere múlt elektromos ármkörébe z előbbiekben? Mit dht, mit djon hozzá színész mg személyiségéből? Melyik drámtípushoz milyen rendezői stílus kpcsolódht ellent-mondásmentesen? Bje, h divergenci vn szerzői szándék és rendezői koncepció között, vgy z így létrejött nyitott " színművészeti lkotás termékeny ellentmondás befogdót jobbn készteti z önálló értelmezésre? A szín-házművészet gzdg művészi eszköztárából mit, hogyn lehet különböző drámtípusok dekvát megjelenítéséhez felhsználni? Az útkereső, megoldásr tláló válszoknk nem legközelebbi tnácskozáson, hnem estéről estére meg kell születniük minden színpdon, mikor függöny felmegy.
játékszín SZÁNTÓ JUDIT Élet és játék Szentendrén Jelenet Templomtéri Játékokból Egy npig szentendrei polgárnk lenni - z idei mgyr nyár egyik ngy élménye. Aki krj, elkezdheti már délelőtt, egyénileg, bebrngolv szűk területen koncentrált természeti és művészeti élményeket kínáló csodvároskát, hogy délután, egy ngyobb közösség tgj-ként, még mindig viszonylgos szbdsággl, vándorolv válogthsson templomtéri játékok élvezetei között, mjd este, immár egy szűkebb és helyhez kötött színházi közönségbe illeszkedve, helyszín és színjáték hrmóniájánk legyen részese. Vnnk fesztiválok, hol környezet és produkció teljes esetlegességben feszeng egymás mellett; másutt jó válsztás produkció idejére meg tudj teremteni művészi szükségszerűség örömteli benyomását; de ritkság, hogy játék és vlóság ilyen meggyőző erővel olvdjon át egymásb, mint Szentendrén, hol látogtót már centrumb vezető utcákon is egyszerre kpj meg város és városr szbott művészi élményvilág htás, z ünnepi játékhngult. A mediterrán fesztiválokon, Avignonbn például, tpsztlhtó hsonló teljesség. A városkép, helybeliek élete, miközben őrzi hétköznpji relitását, ugynkkor önmgát eleven díszletté képes stilizálni. Szinte úgy tetszik, minth minden lkos, miközben közéleti és mgántevékenységeit tovább folyttj, egyben sttiszt-szerepet is vállln egy nonstop közösségi ünnepben. Egyszerre érdeme mindez városkánk mgánk és természetes dottságokt műlkotássá szervező színháznk, dott esetben Mdách Színház kollektívájánk. A Templomtéri Játékok nemcsk ötletnek kitűnő, hnem megvlósításábn is. Ezt számomr legjobbn z bizonyítj, hogy z eseménysor spontán szervezőereje z lklmi vendégeket is sját nyomtávár képes terelni. Az egyes dobogókt körültolongó százs ngyságrendű csoportokbn sehol egy hngos szó; gyerekeket előreengedik; élvezik mindennpokbn oly ritk játékos, kedves kiszámíthttlnságot: itt egy f kínálkozik, ott egy hordó, mott egy btár, mire fel lehet mászni (de honnn senkit nem sodornk le). Az lklmi szentendrei polgár belépőjeggyel együtt minth demokrtizmust, életörömet, türelmet, mgtrtási kultúrát is beszerzett voln. (Még ritk csemegékért: csevbcsicsáért kígyózó sor is ngyli békességet mutt.) A játszók báj - mit dott esetben tán még teljesítményüknél is többre értékelek - rgályos. Olyn őszinte játékkedv árd belőlük, olyn önfeledt derűvel élnek forgtgbn, olyn cinkos segítőkészséggel invitálnk egyénenként is egy-egy játékhelyre, hogy zt hisszük: mindez személy szerint nekünk szól. És muzsikálnk, táncr perdülnek nézők is. Ami áltlábn nem sikerül közönséget provokáló, részvételét sokkhtásokkl serkentő színházi kísérleteknek - itt mgától értetődő természetességgel lkul ki. Külön említeném z árusokt-muttványosokt - minth Kerényi Imre őket is megrendezte voln! Vásárlói tpsztltinkr rácáfolv se nem tolkodón rámenősek, se nem utálkozón közömbösek; jókedvvel kínálják árujukt, örülnek nnk is, h csk megmustráljuk-
tpogtjuk holmit, h kell, tnácsot dnk, személyhez szólót is. Művészek és nézők, eldók és vevők, termelők és fogysztók tisztelik egymást Szentendrén. A Templomtéri Játékok számomr elsősorbn közösségi szellem iskolájként mrdnk emlékezetesek, noh művészi színvonluk is impozáns, és bemuttott közjátékok, zeneszámok egynémelyike revelációnk tekinthető. * Még ennél is szerencsésebb esetben úgy kellett voln fordulni, hogy szentendrei közösségi ünnep csúcspontj z esti színházi elődás legyen. De milyen méltánytlnság voln e produkcióról kiemelkedően sikerült és kiemelkedően tnulságos előzmények említése nélkül szólni - olyn hmis udvrisság voln zt állítni, hogy klsszikus lkotásnk érett, sőt, élvonlbeli színészekkel vló elődás megkoronázt szentendrei npot. Hogy z egynpos szentendrei polgároknk nézőtérre bejutó kisebbsége mégis jó ízekkel tér hz, z elsősorbn szceniki élménynek köszönhető. A teljes hitellel dlmátr hngolt vígjáték és vrázsltos terecske képzőművészeti, hngulti és dinmiki összhngj egyszeri élményt szerez. Kerényi Imre és Götz Bél térbeli-tmoszferikus elgondolás mestermunk. A játéktér szögeinek megválsztás, z épületek, épület-elemek, közök és sikátorok bejátszás, közeli és távoli plánok megvilágítás, háttérben zjló helyi élet festői kis epizódji mű és tér roppnt tlálékony és ugynkkor teljesen nivnk" htó együttélését eredményezi. Hsonlón szellemes szereplők mozgtás is; nem játsznk ebben térben, hnem élnek benne, színpdi létezésüket meseszerűségnek és relitásnk ugynolyn állndó kettőssége htj át, mint környezetüket, melynek láttán egyre csipkedni kell mgunkt: de hiszen ez mégsem egy fiktív, múltbeli dlmát kisváros, hnem mi Mgyrország egyik helysége, közigzgtási egység és idegenforglmi központ. De túl ezen z elbűvölő vizuális élményen - itt mégiscsk egy színmű kerül elődásr, Willim Shkespere Tévedések vígjáték című lkotás. Amelyről bevezetőben le kell írnunk néhány közismert tényt. A játékot sokáig ifjonti zsengének trtották, plutusi motívumokt vriáló, felhőtlen és niv helyzet- Tévedések vígjáték Szentendrén (Előtérben: Gybronk József) (Iklády László felvételei) komédiánk. A XX. százdnk kellett eljönnie hhoz, hogy benne élők, igzán nem mrdéktln örömükre, megállpítsák: Shkespere itt is modern ember poklir érzett rá, személyiség reltivitásár, szerepek felcserélhetőségére, lét bszurditásár, világbn vló helyzetünk ingtgságár, tudtunkon és felelősségünkön kívül épülő hlálos cspdákr. Százdunk embere, hál tlálékony történelmi fordultoknk, számtln változtbn élte át z Antipholusok és Dromiók sorsánk bizony ritkán komikus, inkább trgikomikus, sőt, trgikus változtit. Idegen földre szkdt, nem értette helyi törvényeket, és tévedések" örvényében végül önnön létezésének vlóságát is kétségbe vont; vgy sját földjén vált földönfutóvá, egyik npról másikr siklott ki láb lól z ismertnek vélt tlj, s hogy rendre lehámlott ról pozíció, otthon, cslád védő rétege, már-már önmgát is elvesztette. Érthető hát, hogy mű évszázdokon át egyértelműen kcgttó, mjd konvencionális multttási sémákb merevült elődásib lssn új, bljósbb-titokztosbb elemek vegyültek. Hsonlón Szentivánéji álom és Vihr szereplőihez, ezek sokáig szimplánk vélt figurák is szédelegve kpdostk fejükhöz: álmodom-e vgy ébren vgyok? Én vgyok-e én? Mi történhet még velem? És nem lehetséges-e, hogy ebben világbn z emberrel minden megtörténhet? Ilyen szellemben fognt Tévedések-elődást mgyr nézők két ízben is láthttk. Az első Royl Shkespere Compny Clifford Willims rendezte produkciój volt, mely z együttes történetében is kiemelkedőnek számít, és nyolc átrendezésben tíz évig volt műsoron. Ez z elődás némi leegyszerűsítéssel kotti"-nk nevezhető értelmezést szellemesen házsított össze commedi dell'rte-elemekkel minél semtizáltbbk, áltlánosbbn felfogottk szereplők, nnál inkább jelenthetik vlmennyiünket. Ezután következett Sík Ferenc emlékezetes pécsi rendezése, mely kolduló Aegeon félelmetes vezérmotívumávl és nyugtln, vibráló mozgás főszereplővé vtásávl egy kibillent, elidegenedett világb ágyzt bele mókát-multságot. Mert persze nevetni bőséggel lehetett ezeken z elődásokon is; Shkespere-értelmezés lehetőségeinek szédítő szbdság ddig meggyőző és boldogító, meddig elismeri korlátként z dott drám elidegeníthetetlen lényegét. Ezért nem fogok soh közös nyelvet tlálni Zdek Othellójánk híveivel. Minden Othello-értelmezést kész vgyok elfogdni mindddig, míg Othello nem nevetséges és gusztustln őserdei vdállt, és Desdemon nem üresfejű szjh. Ugynígy: teljes át-
éléssel borzongok meg szkdékok előtt, melyeket egy shkespere-i vígjáték elődás feltár, h z elődás megáll szkdék szélén, és műfji elemek közül zt érvényesíti legerősebben, melynek kedvéért Shkespere z dott művet meglkott. Kerényi Imre nem kívánt lehtolni ilyen mélységekig. Vlószínűleg igz vn: szbdtér, nyári esték hngult és jelesül szentendrei környezet nem kedvez z bszurdot, kegyetlenséget súroló látomásoknk. Egyes kritikák szerint Kerényi vásári mók, frce hngvételét válsztott; ezt megállpítást csonkánk, elngyoltnk érzem. A szituációk kidolgozottság, bár vázltos, mégis vlmelyest egyénített jellemábrázolás és nem utolsósorbn shkespere-i nyelv költőisége ellenáll z egyértelmű commedi dell'rte-stílusnk, rögtönzés látszt felkeltésének. A drámi lpnyg, helyszín és színészi gárd dottságink elemzése után Kerényi úgy döntött, hogy z elődás hng-vételét hhoz relist vígjátéki stílushoz közelíti, mely színjátszásunk és ki-vált Mdách Színház hgyományihoz legközelebb áll. Sok részletből látszik, másokból pedig leglábbis sejlik, hogy rendező felmérte zt is: pszichológii relizmusnk és komédiás játékosságnk, tetrlitásnk igen bonyolult, érzékeny keverékére vn szükség, mert cselekmény és figurák természete is borotvélen táncol e két véglet között. A túlzottn semtizáló, áltlános commedi dell'rtestílus elszegényítené játék lehetőségeit, és játékidő múlásávl egyre unlmsbbá, egyhngúbbá válnék; teljes átélésnek pedig ellenáll cselekmény, mg képtelenségeivel, vlószerűtlenségeivel, figurák funkcionális játékosságávl, hézgosn kitöltött jellemképével. A bj ott vn, hogy ezt borotvélen táncoló rányt, melynek szükségét rendező, úgy tetszik, felismerte, színészi gárd részben képességeinél, részben merőben másfjt iskolázottságánál fogv, nem tudj relizálni. Amikor bűbájos, villogó humorú előjáték után egyik legkedvesebb színészem, z eszköztelen, bensőséges emberségével mindig lefegyverző Horváth Sándor ptetikus öblögetéssel, minden szót külön eljátszv dörgi és jjveszékeli el Aegeon monológját - minth hideg zuhny szkdn nézőre. Mégis megtört vizuálisnhngultilg oly meggyőzően kimunkált stílusegység; rossz hzi hgyomá nyok ingoványár tévedtünk. És még csk nem is rról vn szó, hogy ezt vlóbn nehezen beilleszthető figurát, ezt nehezen megoldhtó expozíciót kellene vittkozv elemeznünk, mert itt nem vlmilyen, bármilyen, Aegeon-értelmezéssel vn dolgunk - csk egy zonnl ránk törő, rossz, elvult játékhgyománnyl. A stilizálás és relitás mezsgyéjén ellensúlyozó, önmgábn jogos rendezői elgondolás leginkább két Antipholus és két Dromio beállításábn ölt testet, mit z is bizonyít, hogy négy szerepből kettőben - syrcusi Dromióbn és z ephesusi Antipholusbn - születik meg z elődás két legjobb lkítás. A Dromiók vlóbn vázltos, tuljdonképp csk regálások füzéréből álló lkját Gybronk József megtoldj zzl, mi minden ilyen figurát egyedül hitelesít: mg módján súlyos színészi jelenléttel. Játékosság, ugribugri, felelőtlen jókedv, ridtság, tnácstlnság, félelem, öröm - szerep vlóbn csk ilyen áltlános érzelmekből szövődik. De h ezek átszűrődnek egy egyszeri, érzékeny és okos színészi egyéniségen, és rádásul hozzájuk társul z bumfordi, puckos chrme, mely Gybronk veleszületett sjátj - kkor úgy érezzük: embert láttunk színpdon. A másik Dromio, fő-iskolás Józs Imre még nem vette ilyen módon birtokb sját egyéniségét; z ő játék egyelőre még csk rendezői szándékot fejezi ki, mi ilyen vázltos szerepben persze nem kelthet figyelmet. A két Antipholus - és mellettük Adrin - mű viszonylg legteljesebb jellemei, bár fehér folt itt is jócskán kd (s játék hitele követeli, hogy ezeket ne is töltsék ki). Tímár Bél számár szoktln szerepkörben ismét meggyőz különleges tehetségéről. Pontosn érzi, hogy ebben z elődásbn, ebben fel-fogásbn meddig mehet el berendezkedett, stbil világbn élő, mjd hirtelen és számár felfoghttln módon mindenéből kisemmizett módos polgár elementáris dühének feltárásábn, és hol kell ztán könnyedén átlendülnie z előtte megnyíló szkdék túlsó prtjár. Az ephesusi Antipholus, érjék bármilyen kísérteties élmények, nem kérdőjelezi meg sem világot, sem önmgát; mg-trtásánk kulcs sértődött kérdés : hogy jövök én ehhez? (És számtln XX. százdi regálási lehetőség közül íme z egyik legtipikusbb!) A syrcusi Antipholus érzékenyebb, líribb lkt, és Shkespere z ő szájáb dj legkottibb" sorokt; ő vlóbn meg-megszédül megfejthetetlen fejlemények implikációitól. Klocsy Miklós ebben szerepben htározott fejlődést mutt. Amellett, hogy e színeket érzékeltetve ő is megőrzi vígjátéki rányokt, lkítás több, mint korrekt; egyes pillntink sjátos, belülről hozott humor és líráj is vn, bár sokszor, korábbi lkításit idézve, sápdtbb áltlános szín-játszást nyújt. És ez sápdt áltlánosság, pszichológii relizmusnk egy közhelyekre redukált, unlms kivont jellemzi, sjnos, nem egy szereplő egész játékát. Kiváltképp fájdlms ez Schütz Il esetében, ki egyik legeredetibb ifjú színésznőnknek indult, igzi modern egyéniségnek, ki szerepkörökön túlemelkedve bármilyen szerepet eljátszht: mához szóló, korszerű trtlmkbn gzdg, öntörvényű figurát formál belőle. Már Lóvá tett lovgokbn, Rosline igzán testére szbott szerepében is úgy tűnt, fárdtn, személyes elkötelezettség nélkül játszik, trtlékink csk töredékét mozgósítv; most pedig Adrin szerepének változtos játéklehetőségei sem gyújtották fel képzeletét, precízen old meg helyzeteket és instrukciókt, de egy percre sem dj od mgát z lklomnk. Mellette, Lucinként, Sunyovszky Szilvi szokott kulturált trtózkodásávl vn jelen színpdon. Végül: nincsenek megoldv zok szerepek, melyeket vlóbn ki kellene tlálni", mert hgyományos relizmus nem tud mit kezdeni velük, komédiás felfogásuk pedig csk üres közhelyeket eredményezhet. Szék-helyi József ( herceg) csk érdekes külső megjelenését dj, Kishonti Ildikó (Kurtizán) remek hngját és stílusos mozgását; Márton András (Angelo) relizmus, Duni Tmás (Csipkedi) inkább vásári stíl felé tolj figuráját, de csk bizonytln, elmosódó folthtásokt tud teremteni. A stílusteremtés felemás sikeréről árulkodik befejezés is. Az szinte természetes, hogy ez z elődás vlmi felszb-
dult táncos-énekes multságb torkolljék; szereplők zonbn érezhető kényszeredettséggel bocsátkoznk z önfeledtnek ligh nevezhető fináléb, mert z előzmények nem jutttták el őket törvényszerűen eddig pontig. H játékkedvük nem szbdult fel megelőző két órábn, most, végső percekben nem fkdht szívből viglom. És középszerű siker is, tps nem robbn elementáris hálávl, s hőfok is lig változik: néző nem érzékelt s ezért nem is jutlmz igzán kiugró teljesítményeket. Szentendréhez megtlálták kulcsot rendezvény gondozásár szegődött művészek. Olyn formulár leltek, mely évekre Teátrumhoz kötheti közeli és távoli közönséget, és egész speciális közösségi élménnyel gzdgíthtj résztvevőket, művészeket és ktivizált nézőket egyránt. Jó lenne, h z invenciózus, izglms, korszerű színjátszás kulcsit is ilyen mbícióvl keresnék; nem-csk nyári játékokon, hnem z egész színházi évdon át. Következő számink trtlmából: Hegedüs Géz: Básti Ljos példdás Máriássy Judit: Grgntü és Pntgrüel Szántó Judit: Hős, ki többet ér egy lklomnál Szántó Erik: Ler király Szegeden Sziládi János: Történelmi drámák - mi vígjátékok Emődi Ntáli: Hozzászólás z új mgyr drám ügyéhez Rjk András: Drámkritikusok Athénbn GÁBOR ISTVÁN A Fővárosi Operettszínház évdjáról A külső megfigyelő számár ismeretlen okok mitt Fővárosi Operettszínház bemuttói jóvl szezon felén túl, február közepén kezdődtek el. Föl lehetne hozni mentségül, hogy premierek előkészítéséhez hosszú időre volt szükség, de ez z első bemuttó, A z ellopott futár ismeretében ligh hihető. A második bemuttór, Kbrér lig egy hónppl később került sor, míg hrmdik drbot, Montmrtre-i ibolyát - nnk Csepeli Munkásotthonbn elődott kmrváltozt után - csk z évd végén tűzték műsorr. A tervszerűtlenséget ellensúlyozhtná z eredmény, kész produktum, de ez csk Kbré esetében fogdhtó el. A másik két drb nem elég kidolgozott formábn jutott el premierig; más kérdés, hogy Az ellopott futár színvonl később némileg emelkedett, nem utolsósorbn nnk köszönhetően, hogy két fontos szereplője, kiket premieren szinte z utolsó pillntbn kellett beugrássl helyettesíteni, fölgyógyulás után átvette színpdi feldtát. Úgy gondoljuk, társult egészére z sem rótt túlságosn ngy feldtot, hogy szezon elején Holli Kálmánnl Ltinovits Zoltán áltl árván hgyott címszerepben fölújították A kuty, kit Bogi úrnk hívnk című musiclt. Mgyr bemuttó, külföldi musicl, klsszikusnk nevezhető frnciás-bécsi operett fölújítás, íme ez z Operettszínház múlt évdjánk leltár, egyben törekvéseinek is láthtó jele. Új tendenciák zenében, témválsztásbn, színészi játékbn, vlmint hgyományőrzés: ez z kettősség, mely áthtj Fővárosi Operettszínház munkáját, és mi progrmként is elfogdhtó. 1. Mint említettük, z évd - Bozzi úr felújítását leszámítv, benne Holli Kálmán ngyon kellemes, krkterisztikus, gáláns humorú játékávl, mely teljesen önálló utkon hldt, egyéni bájt kölcsönözve niv mesének és kevéssé pllérozott szövegnek - Az ellopott fu- tárrl kezdődött meg. Az ötletet témához Rejtő Jenő regénye és népszerűsége dt, de csk z ötletet és nem z ihletet. Rejtő Jenő irodlmi munkásságánk értékelése nem e cikk feldt, noh véleményem szerint szinte bizonyosr vehető, hogy regényeinek mi olvsottság semmiképpen sem irodlmon kívüli jelenség, mint zt néhány esztét szűkkeblűen bizonyítni óhjtná. Legjobb munkáibn Rejtő Jenő furcs és eredeti módon z bszurdok előfutár, noh ez z bszurd, m is teljesen modernnek htó humor jelenségek felszínén úszkál, és mélyebb rétegeket nem járj át. Vittott értékein belül vlószínű, hogy Az ellopott futár nem legjobb Rejtőkönyvek soráb trtozik. Ám mégis, z igzság földerítésének meghtón kedves, gyermeki bájú története, benne kikötői csvrgóknk becsületes" emberekénél tisztességesebb életével, összetrtásávl, egy kiváló jogtudor már-már becketti ízű, morbid figuráj, pálinkáb, lumpensorb menekülésével, hlálnk szinte XVIII. százdi iskoljátékokt idéző kigúnyolásávl kézzelfoghtón kínálkozott színpdr vitelre. Nem először és bizonyár nem is utoljár fordul elő színháztörténetben, hogy mi látszólg legjobbn áll ellen drmtizálásnk, bból születik izglms színpdi mű, mely próz pedig nyilvánvlón lklmsnk tűnnék elődás számár is, z úgyszólván semmivé foszlik színpdon. Ez utóbbi történt Az ellopott futárrl, nyilván nem függetlenül z átdolgozás tévedéseitől. Miklós Tibor - ki drb verseit is írt - elsősorbn cselekmény vázát mentette át színpdr, hűségesen átmásolt Rejtő Jenő-i helyzetekkel, fordultokkl, kiszólásokkl, gegekkel, de regény szellemének és szellemességének távoltrtásávl. Á morbiditás, mi éppen ennek regénynek egyik sjátos jellemzője, hercig negélyeskedéssé lkul persze, nem függetlenül rendezéstől és színészi játéktól -, groteszkség pedig, Rejtő Jenő munkáink másik meghtározó vonás viccelődéssé simul. Az érdes felületek elegyengetése bohóztot eredményez, mgyr zenés színpdon meglehetősen jártln út, kevéssé ismert műfj kipróbálás helyett. A jópof" operettsblonok közepette elsikkd lényeg, vlóságnk torzító tükörben látttás és nem utolsósorbn z, mi Rejtő Jenőt leginkább élteti m is: pródi. De ez már rendezési kérdés is, mire később vissztérek.
G l mb o s Erzs i Kb ré b n A színpdi változt hibájául róhtó föl z eredeti mű logikájától eltérő, zvros befejezés is. A regényben kedves, groteszk báj, nyers erő, de szív jellemzi Mrlene-t, hlárust, z pj árttlnságáért hrcoló Prücsök támszát és fölkrolóját; itt, színpdi történetben figur jelleméből logikátlnul következő kulcsszereplővé válik, kémhistóriák tuctmegoldási szerint. A drbot Csuh Ljos és Dncsák Gyul zenéje vtná musicllé, de nem minden musicl, mi hngos, és mit mikrofonok segítségével hrsogv dnk elő. Egy-két kellemes és krkterisztikus szám - például Kirúg Hümér dl, Mrlene és Pepit Oféli kettőse - kivételével muzsik (vlószínűleg koncepcionális okokból dódón is) éppoly kevéssé sejteti meg Rejtő Jenő humoránk prodisztikus rétegeit, mint szöveg. A Kbrét, mely színdrb-, mjd musiclváltozt után meriki filmként, főszerepben Liz Minellivel ngy sikert rtott nálunk is, ligh kell e hsábokon bemuttni. A musicl létrejötténél sokn bábáskodtk, John vn Druten és Joe Msteroff, versszövegek írójként Fred Ebb, zeneszerzőként John Knder. Vlmennyiük közül mégis Christopher Isherwoodé z érdem, hogy ezt prfümöskönnyes, trgikus és nivul mosolyos történetet megörökítette. Az ngol író, mint tudjuk, nácik htlomr jutáskor éppen Berlinben élt, és nosztlgikus, szomorú emlékeit lz novellfüzérben dt ki 1939-ben, Isten veled, Berlin címmel. Ebben z elbeszéléssoroztbn jelenik meg először Schroeder kissszony - musiclben Slly Bowles -, zután Kost kissszony, ki színpdon Schneider névre hllgt, meg Kbré néhány hőse. H A z ellopott futárt zért mrsztltuk el, mert z átdolgozásnk nem sikerült színpdr átmentenie z eredeti mű szellemét, Kbré világsikerének egyik titk bbn rejlik, hogy színpdi bábák nyilván megfelelő szkmi ismeretek birtokábn - megőrizték Isherwood könyvének főbb értékeit. Ezek között különösen jellemző z furcs és melodrmtikus színezetű nivitás, mely érdekesen és meghtón ellensúlyozz történet trgikumát. Folyni kell vérnek" - idézi ht elbeszélése egyikében Isherwood egy részeg náci hetvenkedését vlmelyik berlini kávéházbn, és musicl árnyltn jelzi náci Németországbn rövidesen bekövetkezett vérfürdő kezdetét. Olykor ugyn szentimentlizmusbn oldódik föl színpdi cselekmény, ezzel z meriki ízlésnek is eleget téve, de zért drám is ott vibrál történetben, nem utolsósorbn kitűnő színpdi zene támogtásávl. Á Kbrébn különleges szerep jut egy éjszki lokál konfernsziéjánk, és szerzők ügyes ötlettel vele mondtják el z író véleményét és ítéletét. Leoncvllo nnk idején csúfos kudrcot vllott Puccini árnyékábn sját, Bohémélet című operájávl. Ilyen remekmű mellett nyilvánvló volt bukás noh pesti Operház érdekes módon előbb muttt be Leoncvllo művét, mint Pucciniét -, de mi Bjzzók szerzőjének nem sikerült, z három és fél évtized múltán Kálmán Imrének igen. Témáját ő is párizsi bohémek életéből merítette, bár igz, hogy Kálmán Imre, Zeneművészeti Főiskol eminens növendéke mindezt z operett keretei közé fogllt. Egyik szereplője mg Murger, Puccini és Leoncvllo operáink ihletője, és hiteles szereplő másik két bohém, Delcroix és Hervé, zz Roul és Florimond. Persze, Mimi, Bohémélet tüdőbjos vrrólány helyett Violett, z operett kedves virágárus nem hl meg, hnem boldogn él drb végén, és párizsi bohémek sors is jór fordul hrmdik felvonásbn, e műfj hgyományi szerint. Néhány figur, melyben több ugyn klisé, mint z eredetiség Spghetti, jószívű dóvégrehjtó, Frsctti, szenilis hdügyminiszter, bbonás Rotschild báró, Durnd, részeges, pénzsóvár mostohp - élénkíti még cselekményt, z operettkedvelő közönség örömére. Egészében véve multságos, épkézláb cselekménye vn Mont-
mrtre-i Ibolyánk, frnciás ízekkel és hn- gulttl, de zenéjében bécsi hgyomány útjit követve. 2. Az ellopott futárnk lssn már modor-rá váló, rossz hgyományt teremtő nyitott színpdán János Ljos díszlete zt sejtetné, hogy itt egy bizrr hngvételű drb elődás láthtó mjd. Bádoghordók sokság hever sznszét, és köztük játék kezdetén jelmezbe öltözött díszletező munkások tesznek rendet. A krikturisztikus színpdkép és Schäffer Juditnk üdítően multságos, nyomort és cspzottságot kültelki elegnciávl fűszerező jelmezei keretet jelölnek tehát, melyben díszletek és kosztümök áltl elképzelt furcs, groteszk stílusbn folyhtnék játék. Sík Ferenc zonbn nem élt igzából fölkínált lehetőséggel, és Rejtő Jenőből is jobbár zt emelte ki, mi ponyvként ht, és mit éppen nem z író értékei között trtunk számon. Tömegmozgtás kiváló, ennek jóvoltából néhány remek jelenetnek lehet tnúj néző. Egyik-másik szituációj is árnyltn drámi, de rendezőnek vgy z ideje, vgy z energiáj volt kevés hhoz, hogy mindezt egységes stílussá szervezze. Az bszurditás és fekete humor csk némely díszletelemben és kellékben jelenik meg, de játékbn ritkán. A htározott színészvezetés hiányából dódik, hogy z elődás szép lssn blődli felé hld, és hrsányság válik urlkodóvá ott is, hol bensőséges jellemzés voln helyénvlóbb. Vnnk z elődásbn ki-tűnő percek, például dr. Mervin és Ész Ljos dilógus, Kirúg Hümér mgánjelenete, színpdr betolt, pöfögő gőz-mozdonnyl kitlált játék, de egészében drbbn - még ebben nem túlságosn sikeres formájábn is - több rejlik, mint mennyit Sík Ferenc elővrázsolt belőle. A Kbrét, mely Szinetár Miklós rendezésében z egy évvel korábbi főiskolás évd legsikerültebb vizsgelődás volt, Fővárosi Operettszínházbn ugyncsk Szinetár Miklós rendezte. Indokolt volt rendező kiválsztás, hiszen Szinetár egyrészt többször is dolgozott már ezzel társulttl, másfelől pedig egyszer már kipróbált ennek drbnk htását, h más közegben és más-fjt közönség előtt is. Szinetár Miklós mellett szólt z is, hogy ő fordított prózi szöveget - verseket szokott jó színvonlán, biztonságos szkmi rutin- Németh Sándor Konfernszi é szerepében (Ikl ády Lászl ó fel vétel ei ) nl G. Dénes György ültette mgyrr -, méghozzá kitűnően, így hát neki szinte mindent tudni kellett műről. Rendezéséből kiderült, hogy nemcsk drbról tud sokt Szinetár, hnem musiclben ábrázolt korról meg mi közönség ízléséről is. Ez utóbbit zért érdemes hngsúlyozni, mert botor válllkozás voln semmibe venni z Operettszínház nézőinek ízlésvilágát, zenés műfjhoz kötődését, noh ez közönség m már nyilvánvlón meglehetősen heterogén. Szinetár Miklós törekvése bbn győzedelmeskedett elsősorbn, hogy rendezésével utt tlált mind z idősebbek emlékeihez, mind pedig zokhoz fitlokhoz, kik számár történelemkönyv és lecke már ez kor. A rendezés vlósággl borotv élén egyensúlyozott szentimentlizmus és trgikum, élcelődő hu mor és nosztlgi között, és Szinetárnk fontos szerepe volt bbn, hogy ez z egyensúly nem borult föl. Ehhez persze műfjt és kort értő, meg közönség várhtó rekcióit is ismerő színészekre volt szükség, és rendező ezt teljes mértékben megkpt színháztól. Nekik is köszönhető, hogy z olykor érzelgős, édeskés történetből z emberi hng, humánum került ki győztesen, és ezt kkor lehet igzán értékelni, h tudjuk, hogy musicl műfj mennyire csábít hngsúlyok elvétésére. H zene főiskoli vizsgelődáson érdekesebben, izglmsbbn és pregnánsbbn szóllt is meg, mint z Operettszínházbn, és h főiskolások sjátos módon erőteljesebben érzékelték is Kbré különleges hngvételének kétrcúságát, mint felnőtt művészek, egészében ez produkció
Fővárosi Operettszínháznk eddig megtett útját tekintve jelentős állomás. Köszönhető ez még biztos érzékű rendezőn kívül Fehér Miklós légkört teremtő htásos díszleteinek, Wieber Mrinne jelmezeinek, és nem utolsósorbn Bogár Richárd ezúttl is ngyon látványos, cselekménybe szervesen bele-épülő koreográfiájánk. És persze tánckrnk, mely terveket relizálni tudt. Megtévesztő lehet, hogy Montmrtre-i i b o ly á b n olykor mi kiszólások hngznk el, zt sejtetve, hogy itt vlmiféle időszerűsített elődásnk lesz tnúj néző. Mikoly László rendezésében szó sincs erről. Pedig nem ártott voln vlmi kis fölfrissítés színpdi munkábn, mert z Operettszínház tehetséges mű-vészei, mihelyt nem elég erőteljes és htározott z irányítás, nem teljesen kör-vonlzott szándék, nyombn könnyebb ellenállás irányáb htolnk. Ez pedig csknem mindig már sokszor ki-próbált sblont, megmerevedő pózokt, z dott énekhngnk, szótgnk és érzéstöredéknek megfelelő, állndón ismétlődő kézmozgást, krlengetést jelen-ti. Hiáb látszólg modern miliő - Székely László ügyes színpdterve z első és második felvonásbn -, h rendező erről nem vesz tudomást. Görcsösen rgszkodik szöveg végén nem eléggé pukknó, de mégis szentnek tisztelt poénekhez, hgyományos be- és kimenetelekhez, z operettnek zokhoz rekvizitumihoz, melyeket olykor csk egy-egy vidéki elődás mer bátrn elvetni vgy esetleg z operetten belül kigúnyolni. Mikolyból hiányzott ez merészség, és műfj iránti tisztelete üde látvány helyett modorosságb merevítette játékot. Szerencsére nem mindig. A három bohém fnyr humor színészek jó játék mellett kétségkívül rendezést is dicséri, és egy-egy villnásból következtetni lehet rr, hogy milyen érdekes, ötletes úton hldhtn egészében is rendezés. Ezzel zonbn dósunk mrd teljes elődás, helyette kpjuk z össze-tévesztéses jelenetek sorát második, kvrodásos, hisztérikus szituációk sokságát hrmdik felvonásbn. Az ének-kr, sttisztéri mozgtásán észrevehető, hogy z elődás földúsítás (?) később, csk csepeli kmrbemuttó után következett be z nyszínházbn. Kétségtelen, hogy ez premier nem trtozik sem z évd, sem áltlábn szín-ház sikeresebb válllkozási közé. 3. Az el lo po tt fu t ár színészi színvonl olykor jobb, mint rendezésé. A produkcióbn részt vevő művészek szemmel láthtón szeretnének vlmi mást, vlmi újt csinálni, és hib voln őket ebben törekvésükben megkdályozni. Példként említhető Frks Bálint, ki szerepről szerepre fejlődik, és mholnp társult egyik legkomolybb erőssége lesz. Amorózószerepét - nnk fonákságát fölismerve és Rejtő Jenő-i prodisztikus humorr ráérezve - egy csöppet idézőjelbe teszi, kicsit megmosolyogttj, kicsúfolj. A bonvivánság mi létét kérdőjelezi meg játékávl nélkül, hogy figurától ide nem illő stílusbn és föl-fogásbn elidegenítene. Várhegyi Teréz főszerepben ugyncsk jól érzékeli bkfisszerep groteszkségét és irrelitását, és mert nemcsk kellemes mozgású, kis fintorivl is sokt kifejező színész, hnem jól táncol és énekel is, siker minden feltétele biztosítv vn. Prücsökje olyn vonásokt villnt föl, melyeket z egész elődásnk hsznosítni kellene vlmennyi epizódbn. Suk Sándor ugyncsk játékstílus fnyrságát, szerepe morbiditását, vlószínűtlenségét hngsúlyozz jó művészi színvonlon, Hdics László pedig dr. Mervinként önkényből, gyávságból és félelemből összegyúrt, félig-idiót figurát tlál ki, melyet Rejtő Jenő is mgáénk vllhtn. Másfjt, vlmivel hrsánybb humort képvisel lkításábn Holli Kálmán, de mostnábn kibontkozó tehetségét, színpdérzékét dicséri, hogy hitelesíteni tudj ezt szerepfölfogást is. Akárcsk Felföldi Anikó, kinek helyzetét pedig megnehezíti, hogy szövege logikátlnná vált z átdolgozásbn; mind z ő játék, mind Medgyesi Máriáé Pepit Oféliként zt szélső htárt jelöli meg, meddig z egész rendezés elmehetett voln. A durv csposlegény és meg nem értett, szenvelgő költő közös ruháztábn - ezt figurát is csk igzi humorist tlálhtt ki - ugyncsk más stílust testesít meg Benkóczy Zoltán, ki szinte egyzon pillntbn elérzékenyülten sírv fkd, és máris rúg egyet kéretlen vendég felé. Nem mindenki képes ezt z áttételességet érzékeltetni és eljátszni, némely színésznek csk rr futj erejéből és fárdozásából, hogy bizonyos mozdultokt z első rész kezdetétől második rész végéig humorforrás gynánt állndón ismételjen. Három jelentős szerep élteti, trtj össze és lendíti mindig előre K b r é epizódokból lzán összeszőtt cselekményét. Közülük tlán legfontosbb fel-dt Konfernsziénk jutott, ki nrrátor, kommentátor s h úgy tetszik, ítélkező bíráj is drbnk. A színházi előjelek olykor téves bbonák - szerint nem igzán Németh Sándor, kitűnően mozgó, éneklő táncoskomikus lktár íródott ez szerep. Ám színész, most szokottnál jelentősebb szerephez jutv, szerencsésen cáfolj z előítélet bbonáit. 0, ki operettekben széles gesztusokkl, htlms tánclépésekkel kénytelen rendezés szándéki szerint jellemezni reá osztott komikus figurákt, most legtkrékosbb mozgássl, néh csupán egyetlen fintorrl, félmosollyl, enyhén megemelt hngsúllyl mond véleményt nácizmus urlomr jutásánk esztendeiről, melyekben humoros és frivol összekötő szövegekkel kell szórkozttni multó kétes hírű közönségét. A híres mjomdltegy mjombábu társságábn - függöny előtt nekünk és hozzánk énekli, mintegy elkülönítve lokáltól, de érzékeltetve zt is, hogy ezt csk így, ennyire félve lehetett már 1930-bn is elmondni. Glmbos Erzsi egyénisége külön megnöveli Slly kissszony szerepét, helyét és jelentőségét Kbrébn. Többször megírták már ról, hogy mindent tud, mi ehhez műfjhoz szükséges; most újbb bizonyítékát dj nnk, hogy korábbiknál is többre képes. Ez cscsk, niv, szentimentális kis bár-énekesnő Glmbos Erzsi fölfogásábn üldözött emberré válik, kinek sors árj szármzás ellenére lig különbözik zsidó Schultz úrétól. Nem z erotik, hnem félelem kergeti z meriki Cliff ágyáb, és ez félelem, z átélt és át-élhető gyötrelmes éjek szenvedése hjtj, űzi tovább. A K b ré komponistáj remek dllmokkl - m már közismert slágerekkel - jándékozt meg Sllyt, és Glmbos Erzsi nemcsk sejteti, hogy népszerű énekesnő, hnem vlójábn ő multó rjongott sztárj. Schultz urt, hiszékeny, csetlő-botló, chplini rokonságú gyümölcskereskedőt Feleki Kmill játssz, és színház ngy érdeme, hogy zenés műfj számár visszhódított ezt kiváló művészt. H Glmbos Erzsinél szkmi tudásról beszéltünk, kár nál ezt már említeni sem illik, nnyir természetes és nyilván-vló. Még kkor is így igz, h Feleki Kmill érthetően egy más nemzedéket képvisel, mint többi, színpdon meg-
jelenő társ, és ez játékstílusábn is kifejeződik. De mert szkmájánk, hivtásánk ngy mestere ő, még szentimentálisr hngolt jelenetekben is ügyel rr, hogy ne vigye félre, más irányb játékot, hogy rendező áltl jól kimért egyensúly ne billenjen föl, és ne tolódjék el z operett felé. Ilyenkor elegendő egyetlen kis szökellés, egy ironikus fin-tor, önmgán is nevető félre-mozdult, és máris látnivló, hogy ennek Kbré- beli Schultz úrnk nemcsk szíve vn, hnem esze is. De mit tehet ról, h eszét megcsúfolj vlóság? Mindezt kedvesen játssz el Feleki Kmill, erőszkolt kiemelések nélkül, póztlnul. Helyén vn szereplők ngy többsége is, Koks László, Rácz Tibor és Benkóczy Zoltán remek pincértriász, Hlász Arnk szállásdónő jól megírt szerepében, eljátszv benne mindent túlélni vágyó, kisszerű, kevés célért élő emberek jellegzetes típusát. Ngyon jó Hrsányi Frigyes is egy mosolygós, mjd mind veszélyesebbé váló fitl nácit lkítv. Ez z Ernst lehet z, kiről könyvében Isherwood megemlékezik, és Hrsányi Frigyes még legudvrisbb nevetésébe is belerejti zt jósltát, hogy náci Németországbn rövidesen vér fog folyni. Kovács Zsuzs is z Operettszínház-nk zok közé tgji közé trtozik, ki-re egyre inkább figyelni kell. Most egy nem túlságosn jelentős szerepet lkít, Kost kissszonyét, z utclányéi, de ebben z epizódbn is fenyegető hngsúlyt tud dni ostob fölényének becsületes, de nem elég jól helyezkedő emberekkel szemben. Kertész Péter mgát z írót játssz el, de furcs módon éppen ezt szerepet szerzők lig írták meg, inkább rábízták színészre. Kertész Péter becsületesen vívj küzdelmét feldttl, és igzán nem tehet ról, hogy küzdelemben lényegében lulmrd. A Montmrtre-i iboly közreműködői közül mindenekelőtt Oszvld Mrikát lehet megemlíteni, ki rendkívül kellemes, üde jelenség szinpdon. Rgyogón énekel, kitűnően mozog, humor, líráj és igzi színházi légköre vn, várhtó, hogy tőle még sok kitűnő lkítást kpunk, h nem válik modorossá, és nem elégszik meg pusztán szépségének, egyéni bájánk csillogttásávl. Frks Bálintról már Az ellopott futárbn elismerően írtm, és Kálmán Imreoperettben zt bizonyítj, hogy nem igz, miszerint ezt műfjt csk konvencionálisn és megszokott ptronokkl lehet színpdon életre kelteni. Frks Bálint megtnult már színészi szkmából zt, mi megtnulhtó, ehhez hozzátette mg természetes vidámságát, iróniár is hjló, férfis egyéniségét, és mindez jól kmtozott Florimond, muzsikus bonvivánszerepében. Kovács Józsefnek inkább rendkívül szép tenorhngj érdemel említést, mint játék, no-h Roulj nincs híján színészi kvlitásoknk. A bohémhárms hrmdik tg-j, Vrg Tibor hngbn és játékbn is elmrd társitól, csk z együttesekben veszi át másik két színész fölszbdult, pjkosn komédiázó stílusát. Zsdon Andre mostni föllépése háborgó, hisztérikus, szerelmes primdonn primdonni szerepében nem igzolj hozzá fűzött reményeket. A Nebáncsvirágéhoz hsonló, összetett feldt ez, és Zsdon Andre sem hnggl, sem játékkl, sem egyénisége kisugárzásávl nem érzékelteti ezt szerep--szerepben jelleget. A lehetőségekből keveset sejtet meg, inkább csk jelzi, hogy milyen énekesi, táncosi, színészi feldtokt kellene ellátni nnk művésznek, kire Ninon szerepét osztják. Suk Sándor most is elrgdón multságos lkot formál meg Spghettiből, és Bozzi úr-beli ehhez hsonló figuráj után úgy látszik, z lesz sors, hogy rideg külső mögött meleg szív dobog"-típusú hősöket keltsen életre. Kár voln pedig színház sémáib zárni ennek kiváló művésznek tehetségét. Hdics László ezúttl kissé mesterkélten kíván természetes lenni egy borissz mostohp szerepében: olyn mnírokt hsznál, melyek m már tőle idegenek, és melyektől erős krtú rendező segítségével könnyen megszbdul-ht. Ltbár Kálmán most már jelmezével, egész hbitusávl válllj z tyi örökséget, és közönség z pát keresi fiú játékábn. Ez zonbn nem könnyen lelhető meg, mert külső egyezés nem eléggé párosul még mélyről fel-törő clowni humorrl, belső művészi trtássl. Pgonyi János Rotschild báró-j ügyes, de nem túlságosn eredeti lkítás. Az eredetiség egyébként is hiányzik Montmrtre-i iboly együtteséből: néhány jó színész egy-egy villnás, ötlete, sjátlgos egyénisége semmiképpen sem kárpótol érte. NÁNAY ISTVÁN Színházk jövő nézőiért Gyermekkoromból három színházi elődásr emlékszem m is jól. A három elődás : Ltyi Mtyi, furfngos cukrászins, Mrsk: A tizenkét hónp és Shkespere: Vízkereszt. A Ltyi Mtyi volt életem első színházi elődás, érthető, hogy mély nyomokt hgyott bennem. Lehet, hogy meseszövés nem volt túl igényes, mondndó sem túl eredeti, sem túl mélyenszántó, emlékeimben mégis követhető cselekményű, megfelelő erkölcsi tnulsággl bíró mesedrb prototípusként él. Az elődás jócskán hsznált z ktivizálás" bevált fogásit, közönségnek bőven volt lklm hngos szóvl kórusbn bizttni, eligzítni kedvenc cukrászinsát (gynítom persze, hogy első élmény ide, első élmény od, főként zért mrdt meg z emlékezetemben ez drb, mert Ltyi cukrászins Ltbár Kálmán elbűvölő lkításábn olyn csetlő-botló ntihős volt, hogy még inkább mg mellé állított ifjú nézőit). A másik két drbot z Ifjúsági és Úttörő Színházbn, mi Budpesti Gyermekszínház elődjében láttm. A Ngymező utci színházbn csodánk lehettem tnúj, mikor megelevenedtek hónpok, s m már tárgyilgosn visszemlékezve nem is nnyir színpdi eszközök vrázs, sokkl inkább drb gyerekeknek szóló írói-művészi ereje htott ránk. S már kmszodtm, mikor láttm Vízkeresztet Puly Ede utci kis színház prányi színpdán. Sok évvel e színházi élmény után, mikor ismét e színházbn jártm, elcsodálkoztm, milyen kicsi itt minden. Holott Vízkeresztre úgy emlékszem, hogy z elődás fitl nézők fntáziájár építve tetszőlegesen ngyr tágított szinházt térben és időben. Ehhez olynmáig emlékezetes színészek voltk prtnerek, mint Szendrő József, Rozsos István, Gordon Zsuzs, Gombos Ktlin, Pethes Sándor, Molnár Tibor, Kemény László. Mostnábn, hogy egyre gykrbbn sját gyermekeimmel járok gyerekelődásokr, többször felidéződnek bennem ezek z elődások, s tűnődöm: vjon nekik is olyn ngy élmény lenne z z
egykori néhány elődás? Egy évd gyermekelődásink túlnyomó részét láttm, figyeltem z ifjú közönség hngultát, együttjátszását vgy közönyét, s úgy tűnik, igencsk állnák versenyt zok régi drbok és elődások. Mit játszottk színházk 1976/77-ben gyerekeknek, z ifjúságnk? felügyelettel v g y nélkül, felnőtt bérletesként vgy bérletszünetben. A vidéki színházk áltlábn csk gyerekeknek trtnk külön elődásokt, serdülőknek felnőtt elődásokból válogtnk. A gyereklkosság túlnyomó része egyáltlán nem vgy csk elvétve jut színházhoz. Az Állmi Déryné Színház nemes hivtásként válllt gyerekek Ki mit játszik? színházzl vló megismertetését: évente Budpesten gyerekeknek Bábszínhá- több mint 500 gyerekelődást trtott. zon kívül kizárólg Budpesti Gyer- Bármilyen ngy szám ez, mégis elenyémekszínház trt elődást, serdülők pedig szően kevés hhoz képest, hány község Gyermekszínház úgynevezett ifjú-sági vn Mgyrországon. Békéscsb z egyetlen város, hol elődásin kívül megnézhetik z összes többi színház felnőttelődásit, kár tervszerűen fogllkoznk város és környék iskolásink színházi nevelésé ifjúsági elődásként, kár szülői Collodi-Litvi: Pinokkió (Pécsi Nemzeti Színház) (MTI fotó) vel. Például négy elődásból álló bérletet bocsátottk ki. A műsoron szerepelt helyi színház elődásábn z Óz, ngy vrázsló és Helti: Szépek szépe; Tordon Ákos Sktulyácsk királykissszonyát Déryné, Zelk Zoltán Az ezernevű lány című játékát szegedi színház hozt. Kedves semmiség, mégis érzelmileg sokt jelent, hogy bérleteket z életkor figyelembevételével egy-egy mesehősről keresztelték el. A többi színházk is igyekeztek eleget tenni z igényeknek, és mindenütt bemutttk leglább egy gyerekdrbot. A szezon slágere Pinokkió volt. Collodi művének Litvi Nelli áltl drmtizált és három évvel ezelőtt már Kposvárott bemuttott verziój idén öt színházbn ment: Szolnokon, Győrben, Debrecen-ben, Pécsett és Budpesten. Sok volt mgyr bemuttó is. Békéscsbán Helti Jenő Szépek szépe, Veszprémben Tersánszky Józsi Jenő Táncos bárányok, Kposvárott Schwjd György Egércirkusz, Miskolcon Benedek András A grbonciás, Szegeden Zelk Zoltán Az ezernevű lány, Déryné Színházbn Tordon Ákos Sktulyácsk királykissszony vlmint Benedek András Firlefrnc, vrázsló című drbját játszották. A nemzetközi mesekincs legismertebb művei is szép számml szerepeltek színházk műsorán. A Budpesti Gyermekszínházbn igencsk átdolgozott formábn Csipkerózsik, z elmúlt szezonról szintén erősen átdolgozott Hmupipőke, Andersen meséi vgy Déryné Szín-házbn egy zerbjdzsán mese, Négy és fél rbló vgy Kecskeméten és Békéscsbán z Óz, ngy vrázsló, Kposvárott közkedvelt Micimckó. Feltűnő, hogy környező országok gyerekdrbji áltlábn hiányoznk repertoárból. A lengyel, cseh, román meserjzfilmeket tekintve furcsálhtó ez, és nehezen hihető, hogy hol ilyen kiváló rjzfilmeket készítenek gyerekeknek, ott ne kdn nálunk is bemutthtó, dptálhtó gyerek-drb. A Budpesti Gyermekszínház viszont mgyr szerzők mellett kizárólg szovjet drbokt játszik, mi - még h méltányoljuk is szovjet gyermekszínházk eredményeit - egyoldlú orientációnk tűnik. Ebben szezonbn gyerekeknek J. Svrc Hókirálynő, N. Stz - V. Poljkov Vrázsltos muzsik, Alekszin Bátyám és klrinét című drbjit, serdülőknek Három testőr-dptációt és Mgányos fehér v itorlát - Ktjev művéből - muttták be. Pécsett kisgyerekeknek és serdülők-
nek egyránt játszották Molière-től Scpin furfngjit, Debrecenben és Miskolcon is volt egy-egy olyn elődás, melyet eredetileg nem gyerekeknek szántk, mégis nekik, illetve serdülőknek játszották: Debrecenben Pthlen Péter prókátor és Hogyn házsodott meg Petrusk? című vásári komédiák, Miskolcon pedig A mi Molière-ünk című összeállítás. Óz és Micimckó Bum népszerű meseregényét z Ózt Schwjd György drmtizált, igen jól. A regény minden lényeges epizódját átmentette, ugynkkor elkerülte z ismert film niv szentimentlizmusát, sőt inkább gzdgított művet regényhez képest. Ugynis színpdi változtbn Óz birodlm mg színház. Á színház és művészet z, hol minden mesebeli csod megeshet, és hol Dork és bráti-nk útj is vlóságosnk tűnhet. Ez megoldás több szempontból telitlált. Egyrészt elkerüli mesejátékok legngyobb bukttóját, nyílt didktikusságot, hiszen feloldj drbot egy önleleplezéssel: lássátok, mi csk játszottunk. Másrészt úgy leplezi le csodát, hogy egy kicsit meg is hgyj csod illúzióját, pontosbbn áthelyezi csodát színház világáb, s ezzel minden tételes kifejtésnél jobbn kifejezi színház lényegét, játékot. Ltinovits könyvében, Ködszurkálóbn olvshtó: A színész minden művészek között legősibb, legkezdetlegesebb módon hosszbbítj meg gyermekkorát. Tovább játszik. Újrtermeli gyermekkori játék-vágyát." Mivel színész színházi elődás egynemű közege", ez áttételesen mgár színházr is vontkozik. S mi más lehet egy gyermekelődás célj, mint megtrtni felnövő gyerekekben tudtosn játszó ént? Ezt ngyon jól szolgált z Óz, ngy vrázsló drmtizálás és Bbrczy László kecskeméti rendezése. Nemcsk úgy, hogy z elődás végén kitárulkozik: szerep és színész szétválsztás nyílt színen történik, de úgy is, hogy szünet-ben gyerekek között ott voltk jelmezes szereplők, beszélgettek, játszottk gyerekek Szlmbáb -Trokán Péterrel, Bádogember-Budi Lászlóvl, Gyáv oroszlán-hidvégi Miklóssl, TotókutyTorm Istvánnl, Dork-Vándor Évávl. Más szempontból volt kiemelkedő feldolgozás és elődás Micimckó. Julin Slde színpdi változtánk m Forgács Kálmán, Horváth Iboly és Bende Ildikó győri Pinokkióbn gyr szövegét Krinthy Frigyes fordításánk felhsználásávl, Bátki Mihály készítette. Ez szöveg minden lényeges epizódot könyvhöz hűen dott vissz, nem cspták be nézőt sem egy szentimentálisr hngolt musicllel, sem egyszerű kivonttl. Az utolérhetetlen humorú és gyerekek ngy része áltl kívülről ismert szövegeket is megtrtották jvrészt. Az évd elődási közül ez z egyetlen drb, melynek nem lineáris drmturgiáj. Itt z egyes epizódok - kárcsk könyv fejezetei csk z zonos helyszín és közös szereplők révén lkotnk egységet. Ennek következtében megszokott értelemben nincs is konfliktus, hiszen főhősnek nem kell különböző kdályokt legyőznie célj eléréséhez. Minden jelenet mint önálló egész hordoz egy-egy különkonfliktust. Ezek ránylg könnyű megoldás mese birodlmánk sjátj. De drb végén Róbert Gid, ki Micimckó és bráti számát.: konfliktusok legtöbbjében deus ex mchin szerepet játszott, kilép ebből birodlomból, iskolás lesz. Tehát nyitott mrd kérdés: mi lesz most, hogy Róbert Gid kénytelen túllépni Micimckóék világán? Megtrtj-e brátink Micimckót, Mlckát, Fülest, Nyuszit és többieket? Vgy mgár hgyj őket kis konfliktusikkl? Vgy lesz vlki más, ki brátjukul és védelmezőjükül szegődik? Ezek kérdések gyerekek - nem túl kicsik számár belső konfliktust jelentenek, s e törvényszerűen fellépő konfliktushelyzet megfoglmzás mitt trtom sikerült feldolgozásnk kposvárit. Hogy végül is ez z útrvlój z elődásnk, z természetesen nemcsk z átdolgozásnk, hnem Asher Tmás remek rendezésének is köszönhető. Kolti Róbert Micimckój koltisn krinthys, Lukács Andor tigrise mg tűz, Po gány Judit szezonbn nnyi félig megoldott szerep mellett itt mgár tlált, és bűbájosn pimsz Mlck volt, Rjhon Ádám pedig egy konspiráló, nyüzsgő-mozgó, nyughttln Nyuszit játszott. Az egyetlen gyengébb pontj z elődásnk Kiss Ktlin Róbert Gidáj, színésznő nem mindig tudt érzékeltetni figuránk ebben konstrukcióbn elfogllt kulcsfontosságú szerepét. Kicsik is, ngyok is? Szintén kitűnő megoldások közül vló pécsi Scpin furfngji. Erről z elődásról beszámolt már Mihályi Gábor SZÍNHÁZ júliusi számábn. Ám z ő ítéletével több ponton nem értek egyet. Nem-csk produkciót látom némiképp más-ként, de z egész évd - sőt z előző szezonok -- ismeretében különösen nem osztom Mihályink felnőttelődások felől szemlélő álláspontját. Meggyőződésem, hogy gyerekszínház legjárhtóbb útj éppen klsszikusok nem gügyögő, nem leegyszerűsítő elődás. Olyn, mint Pál István Scpinrendezése. (De visszutlhtok rr több mint húsz évvel ezelőtti Vízkeresztelődásr is, melyet emlékezetem szerint nemcsk kmszok és felnőttek, de kisebb gyerekek is élveztek.) Természetesen úgy kell elődni ezeket klsszikusokt, hogy műben rejlő számos réteg mindegyike vgy legtöbbje érvényesüljön, hogy zok is élvezzék, kik csupán cselekményt tudják követni, zok is, kik mélyebb összefüggéseket is meglátják, és zok is, kik csvrásokr, fintorokr, szójátékokr, h úgy tetszik, z áthllásokr is érzékenyek. A Scpin-elődás lényegében ilyen volt. Kisiskolásokkl teli nézőtéren láttm z elődást, de gyerekek között jócskán kdt felnőtt néző, nem szülők, nevelők. Így pontosn lemérhető volt, hogyn regál kétféle nézőréteg. A
gyerekek ngy monológok kivételével, melyet trtlmilg vlóbn nem tudtk jól követni, érzékenyen regáltk, s nem törték szét jeleneteket, de még monológokt sem izgésükkel-mozgásukkl. Ebben felnőttek számár kissé modorosnk, túlzónk tűnő megoldás is segített: éppen monológokt mondtt el rendező túlmozgtv, nézőteret is bevonv játékb. A gyerekelődások sjátsági felől közelítve nem elégíthet ki Vlli Péter Scpin-figuráj. Vllinál zt mélttták kritikusok, felnőtt nézők, hogy jól megcsinált szolg lkját. De éppen z volt bj, hogy csináltság minduntln előtűnt játékából, és ezt gyerek-nézők zonnl érezték és leregálták. A csináltság zért is feltűnő volt, mert többi szereplő - s ebben teljesen egyetértek Mihályi Gáborrl - éppen figurák lényegét hozt" őszinte átéléssel. Még egy kívánnivló lehet z elődássl kpcsoltbn. Az, hogy túlzottn kész, zz z dott koncepción belül nem elég ruglms. Olyn esetben, mikor ngyon fitl és már csknem felnőtt nézőkhöz egyránt szólni kell z elődásnk, bizonyos pontokon - ez esetben például monológoknál - zonos célú, htású, eredményű, de vriációs megoldások kellenének, igzodv mindenkori közönségösszetételhez. Szintén nem tipikusn" gyerekeknek szóló drbok zok komédiák, melyeket debreceni Csokoni Színház Rencz Antl rendezésében játszott gyermekelődásként: Pthlen Péter prókátor Hogyn házsodott meg Petrusk?. Mivel zonbn z erős színekkel, htáselemek-kel dolgozó vásári komédi tuljdonképpeni rokonságbn vn gyerekek között köztudottn igen kedvelt cirkuszi bohócszámokkl, gyerekek szerették, néhány rétegét jól értették. Az elő-dás mindkét drbbn vskos humor eszközével élt. A vskos humornk ngyon örülnek gyerekek, de míg sok más esetben nyílt didktikusságot kifogásolom, itt zt, hogy humor elnyomt drbokbn kétségtelenül meglevő és gyerekekhez szóló tnulságot. Különösen igz ez Petruskánál, mert itt humor szintje is elcsúszott. A ném Petruskát Rjni László mímes játszott igen-igen csekély színészi tlentumml. Míg színészprtnerek ízlésesen tudtk vskosk lenni, Rjni humorforrási csk" triviálisk voltk. A hgyományos" mesék Hogy miért éppen Pinokkió lett idén legtöbbet és legtöbb helyen játszott drb, erre őszintén szólv hiáb kerestem válszt. Alighnem divt, szereposztási meggondolások éppen úgy közrejátszottk, mint drb kétség-kívül meglevő erényei, játékosság, közismert történet, z iskoláskorúknk Fluhelyi Mgd Az ezernevű lány című Zelk-mesejáték szegedi elődásábn (Hernádi Oszkár felv. ) szóló ktuális tnulság ( ki nem tnul, pórul jár"). A hgyományosnk mondhtó mesék között legfontosbbk z új mgyr művek. Még kkor is, h sok szempontból felemásul sikerültek z áltlm látott drbok és elődások. Benedek András A grbonciás tudás htlmáról szól, kissé korszerűsített mese formábn. Burkisztán urlkodój félnótás Burkus kcslábon forgó plotát kr építtetni, s ehhez pénz kell, zz pénzt filó csodlámp. Ezt kell megszereznie grbonciásnk szomszédos és ellenséges Angel birodlom Debell királynőjétől. Sok bonyodlom, álomfejtés, próbák kiállás után természetesen rosszt suglló tnácsosokkl szemben tudást, z okosságot képviselő grbonciás lesz győztes. Zelk Zoltán mesejáték z emberi szó htlmáról szóló példbeszéd. A né-m lány gonoszt megtestesítő Kopár-szív birodlmábn él, és csk fákkl, mdrkkl ért szót. Tlálkozik Gergővel, egy szép legénnyel, de nem értik egymást. Hiáb siet segítségükre természet, munk dlát kereső kovács és cipész, hiáb szeretet, furfng, né-m lány mindddig nem szóll meg, míg meg nem tlálj z emberiség tudásánk kútjábn zt dlt, mit elénekel, s ezzel megfosztj erejétől Kopárszivet, megjándékozz munk örömével kovácsot és cipészt, és megtlálj társát, Gergőt. Míg Benedek András erre mesetípusr jellemző, jól funkcionáló drmturgiávl építette fel A grbonciást, Zelk drbj kevésbé drámi, ám mindkettőnek sjátj, gyerekek szem-pontjából rendkívül fontos nyelvi tisztság és szépség. Ez jóvl kevésbé mondhtó el Tordon Ákos nem népmese elemeiből építkező, inkább egy bszurd szituációt kibontó - király egy doboz, lány egy sktuly, csirizt esznek stb. - drbjáról. Sok fordult hsonlít z előző két mese fordultihoz, csk némileg modernizálv: hgyományos meseelemek mellett megjelennek modern élet eszközei, fordulti (tévé és vrázslás, technik és láthttlnná tétel). Ez drbformálás nem egyedi jelenség; Budpesti Gyermek-színház jó pár régebbi és újbb produkciój, vlmint rjzfilmek példák erre. Ennek keveredésnek hívei leginkább zzl érvelnek, hogy gyerekek sok szálll kötődnek vlósághoz, nnk minden techniki vívmányához, így
mese is csk ezen kötődésen keresztül jutht el hozzájuk. Ezt nézetet csk erős fenntrtásokkl lehet elfogdni, mert z igz, hogy techniki eszközök-kel körülvett gyerekek sok szempontból másként látják világot, mint néhány korosztállyl korábbik, mégis, mesének éppen z lenne z egyik fő feldt, hogy mindennpok vlóság fölé emelje gyerekeket, segítsen, hogy fntáziájuk jóvoltából elrugszkodjnk hétköznpok prkticizmusától. Ennek persze lehet kiindulópontj mi techniki vlóság, lehet keresztezője is, de úgy érzem, hogy sok esetben - így Sktulyácsk királykissszonybn, néh még A grbonciásbn is - ez csupán divtos, jól bevált htáselem. Az igzsághoz trtozik, hogy z esetek egy részében nemcsk drb, de főleg z elődás z, mi kétféle síkot ötletszerűen keveri. Ezeknek meséknek z elődás néhány hsonló jelenségre hívj fel figyelmünket. Mindenekelőtt jó és rossz ábrázolásár. Tendenciánk tűnik z ellentétek szegényítése. Ki z z épeszű gyerek, ki A grbonciás tökkelütött Burkusáért hrcb küldi Tikát, főhőst? Ki veszi komolyn rossz hgyományokt folyttó romntikus intrikust? Miért szimptizáln egyetlen gyerek is zzl kováccsl és cipésszel, kit színpdon Göre Gábor-rokonnk és -utódnk ábrázolnk? Nyilván megint egy téveszmével vn dolgunk: félelmetes ábrázolás ne sokkírozz gyerekeket, inkább tegyük multságossá z ellenséget, hiszen humor, eszközeivel is ellenszenvessé tehetők. Ám kkor drbok drmturgiáját, figurák jellemzését is így kellene felépíteni. Az elődásnk mű szellemétől vló teljes elfordulását Zelk-drb szegedi elődás (Jchinek Rudolf rendezése) példázz. Ez z elődás közel jár z ízlésromboláshoz. A műmgyrkodó, ál-népies elődásmód, kifelé néző, egy-mássl kpcsoltot nem trtó színészi játék, drb konfliktusink szegényes kibontás, és sorolhtnám még szkmi és ízlésbeli kifogásimt, nem hsznál gyerekeknek. Ez nnál inkább sjnáltos, mert Zelk Zoltán költői szövege, szövegből és szituációkból sugárzó tisztság és szépség utáni vágy - ennek műnek legfőbb üzenete - megérdemelte voln, hogy méltóbb, gyerekeket emberszámb vevő elődásbn szólljon meg. Hrkányi János és Vlli Péter Scpin furfngjibn (Pécsi Nemzeti Színház) Kudrcok Két lpvetően elhibázott elődássl tlálkoztm. Az egyik lighnem kisiklás, máskor oly igényes és e téren is úttörő munkát végző kposvári színház Schwjd György Egércirkusz című művét muttt be. Amilyen dicséretesen oldott meg Schwjd z Óz drmtizálását, olyn sikerületlen művé kerekedett z Egércirkusz, melynek lényege: két egér - hogy ne kelljen iskoláb menni -eltüntet egy percet, megáll z idő. A hét törpe z eltűnt perc keresésére indul, és óriási hjsz után meglelik z egereket. A két tábor különféle ügyességi és erőt kimuttó produkcióbn összeméri tudását, hogy győztesé legyen perc. Természetesen perc megkerül, z idő megy tovább, és z iskol elől nincs menekvés. Ebben szegényes történetben számos bántó mozznt vn, kezdve szisztemtikus okttásellenességtől legócskább rendőrviccekig; rról z elvontkozttási képtelenségről nem is beszélve, hogy lenyelt perc ketyeg! Á rendezők, Lengyel Pál és Rjhon Ádám nem tud- tk mit kezdeni drbbl, z első rész egy létrákkl, görgős csúszdávl teli színpdon őrült tempóbn megvlósított hjsz, második z unlomb fúló, elnyújtott és emitt érdektelenné váló vetélkedő. Nem csod, h gyerekek önmgukt szórkozttták z elődás ltt. Tlán még sikerületlenebb, s h lehet, gyerekek ízlésére még z ürességnél is veszélyesebb, Budpesti Gyermekszínház Csipkerózsik-elődás. Romhányi József átírt közismert mesét, de semmivel sem gzdgított z eredetihez képest, ellenkezőleg: bugyutává silányított. A logiki képtelenségek tömkelege, drmturgii üresjártok túlsúly, figurák üressége jellemzi drbot. Ezt semmi művet Both Bél még könnyebbé tette; Csorb István király szerepében kbréfigurát játszott, mások többnyire megelégedtek puszt szöveg-felmondássl. Semmi vidámság, semmi igzi összeütközés nincs z elődásbn. Minden el vn mosv, kellemesen döcög színpdi msinéri. (Ebben közegben
szinte idegenül mozog Mrkly Gábor erőteljes bohóc.) A Budpesti Gyermekszínház többi produkciójáról sem lehet sok jót mondni. Úgy tűnik, ez színház jelenlegi formájábn nem tlált meg feldtát, helyét színházk hierrchiájábn. Erre legjobb péld z ifjúsági drbok szériájánk elhibázottság. Ugynis z élet minden vontkozásábn igényes, sőt másokkl szemben túl igényes fitloknk művészileg, gondoltilg igénytelen műveket játszott színház. Az politiki színházi törekvés, mely megnyilvánult Pro Urbe, Messe még holnp, Mgányos fehér vitorl bemuttásánál, felszínes politikusságot, problémák, társdlmipolitiki konfliktusok könnyű feloldhtóságát sugllj, s ez-áltl éppen vlódi politikum hiányzott. A gondolti igénytelenséghez járult művek művészi igénytelensége. Brnssin Ann sem nem dokumentumszerű, sem nem elvont drbji, vgy szív-szorítón trgikus Ktjev-műből készült zenés kivont nem ütik meg művészet szintjét. A fitlok lábecsülése ezeknek drboknk bemuttás. Így ztán hiáb vn változtlnul - de változó szereposztásbn - műsoron Svrc ngyszerű Hókirálynője Nyilssy Judit korrekt rendezésében és Koós Iván fntáziát mozgtó, drbbl egyenrngú díszlet-jelmez együttesében, ez csupán kivétel meglehetősen szegényes repertoárbn, s ily módon kötve hiszem, hogy budpesti gyerekek és fitlok színházi nevelésében betölti ez színház rá háruló feldtokt. Zene és látvány A gyermekszínházi elődások htás csk részben függ drbtól, z elő-dás színészi-rendezői megoldásától. Két, ezekkel egyenrngú összetevője vn htásnk: képzőművészeti látvány és zene. Zene nélkül gyerekeknek szóló elődás ligh képzelhető el. A színházi elődás ritmusát is leginkább zenei részek, betétek ritmus teszi átélhetővé, zene érzelmi htásáról mint gyermekkorbn elsődleges közvetítő htásról nem is kell bővebben szólni. Így hát nem mindegy, hogy milyen z elődások zenei nyg. Nos, ebből szempontból igencsk sirlms z évd elődásink összképe. Abbn z országbn, hol Kodály-módszert több-kevesebb sikerrel lklmzzák gyerekek énektnításábn, hol mgyr népzene reneszánszát éli, hol táncház, kórusmozglom már z úttörőkorúk körében is kedvelt, hol egészen kori életkorbn szervezetten tlálkozhtnk gyerekek komoly zenével, ott színházi elődások jv Gobbi Hild és Detre Annmári Hókirálynőben (Budpesti Gyermekszínház) (Iklády László felv. ) része összefércelt, igénytelen dllmvilágú, elmosott ritmikájú kísérőzenével rontj hllgtóink ízlését. Nem sokkl jobb helyzet z elődások látványávl. A gyerekekben még megvn z képesség, hogy néhány jellegzetes motívumból kikerekítik képet, zz megfelelően megválsztott vizuális kiindulópont segítségével gzdg képi világot tudnk kilkítni mguknk. Így zok díszletek, melyek erre képességre pellálnk, szerencsésebbek zokkl szemben, melyek le-zárt képi világot hoznk létre. Elvileg. Mert ezt látványképzési mechnizmust keresztezi z mgyrországi sjnáltos színházi gykorlt, miszerint díszletek túlnyomó része nem esztétikus. Nemcsk zokbn z esetekben, mikor ez tudtos törekvés eredménye, de főleg kkor, mikor díszlet szegényessége, össze-hordottság rendező-tervezői nemtörődömséget, hozzá nem értést vgy költségvetés szűkösségét tkrj. Ez gykorlt gyermekelődásoknál is érvényesül, eléggé el nem ítélhető módon. Hiszen h vlkinek, gyerekeknek kellene - kár jelzett, kár dús, gzdg díszlet élményszerű és főleg esztétikus látványt nyújtni. Olyt, egyrészt, mi megindítj fntáziájukt, másrészt, szépérzéküket is fejleszti. E tekintetben Puer Gyul díszletei és jelmezei igényelnek különös figyelmet. Az Óz, ngy vrázslóbn meg Micimckóbn csupán néhány díszletelem segítségével teremt helyszínt és nyújt kiindulópontot jelenetek képi megteremtéséhez. Egy végiggurított sárg szlg: sárg út; néhány szál piros virág: pipcsmező; zsinórpdlásról lelógó htlms fekete uszály: függöny-ként borítj el színpd elejét, mikor gonosz boszorkány végigrohn szín-pdon, és zon kívül, hogy frppáns, félelmetes látvány, jelenetek tgolását is megoldj; egymássl összekötött kisebb-ngyobb játékmjmok függönye: szárnys mjmok jelzése. És sorolhtnánk tovább ngyon egyszerű, mégis jellemző, továbbgondolhtó, képileg ki-egészíthető díszletmegoldásokt. Csupán Óz plotájánk összetákoltságát vethetjük rendező szemére. Ugynkkor figurák jellemzését is kitűnően szolgálják jelmezek. Ugynez tendenci érvényesül Micimckónál is. A könyvből jól ismert térkép z előfüggöny, egy szék és egy hordozhtó, kicsi jtócsk jelzi Nyuszi otthonát, Micimckó állndón egy