STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BELYÓ PÁL, ÉLTETŐ ÖDÖN, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. HUNYADI LÁSZLÓ (főszerkesző), DR. HÜTTL ANTÓNIA, DR. KŐRÖSI GÁBOR, DR. MÁTYÁS LÁSZLÓ, DR. MELLÁR TAMÁS (a Szerkeszőbizoság elnöke), NYITRAI FERENCNÉ DR., OROS IVÁN, DR. RAPPAI GÁBOR, DR. SIPOS BÉLA, DR. SZILÁGYI GYÖRGY, TÓTH ISTVÁN GYÖRGY, DR. VITA LÁSZLÓ, DR. VUKOVICH GABRIELLA 79. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2001. JÚNIUS

E SZÁM SZERZŐI: Bóa László, a Pénzügyminiszérium főanácsosa; Budavári Péer, a Pénzügyminiszérium főoszályvezeője; Dr. Csahók Isván kandidáus, a KSH Könyvár és Dokumenációs Szolgála főigazgaója; Darvas Zsol, a Magyar Nemzei Bank főmunkaársa; Dr. Fuó Péer, a Budapesi Közgazdaságudományi és Államigazgaási Egyeem okaója; Dr. Hoós János, a közgazdaságudomány dokora, a Budapesi Közgazdaságudományi és Államigazgaási Egyeem egyeemi anára; Kereszély Tibor, a Budapesi Közgazdaságudományi és Államigazgaási Egyeem udományos segédmunkaársa; Muszély György, a Pénzügyminiszérium főanácsosa; Dr. Peharz Ferenc, a Pénzügyminiszérium főanácsosa; Tűű Lászlóné dr., a KSH ny. oszályvezeője; Dr. Végvári Jenő, a KSH ny. elnökhelyeese. * Hajnal Béla kandidáus, a KSH Szabolcs-Szamár-Bereg Megyei Igazgaóság igazgaója; Lakaos Judi, a KSH főoszályvezeője; Nádudvari Zolán, a KSH főanácsosa; Szász Kálmán kandidáus, a KSH Könyvár és Dokumenációs Szolgála udományos kuaója. ISSN 0039 0690 Megjelenik havona egyszer Főszerkesző: dr. Hunyadi László Oszályvezeő: Dobokayné Szabó Orsolya Kiadja: a Közponi Saiszikai Hivaal A kiadásér felel: dr. Mellár Tamás 3204 Akadémiai Nyomda Maronvásár, 2001 Felelős vezeő: Reisenleiner Lajos Szerkeszők: Dr. Domokos Aila, Polyák Andrea, Szűcsné Bruckner Mariann, Visi Lakaos Mária Tördelőszerkeszők: Bálinhné Barha Éva, Simonné Káli Ágnes Szerkeszőség: Budapes II., Kelei Károly uca 5 7. Posacím: Budapes, 1525. Posafiók 51. Telefon: 487-4341, 487-4343 Telefax: 487-4344 Inerne: www.ksh.hu/saszml E-mail: saszemle@ksh.gov.hu Kiadóhivaal: Közponi Saiszikai Hivaal, Budapes II., Kelei Károly uca 5 7. Posacím: Posafiók 51. Budapes, 1525. Telefon: 345-6000 Előfizeésben erjeszi a Magyar Posa R. Előfizeheő bármely hírlapkézbesíő posahivaalnál és a Levél- és Hírlapüzleági Igazgaóság Hírlapelőfizeési Irodájánál (Budapes VIII., Orczy ér 1., Telefax: 303-3440) közvelenül vagy posaualványon, valamin áualással Posabank R. 219 98636, 021 42795 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizeési díj: fél évre 3000 F, egy évre 5400 F Beszerezheő a KSH Könyvesbolban. Budapes II., Kelei Károly u. 10. Telefon: 212-4348

TARTALOM STATISZTIKAI ELEMZÉSEK Ökonomeriai modell a fiskális poliika szolgálaában. Bóa László Budavári Péer dr. Hoós János Muszély György Peharz Ferenc... 469 Árfolyamrendszer-hielesség és kamaláb-válozékonyság. Darvas Zsol... 490 Ezredforduló elő, ezredforduló uán. Végvári Jenő... 507 A kisvállalaok ámogao innovációs fejleszési projekjei, 1995 1999. Fuó Péer... 522 SZEMLE Saiszika és gazdaságmodellezés konferencia Balaonfüreden. Kereszély Tibor.... 536 A Saiszikai Bizoság 2001. március 20-i ülése. Dr. Csahók Isván... 540 A nyugdíjak jövőbeli kölségveési erhei Norvégiában. Tűű Lászlóné dr.... 542 STATISZTIKAI HÍRADÓ Szervezei hírek Közlemények... 548 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ Külföldi saiszikai irodalom Czerny, M. Pfaffermayr, M. Schwarz, G.: A beruházási előrejelzések saiszikai módszere az EU országaira. (Nádudvari Zolán)... 552 Dolado, J. J. Felgueroso, F. Jimeno, J. F.: A minimálbér szerepe a jóléi államban. (Szász Kálmán)... 554

Marin, G.: Foglalkozaás és munkanélküliség Mexikóban az 1990-es években. (Hajnal Béla)... 555 Solow, R.: Munkanélküliség az Egyesül Államokban és Európában. (Lakaos Judi)... 557 Tarling, R.: Az önkénes evékenységek saiszikai megfigyelése az Egyesül Királyságban. (Tűű Lászlóné)... 559 Külföldi folyóiraszemle... 561 A Saiszikai Szemlében megjelenő anulmányok kuaói véleményeke ükröznek, amelyek nem esnek szükségképp egybe a KSH vagy a szerzők álal képvisel inézmények hivaalos állásponjával. Uánnyomás csak a forrás megjelölésével!

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN* A anulmány egy, a legfonosabb makrogazdasági muaók előrejelzésére alkalmas ökonomeriai modell felépíésére irányuló kísérleről számol be. A modell becslése az 1980 és 1999 közöi időszak éves adaai használja fel. A becslés nehezíee, hogy ez az időszak rendszerválás elői, alai, ső uáni éveke is felölel. Az endogén válozók inegrálsági fokának eszelése során néhány muaóról kiderül, hogy inkább szegmenál rend körüli I(1) folyamanak ekinheők, minsem közönséges I(2) ípusúnak. Ilyen eseekben álalában ún. srukurális örés aralmazó egyenleeke szokás illeszeni az adaokra, i azonban megkísérelek olyan válozóka bevonni az egyenleekbe, amelyek a piacgazdaságra való ámene valóságos ényezőikén is felfoghaók. Erre a beáramló működő őke éves, valamin kumulál éréke lászo a legalkalmasabbnak. A viselkedési egyenleek a GDP felhasználásának legfőbb éelei, a béreke, a foglalkozao lészámo és az infláció alakulásá írják le. Emelle a modell számszerűsíi ezen endogén válozók, valamin az államházarás bevéelei és kiadásai közöi kéirányú kapcsolaoka is. Ily módon a modell alkalmas a legfonosabb kölségveési komponensek haásá elemző szimulációra. Ennek bemuaására a dolgozaban ha olyan forgaókönyv szolgál, amelyek mindegyikénél a kiinduló pon az államházarási hiány azonos mérékű növelése vol. A TÁRGYSZÓ: Ökonomeria. Szimuláció. Makromodell. Egységgyökeszek. Srukurális örés. anulmány a fiskális poliikához kapcsolódó makrogazdasági muaók előrejelzésére alkalmas ökonomeriai modell kidolgozásáról, annak főbb jellemzőiről és felhasználási leheőségeiről számol be. Az ökonomeriai modellek egyenleei a gazdaság egészének vagy egy jól körülhaárol részének alapveő ok-okozai összefüggései írják le, s ily módon olyan folyamaosan működeheő vizsgálai eszköz adnak a gazdaságpoliikusoknak, mely érzékenységvizsgálaokra, elsősorban különböző fiskális és moneáris poliikai válozaok kövekezményeinek számszerűsíésére (például a le- és felérékelés haásainak kiszámíására, a kölségveési kiadások növekedésre gyakorol haásának mérésére, a fizeésimérleg-korláok módosulásának makrogazdasági kövekezményei számszerűsíésére) alkalmas, s egyúal felhasználhaó a gazdasági fejlődés előrejelzésére is (Hoós; 1996). Míg a makroökonómiai felhasználásnak a fejle piacgazdaságokban évizedes hagyományai vannak (Evans Klein;1968), addig ugyanez nem mondhaó el a magyar nem- * A anulmány szerzői: Bóa László, Budavári Péer, dr. Hoós János, Muszély György és Peharz Ferenc. Saiszikai Szemle, 79. évfolyam, 2001. 6. szám

470 ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN zegazdaságról. Bár az ökonomeria módszeraná a gazdasági szereplők piaci körülmények közöi viselkedésének modellezésére alálák ki, ennek ellenére a ervgazdálkodás időszakában is készül egy-ké modell (Hulyák; 1975, Hunyadi e al.; 1980, Kovács;1990). Később, a rendszerválozás idején öbb alapveő feléel hiányzo egy ilyen modell összeállíásához: megválozo a saiszikai adaszolgálaás rendszere (eleine kedvezőlen irányba), ső megválozak a gazdaság szereplői is. Jelenleg azonban már apaszalhaók a javulás jelei: i egyrész az MNB-ben kialakul műhelyre gondolunk, amely igényes részmodelleke dolgozo ki (Vincze Zsoldos; 1996, Árvay; 1997, Jakab e al.; 2000), valamin az ECOSTAT munkacsoporjára, amelyik elkészíee a rendszerválás uáni első szimulán ökonomeriai modell (Cserhái Varga; 1998). Amikor a PHARE ámogaásával a pénzügyminiszériumban hozzáfogunk a kövekezőkben ismereendő modell felépíéséhez, úgy gondoluk, hogy már elég információ gyűl össze ahhoz, hogy sikerrel írjuk le a magyar gazdaság szereplőinek viselkedésé. A gazdaság leheőségei jelenleg kedvezők a modellalkoás és alkalmazás számára, miközben az igény ezek irán napjainkban fokozoan jelenkezik. A magyar gazdaság ugyanis olyan viszonylag kisméreű gazdaság, amely lényegében eljesen nyio a világgazdaság felé, fejle fiskális és moneáris rendszerrel, őkepiaccal rendelkezik, a külföldi őke és ulajdon részvéele különösen a szolgálaó és a pénzügyi szekorban jelenős. A gazdaságpoliikának kulcsszerepe van az EU-hoz való csalakozás szolgáló poliika kialakíásában és végrehajásában. A gazdaság koordinálsága érdemben javíhaó maemaikai modellek felhasználásával. Milliárd forin 300 250 200 150 100 50 0 1. ábra. Az áalakulás legfonosabb muaói A FDI beáramló forinban, működő 1995.évi őke áron forinban, 1995. évi áron A magánszféra részesedése a GDP előállíásában (%) 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Százalék 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 A modellel az vol a célunk, hogy elősegísük alernaív gazdaságpoliikai elsősorban kölségveési és moneáris poliikai javaslaok kialakíásá, valamin a középávú előrejelzés. E ké alkalmazási leheőség melle azonban önkénelenül adódo egy harmadik erüleen való felhasználási leheőség is. A modell az ökonomeria módszerei szerin épül fel, azaz az elmúl évek ényadaai megfigyelve olyan összefüggéseke kelle megállapíani, amelyek a közelmúl gazdasági folyamaai a leheő legjobban írják le. Ezér nem kerülheük el az a feladao, hogy elemezzük a piacgazdaságra való ámene időszaká, és olyan modell épísünk fel, amely egyúal leírja a piacgazdaságra való ámene időszakának legfonosabb összefüggései is. Ponosabban megfogalmazva, a vizs-

ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN 471 gál időszak az 1980-as és az 1990-es évek ulajdonképpen magába foglalja az ámene elői, az ámenei és az ámene uáni időszako is, azaz a ervgazdaság uolsó és a piacgazdaság első évei is. Ilyen eseekben álalában ún. srukurális örés aralmazó egyenleeke szokás illeszeni az adaokra, amelyek megengedik, hogy a különböző gazdasági mechanizmusokra lényegében elérő összefüggéseke írjunk fel. Mi azonban megkísérelünk olyan összefüggéseke alálni, amelyek mindhárom szakaszra érvényesek volak, és olyan magyarázó válozóka bevonni az egyenleekbe, amelyek a piacgazdaságra való ámene valóságos ényezőikén is felfoghaók. Erre leginkább ké gazdasági muaó vol alkalmas: a beáramló működő őke nagysága, valamin annak méréke, hogy a magán és a közulajdon a GDP előállíásában mekkora szerepe öl be. Ezek alakulásá az 1. ábrán figyelhejük meg. A számíások szerin a beáramló működő őke, illeve annak állománya elégnek bizonyul az áalakulás mérékének jellemzésére. A MODELL ÉS AZ ADATOK Az ökonomeriai modell egzak maemaikai szerkezee az a gondolao ükrözi, hogy a gazdaság működésé meghaározó makrogazdasági muaók érékei egyéb hasonló makromuaók egyidejű, illeve korábbi érékei haározzák meg. Ily módon az ökonomeriai modell egy egyenlerendszer, amelynek egyenleei olyan hosszabb =1, 2, 3,, T időinervallumban érvényesek, amely a múlban kezdődik és a jövőben végződik. Minden egyes egyenle bal oldalán egy-egy makrogazdasági muaószám, ponosabban annak -edik évi éréke áll, és ezeke endogén válozóknak nevezik. A jobb oldalon más válozók -edik vagy korábbi évi ún. késlelee érékei szerepelnek. Azoka a válozóka, amelyek csak a jobb oldali magyarázó válozók közö jelennek meg, és amelyekre vonakozóan nem írnak fel egyenlee, exogén válozóknak nevezik. Gyakran szerepel a jobb oldalon annak a válozónak a késleleése is, amely a bal oldalon szerepel. Az egyenleeke maemaikai szemponból ké, közgazdasági szemponból három csoporba sorolhajuk. A modell közponi részé a legdönőbb gazdasági összefüggéseke leíró ún. viselkedési vagy szochaszikus egyenleek alkoják. Modellünkben a viselkedési egyenleek a GDP felhasználásának legfőbb éelei, ezen kívül a béreke, a foglalkozaoi lészámo és az infláció alakulásá magyarázzák. A viselkedési egyenleek elnevezés arra ual, hogy ezek az egyenleek a gazdaság szereplőinek a különböző haóényezők álal kiválo reakciói írják le. Az elmélei közgazdászok számára sem egyérelmű, hogy a gazdasági szereplők viselkedése miől és hogyan függ, az meg végképp megválaszolalan kérdés, hogy ez az összefüggés milyen egzak maemaikai formában lehe felírni. Az ilyen egyenleek felírásához az ökonomeria a szochaszikus becslés módszeré adja eszközül a modellező kezébe, ezér is használják még a szochaszikus egyenleek elnevezés. A szochaszikus egyenleek csak megközelíő ponossággal adják meg az endogén válozók éréké, más szóval az egyenleek egy hibaago is aralmaznak. Emelle a modell még számos azonosságo aralmaz, amelyek a különböző mérlegösszefüggések eljesülésé, az árak, valamin az érék- és volumenadaok egymásból való kiszámíhaóságá hivaoak bizosíani. Formálisan ide sorolhaó, de aralmilag más jellegű az egyenleek harmadik csoporja, az államházarási blokk, amely az államházarásnak a GDP felhasználásával és a jövedelmekkel fennálló kéirányú kapcsolaai írja le. (Lásd a 2. ábrá.)

2. ábra. A modell legfonosabb egyidejű kapcsolaai A z á l l a m h á z a r á s k i a d á s a i Közösségi fogyaszás Természebeli ársadalmi juaás Fogyaszási kiadás A lakosság rendelkezésre álló jövedeleme Megakaríás Az államházarás egyenlege Kereseek GDP Az államházarás bevéelei Felhalmozás Működési eredmény Impor Expor Fizeési mérleg A gazdasági szféra felhalmozási forrása Azonosságok Szochaszikus kapcsolaok

ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN 473 A modell adabázisának összeállíásánál elsősorban a Közponi Saiszikai Hivaal Magyarország nemzei számlái, évkönyvei, az MNB havi jelenései és, az IMF Inernaional Financial Saisics c. kiadványainak adaaira ámaszkodunk. Nagyon sok segísége kapunk a Pénzügyminiszérium (PM) Gazdaságpoliikai főoszályáól is. A viselkedési egyenleek becsléséhez viszonylag hosszabb idősorokra van szükség, ezér számíásainkhoz leheőség szerin 1980-ól, de legalábbis 1983-ól 1999-ig erjedő idősoroka készíeünk. Az adasorok közül az érékípusúaka mind folyó, mind pedig 1995. évi válozalan áron összeállíouk. Problémá jelene, hogy a megfigyel időszakban az adaok érelmezésében öbb alkalommal módszerani válozásra kerül sor. Ezeke a problémáka álalában a növekedési indexek összeláncolásával oldouk meg. Az azonosságok felírásához szükséges egyéb adaoka elegendő csak a leguolsó egy-ké évre ismerni. Az azonosságok nagyobb része az államházarási kiadások és a nemzei számlák elérő saiszikai számbavéele közö eremi meg a konziszenciá. Ezeknek az összefüggéseknek a felírásához szükséges háéradaok a PM különböző főoszályaiól, de elsősorban a Gazdaságpoliikai főoszályól származnak. A kéféle saiszikai rendszer közöi különbségekről bővebben az államházarási blokk ismereésénél lesz szó. Az előrejelzéshez szükséges adaok. Jelenleg a modell egyenleei álal definiál endogén válozók 2000. és 2001. évi alakulására adhaó előrejelzés. Ehhez ismerni kell a modell exogén válozóinak vagyis azon válozóknak várhaó alakulásá, amelyekre nem írunk fel egyenlee. Az exogén válozók 2000. és 2001. évi érékeinek megadásánál eljes mérékben ámaszkodunk a PM Gazdaságpoliikai főoszálya álal készíe előrejelzésekre. A MODELL LEÍRÁSA Az egyenleeke igyekezünk a koinegráció módszerével (Kovács E.; 1989) az ún. hibakorrekciós formában becsülni. Mivel az idősorok rövidek volak, ez az egyenleeknek csak a felénél sikerül. A koinegrációs eljárás lényege, hogy egy-egy endogén válozóra álalában ké viselkedési egyenlee írunk fel: egy ún. rövid ávú és egy ún. hosszú ávú egyensúlyi összefüggés. A modell egyenleei közé csak az a rövid ávú egyenle kerül be, amely a válozók éves válozásai közö ír fel összefüggés. A hosszú ávú egyenle a válozók egyidejű érékei közö bizosí egyszerű kapcsolao. Ez az egyenle nem kerül a modell egyenleei közé, viszon az egyenle hibájá, ponosabban ennek késleleésé megalálhajuk a rövid ávú egyenle magyarázó válozói közö. Ez az ún. hibakorrekciós ag az egyensúlyól való előző évi elérés negaív együhaóval szerepel a rövid ávú egyenleben, azaz az egyensúlyalanság késleleve korrigálólag visszaha a jelenben. A rövid ávú egyenleek korrek specifikációjának egyik feléele, hogy a függő és a szochaszikus magyarázó válozók sacionáriusak legyenek. Legöbb eseben ez nem eljesül az eredei közgazdasági muaókra, az ún. szinválozókra, hanem, csak ezek éves válozásaira, ső rikábban szükség van a második differenciák képzésére. Az előbbi eseben az mondjuk, hogy a szinválozó elsőfokú inegrál, azaz I(1) ípusú, az uóbbi eseben másodfokú inegrál, azaz I(2) ípusú. Az elnevezés az jelzi, hogy a szinválozók a sacionárius első vagy második differenciákból összegezéssel kaphaók vissza. Az egységes jelölés kedvéér a sacionárius sor I(0) ípusúnak, azaz nullafokú inegrálnak nevezik. Az inegrálsági foko, illeve a sacionariás az ún. egységgyökeszekkel lehe eldöneni, ezek közül a leginkább elerjedek a Dickey Fuller (DF), a kierjesze

474 ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN Dickey Fuller (ADF) illeve a Phillips Perron-eszek. Ezeknél a próbáknál a nullhipoézis az elsőfokú inegrálság, az alernaív hipoézis pedig a sacionariás. A eszelés először magukra a szinválozókra kell elvégezni, ezek a próbák a mi eseünkben minden egyes válozóra a nullhipoézis igazolák. Ez azonban még nem jeleni az, hogy a válozók I(1) ípusúak, az is lehe, hogy magasabb fokúak, és csak az ún. eszegyenle specifikációja hibás. Emia a szinválozóka differenciálni kell, és a vizsgálao újra elvégezni. 1. ábla Próba Az idősorok elsőfokú inegrálságára vonakozó eszek A konsans jelenlée A próba éréke Az 1 Az 5 százalékos küszöbérék A fogyaszási kiadások logarimusa (LGLFRV) Dickey Fuller -3,073-2,706 Phillips Perron -2,917-2,706 A vállalaok állóeszköz-felhalmozása (BGAZDV) Dickey Fuller -4,142-2,706 Phillips Perron -4,229-2,706 A bruó reálkerese logarimusa (LGWV) Dickey Fuller -3,873-2,706 Phillips Perron -3,851-2,706 A ermelői árindex (Index: előző év = 100) logarimusa (LGPP) Dickey Fuller -3,953-2,716 Phillips Perron -3,949-2,716 A fogyaszói árindex (Index: előző év = 100) logarimusa (LGPC) Dickey Fuller -3,584-2,716 Phillips Perron -3,585-2,716 Az expor logarimusa (LGXV) Dickey Fuller + -2,452-3,857-3,040 Kierjesze* Dickey Fuller -0,950-2,716-1,963 Phillips Perron -2,220-2,706-1,961 Phillips Perron + -2,664-3,857-3,040 Az impor (MV) Kierjesze* Dickey Fuller + -1,972-3,888-3,052 Phillips Perron -0,370-2,706-1,961 A foglalkozaoak számának logarimusa (LGLA) Kierjesze* Dickey Fuller + -2,039-2,716-1,963 Phillips Perron -1,520-2,706-1,961 A szegmenál rendől megiszío idősorok LGXV-rend Dickey Fuller -7,947 MV-rend Kierjesze* Dickey Fuller -6,790 LGLA-rend Kierjesze* Dickey Fuller -4,866 * Egy késleleés aralmazó.

ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN 475 Az 1. áblában éppen a szinválozók első differenciáira elvégze számíásoka összegezük. Láhaó, hogy legöbb eseben a próba éréke alacsonyabb az egyszázalékos szignifikancia-szinhez arozó küszöbnél, azaz eluasíjuk, hogy a differenciák I(1) ípusúak, elfogadjuk a sacionariás, amiből az kövekezik, hogy a szinválozók elsőfokon inegrálak. Az expor, az impor és a foglalkozaoság eseében azonban a saiszikák még 5 százalékos szinen sem uasíják el a nullhipoézis, vagy éppen hogy csak elfogadják az. Tovább kell ehá differenciálni, hogy megállapísuk az inegrálság foká. A második differenciára elvégze próbák viszon egyérelművé eszik az a kövekezeés, hogy ezek a sorok I(2) ípusúak, ha csak és i éppen ez az ese áll fenn, ha csak, a eszegyenle specifikációja nem hibás. Ezeknek a válozóknak az ábrái jelzik (lásd a 4., az 5. és a 6. ábrá) ugyanis, hogy a rendszerválozás srukurális örés okozo. Az inegrálsági fok megállapíásá srukurális örés eseén ez a kérdéskör nem új sem a magyar, sem a nemzeközi irodalomban Neményi (1994) már 1990-ben vizsgálja a magyar adaoka, felhasználva Rappapor Reichlin (1989), munkájá. Később Escribano (1990) felhívja a figyelme az előbbiek bizonyos hiányosságaira. E anulmányban is ez uóbbi szerző megközelíéséből indulunk ki, noha nem alkalmazhauk egy az egyben Escribano saiszikai próbájá. Mindezekben a dolgozaokban, valamin számíásainkban közös, hogy a szochaszikus folyamaoka szegmenál rend körüli nulla várhaó érékű folyamaoknak éelezik fel. Escribano felírja a DF ADF-próba eszegyenleének álalánosíásá, de mivel ez az egyenle viszonylag bonyolul, különösen akkor, ha magasabb rendű differenciáka kell képezni, ezér az javasolja, hogy először becsüljük meg a szegmenál rende, majd az eől való elérésre végezzük el a DF próbá. A próbaérék így egyszerűen kiszámíhaó, azonban mégsem alkalmazhaó válozalan formában a DF-próba, ugyanis lényegesen megnőnek a küszöbérékek. Mone Carlo-eljárással -5 és -6 körülinek alálák az egy-, illeve öszázalékos szignifikancia-szinhez arozó hibahaár abban az eseben, amikor a nullhipoézis szerin három szegmensből álló rend körüli az I(1) folyama. Eseünkben nagyon alacsony próbaérékeke kapunk, ovább kelle ehá differenciálni. Az 1. ábla alsó részében a szegmenál rendől való elérés differenciáira elvégze próbák eredményei közöljük. Nem üneük fel a hibahaároka, mer ez nem aláluk meg Escribano emlíe anulmányában sem, és mi sem végezünk erre vonakozóan Mone Carlo-szimulációka. Mégis, a nagy negaív próbaérékek alapján valószínűsíheő, hogy a nullhipoézis eluasíhaó, és ezek az idősorok szegmenál rendek körüli I(1) folyamaok. Összegezve ehá az apaszaluk, hogy a szochaszikus egyenleekkel magyarázo válozók inegrálsági foka I(1), bár egyes idősorok srukurális örés aralmazó rendekkel való elolás is aralmaznak. A koinegrálás logikája szerin ezek a szegmenál rendek megjelenhenek a koinegrációs egyenleekben, differenciájuk pedig a rövid ávú egyenleekben. Mi azonban min a bevezeőben íruk megkísérelük a srukurális öréseke exogén válozókkal magyarázni. Erre a célra a rövid ávú egyenleekben a külföldiek közvelen őkebefekeései (lásd az 1. ábrá), a koinegrációs egyenleekben a kumulál közvelen őkebefekeések volak a legalkalmasabbak. 1 (A koinegrációs egyenleekre vonakozó hipoézisvizsgálaoka lásd a 2. áblában.) 1 A srukurális örés másik eszelési leheősége a Chow-féle örésponpróba. I már az egyenle specifikációjából kell kiindulni. A feléeleze örésponnál az inervallumo ké részre oszva az egyenlee külön-külön becsülve a próba a megfelelő együhaóka hasonlíja össze. Eől a próbáól részben a részinervallumok rövidsége mia ekineünk el, de a legfőbb nehézség az vol, hogy a fő srukurális magyarázó válozó, a közvelen őkebefekeés 1990 elő gyakorlailag zérus vol.

476 ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN 2. ábla A koinegrációs egyenleek hibaagjának sacionariására vonakozó eszek Megnevezés megnevezése A próba éréke Az 1 százalékos küszöbérék A fogyaszás Dickey Fuller -3,401-2,706 Phillips Perron -3,328-2,706 Az állóeszköz-felhalmozás Dickey Fuller -4,547-2,728 Phillips Perron -4,519-2,728 Az impor Kierjesze* Dickey Fuller -3,871-2,706 Phillips Perron -2,859-2,697 Az expor Kierjesze* Dickey Fuller -3,644-2,741 Phillips Perron -3,994-2,728 * Egy késleleés aralmazó. A ovábbiakban ismeree egyenleekben a válozók neveiben a kövekező rövidíéseke használjuk. Az első beűkén szereplő D a differenciaképzés jelzi, LG a ermészees logarimus, az uolsó beűkén szereplő F vagy V pedig az, hogy az illeő muaó folyó áron, illeve 1995. évi válozalan áron veük figyelembe, vagy legalábbis a folyó áras éréke valamilyen 1995-ös bázisú árindexszel defláluk. Például DLGFRV = log(frv) - log(frv(-1)), ahol az FRV fogyaszás a rendelkezésre álló jövedelemből válozalan áron. A becsül paraméerek ala zárójelben a -próba érékeke üneük fel. Az egyenleeke a legkisebb négyzeek módszerével becsülük. Fogyaszás Korábbi vizsgálaokból (Hulyák; 1980) is ismer vol, hogy a fogyaszók már a rendszerválás megelőző időszakban is a piacgazdasági körülményekre jellemző módon viselkedek. A hiányjelenségek valószínűleg haással volak a kiadások egyes cikkcsoporok közöi megoszlására, azonban az összes kiadás nagyságá modellünkben ez vizsgáluk már nem befolyásolák. Így az egyenle nem aralmaz olyan magyarázó válozóka, amelyek a gazdasági áalakulás ükrözik. Ez ermészeesen nem mond ellen annak, hogy a fogyaszás szinje jelenősen válozo a megfigyelési időszakban. (Lásd a 3. ábrá.) Sikerrel lehee alkalmazni a hibakorrekciós formá és a koinegrációs becslési echniká is. 3600 3500 3400 3300 3200 3100 3000 2900 3. ábra. A házarások fogyaszása (összehasonlíó áron, milliárd forin) ény illeszés 2800 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998

ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN 477 A számíásokban a függő válozó a lakosság fogyaszása a rendelkezésre álló jövedelemből válozalan áron, FRV, ponosabban ennek log-válozása: DLGFRV = log(frv) - - log(frv(-1)); a magyarázó válozók pedig 1. a hosszú ávú haások eseében a válozalan áras rendelkezésre álló jövedelem logarimusa (LGJRV) és az álalános fogyaszói árindex (előző év = 100) logarimusa (LGPC); 2. a rövid ávú haások eseében ugyanezen válozók éves válozásai (DLGJRV és DLGPC), valamin ké dummy válozó: 1991-ben D91=1, máshol 0, illeve 1993-ban D93=1, máshol 0. A hosszú ávú összefüggés: LGFRV = 0,3926 + 0,9380*LGLJRV 0,3587*LGPC+ HIBF (0,39) (7,75) (-4,90) ahol HIBF a becslés hibája. Ennek késleleése szerepel a rövid ávú egyenle ún. hibakorrekciós agjában: DLGFRV = -0,7895*HIBF(-1)+0,8949*DLGLJRV -0,1614*DLGPC -0,0373*D91+0,0631*D93 (-5,12) (5,77) (-2,12) (-2,79) (3,92) R-Squared = 0,88811 No. obs = 18 R-Bar-Squared (adj) = 0,85082 Durbin Wason = 1,838487 Sum of squared residuals = 0,235619E-02 Sd. error of regression = 0,134627E-01 Sum of residuals = -0,337985E-01 Mean of dependen variable = -0,001563 Log of likelihood funcion = 54,9288 A vállalaok állóeszköz-felhalmozása A gazdasági szervezeek állóeszköz-felhalmozásá a rendelkezésre álló sajá és külső források oldaláról közelíeük meg. A függő válozó a gazdasági szervezeek állóeszköz-felhalmozása válozalan áron (BGAZDV); a magyarázó válozók pedig: a gazdasági szféra készlefelhalmozásól megiszío működési eredménye 2 az állóeszköz-felhalmozás defláorával deflálva (MUKERGV), a közvelen őkebefekeések Magyarországon forinban (privaizációs bevéelek nélkül) az állóeszközfelhalmozás defláorával deflálva (FDIV), egyéb külső források: a lakosság megakaríása és az államházarás egyenlege szinén az állóeszközfelhalmozás defláorával deflálva (FORRASV). 2 Azálal, hogy a működési eredmény a GDP-ből származauk (levonva belőle a ermelési adók és a ámogaások egyenlegé, valamin a bruó munkavállalói jövedelmeke), így az aralmazza a készlefelhalmozáson belül elszámol ún. saiszikai elérés vagy más néven az egyéb nem specifikál felhasználás is. Ez a éel véleményünk szerin különösen 1991 uán orzíólag ha a működési eredményre, ezér az uóbbiból levonuk a készlefelhalmozás.

478 ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN 4. ábra. A vállalaok állóeszköz-felhalmozása (összehasonlíó áron, milliárd forin) 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 ény illeszés 400 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 A hosszú ávú összefüggés: BGAZDV=-280,843 + 0,6802*MUKERGV + 0,1803*FORRASV + 1,9322*FDIV+HIBB (-1,76) (5,32) (1,46) (7,86) A rövid ávú egyenle: DBGAZDV = 0,63046*DMUKERGV + 1,2933*DFDIV - 0,9313*HIBB(-1) +0,3159*DFORRASV (4,77) (4,75) (-3,97) (3,69) R-Squared = 0,6970 No. obs = 16 R-Bar-Squared (adj) = 0,6225 Durbin Wason = 1,6875 Sum of squared residuals = 32045 Sd. error of regression = 51,757 Mean of dependen variable = 32,006 Log of likelihood funcion = -83,546 Az expor A függő válozó az 1995. évi válozalan áras expor logarimusa (LGXV), a magyarázó válozók pedig 1. a hosszú ávú haások eseében: az EU-országok belső felhasználása volumenindexének (1983. év = 1) logarimusa (LGEU), a GDP defláorával deflál közvelen őkebefekeések előző évig kumulál éréke [CFDIV(-1)], az expor relaív árának (ami az expor és a GDP defláorának hányadosa) logarimusa (LGRELXP), a belföldi felhasználás késleleése [BELFV(-1)]. 2. a rövid ávú haások: az előző év közvelen őkebefekeései Magyarországon forinban (privaizációs bevéelek nélkül) az állóeszköz-felhalmozás defláorával deflálva [FDIV(-1)], DLGEU, DLGRELXP, valamin a vállalaok előző évi válozalan áras állóeszköz-felhalmozásának logválozása [DLGBGAZDV(-1)].

ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN 479 3500 5. ábra. Az expor (összehasonlíó áron, milliárd forin) 3000 ény illeszés 2500 2000 1500 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 A hosszú ávú összefüggés: LGXV = 5,7377 + 1,8153*LGEU + 0,0003108*CFDI(-1) + 1,5588*LGRELXP + 0,000201*BELFV(-1) + HIBX, (12,36) (2,09) (6,38) (2,46) (1,88) A rövid ávú összefüggés: DLGXV = -0,3715*HIBX(-1) + 1,8923*DLGEU + 0,2792*DLGBGAZDV(-1) + 0,0002427*FDIV(-1) + (-1,16) (2,17) (1,61) (1,80) +1,0572*DLGRELXP (2,26) R-Squared = 0,6253 No. obs = 15 R-Bar-Squared (adj) = 0,4754 Durbin Wason = 1,458 Sum of squared residuals = 0,54547E-01 Sd. error of regression = 0,73856E-01 Mean of dependen variable = 0,04646 Log of likelihood funcion = 20,8415 Az impor A függő válozó az impor (1995. évi válozalan áron) válozása, a magyarázó válozók pedig: 1. a hosszú ávú haások eseében: a végső fogyaszás (VFV), a felhalmozás (FELHV) és az expor (XV) válozalan áron, a GDP defláorával deflál közvelen őkebefekeések kumulál éréke (CFDIV), 2. a rövid ávú haások eseében: a végső fogyaszás és az állóeszköz válozásainak összege (DVFV + DBV), az expor válozása (DXV), az impor relaív árának (azaz az impor defláor és a GDP defláor hányadosának) logarimusa (LGRELMP).

480 ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 6. ábra. Az impor (összehasonlíó áron, milliárd forin) ény illeszés 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 A hosszú ávú összefüggés: MV = -1374,83 + 0,3664*VFV + 0,3985*FELHV + 0,4400*XV + 0,4604*CFDIV + HIBM (-2,58) (3,15) (3,64) (5,58) (9,73) A rövid ávú összefüggés: DMV = 0,8004*HIBM{-1} + 0,4250*(DVFV+DBV) + 0,4794*DXV + 85,10*LGRELMP + 0,5791*FDIV (3,06) (5,55) (6,32) (-1,21) (5,72) R-Squared = 0,93615 No. obs = 18 R-Bar-Squared (adj) = 0,91650 Durbin Wason = 2,22614 Sum of squared residuals = 51816 Sd. error of regression = 63,1333 Mean of dependen variable = 127,69 Log of likelihood funcion = -97,227 A foglalkozaás A függő válozó a munkaerő-mérlegben szereplő foglalkozaoak lészámának (gyes, gyed sb. nélkül, viszon dolgozó nyugdíjasokkal) log-válozása, a magyarázó válozók csak rövid ávúak: a GDP log-válozásának egyéves és kééves késleleése, az előző évig kumulál közvelen őkebefekeések forinban, válozalan áron [CFDIV(-1)]. 7. ábra. A foglalkozaoak száma Ezer fő 5800 5600 5400 5200 5000 4800 4600 ény illeszés 4400 4200 4000 3800 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998

ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN 481 Az egyenle: DLGLA= - 0,0173 + 0,4628*DLGGV{-1} + 0,4563*DLGGV{-2}- 0,00004743*CFDIV{-1} (-4,99) (6,42) (5,83) (-2,19) R-Squared = 0,92910 No. obs = 17 R-Bar-Squared (adj) = 0,91273 Durbin Wason = 1,890669 Sum of squared residuals = 0,123470E-02 Sd. error of regression = 0,974561E-02 Mean of dependen variable = -0,02010 Log of likelihood funcion = 56,8842 A kereseek A függő válozó az egy főre juó havi reálkerese log-válozása (DLGWV), a magyarázó válozók pedig: az álalános fogyaszói árindex log-válozása (DLGPC), a válozalan áras GDP poziív log-válozása (POZNOV=DLGGDPV), ha poziív, máskülönben 0, dummy válozó: 1995-ben és 1996-ban BOKR = 1, máshol 0. 45000 44000 43000 42000 41000 8. ábra. Az egy főre juó bruó reálkerese (1995. évi áron, forin) 40000 39000 38000 ény illeszés 37000 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Az összefüggés egyenlee: DLGWV = - 0,0036 0,3351*DLGPC + 0,7248*POZNOV 0,0579*BOKR (-0,55) (-3,42) (2,67) (-4,30) R-Squared = 0,79319 No. obs = 18 R-Bar-Squared (adj) = 0,74883 Durbin Wason = 1,881907 Sum of squared residuals = 0,441066E-02 Sd. error of regression = 0,177496E-01 Mean of dependen variable = 0,00005 Log of likelihood funcion = 49,2860

482 ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN A ermelői árindex A függő válozó az ipari ermelői árindex (előző év = 100) logarimusa (DLGPP), a magyarázó válozók pedig: 1. hosszú ávúak: a forin valuakosárral szembeni árfolyamszinjének (előző év =1) logarimusa (LGARF), a uni cos 3 logválozása (DLGUC). 2. a rövid ávúak: a forin valuakosárral szembeni árfolyamszinjének (előző év =1) logválozása, a uni cos logarimusának (LGUC) második differenciája. Százalék 135 130 125 120 ény 9. ábra. A ermelői árindex (Index: előző év = 100) illeszés 115 110 105 100 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 A hosszú ávú összefüggés: A rövid ávú összefüggés: LGPP = 1,0424 +0,7632*LGARF + 0,5778*DLGUC + HIBPP (1,52) (5,23) (6,09) DLGPP = -0,9666*HIBPP{-1} +0,6871*DLGARF + 0,5598*D2LGUC (-4,15) (5,84) (6,35) R-Squared = 0,892817 No. obs = 17 R-Bar-Squared (adj) = 0,87751 Durbin Wason = 1,9243 Sum of squared residuals = 0,930832E-02 Sd. error of regression = 0,257853E-01 Sum of residuals = 0,0500 Mean of dependen variable = 0,001109 Log of likelihood funcion = 39,7136 3 Uni cos: nominális kereseömeg/válozalan áras GDP. Mivel ez implici módon bázisárindexe aralmaz, ezér kell hosszú ávon az első differenciá, rövid ávon a második differenciá képezni.

ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN 483 A fogyaszói árindex A függő válozó a fogyaszói árindex (előző év = 100) logarimusa (LGPC), a magyarázó válozók: 1. a hosszú ávúak: a ermelői árindex logarimusa (LGPP), dummy válozó, 1990-ől 1994-ig D9194=1, máshol 0; 2. a rövid ávúak: ugyanezen válozók első differenciái (DLGPP és DD9194). Százalék 140 135 130 125 120 10. ábra. A fogyaszói árindex (Index: előző év = 100) 115 110 105 ény illeszés 100 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 A hosszú ávú összefüggés: A rövid ávú összefüggés: LGPC = 1,4351 + 0,70107*LGPP + 0,05765*D9194 + HIBPC (3,86) (8,86) (4,22) DLGPC = -0,80065*HIBPC{-1} + 0,64975*DLGPP + 0,03586*DD9194 (-2,96) (8,04) (2,14) R-Squared = 0,83459 No. obs = 16 R-Bar-Squared (adj) = 0,80915 Durbin Wason = 1,9094 Sum of squared residuals = 0,65879E-02 Sd. error of regression = 0,22511E-01 Sum of residuals = 0,02190 Mean of dependen variable = 0,001495 Log of likelihood funcion = 39,6579 A modell az előbbi szochaszikus vagy más néven viselkedési egyenleeken kívül még minegy 50 azonosságo aralmaz. Ezek nagy része vagy mérlegegyenle (a GDP felhasználásá vagy a lakosság összes jövedelmé adja meg min komponenseinek összegé), vagy a folyó áras és a válozalan áras mennyiségek közöi kapcsolao bizosíja. Fonos része

484 ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN azonban az azonosságoknak az, amelyik az államházarás bevéelei és kiadásai, illeve ezeknek a jövedelmi és felhasználási éelekkel való összefüggései részleezi. Az államházarási bevéelek prognoszizálása eseén, szinén a gazdasági szereplők viselkedési szokásának modellezésével állunk szemben. Erre a feladara azonban az ökonomeria makrogazdasági módszerei öbb okból nem alkalmas eszközök: az adóbevéelek például mikroényezőkől, így a jövedelemeloszlásól és a válozó adószabályokól is függenek, az idősorok rövidek sb. Nem is vol célunk az összefüggések mélyrehaó elemzése, ehelye nagymérékben ámaszkodunk a Pénzügyminiszérium előrejelzéseire. Ezek alapján álagos adókulcsoka becsülünk, az egyszerű lineáris összefüggéseke pedig úgy állíouk be, hogy azok a PM hivaalos előrejelzésével konziszensek legyenek. Ez az jeleni, hogy a PM álal készíe makroprognózis modellünkbe helyeesíve, megkapjuk az államházarási bevéelek és kiadások hivaalos előrejelzései. Mindez nem zárja ki az, ami célul űzünk ki, hogy az államházarásnak a GDP-vel és a jövedelmekkel fennálló kéirányú kapcsolaai elemezheők legyenek; ezek a kapcsolaok éppen az államházarási egyenleek révén valósulnak meg. Ami az államházarás kiadásai illei, azok eseében elsősorban az államházarási adaok és a nemzei számlák közöi saiszikai konziszenciá kell megeremeni az egyenleek segíségével. A kéféle saiszikai rendszer közöi legnagyobb különbség az, hogy az állami kiadások elsősorban bér- és dologi jellegű kölségek, ezzel szemben a GDP-ben a járulékbefizeés és az amorizáció is figyelembe kell venni, amelynek nagyságá az emlíe szolgálaásokhoz szükséges állóeszközök vonakozásában külön meg kell becsülni. FELHASZNÁLÓBARÁT PROGRAMRENDSZER Egy olyan speciális számíógépes program kidolgozásának az igénye merül fel, amely a gazdaságpoliikusoknak is leheővé eszi a modell gyakorlai alkalmazásá, akkor is, ha nem rendelkeznek speciális modellezési és szofver-ismereekkel, de ugyanakkor fonos vagy kevésbé fonos feladakör lának el a fiskális és a moneáris poliika formálásában. A modellalkoás során sikerül ilyen programrendszer kifejleszeni, amely azon úl, hogy az adabázis kezelésének és a maemaikai egyenlerendszer megoldásának nagyfokú gyorsaságo bizosí, leheővé eszi a modell használaá mindazok számára, akik akár csak alapfokon is járasak a személyi számíógép használaában. (Például az exogén válozók módosíása uán gyorsan kiszámíhaják az endogén válozókban bekövekező válozás, ami a számíógép moniorán leolvashanak, illeőleg grafikusan is ábrázolhanak.) A kifejlesze szofver lényegé a kövekezőkben lehe összefoglalni. A szofver elindulása uán megjelenik a program fő ablaka. A fő ablak aralmaz egy címsor a modell megnevezésével, egy menüsor az egyes funkciók vezérléséhez szükséges menüponokkal, egy sáussor, valamin az egyes funkciókhoz arozó ablakok megjeleníési helyé. A program funkciói az egyes menüponokkal lehe vezérelni. 1. Szerkeszés menü Erre a menüponra kainva megjelenik a válozók ablaka. Ez az ablak egy áblázao aralmaz a modell válozóiról. Ha valamelyik válozóra rákainunk, akkor az ablak jobb felső sarkában egy magyarázó szöveg jelenik meg, amely közgazdasági szemponból ponosan definiálja a válozó. Az ablak bal felső sarkában van egy válaszó lisa. Ha a válaszó lisából a Modellválozók ípusa éréke válaszjuk, akkor a ábláza megmuaja, hogy melyik válozó milyen ípusú (exogén vagy endogén). Ha valamelyik cellára kainunk, akkor módosíhajuk a válozó ípusá. A áblázaban módosíhajuk az exogén válozók érékei is, azzal a céllal, hogy megvizs-

ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN 485 gáljuk az egyes gazdaságpoliikai inézkedések, az eseleges külgazdasági válozások haásai. Ha a válaszó lisából az Oupu válozók éréke válaszjuk, akkor a áblázaba új, származao válozók kerülhenek, amelyek közvelenül nincsenek a modellben. Ezek a modell válozóiból kiszámol fonosabb muaók, min például a GDP növekedési üeme. Ha az ablakon levő Diagram nyomógombra kainunk, akkor a válozókról ábrá készíheünk. Válaszólisák segíségével adhajuk meg, hogy melyik válozók szerepeljenek az ábrán, és milyen ípusú (vonal- vagy oszlopdiagram, 2 vagy 3 dimenziós) legyen az ábra. 1.1. Fuaás 1.1.1. Indíás Erre a menüponra kainva megjelenik egy ablak, amelyben meghaározhajuk válaszólisák segíségével, hogy melyik időszakokra akarjuk lefuani a modell. Az időszakok kiválaszása uán az OK nyomógombra kainva elindul a modell megoldásának kiszámíása. Minden időszak kiszámíása uán a program kiírja, hogy sikerül-e megoldás alálni. A kövekező időszak kiszámíásá az OK nyomógombbal kezdeményezhejük. Az uolsó időszak kiszámíása uán megjelenik az Eredmény ablak. Egy válaszólisából válaszhajuk ki, hogy melyik időszak eredményé akarjuk láni az ablakban. A ábláza a válozóknak a modell megoldás elői (Régi érék) és a megoldás uáni éréké (Új érék) aralmazza. Ezeke összehasonlíva felmérhejük az egyes gazdaságpoliikai inézkedések, a külgazdaságban végbemen válozások sb. haásá a legfonosabb makrogazdasági muaókra. 1.1.2. Fuaási paraméerek. I válozahaunk a megoldás echnikai paraméerein (ponosság, ierációk száma sb.). Ez a menüpon csak modellezőknek ajánlo. 1.2. Oupu 1.2.1. Tábláza Erre a menüponra kainva az eredmény aralmazó áblázaoka készíheünk. A felkínál lisából ki kell válaszani az eredményáblázao, majd az OK nyomógombra kainva megjelenik a kiválaszo oupuábláza. A megjeleníe oupuábláza kinyomahaó a Nyoma nyomógomb segíségével. 1.2.2. Grafikon Erre a menüponra kainva grafikonoka jeleníheünk meg. A felkínál lisából ki kell válaszani egy grafikon, majd az OK nyomógombra kainva megjelenik a kiválaszo grafikon. A grafikon a Nyoma nyomógomb segíségével nyomahajuk ki. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS A MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A modell alapveő célja az amin az a bevezeőben már jelezük, hogy a kölségveés, valamin a moneáris folyamaok gazdálkodók és házarások közöi kapcsolaainak kölcsönhaásai egy szimulán összefüggésrendszerben jelenjenek meg. Ezálal leheőség nyílik olyan gazdaságpoliikai szimulációk elvégzésére, melyekben a kölségveési és a pénzügyi poliika kövekezményei közvelenül és visszacsaolásaival együ lemérheők. A modell jelenlegi formájában azonban elsősorban még csak az államházarás és a makrogazdasági folyamaok közöi kölcsönkapcsolaok, valamin a nemzeközi konjunkúra magyar gazdaságra gyakorol haásának vizsgálaára alkalmas. E haások közül az előbbi irányban végezünk részlees vizsgálaoka, amelyeke a kövekezőkben muaunk be. Az ilyen számíások a modell eszelésére is alkalmasak. Az vizsgáljuk, hogy milyen haással van a gazdaság legfonosabb muaóira, ha megengedjük, hogy az államházarás hiánya ado összeggel növekedjék. A bemuaandó példák mindegyikében az alapválozahoz képes a GDP egy százalékával megnövelük a 2001. évi államházarási hiány. Ez az összeg ahhoz ermészeesen úl nagy, hogy reális válozakén el udjuk képzelni, azonban a kiválaszo inézkedés nagysága bizonyos haárok közö nem jászik lényeges szerepe, ha az vizsgáljuk, hogy a kiválo haás ennek hányszorosa lesz, azaz milyen muliplikáorhaás érünk el. Emelle jól érelmezheő, hiszen a hiány rend-

486 ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN szerin a GDP százalékában szemléleik. Természeesen nem mindegy, hogy a kíván válozaás milyen formában valósíjuk meg, hiszen növelhejük a kiadásoka, csökkenhejük a bevéeleke, ső, e válozaokon belül is számos megoldás szimulálhaunk. Minden eseben más és más eredmény kapunk, és ermészeesen a különböző visszacsaolások kövekezében a hiány sohasem lesz az eredeileg kiűzö összeg. A kövekező forgaókönyveke különbözejük meg: 1. váloza (pj). A pénzbeni ársadalmi juaások növelése. 2. váloza (jker). A ermészebeni ársadalmi juaásokon belül a közalkalmazoi kereseek növelése. 3. váloza (jdol). A ermészebeni ársadalmi juaásokon belül a dologi kiadások növelése. 4. váloza (szja). A személyi jövedelemadó csökkenése. 5. váloza (bma). A munkaadói ársadalombizosíási hozzájárulás csökkenése. 6. váloza (áfa). Az áfa és (vagy) a fogyaszási adó csökkenése. A közösségi fogyaszás vonakozásában is a jker és jdol válozaokhoz eljesen hasonló válozaoka dolgozhaunk ki. A számíások során a 2001. évi előrejelzésünkből indulunk ki úgy, hogy csak a kiválaszo gazdaságpoliikai válozó módosíouk a várhaó GDP egy százalékával, 148,4 milliárd forinal. A kövekezőkben röviden összefoglaljuk, hogy a különböző inézkedések az alapválozaól mennyire éríik el a legfonosabb makrokaegóriáka (ehá, amikor növekedésről vagy csökkenésről beszélünk, akkor ez nem az előző évhez, hanem a 2001. évi előrejelzés alapválozaához viszonyíva érjük). Az eredményeke a 3. áblában összesíjük, ahol az eredményül kapo válozásoka éppen a GDP egy százalékához viszonyíjuk. Az összehasonlíás álalában elég folyó áron elvégezni, ez alól csak a jker, a bma és az áfa válozaok kivéelek, ahol az inézkedések árválozásoka is eredményeznek. Erre a három esere a ábla alsó részében bemuajuk az elmozdulásoka válozalan áron is, ponosabban az alapváloza 2001. évi árain. 3. ábla Megnevezés Az államházarási válozaok eredményeinek összehasonlíása (az alapválozaól való elérések a GDP százalékában) Az 1. (pj) A 2. (jker) A 3. (jdol) váloza Folyó áron A 4. (szja) Az 5. (bma) A 6. (áfa) Az államházarás bevéelei 0,27 0,42 0,06-0,70-0,86-1,01 Az államházarás kiadásai 1,00 1,00 1,00 0,00 0,00-0,48 Az államházarás egyenlege -0,73-0,58-0,94-0,70-0,86-0,53 A lakosság rendelkezésre álló jövedelme 1,05 0,80 0,04 1,08 0,03-0,52 A vállalkozások működési eredménye 0,35 0,32 0,16 0,45 1,15 0,81 A lakosság fogyaszási kiadásai 0,82 0,62 0,03 0,85 0,02-0,36 Természebeni ársadalmi juaások 0,00 1,38 1,00 0,00-0,17-0,13 Közösségi fogyaszás 0,00 0,00 0,00 0,00-0,13-0,10 Állóeszköz-felhalmozás 0,01 0,03-0,20 0,08 0,31 0,16 Impor 0,39 0,27 0,59 0,33 0,14 0,37 GDP 0,44 1,77 0,24 0,59-0,10-0,84 A folyó fizeési mérleg egyenlege -0,39-0,27-0,59-0,33-0,14-0,37 (A ábla folyaása a kövekező oldalon.)

ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN 487 (Folyaás.) Megnevezés Az 1. (pj) A 2. (jker) A 3. (jdol) váloza A 4. (szja) Az 5. (bma) A 6. (áfa) Válozalan áron A lakosság rendelkezésre álló jövedelme. 0,80.. 0,03 0,59 A vállalkozások működési eredménye. 0,32.. 1,15 0,81 A lakosság fogyaszási kiadásai. 0,62.. 0,02 0,63 Természebeni ársadalmi juaások. 0,00.. 0,00 0,00 Közösségi fogyaszás. 0,00.. 0,00 0,00 Állóeszköz-felhalmozás. 0,03.. 0,32 0,24 Impor. 0,27.. 0,14 0,39 GDP. 0,39.. 0,20 0,47 1. váloza (pj). A pénzbeni ársadalmi juaások növelése. A pénzbeli juaások növelik a bruó jövedelme, és ennek egy része az adókon, mégpedig főleg az áfán kereszül visszaju a kölségveésbe. Emia a defici növekedése végül is kisebb lesz, min a GDP egy százaléka. Ugyanakkor nő a fogyaszás, ezzel együ az impor és a fizeési mérleg hiánya. A keresle élénkülése növeli a vállalkozások működési eredményé, ső kismérékben a kereseeke is. Az egymással ellenées haások kövekezében a beruházásokhoz szükséges források összességükben alig váloznak: a működési eredmények melle nőnek a lakossági megakaríások, de nő a defici is. 2. váloza (jker). A ermészebeni ársadalmi juaásokon belül a közalkalmazoi kereseek növelése. Ebben az eseben ugyanakkora összege juaunk a lakosságnak, min az előbbi válozanál, mégis más eredményeke kapunk, és ennek elsősorban a saiszikai elszámolás az oka. A ermészebeni juaások, amelyek a lakossági fogyaszásnak és így a GDP-nek is részé képezik, folyó áron nőnek, volumenükben azonban nem váloznak, a GDP ehá folyó áron nő, válozalan áron azonban eől még nem válozik. Ráadásul a bérekre juó munkaadói b-hozzájárulás is része a GDP-nek (pedig ez az összeg a deficie nem ronja, hiszen az állam az egyik zsebéből a másikba eszi). A bérek nagyobb részé fogyaszásra kölik el, s ez ismé a GDP- növeli. Igaz viszon, hogy amin nő a fogyaszás, nő az impor is, ez viszon csökkeni a GDP növekedésé. A beruházási források az ellenées haások kövekezében mos is kiegyenlíődnek. Az impor növekedése ronja a fizeési mérlege, de az államházarás hiánya mos még kevésbé nő, min a 2. válozaban, mer mos az áfa melle az szja is jelenősen nő. 3. váloza (jdol). A ermészebeni ársadalmi juaásokon belül a dologi kiadások növelése. A 2. válozaal ellenében a ermészebeni juaások mos folyó áron és volumenben is egyforma mérékben nőnek. Mos azonban nem rakódik az összegre még b-járulék is. Az impor növekedése mos is jelenős, ami mérsékli a GDP növekedésé és ronja a fizeési mérlege is. A lakossági jövedelmekre, a fogyaszási kiadásokra a dologi kiadások növekedésének csak elenyésző haása van, a beruházási források viszon haározoan csökkennek, mer, szemben az előbbi válozaokkal, a lakossági megakaríások nem váloznak. A kölségnövekedés majdnem eljes mérékben az államházarási deficie erheli, mer csak a ársasági adó és a vámbefizeések révén áramlik vissza valamennyi pénz a kölségveésbe. 4. váloza (szja). A személyi jövedelemadó csökkenése. A személyi jövedelemadó sokféleképpen lehe csökkeneni, és a különböző inézkedéseknek elérő haása van mind az egyes ársadalmi réegek jövedelmi helyzeére, mind a gazdaság működésé leíró makroparaméerekre. Makromodell ilyen finomságoka nem ud leírni, ehhez más modellezési eszközök szükségesek. Azonban a makroparaméerek közöi legfonosabb összefüggések modellezésére van leheőség. Modellünkben álagos szja-kulcso használunk, és az úgy csökkeneük, hogy minden más állandónak feléelezve az szja-bevéelek a várhaó GDP egy százalékával csökkenjenek. Az álagos szja-kulcs az alapválozaban 2001-re 20,9 százalék, ez mos 18 százalékra kelle csökkeneni. Az adócsökkenés kövekezében nagyobb neó jövedelmek maradnak a lakosságnál, növekszik a fogyaszás és a megakaríás. Az előbbi növeli az áfa-bevéeleke, ami kismérékben kompenzálja az szja-csökkenés, így a defici csak a GDP 0,7 százalékával fog csökkenni. Min az előző válozaoknál, mos is nő az impor és vele együ a fizeési mérleg hiánya. A beruházások nem váloznak jelenősen. 5. váloza (bma): A munkaadói ársadalombizosíási hozzájárulás csökkenése. Az eljárás az szjacsökkenéshez hasonló vol, az álagos munkaadói b-kulcso 29,7-ről 25,9 százalékra kelle csökkeneni, hogy

488 ÖKONOMETRIAI MODELL A FISKÁLIS POLITIKA SZOLGÁLATÁBAN a 2001-re beállío b-bevéel 148,4 milliárddal csökkenjen. Lényeges különbség azonban i az, hogy ez az öszszeg nem a lakosságnál, hanem a vállalkozásoknál marad: nő a vállalkozások működési eredménye. Így egyrész nem a fogyaszási kiadások, hanem a beruházások nőek. Másrész nő a ársasági adó befizeés is. Ez eseben is jelenkeznek a már ismer visszacsaolások: nő a fizeési mérleg hiánya, és a kölségveési bevéelek sem csökkennek annyira, min ami önmagában a munkaadói b-járulék csökkenése okoz. Ezek a haások azonban sokkal kisebbek, min akkor, amikor ez az összege a lakosság kapja. A másik figyelemreméló jelenség i is a saiszikai elszámolási rendszer sajáosságából fakad: a közösségi fogyaszás és a ermészebeni juaás annak kölségeivel mérik, már pedig ezek közö a kölségek közö a b-járulék is szerepel, és ez csökken. Folyó áron ehá a ké fogyaszási éel csökken. Ez ermészeesen a lakosság nem érzékeli, de ez összhangban van azzal, hogy ezek a éelek válozalan áron nem váloznak. 6. váloza (áfa). Az áfa és (vagy) a fogyaszási adó csökkenése. Ennek a válozanak a modellezése vol a legnehezebb, hiszen az ilyen ípusú inézkedések árválozásoka is idéznek elő. A jobb érelmezheőség érdekében a ábla alsó részében az összehasonlíások egy részé válozalan áron is végrehajouk. Sajnos ökonomeriai eljárással az nem állapíhaó meg, hogy az áfa-csökkenésből a ermelők mennyi engednek á a fogyaszóknak. Az egyszerűség kedvéér feléelezük, hogy az adócsökkenés eljes egészében megjelenik a fogyaszási javak áraiban. Tekinve, hogy az adók csökkenése csak a kölségveési örvény kereében leheséges, jogos a feléelezés, hogy mindez az államházarási kiadások ervezésével összhangban örénik. Ezér az áfaés a fogyaszási adó kulcsok csökkenése melle más exogén válozóka is módosíounk: az államházarási kiadások egyes éeleinél részben, másoknál eljesen begyűrűzeük a fogyaszói árak várhaó csökkenésé. Aggregál modellünk ugyanaz az eredmény adja, ha a csökkenés eljes összegben akár az áfából, akár a fogyaszási adóból engedjük el. A fogyaszói árra veíe összes áfa és a fogyaszási adó együes álagos kulcsá 24 százalékról 22,4 százalékra kell csökkeneni, ha a bevéeleknek a GDP egyszázalékos csökkenésé leheővé akarjuk enni. Az áfa-csökkenés eredményeképpen az infláció 2 százalékkal lesz kisebb, min az alapválozaban. Ennek kövekezében nő a fogyaszás volumene. A keresle növekedése kedvező haással van a reálbérekre, és ez a fogyaszás ovábbi növekedésé okozza. Mind a reálbérek, mind a fogyaszási volumen növekedése azonban egy százalék ala marad, ami a 2 százalékos inflációmérséklődéssel együ az eredményezi, hogy ugyanezek a éelek folyó áron minegy 1 (a GDP százalékában 0,5, illeve 0,36) százalékkal csökkennek. Ellenées haások alakíják az államházarási egyensúly is. A legjelenősebb haás a kiadások csökkenése: min emlíeük, az feléelezük, hogy a várhaóan alacsonyabb infláció mia a kiadásoka már eleve alacsonyabbra ervezék. A 3. ábla segíségével összehasonlíhajuk az egyes válozaoka. Az államházarás hiánya érelemszerűen mindig nő, de a defici sorában levő arányszám abszolú éréke mindig kisebb egynél, azaz a defici a visszacsaolások kövekezében mindig kisebb le, min az eredeileg feléeleze összeg. Az államházarási lazíásokból akkor lehe a legöbbe visszakapni, ha az állami alkalmazoak béré növelik, viszon ilyenkor nő legjobban a fizeési mérleg hiánya. Legkevésbé viszon akkor rugalmas az államházarás deficije, ha a megakaríások összegé a dologi kiadásokra fordíják. A folyó fizeési mérleg nemcsak az előbbi eseben, hanem mindig romlik, legkevésbé azonban akkor, ha a munkaadói b-hozzájárulásoka csökkenik. Ebben az eseben ez az összeg nem a lakosság, hanem a vállalaok jövedelmé gyarapíja, ezér ekkor növekednek leginkább a beruházások. Más eseekben a beruházások alig növekednek, mer a defici növekedése csökkeni a forrásoka. Álalában az mondhajuk, hogy a GDP néhány ezrelékkel mindig növekszik. Ez alól csak ké kivéel van, azonban mindké ese jellemzője, hogy a GDP- a saiszikai elszámolási rendszer sajáosságai haározzák meg. Az egyik eseben a közalkalmazoi bruó bérek a ermészebeni juaások részekén növekednek, a másik eseben pedig csökken a bérekhez kapcsolódó b-hozzájárulással együ a ermészebeni juaás és a közösségi fogyaszás. *