Statisztikai adatok elemzése

Hasonló dokumentumok
Statisztika. Eloszlásjellemzők

Statisztika I. 4. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

A sokaság/minta eloszlásának jellemzése

Tapasztalati eloszlás. Kumulált gyakorisági sorok. Példa. Értékösszegsor. Grafikus ábrázolás

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása

) ( s 2 2. ^t = (n x 1)s n (s x+s y ) x +(n y 1)s y n x+n y. +n y 2 n x. n y df = n x + n y 2. n x. s x. + s 2. df = d kritikus.

Matematikai statisztika

Statisztika 2. Dr Gősi Zsuzsanna Egyetemi adjunktus

Mérési adatok feldolgozása Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1

STATISZTIKA. ltozók. szintjei, tartozhatnak: 2. Előad. Intervallum skála. Az adatok mérési m. Az alacsony mérési m. Megszáml Gyakoriság módusz

Feladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz

Ismérvek közötti kapcsolatok szorosságának vizsgálata. 1. Egy kis ismétlés: mérési skálák (Hunyadi-Vita: Statisztika I o)

A Sturm-módszer és alkalmazása

MÉRÉSI ADATOK KEZELÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

9. tétel: Elsı- és másodfokú egyenlıtlenségek, pozitív számok nevezetes közepei, és ezek felhasználása szélsıérték-feladatok megoldásában

A sokaság elemei közül a leggyakrabban előforduló érték. diszkrét folytonos

Dr. Tóth Zsuzsanna Eszter Dr. Jónás Tamás Erdei János. Gazdaságstatisztika. II. rész A matematikai statisztika alapjai

Adatsorok jellegadó értékei

Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1

? közgazdasági statisztika

ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

KEZELÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?

Számelméleti alapfogalmak

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Statisztika

Bevezető Adatok rendezése Adatok jellemzése Időbeli elemzés

Statisztikai. Statisztika Sportszervező BSc képzés NBG GI866G4. Statisztika fogalma. Statisztikai alapfogalmak. Statisztika fogalma

A MATEMATIKAI STATISZTIKA ELEMEI

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

A Secretary problem. Optimális választás megtalálása.

BIOSTATISZTIKA ÉS INFORMATIKA. Leíró statisztika

Az anyagáramlás intenzitása

5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI-

Matematikai statisztika

REGIONÁLIS ELEMZÉSI MÓDSZEREK. c. készülő egyetemi tankönyvből, szerkesztő: Nemes Nagy József várható megjelenés 2004., ELTE Eötvös Kiadó

V. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL

1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3

Komplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat:

? közgazdasági statisztika

1. Komplex szám rendje

AZ OPTIMÁLIS MINTANAGYSÁG A KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK RELÁCIÓJÁBAN

Azonos névleges értékű, hitelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérési bizonytalansága

Tulajdonságok. Teljes eseményrendszer. Valószínőségi változók függetlensége. Példák, szimulációk

286 Versenyre előkészítő feladatok VIII. FEJEZET. ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK VIII.1. Versenyre előkészítő feladatok (337. oldal)

Példa: Egy üzletlánc boltjainak forgalmára vonatkozó adatok október hó: (adott a vastagon szedett!) S i g i z i g i z i

1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél

Bevezető Adatok rendezése Adatok jellemzése Időbeli elemzés. Gazdaságstatisztika KGK VMI

n akkor az n elem összes ismétléses ... k l k 3 k 1! k 2!... k l!

Tartalomjegyzék. 4.3 Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése

Hegedős Csaba NUMERIKUS ANALÍZIS

ADATREDUKCIÓ I. Középértékek

BEVEZETÉS AZ SPSS ALAPJAIBA. (Belső használatra)

GRADUÁLIS BIOSTATISZTIKAI KURZUS február hó 22. Dr. Dinya Elek egyetemi docens

Példák 2. Teljes eseményrendszer. Tulajdonságok. Példák diszkrét valószínőségi változókra

1. előadás: Bevezetés. Számonkérés. Irodalom. Valószínűségszámítás helye a tudományok között. Cél

Függvénygörbe alatti terület a határozott integrál

Statisztika segédlet*

MINTAFELADATOK. 1. Az alábbi diagram egy kiskereskedelmi lánc boltjainak forgalomkoncentrációját szemlélteti:

Statisztikai alapfogalmak

biometria I. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Alapfogalmak

Óbudai Egyetem. Doktori (PhD) értekezés. Mamdani-típusú következtetési rendszeren alapuló kockázatkiértékelő módszerek optimalizálása

A statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.

AZ IONKONCENTRÁCIÓ POTENCIOMETRIÁS MEGHATÁROZÁSA IONSZELEKTÍV ELEKTRÓDOK ALKALMAZÁSÁVAL

VII. FEJEZET A STATISZTIKA ÉS A VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS ELEMEI. VII.1. Statisztikai adatok és jellemzőik

Számsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.

Matematikai statisztika elıadás III. éves elemzı szakosoknak. Zempléni András 9. elıadásból (részlet)

Kalkulus I. Első zárthelyi dolgozat szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l n 6n + 8

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya

Bevezetés a biometriába Dr. Dinya Elek egyetemi tanár. PhD kurzus. KOKI,

Mőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK

Szerszámgépek 5. előadás Március 13. Szerszámg. 5. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/ félév

Nevezetes sorozat-határértékek

9. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓK NORMÁLALAKJA

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematikatanár hallgatók számára. Szita formula J = S \R,

Eddig megismert eloszlások Jelölése Eloszlása EX D 2 X P(X = 1) = p Ind(p) P(X = 0) = 1 p. Leíró és matematikai statisztika

Megállapítható változók elemzése Függetlenségvizsgálat, illeszkedésvizsgálat, homogenitásvizsgálat

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

STATISZTIKA I. Változékonyság (szóródás) A szóródás mutatószámai. Terjedelem. Forgalom terjedelem. Excel függvények. Függvénykategória: Statisztikai

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Dr. Balogh Albert: A statisztikai adatfeldolgozás néhány érdekessége

FELADATOK MÉRÉSELMÉLET tárgykörben. 1. Egy műszer osztálypontossága 2.5, a végkitérése 300 V. Mekkora a mérés abszolút hibája?

3. Számelmélet. 1-nek pedig pontosan három. Hány pozitív osztója van az n számnak? OKTV 2012/2013; I. kategória, 1. forduló

Gazdaságtudományi Kar. Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet. Korreláció-számítás. 1. előadás. Döntéselőkészítés módszertana. Dr.

7, 6, 0, 4, 0, 1, 5, 2, 2, 16, 1, 0, 2, 3, 9, 2, 4, 10, 3, 1, 2, 12, 4, 1

4 2 lapultsági együttható =

Ha n darab standard normális eloszlású változót négyzetesen összegzünk, akkor kapjuk a χ 2 - eloszlást: N

(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1

A paramétereket kísérletileg meghatározott yi értékekre támaszkodva becsülik. Ha n darab kisérletet (megfigyelést, mérést) végeznek, n darab

STATISZTIKA I. Mekkora? Viszonyszá m = Viszonyszám. sa: 1. Két t statisztikai adat arány. egyik főf. csoportját t alkotják,

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

10.M ALGEBRA < <

Ökonometria. /Elméleti jegyzet/

Járatszerkesztési feladatok

VEKTORGEOMETRIA. Mit nevezünk null vektornak? Olyan vektort, amelynek a nagysága (abszolút értéke) 0 és az iránya tetszőleges.

ALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

Elemi statisztika fizikusoknak

1. A radioaktivitás statisztikus jellege

Sorozatok. [a sorozat szigorúan monoton nő] (b) a n = n+3. [a sorozat szigorúan monoton csökken] (c) B a n = n+7

1.1. Két független minta összehasonlítása (Wilcoxon-Mann-Whitney)

Átírás:

Statszta adato elemzése Gazdaságstatszta A soaság jellemzése özépértéeel Eloszlásjellemző A soaság jellemzésée szempotja A soaság jellemzésée szempotja: A soaság tpus értéée meghatározása. Az adato ülöbözőségée vzsgálata, jellemzése. A soaság eloszlásgörbéjée elemzése. A soaság tpus értéee meghatározása özépértéeel törté. A özépértée olya mutatószámo, melyeel a bevezetőbe megogalmazott övetelméyee eleget téve öye, jól lehet tömöre jellemez a soaságot vagy mtát. Középértéeel szembe övetelméye: Egyértelműe és algebralag öye számítható legye. Tpus, jellemző érté legye. Szemléletese, jól lehesse értelmez. Közepes helyzetet oglaljaa el. Középértée Csoportosítása: Számított özépértée: Harmous átlag Mérta átlag Számta átlag Négyzetes átlag Helyzet özépértée: Módusz Medá Számított özépértée számta átlag Számta átlag egyszerű gyaorság sor alapjá A számta átlag az a szám, amelyet az átlagoladó értée helyére írva azo összege változatla marad. Jele: Kszámítás módja: Legyee X, X,..., X N egy soaság eleme, eor a soaság elemee átlaga: Egyszerű számta átlag Súlyozott számta átlag + +...+ + +...+ + +...+ Egy taácsadó cég szaértő díja (eft/hó): 30, 5, 8, 3, 35, 3, 34, 3, 40, 4 8 + 3 +...+ 4 33 eft 0 A taácsadó cég szaértő díja átlagosa 33 eft/hó.

Számta átlag osztályözös gyaorság sor alapjá Számta átlag Egy taácsadó cég szaértő díja (Ft/ap): Szaértő díj(ft/hó) Gyaorság (ő) Osztályözép ( ) 0.00-30.000 38 0000 30.0000-50.000000 84 40000 50.00-70.000 04 60000 70.00-00.000 49 85000 00.00-50.000 6 5000 50.00 00.000 9 75000 Összese 300 - + +...+ + +...+ 38 0.000+ 84 40.000+ 04 60.000+... + 9 75.000 7.90.000 60.333,3 38+ 84+ 04+... + 9 300 A taácsadó cég szaértő díja átlagosa 60.333,3 Ft/ap Számta átlag tulajdosága Számta átlag előye Az egyes eleme - átlagoladó értée - átlagtól való eltérésee összege 0: ( ) - 0 Ha mde egyes elemhez hozzáadu egy "a ostas értéet, az így apott eleme számta átlaga éppe "a"-val tér el az eredet eleme átlagától, azaz ha,,...,, átlaga, aor + a; + a;...; + a átlaga + a lesz Ha mde egyes elemet megszorzu egy "b" ostas értéel, aor az így apott eleme átlaga éppe "b"-szerese lesz az eredet eleme átlagáa, azaz ha,,..., átlaga, aor b ; b ;...; b átlaga b lesz Ha az,,..., eleme átlaga, az y, y,..., y eleme átlaga y, aor az + y ; + y ;...; + y átlaga + y lesz. Az eleme mdegyéből egy tetszőleges "a" álladót levova eze eltérése égyzetösszege aor lesz mmáls, ha az "a" álladó éppe az, azaz ( ) mmáls, ha a -a A számta átlag a legtöbb ember számára vlágos, érthető ogalom, számítása egyszerű. Mde adathalmazból egyértelműe számítható, s ugyaaor potosa egy va belőle. A számta átlag segítségével összehasolíthatju ugyaazo típusú számszerű jellemző alaulását ét vagy több ülöböző soaság vagy mta eseté. A számta átlag a soaság vagy mta mde egyes elemée gyelembe vételével erül számításra, így "em veszítü ormácót". A számta átlag számításához valójába em szüséges az egyed értée smerete, elegedő azo összegét tud, s ezáltal meghatározható az átlagos érté. Számta átlag hátráya Helyzet özépértée Medá A ugróa alacsoy vagy ugróa magas értée hatással vaa az átlagos érté agyságára. Probléma merül el a számta átlag számításával apcsolatba osztályözös gyaorság sor alalmazása eseté s. Nytott osztályözö haszálata. A ragsorba redezett adato özül a özépső elemet medáa evezzü. Jele: Me Páratla tagszám eseté: Egy taácsadó cég szaértő díja (eft/hó) 30, 5, 8, 3, 35, 3, 34, 3, 40, 4, 43 Ragsor: 5, 8, 30, 3, 3, 3, 34, 35, 40, 4, 43 + elem eseté a 6. elem lesz a medá, azaz 3 eft/hó. A taácsadó cég szaértő díjaa egy ele 3eFt/hó-ál alacsoyabb míg a más ele magasabb.

Helyzet özépértée Medá Medá osztályözös gyaorság eseté Páros tagszám eseté: Egy taácsadó cég szaértő díja (eft/hó) 30, 5, 8, 3, 35, 3, 34, 3, 40, 4 Ragsor: 5, 8, 30, 3, 3, 3, 34, 35, 40, 4 0 + 0 elem eseté a 5,5. elem lesz a medá, azaz 3 eft/hó. A taácsadó cég szaértő díjaa egy ele 3e Ft/hó-ál alacsoyabb míg a más ele magasabb. Szaértő díj(ft/hó) Gyaorság (ő) Kumulált gyaorság (ő) Osztályözép ( ) 0.00-30.000 38 38 0000 30.00-50.000 84 40000 50.00-70.000 04 6 60000 70.00-00.000 49 75 85000 00.00-50.000 6 9 5000 50.00 00.000 9 300 75000 Összese 300 - - Medá osztályözös gyaorság eseté Medá tulajdosága Me me + me me- 50 h 50.000 + 0.000 55.385 Ft / hó 04 m e a medát tartalmazó osztályöz alsó határa, vagy az azt megelőző osztályöz első határa ' me- a medát tartalmazó osztályözt megelőző osztályöz umulált gyaorsága, azaz hogy a medát tartalmazó osztályöz előtt háy elem található; me a medát tartalmazó osztályözhöz tartozó gyaorság, azaz a medát tartalmazó osztályözbe összese háy elem található; h a medát tartalmazó osztályöz hossza; az eleme száma; Előye: A medá s - hasolóa a számta átlaghoz - egyértelműe meghatározható, azaz mde adathalmaza létez medája és potosa egy va belőle. A medá azoba em csa meység jellemző eseté határozható meg, haem ragsorba redezhető mőség smérve eseté s. A medá értée üggetle a szélső értéetől, csa a özépső vagy özépső ét elem agysága beolyásolja. Hátráya: Csa ragsorba redezett elemeből számítható. Ha egy mta alapjá aaru öveteztet a teljes soaság eloszlására, aor a számta átlag matemata-statszta szempotból alalmasabb mutatószám. Helyzet özépértée - Módusz A módusz a leggyarabba előorduló elemet jelet. Jele: Mo Jellemző: A módusz előye, hogy em csa meység, haem mőség jellemző eseté s meghatározható. Hasolóa a medához a módusz sem érzéey a szélső, ugró értéere. A módusz hátráya, hogy agyo gyara em alalmas az eloszlás jellemzésére, ugyas em mde esetbe létez, vagy előordulhat, hogy több s va belőle, azaz em egyértelmű. Mtapélda: Egy taácsadó cég szaértő díja (Ft/óra) 30, 5, 8, 3, 35, 3, 34, 3, 40, 4 Ragsor: 5, 8, 30, 3, 3, 3, 34, 35, 40, 4 Módusz értée A taácsadó cég leggyarabba 3 eft/hó díjat számol el. Medá osztályözös gyaorság eseté Mo mo + + h m o a móduszt tartalmazó, u. modáls osztályöz alsó határa, a modáls osztályöz és az azt megelőző osztályöz gyaorságáa ülöbsége, a modáls osztályöz és az azt övető osztályöz gyaorságáa ülöbsége h a modáls osztályöz hossza.

Módusz osztályözös gyaorság eseté Szaértő díj (Ft/hó) Gyaorság (ő) Osztályözép ( ) 0.00-30.000 38 0000 30.00-50.000 84 40000 50.00-70.000 04 60000 70.00-00.000 49 85000 00.00-50.000 6 5000 50.00 00.000 9 75000 Összese 300-04 -84 Mo mo + h 50.000 + 0.000 55.333 Ft / hó + 04-84 + 04-49 Tovább átlagormá Mérta (geometra) átlag Alalmazása: Aor haszálju, ha az átlagoladó értée szorzata értelmezhető. Leggyarabba a lácvszoyszámo átlag Mérta (geometra) átlag az a szám, amelyet az egyed értée helyére írva azo szorzata változatla marad. Jele: g Képlete - Kszámítás módja,,..., egyed értée eseté - Osztályözös gyaorság sor eseté g π g π Mtapélda mérta átlag Harmous átlag Magyarországo a hússertés elvásárlás áráa változása Hóap Változás (előző hóap 00%) 997. márcus 0 áprls 05 május 0 júus 00 júlus 0 augusztus 5 Feladat: Állapítsu meg a hav átlagos árváltozás mértéét a vzsgált dőszaba! Megoldás: 6 g,,05,,00,,5,097 Avzsgáltdőszaba a elvásárlás ár havota átlagosa 9,7%-al őtt. Alalmazása Harmous átlagot aor számíthatu, ha az eleme recproáa és a recproo összegée va valamlye tárgy értelme. Elsősorba teztás vszoyszámo eseté értelmezhető Harmous átlag az a szám, amelyet az egyes átlagoladó l értée helyére írva azo recproösszege változatla marad. Jele: h Kszámítás módja,,..., eleme eseté h h Mtapélda harmous átlag Négyzetes átlag Egy eletroa cég termelésére voatozó adato Megevezése Termelés Termeléeység Fér 80 30 Nő 5 5 Összese termelés( db) A Termelée ység( V ) létszám( ő) B A égyzetes átlagot aor haszálju, ha: em íváju gyelembe ve az átlagoladó értée előjelét, ha azt aarju, hogy az átlag a szélsőségese agy értéere érzéeye reagáljo. A égyzetes (vadratus) átlag az a szám, amellyel az átlagoladó értéeet helyettesítve, azo égyzetösszege változatla marad. Jele: q Kszámítás módja: h 5 + 80 V 5 80 + 5 30 7 Tehát az üzemet jellemző átlagos termeléeység 7 db/ő. q q q g

Kvatlse Mtapélda - vartlse A leggyarabba előorduló vatlse A vatls A vatls jelölése megevezése Medá Me 3 Tercls T, T 4 Kvartls Q (alsó vartls); Q ; Q 3 (első vartls) 5 Kvtls K, K, K 3, K 4, 0 Decls D, D,, D 9, 00 Percetls P, P,, P 99 Jellemző: A özépértée mellett otos helyzetmutató a vatlse. A vatlse meghatározásáál a soaságba megeressü azt az osztópotot, amelyél az smérvértée ele, egyede, tzede, stb. sebb, a több pedg agyobb értéű. A vatlse becslésée meete azoos a medáál smertetett eljárással. Egy taácsadó cég szaértő díja (Ft/óra) 30, 5, 8, 3, 35, 3, 34, 3, 40, 4 Ragsor: 5, 8, 30, 3, 3, 3, 34, 35, 40, 4 Az alsó vartls (Q ) sorszáma: 0 +, 75 4 A másod elem értée: 5; 5 + 8 A harmad elem értée: 8; Így: Q 6, 5 Tehát a taácsadó cég az esete egyedébe (5%) 6,5 eft-ál evesebb szaértő díjat számolt el,, háromegyede (75%-a) pedg többet. 3(0 + ) A első vartls (Q 3 ) sorszáma: 8, 5 4 A yolcad elem értée: 35; 35 + 40 A leced elem értée: 40; Így: Q3 37, 5 Tehát a taácsadó cég az esete háromegyedébe (75%) 37,5 eft-ál evesebb szaértő díjat számolt el egyede (5%-a) pedg többet. Soaság/mta jellemzése szóródás mutatóal Szóródáso azoos ajta számszerű értée ülöbözőségét értjü. A legotosabb szóródás mérőszámo: terjedelem (R) tervartls terjedelem (IQR) átlagos eltérés (δ) szórás (σ vagy s) relatív szórás (V) átlagos (abszolút) ülöbség (G) A szóródás terjedelme A terjedelem az előorduló eleme özött a legagyobb és a legsebb érté ülöbsége: R ma - m A mutatószám ejez, hogy meora értéözbe gadoza az smérvértée. Alalmazásáa a hátráya: Osztályözös gyaorság sorból em s mdg számítható, hsze gyara az osztályözö határa csa jelzésértéűe, vagy csee megadva, azaz ytott osztályöz áll redelezésüre. Nagyo érzéey a ugróa magas vagy alacsoy értéere. Mtapélda: Egy taácsadó cég szaértő díja (eft/hó): 30, 5, 8, 3, 35, 3, 34, 3, 40, 4 R 4-57 Tehát 7 eft aa az tervalluma a hossza, amelye belül a szaértő díja mozoga. Azaz a legmagasabb, és a legalacsoyabb szaértő díj özött ülöbség 7 eft. Itervartls terjedelem Átlagos eltérés A gyaorlatba az elemzés sorá a szóródás terjedelme (R) mutatóál jobba haszálható az tervartls terjedelem. Az tervartls terjedelem a vartls értée özött távolság, am a ragsorba redezett eleme özépső tpusa evezhető 50%-áa elhelyezedését mutatja: Képlete: IQR Q 3 Q Az átlagos eltérés az egyed értéee a számta átlagtól mért átlagos abszolút eltérését mutatja. Képlete: δ a d, ahol, d Mértéegysége mdg ugyaaz, mt az alapadatoé. A gyaorlatba a szóródás jellemzésére rtá haszálju.

Szórás Mtapélda A szórás az egyed értée átlagtól való eltérésee a égyzetes átlaga, az átlagtól mért átlagos égyzetes eltérés. A szóródás legotosabb mérőszáma. Jele: σ - a teljes soaságra ézve, s a mtából meghatározva. Kszámítás módja: teljes soaság eseté σ mta eseté: s d d - ll. gyaorság sorból ll. gyaorság sorból σ s d d Taácsadó díj (eft/hó) d d ( ) 30-3 9 5-8 64 8-5 5 3-35 4 3-34 3-40 7 49 4 9 8 Összese 0 36 s d - 36 5, 0 Értelmezés: az egyes taácsadó díja az átlagostól átlagosa 5, eft/hó-val térte el. Relatív szórás A relatív szórás a szóródás relatív mutatója, így mértéegység élül, értée %-os ormába s megadható. Kejez, hogy az egyed értée átlagosa háy %-al tére el az átlagos értétől. Ezt a dmezó élül mutatót haszálju a ülöböző mértéegységű smérve szóródásáa összehasolítására. Képlete: s V σ vagy V s 5, Mtapélda alapjá számítása: V 5,5% 33 Gyaorság soro vzsgálatáa tovább módszere Értelmezése: az egyes taácsadó díja az átlagostól átlagosa 5,5%-altérte el. Az aszmmetra mérőszáma Az eloszláso övetező típusaval oglalozu: egymóduszú eloszlás szmmetrus, aszmmetrus (vagy erde); többmóduszú eloszlás. Szmmetrus Egymóduszú eloszlás Mérséelte aszmmetrus - balra erdült - jobbra erdült Asszmmetrus Emprus eloszláso Erőse aszmmetrus - J alaú - ordított J alaú A legjellegzetesebb eloszlástípuso Többmóduszú eloszlás - U alaú - M alaú Az aszmmetra leggyarabba haszált mérőszáma Pearso-éle mutatószám Az aszmmetra Pearso-éle mutatószáma (jele: A) a számta átlag és a módusz agyságred vszoyá alapul: Mo A σ A mérőszám előjele az aszmmetra ráyát mutatja: Bal oldal, jobbra elyúló aszmmetra eseté A > 0, Jobb oldal, balra elyúló aszmmetra eseté A < 0. Szmmetrus eloszlás eseté A 0. A mérőszám abszolút értéée cs határozott első orlátja, azoba már -él agyobb abszolút érté meglehetőse erős aszmmetrára utal.

Mtapélda - asszmetra F mutató Egy taácsadó cég szaértő díja (Ft/óra) 30, 5, 8, 3, 35, 3, 34, 3, 40, 4 Ragsor: 5, 8, 30, 3, 3, 3, 34, 35, 40, 4 - Mo 33 3 A 0,95 s 5, Mvel A>0, a szaértő díja eloszlása baloldal, jobbra elyúló asszmetrát mutat. Az alsó és első vartls medától való eltérésée egymáshoz vszoyított agyságá alapul. Bal oldal, jobbra elyúló aszmmetra eseté a medá az alsó (Q ), míg jobb oldal aszmmetra eseté a első (Q 3 ) vartlshez es özelebb. Képlete: (Q3 Me) (Me Q ) F (Q Me) + (Me Q ) 3 Abszolút értéée határozott első orlátja va: F. Ugyaolya eltétele mellett ad ulla, poztív és egatív eredméyt, mt az A mutató. Az F mutató léyegese sebb értéel jelz a már agyoúa tethető aszmmetrát, mt az A. Egymóduszú eloszláso Köszööm a gyelmet!