A projektpedagógia. Az ismeretszerzés örömtelivé tétele

Átírás

1 A projektpedagógia Az ismeretszerzés örömtelivé tétele Mi a projekt? Azokat a tanulásszervezési formákat nevezzük így, amelyek során a tanulók közösen, együttműködve, belső indíttatásból és valamely a tágabb közösség érdekeit szolgáló produktum, termék létrehozása érdekében dolgoznak. A projekt tervet, tervezést, feladatot jelent. Egy probléma kifejtése a probléma optimális megoldásáig. Más megfogalmazásban a projekt valamilyen cél által vezérelt, eredményesen együtt alkotó tevékenység. Mit jelent röviden a projektpedagógia? A projektpedagógia olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység áll, a hangsúly nem magára a tanulásra, hanem az ismeretszerzés folyamatára kerül. A tanuló egy alkotófolyamat részeként és eredményeként sajátítja el a tudnivalókat. Nem passzív hallgató és befogadó, hanem aktív résztvevő. A projekt során lehetősége van képességeinek kipróbálására és alakítására. A hagyományos pedagógiával ellentétben a projektpedagógia nem a tananyaghoz rendeli a gyermeket, hanem a gyermekhez rendeli a tananyagot. A gyermek fejlődik, nem pedig fejlesztik. A projekt tevékenység valamilyen kihívásra épít. A projektpedagógia történelme Egyesült Államok XX. század eleje A tradicionális iskola kritikája Kialakítása John Dewey ( ) elvein alapult, William Kilpatrickkal közösen ( ) dolgozták ki 1919-ben. Hazánkban a két világháború között alkalmazták reformpedagógiai irányzatokban. A módszer újrafelfedezése az 1960-as évekre tehető. Maga a fogalom és a módszer a századforduló tájékán alakult ki. Először John Dewey alkalmazta, aki filozófus és pedagógus is volt. Ezt a módszert a chicago-i iskolájában alkalmazta. Úgy gondolta, hogy az ismeretszerzéshez motiváció szükséges, és a motiválás legjobb formája a cselekvés. Majd követője, William Kilpatric lejegyezte a módszer sajátosságait, elvi alapjait a The project method című könyvében, amely 1919-ben jelent meg. Hazánkban a két világháború között alkalmazták reformpedagógiai irányzatokban. A módszer újrafelfedezése az 1960-as évekre tehető. Dewey alapelvei A tanulásnak a személyes tapasztalaton kell alapulnia. A tanításnak figyelembe kell vennie a tanulók fejlődési szükségleteit. A tanulónak aktívan részt kell vennie saját tanulási folyamatainak alakításában. A tanulót a közösség ügyeiben való aktív részvételre, a közösségért felelősséget érző polgárrá kell nevelni. 1

2 Mik a pedagógusok problémái ezzel a módszerrel kapcsolatban? A projekt jelenti a legnagyobb kihívást a hagyományos iskola számára, és ennél-fogva ezt a legnehezebb megvalósítani, hiszen a modern tömegoktatás minden pillérét megkérdőjelezi. Meg kell bontani a tantervi kereteket ahhoz, hogy minden tanuló az érdeklődésének megfelelő témakörben munkálkodhasson. Igen sok, előre nem tervezhető, intuitív elemet tartalmaz a projekt-módszer, ezért alkalmazása nagyfokú tanári rugalmasságot, figyelmet, ráérzést kíván. A projekt csak nagyon ritkán egyeztethető össze az iskola mechanikus időbeosztásával, a tanórák rendszerével. Gyakran átlépi az osztálykereteket, sőt az évfolyamok által megszabott életkori kereteket is. Interdiszciplináris jellegénél fogva áttöri a tantárgyi választóvonalakat. Hagyományos osztályozással nehezen vagy egyáltalán nem értékelhető. Mik a projektorientált tanulás jellemzői? Interdiszciplinális megközelítési módot igényel az egyoldalú szaktárgyi specializáció feloldása A csoport tagjainak érdeklődésére épít A választott téma mindig életszerű / szervesen beépíthető legyen a tantervi követelmények rendszerébe Tevékenységen keresztül kapcsolódik a valóságos helyzethez Megszűnik az elmélet és a gyakorlat merev szétválasztása Nyitott curriculumszemlélet Szabad terep A tanulók cselekvő részvétele a döntéshozatali folyamatban önállóan döntenek felelősség a döntésekért A csoport minden tagja azonos jogokat élvez A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak A szociális tanulás eszköze Megváltoztatja a tanár szerepét A projekt végterméke közös alkotás A projekt felépítése A projekt az alábbi szakaszokból áll: témaválasztás, tervkészítés, (ki mit és hogyan csinál) adatgyűjtés, (szakirodalom, megtapasztalás ) a téma feldolgozása, a termék, produktum összeállítása, a projekt értékelése, a termék, produktum bemutatása (szülőknek, diáktársaknak) 2

3 A témaválasztás A projekt klasszikus leírásához tartozik, hogy olyan tevékenység, amit a tanulók teljes szívvel (Kilpatrick), azaz szívesen és saját elhatározásból, belsőleg motiválva végeznek. Ebből következik, hogy a tanulók részt vesznek a téma kiválasztásában. Ezt persze befolyásolják egyéb szempontok, így elsősorban az, hogy a projekt témája kapcsolódjék a tantervi anyaghoz. Ekkor ezt természetesen a tanár határozza meg. Tipikus a kompromisszumos megoldás, amikor a fő témát a tanár határozza meg, a megvalósítás konkrét módját, az altémákat, stb. azonban a gyerekekkel közösen alakítják ki. Ehhez természetesen előre tisztázni kell, hogy pontosan milyen célokat is szolgál az adott projekt: miben kell ragaszkodni a tanárnak az eredeti elképzeléséhez, és miben engedhet szabad utat a tanulói ötleteknek. A kollektív témaválasztás folyamatát jól segítheti az ötletroham technikája. Az ötletroham első fázisában az a szabály, hogy bárki bármit javasolhat, azt a többiek nem kommentálhatják, és nem bírálhatják. Minden javaslat felkerül a táblára. A második fázisban sorra megvitathatják a javaslatokat, az életképtelenek már ekkor lekerülhetnek a tábláról. Végül a harmadik fázisban akár szavazással is lehet dönteni arról, hogy melyik javaslat viszi el a pálmát. Célkitűzés A projekt sajátossága, hogy mindig kettős célmeghatározásban kell gondolkodnunk. A külső cél a produktum, amelyet a tevékenységgel létre akarunk hozni: a közönségnek szóló bemutató, a kiállítás, a palánták az iskolaudvaron, az osztálykuckó, a vállalkozás nyeresége stb. A projekt csak akkor működik, ha ezt a külső célt komolyan veszik a résztvevők, és valóban el akarják érni, sőt magas színvonalon akarják megvalósítani. Nem beszélhetünk azonban pedagógiai projektről, ha nem gondoltuk végig a tanulási célokat is. Tervezési és szervezési feladatok Mit kell tennünk, ha tisztáztuk a célokat és meghatároztuk a projekt tárgyát is? Annak felmérése, hogy mire van szükség Kell-e pénz a projekt megvalósításához? Ha igen, honnan fogunk szerezni (iskola, szülők, szponzorok)? Milyen eszközökre lesz szükség? (Könyvek és más információhordozók, szerszámok, közlekedési és szállítási lehetőségek stb.) Milyen információkra lesz szükség? (Azaz minek kell még utánanézni?) Kik a lehetséges partnerek: akik segíthetnek, vagy akikkel egyeztetni kell? (Kollégák, szülők, helyi társadalom, önkormányzat, egyházak stb.) Feladatok kiosztása, munkacsoportok szervezése Figyelni kell arra, hogy olyanok kerüljenek össze, akik várhatóan nagy konfliktusok nélkül tudnak egymással dolgozni. Egy másik pedagógiai probléma a feladatok kiosztásával kapcsolatban, hogy ún. testhez álló feladatokat adjunk, vagy inkább a fejlesztés szempontjait tartsuk szem előtt. Időterv készítése Bonyolultabb feladatok esetén érdemes táblázatos formában rögzíteni egyfelől a határidőket, másfelől, hogy mikor kinek mi a feladata. Egy ilyen táblázat természetesen tartalmazhatja a korábban említett szempontokat is: a szükséges eszközöket, partnereket stb. 3

4 Az értékelés Az értékelés magában foglalja a projekt bemutatását is. Az értékelés során fontos az önértékelés, szükség esetén a projekt korrigálása, valamint az, hogy a tanulók figyelemmel legyenek társaik munkája iránt is. Miután lezajlott a projekt, feltétlenül sort kell keríteni az értékelésre. Értékelni kell a munkát a produktum szempontjából: mennyire volt eredményes a munka annak a szükségletnek a kielégítése szempontjából, amelyre szerveződött. Mennyire volt elégedett a közönség? Értékelni kell a munkát a tanulás szempontjából: milyen tanulási folyamatok zajlottak le a projekt megvalósítása során? Erre a kérdésre persze aligha lehet valamiféle tesztelés nélkül válaszolni. Végül értékelni kell a munkát a társas kapcsolatok alakulása szempontjából: hogy tudott együttműködni a csapat, voltak-e konfliktusok, és képesek voltak-e azokat kezelni? A projekt integrálása a normál iskolai munkába Projekthét. Elsősorban Németországban ismert gyakorlat, hogy az iskolaév egy meghatározott egy-két hetes időszakában minden tanulócsoport valamilyen projekten dolgozik. Ilyenkor nincsenek órák, az iskola egy rövid időre átalakul projektműhellyé. Külső projekt. Már volt szó az erdei iskoláról mint lehetőségről. Egy tanulócsoport maga mögött hagyja a város zaját és az iskola bürokratikus világát, hogy a tanulást átmenetileg projektszerűen szervezze meg. A tanítást kísérő projekt. A projektet az órákon kívül, részben vagy egészben a tanulók szabadidejében szervezik meg. Ilyen volt a korábban említett almaprojekt, amely részben az órákon, de részben az órákon kívül valósult meg. Ez a megoldás persze mindig problematikus, egyrészt mert a tanulók iskolai terhelését növeli, másrészt és főleg, mivel degradálja, az órákhoz képest másodrendű tanulási formává minősíti a projektet. Órai projekt. Bár nem könnyű megvalósítani, nem is lehetetlen, hogy a projekt teljes egészében a tanítási órákon bontakozzék ki. Különösen lehetséges ez, ha több tantárgy is részt vesz ugyanannak a projektnek a megvalósításában. Mire kell ügyelni, hogy sikeres legyen a projekt? Meg kell tervezni a feladatokat, helyszíneket, eszközszükségleteket és a munkaformákat is. Időtervet kell készíteni, hiszen ezzel el lehet kerülni a késéseket, és az üresjáratos időszakokat. A munkacsoportokba lehetőleg olyan tagokat kell választani, akik nagyobb veszekedés, öszszezördülés nélkül, hatékonyan együtt tudnak dolgozni. Fontos, hogy az iskolán kívül is dolgozzanak a csoporttagok. A tanárnak folyamatosan ügyelnie kell a csoport munkáját, és szakaszonként meg kell erősítse azt. A tanulók számára akkor lesz sikeres a projekt, ha mindenki úgy érzi, hogy az együttműködés hasznos volt. 4

5 A projektek leggyakoribb tartalmi típusai Technikai projektek, melyek valamilyen tárgyi produktum megalkotásával kapcsolódnak öszsze. Művészeti projekteknél a végeredmény megformálásakor az esztétikai szempontnak is, mindig szerepet kell kapnia. Környezeti nevelési projektek. Napjainkban a környezeti nevelési mozgalmak is előszeretettel alkalmazzák a projektmódszert. Egy folyó szennyezettségének vizsgálata közben egyszerre nyílik lehetőség természet- és társadalomismereti tudás megszerzésére. Gondoljunk csak arra, hogy a szennyeződésnek társadalmi okai vannak. Gazdaságismereti projektek: Célja lehet a fiatalokat valóságos vállalkozási tevékenységen keresztül tanítsa meg gazdálkodásra, üzletvitelre Könnyen belátható, hogy a gazdálkodás szabályait hatékonyabban sajátíthatják el gazdálkodva, mint az iskolapadban ülve és a tanárra figyelve. Módszerek Figyelemfelkeltő plakátok, tablók készítése, kiállítás készítés, pókhálómódszer Miért van jelentős szerepe a HHH-s tanulók oktatásában? A tevékenységre alapozott ismeretszerzés: az új ismeretek legfőbb forrása a tapasztalat. Valóságos: nem kitalált, nem mesterkélt, hanem a társadalmi környezet által felkínált feladatokat alkalmaz. Komplex: a tárgyi tudáson kívül más képességeket is (szervezési, kommunikációs, találékonyság stb.) igénybe vesz és fejleszt. Alkotó jellegű: a projekt végrehajtása valamilyen kézzel fogható, fizikailag is megvalósult, vagy szellemi mivoltában megjelenő végterméket eredményez. Megszűnik a verbalitás fölénye: a hagyományos iskolában csak beszélnek a dolgokról, a projekt során elkészítik azokat. Megismerési - cselekvési egység: pedagógiailag a leghatékonyabb módon, cselekvés révén juttat az új ismerethez. Gyakorlat felőli megközelítés: biztosítja az új ismeretek gyakorlat felőli megközelítését, ami a legtöbb ember preferált tanulási stílusa. Iskola az egész társadalom: a projekt kilép az iskola falai közül, bekapcsolja a közelebbi és távolabbi környezetet. Kooperatív: a tagok a feladatot magukénak érzik, és mindent megtesznek a projekt sikeres befejezése érdekében. A tagokban tudatosul a csoport és az egyéni érdek egybeesése. Az azonos cél elérésének tudata biztosítja a magas fokú szocializációt. 5

6 Teret ad a sikernek: a tanulási stressz helyére az önbizalom, a magabiztosság lép, mely esetleg újabb cselekvésre ösztönöz. A differenciálás eszköze: a projekt testreszabott, figyelembe lehet venni az egyén képességeit, érdeklődését. Mozgásigény kielégítése: A kötött tanrend feloldásával megszűnik a fiatalok biológiai szükségleteivel ellentétes padhoz kötöttség, szabadabb lesz a mozgás, a projektek egy része fizikai tevékenység közben zajlik. Motiváció: egyetlen pedagógiai módszer sem biztosítja jobban a belső indíttatásból végzett tanulást, mint a tervezéstől a kiértékelésig tartó aktív, cselekvő részvétel. Összefoglalás Problémacentrikus Reformpedagógiai elemekből építkező Olyan újszerű szervezési mód, amelynek a.. Játék is része lehet, az.. Egyéni munka is fontos eleme, de.. Kiscsoportokban is történhet a. Tanulás Dég, október 8. Bácsi Györgyné tanító Imre Bálintné tanító 6