A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-7784/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Biztosítás.hu Biztosítási Alkusz Kft. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által ( ) (lakóhelye: ( ), továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján a Biztosítás.hu Biztosítási Alkusz Kft.-nél (székhelye: 1119 Budapest, Vahot u. 6., továbbiakban: Alkusz) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet az Alkusszal szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy az ügyfelek számára casco biztosítási szerződés megkötése céljából létrehozott internetes felületein a tájékoztatást pontosítsa. II. A Felügyelet az Alkusszal szemben a biztosítási szakmai szabályok megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. II/A. A Felügyelet az Alkusszal szemben a biztosítási szakmai szabályok megsértése miatt 100.000 Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - " fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél
benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. I n d o k o l á s Ügyfél 2011. március 8-án érkeztetett, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. -a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben az Alkusz eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Ügyfél beadványában előadta, hogy 2010. október 5-én a www.biztositas.hu honlapon casco biztosítási szerződés megkötését kezdeményezte. Ügyfél beadványa szerint a portálon az adatok kitöltése után azt a tájékoztatást kapta, hogy további teendője az, hogy a biztosítási díjat ne fizesse tovább és így előző szerződése díjnemfizetéssel meg fog szűnni. Ügyfél ezt követően az előző biztosítója, a ( ) (székhelye: ( ), továbbiakban: ( ) Biztosító) által küldött csekkeket nem fizette be. Ügyfél új biztosítója, a (..) (székhelye: ( ), továbbiakban: Biztosító) a gépjárművet megszemlézte, azonban ezt követően az Ügyfél sem csekket sem kötvényt nem kapott. Ügyfél 2010. november 29-én az Alkusz részére címzett elektronikus levélben érdeklődött a szerződés kockázatviselésének kezdetéről valamint arról, hogy a kötvényt mikor fogja megkapni. Ügyfél nyilatkozata szerint az Alkusz 2010. november 29-én a Biztosító kockázatviseléséről általános tájékoztatást adott. Ügyfél továbbra sem kapta meg a biztosítási kötvényt ezért 2011. január 26-án ismételten elektronikus üzenetet írt az Alkusznak. Az Alkusz arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a Biztosító téves címre küldte meg a kötvényt és a csekket, valamint a szerződésre befizetés nem történt, így az díjnemfizetés miatt megszűnt. Ügyfél beadványa szerint az Alkusz tájékoztatását követően befizetett az előző biztosítója részére ( ) Ft-ot. Az előző biztosító arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, és a biztosítási fedezet 2010. november 1-jéig állt fenn. Az Ügyfél nyilatkozata szerint a ( ) Biztosító a szerződés megszűnését követően teljesített túlfizetést visszafizette részére. Az Alkusz a 2010. október 5-én kötött szerződés érvényességének visszaállítása érdekében megkereste a Biztosítót. Ügyfél nyilatkozata szerint a szerződés reaktiválása a kármentességi nyilatkozat aláírása mellett megtörtént, így szerződése 2010 októberétől érvényessé vált. Ügyfél kifogásolta, hogy az Alkusz a szerződés megkötése során nem tájékoztatta arról, hogy az előző casco biztosítója az évfordulóig felmerülő biztosítási díjra igényt tarthat. Ügyfél nyilatkozata szerint amennyiben e kötelezettségéről tudomással bírt volna, úgy nem kezdeményezte volna a Biztosítónál történő casco biztosítási szerződés megkötését. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek
betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I. Az Alkusz 2011. április 29-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél részére minden szükséges és fontos információt rendelkezésére bocsátott a casco biztosítási szerződés megkötése során. Az Alkusz megállapította, hogy a ( ) forgalmi rendszámú gépjárműre kezdeményezett biztosítóváltás során az online folyamatban egyértelműen bemutatta, hogy a meglévő casco biztosítási szerződést jogszerűen évfordulóra történő felmondással vagy Díj nemfizetés - sel lehet megszüntetni, valamint tájékoztatta a díjnemfizetéssel történő megszüntetés jogkövetkezményeiről. Az Alkusz fenti nyilatkozata szerint az Ügyfél a fennálló szerződésének díjnemfizetéssel történő megszüntetését választotta. Az Alkusz a 2011. április 29-én kelt nyilatkozatához mellékelt, 2010. október 5-én kelt elektronikus üzenetében is felhívta az Ügyfél figyelmét arra, hogy a korábbi biztosító kérheti az Ügyféltől a díjnemfizetéssel történő törlésig az őt megillető díjat. A Felügyelet által lefolytatott fogyasztóvédelmi vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az Ügyfél a casco biztosítási szerződés megkötése során az Alkusz internetes felületén téves tájékoztatást kapott-e, és a tájékoztatás alkalmas volt-e az Ügyfél ügyleti döntésének befolyásolására, valamint, hogy ezzel az Alkusz megsértette-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezéseit. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (2) bekezdés szerint (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdése i) pontja szerint Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.
Az Fttv. 1. (4) bekezdése szerint külön törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan az e törvényben foglalt szabályokon túl részletesebb, illetve szigorúbb szabályokat írhat elő a) pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenység és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által nyújtott szolgáltatás, valamint a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás tekintetében. Az Fttv. 2. h) pontja szerint az ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet az Alkusz 2011. április 29-én kelt nyilatkozatához mellékelt Jelenlegi casco biztosítás megszüntetése elnevezésű - a biztosításváltás kezdeményezése során megjelenő - adatlap alapján megállapította, hogy az Alkusz arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy amennyiben azt választja, hogy új casco szerződése az ajánlattétel napját követő napon induljon, úgy a jelenlegi szerződését díjnemfizetéssel szünteti meg. Ebben az esetben az Ügyfél korábban megszerzett bonus fokozata elvész, továbbá élő szerződésének biztosítója kérheti az ajánlattétel időpontjában - és ezt követően is - fennálló szerződése megszűnéséig őt megillető díjat. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfélnek adott tájékoztatás során az Alkusz megsértette az Fttv.-ben foglalt rendelkezéseket, tekintettel arra, hogy félreérthető módon tájékoztatta az Ügyfelet arról a jelentős információról, hogy az élő casco biztosítási szerződést kezelő biztosító a díjak megfizetését pontosan meddig kérheti. Az Alkusz félreérthető tájékoztatásával nem tette lehetővé az Ügyfél számára, hogy egyértelműen tudomással bírjon arról, hogy az élő szerződését kezelő biztosítója felé meddig áll fenn díjfizetési kötelezettsége. Ezzel a magatartásával az Alkusz nem tette lehetővé, hogy az Ügyfél a díjnemfizetéshez fűződő joghatások pontos ismeretében döntsön a szerződése megszüntetéséről és az új szerződés megkötéséről. Az Alkusz az internetes felületen nem hívta fel az Ügyfél figyelmét arra, hogy a meglévő szerződésre vonatkozó szerződési feltételek adnak tájékoztatást a szerződés kockázatviselésének végéről és az Ügyfél kapcsolódó díjfizetési kötelezettségéről. A Felügyelet a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az Alkusz megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését, azáltal, hogy magatartása kimerítette az Fttv. 6. (19 bekezdése i) pontját. II. A Felügyelet által lefolytatott fogyasztóvédelmi vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az Alkusz tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat figyelembe véve, az Ügyfél érdekét szem előtt tartva járt-e el. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 42. (1) bekezdése kimondja, hogy a független biztosításközvetítő a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A független biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes
továbbításáért felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is. Az Alkusz - fentiekben részletezett - téves tájékoztatása azt idézte elő, hogy az Ügyfél 2010. október 6. 2010. november 1. időszakra két érvényes casco biztosítási szerződéssel rendelkezett. A Felügyelet megállapította, hogy az Alkusz a biztosítási szerződéskötéssel kapcsolatos tevékenysége során, téves tájékoztatásával megsértette a biztosítási szakmai szabályokat. A Psztv. 71. (1) szerint ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt az Alkusznak megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását, annak érdekében, hogy az Alkusz a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától. A Felügyelet a jogkövetkezmény meghatározásakor úgy döntött, hogy az Alkuszt kötelezi a tájékoztatás megfogalmazásának 2011. október 1-jéig történő pontosítására. A Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában a biztosítási szakmai szabályok megsértése miatt az Alkusznak megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását, annak érdekében, hogy az Alkusz tartózkodjon a jogszabálysértések további megvalósításától, valamint a biztosítási szakmai szabályok megsértése miatt 100.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította. E körben a Felügyelet figyelembe vette, hogy az Alkusz az Ügyfél megfelelő tájékozódáshoz fűződő jogát mulasztás megvalósításával sértette meg, amely alkalmas volt az Ügyfél ügyleti döntésének befolyásolására. Ennek alapján a jogsértés az Ügyfél vagyoni érdekeit is veszélyeztette. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy az Alkusznak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben az Alkusz e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a bírság kiszabása során enyhítő körülményként értékelte, hogy az Alkusz az Ügyfél casco szerződésével kapcsolatban megkereste a Biztosítót, melynek eredményeképpen a Biztosító a szerződéstvisszamenőleges hatállyal - újra hatályban helyezte. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a 64. -ban, továbbá az Fttv. 10. (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésén, és a 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 1. dr. Kolozsi Sándor s.k. a PSZÁF főosztályvezetője