Kapcsolómezők. Segédlet a Távközlő hálózatok és szolgáltatások c. előadáshoz

Hasonló dokumentumok
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Kapcsolástechnika

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Kapcsolástechnika

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?

n akkor az n elem összes ismétléses ... k l k 3 k 1! k 2!... k l!

Diszkrét matematika KOMBINATORIKA KOMBINATORIKA

Radiális szivattyú járókerék fő méreteinek meghatározása előírt Q-H üzemi ponthoz

UJJLENYOMATOK FELISMERÉSE

Kombinatorika (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla

Orosz Gyula: Markov-láncok. 2. Sorsolások visszatevéssel

Járatszerkesztési feladatok

FELADATOK a Bevezetés a matematikába I tárgyhoz

I. FEJEZET BICIKLIHIÁNYBAN

1. Komplex szám rendje

Rudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása

Metrikus terek. továbbra is.

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

5. Kombinatorika. 8. Legfeljebb hány pozitív egész számot adhatunk meg úgy, hogy semelyik kettő összege és különbsége se legyen osztható 2015-tel?

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Szerszámgépek 5. előadás Március 13. Szerszámg. 5. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/ félév

SZÁMHALMAZOK Halmazábrán ábrázolom a valós számok halmazát és részhalmazait (néhány példával). (C) pl. 1/4; 1/2. pl. 1;2;0;-1; N pl. 0. pl.

A függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok,

Kvantum párhuzamosság Deutsch algoritmus Deutsch-Jozsa algoritmus

1. tétel. Halmazok, halmazműveletek, halmazok számossága, halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

A figurális számokról (IV.)

Villamos gépek tantárgy tételei

Kalkulus I. Első zárthelyi dolgozat szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l n 6n + 8

Mőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK

9. tétel: Elsı- és másodfokú egyenlıtlenségek, pozitív számok nevezetes közepei, és ezek felhasználása szélsıérték-feladatok megoldásában

Útvonalak száma, rekurzív számlálással

A Secretary problem. Optimális választás megtalálása.

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VILLAMOS ENERGETIKA Vizsgakérdések (BSc tavaszi félév)

ANALÓG-DIGITÁLIS ÉS DIGITÁLIS-ANALÓG ÁTALAKÍTÓK

FANTASZTIKUS KOMBINATORIKA. Adva van n különböző elem. A kiválasztás sorrendje számít VARIÁCIÓ. mateking.hu

V. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL

Szabályozó szelepek (PN 16) VF 2-2 utú szelep, karima VF 3-3 járatú szelep, karima

2. fejezet. Számsorozatok, számsorok

FOLYADÉKKRISTÁLY-TELEVÍZIÓK Éber Nándor

Felépítés Típus / Konfigurálás setup programmal. Mérési adatok kiolvasása

Az anyagáramlás intenzitása

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai

Olimpiai szakkör, Dobos Sándor 2008/2009

VÉLETLENÍTETT ALGORITMUSOK. 1.ea.

1. Adatok közelítése. Bevezetés. 1-1 A közelítő függvény

2. egy iskola tanulói, a változók: magasságuk cm-ben, súlyuk (tömegük) kilóban; 3. egy iskola tanulói, a változó: tanulmányi átlaguk;

EGYENLETEK ÉS EGYENLETRENDSZEREK MEGOLDÁSA A Z n HALMAZON. egyenletrendszer megoldása a

Pályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

Számsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova

7. el adás Becslések és minta elemszámok fejezet Áttekintés

GAZDASÁGI MATEMATIKA 1. ANALÍZIS

4. Test feletti egyhatározatlanú polinomok. Klasszikus algebra előadás NE KEVERJÜK A POLINOMOT A POLINOMFÜGGVÉNNYEL!!!

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK ENERGIA-HATÉKONYSÁGÁNAK KÉRDÉSEI

Számelméleti érdekességek dr. Kosztolányi József, Szeged

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova

Matematikai statisztika

2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...

Számelméleti alapfogalmak

Matematika I. 9. előadás

Nevezetes sorozat-határértékek

( a b)( c d) 2 ab2 cd 2 abcd 2 Egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn

18. Differenciálszámítás

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása

24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.

Kombinatorika. Variáció, permutáció, kombináció. Binomiális tétel, szita formula.

Divergens sorok. Szakdolgozat

Tartalomjegyzék. Pemutáció 5 Ismétléses permutáció 8 Variáció 9 Ismétléses variáció 11 Kombináció 12 Ismétléses kombináció 13

5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI-

ALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.

3. Valószínűségszámítás

Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a dokumentumban.-86. ábra: A példa-feladat kódolási változatai

Feladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz

A FUNDAMENTÁLIS EGYENLET KÉT REPREZENTÁCIÓBAN. A függvény teljes differenciálja, a differenciális fundamentális egyenlet: U V S U + dn 1

Feladatok megoldása. Diszkrét matematika I. Beadandó feladatok. Bujtás Ferenc (CZU7KZ) December 14, feladat: (A B A A \ C = B)

V. Deriválható függvények

KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsôn

Kísérlettervezési alapfogalmak: Varianciaelemzés (analysis of variance), ANOVA

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

n*(n-1)*...*3*2*1 = n!

Kalkulus II., második házi feladat

A k -adik leghosszabb rekord határeloszlása véletlen bolyongásokban

( ) ; VI. FEJEZET. Polinomok és algebrai egyenletek. Polinomok és algebrai egyenletek 215. VI.2.7. Gyakorlatok és feladatok (241.

Sorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága

(arcsin x) (arccos x) ( x

Matematika B4 I. gyakorlat

Bizonyítások. 1) a) Értelmezzük a valós számok halmazán az f függvényt az képlettel! (A k paraméter valós számot jelöl).

9. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓK NORMÁLALAKJA

NUMERIKUS SOROK II. Ebben a részben kizárólag a konvergencia vizsgálatával foglalkozunk.

Szabályozó szelepek (PN 6) VL 2 2-utú szelep, karima VL 3 3-járatú szelep, karima

Hegedős Csaba NUMERIKUS ANALÍZIS

Óbudai Egyetem. Doktori (PhD) értekezés. Mamdani-típusú következtetési rendszeren alapuló kockázatkiértékelő módszerek optimalizálása

A G miatt (3tagra) Az egyenlőtlenségek két végét továbbvizsgálva, ha mindkét oldalt hatványozzuk:

Komplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat:

Kidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből

Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar. Feladatok a Gazdasági matematika I. tárgy gyakorlataihoz. Halmazelmélet

Átírás:

Kapcsolómező Segédlet a ávözlő hálózato és szolgáltatáso c. előadáshoz émeth Krisztiá, taársegéd, BME MI Gabrovits Pál, hallgató, BME VIK 009. ovember 5. javítva 00. ovember 9. E segédlet a telefoözpotoba haszált tér-, illetve időosztásos apcsolás elvét igyeszi rövide bemutati, az előadáso bemutatott fóliáat szöveggel iegészítve. A apcsolómező feladata A apcsolómező feladata, hogy az adott bemeti és imeeti áramörei özött apcsolatot hozzo létre. Egy végpottól végpotig (előfizetőtől előfizetőig) tartó apcsolat egy vagy több apcsolóözpoto (azaz telefoözpoto) haladhat eresztül, és midegyi özpotba egy apcsolómező. A apcsolómező típusai Első özelítésbe égy féle apcsolómező épzelhető el, de ebből a gyaorlatba csa ettőt haszála: térapcsolás: az egyes apcsolato térbe ülöüle el egymástól időapcsolás: az egyes apcsolato időbe ülöüle el egymástól freveciaosztásos: freveciába ülöíti el az egyidejű összeöttetéseet (a gyaorlatba em haszáljá) ódosztásos: az alalmazott óddal ülöíti el az egyidejű összeöttetéseet (a gyaorlatba em haszáljá) érapcsolás (Space Divisio Switchig, S ) Egyfoozatú apcsoláso be 4...... 4 m i. ábra. Egyfoozatú apcsolás Ee az egyszerű apcsolómezőe bemeete és m imeete va. A megvalósítás az ábrá látható, melyhez m db is apcsoló, ú. apcsolópot ell. E apcsolópoto orábba

mechaiusa hozta létre galvaius összeöttetést, maapság pedig eletroiusa műöde. Eze özül a apcsolópoto özül mide sorba és mide oszlopba egyszerre legfeljebb egy lehet atív. Ha például a 4. sorba és. oszlopba lévő apcsolópot atív, az azt jeleti, hogy a 4. bemeet éppe össze va apcsolva a. imeettel. Megjegyzés: Mivel a be-, és imeete elülöüle egymástól, egy ilye apcsolómező alapvetőe egyiráyú apcsolato létrehozására épes. Mivel azoba egy beszédapcsolathoz midét iráyú átvitelre szüség va, azért a gyaorlatba ét azoos felépítésű apcsolómezőt alalmaza, egyiet az egyi, másiat a mási iráyba való apcsolatohoz. Ugyaaor mivel eze valóba egyformá műöde, mostatól csa az egyi iráyal foglalozu az egyszerűség edvéért. Ee a redszere az előye, hogy egyszerű, és elletétbe a ésőbb bemutatott redszereel sosem fordulhat bee elő bloolás, azaz ha egy bemeet és egy imeet szabad, azoat midig össze is tudja apcsoli. A redszer azoba drága, mert m darab apcsolópot ell hozzá, ami agy so, ha és m agy. A továbbiaba a szüséges apcsolópoto számát próbálju meg csöetei. Egy lehetséges spórolósabb elredezés például ez: be 4 5 6 7 8 4. ábra. Egyfoozatú apcsolás evesebb apcsolópottal Ilye módo megtaaríthatju a apcsolópoto felét. Ugyaaor látszi, hogy eor csa a imeete felével lehet egy bemeetet összeapcsoli. Az ötlet mégsem teljese elvetedő: aor haszálható, ha em god, hogy em mide imeettel lehet mide bemeetet összeapcsoli. Pl. ha egy bai taácsadóval aaro beszéli, aor midegy, hogy potosa melyiel, csa egyet apcsoljaa özülü. Ez azoba még midig elég drága redszer, ráadásul em is túl pratius, így em haszáljá a gyaorlatba. i öbbfoozatú apcsoláso: ézzü most egy hagyomáyos egyfoozatú térapcsolót, amely bemeettel és imeettel redelezi! Jelöljü így:

. ábra. A apcsolópoto ihaszáltsága ugyaaor icsi, hisze egy sorba és egy oszlopba egyszerre legfeljebb csa egy apcsolópot atív. Keresü erre a problémára ( bemetű, imeetű apcsoló) egy jobb megoldást, ami fuciójába ezzel teljese megegyezi, de evesebb apcsolópottal realizálható. udju róla, hogy műödése egyszerű, de drága, mert agyo so apcsolópot ell hozzá ( ) Elsőre meglepő lehet, de létezi ilye megoldás: ez az ú. a többfoozatú térapcsoló. A 4. ábra a háromfoozatú térapcsolót szemlélteti. db db db + + + + + + -+ -+ -+ -+ -+ -+ 4. ábra. Háromfoozatú térapcsoló (SSS apcsoló) A felépítéséből adódóa ezt a apcsolót SSS (tér-tér-tér, space-space-space) apcsolóa is szotá evezi. Láthatju, hogy az egész redszer be-, illetve imeetit teitve megegyezi egy x-es egyfoozatú apcsolóval. A többfoozatú térapcsoló egyfoozatú apcsolóból épüle fel: az ábrá mide téglalap egy egyfoozatú térapcsoló. ézzü meg, hogy apcsol egy ilye redszer! együ fel, hogy az első bemeetét szereté az első imeetével összeöti. Erre több lehetőség is va (ld. az 5. ábrát). Az első, teli voallal jelölt esetbe az első foozat első apcsolóbloja az első bemeetét öti össze az első imeetével, a másodi foozat első bloja szité, és a harmadi foozat első bloja szité. A szaggatott voallal jelölt esetbe az első foozat első bloja az első bemeetet a másodi imeettel, a másodi foozat másodi bloja az elsőt az elsővel és a harmadi foozat első bloja a másodiat az elsővel. Midét megoldás teljese egyeértéű, ívülről em látszi a ülöbség.

db db db + + + + + + -+ -+ -+ -+ -+ -+ 5. ábra. Hivásfelépítés egy háromfoozatú térapcsolóba ermészetese em midig lehetséges bármelyi özépső foozatot haszáli. ézzü meg most a övetező ábrát: db db db + + + + + + -+ -+ -+ -+ -+ -+ 6. ábra. öbb hívás egy háromfoozatú térapcsolóba 4

együ fel, hogy a lilával jelölt apcsolat az. bemeet és. imeet özött már fel va építve, és eor érezi egy igéy a apcsolómátrixhoz, hogy hozzo létre egy apcsolatot az. bemeete és. imeete özött. Látható, hogy eor a özépső foozat első dobozát már em haszálhatju, hisze az ahhoz az első foozat első blojából, illetve az abból a harmadi foozat első bloja felé vezető apcsolat is foglalt már. A özépső foozat másodi bloja viszot haszálható, ahogy azt a zöld voal mutatja. ehát amellett, hogy egy ülső szemlélőe a többfoozatú apcsolás úgy műödi, mit egy egyfoozatú, tulajdoéppe merőbe más belső műödés áll a háttérbe. Az egyfoozatú apcsolásba egy utat egyértelműe választottu i: egy sorba és egy oszlopba egyszerre egy apcsolópot volt atív. öbbfoozatú apcsolás eseté már em egyértelmű egy be és imeet özötti út, ezért ell egy, a megfelelő utat iválasztó algoritmus, ezáltal boyolultabb a vezérlése. Gyaori érdés, hogy az egyes foozato egyes apcsolómezői hoa tudjá, hogy egy új hívást hoa hova apcsoljaa. A válasz az, hogy e felett az egész redszer felett va egy szoftveres felügyelet -- icsit sci-fi-sebbe fogalmazva: egy magasabb redű itelligecia --, amely meghatározza a felépítedő teljes útvoalat a apcsoló belül, és ez vezérli az egyes részelemeet. Felmerül a érdés, hogy háy darab özépső foozatbeli blo ell egy ilye redszerbe, azaz meyi legye értée? Érdees érdés, hisze elvileg a redszer tetszőleges -ra műödi. Ugyaaor ha túl icsi, megjelehet a bloolás. A bloolás azt jeleti, hogy szabad egy bemeet, szabad egy imeet, de mégsem tudu özöttü apcsolatot létesítei, mert valamilye belső erőforrás (pl. olya özépső foozat, amie szabad a megfelelő be és imeete) em áll redelezésre. A 6. ábra példájába: ha értée lee, aor a zöld apcsolatot már em tudá létrehozi, azaz ha a lila apcsolat fe áll, aor a zöld már bloolódi. Ugyaez egy mási példá: 7. ábra. Az adott hívás itt bloolódi 5

8. ábra. Az adott hívás itt em bloolódi Láthatju, hogy a 7. ábrá már em tudu a ét pirossal jelölt pot özött apcsolatot létesítei, ha a zölddel jelölt uta foglalta. Erre megoldásét a 8. ábrá bevezethetü egy újabb özépső foozatot, így már yilvá felépíthető a ívát apcsolat. Felmerül a érdés, hogy vajo va-e olya véges, amelyre már aárhogy próbálozo is, biztosa sosem lesz bloolás. A válasz természetese ige. Például yilvá, ha mide bemeet-imeet párhoz va saját özépső foozatbeli blo ( db) aor em léphet fel bloolás. Ez természetese borzasztóa pazarló megoldás (és a célu egyébét is az volt, hogy ezt az egyfoozatú apcsolóra jellemző apcsolópotszámot csöetsü), de arra jó, hogy lássu, va felső orlát. Adódi a érdés, hogy meyi a miimális, azaz melyi az a, amelyre még bloolásmetes a apcsoló, de ahol - özépső foozatbeli blo eseté már bloolás léphet fel. Defiiálju először a bloolásmetesség fogalmát! Bloolásmetes az a apcsoló, amelye ha va egy szabad bemeete és egy szabad imeete, aor azo özött biztosa mide esetbe tudu apcsolatot létrehozi. Más szavaal: em fordulhat az elő, hogy valamely belső erőforrás hiáya miatt em tud lére jöi egy apcsolat. Azaz aár hogya is helyezede el a apcsolóba a már fe álló apcsolato, azo em aadályozhatjá meg egy új apcsolat létrejöttét, ha amúgy az új apcsolathoz tartozó be- és imeete szabado. A válaszhoz vezető godolatmeetet egy példá ézzü végig! együ fel, hogy a 9. ábrába szereté az első bemeetet és az első imeetet összeapcsoli. (Az egész rajz szimmetrius, szóval aármelyi be- és imeetről lehete szó, ezzel em csorbítu az általáosságo.) 6

9. ábra. Egy példa apcsoló Játsszu azt, hogy már fel va építve éháy apcsolat, és eze miatt em tudju az általu ívát összeöttetést létrehozi, és számolju meg, háy özépső foozat foglalt ilyeor. Fotos tisztázi, hogy eze a apcsoló úgy műöde, hogy em változtatjá meg a már feálló apcsolato belső útjait. ehát például egy apcsolat felépítésétől a lebotásáig (azaz pl. egy telefobeszélgetés idejére) az végig ugyaazo a özépső foozato halad át. Az 5. ábrára visszateitve például a apcsolat haladhat a teli vagy a szaggatott voallal jelölt uta özül bármelyie, de meet özbe ez em változtatható meg.. Ez azt jeleti, hogy ha pl. fe áll egy em bloolásmetes apcsolatba három hívás, amelye együtt blooljá a egyediet, aor az a egyedi e fog felépüli. Még abba az esetbe is így va ez, hogy ha elvbe lehetséges lee tiszta lappal idulva elvezeti a égy apcsolatot aor, ha az első hármat más belső utao vezetjü. A legrosszabb esetre észüljü fel (worst case desig), és számolju meg eor háy özépső foozatbeli blo foglalt. ézzü meg az alábbi ábrát: 0. ábra. Bemeeté foglalt özépső foozatbeli blo Ez estbe az első özépső bloot em haszálhatju a apcsolatu felépítésére, mert aa a 7

számura érdees bemeete foglalt. ézzü most ezt az esetet:. ábra. Kimeeté foglalt özépső foozatbeli blo Eor ugye az első özépső blo imeete foglalt. Persze lehet midettő is foglalt:. ábra. Be- és imeeté foglalt özépső foozatbeli blo Illetve lehet midettő szabad, úgy, hogy azért a bloo megy eresztül apcsolat, aár több is, de ettől az a blo még a mi céljaira haszálható, e szempotból szabad -a teithető: 8

. ábra. A özépső foozatbeli blo be- és imeete is haszálható Számolju meg, háy özépső foozatot tudu úgy elrotai, hogy a megfelelő bemeetü lesz foglalt: 4. ábra. Foglaltság a bemeete Ahogy az ábrá is látszi, legfeljebb --et, hisze mide ilye apcsolata az első foozat első blojából, aa is valamelyi bemeetéről ell idulia. Ott bemeet va, de abból a feltevésü szerit egy szabad, marad -. Hasoló a helyzet a foglalt imeetű özépső blooal: 9

5. ábra. Foglaltság a imeete Ezeből is max. - lehet. érjü vissza most arra a érdésre, hogy összese legfeljebb háy özépső foozat lehet rossz a mi felépítedő apcsolatu szempotjából! yilvá az a legrosszabb eset, ha az első foozat első blojáa mid az - bemeete foglalt, továbbá a harmadi foozat első blojáa mid az - imeete foglalt, ráadásul midez úgy, hogy ics a. ábrá látható egybeesés. Eor - özépső foozatbeli blo lesz haszálhatatla a mi apcsolatu felépítésére: 6. ábra. Foglaltság a be-, illetve imeetee Eél eggyel több, tehát - özépső foozatbeli blo tehát mide esetbe elég. A válasz tehát =-. ézzü most újra a 4. ábrát! Háy apcsolópotu va a többfoozatú apcsolóba? (udju, hogy egy egyfoozatú apcsolóba található apcsolópot száma i bemeet és j imeet eseté i j) első oszlop: va darab méretű egyfoozatú térapcsoló. Mivel egy 0

apcsolóbloba darab apcsolópot va, ez összese ( ). másodi oszlop: az első oszlopba összese darab bemeetű és apcsolóblou va, ami apcsolópot összese. Harmadi oszlop: hasolóa az első oszlophoz ( ) apcsolópot. ehát összese: első+másodi+harmadi oszlop= ( ) + + ( ) apcsolópotu va ebbe a apcsolásba, ez összese: + Felmerül a érdés, hogy ez valóba evesebb-e, mit az egyfoozatú apcsolás apcsolópotja. imeetű db. A válasz illetve értéeitől függ. Első örbe beszéljü bloolásmetes apcsolóról. udju, hogy ez esetbe = -. Ez eddig redbe, a övetező érdés, hogy meora értéet érdemes választau? Ehhez eressü meg a + ifejezés miimumát, ha =. Eor a éplet: ( ) ( ) 4 + + =. Deriválju és eressü meg a derivált ulla helyeit. Itt lehet a függvéy maximuma ill. miimuma. Azért, hogy eldötsü melyi, deriválju még egyszer és tudju, hogy ha a. derivált értée agyobb mit 0, aor ott loális miimuma lesz a függvéye. A orét számításoat most mellőzzü, de higgyü el, hogy agy -re eseté lesz a függvéye miimuma. Vajo tehát téyleg evesebb apcsolópot ell? Az egyfoozatú apcsolóba apcsolópot volt (midét oldalo előfizető eseté). A többfoozatúba + apcsolópotról beszéltü. Behelyettesítve bloolásmetes esetre a -t és a miimum helyre apott értéet: 4 + 4 ( / ) ( / ) + ( / ) ( / ) = 4 ( ( ) ) ifejezéshez jutu. Mivel agy -re 4( ) <, ezért téyleg evesebb apcsolópot ell. ézzü pár számpéldát, ahol ez jobba látszi:

. táblázat. Bloolásmetes többfoozatú apcsolás Ez jeletős megtaarítás, de még midig elég so a apcsolópot. Mit tehetü még? Az egyi lehetőség, hogy további foozatoat vezetü be, például úgy, hogy a 4. ábra egyi vagy több apcsolóbloját egy omplett háromfoozatú apcsolóval helyettesítjü. Ez valóba egy járható út: ettől egy darabig még csöe a apcsolópoto száma, bár egyre evésbé, viszot egyre omplexebb lesz a redszerü. A mási lehetőség, hogy megegedjü a bloolást egy is eséllyel. Ez esetbe a apcsolópoto száma attól fog függei, hogy meora egy bemeet ihaszáltsága, hisze yilvávalóa több özépső foozatbeli blo ell aor, ha egy bemeetet gyarabba haszála. (Bloolásmetes esetbe ez em számított, hisze a legrosszabb esetre terveztü.) A számításo eor túl boyolulta ahhoz, hogy e jegyzet ereteibe ismertessü. Elégedjü meg egy példával, melybe a megegedett bloolási valószíűség (azaz aa az esélye, hogy egy felépítedő hívás bloolódi) 0,00, azaz 0,%. E példát mutatja a. táblázat:. táblázat. öbbfoozatú apcsolás bloolással Figyeljü meg, meyivel evesebb apcsolópot ell, illetve hogy a / aráy a bloolásmetesbeli b. -ről aár 0, alá is csöehet! Időosztásos apcsolás (ime Divisio Switchig, ) Az időosztásos apcsolása, vagy rövidebbe időapcsolása DM yalábolt jele eseté va értelme. Eor az időapcsoló a DM eretee belüli időréseet cseréli fel egymással (mide eretbe ugyaúgy): abc d ab cd cbadcbad eret 7. ábra. Időapcsoló

Viszoylag egyszerűe meg lehet ezt valósítai egy memóriával: soros beírással és a meghatározott sorredbeli iolvasással, vagy em soros beírással és soros iolvasással. ermészetese ez a apcsolás ésleltetést visz a redszerbe, tipiusa egy eretyit. Probléma, hogy a memória sebessége véges, csa éháy száz időrés lehet egy 5 μs hosszú eretbe. Mire jó ez? Például egy ilye időapcsolóval megvalósíthatu egy térapcsolót a Digitális techia c. tárgyból tault multiplexer/demultiplexer áramörö segítéségével: időapcsoló 8. ábra. Időapcsolóból térapcsoló Még jobb alalmazás az, hogy megvalósíthatu vele tér- és időapcsolót együtt: ab cd af bh ef gh tér- és gcd e 9. ábra. Kombiált tér- és időapcsoló Egy ilye ombiált tér- és időapcsoló épes DM yalábolt jeleet fogadi és ugyailye jeleet ibocsátai, és eze özött úgy apcsoli, hogy bármelyi bemeet bármelyi időrését bármelyi imeet bármelyi időrésére iteszi. Mi értelme ee? os, midez azért jó, mert egy özpothoz a trööö a távoli özpotból érező jele amúgy is DM yalábolta, és így em szüséges teljese lebotai őet. Ez azt jeleti, hogy egy özpota ietől lehet olya bemeete, ami 0 beszédcsatora va időosztásosa yalábolva, és ezt em ell lebotai pl. 0 érpárra csa azért, hogy a imeete újra összeyalábolju őet. Ráadásul, ahogy láti fogju, maga a apcsolás is egyszerűbbe végrehajtható így. A továbbiaba azt fogju megézi, hogy hogya épülhet fel egy ilye ombiált tér- és időapcsoló. ér- és időapcsoló S A legegyszerűbb megvalósítás az idő-tér (ime-space, S) apcsoló:

a a b b S x a b mide időrésbe új apcsolási ofiguráció 0. ábra. Egy S apcsoló A - (time) az időapcsoló, S (space) a térapcsoló. Az időapcsoló feladata, hogy beraja a jelet a megfelelő időrésbe, majd a térapcsoló iraja a megfelelő imeetére. Fotos, hogy bár a térapcsoló műödési elve változatla (x db. apcsolópot va bee, melyből egyszerre egy sorba és egy oszlopba max. egy atív), most más üzemmódba haszálju, mit eddig. Ezelőtt a térapcsolóba, ha felépült egy apcsolat, aor az adott apcsolópot atív volt, amíg a apcsolat élt (azaz pl. amíg a beszélgetés tarottt). Most ez em így va: például a 0. ábrá az első időrésbe a apcsoló első bemeete va a. imeetével összeötve, majd a másodi időrésbe a másodi bemeet lesz az. imeetre apcsolva, és így tovább. A eret végé az egész ezdődi elölről. Más szavaal, itt mide időrésbe új apcsolási ofigurációt haszál a térapcsoló, ezzel egyébét soal jobba ihaszálja a bee lévő apcsolópotoat. Ez a S apcsoló azoba egy fotos hibát tartalmaz: aár már ét darab szerecsétleül érező hívás is bloolást oozhat. Figyeljü meg az alábbi példába, hogy már ét apcsolat eseté is bloolás léphet fel, hisze b és c is a másodi időrésbe ellee erüljö egyszerre: c b c? S x b. ábra. A S apcsoló em jó Ez pedig súlyos hiba. Azt ugya bizoyos esete özött elfogadhatju, hogy egy agyo leterhelt apcsolóba bloolás léphet fel, de az, hogy egy gyaorlatilag teljese üres apcsolóba lép fel bloolás, elfogadhatatla. Ee a hibáa a üszöbölésére találtá i a S, illetve SS apcsolóat. 4

S A S apcsoló felépítését mutatja. ábra: l db. időrés c db. időrés a b b a a a S b c db. időrés b l db. időrés x mide időrésbe új apcsolási ofiguráció. ábra. S apcsoló A apcsoló érdeessége, hogy em ugyaayi időrés va az első foozat bemeeté (c db), illetve imeeté (l db). ipiusa egyébét l > c, ezért az első foozat imeeté lesze szabad időrése. Mivel az S apcsoló bemeeté és imeeté ugyaayi időrése ell lei, hisze az időapcsolást em végez, ezért a harmadi foozat bemeeté szité l db. időrés lesz. ovábbá az is biztos, hogy az egész apcsoló bemeeté és imeeté is ugyaayi időrés ell legye (hisze a 9. ábra fucioalitását szereté eléri), ezért a harmadi foozat imeeté c időrés lesz. Megjegyzés: továbbra is igaz, amit az SSS apcsolóál leírtu: egy apcsolat feállásáa idejére em módosítu az időrése iosztásá. Például a. ábrá a. bemeete lévő apcsolóa a imeeté az a midig a. időrésbe ell legye, ha a apcsolat felépítéseor oda erült. Az is igaz továbbra is, hogy az összes részelemet (S apcsoló, apcsoló) a apcsolato felépítéseor egy (ezehez az elemehez épest) ülső szoftver vezérli, ill. hagolja össze eze műödését. Köye végiggodolható, hogy ez a apcsoló már fel tudja építei a. ábrá bemutatott ét apcsolatot, ami a S apcsolóba még bloolást oozott. Ismét csa felmerül a érdés, hogy mior lesz bloolásmetes ez a apcsoló. Haszálju a háromfoozatú térapcsolásál (SSS) haszált godolatmeetet! Ott azt számoltu meg, hogy háy olya özépső foozatbeli blo va, amelye foglalt a megfelelő bemeete, és háya foglalt a megfelelő imeete. Itt ee aalógiájára em megfelelő özépső foozatbeli bloot ell eresü, haem megfelelő időrést az S apcsoló be-, illetve imeeté. A. ábra példáját teitve adott, hogy a b apcsolat az S apcsoló. bemeetére fog érezi és az első ell távozzo. alálu ell tehát az l darabból egy olya időrést, amely szabad az S apcsolóa mid a bemeeté, mid a imeeté. Adott esetbe a például a harmadi időrés (balról ezdve a számozást) szabad ugya a bemeete, de em szabad a imeete. Hasolóa az SSS apcsolóbeli esethez, öye belátható, hogy itt c- darab időrés lehet foglalt a megfelelő bemeeté az S apcsolóa, és szité c- darab lehet foglalt a megfelelő imeeté. 5

Ebből szerecsétle esetbe egy sem esi egybe (worst case desig), azaz c- lesz foglalt. Eél eggyel több, l=c- időrés midig elég lesz a bloolásmetes apcsolatfelépítéshez. SS Az SS apcsoló felépítését mutatja. ábra: b c db. időrés a S x a b c db. időrés a S c db. időrés b c db. időrés x ab mide időrésbe új apcsolási ofiguráció. ábra. SS apcsoló mide időrésbe új apcsolási ofiguráció Itt először térbe, majd időbe és végül megit térbe apcsolju a hívásoat. A feti példába érezi egy a hívás egy eretbe, amit az S térapcsoló az egyi imeetére apcsol. Ezutá az adott időapcsoló behelyezi a-t a megfelelő időrésbe, majd az utolsó foozatba levő térapcsoló a megfelelő imeetére apcsolja a már helyes időrésbe levő a-t. Vegyü észre, hogy itt az időrése száma végig c, fix. Ee az oa egyszerű: az első apcsoló bemeeté és imeeté ugyaayi időrése ell lei, hisze a térapcsoló ezt em tudja megváltoztati. Az is biztos, hogy az egész redszer imeeté ugyaayi időrés ell legye, mit a bemeeté (hisze ilye redszert aaru építei), ezért a harmadi foozat imeeté is c darab lesz. Végül pedig a harmadi foozat is térapcsoló, így aa a bemeeté is ugyaayi időrés lesz, mit a imeeté, tehát az is c. A érdés a már szoásos: mior lesz ez a redszer bloolásmetes? Ez értéétől, a özépső foozatba lévő időapcsoló számától függ. A godolatmeet természetese hasoló lesz az SSS, illetve a S apcsoló esetébe bemutatottahoz. együ fel, hogy az első bemeet i-edi időréséből szereté apcsolatot felépítei az első imeet j-edi időrésébe. Ehhez egy olya özépső foozatot ell találu, amelye szabad az i-edi bemeeti és a j-edi imeeti időrése. Maximum háy i-edi bemeeti időrés lehet szabad? Ugye -, hisze bemeetü va, de abból egy (példába az első) egyelőre biztosa szabad. Ugyaez a helyzet a imeeteel, és szerecsétle esetbe ics eze özött egybeesés. Eor - özépső foozatbeli időapcsoló lesz számura foglalt, eél eggyel több, =- pedig midig elég. SSS 6

A gyaorlatba eél boyolultabb felépítésű apcsolómezőet is haszála, pl. SSS apcsolót. Ez tulajdoéppe egy S apcsoló, ahol az S egy háromfoozatú térapcsolóval va megvalósítva, így valahogy: db db db + + + + + + -+ -+ -+ -+ -+ -+ 4. ábra. SSS apcsoló 7