mechanázmustagokra működő nyomatékokkal is

Átírás

1 _ FÜGGESZTETT MEZŐGAZDASÁGI MUNKAGÉPEK KIEMELÉSI NYOMATÉKSZÜKSÉGLETÉNEK * MEGTERVEZÉSE Dr GALAMBOS JÁNOS ok] gérpészmémök, egyetemi docens (Agrártudományi Főiskol, Mosonmgyróvár, Géptni Tnszék) A függesztett mezőgzdsági munkgépek lcíemelését végző függesztószerkezert változó áttételű mechnizmus A kiemelés energiáját hidrulikus (pneumtikus) erőtforrás szolgálttj, melynek kinemtiki jellemzője lhengenben egyenes vonlon elmozduló dugttyú A függesztőszerkezet tervezésénél célszerű meohnízmustgok méretét úgy megválsztni, thogy munkgép emelésekor dugttyún lehetőleg közel zonos ngyságú erő működjön, egyenletes terhelés esetén ugynis z előírt munk elvégzéséhez így kisebb teljesítményű emelőberendezés is elégséges A kíemelőberendezétsnek, z eszköz súly és z emelési mgsság szorztából dódó kiemelési munkán kívül cspsúrlódási veszteségeket és szerkezet gyorsításához szükséges tehetetlenségi erők munkáját ís szolgálttni kell; z áttekinthetőség kedvéért zonbn z utóbbíkt következő vizsgáltoknál elhnygoljuk Egy mechnizmus áttétele, mint ismeretes, kért meehnjzmus szögsebességénelk rányávl fejezhető ki m1 1: z (Ug Hsonlóképpen felírhtó z áttétel mechnázmustgokr működő nyomtékokkl is _ M 2 Az ebből dódó teljesítményegyenlet: M1w1 Z i Mg (02 = COHSt lpján kíemeléshez szükséges nyomtékot reltív pólusok helyze * 1961 nov 17én elhngzott elődás

2 (24) 0675) xu" 1 ábr Irm/w N"! m) 13 (24) (Zók /"*_ x 2 ábr á I "Ami/rum 55 4'; Nntx/ 61 Í 3 ábr tével htározhtjuk meg (1 ábr) Reltív pólus két mechnizmustg = egymáshoz viszonyított elmozdulásár jellemző pont A tgoík egy máshoz viszonyított pólusát ezek számjegyeiből tesszük össze pl 23 rendszeréből szá 2 és 3 tg pólus Ezen pontnk mindlkét mozgó tg mítv ugynkkor sebessége, tehát pólus két tg zon képzeletbeli pontjit fedi, melyek vizsgált pillntbn egymáshoz képest nem mozdulnk el ( = = U A hsonló háromszögek lpján egyszerűen beláthtó, hogy hjtó tgon kifejtett Mm nyomték úgy ránylik hjtott tgon egyensúlyt trtó MM nyomtékhoz, mint közös reltív pólustól rögzítési pontok = távolság M1; : MM 2412: 2414 A reltív pólus helyzete egyben megdj tgok elfordulási értelmét is H pólus rögzítési pontolkon kívül vn, vizsgált tgok forgási irány egyértelmű, mennyiben ezek között helyezkedik el, ellenkező tgok forgás A tétel összetettebb esetben is érvényes Összetett medhnizmusnál pólus megkeresésére póluskonfiguráció hsználhtó fel (2 ábr) E szerint (három pólus, mely zonos három számjegyből építhető fel (244626), (122616), mindig egy egyenesen vn A szerkesztésnél meghtározzuk z előbbi módon 24 és 46 pólust (Négycsuklós mechnizmusbn szemközti oldlk meghosszbbításánk metszése közrefogott két tg reltív pólusát dj meg) A 26 pólus 1216 és 2446 egyenesek metszéspontj, mivel póluskonfiguráoió szerint mind két egyenesen rjt kell lennie Az áttétel: Mm : Min 2612 = : 2616 Az ismertetett módszerrel szemléletes képet kphtunk hárompont felfüggesztésű mezőgzdsági gépek kiemelési nyomték szűkség" létéről, melynek vázltát szemlélteti 3 ábr A 3ml m6" megjelölt clhnizmustg z eke munkvégző részével mereven cstlkozik, erre ht z eke súlyvonilbrn G súlyerő A módszer segítségével grfiku 290'

3 36_16_ " _ ' sn meghtározhtó G súly kiemeléséhez hidrulik tengelyén ( 16 pontbn) kifejtendő nyomték medhnizmus tetszőleges helyzetében Ennek meghtározásához: meg kell tlálnunk 3 és 6 jelű mechnizmustgok 36 pólusát A 3 tgnk z 1 állványhoz viszonyított pillntnyi pólusr 13, 2 és 4 mechnizmustgok irányink metszéspontjként dódik, mjd meghtározhtó 26 pólus mint 1216 és 5626 irányok metsződése A póluskoniiguráicíó segítségével így már meghtározhtó pólus is, mint = 1316 és 2623 irányok metsződése A hidrulik tengelyen vgyis 16 pontbn kifejtendő nyomtek M u; tehát z áttétel ismeretében meghtározhtó: _ 3613 Mm Gr A pólusnk 1316 távolságon kívüli helyzete egyúttl zt is muttj, hogy 3 tgnk 13 pólus körüli elfordulás 6 tgnk 16' pólus körüli elfordulásávl megegyező értelmű A félig függesztett eke kiemeléséhez hidrulik krján kifejtendő nyomtékszámítászsl nehezen htározhtó meg A grfonlitikus eljárás zonbn nyomtékszükségletről szemléletes tájékozttást nyújt (4 ábr) A kiemelőkron (6) jelentkező nyomtékszükséglet meghtározásához ismernünk kell 6 és 3 tg (gerendely) egymáshoz viszonyított elmozdulását, meg kell tehát keresnünk kiét tg reltív pólusát (62 = 36) A húzórúd közvetítő szerepe mitt ehhez először meg kell htároz ' nunk (19) segédpólust Gondoltbn rögzítjük 9 tgot és 1337 és 073 reltív sebességeket 3779 és 7879 távolsággl ábrázoljuk Meghtározzuk 223/12 sebességet 1237 végpontján párhuzmost húzv 3733 lozel, ebből vmm sebességet htározzuk meg z előbbi sebesség végpontjából 3/1010/11gyel párhuzmost húzv A 1237 végpontjából 2337tel és vgqo végpontján 3/103/12vwel húzv párhuzmost, kpott egyenesek metszéspontj megdj 1223 sebesség végpontját Meghtározzuk vuu t, mint vs 12 végpontján 3'124"l2vel húzott párhuzmos és végpontján 11/124*12vel párhuzmos egyenes metszéspontját Ennek lpján meghtározunk még két "segédsebességet", v" és vjy sebességet" z 1 és 9 tg reltív mozgásához Az M pontot meghtározz 7818 és 1213 egyenesek metszése, "m, végpontját pedig Inegdj vg végpontján 1878cl húzott párhuzmos és 1223 végpontján 1223ml húzott párhuzmos metszése Az N pont 1223 és j 4312ben z elméleti kulisszelmozdulás irányár állított merőleges metszéspontj A U23 végpontján (1223m1 húzott párhuzmos kimetszi Uy szegédsewbesvsléget A két elforgtott sebreszségvektotr (19) reltív pólusbn metszi egymást A hidrulíkkr és gerendely reltív mozgás pólusink kikere,sésé'hez felhsználhtjuk póluskonfigurációt A gerendely mozgását két oldlról közelítjük meg: z álló 1 állvány és mozdultlnnk képzelt 9 tg felől A pólus meghtározáskor keresett pólus számjegyeit 194:

4 x xxxx; x x z/axx,jaxc)/,7 ///Axz/,, wó/ x, w: x x N! /3*r' xx /// x(/ Vjg 1444/72 4 ábr kpcsoló tgok számjegyedvel párosítjuk és számkpcsolónk meg" felelő egyeneseket metszésbre hozzuk, A 3 és 9 tg között kpcsolfcot 7 és 10 tg vlósítj meg A számkpcsolt egyeneseinek metszespontj keresett 69 = 39 pólus 9, 10 3, Hsonló módon keressük meg 62 = * _

5 " 90 í _ ' ' és végezetül O = 36 pólust A O = 36 pólus segítségével meghtározhtó 3 és 6 tg áttételi viszony, és megállpíthtó kiemeléshez szükséges nyomték, h ismerjük z eke súlyát és súlyvonlánk 13 pólustól vló távolságát 3616 M 16 Z:í:1? Gr Az, hogy 36 pólus 13 és 16 pólusok között vn, zt jelenti, hogy kiemelőkron működő (Mm) nyomték gerendely kiemelkedő nyomtékávl (Gr 13 pólusr) ellentétes értelmű Ezt fejezi ki nyomtekihánydos előtti negtív előjel A hjtóikrón jelentkező nyomtékszükséglet z egyenes vonlon elmozduló dugttyú ereje fedezi További feldt hldó mozgást forgó mozgássá átlkító meohnizmusrész helyes méretezése Részletesebb vizsgált nélkül is beláthtó, hogy dott s löklethossz és c; elfordulási szög esetében úgy kell medhnizmustgok méretét megválsztni, hogy mozgásátvitel folymán ); hjtókrszög legkisebb, min áttételi szög legngyobb legyen Az 5 ábr szerinti, vízszintes dugttyú elmozdulásr merőleges egyeneshez képest "szimmetrikus" p elrendezés esetén z és e méretei z előírt mennyiségekkel közvetlenül kidódnk s 2sincp/2 es/ +t cg? _4tsincp/2 )2 tehát b bosszúságtól függetlenek, A mozgásátvitel jóságár jellemző omx és pum érték zonbn z s és q; megdott értékei mellett még b kpcsolórúd hosszánk is függvénye sin 0,133; = illctg 1 4b gol2; s1n:p,2 7, Pmin _ O h J " ?! CH z H E kifejezésekből láthtó, hogy rögzített s és qo értékek mellett b kpcsolórúd hosszánk növelése és p szempontjából egyránt előnyös tehát célszerű ezt minél ngyobbr válsztni Ezt követelményt zonbn rendszerint rendelkezésre álló hely korlátozz A mozgásátlkwító mechnizmus főbb jellemzőinek értékét tünteti fel méretezési digrm cp szög függvényében 293

6 28 2,4 2, ,8 0,4 0 20; 40' 60' 80' 100" 120" 140" 150" Nm" XI 5! 5 ábr Az 5 ábr ddgrmjánk hsznált következő példából láthtó: = Adott z s 150 mm dugttyúút és cp 1200 elfordulási szög A = grfikonról leolvsv z /s 0,57 és e/s 0,43 értékeket, 85,5 mm = = = = és e 64,5 mm H z lklmzhtó leghosszbb kpcsolóvúd b 130 = mm, b/s 0,865 értékből = N N mi], 200 és cum; IOOr dódik A b kpcsolórúdfhossz növelésével (pl b 300 = = mm esetén b/s 2) láthtó, hogy pnlm értéke kb nő, csmüx értéke pedig kb 40r csökken, mozgásátvítel tehát kedvezőbbé válik Dinmiki vizsgáltokhoz még kpcsoltot kell teremtenünk z egy Vonlbn htó P erő és shjtókron kifejtett nyomték tklözött (6 ábr) A kpcsoltot teljesítményegyenlet szolgálttj honnn redukált áttétel: =M14 (DM = N, ír: M14 "12 P12 í melynek hosszúság (m) dimenziój vn, és közvetlenül lemérhető z ábrából, mint hjtókr forgáspontj és z áttételezett tgok reltlv pólus (OM) közötti távolság Az Eig ihldó mozgás és z FM forgó m0?" gás jelképeinek egymás lá írásávl reltív pólus szerrxlélefbesen kl" dódik: Én FM l (24) "'12, 294

7 A póluskonfigurációvl reltív pólus helyzete mint 1214 és 2334 irányok metszéspontj htározhtó meg 12 _g3 MNM/SJ ábr 09 ü Teljesen hsonlón kphtjuk meg nedukált áttételt httgú mechnizmusnál is _ így egy egyszerű hárompont felfüggesztésű mezőgzdsági gép helyettesítő mechnizmus ábrájámál (7, ábr) NHEXIGJ r 7 ábr A reltív pólus meghtározás: i _ Elő FM = _ A redukált áttétel pedig z 13 távolság A pillntnyi pólus (m) és redukált áttétel (1,) ismeretében, minden mechnizmushelyzethez meghtározhtó (G) súly emeléséhez szükséges pillntnyi dugttyúerő (P) P=Gir 295

8 15% A kiemelés különböző helyzetében elvégezve szerkesztést, láthtó, hogy z il redukált áttétel kiemelés során állndón csökken, de csökkenő jellegű virtuális bekötési ponttól mért r távolság értéke is A két Változás eltérő mértéke folytán zonbn dugttyúerő értéke kiemelés során kiindulási érték többszöröse is lehet A meohnizmusrészek megfelelő méretezésével elérhető, hogy z emelt súly és dugttyúerő különböző ngysági elmozdulásit pendeljük egymáshoz, és így kiemelő dugttyú terhelése kiegyenlíthető (pl súly kis elmozdulásához, ngyobb dugttyúelmozdulást rendelve dugttyúerő ngyság csökken) Mivel kiemelőszerkezet hidrulikus dugttyújánsk egyenletes terhelésénél dugttyú részútji egyenlőek ( dugttyú elmozdulási sebessége állndó kiemelés ltt), kiemelőszerkezet mechnizmustgjink elnendezésénél úgy járunk el, hogy kiemelés kezdetén ngyobb munkgépkiemvelési sebességet, későbbiekben kísebbí mértékű kiemelést vlósítunk meg Az eljárás szemléletessége lehetővé teszi, hogy egy kiindulási vázlt felvételének egykét módosításávl z elméleti dugttyúerő átlgértéktől vló eltérése 10 lá csökkenthető PACHET MOMEHTA, Heosxonwmoro JIIIH nonlema HABECHbIX CEHbCHOXOBHÉCTBEHHbIX MAUJI/IH JlP Ü FAHAMBOUI P E 3 lo M E Mexnnsm HOIIBECKH, I/ICHOJIbSYCMbIÍ/Í zum nonmem HBECHbIX cenbczcoxomüctbch HbIÜ Mmim, HBJIHCTCH MCXHHSMOM c usmeusixouínnmc nepenioqnbxm tmcnom Sneprn HÓIIBÜMH oőecneqnseic HHeBMTI/lHCCKl/IM ncrounnxonx sheprun, KnxxeTuuecKoPLxpK Tepncmxoü KOTOpOFO HBHHCTCH HOpIlJCHb, nsnrxomnüc no npmoü nmmn B ui/uii/mpe uenecooöpsno TK BbIŐl/IpTb psmepsi Mexunsm, vnoőu npn HOIYLÖMC Mmmm H IIODIIJBHI; neücmosnn npnönnsnrensno ounxos cmi Tpy xpmepnsyer Mex Hnsmm nonoöuoro mn PLANUNG DES AUSHEBEMOMENTBEDARFS HÁNGENDER LANDWIRTSCHAFTLICHER ARBEITSMASCHINEN Dr J GALAMBOS ZUSAMMENFASSUNG Die Aufhángevorrichtung zum Ausheben hángender lndwirtschftlichei" AI" beitsmschinen ist eín Mechnismus mit lterntiver Übersetzung Als Aushebeenergie dient eine pneumtische Krftquelle, deren kinemtischer Kennwert durch einen ím Zylinder gerdelinig sich bewegenden Kolben drgestellt wird Die Ab" messungen des Mechnismus sollen zweckmássig so gewáhlt werden, dss beífn Anheben der Arbeitsmschine eine nnáhemd gleichgrosse Krft m Kovlben rbeltet Die Anlyse eines derrtigen Mechnismus wird gezeigt, 296"

9 DETERMINATION OF TORGUE NECESSARY FOR THE RAISING OF AGRICULTURAL [MPLEMENTS Dr J GALAMBOS SUMMARY The devvice risíng giculturl ímplements is mechnism with vrible rtios The power necessry for rísing is supplied by pneumtic sovurce, which is kineticlly chrctenzed by piston displced in stright line wíthin working cylinwder It is dvisble to dlmension the devicec so tht the forces ctmg on the piston when rising should be ner equl The pper describes the nlysis of mechnísm of this type ETUDE DU COUPLE DE LEVAGE NÉCESSAIRE AUX MACHINES AGRICOLES SUSPENDUES Dr J GALAMBOS RÉSUMÉ Le mécnisme de suswpension chrgé pr le lewvge des mchines grícoles suspendues, est un mécnisme á rpport de trnsmission vrible Uénergíe de levge est ssurée pr une ínstlltion pneumtique, dont I crctéristiques cinérrmtique est représentée pr un pirton se dérplgnt sur une lígne droite dns le cylindre II est opportun de choisir les dimensions: du mécnisxme, de tgon que l force gissnte sur le piston lors du levge de l nmchine, soit á peu prés constnbe Uétude présente l'nlyse d'un mécnísme de cet espéce 297

10

11 NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM A KÖZLEMÉNYEI XI KÖTET TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKOK ELŐADÁSAI A NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEMEN 1961 ÉS 1962 ÉVEKBEN Szerkesztő bizottság: DR FALK RICHÁRD DR GELEJI SÁNDOR DR TERPLÁN ZÉNÓ MISKOLC 1965

12 Az ábrák legtöbbjét szerzők irányításávl HERCZEG egyetemi ISTVÁN djunktus és HERCZEG műszki ISTVÁNNÉ rjzoló készítette Néhány cikk ábráját KOVÁCS műszki MIKLÓS vj zoló készítette Nehézipri Műszki Egyetem, Miskolc

13 A NEHÉZIPARIMÜSZAKI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KABA ÉS A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET MISKOLCI CSOPORTJA "MECHANIZMUSOK" TÁRGYKÖRÚ TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKÁNAK ELŐADÁSAI A MISKOLCI E TÁRGYKÖRÜ MÁSODIK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKOT A NME GEPELEMEK ÉS SZÁLLÍTOBERENDEZÉSEK TANSZÉKEINEK MUNKATÁRSAI RENDEZTÉK DR TERPLÁN ZÉNO ES DR IFJ SÁLYI ISTVÁN tszv egyetpmi tnár egyetemi docens VEZETÉSÉVEL MISKOLC 1961 NOVEMBER 17ÉN

14

15 A NEHÉZIPARI MÚSZAKI EGYETEM MAGYAR NYELVÚ KÖZLEMENYEI XI, KÖTETÉNEK TARTALOMJEGYZÉKE A) A Nehézipri Műszki Egyetem VIII Tudományos Ülésszkán (1962 június 2830) elhngzott elődások Dr Trján Gusztáv: A légemelős hidrociklon Rösler Rolf: Adlékok nyomásjkusztik elméletéhez 3 15 Dr Milsovszky Bél: A Vetületi átszámítások egy közelítő módszere 33 Kolozsvári Gábor: Önálló bányászti hálóztok lpvonlmérése oél mérőszlggl Consltntinescu IlieDrbont Alex: Mechnizmusok Villmos fejtőklpácsókhoz Koch Fritz: Aknszállítógépek hjtó (Koepewtárosáink szilárdsági számítás 95 Dr Simon SándorBenkő Gyuláné: A kén oxidációj vs oxigénnel történő fúvtáskor Dr Frks Ottó: Vizsgáltok mximálisn kéntelenítő ngyolvsztóslkok összetételének kilkításár DT Litvin Fjodor Lvovics: Homorú profilú csighjtások geometriáj és gyártás 167 Dr Litvin Fjodor Lvovics: Térbeli fogslkerékhjtások elméletének lpfeldti és megoldások módszerei B) A Nehézipri Műszki Egyetem Gépészmérnöki Kr és Gépipri Tudományos Egyesület miskolci csoportj áltl rendezett tudományos ülésszk elődási "Mechnizmusok" tárgyköréből (1961 nov 17én) Kordoss József: Elnöki megnyitó Dr Terplán Zénó: A gépszerkezettn mi problémái Dr ifj Sályi István: Síkbeli mechnizmusok tervezésének egy geometrii módszeréről 189 Filemon Józsefné: Változó görbületi sugrú profilok leképzése 205 Buzás Ljos: Mechnizmusok szerepe termelés gépesítésében, 215 Szőke Bél: A forgttyús bolygómű és néhány lklmzási lehetősége 227 Szőke Bél: Ewgydugttyús forgttyús hjtás elsőrendű kiegyensúlyozás 239 Szőke Bél: Kiegyensúlyozott forgttyús hjtómű rázóművekhez 247 Szőke Bél: Hidrowmechnikus nyomtékváltó dugttyús bolygóművel 251 Kordoss József: Hrántgylu fokoztnélküli előtolóművének kinemtiki vizsgált , Vrg Gábor: Adgolóberendezés utomt kiegyensúlyozógéphez Dr Glmbos János: Függesztett mezőgzdsági munkgépek kiemelési nyomtékszükségletének 289 megtervezése Dr Lévi ImreDrobni József: Különleges bolygómű htásfokvizsgált

16 H lhonne A TPYZILI MI/IIIIKOJILILCEOFO IIOJIPITEXHI/IHECKOPO I/IHCTI/ITYTA THJFLEJIOÜI HPOMLILIIJIEHHOCTI/I (BEHPPI/IH) COlIEPHíAHI/IE Hp 1' TpbHH: IIHeBMTnqecxuü ruzxpounmou P Pőccep: JIOIIOJIHGHHH R TBOPEPI nycnzmn zxnnenn ZIp B Mlmluoecicu: Hpnónnmenuuü cnocoó nepecqer reozxesnqecunx Touel: m3 ozmofi BBHFBPOROÜnpoennnonuoü cncrenxu B npyrym IX Konoucepu: Hsmepenne ónc CMOCTOHTBJIBIIHX pynunqnux ceteü c no MOIIIBIO ctnlhoü pynemn I/I H Kortcmrlmunecy HuMMonoToKM llpőonm: Mexnnzmu K nempnqecnnxt oróoü (I) Rox: Pcqer npormocth npmsoxnux pyzxuntlnux nozmeununos 1Ip III IlIuMoH Beluce: Onncnenne cepm npn npozxynme menesuncnopo,z[0m JIp O (Pprctu: l/iccnegzosnn no connuxo cocm MKCHMJIbHO oóeccepn BEHOIIIGFO nomehhoro mnn lip (Í) JI Jlumeun: FeoMeTpnH u cnocoó YIBFOTOBJIGHHH HepBqHHx B BOFHyTHM npotbnnem qepbhr JIp CD II Jlumeurz: ÜGHOBHHG nlm Teopnn npoctpuctbehhux zsuemenwxü u CIIOCOBH mx pemenvx Bcwynnrenhnn peqh npoqleccop, l/i Kopöoul, npencenten Ml/IIHROJIIJIOROÜ rpynm; Hyqnoro homntet MIIIIZIHOCTPOI/YTGJILHOÜ npomumnehhoctm, RoTopoü OH otrpun Bropyxv uctb Hyrmoro Bcezxnn no TeMe "Mexnnnu" ILp 3 TepnHr CGFOJIHHIIII/IB npoónemu Teopnn MBXHHIBhIOB Mmml JIp I/I LlIűu Mnzxmuü: 06 OJLHOM remienvnuecxcozxi MGTOJIG npoertnpobhnh TIJIOCEPIX Mexxmmon Üomerpnegpu/te/uoll: Iíonnposume npotbnneü c xmmehhmmnmnh pgmycxm repu BH3HH JI Byslut POJIB LIBXlIPIBZWOB B Juexnnxmn nponusoxcm B Ceice: HBCROJIBRO BouomHocweü npmuenenn KpnsonmnHonnHeTpHoü nepe B Cerce t Heponnccns ónncnpoxzxc HPHBOIIIHTIHOFO npnsozl c OJIHPIM unnmupom B CeKe: OTónncnponHnhxü RPHBOIIJPIHHHÍZÍnpnsog K Bnőpuuonnmgxx Mexnzxnxxt E Cetce: PIIIHPOZLHHAIIIHBCKIIÍ/Í IIGPORJIKNIRTOJII; uomeht r; KpnBouunHoü nnhetp HOÍZI nepenueű É Kpöoul: Hnnemqecxoe nccnegosune óecctynehhtoro Mexunm nonu nonepeqnocrpornbuorn) cthn 1' Bpe: Brpyorxnwü Mexmzrsm 1; BToMTnqecnoü BnHcnpoBouHoü Mmuue JIp 171F/l/wóout ' PcqeT Monuem, Heoóxonnmoro mm Hnecnmx cenlcsoxosnücwneunmx ruumu lip I/I Jleeu llpoönu: Roqnjonnxenu" HOHGBHOFO lleí/íctbpih nnhetphoü nepenqn oqoóoü noncwpynnuu 304

17 Szőke: Buzás: Szőke: Szőke: Szőke: MITTEILUNGEN DER TECHNISCHEN UNIVERSITÁT FÜR DIE SCHWER INDUSTRIE, MISKOLC (UNGARN) INHALTSVERZEICHNIS Dr_ G Trján: Der LuftheberHydrozyklon R Rössler: Beitráge zur Theorie der Druckkustik Dr B Milsovszky: Eine Náherungsmethode zur Umrechnung von geoditátih schen Punkten us einer ungríschen Projektionsexbene in die ndere G Kolozsvári: Bsismessung selbsmándiger Grubennetze mit dem Sthlmessbnd I N CmLstntinescuA Drbont: Meechnísmen zu Elektrowhámmern F Koch: Feswtigkeitsberechnungen n den KoepeScheiben der Schchtfördermschinen, Dr S Simon und Fru Gy, Benkő: Schwefeloxgvdtion beím Suerstoffblsen deseisens Dr O Frks: Untersuchungen (der Gestltung) der Zusmmensetzung von mximl entschwefelungsfáhigen Hochofenschlcken Dr_ F L Litvin: Geometri und Herstellung hohlprofilierter Schneckengetriebe Dr F L Litvin: Huptufgben der Theorie ráumliéher Zhnrdgetriebe und ihre Ausführungsmethoden Aus der Eröffnungsrede von Prof J Kordoss, Vorsitzenden der Gruppe Mis kolc des Wíssenschftlichen Vereins fúr Mschinenwesen, nlásslich der 2, Wissenschftlichen Tgung über,,mechnísmen" Dr Z Terplán: Die heutígen Probleme der Mschinenkonstruktionslehre Dr I Sályi jun: Eine geometrische Methode für díe Getrievbesyntheseu Fru J Filenwn: Ds Profílfrásen mit veránderlichem Krümmungsrdius Die Rolle der Mechnismen bei der Mechnisierung der Produktion FIIÍUJUJWÜ Einige Anwendungsmöglíohkeiten des Kurbelplnetetngeuíebes Primáre Auswuchtung eines EinkolbenKurbelntriebes Ein usgewuchtetes Kurbelgetriebe zu Rüttelwerlten Hydronuechnischer Drehnomentwndler zum KurbelPlnetengetriebe Kordoss: Kinemtische Untersuchung des stufenlosen Vorschubgetriebes nhobelstosstnsclúnen G Vrg: Eíne Zuführungsvorrichtung zur utomtischen Auswuchtutomtenmschine Dr J Glmbos: Plnung des Aushebemomentbedrfs hángender lndwirtschftlicher Arbeitsmschinm Wirkungsgrduntersuchung eines SpezilPlneten Dr I Drobni: getriebes

18 _, Kordoss: Szőke: Buzás: Szőke: Szőke: Szőke: Vrg: PUBLICATIONS OF THE TECHNICAL UNIVERSITY OF THE HEAVY = INDUSTRIES, MISKOLC? (HUNGARY) INDEX Dr G Trján: Airlift hydrocyclone R Rössler: Contributions to the theory cf pressurecoustics Dr B Milsovszky: Approximting method for conversion of one hungrin projection system into nother G Kolozsvári: Bse line mesurement of independent minihg netwowrks with steel mesuríng tpe I N ConstntinescuA Drbont: Electríchmmer mechnisms F Koch: Strength clcultions for pithed winch pulleys (Koepe) Dr S SimonMrs Gy Benkő: Sulphur oxidtion during oxygenblsting ofiron Dr O Frks: Investigtions for formtion of blstfumce slgs wíth mximum desulphurizing ction Dr F L Litvin: Geometry und mnufcture of cowncve profíle worm drives Dr F L Litvin: Fundmentl tsks uf sptil ger drive theory nd methods of the solutions Except Írom Prof J Kordosys (President of the Miskolc Section of the Scientifíc Sovciety oyf the Engineering Industry) owpeníng speech, held on the occsion of the inugurtíon 01 the 2nd Scientific Session on fhe subject of,mechnisms" Dr Z Terplán: Current problems of mechnicl construction theory Dr I_ Sályi Jun: A geovmetríc method of desígning plnev: mechnisms _Mrs J Filemon: Trnsformticn of profiles hving vrying curvture rdii, The role of mechnism ín the mevchnístion of production Ouwwwwv Some pplictions of crnked epicyclíc ger Primry blncíng of singlepíston crnk drive Blnoed crnk dríve for vibrtors Hydrodynmic torque converter for piston type epicyclic gers Kinetic investigtion of infinitely vrible feed mechnism of shpers Feeding equipmernt for utomtic blncíng mchine Dr J Glmbos: Determintion of torque necessry fot the rísíng of grículturl implements Dr I LéviJ Drobni: Investigtion of efficíency of specil epicyclíó ger

19 Benkő: * ANNALES DE IJUNIVERSITÉ DE HINDUSTRIE LOURDE DE MISKOLC (HONGRIE) TABLE DES MATIÉRES Dr G Trján: Hydrocyclone á levge pneumtique R Rössler: Contribution á le théorie de Fcoustique de pression 3, Dr B Milsovszky: Une méthode pproximtíve pour l conversion des points géodésiques d'un systéme de projection hongrois, dns l'utre G Kolozsvári: Mesure de l bse des réseux miniers indépendnts, vec un rubn d'cier I N ConstntinescuA Drbont: Mécnismes pour mrteux électriques 77 F Koch: Clcul de résistnce des disques dkzntrinement (systéme Koepe) des mchines (Yextrction 95 Dr S SimonMme J Lbxydtion du soufre lors du soufflge du fer vecdel'oxygene Dr O Frks: Etudes concemnt l composition des litiers de hut fourneu á effet mx de désulfurtion Dr F I Litvin: Géométrie et fbriction des trnsmissions á vis sns fin, áprofilconcve155 Dr F L, Litvin: Problémes de bse de l théorie des trnsmissions pr engrenges sptíles méthodes de solutions Extrit du discours dbuverture du Prof J Kordoss, président de l section de Miskolc de Fssocition scienwtifique de l'industrie mécnvique, prononcé l'occsion de Pouverture de l 2 session scientifique, tenne u sujet des "Mécnísmes" Dr Z Terplán: Problémes ctuels de l science des constructions mécniques Dr I Sályi jun: Un procédé géométrique de l'étude des mécnismes complnres Mme J Filemon: Projection des profils á ryons ide courrbures vribles L Buzás: Rőle des mécnismes dns 1 mécnistion de l production B Szőke: Guelques possibilités d'ppliction dbngrenge plnétire á vilebrequin 239 B Szőke: Equilibrge de premier degré du mécnisme dentrinement á vilebrequin monocylindrique B Szőke: Mécnisme d'entrinement á vilebrequin équilibré pour mchines secousses B Szőke: Trnsformtion de couple hydromécnique vec engrenge plnétire á piston 269 J Kordoss: Exmen cinémtique du mécnisme (Tentrinement á réglge continu dkétuxlimeurs G Vrg: Díspositif dmenée pour mchines déquilibrge utomtiques Dr J Glmbos: Etude du couple de levge nécessire ux mchines gricoles suspendues Dr I LéviJ Drobni: Exmen du rendement d'un engrenge plnétire _ 299 spécil

20 1965 Felelős Borsod nmegyei Nyormdipri Válllt, Miskolc vezető: Méry György Készült 500 példánybn z MSZ szbvány smrint 27 A/ 5 ív terjedelemben 5163