Módszertani megjegyzések a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez

Átírás

1 Módszerani megjegyzések a hielinézeek összevon mérlegének alakulásáról szóló közleményhez 1. Válozások a hielinézei adaok aralmában a januári adaközlésől kezdődően A rezidens hielinézeek számára 2017-ől leheővé vál az IFRS-ek alkalmazása az egyedi beszámolóik összeállíása, számvieli nyilvánarásaik vezeése során. Ez indokolá ee a jegybanki saiszikákhoz használ hielinézei ada-gyűjési rendszer felülvizsgálaá, a hazai és a nemzeközi számvieli sandardoka alkalmazó hielinézeek álal egyarán ölheő jelenések bevezeésé. A januári vonakozási idejű publikációkól kezdődően a hielinézei mérlegsaiszikák fő adaforrásá a havi gyakoriságú M01 (éves gyakoriság ekineében M11) jelű saiszikai mérleg adagyűjés és az M02-M05 jelű részleező adagyűjések képezik. Ezek az új adagyűjések elsődlegesen saiszikai céloka szolgálnak, így a korábbi felügyelei mérleg adaszolgálaáshoz képes nagyobb mérékben érvényesülnek bennük a nemzeközi saiszikai szabványok előírásai, ajánlásai, ami leheővé ee az adaközlésekben szereplő információk ponosíásá is. A korábbi adagyűjések hagyományos üzleági bonása (pénzügyi szolgálaás, illeve befekeési szolgálaás) helye kizárólagossá vál a mérlegben az eszközök és források insrumenumfaják szerini feloszása. Ennek eredményekén a korábban az egyéb eszközök, illeve egyéb források közö kimuao, eddig insrumenálisan nem bono befekeési szolgálaásokhoz kapcsolódó hiel jellegű köveelések és a beé jellegű arozások állománya a hiel, illeve a beé insrumenumokra kerül. Az eszköz oldali hielállomány növekedésé okoza, hogy a más pénzügyi inézményől megvásárol köveeléseke is a sajá hielekkel azonos módon, bruó őkeéréken kell szerepeleni a mérlegben az eddigi bekerülési érék helye. Valamennyi adaszolgálaó hielinéze (nem csak a valós érékelés válaszók és az IFRS áállás mia valós érékelés végzők) valós éréken szerepelei az új adaszolgálaásokban a pénzügyi derivaíva ügyleei, ami az egyéb eszközök és az egyéb források válozásá okoza. Az IFRS áéréssel együ az érine hielinézeeknél válozo ezen felül a különféle érékpapírok és ulajdonosi részesedések érékelése, a köveelések elszámol érékveszése és érékelési különbözee, a célaralékok éréke, ovábbá ezekkel összefüggésben a sajá őke mérlegben kimuao összege is. A feni módszerani válozások haása moneáris saiszikai publikáció idősoraiban decemberben az egyéb állományválozások közö jelenik meg. 2. A devizahielek forinosíásának és elszámolásának kezelése a moneáris saiszikákban A. Nem jelzálogalapú fogyaszói devizahielek forinosíása Az egyes fogyaszói kölcsönszerződésekből eredő köveelések forinra áválásával kapcsolaos kérdések rendezéséről szóló évi CLV. örvény érelmében a hielinézeek köelesek a örvény álal meghaározo, nem jelzálogalapú fogyaszói devizahieleke forinra válani (a ovábbiakban: forinosíás). A forinosíás haása először a novemberi adaokban ükröződik. B. Jelzáloghielek forinosíása és elszámolása Az egyes fogyaszói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamaszabályokkal kapcsolaos kérdések rendezéséről szóló évi LVII. örvény érelmében a hielinézeek köelesek a örvény álal meghaározo, jelzálogalapú fogyaszói devizahieleke forinra válani (a ovábbiakban: forinosíás). A Kúriának a pénzügyi inézmények fogyaszói kölcsönszerződéseire vonakozó jogegységi haározaával kapcsolaos egyes kérdések rendezéséről szóló évi VIII. örvényben rögzíe elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló L. örvény érelmében a hielinézeek köelesek a örvényben meghaározo módon elszámolni a fogyaszók felé (a ovábbiakban: elszámolás).

2 A jelzáloghielek forinosíásának és elszámolásának haása először a februári adaokban ükröződik. A moneáris saiszikában mind a forinosíásból, mind az elszámolásból eredő állományválozás ranzakciókén muajuk be. A forinosíással érine devizahielek forinérékének meghaározása a moneáris saiszikai jelenésekben: A hielinézeek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készíési és könyvvezeési köelezeségének sajáosságairól szóló 250/2000. (II. 24.) Kormányrendele decemberi módosíása leheővé ee, hogy a köelező forinosíással érine devizaalapú jelzáloghieleke, valamin az azokhoz kapcsolódó éeleke a hielinézeek sajá dönésük alapján érékelheik a forinosíási örvényben meghaározo rögzíe árfolyamon is. Annak érdekében azonban, hogy az MNB felé eljesíendő jelenésekben minden devizahiel-állomány egységes árfolyamon kerüljön bemuaásra, a hielinézeeknek az eddig jelenési gyakorlaal összhangban, válozalan módszeran szerin ovábbra is a hivaalos hó végi MNB középárfolyamon kell meghaározniuk minden devizában denominál - közük a köelező forinra válással érine - hielállomány forinéréké. Amia, hogy a hielinézei nyilvánarásokban és az MNB felé eljesíendő jelenésekben szereplő mérlegfőösszeg ne érjen el egymásól, a hielinézeek egy része a hivaalos hó végi MNB középárfolyam és a rögzíe árfolyam közöi különbsége az érékveszés/érékelési különböze sorokon szerepelei ebben az eseben az érine hielek neó állománya a mérlegben és az az részleező kimuaásokban egyarán a rögzíe áválási árfolyamon szerepel. Néhány hielinéze nem ezeken a sorokon, hanem az akív elszámolások közö negaív előjellel muaja ki a különbsége. Összefoglalva, a hielállományok egységes árfolyamon örénő bemuaása érdekében az MNB álal közzée, a hielinézeek mérlegéelei aralmazó publikációkban - összhangban az eddigi közzééeli gyakorlaal válozalan módszeran szerin, a hivaalos hó végi MNB középárfolyamon örénik a devizában denominál állományok forinérékének meghaározása. A szezonálisan igazío hielranzakciók forinosíás miai korrekciója: Amia, hogy a forinosíás nem köheő semmilyen szezonális haáshoz, a házarások hielranzakcióinak szezonális igazíása során az alábbi módszeran szerin járunk el: A számío hielranzakcióka korrigáljuk a forinosíás/elszámolás haásával, majd az ily módon megiszío idősor igazíjuk szezonálisan. A szezonális igazíás köveően az idősoroka visszakorrigáljuk ugyanezekkel az összegekkel, vagyis a forinosíás/elszámolás haásá ún. oulier - kén kezeljük. Ezálal az igazíás során figyelmen kívül hagyjuk ennek haásá, míg az egyéb szezonális haásokkal ovábbra is kiigazíjuk a ranzakcióka aralmazó idősoroka. 3. Az MNB Növekedési Hielprogram kezelése a moneáris saiszikákban Az MNB június 1-jén elindíoa Növekedési Hielprogramjának első szakaszá (ovábbiakban: NH I.), amelynek kereében a jegybank szepember végéig kedvezményes kamaozású refinanszírozási hiel nyújo a hielinézeeknek, ami egy felülről korláozo kamamarzs melle ovábbhielezek a KKV-knak. A program részleei az MNB honlapján az alábbi hivakozáson kereszül érheőek el. 2

3 A szezonálisan igazío hielranzakciók NH I. miai korrekciója A moneáris saiszikai publikációkban közzée ranzakciós érékek aralmazzák a nem pénzügyi vállalaok részére július, auguszus és szepember hónap során az NH I. kereében folyósío hieleke is. Mivel ezek a válozások nem köheők semmilyen szezonális haáshoz, a nem pénzügyi vállalaok hielranzakcióinak szezonális igazíása során az alábbi módszeran szerin járunk el: A számío forinhiel ranzakcióka csökkenjük az NH I. kereében nem hielkiválásra folyósío hielekkel, míg a devizahiel ranzakcióka megnöveljük a program kereében áválo devizahielek állományával. Az NH I. haásáól megiszío idősor igazíásával kapo szezonálisan igazío érékeke visszakorrigáljuk ugyanezekkel az összegekkel. Ezálal az igazíás során figyelmen kívül hagyjuk az NH I. haásá, míg az egyéb szezonális haásokkal ovábbra is kiigazíjuk a ranzakcióka aralmazó idősoroka szepember 11-én a Moneáris Tanács a program folyaása melle dönö, ezzel elindul az NH második szakasza. Az ennek kereében hónapról-hónapra folyósío hieleke már a normál piaci üzlemene részének ekinjük, így a szezonális igazíás során ezekkel az állományokkal szemben az NH I. szakaszában folyósío hielekkel nem korrigáljuk az idősor. 4. Hielek érékveszésének és érékelési különbözeének bemuaása Az európai jegybankok álal közöl adaok könnyebb összehasonlíása, jobb elemezheősége érdekében, az Európai Közponi Bank módszeranával összhangban, az MNB a hielinézeek mérlegéelei bemuaó publikációiban módosíoa az eszközoldali hielekre képze érékveszések és érékelési különbözeek kimuaására vonakozó módszeraná. Az érékveszések és érékelési különbözeek eddig az egyéb eszközök állományá csökkenő éelkén szerepelek az egyes publikációkban. A február 28-án megjelen, januári adaoka bemuaó publikációól kezdődően a hielekre képze érékveszéseke és érékelési különbözeeke a forrás oldalon, poziív előjellel, a célaralékokkal együ jelenejük meg, és ezzel párhuzamosan a célaralékoka kiemeljük az egyéb források közül. Az eszköz oldalról a forrás oldalra ákerülő éelek összege a publikációkban megnöveli a hielinézeek álal jelene, azok számvieli mérlegében szereplő mérlegfőösszege. Az érékveszések és érékelési különbözeek forrás oldalra örénő áhelyezése, illeve a célaralékok egyéb források közül örénő kiemelése az érine idősorokban januárig visszamenőlegesen megörén. 5. Érékveszések és célaralékok állományválozása Az MNB álal közzée, a hielinézeek mérlegéeleire számío ranzakciós érékek jobb elemezheősége érdekében a február 28-án megjelen, januári adaoka bemuaó publikációól kezdődően az eszköz oldali hielekre képze érékveszések és érékelési különbözeek, valamin a célaralékok állományában bekövekező minden, eddig ranzakciókén közöl állományválozás - vagyis minden olyan válozás, amely nem köheő árfolyam- vagy egyéb volumen válozáshoz - az árválozáskén kerül bemuaásra. Az eddig ranzakciókén kezel állományválozások árválozáskén örénő kimuaása az érine idősorokban januárig visszamenőlegesen megörén. 3

4 6. A pénzpiaci alapok definícióválozásának kezelése Az Európai Közponi Bank az Európai Érékpapír-piaci Felügyelei Haósággal együműködve rendele formájában újradefiniála a pénzpiaci alapok fogalmá, amely definíció az MNB január 1-jéől alkalmazza a befekeési alapok saiszikai besorolására. Az új definíció az alábbi linken érheő el: hp:// ől a definíció válozása uán - saiszikai érelemben 10 befekeési alap nem minősül pénzpiaci alapnak. Ezen alapok főbb insrumenumai az alábbi áblázaban láhaó éréken kerülek ásorolásra a pénzpiaci alapok szekorából (C6) a nem pénzpiaci befekeési alapok szekorába (D3): Szekorváló pénzpiaci befekeési alapok főbb mérlegéelei, Mrd F Eszközök összesen 178,7 Készpénz és beéek 102,9 Befekeési jegyek neó eszközéréke 177,2 7. A végörleszés kezelése a moneáris saiszikákban Az Országgyűlés szepember 19-én elfogada az ohonvédelemmel összefüggő egyes örvények módosíásáról szóló évi CI. sz. örvény, mely szepember 29-én haályba lépe. A módosíás leheővé ee, hogy a deviza alapú kölcsönszerződéssel rendelkező fogyaszók egy, a örvény álal meghaározo köre a jelenlegi piaci devizaárfolyamoknál alacsonyabb, rögzíe árfolyamon eljes mérékben előörlessze, azaz végörlessze fennálló kölcsönarozásá. A végörlesze hielek ranzakciójának számíása A saiszikákban az ilyen módon végörlesze hielek eljes örlesze állományá ranzakciókén számoljuk el. Ahogyan az összes moneáris saiszikai publikációban, a végörlesze hielek eseében is a ranzakció számíásának alapja a havi MNB-álagárfolyam nem pedig a házarások álal a örvényben rögzíe, úgyneveze végörleszési árfolyamon énylegesen kifizee összeg. A árgyhavi végörleszés adaok és folyósío kiváló hielek meghaározása A végörleszések és a kiváló hielek eseén az adaoka hei-, míg az összevon mérlegadaoka havi adaszolgálaásból nyerjük. Mivel hei gyakoriságú adaok összegzésével legöbbször nem lehe egy napári hónap adaai előállíani, ezér az összehasonlíhaóság megeremése érdekében a hei adagyűjésekből előállíandó havi állományokra becslés kell alkalmaznunk. Egy ado havi végörleszés, illeve kiváló hiel állománya = (a árgyhó uolsó napjá aralmazó hé nyió adaa - az előző havi becsül záró érék) + (a árgyhó uolsó napjá aralmazó hé záró adaa - a árgyhó uolsó napjá aralmazó hé nyió adaa)*(a árgyhó uolsó napjá aralmazó héből a árgyhóra eső munkanapok száma)/(a árgyhó uolsó napjá aralmazó hé munkanapjainak száma). A szezonálisan igazío hielranzakciók végörleszések miai korrekciója 4

5 A végörleszés haására a házarások egyéb devizában fennálló hielarozása csak a ranzakcióka figyelembe véve - okóber hónapól kezdve folyamaosan nagymérékben csökken, míg a folyósío forin kiváló hielek nőnek. Azonban ezek a válozások nem köheők semmilyen szezonális haáshoz. Amennyiben az igazíandó adaoka nem korrigálnánk a végörlesze, illeve az emia folyósío hielekkel, akkor az soka orzíana a szezonálisan igazío ranzakciós érékeken. A szezonális igazíás elő az egyéb devizában jelene házarási hielek negaív előjelű ranzakciójá megnöveljük az ado hónapra számío végörleszésből származó ranzakciós érékkel, és az így képze idősor fogjuk szezonálisan igazíani. Végül a szezonálisan igazío idősorban szereplő összegeke csökkenjük a végörleszés ranzakciójával. A kiváló hielek eseében is hasonlóképpen járunk el. A forin oszlopban szereplő számío ranzakcióka csökkenjük a folyósío kiváló hielek állományával, majd a korrigál idősor igazíásával kapo szezonálisan igazío érékeke megnöveljük ugyanezzel az összeggel. Összességében mindké idősor eseében az igazíás során figyelmen kívül hagyjuk a végörleszés haásá, míg az egyéb szezonális haásokkal ovábbra is kiigazíjuk a ranzakcióka aralmazó idősoroka. 8. Repó ípusú ügyleek korrekciójának kezelése a moneáris saiszikákban Az MNB a fizeésimérleg- és pénzügyi számla saiszikákban a második negyedévre vonakozó adaok publikálásakor januárig visszamenőlegesen repó-ípusú ügyleek miai revízió hajo végre. Ehhez igazodóan a moneáris saiszikai erüle is revízió hajo végre a hielinézei mérleg publikációban okóber 28-án (a szepemberi adaok közlésekor) szinén 2008-ig visszamenőleg. Az ez köveően közzée adaok 2016 végéig aralmazzák az alább részleeze repó korrekció. A magyar számvieli szabályok a szállíásos repó (a speciális célú szállíásos repó ügyleek kivéelével) és az érékpapír kölcsönzés ügyleek eseében az érékpapír köveelések csökkenésé, vagy növelésé (azaz érékpapír eladás, vagy véel elszámolásá) írják elő. A legfonosabb moneáris saiszikai adaszolgálaások alapja a magyar számvieli előírások szerin összeállío mérleg, ezér a publikációkban eddig a magyar számvieli előírásokkal összhangban szerepelek a repó- és érékpapírkölcsönzési ügyleek. A nemzeközi saiszikai módszeran szerin azonban a repó ügyleek és az érékpapír kölcsönzési ügyleek végrehajásakor közgazdasági érelemben az érékpapírok ulajdonosa nem válozik meg, így a saiszikai publikációkban sem válozha meg az érékpapír köveelések éréke. Ezzel egyidőben a kapcsolódó pénzmozgásoka hiel-, illeve beé jellegű köveeléskén, vagy köelezeségkén kell megjeleníeni. A szepemberől decemberig aró időszak adaai aralmazó, a hielinézeek összevon mérlegéről készül publikáció áblázaai a régi, repó- és érékpapír-kölcsönzési ügyleek miai korrekció nélkül is közzéesszük. Minden hielinézei mérleg jelenésre köeleze adaszolgálaónak a repó-ípusú ügyleeire vonakozó adaszolgálaás is kell eljesíenie. A repó-ípusú ügyleek miai korrekció során a hielinézeek álal a mérlegben jelene adaoka módosíjuk az álala a sajá repó-ípusú ügyleeiről jelene bruó véelár adaokkal. 5

6 Korrigál ügyle ípusok: Repó ügyle: szállíásos repó (kivéve sajáos szállíásos repó), Sale and Buy Back Érékpapírkölcsön ügyle: készpénz-, illeve vegyes fedeze melle, egyéb óvadékfajával fedeze és fedeze nélkül nyújo érékpapírkölcsön A korrekció végrehajása az egyes repó-ípusú ügyleek eseében: Az adaszolgálaó adja á repó ügyle kereében az érékpapír: o Érékpapír állománya nő o Elhelyeze beé (repó-köelezeség) nő Az adaszolgálaó veszi á repó ügyle kereében az érékpapír: o Érékpapír állománya csökken o Nyújo hiel nő Az adaszolgálaó adja á érékpapír kölcsön ügyle kereében az érékpapír: o Érékpapír állománya nő o Nyújo hiel csökken Az adaszolgálaó veszi á érékpapír kölcsön ügyle kereében az érékpapír: o Érékpapír állománya csökken o Felve hiel csökken Az érékpapír állományá a kibocsáás helye, a kibocsáó szekora, az eredei lejára szerin az érékpapír denominációjának megfelelő devizában korrigáljuk. A kapcsolódó hiel/beé állomány a parner országa, szekora és az ügyle fuamideje szerin mindig forinban korrigáljuk. A ranzakció és az árfolyamválozás-haás számíása a korrigálás végrehajása uán örénik. A forrás oldali érékpapírok repó korrekciója: A moneáris pénzügyi inézmények (MI-k) saiszikai mérlegé bemuaó idősorokban az MI-k álal kibocsáo, a mérlegük forrás oldalán szereplő érékpapírok eseén a belföldi és külföldi ulajdonosok közi megbonás a nemzeközi számvieli gyakorlaal összhangban, az érékpapírok közgazdasági érelemben ve ulajdonosának figyelembevéelével kerül meghaározásra. Ennek megfelelően, amikor a másodlagos piacon az MI-k álal kibocsáo érékpapírral olyan repó ügylee könek, amelynek során az érékpapírok ámeneileg belföldi ulajdonosól külföldihez vagy külföldiekől belföldiekhez kerülnek á, akkor az ado érékpapírok a közgazdasági érelemben ve ulajdonosnál, nem pedig az érékpapíroka repóba vevő/repóba adó számláján jelennek meg. 6

7 2017-ől az új adagyűjési rendszerre örénő áéréssel repókorrekció az MNB már nem haj végre, az IFRS-ekre áér és 2017-ben még a hazai számvieli előírásoka köveő hielinézeek az M-es jelenésekben egyarán az IFRS előírásoknak megfelelően hielkén muaják ki a repóügyleeke ől új feldolgozó rendszer bevezeése a moneáris saiszikai publikációkban 2010 szepemberéől a Saiszika a moneáris saiszika összeállíására új feldolgozó rendszer vezee be. Az új rendszer nagyobb adakezelő képessége mia leheségessé vál az érékpapír-saiszika egyedi adaainak közvelen felhasználása, ovábbá a moneáris saiszikában alkalmazo számíási és becslési eljárások egyedi szinen való végrehajása. A módszerani fejleszések az új rendszer nyújoa leheőségek melle a 2010 januárjáól elrendel, az új EKB rendele előírásainak megfelelő moneáris saiszikai adagyűjések álal rendelkezésre bocsáo öbble információkra is ámaszkodnak. A öbbdimenziós szerkezeű adabázis leheővé eszi, hogy az új rendszer az állományválozások ényezőkre való bonásá egyedi adaszolgálaói szinen és minden egyes insrumenum eseében külön-külön állísa elő. 10. Egyéb módszerani válozások 2010-ől 2010-ől az IMF moneáris saiszikai kézikönyvének előírásaihoz igazodó módszerani válozás, hogy a ovábbiakban a hielinézeek egymással szembeni vagyoni részesedései nem kerülnek konszolidálásra. A moneáris pénzügyi inézmények konszolidál mérlegében (3. ábla) a Belföldiek álal kibocsáo részvények és egyéb részesedések oszlop a hielinézei körön belüli befekeéseke is aralmazni fogja. Ezzel egyidejűleg az ezzel kapcsolaos korrekció nem jelenik meg a Moneáris pénzügyi inézmények közöi köveelések és arozások elérése oszlopban. A válozás méréke megegyezik a hielinézei körön belüli befekeések idősorában alálhaó adaokkal, amelye az Az egyéb moneáris pénzügyi inézmények (S.122) összevon mérlege (2.1. ábla) 20. oszlopa, a moneáris pénzügyi inézmények álal kibocsáo részvények és egyéb részesedések oszlop aralmazza. További módszerani válozás a jegybanki derivaív ügyleek számíásának ponosíása 2008 uolsó negyedévéől. A derivaív ranzakciók forin érékének kiszámíásakor a ényleges árfolyamo veük figyelembe a korábban alkalmazo álagárfolyam helye. Erre azér vol szükség, mer a pénzügyi válság során az árfolyam válozékonysága jelenősen eléríee a ényleges árfolyamo az álagól. Mindez az MNB (S.121) saiszikai mérlegének ranzakciós ábláiban (1.a.4 és 1.a.5) az egyéb eszközök és az egyéb források oszlopokban okozo válozás. 11. További módszerani megjegyzések A százalék- és viszonyszámok kiszámíása kerekíés nélküli adaok alapján örénik. A részadaok összegei a kerekíés mia elérhenek az összesen adaokól. A neó hielfelvéelek vagy -örleszések, illeve a neó beéelhelyezések vagy -kivonások (a ovábbiakban ranzakciók) eredei definíció szerin a hielek eseében az összesíe igénybevéelek és örleszések, beéeknél pedig az összesíe elhelyezések és kivonások különbségé jelenik, melyek nem aralmazzák az árfolyamválozásból és egyéb válozásból eredő haásoka. Ezek a ranzakciós adaok ehá elméleileg meghaározhaók közvelenül, a gazdasági szereplők álal a árgyhónapban végrehajo ügyleek megfigyelése úján. Ez az eljárás azonban az adaszolgálaóknak súlyos öbbleerhe jelenene, ezér a feni módszer helye a pénzügyi saiszikában álalában az 7

8 úgyneveze mérlegmódszer (közvee módszer) alkalmazzuk. Ez az jeleni, hogy a ranzakciók közvelen megfigyelése helye az állományválozásból (záróállomány mínusz nyióállomány) levonjuk (kiszűrjük) az áérékelődés és egyéb válozás haásá, és ezzel a neó hielfelvéel vagy örleszés, valamin a neó beéelhelyezés vagy kivonás közelíő (proxy) éréké kapjuk. Ezen szűrések közül álalában az árfolyamválozás a legjelenősebb, ezér a közleményben az árfolyamszűr jelző szerepel, holo az összes öbbi haás (árválozás, egyéb volumenválozás) is figyelmen kívül hagyjuk, ahogy az a leni képlenél is láhaó. éldául: A hielinézeek összevon mérlege szerin, amely az eredei, szezonálisan nem igazío A ranzakció adaoka aralmazza, ekkor a kövekező 2009 okóberében képle szerin a házarások számíhaó: devizahielei eseében a kövekező adaoka láhajuk a Közlemény szövege uáni áblázaban: F ahol: Eszközök ) ( S S 1 C F = a ranzakció a -edig időszakban (neó összeg, az állománynövelő és Házarások csökkenő (S.14) ranzakciók eredője) S 1 Nyió-állomány Áérékelődés és egyéb válozás Devizahiel = az időszak eleji (nyió) állomány S A nyióállomány = az időszak végi és záróállomány (záró) állomány különbsége (5172,6 mínusz 5148,5) 24,1 milliárd C forin, azaz a házarások devizahiel-állománya nő. Ez a növekedés ké haás = egyéb volumenválozás a -edik időszakban pl. ásorolások okoza: a 8,2 milliárd forin neó hielörleszés és a 32,3 milliárd forin V áérékelődés = a piaci ár és válozásából egyéb válozás és okoza a hielleírásból növekedés. adódó Annak állományválozás ellenére ehá, hogy a -edik a időszakban házarások öbb devizahiel örleszeek, min amennyi felveek okóberben, az E áérékelődés és egyéb válozás okoza növekedés mia a hielállomány mégis nő. = árfolyamválozásból adódó állományválozás a -edik időszakban V E Tranzakció Állományválozás Záróállomány A gazdasági adaokban igen gyakran jelenkeznek éven belüli, öbbé-kevésbé rendszeres szezonális ingadozások, melyek a gazdasági evékenységnek a ermészei viszonyokból, az év ado szakaszáól való függéséből, a ledolgozo munkanapok számának válozásából fakadnak. Míg az eredei ada együesen aralmazza a hosszú ávú endencia, a vélelen és ezen szabályos időszakonkén visszaérő ingadozás haásá, addig a szezonálisan igazío idősor már eől a rendszeresen jelenkező haásól meg van iszíva, ezálal a szomszédos időszak adaai jobban összehasonlíhaóak. A feniek mia, ha egy-egy idősor eseében rendelkezésre áll a szezonálisan igazío váloza, akkor elsősorban az érdemes elemezni figyelme fordíva az eredei adaokra is. A szezonális igazíás kiküszöbölheelen sajáossága az addiiviás hiánya, miszerin a komponensek szezonálisan igazío idősorainak összege nem egyenlő az összeg szezonálisan igazío idősorával. Az MNB a közleményben és a honlapon közzée idősorok közö a legfonosabb idősorok, így a moneáris aggregáumok, a hiel- és beéranzakciók idősorai szezonálisan igazíva is bemuaja, amennyiben az igazíás eredménye közgazdaságilag érelmezheő. A sajóközlemény a hielinézeek összevon mérlegének egészére nem aralmazza a szezonálisan igazío válozao, mer a mérlegben kulcsfonosságúak a szezonális igazíás mia megsérülő addiív mérlegösszefüggések. A sajóközlemény szezonálisan igazío idősorainak helyes érelmezéséhez fonos kiemelni, hogy minden idősor, azaz pl. a forin, deviza és az ezek összegé adó összesen soroka is külön-külön igazíjuk fő szabály szerin, azaz az úgyneveze direk módszer alkalmazzuk. A feniek mia a direk igazíás alkalmazásának kövekezménye (ahol a komponensek és az aggregál adaok szezonális igazíásá párhuzamosan, egymásól függelenül végezzük), hogy a részek szezonálisan igazío érékeinek összege nem egyenlő az összesen szezonálisan igazío érékével. 8

9 Ha az indirek módszer alkalmazzuk, akkor csupán az összeevőke igazíjuk, és az aggregáum szezonális igazíásának a szezonálisan igazío komponensek összegé ekinjük. Az indirek igazíás előnye, hogy a szezonálisan igazío adaok összeadhaók, bár ekkor az összesen szezonálisan igazío idősor nem ad öbbleinformáció a részek szezonálisan igazío idősoraihoz képes. éldául a nem pénzügyi vállalaok neó hielfelvéelének (neó ranzakcióinak) eredei adaai aralmazó idősorában kisebb mérékű neó hielfelvéel köveően "hirelen" jelenik meg a 139,5 milliárd forinos neó örleszés 2008 decemberében. Ugyanakkor a szezonálisan igazío idősorban már okóberben észlelheő 70 milliárd F érékű neó hielörleszés, ami novemberben és decemberben 49 ill. 91 milliárd forin 1. A szezonálisan igazío ada leegyszerűsíe érelmezése: igaz, hogy okóberben 13 milliárdnyi neó hielfelvéelre kerül sor, de az elmúl időszak azonos hónapjaiban 13,1 milliárd F helye álalában 13,1+70 milliárdnyi szoko lenni" a neó hielfelvéel. Eszerin a szezonális haások figyelembevéelével kimondhaó, hogy a neó örleszési folyama már korábban megkezdődö. 1 A konkré, számszerű adaok a szezonális igazíási eljárás maemaikai ulajdonságai mia az egyik hónapról a másikra kismérékben módosulhanak. Az indirek módszer akkor alkalmazzuk, ha az összesen idősor szezonálisan igazío adaai lényegesen elérő endenciá muanak az összeevők szezonálisan igazío idősoraihoz képes, és az elérés gazdasági folyamaok nem ámaszják alá. A reál növekedési üemek (R) kiszámíásához alkalmazo képle figyelmen kívül hagyva az áérékelődéseke és egyéb állományválozásoka csak a ranzakciók haásá veszi figyelembe, és kiszűri az árszin válozásá is (lásd például a pénzmennyiségek növekedésé bemuaó grafikon): R ahol T * = az akuális időszak sorszáma = záróállomány a -edik időponban T = ranzakció a -edik időszakban = a relaív árszin a -edik időszakban (1995 álaga=100) T *... * T 1 A grafikonoka aralmazó mellékleben a házarások devizahiel-állományának növekedésé bemuaó ábrán láhaó endencia érelmezésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a devizahielek reál növekedési üeme 2008 szepemberéig elsősorban azér mérséklődö, mer a növekedési üem képleének nevezőiben szereplő állomány erősen növekede. Ez az úgyneveze bázishaás az okoza, hogy a neó devizahiel-felvéel az állományhoz viszonyíva magas szinen vol amin az leolvashaó a közleménynek a neó hielfelvéelek alakulásá bemuaó ábrájáról. 9