Kvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje

Hasonló dokumentumok
2015/16/1 Kvantummechanika B 2.ZH

Kvantummechanikai alapok I.

January 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,

Atomok és molekulák elektronszerkezete

A spin. November 28, 2006

Az egydimenziós harmonikus oszcillátor

A kémiai kötés eredete; viriál tétel 1

Kvantummechanika. - dióhéjban - Kasza Gábor július 5. - Berze TÖK

Idegen atomok hatása a grafén vezet képességére

Fizikai mennyiségek, állapotok

1 A kvantummechanika posztulátumai

ω mennyiségek nem túl gyorsan változnak

Fermi Dirac statisztika elemei

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

Kvantummechanika gyakorlo feladatok 1 - Megoldások. 1. feladat: Az eltolás operátorának megtalálásával teljesen analóg módon fejtsük Taylor-sorba

Beugró kérdések. Elektrodinamika 2. vizsgához. Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban!

SCHRÖDINGER-EGYENLET SCHRÖDINGER-EGYENLET

Elektronok mozgása nanostruktúrákban 2-D elektrongáz, kvantumdrót és kvantumpötty

Két 1/2-es spinből álló rendszer teljes spinje (spinek összeadása)

2, = 5221 K (7.2)

Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata

SZTE Elméleti Fizikai Tanszék. Dr. Czirják Attila tud. munkatárs, c. egyetemi docens. egyetemi docens. Elméleti Fizika Szeminárium, december 17.

AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.

Néhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása

Abszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás)

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

Bell-kísérlet. Máté Mihály, Fizikus MSc I. ELTE. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Modern zikai kísérletek szemináriuma, 2016.


dinamikai tulajdonságai

Fizika M1, BME, gépészmérnök szak, szi félév (v6)

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (b) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 9. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Kifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

Fluktuáló terű transzverz Ising-lánc dinamikája

Klasszikus és kvantum fizika

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Fizika 2 - Gyakorló feladatok

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

Tartalom. Typotex Kiadó

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Az elméleti mechanika alapjai

Lagrange és Hamilton mechanika

Forgó molekulák áthaladása apertúrán

0,424 0,576. f) P (X 2 = 3) g) P (X 3 = 1) h) P (X 4 = 1 vagy 2 X 2 = 2) i) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2 X 0 = 2) j) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2)

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Bevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok

Bevezetés az elméleti zikába

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Robotika. Kinematika. Magyar Attila

A Relativisztikus kvantummechanika alapjai

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

Közös minimum kérdések és Vizsgatételek a Fizika III tárgyhoz

KVANTUMJELENSÉGEK ÚJ FIZIKA

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben

Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István

Széchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések

Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz

Magfizika szeminárium

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.

Lineáris egyenletrendszerek

2. gyakorlat. A polárkoordináta-rendszer

Szilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

Véletlen bolyongás. Márkus László március 17. Márkus László Véletlen bolyongás március / 31

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika

Alkalmazott spektroszkópia

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)

Határozatlansági relációk származtatása az

Thomson-modell (puding-modell)

Parciális dierenciálegyenletek

Azonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban.

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

λx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)

Fourier transzformáció

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra

Reciprocitás - kvantumos és hullámjelenségek egy szimmetriája

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

Szilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján

Az impulzusnyomatékok általános elmélete

A KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek

Komplex számok. Komplex számok és alakjaik, számolás komplex számokkal.

ANALÍZIS II. Példatár

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.

1. ábra. 24B-19 feladat

Sinkovicz Péter, Szirmai Gergely október 30

Mechanika I-II. Példatár

Hatványsorok, Fourier sorok

3.1. ábra ábra

Kétállapotú spin idbeli változása mágneses mezben

Matematika alapjai; Feladatok

Magszerkezet modellek. Folyadékcsepp modell

Átírás:

Kvantummechanika gyakorlat 015 1. Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje 1. Mutassuk meg, hogy A és B tetsz leges operátorokra igaz, hogy e B A e B = A + [B, A] + 1![ B, [B, A] ] +.... (Ötlet: A gyakorlaton szerepelt feladat mintájára deniáljuk az operátort és fejtsük sorba.) A(s) = e Bs A e Bs (3 pont). Egy gumilabda rugalmasan pattog a föld homogén gravitációs terében. Legyen a maximális magasság, ameddig felpattan, a. Kvantáljuk meg a BohrSommerfeld kvantálási feltétellel. Milyen lehetséges a magasságokat kapunk, illetve mekkora a legkisebb nem nulla a magasság, amivel tud pattogni? 3. Bizonyítsuk be az alábbi Ehrenfest-tételt a Schrödinger egyenlet felhasználásával: d V (x) dt ˆp = x 4. Legyen a végtelen falú potenciálgödörben, aminek a potenciálja 0 0 < x < a V (x) := egyébként, egy részecske a állapotban, ahol ψ 1 és ψ az el adáson szerepelt függvények. Ψ(x, 0) = A [ψ 1 (x) + ψ (x)] ψ n (x) = a sin ( nπ a x ) a) Határozzuk meg az A normálási faktort (Megj.: Nehogy valaki nekiálljon integrálni.) (3 pont) ( pont) b) Írjuk fel Ψ id fejl dését, vagyis Ψ(x, t)-t, és számoljuk ki Ψ(x, t) -t (Ehhez használhatjuk az Eulerformulát: e iθ = cos θ + i sin θ.) Vezessük be az ω = π h/ma jelölést. c) Számoljuk ki ˆx -t. Vegyük észre, hogy oszcillál. Mi az oszcilláció frekvenciája és amplitúdója? (a/-nél nem jöhet ki több). d) Számoljuk ki ˆp -t. (Az el adáson tanultak alapján van egy gyors módszer rá.) e) Számoljuk ki az energiájának várható értékét: Ĥ -t. Fejezzük ki E 1-gyel és E -vel. f ) Egy klasszikus részecske csak oda-vissza pattogna a falak között. Ha ennek a klasszikus részecskének ugyanannyi lenne az energiája mint az e)-részben a kvantumosnak, mi lenne a klasszikus mozgás frekvenciája? Hasonlítsuk össze a kvantumoséval, ami c)-ben szerepel. (6 pont)

5. Fizikai operátorok szórását egy adott állapotban így deniáljuk: σ A := A A. Tekintsük az alábbi hullámcsomagot: a és k 0 konstansokkal és A normálási faktorral. Ψ(x, t = 0) = A e x /4a e ik0x, a) Határozzuk meg a normálási faktort és mutassuk meg, hogy ez a hullámcsomag minimalizálja a Heisenbergféle határozatlansági relációt: σˆx σˆp h. (Ötlet: Használhatjuk az el adáson szerepelt módszereket, mint pl. a Fourier-transzformációt.) b) Írjuk fel az id fejl dését a hullámcsomagnak, ha tudjuk, hogy az energiája ahol k a hullámszám, vagyis a Fourier-tér változója. E = hω = h k m, (6 pont) Össz. pont: 0 Jó munkát!

QM 015 beadandó feladatok. beadási határid : 6. heti gyakorlatok eleje 1. feladat. Egy m tömeg részecske a Ψ(x, t) = Ae a[(mx / h)+it] állapotban van, ahol A és a pozitív, valós konstansok. Határozza meg az A- t, amivel a hullámfüggvény normája 1! Milyen V (x) potenciálra teljesíti Ψ az 1D Schrödinger-egyenletet? Számítsa ki az x, x, p és a p várható értékeket! Számítsa ki a σ p és σ x mennyiségeket, és ellen rizze, hogy teljesül-e a Heisenberg-féle határozatlansági reláció!. feladat. Tegyük fel, hogy a potenciális energiához hozzáadunk egy V 0, x-t l és t-t l nem függ konstanst. Klasszikus mechanikában ez nem változtat semmit a zikán, de mi a helyzet kvantummechanikában? Mutassa meg, hogy a hullámfüggvény felszed egy exp ( iv 0 t/ h) fázisfaktort! Milyen hatással van ez a dinamikai változók várható értékeire? 3. feladat. Határozza meg a, ha x < 0 V (x) = 0, ha 0 x a V 0 > 0, ha x > a alakú potenciálgödörben kötött m tömeg részecske energiáit és hullámfüggvényeit! 4. feladat. Határozza meg, hogy egy a { V 0 > 0, ha n(a + b) < x < n(a + b) + a, V (x) = 0, egyébként, alakú (n tetsz leges egész szám), periodikus potenciálban mozgó részecske energiaspektrumát! (Mivel a potenciál eltolásra invariáns, ezért a valószín - ségs r ség is periodikus.) 6p p 5p 1

5. feladat. Egy, a + -b l érkez m tömeg részecske a { 0, ha x 0 V (x) = V 0, ha x < 0 alakú potenciálon szóródik (E > 0, V 0 > 0). Mekkora valószín séggel halad át a részecske a potenciállépcs n, és mekkora valószín séggel ver dik róla vissza? Határozza meg a T transzmissziót és az R reexiót! 3p

QM 015 beadandó feladatok 3. beadási határid : szi szünet utáni els gyakorlatok 1. feladat. Határozza meg az energianívókat a {, ha x < 0, V (x) = 1 mω x, ha x 0 potenciálvölgyben! p. feladat. Határozza meg az elektrosztatikus potenciált a hidrogén atom 1s állapotában! 3. feladat. Határozza meg a λ ik = [x i, [L, x k ]] mátrix sajátértékeit! 4. feladat. Határozza meg a rögzített tengely körül forgó, Θ tehetetlenségi nyomatékú merev test (síkrotátor, H = L z ) stacionárius állapotainak hullámfüggvényeit és energianívóit! Mit tudunk mondani a nívók degeneráltságáról? Θ Egy síkrotátor hullámfüggvénye a t = 0 id pillanatban ψ(φ, t = 0) = A cos φ, ahol A normálási tényez. Határozza meg A értékét és a hullámfüggvényt tetsz leges 0 < t-re! 6p 5. feladat. A részecskét leíró hullámfüggvény (x y ) f(x + y + z ). Milyen valószín séggel vesz fel L z meghatározott értékeket?

1. Koherens állapot (Harmonikus oszcillátor) Kvantummechanika gyakorlat 015 4. Beadandó feladatsor Határid : 13. hét szerdáig Jelölje α az a léptet operátor sajátállapotát: a α = α α, ahol α tetsz leges komplex szám. a) Mutassuk meg, hogy az α sajátállapot a következ képpen állítható el : b) Létezhet-e a + -nak jobboldali sajátállapota? α = e αa+ 0 c) Hogyan módosítanánk az e αa+ operátort egy U unitér operátorra, hogy szintén generálja az α koherens állapotokat a 0 alapállapotból, vagyis α = U 0. (Ötlet: Használhatjuk az els háziban belátott e A+B =... formulát.). Moshinsky-atom Tekintsük a következ két elektron állapotát leíró Hamilton operátort: H = p 1 m + p m + 1 m Ω (x 1 + x ) + 1 m ω (x 1 x ) (5 pont) a) Vezessük be az X = x 1 + x és x = x 1 x koordinátákat, és mutassuk meg, hogy az új változókkal szétesik a Hamilton operátor két független harmonikus oszcillátor Hamilton operátorának összegére. b) Figyelembe véve a részecskék feles spinjét (fermionok!), írjuk fel a rendszer hullámfüggvényeit! 3. Impulzus összeadás (5 pont) Egy s 1 = 3 és egy s = 1 spin részecskét dobozba zárunk. A második részecskének milyen z irányú spin értékeket, és ezeket milyen valószín séggel mérhetek, ha a két részecske az s = 3, m = 1 teljes spin kvantumszámokkal jellemzett együttes állapotban van. 4. Perturbációszámítás alkalmazása (4 pont) Egy paramágneses ion állapotai kristályrácsban a paramágneses rezonancia elmélete szerint az alábbi Hamilton operátor sajátállapotai: H S = a H S z + b H I z + 1 D (3 cos θ 1) (Sz 1 3 S ) + 1 [ ( D sin θ S + S z + 1 ) ( + S S z 1 )] + + 1 4 D sin θ (S + + S ) + A S z I z + A (S + I + S I + ) ahol S és I spinoperátorai az elektronnak és az atommagnak, a, b, D, A konstansok, a b, és θ pedig a kristály szimmetriatengelye és a H mágneses tér között bezárt szög. Legyen a H (0) = ahs z + bhi z perturbálatlan Hamilton operátor sajátállapota S, M S I, M I -vel jelölve, ahol M S = S,..., S és M I = I,..., I. Számoljuk ki a teljes H S Hamilton operátor els és másodrend energiakorrekcióit, amikor A és D már nem nulla. Jó munkát! (6 pont) Össz. pont: 0