Szolnok Városi Óvodák. Zengő Óvoda

Átírás

1 A helyi nevelési programot benyújtó intézmény: Szolnok Városi Óvodák Zengő Óvoda 5000 Szolnok, Czakó Elemér u. 4. Telefon: 56/ Alapító okirat: 165/1999.(X.14) sz. közgyűlési határozat 1. sz. melléklete Hatálybalépés ideje: december 1.

2 1999-ben elfogadott nevelési program elkészítésében részt vett: Baloghné Marsi Ibolya Bánkúti Miklósné Bozsányi Dezsőné Bodnárné Zolnai Éva Bozsóné Jakus Tünde Bujákiné Csáki Erika de Jonge Kinga Drab Márta Csiffóné Burján Edit Ménesiné Havasi Csilla Molnár Sándorné Nagyné Tóth Éva Serfőző Antalné Szűcsné Bíró Irén Törőcsik Ibolya A Zengő Óvoda nevelőtestületének nevében: Teleki Éva intézményvezető A 2002-ben átdolgozott nevelési program elkészítésében a Zengő Óvoda nevelőtestületének megbízásából - részt vett: Eszenyiné Drab Márta Orbánné Szabó Judit Serfőző Antalné Kun Szabó Istvánné tagóvodavezető A 2004-ben átdolgozott nevelési program elkészítésében a Zengő Óvoda nevelőtestületének megbízásából - részt vett: Bozsóné Jakus Tünde Orbánné Szabó Judit Kun Szabó Istvánné tagóvodavezető A 2008-ben átdolgozott nevelési program elkészítésében a Zengő Óvoda nevelőtestületének megbízásából - részt vett: Bozsóné Jakus Tünde Eszenyiné Drab Márta Serfőző Antalné tagintézmény vezető 2

3 Tartalom Bevezetés 4.o 1. Helyzetelemzés 6.o. 1.1 A város ahol élünk 6.o 1.2. Az intézmény története 6.o. 1.3 Feltételrendszerünk 7.o Emberi erőforrásaink 8.o Tárgyi feltételrendszerünk 9.o Zengős ovi-tükör 11.o. 2. Gyermekkép 12.o. 2.1 Az óvodáskorú gyermek személyisége 12.o. 3. Óvodakép 14.o. 4. Értékeink: Élmény Játék Tevékenység központú fejlesztés 14.o. 4.1 Nevelési programunk eszmei gyökere 15.o. 4.2 A program pedagógiai elvei 17.o. 4.3 Nevelési filozófiánk kulcsszavai 18.o. 5. Nevelésünk célja 19.o 6. Feladataink 20.o. 7. Programunk tartalmi elemei és azok viszonya 28.o. 8. Integrált tevékenységelemek 28.o. 8.1 Az önkifejezés eszközei, a tevékenységet kísérő esztétikai, érzelmi, 46.o. hangulatfokozó elemek feltétel és eszközrendszerük (játék, vizuális tevékenységek, rajzolás, mintázás, kismesterségek, mese, vers, ének zene, énekes játéktanulás, mozgás improvizáció, szituációs szimulációs drámajáték, bábozás) 8.2 Mozgásfejlesztés feltételei és eszközrendszere (intenzív szabad 54.o mozgás, énekes és népi gyermekjátékok játszása, testnevelési játékok, testnevelés 8.3 Tapasztalatok, tevékenységek, összefüggések felfedezése, eszköz és 64.o. feltételrendszerük (A környezet felfedezése, megszerettetése, mennyiségi és formai összefüggéseinek megismerése, a környezet és beszédtevékenység 3

4 kölcsönhatása, beszédfejlesztés, zenei hangok a megismerés folyamatában) 9. A munka jellegű tevékenységek mint a gyermeki személyiség 66.o. autonóm törekvéseit szolgáló lehetőségek 10. Megfigyelések, folyamatrögzítések 66.o Megfigyelések rendszere 66.o Montessori eszközökkel való tevékenységek rögzítése 67.o. 11. Tervezés 67.o. 12. A megvalósulás időszakai 68.o. 13. A szocializáció sajátos folyamata óvodánkban 69.o A gyermek komfortérzésének biztosítása 69.o A gyermeki személyiség érzelmi kondicionálása 72.o Közös tevékenységek (élmény-nyújtás, óvodai hagyományok, óvodai 74o. jeles napok 13.4 Erkölcsi etikai értékek közvetítése 74.o. 14. Csoportszervezése 75.o. 15. Óvodai szolgáltatások elvei 75.o. 16. Kapcsolatrendszer 77.o Belső kapcsolatok rendszere 79.o Külső kapcsolatok rendszere 81.o. 17. Az óvodába lépés feltételei 81.o. 18. Az iskolába lépéshez szükséges feltételek 81.o. 19. Felhasznált szakirodalom 83.o. 20. Idegen szavak jegyzéke 85.o. Mellékletek 4

5 Bevezetés A közoktatási törvény által az intézményekre rótt helyi programírási kötelezettség jó alkalmat adott a nevelőtestületnek arra, hogy az 1994 óta tartó innovációs folyamatunkat áttekintse. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen az előbb említett innováció jó néhány eleme (hagyományápolás) már azt megelőzően is 1988/1989-től széleskörűen élt óvodánkban. Így ez az igen komoly feladat tulajdonképpen továbblendítette a pedagógiai fejlődést. Eredményeként közösen tudunk olyan értékeket megjeleníteni és programba önteni amelyek nevelőmunkánkban igazi tartalommal teli pedagógiát jelentenek. Közös alapérték a gyermekközpontú, élmény gazdag és tevékenykedő nevelés. Óvodánk nevelési programjának domináns tartalmi elemei: néphagyomány ápolás a játékos, tevékenykedő asszociációs tanulási lánc szervezése képességfejlesztés Montessori pedagógia 1. Melyek azok a programok, amelyek felhasználása lehetővé tette sajátos, gyermekközpontú innovációnk kiteljesedését? Preventív képességfejlesztő program: (Dr. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában) Felhasznált elemek: folyamatrögzítések, a képességfejlesztés módszerei, a gyermeki személyiségfejlesztéssel kapcsolatos elgondolások, nézetek. 5

6 Integrált személyiségfejlesztő program: (Dr. Deliné Dr. Fráter Katalin, Hajdúböszörmény 1993.) Felhasznált elemek: eszközrendszer, formai keretek, a gyermeki személyiség sajátos megközelítése, tiszteletben tartása. Montessori pedagógia: Felhasznált elemek: eszközrendszer, formai keretek, a gyermeki személyiség sajátos megközelítése, tiszteletben tartása. 2. A helyzetelemzés elkészítéséhez használt vizsgálati módszerek: PEST-analízis, SWOT-analízis (nevelőtestületi, egyéni) Szülők, fenntartó, iskolák, Óvodaszék, partneri igényfelmérés, kérdőívek. Nevelőtestületi klímavizsgálat (pszicho-dráma tréning) Az intézmény tárgyi ellátottsága, és személyi erőforrások (elmélet, végzettségek) áttekintése. Az Óvodaszék, a szülők, a fenntartó betekintése az óvoda alapvető feladatainak teljesítésébe (a megrendelő, az óvodahasználók látogatása, véleményezése az intézmény valamennyi csoportját illetően. 3. A programírás módszere, folyamata: Nevelőtestületi elemzés: törvényességi háttér, nevelési eljárások közötti azonosságok egyeztetése, közös célmeghatározás. 6

7 egyéni feldolgozások, forrásgyűjtés az óvodai tevékenységformák és fejlesztési területek kidolgozásához. elkészült írásos dokumentumok összegzése szerkesztőmunka nevelőtestületi, szülői, Óvodaszéki véleményezés, elfogadás 1. HELYZETELEMZÉS 1.1 A város ahol élünk Szolnok az ország 11. legnépesebb városa. A Zagyva és a Tisza folyó torkolatában fekszik az Alföld közepén. A hetvenes évek közepétől erőteljesen fejlődő város- a bevándorló lakosság, a lakáshiány okozta feszültség miatt- nem kerülhette el sorsát. Elkezdődött a város szerkezetétől különálló, térben is jól elkülönülő nagy telep a Széchenyi Városrész építése. Az itt élő közel 28 ezer ember megfelelő életkörülményeit a folyamatosan fejlődő városrész biztosítja. Viszonylag sok a szellemi dolgozó (30%), a szolgáltatásban kereskedelemben dolgozó (11%), valamint a munkanélküli (15%). A lakótelepen élők az iparban, a kereskedelemben szolgáltatásban, az oktatás és kulturális szférában dolgoznak. Óvodánkba a Széchenyi Városrészből és az azt körülvevő családi házas övezetből járnak a gyermekek. Az itt élő családok szociokulturális háttere igen változó, szórt. ezzel párhuzamosan differenciáltak az óvodával szembeni szülői elvárások is. Ezek közül ki kell emelnünk a játékos fejlesztés elvárásának igényét. Gyermekeink személyiségéről összességében meg lehet állapítani, az ismeretek sokszor rendszertelen birtoklását (digitális Tv csatornák, internet, lakótelepi életmód), másrészt a képességek eltérő alakulását, az érzelmi kapcsolatok iránti nagy vágyat, a nyitottságot. 7

8 Ezeket az elvárásokat és helyzeteket sajátos pedagógiai gyakorlatunkkal tudjuk kielégíteni és megoldani, amely a 1993 óta folyó innovációnkon alapul. Pedagógiánkra kiemelkedően igaz a gyermekközpontúság. Talán ezért is olyan nagy az igény az óvodánk iránt. 1.2 Az intézmény története A Zengő Óvoda épületét 1980-ban adták át. A lakótelephez illeszkedően modern, esztétikus. Igazán megfelelő feltételeket biztosít a gyermekek fejlődéséhez. Jelenleg a Szolnok Városi Óvodák tagintézményeként funkcionál. 1.3 Feltételrendszerünk Emberi erőforrásaink: Az intézmény nevelőtestülete fiatal, érdeklődő, jól képzett A jellemző tenni akarás, önállóság továbbfejlődve alkalmassá teszi a nevelőtestületet szakmai kapcsolatok keresésére, alakítására, pályázatok sikeres megírására, a napi munkafolyamatok tudatos végzésére. A fentiek eredményeként tudunk megalapozottan elege tenni a nevelési program elkészítésének. Az 1994-ben elindított innováció során egységesedett a pedagógiai értékrend és sokszínűvé vált a pedagógiai nézetünk. A lényeges elvekben összehangoltabb a napi nevelőmunka, összeforrottabb a nevelőtestület. Változatos, személyre szabott módszereket alkalmazunk a gyermekek ismerete alapján. 8

9 Nevelőmunkánk tudatos rendszerszemléletű megközelítése, intézményünk működésének folyamatos elemzése és értékelése aktualizálja legfontosabb emberi erőforrásaink, az önfejlesztés egyéni és intézményi szintű képességét. Innovációnk szakirányú felkészültségi bázisai: 1. Szakirányú másoddiplomás kolléganők, többek között: Magyarországi Montessori Egyesület alaptanfolyama 4 fő Pedagógus szakvizsgával rendelkezik 4 fő Záróvizsgás továbbképzésben részt vett 7 fő Siket-néma jeltolmács felsőfokú végzettség 1 fő 2. Külső Szakmai kontrol igénylése és kapcsolatok ápolása 3. Innovatív pályázati szellemiség 4. Emberi, szakmai igényessé, önfejlesztés, önképzés 5. Szakmai összefogás, kollektivitás Tárgyi feltételrendszerünk Tárgyi eszközök, felszerelések Minősítés Óvodai bútorzat Megfelelő, karbantartott, részben cserélt Sajátos óvodai bútorzat - galériák - nyitott polcok 3 csoportban 8 csoportban - fektetőszivacsok 6 csoportban Játékeszközök Megfelelő, folyamatosan pótolt, karbantartott Fejlesztőjátékok Fejlesztési területeknek megfelelő 9

10 innovációhoz igazodva bővítendő Montessori eszközök A programban előírt eszközök biztosítottak, folyamatosan bővített Mesekönyvek Megfelelő számban esztétikusak Gyermek ismeretterjesztő Megfelelő, folyamatosan könyvek aktualizált Mozgásfejlesztő eszközök Megfelelő, folyamatosan bővített Zenei eszköztár A HOP-hoz kapcsolódó alapkészlet biztosított, folyamatosan bővülő Bábkészlet A HOP-hoz kapcsolódó alapkészlet biztosított, folyamatosan bővülő Szakkönyvek Szakterületre specializálódva megfelelő, szakkönyvtár biztosítva Szakmai videó tár Sajátos, jól használható CD tár Alapkészlet, folyamatosan bővítendő Megoldásra váró feladatok: 1. A gyermeklétszám és a személyi feltételek összhangjának vizsgálata. 2. A minimum eszköz és felszerelés jegyzéknek való megfelelés (11/1994.VI.8.)MKM rendelet 3. A játékeszközök, valamint az óvodánk tevékenységi eszközrendszerét biztosító eszközök folyamatos fejlesztése a költségvetés keretein belül, az alapítványunk támogatásával, illetve pályázati lehetőségekkel. 4. A nevelőtestület együttes belső továbbképzési megszervezése: folyamatosan szakmai, mentális és szervezetfejlesztési területeken. 5. Szakmai, módszertani kiadványok szerkesztése. 6. Konzultációs lehetőségek szervezése a gyermekközpontú, tevékeny óvodai tanulás megvalósulása érdekében. 7. Alternatív pedagógiánk folytatása: óvoda iskola közötti folyamatos viszony kialakítása, segítve a gyermekintézmények közötti fokozatos átmenet biztosítását. 10

11 1.4. Zengős ovi-tükör Kicsi vagyok, székre állok ÉN A ZENGŐ OVIBA JÁROK! Keresve sem találhattunk volna jobb nevet, mint azt, hogy ZENGŐ ÓVODA. Akár az udvaron, akár az épületben nagy a gyermekzsivaj. Hiszen sok gyermek jár ide, és nálunk mindig történik valami: szőlőt préselünk, szüreti dalokat énekelünk, vagy betlehemezünk, vagy kiszét égetünk. A tevékenységeinkhez igazodnak óvodánk adottságai. A jól felszerelt kézműves műhelyünk, az esztétikusan kialakított csoportszobák, a képességfejlesztést szolgáló sarok eszköztára mind-mind gyermekeink személyiségfejlesztésének legoptimálisabb feltételrendszerét adják. Udvarunk a lakótelep színfoltja: a felszíni formák (domb, patak) a növényzet, a természetes anyagból készült játékeszközök és a rendelkezésre álló nagy tér változatos és élménygazdag tapasztalási lehetőségeket nyújt gyermekeinknek. A jó levegő, az intenzív szabad mozgások gyermekeink edzettségét biztosítják. az egészségnevelés feltételrendszerének megteremtése az épületen belül is fontos feladatunk: ivóvíztisztító, ozonizátorok, atkátalanító szőnyegtisztítógép segítségével biztosítjuk gyermekeink egészséges életfeltételét. Az élmény óvodai életünk meghatározó eleme. A nálunk töltött 3-4 óvodai év során gyermekeinkben belsővé válnak a közös élmény, a játék, és megjelenik az örömteli tanulás vágya. Személyiségük egyéb tulajdonságai kreativitás, problémamegoldás, együttműködés is igazi ZENGŐS gyermekké teszi őket. A mi gyermekeink az iskolában is ZENGŐSÖK maradnak: gondolataik vannak, véleményüket megfogalmazzák, képesek az iskolai együttműködésre. Büszkék vagyunk rájuk. 11

12 Az oviban az a jó, hogy sok barátom jár ide, és lehet babakonyházni és ugrálni a hosszú folyosókon az ugrálólabdával. /Gecsei Tímea 4 éves/ A gyermekemet minden reggel nyugodt szívvel/érzéssel bízom rá az óvónők szerető és érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodására. Tudom, hogy az óvónők és az óvoda dolgozói biztonságos környezetben, szeretetteljes légkörben, maximális tudásuk szerint nevelik és gondozzák gyermekemet. /Molnár Jánosné szülő/ Jó itt dolgozni, mert munkánkat a kitűzött célok elérésére folyamatosa motiválja, színesíti és így szolgálja szakmai fejlődésünket. munkánkhoz a feltételrendszer biztosított, a munkaszervezés nagyon jól koordinált és pozitív a kollektíva összetartó ereje. /de Jonge Kinga óvónő/ A Zengő Óvoda egységes szakmai közösségi képet mutat, keretein belül komoly alkotómunka folyik, amelyet módszertani sokszínűség jellemez. Az óvodában nagy hangsúlyt fektetnek a képességfejlesztésre, a gyermekek egyéni fejlesztésére és hatékonyan segítik a szocializálódást, valamint az iskolai életre való felkészülést. /Dr. Lengyel Györgyi főosztályvezető/ 2. GYERMEKKÉP 12

13 A mi óvodásaink igazi ZENGŐS gyermekek! Mindig van újabb és újabb ötletük, kíváncsiak és él bennük a kutatás, felfedezés vágya. Igénylik az érzelmi biztonságot: azt, hogy a felnőttekkel és társaikkal együttműködve megvalósítják elképzeléseiket. Az óvodai évek végére magabiztosságukat úgy szerzik meg, hogy tudják, hogy ők mindenbe ügyesek. Ez magabiztossá teszi őket, alkalmassá arra, hogy az iskolába megállják a helyüket. 2.1 Az óvodás korú gyermek személyisége /A program pszichológiai megalapozása/ Óvodáskorban igen lényeges változások zajlanak le a gyermeki személyiségben: tapasztalati köre, képességei, készségei, értelme rendkívüli módon kiterjedt egyéni fejlődési ütemben alakul. Szociális élményei alapvető fejlődést mutatnak az Én-kép biztos alakulása, a családon kívüli társkapcsolataiban vagy a felnőttekkel való kommunikáció során. Kommunikációs és önkifejező képességeik szoros kapcsolatban állnak gondolkodásuk, beszédük, valamint a motoros képességeik fejlődésével. Élményeikből, tapasztalataikból táplálkozó, érzelmekkel átitatott jelenségmegértés vezérli tájékozódásuk. Gondolkodásuk globális, tapasztalatszerzésre jellemző a totális érzékelés, a képességek összefonódó, együttes és egymásra ható aktivizálása. Nem lehet valakit valamire megtanítani csak hozzásegíteni ahhoz, hogy a tudását maga szerezze meg. 13 /Galilei/

14 3. ÓVODAKÉP A mi óvodánk egy nyolc csoportos, modern, jól felszerelt óvoda. Már belépéskor ezer jel árulkodik arról, hogy a néphagyomány-őrzéssel foglalkozunk. Csoportszobáink felszereltsége a néphagyomány ápolás és a kézművesség eszközrendszerén kívül a képességfejlesztés gazdag eszköztárával biztosítja óvodásaink számára, hogy önállóan és szabad felfedezéssel tevékenykedjenek. Gyermekeink mozgásigényének kielégítését a gazdag, változatos mozgásformák végzésére alkalmas eszközök biztosítják. Mi dolgozok mindent megteszünk azért, hogy a ránk bízott gyermekek jól érezzék magukat óvodánkban. Döntéseinket a gyermekek igényei határozzák meg, biztosítjuk számukra a szeretetteljes légkört, ahol optimálisan fejlődhetnek. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Mi akik itt dolgozunk a Zengő óvodában szeretnénk, ha megérintené az ön gyermekének lelkét mindaz a tiszta érték, amelyet a néphagyomány őriz. Ezért mi óvó nénik nagyon figyelünk arra, hogy az ön gyermeke megismerkedjen a néphagyomány jeles napjaival, a népi kismesterségekkel, a természetes anyagokkal. Arra törekszünk, hogy a gyermeke szeretetben, biztonságban érezze magát. Bízzon önmagában és másokban, ismerje meg saját értékeit és érdeklődjön a világ dolgai iránt. A mi óvodánkban mindig történik valami! Az élmények, az igazi elmélyült játék segítségével fejlesztjük gyermeke egyéni képességeit. Ehhez jó segítséget nyújt a Montessori pedagógia gazdag eszköztára. 14

15 Minden törekvésünk arra irányul, hogy sajátos tanulásszervezésünkkel sikerüljön kialakítani gyermekében az örömteli és sikeres tanulás vágyát. Mi, a Zengő óvoda dolgozói 4. ÉRTÉKEINK: ÉLMÉNY JÁTÉK TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ FEJLESZTÉS 4.1 Nevelési programunk eszmei gyökere Pedagógiai gyakorlatunk alapja a Rousseau által megfogalmazott nevelési értéken alapul. A gyermekkor sajátos élményekkel rendelkező időszak. Hagyni kell a gyermeket, hogy természetes módon fejlődjön. A gyermek eredményes fejlődésének alapja, ha saját igényeinek, érdeklődésének, belső késztetéseinek megfelelően tevékenykedik, ha kellő önállósággal tud kérdéseket feltenni, problémákat megoldani, ha öntevékeny. Adjatok keze ügyébe kérdéseket és hagyjátok, hadd oldja meg maga. Ne azért tegyen szert a tudásra, mert ti megmondtátok neki, hanem azért, mert magától megértette: ne tanulja a tudományt, hanem fedezze fel. /Rousseau/ Teljeskörűvé teszi számunkra a Rousseau-i gondolatokat Dewey filozófiája: a gyermeket az életre kell felkészíteni. A gyermek olyan világban él, melyben minden személyes, minden személyek közötti kapcsolat. Világa nem tények és eszmék világa benne nincs hely rideg tárgyi igazság számára. A világ dolgai csak annyiban jutnak tapasztalása köréhez amennyiben azok vonzalomra és rokonszenvre épülnek /Dewey/ 15

16 Az eszmék, az érzéki tapasztalatok, a tudás, a tárgyi objektumok csupán addig értékesek az egyén számára, ameddig és amilyen mértékben cselekvéses önmegvalósítását segíti. Az ismeretszerzés készségének megtanítása a nevelés alapvető feladata. Nem a sok, egymástól elszigetelt elméleti ismeret a fontos, hanem annak kialakítása, hogy a gyermek képes legyen problémákat, feladatokat önállóan megoldani, akadályokat legyőzni. Erre a képességre lesz szüksége felnőtt korában is, csak így válik belőle cselekedni képes felnőtt. Montessori pedagógiai koncepciója ugyanígy erősíti számunkra a Rousseau-i értékeket. A nevelés alapelve a gyermek aktivitása. A nagyfokú gyermeki aktivitás feltételezi a változatos, önálló tevékenységeket, ezért a Montessori pedagógia minden gyermeki tevékenységet megenged, ami nem akadályozza a többi gyermek szabad cselekvését. A gyermeki szabadság természetes határa a közérdek és jellemzője a másik emberre odafigyelő türelem. Montessori pedagógiáját a gyermeki fejlődés pontos megfigyelésére alapozza. Koncepciója középpontjában áll, hogy a gyermek egy belső fejlődési terv alapján önmaga építi fel személyiségét. Szükségletei érzékenységi fázisokban nyilvánulnak meg, mely időszakban mindent befogadó értelme segítségével könnyen tesz szert tárgyi ismeretekre. Mindezek alapján nyilvánvalóvá válik, hogy pedagógiai gyakorlatunkban elsődlegesnek tekintjük az egyén, individuum fejlesztését, természetes egyensúly kialakításával az őt körülvevő környezetre. 4.2 A program pedagógiai elvei Arra törekszünk, hogy gyermekeink szeretetben, biztonságban érezve magukat legyenek képesek bízni önmagukban és másokban, ismerjék meg értékeiket, érdeklődjenek a világ dolgai iránt. Tanulják meg az együttes tevékenységekben az együttműködést, a munkamegosztást, az önérvényesítést, a társak elfogadását. 16

17 Legyenek fogékonyak a jóra és a szépre. Óvodásaink nem kicsinyített felnőttek. Fejlődésük jellemzői: autonómia és öntörvényűség. Fontos az érdeklődésre alapozott belső fegyelem kialakítása ( a tapasztalatszerzés, felfedetés, kísérletezés szakasza ez az életkor). Kiemelten biztosítjuk az alkotás létrehozását, a munka lehetőségét a közvetlen tapasztalás, aktivitás, kreativitás, valamint a magasabb rendű emóciók fejlesztése érdekében. Óvodai nevelésünk során az együttműködésre, kölcsönös tiszteletre, gyermeki aktivitásra épülő pedagógiai gyakorlatunkkal érhetjük el, hogy a belső morális standardok szerepe motiváló legyen. Törekszünk a biztonságot sugárzó felnőtt gyermek gyermek interakciók kialakítására, ezek adják azokat az élményminőségeket, amelyek a kiegyensúlyozott szociális tulajdonságokat, magatartásformákat megalapozzák. Úgy véljük, a korai élmények (egyéni és közös) meghatározói a későbbi viselkedésnek, társas kapcsolatoknak és egyéb tulajdonságoknak. A gyermek személyiségét tiszteletben tartjuk, fejlődésének segítségével önálló szabad életre neveljük. 17

18 Esélyt adunk az önkorrekció mechanizmusának erősítésére (időt kell adni a folyamatokban történő fejlődéshez). Valljuk: tevékenységekben lehet nevelni, ezért együtt kell élni és tevékenykedni a gyermekekkel. A megfelelő légkör kialakítása fontos feladatunk, egyben a gyermek vágyik önmaga kifejezésére. Ha a fenyegetések csökkennek, ha a környezet elfogadó és bátorító, akkor szabad az út az önkifejezés, az önkiteljesedés felé /Rogers/ Óvodánk meleg, barátságos légkört biztosít ahhoz, hogy a gyermek vállalni tudja önmagát, értékeivel és gyengeségeivel együtt. Fontos jelszó a gyermekekkel való kapcsolatban: 4.3 Nevelési filozófiánk kulcsszavai BESZÉLJ MAGADRÓL! Elsődlegesnek és alapvetően meghatározónak tartjuk az érzelmi nevelés biztosítását. Kiemelten kezeljük a személyiségfejlesztést különös tekintettel a tanulást segítő képességek fejlesztésére. A sajátos nevelési igényű gyermek szükségleteiben, személyiségének kibontakoztatásában ugyanolyan, mint az ép gyermek. A szeretetteljes, odafigyelő környezet megfelelő feltételt biztosít személyisége fejlődéséhez. 18

19 Fontosnak ítéljük meg a szocializációs folyamatok segítését. Mottónk: Ha a gyermekek megdicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják, mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világon. 5. NEVELÉSÜNK CÉLJA Óvodásaink egészséges önbizalommal, önérvényesítő képességekkel, reális Én képpel rendelkeznek. Érzelmeik differenciáltsága tegye őket alkalmassá együttműködésre, képességeik, szabad gondolkodásuk kibontakoztatására. A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtésének alapfeltétele az inger gazdag, egészséges környezet biztosítása a harmonikus fejlődés érdekében. Toleráns, a másságot elfogadó, az egyéni érdekeket figyelembevevő, szeretetteljes, biztonságos, kiegyensúlyozott légkörrel vesszük körül őket. Segítjük őket abban, hogy személyiségüket felfedezzék, értékeiket elfogadják, egészséges önbizalommal rendelkezzenek (ÉN - erős gyermek). Kommunikációs, metakommunikációs képességeik fejlesztésére nagy figyelmet fordítunk. 19

20 Törekszünk arra, hogy tisztában legyenek a közösség erkölcsi rendjével, és azt elfogadva érvényesítsék saját akaratukat. Érdeklődésükre alapozva biztosítjuk a tapasztalatszerzést, próbálkozásokat, felfedezést, kísérletezést. Nevelőmunkánk alapja a képességfejlesztésen és egyéni fejlődési ütemen alapuló differenciálás. Figyelembe vesszük az eltérő fejlődési ütemet, és az egyéni érzékenységi fázisokat, így segítjük őket abban, hogy pszichikus funkcióik a spontán érés mellett optimálisan kibontakozhassanak. A tevékenységszervezés a gyermekekből, fejlettségi szintjükből, élményeikből kiinduló folyamai számára ad keretet, biztosítva számukra az optimális fejlesztést. Fontosnak tartjuk az óvodai tevékenységek között (játék tanulás - munka jellegű tevékenység) az egészséges egyensúly megtartását mindenkor figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, akiknek legfontosabb tevékenysége a játék. 6. FELADATAINK Az érzelmi nevelés Minden csoportban meghatározó az elsődlegessége. A teljes személyiségfejlesztés, ezen belül a megismerő tevékenység hatékonyságának feltétele, az óvodáskorban, az érzelmi motiváltság (intellektuális érzelmek). Különösen fontos az erkölcsi, etikai érzelmek megalapozása: tolerancia, tapintat, együttérzés, segítőkészség, szeretet másik nem iránti fogékonyság, udvariasság alapvető szocializációs szokások idős emberek tisztelete lakhelyhez való kötődés megalapozása 20

21 haza iránti szeretet megalapozása Szociális folyamat segítése E folyamat feltétele az érzelmi biztonság, az elfogadás elvének érvényesítése az óvodai nevelésben. Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad az apró mag számára, hogy azzá a virággá váljon, amivé fejlődni képes. Elfogadni ÖNMAGUNKAT, és egy MÁSIK EMBERT: ez a szocializáció kulcsa. Így válnak konkréttá a közösségi elvárások, ezen az úton segítjük azoknak a szokásoknak értő gyakorlását, amelyek alapján óvodásaink ráéreznek: közösséghez tartozni jó. Motorikus képességek fejlesztése: A motorikum fejlesztésének lehetőségét tudatosan építjük be a fejlesztési területeink színtereibe. Ezzel általában a megismerési folyamatok alapfeltételét biztosítjuk, valamint egyes esetekben ez a prevenció eszköze is. A játék Privilégiumát megőrizve asszociációs tanulási lánc szervezésén keresztül biztosítjuk a globális szemléletmódra alapozódó érzelmi motivációba ágyazott tapasztalatszerzést. A hagyományok teremtése, ápolása A gyermeki személyiségfejlesztés speciális érzelmi hatásának a magasabb rendű esztétikai és közösségei érzelmek biztosítása miatt fontos feladat. 7. PROGRAMUNK ELEMEI ÉS AZOK VISZONYA 21

22 Nevelőmunkánk alkotóelemeit a preventív jellegű, az egyes gyermekek érési üteméhez, fejlettségi szintjéhez igazodó képesség-fejlesztő program integrálja. Mit tehetünk a hatékony képességfejlesztés érdekében? Az éves fejlesztési tervünk tervezése során az összes tervezett tevékenység a projektekben kiemelt képességfejlesztő feladat megvalósítására, játékos, preventív kondicionálására ad lehetőséget. A képességterületeken rendszeresek a megfigyelések, folyamatrögzítések, így óvodásaink képességfejlődéséről folyamatos és pontos képünk van, lehetőséget adva az egyéni fejlődésre. A különleges gondozást igénylő gyermekek fejlődésének feltérképezését is ezekben a megfigyelésekben rögzítjük. A folyamatrögzítésekre és az egyéni fejlesztésekre sajátos dokumentációt dolgoztunk ki innovációnk során (1.sz. melléklet) A fejlesztési tervek projektben valósulnak meg, melyekben mindvégig kiemelt szerepet kap a képességfejlesztés játékos megvalósulása. A csoportban kialakított fejlesztő sarokban folyamatosan rendelkezésre állnak a képességfejlesztő játékok, Montessori eszközök, amelyekkel bármikor tevékenykedhetnek a gyerekek. Egyéni fejlesztési tervek készülnek fejlesztőpedagógusunk, logopédusunk irányításával, az eltérő fejlődési ütemű, de csoportban jól fejleszthető gyermekek részére. Azoknál a gyermekeknél, akiknél indokolt a szegregált intenzív korrekció heti rendszere, biztosítjuk ennek lehetőségét fejlesztőpedagógusunk, gyógypedagógusunk által. 22

23 A képességfejlesztés mindig játékos formában, élménybe ágyazva jelenik meg az óvodai élet során. Igen gyakran a hagyományápolás tevékenységköre, vagy a kézműves tevékenységek adják a megvalósítás területét. TEVÉKENYSÉGÜNK KERETÉT A NÉPHAGYOMÁNYÁPOLÁS ADJA Hogyan tükröződik óvodánk mindennapjaiban? A hagyományápolás az óvoda jeles napjai, mint koncentrikusan visszatérő eseménysor fogja át az egész óvoda életét, időkeretet adva nevelőmunkánkhoz. Évenként ismétlődő népszokásokhoz, jeles napokhoz kapcsolódó ünnepeink: Őszköszöntő szüreti játékokkal, tevékenységekkel Advent időszaka: Mikulás Lucázás Betlehemezés Farsang Kiszézés Húsvétolás Pünkösdölés Azok a csoportok, akik úgy döntenek, az óvodai szintű ünnepeken túl egyébb jeles napokat is tarthatnak: Gergely-járás Komatál küldés 23

24 Mihály napi vásár A gyermekek néphagyományokkal történő megismertetése segíti a dalok, mondókák befogadását, zenei képességük és vizualitásuk fejlődését. E folyamaton keresztül interiorizálódnak magasabb rendű esztétikai és közösségi érzelmeik. A hagyományápolás, hagyományteremtés a szülőföldhöz, a nemzeti kultúrához fűződő pozitív érzelmi viszony kialakulásának kezdeményezésére is jó lehetőséget ad. A hagyományápolás összekapcsolódik a mindennapjainkat felölelő tevékenységekkel: természetes környezetet biztosítunk döntően természetes alapanyagokat dolgozunk fel anyagkiválasztásnál a népművészet értékei felé fordulunk a népi életmód használati eszközeit igyekszünk bemutatni gyermekeinknek lehetővé tesszük a kézműves mesterségekkel való ismerkedést NEVELÉSI GYAKORLATUNKBAN MEGHATÁROZÓ AZ ÉLMÉNY szerepe mely döntő fontosságú a gyermeki tevékenységformák alakulásában. A világ tükröződése a gyermeki személyiségben lehetővé teszi a szubjektum érzései, gondolatai kifejeződését. Nem minden benyomás vélik élménnyé, csak az ami az egyén számára jelentőséggel bír. Hogyan biztosítjuk az élmény prioritását? Óvónőink érzelmei differenciáltak, személyiségük alkalmas arra, hogy az élményeket maguk is képesek legyenek megélni, átélni. 24

25 Támaszkodunk a gyermekek előzetes élményeire, érzékenységükre, felfedező és megismerő vágyukra Tudatosan is biztosítunk élményforrásokat. Figyelembe véve a fiúk, lányok eltérő érdeklődését, sajátos nevelési igényű gyermek speciális igényeit. Ezek egyrészt érzelmi, esztétikai átélést nyújtanak, másrészt újszerű megfigyelési és aktiválási helyzeteket teremtünk. Óvodánk nevelési programjának sajátossága, hogy a közös élmény biztosítását követően többször teremtünk az élmények megfogalmazására, a beszélgetésre, a önkifejezésre lehetőséget. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert így a gyermek érzelmileg ráhangolt és befogadó, az ismeretfeldolgozó folyamatban belülről motivált. Ez az érzelmi motivációba ágyazottság a kognitív folyamatokat előremozdító gondolkodást fejleszti. AZ ÉRZELEMBE ÁGYAZOTT ÉLMÉNYKÖZPONTÚ TANULÁST integrált és differenciált technikával egyfajta asszociációs tanulási lánc szervezésével valósítjuk meg. Hogyan mutatkozik ez az óvodai nap folyamán? A tipikus óvodai tevékenységformákat elemeire bontva, a domináns fejlesztési hatásuk alapján sajátos fejlesztési blokkba csoportosítva tervezzük meg. A tevékenységelemeket a gyakorlat folyamán integráljuk új és újszerű egésszé, törekedve arra, hogy egy-egy téma feldolgozásánál a teljes tevékenységelem kör megjelenjen, így valósulhat meg a gyermekek gondolkodásának globális szemléletmódja. A kapcsolódást az egyes tevékenységek között az élményből kiinduló gyermeki (saját, spontán vagy közös) asszociációk jelentik. 25

26 A tanulás elemi szintjén az asszociációk kapcsolatának igen nagy a szerepe. A gyermek emlékezetében raktározódó képekből egyik kép előhív egy másikat. A hasonló valóságmozzanatok (tárgyak, helyzetek, ismeretek) egymás emlékképét kölcsönösen felidézik. A játékos tanulási lánc tervezése során ezekre az asszociációkra építünk. A törvényszerűségek ismeretében helyzeteket teremtünk, felmérjük a várható gyermeki reakciókat, és hagyjuk, hogy a cselekvés, gondolkodás és a közös élmények asszociációs kapcsolatba lépjenek. A tanulási folyamat megszervezésének lehetőségét törekszünk a játékon belül megvalósítani, amennyiben annak témája, tevékenysége természetes módon illeszkedik a játék tartalmi folyamatába. A játékot, mint domináns fejlesztési szintért kiemeljük, azonban nem zárkózunk el attól sem, hogy a tanulási folyamatot rugalmasan kezelve témájától és tartalmától függően ha szükséges játékon kívül szervezzük meg. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az érzelmi motiválásba beágyazott játékos cselekedtetés során a gyermekek a kereső ráismerő, kitalálást engedő helyzetekben, próbálkozhatnak, felfedezhetnek, újabb ismeretekre tehetnek szert, más spontán megközelítésekkel találkozhatnak. Ilyen módon a folyamatos belső érdeklődés, a tevékenység, az alkotás belső indíttatása mozgatja a tanulási folyamatot. Ezzel biztosítjuk a produktum létrehozásának lehetőségét, melyben gyermekeink ismeretei, gondolatai, tapasztalatai szintetizálódnak. A differenciált fejlesztést a többlépcsős tanulásnak megfelelő eszközrendszerrel, az egyéni fejlődésnek megfelelő feladatok megoldására motiváló helyzetek kialakításával biztosítjuk. Óvodai tanulásszervezésünkre jellemző, az utánzás, minta és modellkövetés tanulási forma, amely a dominánsan a spontán játékos tapasztalatszerzésben valósul meg. Alapvetően meghatározó a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Biztosítjuk a gyermek cselekvő aktivitását, valamint közvetlen sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalást. 26

27 Tanulásszervezésünkre jellemző, hogy a gyermek globális szemléletmódjából kiindulva a tanulási folyamatokat projektben szervezzük meg. Milyen feltételrendszer szolgálja a projektek megvalósulását az óvodánkban? projekt típusú tervezés, mely során a gyermeki tevékenységet blokkosítjuk az alapján, hogy milyen módon szolgálhatják a projektek megvalósulását (önkifejezés, mozgás, kognitív fejlesztés) pedagógiai folyamatok projekthez igazodó időkereteinek kialakítása (projekt periódusok) MONTESSORI mindennapi élet, valamint képességfejlesztő ESZKÖZEIT használjuk fel a képességfejlesztés eszköztárát bővítve. Hogyan gazdagítja ez az eszközrendszer gyermekeink képességfejlesztésének lehetőségét? élethelyzeteket, tapasztalatszerzési lehetőséget modellálnak önkéntesek egy-egy cselekvéssor automatizálódása segíti a gyermeket önállósága, biztonságérzete fejlődésében, csökken a kiszolgáltatottság, a felnőttől függő kiszolgáltatottság érzése egy eszközön belül saját fejlődési üteméhez igazodva különböző nehézségi fokozatokat igazodva gyakorolhat önmagát koordinálva. mindennapi élet eszközei Ezek az eszközök és az eszközökkel végezhető gyakorlatsor átmenetet képez az amúgy is összefüggő gyermeki tevékenységek között: játék, tanulás, munkajellegű tevékenységek. 27

28 Óvodánkban lehetőségük van a gyermekeknek a nap bármely szakában szenzibilis fázisainak megfelelően tevékenykedni ezekkel az eszközökkel. Fejlesztő értékük: a gyermek elsajátítja azt a képességet, hogy a szintetikus mozgássorokat rögzítsék, játékosan, könnyedséggel és spontaneitással szokássá tegyék. További értéke a tevékenységének, hogy ezekben a gyermek valódi munkát végez. Melyek ezek? magok kanalazása öntés vízzel keretek az öltözködéshez kendők hajtogatása asztalterítés a környező világ megismerését és az abba való eligazodást szolgáló fejlesztő eszközök érzékszervek fejlesztését szolgáló eszközök anyanyelvi fejlesztést szolgáló eszközök Képességfejlesztő munkánkat hatékonyan egészítik ki a Montessori érzékszervet fejlesztő eszközök. Programunkhoz illeszkedően az alábbiakat tartjuk alapvetően fontosnak: sztereognosztikus zsák titokzatos zsák színdobozok zörejdobozok 28

29 érzékelő lapok a tapintás fejlesztéséhez súlyérzék fejlesztő ízlelést fejlesztő szaglást fejlesztő hangképzést fejlesztő hangok differenciált észlelési leképzésére (vizuális, akusztikus, taktilis) beszédfejlesztés (szókincs, szóképzés, mondatalkotás) ember- természet-társadalom megismerését segítő eszközök mennyiségi és formai tapasztalatszerzést fejlesztő eszközök (piros-kék rudak, számkártyák, számlálást leképző kártyák) 8. INTEGRÁLT TEVÉKENYSÉGELEMEK 8.1 Önkifejezés eszközei, a tevékenységet kísérő esztétikai, érzelmi, hangulatfokozó elemek és feltételrendszerük (játék, vizuális tevékenység, rajzolás, mintázás, kézimunka, kismesterségek, mese, vers, ének-zene, énekes játék tanulása, mozgás improvizáció, szituációs- szimulációs- dráma játék elemek, bábozás) Az önkifejezési blokk által felkínált tevékenység segíti a gyermeki önkifejezés megvalósulását a téma (melynek meghatározója a hagyományápolás és környezetvédelem) érzelmi és esztétikai kiteljesedését. Az önkifejezés módok közül igen fontos szerepet kap programunkban: az önkifejező vizuális, kézműves, ének-zenei, irodalmi tevékenység, 29

30 a kommunikáció és metakommunikáció az önkifejező, improvizatív mozgás, mint a belső állapotok kivetítésének eszköze Célunk, hogy óvodásaink az önkifejező tevékenységek során könnyen ki tudják fejezni érzelmeiket, gondolataikat. A reprodukált mintákat képzeletük segítségével átformálják, újakat alkotnak. Az önkifejezésben elsősorban az érzelmeket aktivizáló esztétikai-, etikai értékeket, amely a gyermeki személyiség fejlődését erősítik. A megfelelő felnőtt attitűd az önkifejezés területén tiszteletben tartja a gyermek tevékenységét, gondolatait, vágyát. Fontosnak tartjuk a felnőtt esztétikai igényességét, saját személyiségére és környezetére egyaránt. Olyan helyzeteket teremtünk, amely önkifejezésre ösztönzik a gyermeket: érzelmi motiválással, a tevékenységek iránti saját örömével, a szép megláttatásával, részletek felfedezésével. Esztétikai élményeket teremt a gyermekek képzőművészeti és népművészeti alkotások megismertetésével. Szellemi kalanddá teszi az élmények újbóli közös átélését az ehhez kapcsolódó önkifejező tevékenységeket. A JÁTÉK HELYE NEVELÉSI FOLYAMATUNKBAN Óvodai tevékenységünk legfejlesztőbb tevékenységének és leghatékonyabb eszközének tekintjük a játékot, amelyben legjobban valósul meg az önkifejezés. A játék kiemelt jelentősége az óvodai napirendünkben és időbeosztásunkban is oly módon épül be, hogy játékra a lehető legtöbb időt biztosítsuk óvodásaink számára. A gyermek számára a játék spontán, szabadon választott tevékenység, ahol tapasztalatainkat, élményeiket játsszák el sajátos, gyakran átalakított formában. A szabad játékfolyamat kialakulásához fontosnak tartjuk, hogy biztosítsuk a játékhoz szükséges helyet, a gyermek fantáziájának kibontakoztatását segítő eszközöket, játékszereket. A derűs, kiegyensúlyozott légkör megteremtésével, olyan csoportlégkört alakítottunk ki, ahol 30

31 a gyerekek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan, zavartalanul játszanak. A különböző játékformák és azok tartalmának gazdagításához nagyon sok közös élményt biztosítunk, mely a gyerekek képességének fejlődését segíti elő. Így válhat a játék a személyiségfejlesztés alapvető eszközévé. A játéknak a kreatív személyiségfejlesztésben értékes mozzanata a szerepjáték, melyben az együttműködés általános szabályait erősítjük, a társas kapcsolatokat mélyítjük. A játékon belül a szabályjátékot azért alkalmazzuk tudatosan és gyakrabban, mivel ezek egyes fajtái a gyerekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik. A különböző mozgásos játékokkal alakítunk ki új mozgásformákat, az ismert mozgások ismétlésével, gyakorlásával mozgásfejlettségük tökéletesedését segítjük elő. A különböző játékszituációk kialakulása során sokféle tapasztalatot szereznek a gyerekek, mely kihat értelmi képességeik fejlődésére. Tapasztalatot szereznek a világ dolgairól, eseményeiről, megismerkednek tárgyakkal, azok tulajdonságaival, fejlesztve érzékelésüket, észlelésüket, megfigyelő-képességüket, emlékezetüket, képzeletüket, gondolkodásukat. A gyerekek egyéni ötletei, elgondolásai, elképzelései tág teret adnak a kreatív megnyilvánulásra. Elgondolásukat megtervezik, szerepet vállalnak, a szükséges eszközök elkészítésében közösen közreműködnek, egymás ötletei iránt nyitottak. Arra törekszünk, hogy óvodásaink személyiségfejlesztésének értékes mozzanata legyen a kreatív együttműködés fejlődésének elősegítése. Ennek részeként alakul egymáshoz való viszonyuk a különböző magatartásmódok, társas kapcsolatok, a játékban válnak köztivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok. Derűs, vidám örömteli játékot kísérő pozitív érzelmek 31

32 meghatározzák a gyerekek közlési vágyát, beszédkedvét. Azzal, hogy sokat beszélgetünk, a játék során felmerülő kérdésekre választ kapnak, metakommunikatív megnyilvánulásaikkal mintát nyújtunk, elősegítjük a nyelvi kommunikációs készség fejlesztését. Fontosnak tartjuk, hogy minél több információnk legyen a csoport, illetve egyes gyerekek játékfejlettségéről. Megfigyeléseket végzünk, hogy melyek azok a játékfajták, melyben a legszívesebben tevékenykednek, játék közben milyen a kapcsolatteremtés egymással és a felnőttekkel, hogyan illeszkednek be a játékba és nem utolsó sorban milyen érzelmi megnyilvánulások kísérik a tevékenységüket. Ezeket a megfigyeléseket szeptemberben és áprilisban végezzük, melynek eredményeit kiértékeljük, összegezzük, továbbiakban nagy segítséget adva munkánkhoz. VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉGEK, RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA, KISMESTERSÉGEK Folyamatismertetés: Óvodába lépést követően döntőek a különböző rakosgatások (termések, kavicsok, ágacskák), gyurkálgatás a homokban, rakosgatás, díszítgetés, firkálgatás döngölt homokba, lisztbe, különféle anyagokba pálcával. Nyomhagyások a homokba, aszfaltra, vízcsorgatások. Különféle anyagokkal kerülnek kapcsolatba a gyerekek, tapintanak, fognak, rakosgatnak különféle felületeket, formákat érzékelnek. Megismerkednek egyes alapanyagok tulajdonságaival, elsőként papírral, különféle minőségűeket gyűrnek kisebb nagyobb gombócba és egyéb formába alakítják. 32

33 Megismerik a nyomhagyás lehetőségeit a papíron, textíliákon, az agyagban. Felfedezik a anyag formálási lehetőségeit, gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés. A technikákat különféle formálható anyagban is gyakorolják- só-liszt gyurma, színes gyurma, satöbbi. Megismerik a festék tulajdonságait, nyomhagyás, ujjfestés, szivacsfestés, foltfestés, foltból ujjkihúzással formaalakítás, valamint a színkeverést. Magabiztosan festenek a különböző vastagságú ecsetekkel, először nagy felületen- korong, pemzli, lapos, 10-es, 6-os, 3-mas, majd egyre kisebb felületen is. Fokozatosan próbálnak vonallal behatárolt területen festeni az adott felületen. Ismerkednek különféle festéstechnikákkal- egyszínű tempera, többszínű tempera, vízfesték, szitanyomat, akvarell, festékszórás, papírmetszet, linómetszet, papírbatikolás. Különféle technikákat ismernek a papír formai alakítására, gyűrés, szakítás, tépés, vágás, hajtogatás, kasírozás, papírmasé készítése. Ismerik a következő vegyes technikákat: ragasztás, mozaikkészítés, viaszkaparás, monotípia, gipszöntések, agyagdomborműkészítés, edénykészítések agyagból, építéssel, formáraterítéssel, gipszfélgömbbel, díszítésük karcolással, írókával, agyaghurkák felrakásával, textilhurkák, varrások. Szívesen gyakorolják a kismesterségeket: fűzések, fonások, szövések, bőrös technikák, szalmázás, nemezelés, gyöngyözés. Térbeépítés A térbeépítés egyrészt esztétikai, vizuális elem, másrészt a játéktevékenység funkcionális része. A téralakítás során különböző anyagokat és technikákat alkalmaznak. Kiegészítik ezt a terepasztalon végezhető beépítési lehetőségek és a makett készítés. 33

34 A rajzolás folyamata: Óvodánkban, kezdetben nagy ívű papíron, vastag zsírkrétával firkálgatnak, később vékony zsírkréta, táblakréta, majd ceruza következik. A rajzfejlődés folyamata: Szándéktalan firka, szándékos firka, lengővonalas firka, körvonalas firka, képi elemek megjelenése, spontán alakulás, szimbólumok megjelenése, emberábrázolás szándékának megjelenése, fej-láb ember, felismerhető formák, finomodó részletek. A fejlődéssel egyidejűleg alkalmuk nyílik különféle rajztechnikák kipróbálására is: filctoll, tus, pasztellkréta, grafit. A megfelelő finom mozgás kialakulása után képesek különféle ritmikus sordísz folytatására. Előbb igen széles sorközben, majd egyre keskenyebben is, kezdetben két majd több forma ismétlésével. Óvodáskor végére bátran, örömmel, lendületes vonallal rajzolnak, törekednek a részletek megjelenítésére. A fejlesztés várható eredménye: 6-7 éves óvodásaink képesek arra, hogy vizuális tevékenységüket megszervezzék- eszközök, helyi alapanyagok használata, a választott tevékenységet örömmel, jó kedvvel, elmélyülten végezzék, annak teljes befejezése után a használt, elmosott eszközöket, az alapanyagokat, és a kész munkát a megszokott helyre tegyék vissza. Óvodáskor végére magabiztosan elsajátítanak többféle vizuális technikát, a különféle eszközöket tisztán és helyesen használják, anélkül, hogy tevékenységük közben társaikat zavarnák. Élményeiket, érzelmeiket, gondolataikat, szívesen fejezik ki rajzban vagy egyéb 34

35 vizuális tevékenységben. Árnyalt színhasználattal, formakialakítással tevékenykednek. Alkotásaikban és környezetükben felismerik a szépet és megpróbálnak törekedni annak kialakítására. MESE-VERS Folyamatismertetés: Az óvodába kerülés időszakában a gyermek érzelmileg labilis, a felnőtt közelségére vágyik. Fontos, hogy megadjuk számára az érzelmi biztonságot, a testi közelség érzését biztosítsuk. Ezért kezdetben ölbeli játékokkal, cirógató- simogató, ujjkiszámoló, höcögtető, lovagoltató mondókákat játszunk. Az ölbeli játékok hallgatása, játszása ebben az időszakban mintegy a szocializáció megkönnyítésére, az érzelmi biztonság megteremtésére irányulnak. Kedves és megnyugtató tevékenység ekkor még s leporellók nézegetése, a mesék, képolvasások hallgatása hozzábújva. Az általunk kínált versanyag ezt követően is döntő népi mondókákból, valamint zenei hatású rövid, néhány soros versekből tevődik össze. Gyakran kísérjük ezeket játékos utánzó mozdulatokkal. Témájuk kapcsolódik a mindennapi környezeti jelenségekhez, az évszakok változásához, a megélt óvodai élményekhez. Ebben az időszakban a mesék, amelyek meghallgatására mindennap sor kerül, egyszerű cselekményűek vagy ritmikusan ismétlődőek, láncmesék. Későbbiekben a verseket, mint témához kapcsolódó hangulati elemeket jelenítjük meg, fontosnak tartjuk a vershallgatás örömének biztosítását. A versanyag konzekvensen a népművészet anyagából táplálkozik, de egyre szívesebben fordulnak a gyermekeink a humoros, vidám, groteszk, hosszabb terjedelmű, fantáziavilágból merített műalkotások felé. Szívesen és önkéntelenül megtanulnak ezek közül néhányat. Szeretik a fiktív, halandzsa szövegű kiolvasókat. A gyermekeink közötti kapcsolatok fejlődése előbb-utóbb szükségessé teszi, hogy érdeklődésük az egyre hosszabb 35

36 terjedelmű kiszámolók, párválasztó, felelgetők, csúfolók, hintáztatók, labdázó tartalmú népi mondókák felé fordul. Ezeket gyorsan megtanulják, játékaikban alkalmazzák. Szinték kedvelt napi tevékenységük az egyre bonyolultabb szerkezetű mesék hallgatása. A mesék kezdetben állatmesék, majd tréfás mesék. A pusztán élményt adó mesehallgatást, fokozatosan felváltja a belső azonosulás, általuk a szorongásaik feloldódnak, és számukra egyben feloldást és megoldást kínál. a kedvenc mesehőssel azonosulnak játékukban, beszédükben, viselkedésükben. Játéktevékenységükben megjelennek a mesei szituációk, mesehelyzetek, mesehősök karakterének modellálása, ez vezet a dramatizálás spontán folyamatához. A tündérmesék megjelenése maga a csoda. A mágikus gondolkodás, a fantáziavilág oly mértékben leköti a gyermeket, hogy a hosszabb terjedelmű, folytatásos meséket is befogadják. A belső képvilágban átélt érzelmek, helyzetek szerepek oly módon jelennek meg tevékenységükben, hogy dramatizáló vágyakhoz megteremtik a számukra megfelelő feltételeket: eszközt, jelmezt, díszletet. Az önkéntes dramatizálás a mi óvodai életünkben hosszabb időn át napról-napra áthúzódó folyamat. A mágikus gondolkodás fejlődése során az eredeti mesétől elrugaszkodva a saját maguk által kialakított történet szerint dramatizálnak: ezzel saját tevékenységüket is továbbfejlesztik. Ajánlott anyagmennyiség: Kisebbeknek: mondókák, versek meghallgatása, ebből általában 8-10-et is megtanulnak az év során verses-mesék, állatmesék, láncmesék db Nagyobbaknak: 36

37 versek meghallgatása mondókák, versek tanulása, szerencsés esetben db találós kérdések állatmesék, verses mesék, tündérmesék db néhány elbeszélés A fejlődés várható eredménye: Óvodáskor végére az irodalmi alkotások a gyermek érdeklődésének természetes közegévé válnak. Képes arra, hogy kedvenc meséjét a szófordulatok visszaadásával, helyesen hangsúlyozva elmondja, szívesen hallgat verseket, néhányat szívesen el is mond. Az irodalmi alkotások által átélt erkölcsi és esztétikai érzelmek beépülnek személyiségükbe. Természetes vágya az, hogy a kedvelt alkotást többször visszatérően meghallgassa, feldolgozza, dramatizálja. Ezekből a reproduktív elemekből sajátos történeteket, meséket vagy verseket ad elő az önkifejezés eszközeként. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK TANULÁSA, MOZGÁSIMPROVIZÁCIÓ Folyamatismertetés: Óvodánkban, kezdetben az énekhallgatás, altatódalok szorosan összefonódva jelennek meg óvodásaink életében a mese-vers területén jelzett ölbeli játékokkal. Céljuk és hatásuk is ugyanazt szolgálja: a kisgyermek kiegyensúlyozott, derűs lesz, biztonságban érzi magát ismétlődő mozdulatok, testközelség hatására. A kezdeti szocializációs szakasz ideje alatt az ölbeli játékok / lovagoltató, arcsimogató, tenyércsiklandozó, altató, csipkedő, tapsoltató stb/ sz-m hangkészletű emelt hangú népi 37

38 mondókák, ill. mondókák játszása közben a tapintásos érzékeléssel a szeretetkapcsolat és biztonságérzet kialakítása. Az óvodai élet során tevékenységhez, élményekhez kapcsolódóan többször adunk lehetőséget arra, hogy új dalokat egyszerű utánzó mozgással kísért dalos játékokat, mondókákat halljanak, és abba önkéntelenül bekapcsolódhassanak. Az óvodai zenei fejlődés kezdeti szakaszában az alábbi zenei anyagot biztosítjuk gyermekeinknek: Éneklési készségek Zenehallgatás Zenehallgatásra Zenei anyag fejlesztésének módja felhasznált 3-4 éves kor Mondóka: 5-7 /2-4 motívum Dalanyag: játékdal /8-12 ütem/ Dalok megoszlása: s-m: 3-4 dal l-s-m: 3-4 dal m-r-d: 2-3 dal s-m-r-d-: 2 dal d-l-s: 1 dal folyamatismertetése Kvint távolság 4 hang Alapja az aktív éneklés ismerkedés, személyes kapcsolat teremtés ölbeli játékokkal (höcögtetők, sétáltató, ujj játék, lovagoltatók) A gyermekek figyelmének felkeltése a gyermek hangicsálásának utánozása éneklés 1-2 gyermekkel óvónői mintaadás Beszoktatás ideje alatt: Ringató, altató simogató ölbeli játékok dalai A nap bármely szakában: óvónői énekhang befogadására szoktatás pihenő időben altatódalok dúdolása, éneklése. anyag Kezdetben minden zenei élmény az, majd bővülnek a jeles napokhoz kapcsolódó népzene és alkalmi műzenei dalok hallgatásával. Fontos szerepet szánunk az élő hangszeres előadásnak. Elemeiben megjelenik az igényesen kiválasztott táncházi és komolyzenei alkotások hallgatása és az improvizációs mozgás elindulása. 38