n é g y s z e m k ö z t műhely színház és közönség

A SZÍNHÁZMŰVÉSZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A T A R T A L O M BOLDIZSÁR I V Á N A színpdi újjáteremtés (II.) (1) VII. É V F O L Y A M 6. S Z Á M 1 9 7 4. J Ú N I U S játékszín F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A SZALONT AY M I H Á L Y Illés Endre színház (5) KOLOZSVÁRI PAPP LÁSZLÓ Shkespere h bólintni tudn... (12) SZILÁDI JÁNOS Színházélmény és olvsmányélmény (16) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10 Telefon: 316-308,116-650 SPIRÓ GYÖRGY Kiskáté z árulásról (20) RÓNA KATALIN... itt vlmi félreértés történt (22) LUX ALFRÉD Irodlmi kmrszínpd Várbn (25) K. K. S. Gyerekszínészet és gyerekcipő (27) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút 9-11. Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlpirodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vl mint átutlássl KHI 215-96162 pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, fél évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12, - Ft Külföldön terjeszti Kultúr" Könyv- és Hírlp Külkereskedelmi Válllt, H - 1389 Budpest. Postfiók 149 Indexszám: 25.797 n é g y s z e m k ö z t műhely FÖLDES ANNA Dr. Stockmnn - én vgyok! (28) BOGÁCSI ERZSÉBET Rendező és színészek (34) színház és közönség NÁNAY ISTVÁN Csepeliek színházról (36) BALÓ JÚLIA Összefogás színházért (38) 74.1161 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás világszínház BILICSI TIVADAR Láttm egy igzi Arlecchinót (39) Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó A c í ml p o n : Bánsági Ildikó ( Ktli n ) és Szilágyi Tibor ( Petr uchi o ) Shkespere: A mkrncos hölgy című vígjátékánk elődásán József Attil Színházbn ( M T I Fotó - Keleti Év felvétele) Örkény Mcskjáték ht európi színpdon KOLTAI T A M Á S Leningrád: Akdémii ünnepi ját ék" (41) KÖRÖSPATAKI KISS SÁNDOR Kissleikki - Kocicí hr (43) Egyperces kritikák Londonból és Brüsszelből (45) ( Ö ss ze állíto tt : SZÁNTÓ J U D I T ) A hátsó b o r í t ó n : Gyr mthy Ágnes díszlettervvázlt Krlež Golgot című drámájánk elődásához (Szegedi Nemzeti Színház) FÜLEP ZSÓFIA M i újság Nyugt-Európ német nyelvű színpdin? (47)

BOLDIZSÁR IVÁN A színpdi újjáteremtés II. Dreyfus - de nem hogy gondoljuk Második párizsi estémen z Odéonb vitt utm. Ezúttl előkelően nem metrón, hnem egy ngy Citroën istennőn " jutottm od. (Azért istennő, mert ezeknek ngy Citroën-kocsiknk DS jelük, mit frnciául déesse-nek ejtenek, ez pedig istennőt jelent - így játszdozik egy ngy utógyár...) Az istennő Székely Péter brátomé, Párizsbn élő neves, sőt nyugodt lelkiismerettel mondhtom, ngy mgyr szobrászművészé. Ő is szerette voln megnézni Dreyfust, de nem kpott jegyet, milyen szerencse, hogy néh z óhzából is érkeznek látogtók. Az Odéon Párizs legszebb színház, legjobb helyen, Ltin Negyed közepén. Legújbb kori története mgáé Frnciországé: felbuzdulásoké, z összecspásoké, hiábvlóságoké, z újr feltápászkodásé, z elvetélt, mert hibásn fognt forrdlomé. Természetesen 1968-r gondolok. Ezerkilencszázhtvnnyolc májusábn párizsi diákok összkomfortos zendülésének idején Jen-Louis Brrult volt színház igzgtój, elkpt forrdlmi vgy nnk vélt lelkesedés, színházát átdt diákoknk, kik ott játszottk, vittkoztk, konventet trtottk, ettek, ittk, ludtk, egy kicsit romboltk is, és mindehhez Brrult, negyven évet visszfitlodv, önmg fitlságánk szerepét játszv segédkezett is. Amikor zendülés hmváb holt, hrgos De Gulle-Jupiter villámávl lesújtott legngyobb frnci színészre, ki-ebrudlt színházából, és z Odéon hosszú ideig hol gzdátln., hol lktln mrdt. Jen-Louis Brrult mg nem dt föl hrcot - ez túlságosn szenvedelmesen hngzik, nem hrcot, inkább színpdot -- és h elvették tőle, teremtett újt, először jobb prton egy volt ökölvívó-rénábn, mjd még elképesztőbb helyen: z Orsy-pályudvr elhgyott indóház csrnokábn, és ott is - hogy élvezné Mjor - cirkuszi sátorponyv ltt. A bokszteremben ngyszerű Rbelis-ját muttt be, látványos, muttványos, hngos, kegyetlen és polgárpukksztó, érzelmes és filozofikus színjátszásnk ezt világcsúcsát, mjd után - másodszori megisrnétlés csk ltin közmondásokbn tetszik - z első utánérzéseként blul sikerült Ubu királyt. A pályudvri sátorbn Pul Cludel Selyemcipőjének soh nem játszott, mert senki sem merte, negyedik részét - erre már céloztm két hónppl ezelőtt, mikor színpd és közönség kpcsoltáról, részvételről beszéltem, és példképpen hoztm fel. Az Odéont zért mégsem kpt vissz, m Comédie Frnçise fiókválllt. Az igzgtói páholybn kptunk helyet, Párizsbn nincs színházi válság: egy drb vgy megbukik, és kkor egy hét múlv eltűnik süllyesztőben, vgy nem bukik meg, és kkor tábl voln, h ezt Párizsbn ismernék. A Dreyfusdrb mérsékelten vonzott, zt hittem, hogy legutóbbi rbizreli háború politiki konjunktúráj dobt föl százdforduló körüli zsidó szármzású frnci kpitány híres botrányánk történetét. Roppntul kellemesen cslódtm. A drb Dreyfusról és Dreyfus-ügyről szól ugyn, de olyn művészi áttétellel, milyenről minden író, rendező és színész álmodik, de csk ngyon ritkán sikerül. A drb írój, Jen- Clude Grumberg félmúlt történeti távltából egyszerre néz hátr, 1899-re, és egyszerre mutt előre közel-keleti válságr is, nélkül, hogy közvetlen célzást tenne rá. Színház szinpdon Ezúttl is élt rendező, Jcques Rosner z előfüggöny játé-kos lehetőségével. A vsfüggöny felszld, és z előfüggöny Hegedűs háztetőn hngultát idézi fel, és ezt megerősíti Hegedűsből jól ismert és népszerűvé vált jiddis zene. Amikor z előfüggöny is felgördül, már z első szvk után kiderül, hogy -- megint csk minden író és rendező álm - színházt játsznk színházbn. Ez helyszín még nem mg szín-pd, csk fféle próbterem. Az is (cskhmr kiderül, hogy 1930-bn vgyunk, egy lengyel kisváros zsidónegyedében, és műkedvelő színészek, mtőrök egy Dreyfus kpitányról szóló drbot próbálnk. (Hiáb, ezek z mtőrök csk mindig beütik z orrukt hivtásos színház világáb, pedig ugyebár, ott semmi keresnivlójuk nincs..) A színészek" - zz-hogy mégsem kell z idézőjel, hiszen ezeket z mtőröket vlódi színészek játsszák, és micsod ngy színészek! - mguk írt drbot próbálják. Abbn kényelmes helyzetben vgyok, hogy idézhetem műsorfüzetből szerző bevezető szvit, vgyis körülbelül zt műfjt, mit nálunk Pesti Mű-sor szokott bemuttók hetébe megjelentetni. Jen Clude Grumberg ezt írj: Hiszen ismerik Dreyfust? Rendben vn. De figyelem, nem Dreyfus-ügyről lesz itt szó, vgy leglább-is nem rról, melyet önök ismernek. De kkor miről? Két szóbn elmondv: történet egy mtőr színésztruppról szól, kik 1930-bn egy drbot próbálnk Lengyelországbn - tetszik tudni, bbn z országbn Oroszország és Németország között, mely egyszer ide trtozik, másszor od -, egy kisvárosbn, nevezzük Vilnónk, de nem is mgábn városbn, hnem z észki külvárosbn, zsidónegyed kellős közepén. Íme, most már mindent tudnk Tessék? Azt kérdezik, hogy miről szól drb? Nehéz megmondni. Az életről, hlálról, Dreyfusról, szerelemről, hdseregről, színházról és zsidókról. Hogy miért zsidókról szól, és miért nem például fodrászokról? De bocsánt, szól ez fodrászokról is..." Fodrászokról természetesen nincs szó drbbn, szerző itt ezt áltlános lnyként hsználj. A drb vlóbn minden-kiről szól és mindenkinek, és szereplői h nem is fodrászok, de hozzájuk ngyon hsonló kisemberek: Michel, tnító szín-ház szerelmese, színpdi drb í r j ; Murice, foltozócipész, kire Dreyfus kpitány szerepét osztották, Motel, kis szbó, ki egyszerre közvádló, börtönőr, lefokozó őrngy és tábornok; Arnold, sztócs, zsidó műkedvelő színpdok öreg férfisztárj, és Myrim, Arnold leány, Dreyfus felesége és Wsserbum, z öreg rbbi, ki templom melletti tntermet bocsátott színpdi prób rendelkezésére. Hogy, hogy nem, csk ekkor jutott el Dreyfus-ügy híre ebbe kis lengyel városb, megrázt és drbírásr ihlette fitl tnítót, színjátszó csoport rendezőjét. Színészek mint tehetségtelen mtőrök A drb első jelenetei feledhetetlen színpdi telitláltok, színészeknek zt kell eljátszniuk, hogy tehetségtelen mtőrök. Ez először hlltlnul multságos is, nézőtér dülöngél kcgástól, de hogy z együgyűen, de meghtó átéléssel

megirt jeleneteket próbálják és újr próbálják, kiderül, hogy itt többről vn szó. Többről is, másról is. Az elnyomásbn élő, megfélemlített lengyel zsidók egyszerűen nem tudják elképzelni, hogy Frnciországbn Dreyfusból kpitány lehetett, s mikor tnító végre megérteti velük, Murice, foltozóvrg megcsökönyösödik, nem és nem, ő nem hjlndó ktonát eljátszni, még h z zsidóember is. Az egyszerű cipész utálj z egyenruhát, gyűlöl minden ktonát és rendőrt, mert bból nekik mindig csk bjuk szármzott. A tnító zzl érvel, hogy színház csodát tesz, többiek meglátják, hogy más élet is lehetséges, mint z övék, ezért el kell játszniuk. A cipész végül rááll, de nem tnító érveinek htásár, hnem - milyen pompás jelenet ez! - drb szerint át kell ölelnie és meg kell csókolni feleségét, kit z öreg fűszeres leány domborít. A színpdi csóktól z esetlen legény lángr kp, és leány kedvéért most mindent válll. Esetlen? Grumberg ngyon ismeri z embereket, nemcsk ngyszüleinek Lengyelországát, nemcsk sját frnci honfitársit, hnem kényszerek és szenvedélyek, sóvárgások és lemondások között vergődő embert, melynek típus nincs, de jó író egy-egy egyénben minden néző számár tlál zonosulási lehetőséget. Ez Murice, ki színpdon tízszeres, hússzoros rendezői instrukció, beállítás és előjátszás ellenére sem képes másként felolvsni Dreyfus kpitány börtönbeli levelét feleségéhez, mint iskolás, hngsúlytln, érzelem nélküli szöveget, h kettesben mrd szerelmesével és z hllgtj, képzelete szárnyr kp. Elmond neki egy népmesét z emberről, ki z ördöggel tlálkozott, és közben úgy eljátssz z embert, z ördögöt, bmb bámulókt, beijedt hiszékenyeket, mint egy ngy színész. Zol snzont énekel A színészeket is jól ismeri Grumberg, hivtásosokt és műkedvelőket, hlk szvúkt és színflhsogtókt, vlódikt és ripcsokt, és kis, héttgú társultbn megmuttj mindet. Arnold, fűszeres, műkedvelő mtinék rszlánj nincs megelégedve Zol szerepével. Arról szeretné meggyőzni tnítószerző-rendezőt, hogy közönség nem szereti z ilyen komoly drbokt. Egy kis vidámság kellene bele. A tnítónk égnek áll hj. Vidámság? A Dreyfus-ügyben? Ez nem Dreyfus-ügy ", mgyrázz fűszeres, ez színdrb, édes fim, közönség szórkozni kr ". Arr szeretné rávenni szerzőt, hogy iktsson be egy kis zenét drbb. Milyen más voln például, h Zol híres vádoló cikkét, J'ccuse-t snzon formájábn dná elő. Mindjárt rögtönöz is, és párizsi közönség előtt, melynek prj-ngyj, öregje-fitlj z iskolából is, Zolából is kívülről tudj leglábbis híres cikk elejét, eldlolj z ismert szöveget. Amikor gyorsn változó jelenetekben, nem időrendi sorrendben műkedvelők megrendítő tehetségtelenséggel úgyszólván z egész drbot eljátszották, kinyílik egy blk, és besüvölt hrmincs évek történelmének szele. A jelmezes főpróbát trtják, és Arnold, fűszeres, késik. Idegesek, dühöngenek. Végül beront z öreg, kipirult képpel, reszketve: ngy bj vn! " A hentes rjtkpt feleségét segédjével. A városbn verekedés tört ki, Arnold pogromszgot érez. A fitlok nem hisznek neki, de néhány perc múlv dörömbölnek z jtón. Előtotyog z öreg rbbi, elbújttj színészeket, ő már sokszor át-élt ilyet, mjd beszél velük. A beszélgetés ngyon egyoldlú, meglázzák, megrázzák, gylázzák z öreget, s mikor szkállát kezdik szálnként kihúzni, fitl tnító nem bír mgávl, előront, védelmére kel, összeverik, szemüvegét összetpossák, krját hátrcsvrják, késsel fenyegetik. A művészi átváltozás csodáj Ekkor történik meg színpd csodáj, színészet ereje, művészi átváltozás vrázs. A színflk mögül előlép teljes frnci kpitányi egyenruhábn, oldlán krddl gyáv cipészlegény, krdot ránt, és kikergeti ngyhngú, grázd verekedőket. Azután odáll tnító elé, és megjegyzi, hogy, úgy látszik, mégis át tudt élni Dreyfus kpitány szerepét. A drb vége művészileg esik, de politikilg még mindig megrázó tud mrdni. A fitloknk el kell hgyniuk várost, két öreg, Arnold és szbó nem tudják bbhgyni színjátszást, és egy Hcsek-Sjó-jelenetet próbálnk, mikor levél érkezik fitloktól. A tnító Vrsób ment, vsgyári munkás lett, és egy új, szbd, szocilist Lengyelországról ír levelében. Dreyfus kpitány" és felesége" Berlinbe ment, dolgoznk, jól érzik mgukt. És Arnold, kedves ripcs, büszkén veregeti meg sját vállát. Milyen igzm volt", mondj, hogy nem engedtem őket Angliáb. Németország legjobb hely, ott igzi kultúr vn". És itt, drb utolsó szvibn felolvss levél dátumát: 1932 decembere. Az emberek nézőtéren összeborzongnk, de nem hiszem, hogy ez z utólgos politiki jövendőmondás" titk drb sikerének. Inkább z, hogy ngy színpdi rátermettséggel megírt relist drbot brvúrosn játssz el egy cspt színész. Látszólg szbályos kukucskáló színház stílusábn írt középfjú polgári drám, nem kcérkodik se formbontássl, se szürrelist elemekkel, nem játszik szimbólumokkl, de mégis többet mond, mint puszt cselekmény. Többet mond z emberi létről, z ember helyéről társdlombn, z ember szbdságvágyáról és szbdságvágyó emberek nivságáról is. Olyn drb, mely nem d lehetőséget rr, hogy rendező önmg művészetével tetszelegjen, de éppen ez legngyobb rendezői művészet, mert ezt látszólg egyszerű írói szöveget gytr rendezés biztos bukásb vitte voln. * Nplót írok, nem színikritikát, ezért feljegyzem még ennek z estének z epilógusát. Szobrászbrátomml z elődás után hiáb kerestük Dnton utcábn kocsiját. Tlán rosszul emlékeztünk, és egy párhuzmos mellékutcábn álltunk le. Cikáztunk vgy tíz percet, zután szembe kellett néznünk vlósággl: tilosbn prkok, egy keskeny utcábn, kissé még elzárt közlekedést is, kocsit bizony elvonttták. Éjfélre megtlált, visszkpt, de Drcnte-féle tiszteletjegy ily módon brátomnk százötven frnkjáb került. Azt mondj, megérte. A hrmdik este: lonesco bordélyház, vgy minden lehetséges Ionescót Théátre Moderne játssz Montmrtre lejtőjén. A nézőtér tele vn, de közönség éppen ellenkezője z első esti Turndotnk: ott ngypónk éreztem mgm, itt kortársim között ülök. Legfeljebb úgy érzem, hogy otthoni sötét ruhábn bizonyár feltűnök korombeli fitlemberek lil, sötétzöld, mályvkék és meggypiros zkói és hrsány, széles nykkendői között. A hölgyek is olyn divtosk, hogy Pesten ilyen ruhábn nem lehetne színházb menni, még húsz- és hrmincéveseknek sem. Mindez csk zért tűnik fel nekem, mert ízelítőt

dott Ionesco modernségéből. Ide olyn öregek és öregecskék jönnek el, kik fitlok mrdtk, vgy zt hiszik, hogy ngyon fitlosk és modernek, h Ionescóért rjongnk. Ezek nyilván ugynzok nézők, gondolom, kikkel tizennyolc évvel ezelőtt tlálkoztm z első, híres, mguk nemében már klsszikus Ionesco-egyfelvonásosokkl z pró Huchette Szín-házbn, A kopsz énekesnő elődásin, mit egyébként zót is megállás nélkül, de váltott színészekkel játszik z Huchette. Akkor még vlóbn negyvenes fitlok voltunk, de mi is, Ionesco is megöregedtünk. A mondt második részét egész elődás ltt érzem, és végén fárdtn, mint egy ötezer méteres síkfutás után, ki is mondom mgmnk. Kénytelen vgyok végével kezdeni : z elődás fél nyolctól háromnegyed tizenkettőig trtott, egy szünettel. Úgy látszik, vlóbn minden lehetséges, hiszen ki más merne m négyórás elődást megkockázttni, mint Eugène Ionesco, román fiú, z bszurd drám tyj, Frnci Akdémi tgj. Húszperces monológok A drb első fele egy furcs ötleten lpszik, melyről nem tudom jó lélekkel sem zt mondni, hogy jó, sem zt, hogy rossz. A rendezőtől, színésztől és z znp esti közönségtől függ. Tuljdonképpen nem is ötlet, csk fogás, hosszú lejártú trükk; z, mit z meriki ngol gimmick"-nek nevez. Lényege z, hogy főszereplő z első felvonás öt képe közül z első hárombn nem szóll meg. Ez z első három kép másfél óráig trt, és főszereplő némság nnyit jelent, hogy néző öt drb húsz-huszonöt perces monológot hllgt végig. A cselekmény látszólg izglmsn kezdődik. Egy hivtlbn ngy sürgés-forgás, vittkozás, szóváltás, kiderül, hogy egy kollégájuk, kivel tizenöt éve dolgoznk, óriási vgyont örökölt meriki ngybácsijától. A kollég nincs jelen, és többiek, három férfi és két nő, z egyik volt szeretője, egy-mássl vittkozv és veszekedve jelzik vele vló kpcsoltukt, de egytől egyig csepülik és utálják. Minden színházbjáró z első pillnttól fogv tudj, hogy nemsokár megjelenik ez bizonyos kollég, és ettől kezdve többiek versengve fogják tlpát nylni. Ennek kísértésnek - bszurd drám ide, bszurd drám od - Ionesco sem tud ellenállni. Csk éppen ki-tlált vlmit, és ez itt z első jelenetben kitűnő: szóbn forgó személy megjelenik, és nem szól egy szót sem. Nem véletlenül mondtm zt, hogy szóbn forgó személy, mert ez is Ionesco egyik fogás - főszereplőnek nincs neve, frnci színlpon mint Le Personnge szerepel, és ezt mgyrr nem minden töprengés nélkül fordítom szóbn forgó személlyel. Kiváló színész játssz, Jcques Muclir. Nehéz dolg vn, nem szóllht meg, de játszni kell. Szereplőtársi-nk véleményét, egykori főnökének mézes-mázos jánltit, kollégáink hirtelen brátkozását, volt szeretőjének új feljánlkozását, z ddig észre sem vett irodi szürke kis egérlány megértését, szomszéd eszpresszó-kocsm tuljdonosánk hirtelen és számító bőkezűségét szó nélkül, hng nélkül kell leregálni, de minden mozdultr mégis vlmit tennie kell, fejmozdultávl, szemével, szájánk elbiggyesztésével, testtrtásávl, ülő helyzetének megváltozttásávl, felállásivl, sétáivl, vgy - és ez legnehezebb s egyúttl legjobb művészet is - szenvtelen rccl, mozdulttl, testtrtássl, merev tekintettel. Ez z első három jelenet - drb tizenöt jelenetből áll, szerző nem osztott fel őket se felvonásokr, se mint újbbn szégyenlősen nevezik, rész " -ekre, z egy szál szünetet Thétre Moderne egyébként önkényesen ikttt be, nem ér-telem szerint - drb eleje tehát hlltlnul multságos. Abszurd és mégsem z. Nem Ionesco-Beckett-Pinter-stb.-féle bszurd színház, hnem egy nem bszurd mgtrtás d bsurdum vitele. Vn benne vlmi - mjdnem zt mondom: természetesen - bohóctréfákból, modern színműveknek, de főképpen trgikomédiáknk ebből z állndó és tiszteletreméltó ihletőjéből. A Szóbnforgó Személy bohóc, kit többiek szellemileg soroztosn fenékbe rúgnk, közönség egyre jobbn nevet, bohóc egyre multttóbbn tűri, s kőzben nézők sejtik, hogy bohócnk több z esze, mint rugdlózóknk. Az is bohóctréf játékszbályihoz trtozik, hogy bohóc nem rúg vissz; nem rúght, mert kkor már nem voln többé pojác: cirkusz nem utánozhtj se z életet, se drámákt, hiszen ott végül legjámborbb lk is visszrúg. De vjon ilyen jámbor-e, vjon bohóc-e Ionesco Personnge? Sjnos nem z: h bohóc lenne, végig multságos lehetne drb és jóvl többetmondó. A következő öt jelenet színészek és nézők próbtétele: monológzuhtg. A Sz. Sz. kivesz egy lkást, és ott sorr felkeresi háztuljdonos sszony, egy kiskutyás szomszédnő, nnk férje, egy sétpálcás úr és házmesternő. Húsz-huszonöt percet beszélnek, és Sz. Sz. még mindig nem szóll meg. Ez hrmdiktól kezdve fársztó, negyediknél elviselhetetlen, z utolsónál egyszerűen nem értettem se Ionescót, se szín-házt. Mire vló ez? Polgárpukksztás? Nézőhökkentés? Egyik kritikus zt írt, hogy minden színész új vizsgáj. De hogyn lehet vizsgázni, h közben szöveg', hosszúság mitt szín-pd elveszti kpcsoltát nézőtérrel? Mert ezek személyek ugynúgy személytelenek, mint Szóbnforgó és szógörgetegük nem több, mint nyárspolgáriság szokványos kriktúrájánk torzrjz. Ionesco mg progrmfüzetben, nem minden lelkiismeretfurdlás nélkül, mentegetőzik, hogy ném főszereplőt ngyon is beszélő szereplők veszik körül. Sokt beszélnek, túlságosn sokt, ismeri el Ionesco, zután támdásb lendül át: Szántszándékkl történt. Az kérdés, hogy nézők, kik hllgtók is, képesek-e még hllgtni, vgy már leszoktk ról? " A kérdést nem értem. Minden néző hllgtó is, és ötfelvonásos Shkespere-t is képes végighllgtni. De csk hllgtni? Minek próbáj vgy bizonyíték ez? Jelen esetben csk nézők és legtöbb színibíráló sznobságánk. Ionescónk m már mindenit lehet, és senki sem meri bevllni, hogy monológok nemcsk zért hosszúk, mert sokáig trtnk, hnem zért is, mert nem mondnk sem-mit. Ionesco ezt zzl mgyrázz, hogy Szóbnforgó Személy tuljdonképpen sját gondoltit és kétségeit hllgtj, zért nem szóll meg, mert mintegy önmgávl beszél. Ez nem is voln rossz drmturgii fogás, h hllhtúvá vált belső monológok exteriorizált formájukbn egy cselekmény részei lennének. Sz. Sz. végre megszóll : lemegy ',srki vendéglőbe, és ebédet rendel. A pincérnőnek megtetszik szűkszvú férfi. Krúdynál élveztem, mikor egy beszélyében nem történik semmi mis, csk egy ember megeszik egy hlt, de Modern Szín-házbn feszengtem, mikor egy hosszú felvonáson át nem történik egyéb, csk egy szóbn forgó ember hbozv megrendeli z ebéd különböző fogásit és csöpp hbozás nélkül egyre több itlt. De végre történik vlmié hiszen Frnciországbn vgyunk, és ott sznobok és diákok, lonesco és mindenki még mindig z 1968-s fur diákforrong á s bűvöletében él. Ionesco

végeérhetetlen vitához úgy szól hozzá, hogy kocsmáb lázdók törnek be, mi Szóbnforgónk végre úgy viselkedik, mint egy ember, védelmére kel pincérnőnek, leütik, megverik, meglázzák, de minden ugynúgy lepereg ról, mint hosszú monológok szóözöne. Ez kocsmi jelenet muttj meg - ebben drbbn csk ez -, hogy Eugène Ionesco ngy drámíró. Kevesebb idő ltt, mint telitláltnk vélt monológji, izglms, rcátlnul éles játékbn csúfolj ki frnciák álforrdlmiságát, nrchizmus-imádtát és hrisnyáb vgy Crédit Lyonnis bnk-fiókb pénzt dugó kispolgáriságát, szbdszerelmi kiruccnásit és cslád bálványozását, erőszkosságit és hgyományos szbdgondolkozását. Minden rosszt és még rosszbbt és közben - nem voln Ionesco, h nem így tenne - vlódi értékeket, z igzi forrdlmi lelket is. A drb főszereplője, hőse, kinek hősiessége z, hogy nem egyszerűen ntihős, hnem nem hős, ki úgy krj megérteni világot, hogy nem vesz részt benne, egy percre belebonyolódik zendülésbe, de zután hozzáköltöző pincérnővel visszvonul, elbújik lkásábn párnák, derékljk és konykos-üvegek közé. Innentől kezdve drbnk vn is cselekménye, nincs is. A forrdlomból polgárháború lesz, de se Szóbn-forgó Személy, se Ágnes, pincérlány, se z időnként fel-bukknó házmesternő - Ionesco kórus -, nem tudj, kik hrcolnk kik ellen, és miért. Ionesco zzl lép túl 68 májusánk d bsurdum vitelén, hogy Szent Mihály útjánk és környező Ltin Negyednek vértelen, golyótln, sebesüléstelen, holt-testtelen összecspásit - hiszen z olyn kissszony-forrdlom volt, hol se diákok, se rendőrök nem hsználtk fegyvert -, feje tetejére állítj: vér drb hrmdik hrmdábn állndón folyik, sok szereplő meghl, és senki sem tudj, miért. A polgárháborúbn z egyik fél győz, de nem tudjuk, melyik, Szóbnforgót nem is érdekli. Szenvtelenül válllj zt is, hogy Ágnes elhgyj, mjd brvúros színpdi időjátékkl drb minden szereplője, z első jelenettől z utolsóig, megöregszik körülötte, elbúcsúzik, vgy fiát-lányát küldi búcsúzóul, és mint egy dllmtln operábn, rövid próz-áriákkl elbúcsúznk főszereplőtől. Mindegyik zzl fejezi be - ez-úttl kurt - monológját, hogy ngyon szerettelek ", vgy,pám, nyám ngyon szerette önt". Mindebből, Ágnest kivéve, drbbn semmi sem derült ki, néző éppoly kevéssé ér-ti, mint Sz. Sz. Végül ráébred, hogy egyedül mrdt. A színen htlms f nő ki, főszereplő nézi, f lehulljtj virágit, lombjit, ágit. Rémes szimbóleum". Ekkor nem-hős feláll, ég felé emeli krját, istent lecsibészezi (coquin), kijelenti, hogy ezt z iszonyú tréfát már régen észre kellett voln vennie, mjd nézők felé fordul, és így fejezi be drbot: Micsod tréf, gyerekek! Micsod tréf, hölgyeim és urim! Micsod bordélyház! O-l-l, micsod szörnyű bordély!" * Négy és egynegyed ór után, zúgó fővel, féltuctnyi rgyogó színészi játék vrázshrngj ltt, melynek láthttln buráj elkísért kortvszi párizsi éjszkáb, igyekeztem számot vetni mgmbn drb szellemi és erkölcsi mondni-vlójávl és művészi értékével. Ezt tettem most is, késő éjszki nplófirkálásimr támszkodv, drb folymtát fölelevenítve is, elemezni is megpróbálv. Kísértésben vgyok, hogy zt mondjm Ionescór, mit ő mondott istenre. De ezzel éppoly kevéssé felelnék drb értékének kérdésére, mint Ionesco drbbn sját kérdéseire. Annyi biztos, hogy kiváló álforrdlmi jelenetek kivételével rossz ez drb. Még biztosbb, hogy Ionesco m Párizsbn mindent megengedhet mgánk. De z sem lehet kétséges, hogy ekkor drámírói tudássl és merészséggel is, hol lenyűgözően, hol unlmsn zt bizonyítni, hogy z életben semminek sincs értelme, elég ngy kunszt", de nem elég ngy művészet.

játékszín SZALONTAY MIHÁLY Illés Endre színház Az ismeretlen kis színház kificmodott színház volt, őrült színház. Vgy minden színház ilyen, h nem trtj össze szellem, z értelem, költő szv? H csk láb dobog, hng ripcskodik, csillár kigyúl, s költő nem érteti meg mgát? " (Illés Endre: Egy rómi színházbn) Öröklött beidegződéseink úgy súgják, szerencsétlen szám. Tizenhárom színpdi művet tett eddig közzé Illés Endre. Játékos természet persze ezt rögtön kerek számnk tlálhtj, kereknek, mint decimális lpszámot, tízet vgy kár tuctot jelentő tizenkettőt. Mert mindegyik szám - egy kis ide-od számolássl - kiszámíthtó z életmű tizenháromjából. Írt egy mesejátékot, ez z Egyszárnyú mdrk - mrdt tizenkettő. írt két művet Vs Istvánnl közösen, z örökkön örök szép Trisztánt és Rendetlen bűnbántot. Ami megmrdt, z tíz, egy kivétellel - ez Vörös és fekete ngy feszültségű színpdi más - mind egy sjátos, belső törvényszerűségeit tisztán vissztükröző és e tekintetben homogén írói életmű drámi világ. Most már visszszámolv és egybeillesztve z egybeillőt: Rendet-len bűbánttl együtt pontosn tíz olyn drám, mely z emberről, z emberi helytállásról, z életben z igzságot kereső emberekről d éles rjzú, pontos képet. De milyent? Félelmeteset! Meg-risztót és megnyerőt. Röntgenmélységűt -- s ezért rosszt kegyetlenül tisztán emberinek muttót s z ember lehetőségeit szeretve, bölcsen megértőt. Mindig - nincs jobb szó, de szerencse, hogy nincs, mert ez ngyonngyon ideillő - humnist mélységgel megbocsátót. S mindig-mindig élőt. H nem jelentene z összetétel mást nyelvünkben, mint mi két szó mg, zt mondhtnánk: Illés Endre z élőkép mestere. De természetesen z élő képé. A mozgó, eleven vlóságé. A több dimenziójú dinmikusságé. Mint minden igzi írónk, neki is vlóság kell, mi vlóság. S rádásul neki konkrétum is. Nemcsk szólni kr hozzád, de befolyásolni is: ilyen légy, ilyen ne. Nemcsk tükröt trt eléd, sját vlód, megismerhetőséged - ön-ismereted - lehetőségét, de ennek érdekében itt és most meg is sebez. Hús-vér vlód kell neki, jelen tudtú, jelenidejűségű biológii motor, ő nem témát, embert lát! Élőt! S nem műveltségélmény emberformájú írói koncentrátumát. Cskhogy - s ez egyedülálló felhngj, z, mitől övé z övé - ő hús-vér vlóságból félelmetesen éles késsel hsítj ki neki szükséges művészi vlóságot, feldolgozott, megélt műveltségélmény késével. Az új, ngy pontosságú s ngy teherbírású modern nyomdi eljárások lp-ját - z ősi átviteltechnikát - kivételesen csodás, s ezért rendkívül drág optikájú fényképezőgépek lkotják. A novellist, esszéist Illés Endre optikáj ez. Ebben z eljárásbn komplex módon, szinte szintetizálódik minden, mit huszdik százd tudomány-technikáj ezen téren teremtett. A novellist, z esszéist - szerényen krétrjzot, árnyékrjzot idéző gyűjtő címeire emlékezve, drámírót m modern nyomdgépek gyémántkemény célmetszetét sszociálv kell ideidézni, miről oly ngy példányszámbn kphtnk szép, tiszt-éles nyomtot. Mert z Illés Endre-i drám célmetszete d ilyent nézői gyunknk. I. A sokszínű, sokműfjú, gzdg élet-műnek sjátosn érdekes szféráj Illés Endre színházi világ. Mindig izgtt színház, hosszú ideig mgyr színpd rngos kritikus; novelláink, tárcáink, portréink ihletője színház, érdeklődésének jelentős meghtározój, tudtos ihleteinek forrás. Vele is z történt kissé, mit Kárpáti Aurélról írt: Színházi kritikusnk lenni... Bemuttóról be-muttór, felújításról felújításr ott ülni z első sor vlmelyik zsöllyéjében hetenként többször is, s vn olyn torlódás, hogy kár npont. Ez szenvedély, fogllkozás és mérgezettség zt is jelenti, hogy egy író fél életét s életmű-vének felét ( jóvl ngyobb felét) szín-házi kritikáib flzz be." De ő kitört. S ennek kitörésnek első állomás z első drb, műfjábn komédi és erkölcsrjznk " titulált Törtetők. Ezt z 1941-ben négyfelvonásos szerkezetben írt színpdi művet követi z-tán többi tizenkettő, melyeket - egy kivételével, e drámírói világ kori summájánk, mesei-költői foglltánk kivételével - z zót eltelt három évtizedben többkevesebb sikerrel mind elődtk. S melyek zót szép növésű vonultukkl sjátosn színezik nemcsk tisztásokkl, cslitokkl, bokrokkl gzdg, de egészséges fákbn is oly dús XX. százdi mgyr drám erdejét. S ngy kár, hogy e szép szálfákkl oly ritkán építik mgyr színház épületét. Vgyis, hogy bontsuk már képes beszédet, Illés Endre drámírói hrminc esztendeje - kár Illyésé vgy Németh Lászlóé - kötetbe gyűjtött írói teljesítmény, miként 4 két pálytársé is, htlmsn egészséges és fontos része, meg-htározó része mgyr irodlomnk. De vlhogyn - s ponttlnság itt vlódi ponttlnság, mert nem z elemző tudás, csk z érzett, tpsztlt állpot homályos megfoglmzás - nem tudott épp ilyen erejű komponense lenni ebben z időszkbn mgyr színháznk. Érthetetlen, de így vn, pedig ezek művek jók, és mint egy-egy szbályt erősítő kivétel, véletlen bemuttó bizonyítj, időállók is - ez z állpot oly titkot tkr, melyről egyszer, vlhogy, le kellene rántni leplet. Az Illés Endre színházánk világát, témáját is-merő felkészülségével, pontosságávl. Az első mű bemuttój ngy siker volt. A Nemzeti Színház 1941. október 25-én muttt be Németh Antl és Mjor Tmás rendezésében, drb főszerepeit Kovács Károly, Szörényi Év, Jávor Pál, Szbó Sándor, Mkláry Zoltán, Pethes Sándor játszották, korbeli kritikák szerint kitűnően, mint hogy ezek kritikák műről is áltlábn dicsérően írtk, szinte pálytárs, színházi kritikus személyét megillető bráti lelkesedéssel, h nem érezték is mindnyájn művet Nemzetibe vlónk. II. A mű krrierizmus ntómiáj. Megismerkedhetett vele zót televízió jóvoltából - Mdách Színház jól sikerült felújításábn - mindenki, s tpsztlhtt, hogy kor szülte, szinte érdektelen rekvizitumokon túl, z emberi mgtrtás, mgtrtásformák ilyen színpdi nlízisének milyen ereje vn, s milyen mához szóló erejű tpsztltokt rejt mgábn. Nem rról beszél teljesen ez komédi és erkölcsrjz ' mi nézőnek, miről beszélt z első változt. Az unokhúg meg fővdász, ez z egyfelvonásos játék és kriktúr hrmincs évekből", mely z utolsó mondt

Csemiczky (Blázsovits Ljos) fölényesen kiokttj gépírónőt (Ngy Ann) Törtetők Mdách kmrszínházi elődásábn szerint folyttódht kár három felvonásbn", s szerencsére folyttódott is. Nem teljesen ugynzt mondj, mert már már elmosódott korábbi urmbátyámos középosztály polgárisodott jellemkriktúráink osztálytrtlm, de megmrdt benne z életszituáció máig is érvényes tpsztlttrtlm, két-fjt krrierist jellemtn: jó összeköttetésekkel rendelkező erőszkosé (ki nem ismeri z erő morálját) és z lttomosn okos, ügyes számítóé, ki korrekt (kinek korrektsége néh felér egy árulássl). III. Illés Endre színház z emberi mg-trtást mindig morális viszonyltábn vizsgálj, két vgy több ember egymáshoz vló kpcsoltánk kritikus helyzetében. Történetei : élethelyzetek. Rend-kívül egyszerű, hétköznpi történetek. Forrás: z emberi természet. A különböző jellemek törései és illeszkedése. Anyg: munkájávl, környezetével, szerelmével, csládjávl, brátivl meg-htározott pesti ember. Tisztviselő, mérnök, titkárnő, telefonszínésznő, zeneszerző, építész, orvos, szoblány, fényképész, egyetemi tnár, jósnő, nyugdíjs tnár, tudományos kuttó, textiltervező, re-tusőr, nyelvész, történész, fizikus, bérelszámoló, bíró, személyzeti osztályvezető, igzgtó, művezető, egyetemi hllgtó vgy egyszerűen férj, feleség, elvált feleség, fiú, báty, öcs, nővér, unokbáty, brát, brátnő, menysszony, ngynéni, vgy mindjárt jellemezve: egy erőszkos fitlember, egy lttomos, zsroló, hzug, néni, ki lbérlőket trt, tegnpi sznob, mi sznob, hipersznob, szbdúszó stb. Színpdi levegője is köznpi élet levegője. Megtévesztő, és visszdás szinte lehetetlen. A színpd kiemel, szituáció, miben drámíró gondolkodik, keretbe vn zárv. A szituációt létrehozó játszó ember, színész, itt nem z örök folymtot hngsúlyozz, nem z élet egész folymtát, melyből Illés drámái csk" kiemelnek egy szeletet és elénk tárják, de pontosn tud-j, hogy előtte volt z előzmény, mitől ilyenek szituációk hősei, és megy után z' élet (ezért olyn ritk hlál nál, főhősei sohsem hlnk meg), melyben hősök hordozzák már z áltlunk látott terhét is. Nem, színész nem tudhtj dni folymt egészét, ő csk pillntnyibn, z itt elkezdettben és z ott befejezettben tudhtj sűríteni jellemet, mely érzékeltetheti folymtot. Azt folymtot, mit z olvsó propó nélkül is zonnl tudomásul vesz. Míg ugynzt néző csk ngyon pontos, ngyon jó elődás esetén, jellemek pró-lékos visszdásávl, szituáció mrdéktln elfogdásávl, zok hngultánk természetes befogdásávl tudj sszociálni. Érdekes módon modern htáspszichológii vizsgáltok ezt muttják: minél közelebb vn színpdi jelenség npi vlóságához, nnál nehezebben tudj művészi élményt jelentő tpsztltnyggá emelni nygát. S minél több z idő, hely stb., eltávolodást jelző külső rekvizitum: kosztüm, díszlet, történelmi, egzotikus couleur locle, nnál könnyebben. Vgyis mindezeken túl nehezebb teljesen mi drámát játszni egy színháznk, és hsonló élményszintre emelni z idegen, régi, klsszikus és csk tnulságibn mivl szemben, és következésképpen nehezebb sors vn mát színpdr író élő drám-írónk. Őt nem segíti külsőségek lát-

Kényes pillnt Dzsini (Almási Év) és Sulyok vezérigzgtó (Ajty Andor) között Illés Endre Törtetők című drámájánk Mdách kmrszínházi elődásán ványt jelentő szárnylás, csk gáncsolj kortársk témát, környezetet, jellemeket jól ismerő - esetleg jobbn ismerő hitetlensége; esetleg mgánk z elődó társultnk hitetlensége is. Pedig mennyivel nehezebb, nnyivl érdekesebb mi élet mi színpd, vlódi drámíró pedig csk z lehet, ki sját korábn, kortársibn érte tetten világ fájdlmát és örömét. IV. Ezt mindenki tudj, ki színházt csinál, színházból és nnk környékén él, csk zért idéztem ide Illés Endre drámi világánk vizsgáltkor, mert ért-hetetlen z kettős közöny, mivel szín-házi életünk elmegy ngyfeszültségű mi művek, Méreg, A mostoh, Hzugok, meglevő életmű első szkszánk remekei mellett, és hogy senki fel nem fedezte még csodáltosn kerek mesejátéktorzó, z Egyszárnyú mdrk szépségeit. A Méreg Illés Endre sorbn második drámáj. 1942-ben írt, és 1 943. jnuár 22- én muttt be Pesti Színház Hegedűs Tibor rendezésében. A prádés szereposztásbn - Ajty Andor, Mezey Mári, Sándor Izbell, Dénes György, Kőműves Sándor játszották fontosbb szerepeket - 140 elődást ért meg, mert nyuglmt jelentő első feleség és z izzó szerelemben elégést jelentő második között vergődő férfi - biztos hlált jelentő betegségben is másodikt válsztó férfi - útkeresése költői szépségű mondtokbn vrázsolj elénk konfliktust. Az élet veszélyeire döbbenő árttln kényelem színpdr vetítése pedig kor veszélyeire is utlhtott - h nem is figyelmeztetett -, de árnykt, z árttln tudtlnság elvesztésének árnyit felidézhette. Lényegében három jellem, z lkotó, szerelemkereső férfi; hrmóniát lehelő nő; és birkózó-birtokló kegyetlen szerelem-nő hárms drám. De felvillnó melléklkji - jellemekkel mint z idő divt-sttisztáivl vló korjelzés - itt is láhúzz mű üzenetét: z életben trtó szerelembe vetett emberi hitet. V. A mostoh Belvárosi Színházbn került színre Bárdos Arthur rendezésében 1947. május 3o-án. Horváth Jenő, Mezey Mári, Vdni Év, Kálli Ferenc, Surányi Mgd, énes György, Andrássy Ilon játszottk. Idős férj, fitl feleség, feleséggel egyidős gyerekek: lány és fiú. Ez felállás és konfliktus forrás. Mindenki' egész ember, mindenki rendes. A konfliktusbn nem is becstelenség és becsületesség, nem is z igzság és hzugság, hnem különböző szintű minőségek espnk össze, és z ebből eredő érzékenységek döntik el drám végkimenetelét. Egy durv tréf mitt - melyet z élet mjdnem igzol - fitlsszony otthgyj férjét, ki pj lehetne, de kit igz szerelemmel szeret. H nem lenne olyn érzékeny sját tisztságár, h állóképessége ngyobb lenne, tlán nem lenne drám. De ennek nőhősnek minőségigénye jellemének kiiktthttln része. Sját életét csk olyn társsl tudj elképzelni, ki z élet együttes helyzeteiben megfelel z áltl élt minőségszintnek. H nem, nem kell társ, és h szereti, inkább nem kelt élet. Illés Endre drámi életművében kezdetben ez minőség-igény mindig legyőzi szerelmet. Nem hjlndó meglkudni, s nemes indulttl utsítj el' büntetlenül nem lehet tökéletesedni, egy kis dg testi-lelki

Illés Endre: Festett egek (Almási Év, Domján Edit és Horesnyi László) (Mdách Színház) mocsok elengedhetetlen feltétele életünknek" állítást. S mjd z életmű második felében írt drámákbn jelentkezik z elkövetkezett törés után szenvedés, szenvedés után megbocsátás lehetősége, z élet újrfelvételének lehetősége, vgyis szerelem kkor lesz két ember összetrtozásábn legfontosbb, minden egyébnél lényegesebb elem. (H ezt drámi jellemteremtő fejlődéssort követjük, zonnl megértjük Névtelen levelek feleségfiguráját s ebből következően mű végét, melyet fitl Illés Endre kemény töréssel fejezett voln be, míg Névtelen levelek írój - m is csodáltosn fitl - z életet szinte sűrítés nélküli vlóságábn színpdr emelő konfliktus-megkerüléssel, történelmibb jellemből fkdó vlóságosbb konfliktust válsztott.) Mindenesetre mind kori, mind z 1959 után írt drámákbn konfliktus lpmotívum különböző emberi minőségek egymás mellett élése (ez trgikus vétség - még vígjáték esetén is), és konfliktus lpfelállás: egy kiélezett helyzetben különböző minőségek különböző viselkedése, s ezt követi drámként változó megoldás. VI. Illés Endre színpdírói teljesítményei közül legkerekebb, leglátványosbb Hzugok, ez vígjátéknk minősített kegyetlen, pontos sztír. Hiteles kór-kép rról, hogy hzugságokt milyen szívesen s bizonyíték nélkül zonnl elhisszük. A Hzugok - engedtessék meg nekem ez túlzó foglmzás - tökéletes színpdi mű. Jelen vn benne mindz jellemekben, szituációbn, sűrítésben, társdlmi értékű mondnivlóbn, mi XX. százd középfjsúlyú társdlmi drámájábn erény. Eminens drám többi között. Az ember áltlábn nem szereti z eminenseket. Hnem ennek humor is z, s keserűsége is, mit ez humor hordoz. S ez megmenti ngy szbályosságot, mert ott lebeg bennünk vígjátéki elemeknél, jellemeknél, zsrolónál, hzugnál erő-sebben megdöbbentő keserűség: fene egye meg, hát ilyenek vgyunk. E megdöbbentő keserűség ereje már szbálytln. Mert mit is mond ez drám? H szét is tépünk egy hzugságot, mögötte rögtön fölbukkn másik. S világ minden hzugságát úgyse tudjuk széttépni. Vlhol mindig vn rólunk vlmi hzugság, mit mindenki rögtön elhisz, és mit senki nem mond el nekünk. VII. 1949. jnuár 14-én volt Hzugok premierje Művész Színházbn, Apáthy Imre rendezésében. Ajty Andor, Sennyei Ver, Drvs Iván, Peéry Pirosk, Fóny Márt, Berczey Géz, Dömsödy János és Kbát, zsroló szerepében mg Apáthy Imre. Szép csendes siker volt, játszották is egy drbig. Azót csk most Debreceni Csokoni Szín-ház. Huszonöt év után... Vn drbnk egy felejthetetlen jelenete. A mndrinvázás. A csládi ebédlőben áll egy drág, eredeti mndrinváz, toronybn imádkozó nővel. A hősnője véletlenül hozzáér, és egy drbj kezében mrd. Megijed. S kkor kiderül, hogy váz bizony csup rgsztás: A mndrinvázát ebben csládbn már mindenki drbokr törte... Után mindig megrgsztották!... Ez váz cslás. Csk rá kell lehelni, és rögtön szétmállik!..." Mint cslád, melyben hősnő él. VIII. Illés Endre drámírókorszkánk első ciklus 1941-től 1949-ig, Hzugok megírásáig trt. Öt mű - négy mi témájú, s egy már többször említett mesejáték, z 1943-bn írt Egyszárnyú mdrk - trtozik ide. Ez z mű, z életmű egyetlen drámáj, melyet nem mutttk be sehol. Pedig ez sosevolt országbn, mese időtlenségében ját-szódó drám modellje z Illés Endre-i drmturgiánk. Szép leleményű, fntázidús modellje.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer két brát. Az egyik megszeret egy idegen lányt, elrbolják, de másikt közben megölik. Az első kiváltj hlálból, nnk árán, hogy sját mg testét dj át minden második np. Így világ-szép, rbolt feleség minden második np brátot kpj, ki nem nyúl feleséghez, de ki szelíd férjtől elütő frks-természetével mégis felborítj mg körül világot. Ő Frks, z ki ztán el is mondj helyzetet feleségnek, ki nem tudv megbocsátni szelíd eredetinek, el is hgyj z egy testben élő kettőt. De után z végzete, hogy minden férfi kevés neki, nem megy férjhez újr, mert kik felvonulnk előtte, zok mind egyszárnyú mdrk, munkájukbn hisznek vgy htlmukbn, néh egy nőben, de mind egyszárnyú mdár, egyetlen erős szárnyuk vn, zzl repülnek. Ő pedig már ismert egy férfit, egyetlenegyet, ki kétszárnyú volt. Bezárkózik váráb, és visszvárj, mert szerelemben nincs lászállás. Vn egyfjt hűség, mit csk nők ismernek - nem tudjuk elfelejteni férfit, ki legkülönb volt. Elküldhetjük, meglázhtjuk, más ágyáb bújhtunk - de vlmi mrd bennünk! H más nem, leglább fölény, mit új kedvesünk mellett érzünk." Ritk költőiségű szépséggel foglmzt Illés Endre színpdr nő és férfi viszonyát, z ellentmondásból szőtt érzések árdásánk gzdgságát és megsértett minőség utólgos döbbenetét zon, hogy szép, ngy tetthez, z lkotáshoz álmoknk, ellentmondásoknk ez zvró izglm kell. IX. Mjd kilencéves szünet következik. 1956- bn írják Vs Istvánnl közösen két Isold és Trisztán történetét szín-pdr, és 1957. szeptember 21-én muttj be budpesti Jóki Színház Gellért Endre rendezésében. A következő évben Vörös és fekete készült. A Stendhl-fordító, Stendhl-tisztelő író igzi drámát vrázsol z dptációból, mit 1959 április 10-én mutt be Petőfi Színház Kürti Pál rendezésében. Az 1959-ben írt Türelmetlen szeretőkkel kezdődik Illés Endre második drámírói korszk, melybe ezen kívül még őt drám trtozik. Az első színművéhez, Törtetőkhöz hsonlón komédiánk és erkölesrjz"-nk jelzett Ho - mokór, Vs Istvánnl közösen írt Rendetlen bűnbánt, z Aki szeretni gyáv című szímmű, mit Nemzeti Színház Az idegen címmel muttott be, Festett egek, és tvly írt, idén bemuttott Névtelen levelek. X. A Türelmetlen szeretőket, miként Trisztánt, budpesti Jóki Színház válllt fel. Pártos Géz rendezésében 1959. október 23-án volt bemuttó, htlms közönségsikerrel. A mű két egymást őszintén szerető fitl mi közegében veti vizsgált lá minőségigény tételt. Most rájuk vetíti, sját tisztságkeresésük lpmotívumává vrázsolj z író nnyi más drámi művében, nnyi szituációbn átizzított lpmotívumát: z üresség, könnyűség, hígság jellemhibává válik, elviselhetetlen z igényesnek. Az lpszituáció két fitlj, Gyurk, fitl tudományos kuttó, és Kti, fitl orvosnő, elválásuk után megjárj mg poklát. Az egyik teljesen nyilvánvló ürességgel, másik csk neki szóló ürességgel tlálkozv döbben rá, hogy mégis jelentenek egymásnk vlmit, s tlán össze is tlálkoznk. A mű trgédi minden komolyság nélkül idézi jelenkor lehetséges egyik trgikumát, z egymáshoz trtozók - hiúságból, ön-becspásból -- egymástól elszkdását. Sok finom vívásból, szópárbjból épül fel két főhős ktrzisvonult (hiszen mindkettőjük számár z egész mű: megtisztulás z önmguk okozt tisztító-tűzben), és ezt korbeli elődás kellő hngulttl, kellő distinkcióvl érzékel-tette. Sikert hozott - z életműben szoktlnul hrsány, kevés szereplős Romok-ó r is, Mdách Színház Kmrszín-házánk 1961. december 8-i bemuttój, szintén Pártos Géz rendezésében. Márkus László, Várdi Hédi, Kiss Mnyi, Grics János, Molnár Zoltán, Avr István teremtettek sikert ebből sztírából, sznobságnk e Goldoni-szerkezetű, vígjátéki leleplezéséből. Főhőse - életünk oly ismert figuráj - féltehetség. Műveltségének, művészetének, modoránk kellemetlen rozsdfoltj: sznob. " Aki tehetségéből hiányzót összeköttetésekkel krj pótolni, s mikor ez nem sikerül, sértődött lesz, s hogy ez mjd divtossá válik, ő lesz félreállított tehetség, kit - u g ye, politiki okokból állítottk félre. Természetes, hogy ezt hiú és öntelt tegnpi sznobot felflj mi sznob " egy szemtelenül csinos fitl nő képében, ki huszonhárom éves. Okos és türelmetlen. Számító és türelmetlen. Unott és türelmetlen. Kegyetlen és türelmetlen. Tlán már romlott is - és türelmetlen ". Amiből z is nyilvánvló lesz, hogy z író nem szenvedheti türelmetlenséget, nem szenvedheti megtestesítőjét, de még mindig inkább elviseli, és több emberséget juttt neki végkifejletben, mint hmis kitüntetésekkel csillogó, mások sikereire irigy, hzug műveltségélményben tetszelgő, és z édes múlt és sérelmes jelen között szépen, kényelmesen élő tehetségtelen, rossz művésznek. XI. A Nemzeti Sínház 1963. szeptember 27- én muttt be Vs Istvánnl közösen írt Rendetlen bűnbánt című drámát Törőcsik Mrivl, Domján Edittel, Fülöp Zsigmonddl, Szkács Sándorrl, Gelley Kornélll, Grs Dezsővel, Zolny Zsuzsávl, Suk Sándorrl, Rksányi Gellérttel, Szekeres Ilonávl, Mjláth Máriávl,, Apor Noémivel. A két szerző mi szerelmi trgédiát, egy hlál árán újr összeérő szerelmet állít szín-pdr, Türelmetlen szeretők motívum-rendszerét új látószögben, vgy z Eg y - szárnyú mdrk motívumát Plton L-komájából foglmzv:... minden ember félember, csk fele z eredetinek - kit kettévágott Zeusz - és kínlódik, eped. És olyn, mint z sut hl, fél-szegúszó. Amíg egyszer vèletlenül másik felére rá nem kd." És teljességet dó gyönyörű eredmény:,és ketten számítnk Hádészbn egy hlottnk. " Érdekes, nehéz Rendetlen bűnbánt. Az invenciózus nyelv, jellemrendszerek hétköznpi ellentmondási, z elszkított egymáshoz trtozás, kusz rend és rendezetlen, mentál higiéni, néh feleslegesnek érzett motívumhlmozás, gzdg gondoltárdás - finom tpintású, súlyos szövetet hoz létre, nemigen tudj z ember, milyen ruhát lehet ebből szbni, mi is műfj: tlán színpdi költészet mi vlóságbn, vgy megfordítv, vlóság színpddá vrázsolv. Aki szereti - így szereti -, ki nem, nnk így is, úgy is felemás, mint hogy felemás főhőse költősége elől menekülő nyelvész, Szerb Antl felesleges tudományok doktoránk" mi megfelelője. Az oly sokáig bizonytln, tétov jellemek, ingtg, szinte gyenge, útkereső férfihősök után egy jellemtelen, számításbn, jól élni krásbn kristálytisztán erőszkos főhőst láthtunk z őt körülvevő nők ktlizátorhálójábn Illés

Drámi szembesítés Névtelen levelek második felvonásábn. Blzsovits bácsi (Horváth Ferenc), Iván (Bálint András), Vjd (Körmendi János), Noémi (Szemere Ver), Ann (Ilosvy Ktlin), Ádám (Huszti Péter) (Mdách Színház) Endre következő drámájábn. A z Ak i szeretni gyáv című művét budpesti Nemzeti Színház muttt be 1965. február 12-én Ttár Eszter rendezésében A z idegen címmel. A mű hőse fitl mérnök. Munkáját remekül elvégzi, de önző, kényelmes, nyugodt, süket, közömbös és könyörtelen". Nem ismeri prncsot, hogy z életben mindent ki kell jvítni, mi kijvíthtó." Életfilozófiáj: Megfizetem világnk z dót, mit különböző dóhivtlokbn nevem mellé írnk - de több gondom nincs senkivel, semmivel." Természetes, hogy mgár mrd, természetes, hogy drb végén egymgábn áll ki--hűlt világbn". Új ciklusánk ebben művében legközvetlenebb társdlmi mondnivló korábbi művekhez képest szinte politiki röpirtként lángol fel, s ez mondnivló z újonnn szervezett szocilist vlóságot igenli, s nem z odfigyelő ggódásávl, de résztvevő ktív felelősségével. XII. A jellemkulisszájú drámi szerkezetből, nnk belső intenzitású művészi erejé- ből épül itt z új drámi kommunikáció, régi drmturgi érzékenységének segítségével lkul ki, teljesebb htáselemeket igénylő szélesebb nézőközönséghez szóló műtípus: személyiség vizsgált, minőségigényének vizsgált, most már nem egyszerűen egy másik emberhez vgy pár emberhez - hnem társdlom egészéhez. Ennek fejlődés-sornk z első állomás A z idegen kritikák tükrében - elsősorbn gyenge, modoros elődás mitt - igzán nem volt sikeresnek nevezhető, de igzi vihrt, kritiki ellentmondást z ebbe műfjtípusb trtozó következő drám, Mdách Színházbn 1969. december 7-én Lengyel György rendezésében be-muttott Festett egek rtt. A mű látszólg változtlnul jellemvizsgált. Csk ez jellemvizsgált most már nem egyszerűen feleség, szerető tisztságán méretik meg, s h zon is, zon szinte súlytlnul, hnem sokkl inkább jelen társdlmi vlóságán. S így sokkl inkább fontosbbá válnk főszereplő jellemminőség-szintjében társdlmi tényezők, mi mgyr, mi szocilist építés tényezői. A fitl értelmiség hely- és útkeresésének drámájává válik, mi régen egyszerűen csk" jellemtérkép lett voln. A mű Mdách színházi elődását Huszti Pétertől, Domján Edittől, Almási Évától, Némethy Ferenctől, Káldi Nórától, Horváth Ferenctől, Horesnyi Lászlótól láttuk, és ugynez z együttes, ugyn-csk Lengyel György rendezésében muttt be idén jnuár 17-én Huszti Péter, Bálint András, Blázsovits Ljos, Ilosvy Ktlin, Káldi Nór, Mensáros László, Bencze Ilon, Cs. Németh Ljos, Szemere Ver, Horváth Ferenc, Körmendi János közreműködésével ennek drámi vonultnk legújbb drbját, Névtelen leveleket. XIII. Ez mű is, mint korábbik, z emberi kpcsoltok vizsgált. Kiélezett helyzetben jellemek minősége egymáshoz vló viszonyánk ábrázolás, cskhogy most már z összegyűjtött jellemcserepek tükrének teljesen világos, direkt" társdlmi vetülete vn. Immáron történeti kontextusbn és drmturgi sjátos szerkezetében is. A mű

három történelembe vissztérő álomjáték melyből z elődás kettőt csinált - társdlmi tpsztltokt igyekszik tetten érni, konkrét jellemvizsgáltokból kibontkozó, kilkult Illés Endre-i drámtípusból szármzó jellem-nlízisből most már természetesen következő társdlmi tpsztltot. Már Festett egek Ádámj is inkább közéleti figur, vergődése társdlmibb, mint korábbi, személyes trgédiájukt személyes viszonyokbn megélő hősöké. A Névtelen levelek Ádámj pedig teljesen és egyértelműen közéleti hős, ki mg tisztságigényét, minőségmércéjét már nem egy emberen - s főleg nem egy nőn, nem feleségén, nem pósán, közelmúlt történelme teremtette vlóság-kriktúrán - méri le, hnem szerepének társdlmi hsznosságán. Ezért válllj mű lpszituációját - z újonnn kinevezett ig zgtó ismerteti z érdekeltekkel hozzá érkezett névtelen leveleket -, ezért kr kinyitni jtót-blkot, hogy új, tiszt levegő árdjon be. S érzi, hogy piszkosn nem lehet tiszt világot teremteni, ezért utsítj el vele kpcsoltos, névtelen levél mocsok-j révén szerzett igzgtói állást, mert belső hrmóni kell, sját hrmóniáj, világot építő hrmóni rá eső része. Ahogy tiltkozom Festett egek Ádámj ellen, mint drámi hős ellen, kinek szuperintelligens puhányságát, álomvilágát, lépcsőházi bölcsességét csk z üzenet jellemzésére felhsznált pprátusnk érzem, olyn erővel fogdom el Névtelen levelek Ádámját kor- és generációjelzőnek. Olynnk, ki h szerencsétlen lesz is, h lehetséges meg-oldások közül z élet nem engedi esetleg válsztni, legrosszbbt kpj. A tudtos nivság z ereje. Tiszt jellem, mint nnyi Illés-hős, de ktrzis nem más jellemekkel vló összevetésből fkd, hnem sját mgából. Mi z, mit ő elbír társdlomból, s mi z, mit nem hjlndó tűrni? Tuljdonképpen szerzőnek eddigi legtökéletesebb drámi hőse, legpozitívbb pozitív hőse, s z is mrdhtn, h nem krn cselekedni, h nem próbálná mg körül ki-zökkent világot helyretolni. Megoldási kísérlete zonbn, hogyn sját hjánál fogv krj tiszt helyzetbe emelni sját mgát, ki személyénél fogv tiszt, már erőtlenebbre sikerült. Vgyis - s megint csk szvkt kell értelmezni - nem Ádámnk kellene védekeznie, h-nem zoknk, kik bemocskolták, de - s megint z író igzság - hol s hogyn lehet olyn társdlmi szituációt terem- teni, hol névtelen levelek nyálzó ráglmzóit, z örök támdókt védekezésre lehetne kényszeríteni? A cselekmény szerkezete, miután z utolsó álom-játék beépült középmezőbe, teljesen felbillen, s társdlmi tpsztlt szerző áltl eleve elrendelt fontosság visszsüllyed drámi cselekmény konkrét formájáb, mely medittív monológok, párbjszerű dilógok csillogó hálóját trtj. Az első részben nemes ékesszólású szóktedrálisként, második részben megtört lábztú, elsietett építésű árkádházként. Megfosztv eredeti álomjátékkeretétől, még jobbn kiütközik mű végének - z életműből logikusn következő megoldásnk - vázltosság. Ez mű - legutóbbi bemuttó - h kidolgozottságbn nem is olyn kerek, h nem is éri cl Hzugok vgy Hom okór teljességét, vgy z Egyszárnyi mdrk költői szépségét, egy gzdg drámírói teljesítménynek természetes része, fejlődésének világosn nyomon követhető állomás. A gynú és nyugtlnság házspár viszonyát is megmérgezi. Fruzsi (Bencze Ilon) és Ádám (Huszti Péter) Ill és Endre Névtel en l evel ek cí mű drbjánk Mdách szí nházi el ődásábn (lklády Lászl ó felvétel ei )

KOLOZSVÁRI PAPP LÁSZLÓ Shkespere h bólintni tudn... A mkrncos hölgy József Attil Színházbn A mkrncos hölgy: cspd. Rendező, ki csk e drbbl szembesült, keményen fegyverkezett, hogy megoldj vígjáték két prdoxonát. Mgából shkespere-i szövegből következőt, és zt, mit változó történelem, z elmúlt százdok helyeztek el" mkrncos Kt megszelídítésének históriájábn. Az elemzés kedvéért fogllkozzunk előbb z utóbbivl, bevllottn zzl szándékkl, hogy néhány elterjedt vgy kézenfekvő" értelmezési lehetőség felvázolásávl tegyük hngsúlyossá József Attil Színház elődásánk szokásostól eltérő lpkoncepcióját. Mi okunk kételkedni bbn, hogy Shkespere korábn így éltek és ítéltek z emberek: Urd, gzdád és életed férjed. / Urlkodód, fejed, gond-viselőd, / Ki téged eltrtndó, szánj testét / Nehéz munkár... E történelmileg vlóbn hiteles erkölcsi rend mi fölött győzedelmeskedik vígjátékbn? Csk címszvkbn : öncélú" morcosság, düh, csín nélküli vlóság, úrhtnámság, rng, dölyf", mi legyőzetik vígjátéki bonyodlom során. Ez z z eszmei konfliktus", mire, úgymond, vígjáték épül. És beígért prdoxon: ez lól gondoltiság" lól (mi egy olcsó bohózt vérszegény lpötletecskéje csupán) jócskán kifutott tlj, történelem. A mkrncos hölgy ebben - vizsgált kedvéért leszűkített - értelmezésben ktulitását vesztett, meghldott drb. Prdox módon, vígjáték szövetében rejtező, másik prdoxon oldj fel változó világ áltl kivetett tnulságot", s teszi rngos művészi feldttá minden lkotó számár A mkrncos hölgy színrevitelét. Ez másik önellentmondás pedig z, hogy e hittételt" foglmzó Ktlin, s vele együtt Shkespere v- lmiképpen hzudik. Nem mond igzt, mert z úrhtnámság, rng, dölyf" nem sjátj Ktlin jellemének. A monológ, miben e kiemelt szvk elhngznk, s mit szerző Ktlin szájáb d, z egész víg-játéktól elütő, z ddig történteket csk-nem cáfoló morlizálás. A drb igzi üzenetét Ktlin mgtrtásábn kell keresnünk, lázdásábn egyrészt szülői zsrnokság ellen, z árucikké lázottság ellen, de legteljesebben Petruchio hozományvdász, hrcbn, klndokbn edzett, eldurvult személye ellen. Ktlin lázdás, le merjük írni, legmodernebb értelemben vett személyiség tiltkozás zsrnoksággl szemben. Ktlin ebben z értelmezésben - és drbból más nem olvshtó ki - potenciálisn trgikus hős. Miközben Shkespere ngy mesterségbeli tudássl görgeti vígjátékát végkifejlet felé - egyre szívósbbá, egyöntetűbbé szövi Ktlin vígjátékidegen lkját. Hogy ztán zárókkordbn, nem tudván mit kezdeni vele", szájáb djon egy lktától idegen, de egy férfiúi despotizmus jegyében szervezett társdlom száj íze szerint foglmzott monológot (feltehetően zsíros helyesléssel tlálkozván), mi épp úgy nem zárj le Ktlin és Petruchio hrcát, mint mondtot pont. Csupán végét jelzi". Ktlin trgikus hős mivolt csk zok számár lehet kétséges, kik nem veszik fárdságot, hogy lposn elolvssák drbot, miáltl megtudhtnák, hogy: Ktlin nem szereti Petruchiót; Petruchio érdeklődését lány iránt nnk hozomány kelti fel, és szelídítési hdjártánk betört sszony mellett még újbb húszezer dukát jutlm; Shkespere óvkodik záró-monológbn mást is leírni, mint zt, hogy - summázv - z sszony hű szolg, beszélő szerszám. A monológ, h drb szövegéből szármzttjuk, Petruchio néhol már-már vdállti edzés-munkájánk hozdék, megsemmisített személyiség meglázkodó, tehetetlen igefelmondás. Ezt nem szerelmes sszony mondj el, itt már csk z oroszlán ugrik át, ki tudj, hány korbácsütés emlékével z idegeiben (s bölcs rezignáltsággl tlán?), tüzes krikán, nézők ( drb vlmennyi szereplője) ámuldozás, helyeslő bólogtás közepette. Egy olyn korbn, mikor egyik este Globe Színházb mehetett ngyérdemű közönség Shkespere-nézni, következő este pedig szomszéd téren csvrgók megvesszőzésében gyönyörködhetett, egy ilyen korbn helyes-léssel tlálkozhtott z sszonyok ilyentén vesszőfutás is, összeolvdhtott szereplők szöveg megszbt tetszése tényleges nézők tetszésével. De m?... És tovább, z egyéb viszonzást nem vár tőled el, / csk szerelmet, jó szót, szófogdást", ebben z összefüggésben, npvilágos módon ágystársi szolgáltot jelent csupán. Ez lenne vígjáték? Egyáltlán, lehet-e egy ilyen kegyetlen sorsot befutó jellemnek helye vígjátékbn? A válsz: ott vn; ezzel együtt kell megoldni ennek vérbő reneszánsz játéknk színpdr vitelét. Egy régebbi értelmezés Akiknek ezek után is vlószerűtlennek tetszene A mkrncos hölgy pseudokomédi volt, zok számár mentség z z elgondolásrend, minek lpján drbot mgyr színpdon játszották. Ennek szemléletnek Hevesi Sándor z tyj, őt idézve nem Kt, hnem shkespere-i mű megszelídítésének receptjét kpjuk: Mi zt krjuk, hogy mindz durvság, melyben reneszánsz csk egészséget és erőt látott, játék legyen, mszk, mely mögött leggyöngédebb szerelem rejtőzik." Mjd később: Mi Ktlin hjlndóságát férjhez menésre már bból szármzttjuk, hogy Petruchio htássl vn reáj, megtetszik neki, s fokonként vló meg-szelídülését részben nnk tudjuk be, hogy egyre szerelmesebb lesz z uráb." Íme kettős gordiusi csomó elmetszésének - mert ez ztán minden, csk nem megoldás egyik, legkpósbb" változt. Ez megnyerheti zt mi embert, ki A mkrncos hölgy elődásáról gurultunk nevetéstől" felkiáltássl óhjt távozni, de nem zt, ki Shkespere-élménnyel kíván gzdgodni. Ennek koncepciónk jegyében drb óhttlnul bohózt irányáb tolódik el, Petruchio nem vgyontln klndor, hnem gzdg örököse tyjánk, csupán nyugtln vére rgdj klndokb. Ktlin elkényeztetett, csípős nyelvű kissszonyk, ki mint ilyen, megérdemli, mit kp : z egy npnyi éhezést dús ételekben turkálás-válogtás után; z egy éjszkányi kemény fekhelyet pihepárnák után, z egy npnyi gyloglást egy olyn házbn töltött évek után, mit pj így jellemez futólg: szolgám temérdek". Kell-e külön hngsúlyoznunk e két ég és föld, tűz és víz Mkrncos hölgy közötti különbséget? Kénytelenek vgyunk még elidőzni ennél lehetséges megoldásnál, ezzel vetve meg z ágyát mindnnk, mi József Attil Színház elődásán történt. Petruchio és Kt szerelme megjelenítésének - shkespere-i szöveg ellenében mgmgát dó pillnti vnnk. Petruchio Ily bölcsen kezdtem kor-

mányzásomt" kezdetű monológj csknem önleleplező értékű, színésznek szinte semmit sem kell tennie, hogy fél-re" szerelmi vllomásnk tessen minden szv. Ezt követően, nászéj szkán (s hogy ez megtörtént-e vgy sem, rr ismét nem tlálunk utlást híresen precízen szerkesztett shkespere-i szöveg-ben) mindent tisztáznk (!), s útjukbn Pádu felé np-hold vit, vgy előbb hány ór vn? kérdése, Vincentio ugrtás, szerelmeseknek z fjt enyelgése csupán, mivel kibékülés mámorábn egykori véres veszekedéseikre utlnk vissz. Ktlin, ebben koncepcióbn, nnál is könnyebben megy bele játékb, mert nyilvánvló szerelem mellett Hortensio bosszntás is fűszerezi viszonyukt. Annk Hortensiónk hüledeztetése", ki őt durván mellőzte, húgát, Bincát részesítvén előnyben. Erről z lpról indulv drb már könnyed kerekeken gördül mindenkit mindenkivel összeboronáló-megbékítő végkifejlet felé. Ap új leányánk" örvendhet, csup erény Petruchio megérdemelten rádás hozománynk, s Ktlin nézőtéren ülő párok szemébe mondhtj monológját. Alig hisszük, hogy ez lenne Shkespere, s mind A mkrncos hölgyet véve ngyítólencse lá, mind egész művészetét tekintve, bizton állíthtjuk - nem is ez. Az ítéletet előbb indokolni szokás és csk zután meghirdetni. A sorrend megfordítását z mgyrázz, hogy úgy véljük, z elődás bőséges érvrendszert szolgáltt z elégséges megokolásr. A szentenci tehát: József Attil Színház Mkrncos hölgye ízig-vérig Shkespere szellemében fognt, figyelemre méltó elődás. Még egy, tlán szubjektívnek htó előrebocsátás": igen, vlhogy így kell Shkespere-t játszni mi korunkbn. Mrgitty Ági (Ktlin) és Szilágyi Tibor (Petruchio) A mkrncos hölgyben vencsége szolgálttj mgyráztát. Végzetesen elmérgesedett viszály közepébe csöppenünk bele, már z első jelenetekben, melyekben Seregi szerint Ktánk vn igz, mivel játék egészét tekintve Shkespere szerint is Ktánk vn igz. Ebben rendezői koncepcióbn mkrncos" Kt eleve személyisége, A rendező és z őszinteség méltóság védelmében már-már A rendező Seregi László helyesen ismeri legvégső eszközökhöz nyúló. meglázott, fel, hogy Ktlin kivételével egyet-len méltóságteljes Kt. Láthttln előélete őszinte ember sincs ebben vígjátékbn. sérelmeihez gyors egymásutánbn járulnk Az érdek, mint gzd, úgy igzgt", z újbbk: Hortensio Ily ördögtől kímélj idézhetjük színház névdó-ját. Végül meg, Istenem!"; Bptist Ég áldjon, Ktlin is hozzászürkül pénz-, pozíció-, Ktlin. Te csk mrdj. / Bincávl ágystárskeresés mozgtt hősökhöz. voln még egy kis beszédem."; végül Ktlin exponálását Binc és Bptist Binc, ki leggyilkosbb fullánkkl, helyes értelmezésével végzi el. Hogyn? szemforgtó, álszent engedelmességgel Ktlin évek meglázttásávl z rcán és szúr: z múgy is z ő pártjár döntő pát mgtrtásábn lép színre, minek ismételten nővére el-len fordítj, Bptist zsrnok-elvkult, de legfőképpen igzságtlnságávl sértve vérig zt. ostob viselkedése, és Binc Binc lkjánk itt vázolt értelmezése elkényeztetett, komisz kedmindenképpen rendező érdeme, hiszen szviból z engedelmes, szűzi bájbn tündöklő leányzór is következtethetnénk. Sőt, ez lenne kézen-fekvő", s volt is ngyon sok Mkrncos hölgy-elődáson. Binc szendesége" Ktlinnl vló egyetlen közös jelenetében lepleződik le, s itt Sereginek z egyetlen szöveg dt támpontj: Binc: Mi cifrságom illeti... " Vgyis Binc, kit csupán zene és mgs stádiumok érdekelnek, ngyon is rr készül, hogy bekössék fejét, s kelendőségét olcsó szdizmussl nénje gyötrésére kmtozttj. Ktlin e jelenetben, lágy selyemsálll megkötözött kezű Binc kárörömétől kísérten bevllj" gyötrelmeit, kizártságát bból rendből, mit lányként szülői házbn kellene elfogllni, s elzártságát egy hozzá méltó élettárshoz vezető úttól. A kérők név szerinti felemlegetése csk ürügy színvlláshoz", hiszen lányok egyike sem kívánj őket férjül. Jelenetüket tetézi z orránál fogv vezetett, ostob ty, jelenet felépítése értelmében igzságtln ítélete. Hsonló sikerrel birkózik meg rendezés Petruchio lkjánk elindításávl, Szilágyi Tibor Petruchiój pénztelen klndor, szuggesztív hzudozó,

vávl lázd, tiltkozik, s így menti meg Ktlin legértékesebbet, önmgát, s győz egy olyn cstábn, melyben már dolgok rendje szerint egyedül vn; ide már nem htolht el férje htlm, tyj ostobság, húg gonoszság, kisszerűsége. Két dolog d ennek jelenetnek külön hngsúlyt; Kt szürke ruháb öltözötten jelenik meg pompáztos ruhákbn ágálók között, továbbá z, hogy rendező kétszer mondtj el Ktávl monológot; prológusként, hgyományos, kedves, csipkelődő modorbn: másodszor drbbn elfogllt helyén, mikor is Kt tiltkozó ökölként csp-j tenyerét férje láb elé, tudván és sugározván : tenyeremre, testemre rátposhtsz, de rám, z önmgát vállló, emncipált, független emberre soh. Távozásuk zt sugllj, hrc nem ért véget, de már ki-ki sját fegyverzetében veszi fel küzdelmet. Színészi pillntok Petruchio (Szilágyi Tibor) és mkrncos hölgy (Bánsági Ildikó) kinek egyetlen vágy gzdg pós. Nem csekély rendezői-színészi feldt ennek - szöveg elleni és trdíciók elleni - megvlósítás. Petruchiót csupán Ktlin hozomány érdekli, s ez mit sem változik z elődás során. Nem lesz szerelmes Ktáb, nem neveli, h-nem vd gyönyörrel töri be, mint egy lovt, s mikor drb végén így szól hozzá: Hozd már ki őket, s hogyh tiltkoznk, / Korbáccsl kergesd férjükhöz, szívem ", visszmenőleg ligh lehet kétségünk, hogy Kt is megízlelte korbácsot, útbn vágyi, illúziói és tlán személyisége feldás felé. És mégsem. Ktlin bár minden eszközzel - s ugyn mi áll rendelkezésé-re csípős nyelvén kívül - tiltkozik házsság ellen, mégis boldog" ", hiszen dott pillntbn minden elvisel- hetőbbnek tetszik számár, mint szülői ház. Petruchio, z elődás tnúság szerint, férfiként mégiscsk meghódítj, de ezt követően csupán durvság, meglázttás z osztályrésze. Mivel erősíti fel ezt rendezés z idomítási másnk már nem nevezhető - hdjárt mellett? Petruchio csinos szolgálólány combját mrkolászv vesz búcsút régi szép életétől ", lkomán már Hortensio újdonsült nejével enyeleg, Kt szeme láttár gyűri zsebre nnk engedelmessége nyomán nyert dukátokt. Es mégsem semmisül meg Kt, írtuk le bekezdés elején. Elveszti minden cstáját, de híres monológbn - s ez színészi, rendezői brvúr - elénekli" mg protest songját. Itt, ebben monológbn, melynek minden szv meglázkodást hirdet, Seregi Ktáj minden sz- Szilágyi Tibor mind lktbn, mind lkításábn mrdéktlnul megfelel ennek Petruchiónk. Rvsz szemfényvesztő, mikor Bptistát kell meggyőznie, vd mtrózkocsmhős, mikor Binc málé kérőivel szembesül, nőstényre éhes kn, vissztszító dúvd, kegyetlen kényúr Ktávl szemben; s mi legnehezebb: mindezt úgy játssz, hogy mindvégig elhiteti nézőkkel: még megjvulht", csk játszik". Néh, mikor nem Ktávl küzd, még szimptikus is. Szilágyi Tibor Petruchiój z elődás kimgslón legjobb lkítás. Ktlint Mrgitty Ági, illetve Bánsági Ildikó lkítják, kettős szereposztásbn. Könnyű sor nnk, ki róluk ír, hiszen két, különböző eszközökkel megformált, jelentésében egy Ktát állítnk elénk. Külön tnulmányt érdemelne, hogyn lehet színpdon ugyn-zt teljesen másképpen megvlósítni. De ezzel már z lkotóművész-e színész vgy nem örök vitához szólnánk hozzá. (Csk szerényen: de még menynyire lkotó.) Mrgitty Ági lkításábn szélsőségesen kirjzolódik meg-lázott Kt, és hrcát csk látszólg nyelveléssel folyttó Kt belső ellentmondás. Alkítás vdbb, életveszélyesebb", mint Bánsági Ildikóé, s ennek megállpításnk csk látszólg mond ellent z, hogy felmuttj z lk hgyományos értelemben vett komikumát. Vdság félelmet ébresztő, de féktelenség minden momentumábn jelen vn gyáv", elesett Kt. Alkításánk legszebb pillnti zok, mi-

Binc ( Bo rb ás Gb i) és Lucenti o ( Ú jr é t i László) ( lklád y László_ fel vétel ei ) kor sokktól körülvetten mrd mgár színpdon, s legteljesebb lelki meztelenségből csp át - jelleme prncsár - trgikomikus hrcáb. Bán-sági Ildikó Ktáj nem vergődik ilyen szélsőségek között. Alkításán látni lehet, hogy minden eselekvésével filozófii értelemben vett létét védi, mjd nyers erőszk htásár veszít. Ez Ktlin sokkl bölcsebb, s ennek egyenes következménye, hogy küzdelme önmgábn már eleve tisztázott élet-hlál el-lentétre épül. Bánsági lkításán z eleve áldoztr szántságot érezni, mit kitűnő fitl színésznő világot célb vevő öniróniávl tesz gzdgbbá, elhihetőbbé. Mrgitty meglázkodás szolg, Grumio előtt még csupán cselszövés, ugynez Bánsági számár már-már végső megsemmisülés értékű. A két lkítás közötti különbség np-e hold vitábn rgdhtó meg leginkább. Bánsági Ktáj ebben jelenetben már mindenen túl vn ", megtört, lemondó, csk ironikus látszt " közönyét képes szembeszegezni férje elfjult edzésével. Átmenetileg tlán be is tört, hiszen Petruchio szeméből olvsv válszolgt Vincentiónk, nem is z öreghez intézi szvit, hnem pöffeszkedő férje kedvét keresi. Mrgitty Ktáj itt még nem érzi, hogy minden elveszett, z éhezés, nem lvás, elmrdt nászéjszk (?) meglázttásár dott válsz dcból fkd. A két színésznő áltl válsztott út egyránt már vázolt végkifejlethez vezet. A különbség: Bánságibn vég-só állásfogllás készen áll, bukás ezért mélyebb, trgikusbb, s mint ilyen, ktrtikusbb; Mrgitty felnő függöny lehullás utáni hrc válllásához. Elemzésünkkel rr kívántunk utlni, hogy Bánsági Ildikó hívebb kifejezője rendezői szándéknk, hiszen Ktáj épp mélységében, drámiságábn válik méltó ellenfelévé Petruchiónk, illetve áldoztává tobzódó erőszknk. Záró-monológj ngy színházi pillnt. A központi kérdés A mkrncos hölgy-elődások központi kérdése szükségképpen Petruchio-Kt problemtik. Annál is szívesebben összpontosítottuk erre figyelmünket, mert komédi ezen z elődáson megoldtln mrdt. Újréti László (Lucentio) jó lkítás mgár mrd " rendezőileg, színészileg egyránt prlgon heverő vígjátéki hősök sorábn. Újréti munkáj nnál is inkább kiemelést érdemel, mert nem z övé " ziccer". Néh már-már prtnerei ellenében járj be tejfelesszájú, pp kedvence úrfi vígjátéki útját. Trnio: Mros Gábor. Övé ngy vígjátéki cselszövevény vezetésének feldt, mi meghldj fitl színész képességeit. Ebben rendező is luds, hiszen kérőkkel vló hd- kozásábn sok rendezői ötlet segíthette voln Mros Gábort. Csk utlásképpen: De te, urm, minth idegenül járkálnál közöttünk", nyilvánvlón rr utl, hogy Trnio már ddig is mindent megtett, hogy kérőket gzdáj j-vár háttérbe szoríts, és semmi esetre sem áll előkelő idegenként háttérben. Elvész Trnio-Tudós jelenetsor komikum is, mi már jórészt Tudóst lkító Turgonyi Pál és Zámory László (Vincentio) hlvány teljesítményén is múlott. A kérők - Horváth Gyul és Bánffy Györg y - komikum is sokkl inkább vetélkedésükben, egymást és Trniót túllicitálni krásukbn rejlik, s kevésbé bbn, hogy színész milyen mértékben képes vígjátéki lkot formálni. Rendkívül fontos feldt Grumio, ki-nek lkj Petruchio értelmezésétől függ. Szilágyi Tibor dúvd-ljs-rvsz " Petrirchiójánk, zsák foltját lpon erkölcstelen-szervilis Grumióvl kell kiegészülnie. Márton András lkítását kkor fogdhtjuk el jónk, mi-kor épp hogy nem vígjátéki hőst állít elénk. Ebben z értelmezésben Grumiój heterogén, megvlósultság htárán mozog. A fjtiszt vígjátéki feldt Biondello - Kránitz Ljos -, ki többet köszönhet sikeréből Shkespere-nek, mint önmgánk. Csk mint jelenség telitlált, ngyi bj, hogy szövegmondását nem érteni mindig. A két Binc közül

feltétlenül Pálos Zsuzsáé kiemelendő, teljesen megfelel kis viper" feldtnk, s bár erre semmi szöveg dt lehetősége nincs, z utolsó jelenetben értésünkre dj első házssági élményének" csődjét, felerősítve ezzel köz-ponti történést, előkészítve Újréti László kitűnően elhelyezett elődászáró mondtát - miben több fnyr kérdés, mint z állítás - A szerelem vlóságos csod" (z eredeti szövegtől vló eltérést indokoltnk látjuk). Borbás Gbi Bincáj nem ilyen tiszt, egyértelmű; hngsúlyozott báj" fegyvere. Nem prtnereivel, sokszor önmgávl játszik. Téry Árpádnk, Bptist szerepében, ebben rendezői felfogásbn, fontosbb szerepet kéne játszni. Alkítását Hrpgonság felé kellett voln eltolni. Megnyerő egyéniségével Ktlin szülői ház: pokol" megjelenítendő feldtát nehezíti. Ő is vén olsz rók", nyájsság kereskedőé, ki csk ügyfelével z, háztáján, mg módján ő is Petruchio. Csinády István díszlete nem csupán keret, de szervesen következik rendezői felfogásból. A játékteret súlyos rnyláncok díszítik, illetve osztják, teljesen egyértelmű sszociációt keltve. De színhelyek érzékeltetésén túl rendezés lklmk soroztát hgyj kihsználtlnul, lklmkt, mikor e rendkívül mozgékony" díszlettel z elődás üzenetét tehette voln hngsúlyosbbá. Ez díszlet tehetségesebb", mint szerepéből első rápillntásr kitetszik. Kemenes Fnni jelmezei shkespere-i szöveghez tpdnk. Shkespere: A mkrncos hölgy (József Attil Színház) Fordított: Jékely Zoltán, rendezte: Seregi László, díszlet: Csinády István, jelmez: Kemenes Fnni. Szereplők: Téry Árpád, Bánsági Ildikó, Mrgitty Ági, Borbás Gbi, Pálos Zsuzs, Szilágyi Tibor, Márton András, Zolty Miklós, Zámory László, Újréti László, Mros Gábor, Kránitz Ljos, Horváth Gyul, Bánffy György, Turgonyi Pál, Szendrő Iván, Dávid Ágnes. SZILÁDI JÁNOS Színházélmény és olvsmányélmény Ajtmtov-Muhmedzsánov műve Debrecenben, vgy egy drám címei Csingiz Ajtmtov és Kltj Muhmedzsánov lkotás három címen is ismert mgyr olvsók előtt. A Szovremennyik Színház 1973-s bemuttójáról szó-ló első tudósítások Megmászni Fudzsijámát címen ismertették drámát, melyet Ngyvilág múlt évi októberi szám Fent Fudzsijámán címmel közölt, és most Debreceni Csokoni Szín-ház Út Fudzsijámár címmel muttott be. A drb eredeti címe - Ajtmtov újbb lkotói korszkábn oroszul írj műveit Voszhozsgyényije n Fudzijámu. Vgyis, szó szerinti fordításbn: A Fudzsijám megmászás. A cím meglehetősen egyszerű. Miért mégis három fordítási vriáció? Vgy megfordítv kérdést: miért érdekes, netán fontos, hogy három vriáció is vn? Azért, mert három vriáció nem csupán fordítási, de értelmezési különbséget is rejt. És ennek tükrözői mű címének eltérő fordítási. A Fudzsijám jpánok szent hegye, melyet vllási mitológi szerint minden jpánnk meg kell mászni, hogy fent csúcson, istene előtt vllj meg életét. Ajtmtov és Muhmedzsánov hősei természetesen nem erre vlóságos Fudzsijámár indulnk. Ők z Al-Tu hegység egyik csúcsán ütnek tnyát, négyen, négy egykori osztálytárs, négy egykori brát és ktontárs, hogy nnyi év után egy kellemes hétvégi táborozáson tlálkozznk. H utóbb megkérdeznék őket, tlán ők mguk sem tudnák megmondni, melyikük ejtette ki először Szbur nevét. De vlki, négyük közül, kimondt Szbur, z ötödik brát nevét, legtehetségesebbét, zét, ki legmélyebbre zuhnt. Szbur volt egykor csillguk: fitlon is ismert költő, kinek háborúbn írt verseit százezrek szvlták. És Szbur z, ki bár él, mégis, mint-h nem lenne. Iszik, lkoholist lett, kit még lány sem hívott meg z esküvőjére. A név első említése még nem kvr vihrt. A robbnás később következik, kkor, mikor egykori tnárnőjük, Ajs-mm kérdezi őket Szburról. Igen, mi is lett Szburrl? Ők négyen, hogy mondni szokás, vitték vlmire : Mmbet tnár lett, Doszbergen gronómus, Iszbek felkpott író, Oszipbej tudományok doktor. És Szbur? - kérdezi Ajs-mm z árttlnok, gynútlnok szkdékmélyítő rendíthetetlenségével. Vele mi lett? Szburt letrtózttták, elítélték, mjd Szibériáb hurcolták. Még háború ltt. Egy poémáért, melyben rról írt, hogy belefárdt hosszú hrcb, sok szenvedésbe. Gyávság, pcifizmus, dezertálás volt vád? Nem tudni. Mint hogy zt sem lehet tudni, ki jelentette fel Szburt különleges osztályon. Szbur felolvst nekik poémát. Kirgizül írt, és kirgizül csk ők öten tudtk hdosztálybn. A feljelentő, z áruló is köztük vn hát. H z Út Fudzsijámár csupán rr válllkozn, hogy hrminc évvel ez-előtti feljelentő kinyomozását dj élményül olvsóink, nézőinek, kkor lig különbözne világszerte népszerű krimik bármelyikétől. Cskhogy Ajtmtov és Muhmedzsánov nem feljelen-tőt keresik. Őket nem z érdekli - pontosbbn foglmzv: nem zt trtják elsődlegesen fontosnk -, hogy ki volt z egykori áruló, hnem, hogy m hogyn viszonyulnk mindehhez. Az, hogy z kkori történetből levonták-e z emberi tpsztltokt, tudtosították-e trgédi lényegét. Nem z elzüllött Szbur iránti szánlom mérce, mit Iszbek képvisel. Ez kevés, elégtelen - nem véd meg ttól, hogy más esetben ne futmodjék meg felelősség elől. A drám zt kuttj, hogy z emberi tudtosság fokán számoltk-e le történtekkel. Úgy, mint Mmbet. Az Mmbet, ki kkor nyíl-tn szembefordult Szburrl, s ki már, mert megkínlódt, megszenvedte, vlóbn tisztázt trgédi lényegét: Nem zt szégyellem, hogy verekedtünk, hnem sértő szvkt, melyeket z rcáb vágtm. Hogy mertem én ilyesmivel vádolni őt, ki éppen fronton értette meg z emberi lét végső trgikumát? Aki rr törekedett, hogy z emberi lét végső igzságát foglmzz meg. " Amit Szbur írt, keserű, emberi pnszú vllomás holtk végeláthttln seregéről, háború okozt elmondhttln szenvedésről, z történelemben

gondolkodni tudó és kró ember őszinteségét emelte verssé, és mint ilyen, szocilizmus történelmi strtégiáját szolgált. De kkor nem strtégi, hnem tktik volt legfőbb törvény: Szburt letrtózttták, elítélték. Igz, később rehbilitálták, de rjt ez már nem segített; költő meghlt benne, s költő hláláb beleroppnt z ember is. És itt jutunk vissz címekhez. Megmászni Fudzsijámát - ezen címen számoltk be zok, kik látták moszkvi elődást. A kommunist lelkiismeret drámáj" - írt E. Fehér Pál Kritikábn megjelent cikkében, és z zonos élmény érződik többi be-számolóbn is. Igy Kolti Tmásnk SZÍNHÁZ múlt évi júniusi számábn megjelent tnulmányábn is. Félix László, debreceni elődás rendezője, másik utt válsztott. Ő is lelkiismereti konfliktust állítj produkció középpontjáb, de ezt ugynkkor le is szűkíti ki volt feljelentő" kérdésére. S kérdésre, természetesen, csk egy nyomozás dht válszt. Ebből következik, hogy debreceni elődásbn nyomozás krimi - z elsődleges. (Ezt segíti Félix László drmturgii bevtkozás is, mikor jó hrmdnyi szövegrészt töröl drámából.) Az Út Fudzsijámár címvriáns így jelent megváltozott értelmezést is. Sjnos, egy leegyszerűsítő, drám társ-dlmi totlitását leszűkítő rendezői megközelítést. A vit természetéről Kezdjük két idézettel. Az egyik : Régi vágym volt, hogy ilyen elődást lássk egyszer színházbn; elődást z emberi tisztesség értékéről, és rról, hogy mennyire fontos legmgsbb mérce felállítás z emberek életének, munkájánk megítélésekor. Teljes mértékben osztom mind szerzők, mind színház álláspontját, mely szerint bár kérdőíveken nem szerepel olyn kérdés, hogy tisztességes vgy-e vgy sem, de z életben ez kérdés létezik, fontos, közvetlen köze vn egész életünkhöz, s lpvetően meghtározz munkához, z emberekhez, társdlomhoz fűződő viszonyunkt." A másik idézet: Még legtehetségesebb írónk sem szbd megbocsátni tévedését. Ebben z esetben tehetséges író és tehetséges színházi társult duplán felelős. A tehetség nem igzolj hibákt. Világosn, pontosn kell látni múltt és jelent, pon Ajs-mm, z idős tnítónő (Lonty Mrgi t ) és Doszbergen (Kóti Árpád) régi időkre emlékeznek Ajtmtov-Muhmedzsánov: Út Fudzsijámár című drbjábn (Debreceni Csokoni Színház) tos, világos állásfogllás szükséges h-hoz, hogy egy író, egy színházi társult művészi győzelmet rsson. Ebben z esetben nem ez történt." Az első idézetet Konsztntyin Szimonov cikkéből emeltük ki, mely z Izvesztyij c. lpbn jelent meg. A másik idézet szerzője Jurij Zubkov. A cikket z Ogonyok közölte. Konsztntyin Szimonov nevét regényei ismertették meg mgyr olvsókkl. Kevesebben tudunk drámáiról (bár nálunk is játszották), és lig is-mert z, hogy bár nem rendszeresen, de fontos színházi eseményekkor szín-házkritikus Konsztntyin Szimonov is hlltj hngját. (Annk idején ő írt rendkívül meleg hngú kritikát Prvdáb z kkor még szinte ismeretlen Ljubimov rendezte elődásról Brecht A szecsuáni jó lélek -, és jvsolt, hogy z lklmi társult kpjon színházt. Meg is kpták.) Jurij Zubkov neve Tvrdovszkij művészete (és szerkesztői munkásság) körül zjló vitákbn lett szélesebb körben ismertté; ő képviselte legkövetkezetesebben Tvrdovszkijt bírálókt. De nem is személyek, nevek fontosk, hnem mondtok, gondoltok. Szimonov mrdéktln kiállás és Zubkov teljes elutsítás. Érthetetlen, írták nyugti lpok tudósítói z Út Fudzsijámár bemuttój után, hogy egy ilyen hngvételű és szemléletű mű hogyn kerülhet bemuttásr Szovjet-unióbn. Hogyn? Így. Viták közben. Úgy, hogy egyesek mgukénk érzik, mások nem. légy, hogy egyesek fontosnk és hsznosnk érzik művet, mások vittják. Tehát úgy, hogy z lkotás körül

megütköznek különböző szempontú (és végeredményű) elemzések. Nyíltn, írásbn. Miközben vit tárgy, dott eset-ben drám, olvshtó, megtekinthető. És ez természetes. Hosszú ideje élnek és m is htnk zok feltételezések, hogy szocilizmus építése lényegében nem más, mint munkhőstettek sorozt. Ez feltételezés - bár szocilizmus építésének egy rendkívül jelentős mozzntát fogllj mgáb - leegyszerűsítő és leszűkítő megközelítése egy roppnt bonyolult és összetett kérdésnek. Ez fel-fogás jórészt kizárólgos erővel munkár, z nygi jvk termelésére szűkíti le szocilizmus megteremtését. Történelmi tény, hogy szocilizmus építése folymán voltk olyn korszkok, mikor munk mg, z nygi jvk előállítás jelentette szinte z egyetlen kérdést. (Például háború után.) Egy fejlettebb, szocilizmus építésének mgsbb szintjén zonbn - miközben kommunizmus nygi bázisánk meglkotás mint lpvető fel-dt semmit sem veszít jelentőségéből, fontosságából erőteljesen jelentkezik z másik történelmi kérdés is, mit Lenin z emberi tudt átlkításánk nevezett. Vgyis szocilist embertípus megteremtése. S ebben művészet jelentős szerepet válllht. Nem z útmuttássl egyszerűen. Nem zzl, hogy sokt hngozttott előremuttó jellegéből dódón életrecepteket" d befogdóknk (nézőknek, olvsóknk, hllgtóknk). Nem zzl, hogy mint érzékeny műszer, veszélyekre, torzulásokr figyelmeztet. H-nem zzl, hogy tudtosít. Azzl, hogy mindennpok lényeget elfedő esetlegességei mögül tisztán, felismerhetőn és esztétikilg átélhetőn emeli ki és ábrázol- j törvényszerűséget, lényeget. És éppen ezzel tudtosítj befogdóbn megélt történelmet: hrcot, melyet önmgunk teljesebb megvlósításáért, szocilizmus építéséért vívunk. A tudtosítás, rejtett összefüggéseket felfedő művészi tudtosítás ereje (és jelentősége) bbn rejlik, hogy megteremti - megteremtheti - z egyén és történelem kpcsoltát. A mindennpok küzdelmeit vívó ember gykrn úgy érzi, elvesztette lkotó kpcsoltát történelemmel. Minth ő csk mg kis szűkre szbott életét élné, történelem, ngy történelem pedig vlhol messze, tőle, z ő munkájától, hrcától függetlenül lkuln. A művészi tudtosítás épp ezekre rejtett kpcsoltokr (vgy kpcsoltok hiányár) képes fényt deríteni. S hogy ez tudtosítás hrcot, küzdelmet jelent, z természetes. Mint hogy természetes z is, hogy szoci- A régmúlt emlékei gynkvás légkörét is felidézik. Mergenov (Fonyó István), Doszbergen (Kóti Árpád), Abjev (Sárközy Zoltán) és Oszipbej (Sárosdy Rezső) (Debreceni Csokoni Színház)