Római jog - levelező V. A tulajdon A birtok A tulajdonvédelem

Átírás

1 Római jog - levelező V. A tulajdon A birtok A tulajdonvédelem

2 a dologi jog Dologi jogok azok az un. egypólusú jogviszonyok, melyek a jogosítottnak (elvileg) teljes vagy részleges gazdas{gi kihaszn{l{st (élvezetet) biztosítanak egy dolog felett az{ltal, hogy mindenki m{st eltiltanak a dologra való minden olyan behat{stól, mely a jogosított élvezetét zavarn{. EGO A B kötelmi jogok

3 a dologi jog (2) a) Szemben a relatív szerkezetű kötelmi jogokkal, melyek egy vagy több meghat{rozott személy között {llnak fenn, akik szab{lyként kölcsönösen jogosítva és kötelezve is vannak, a dologi jogok abszolút szerkezetűek: azaz a dologi jogosulttal szemben őt mag{t lesz{mítva mindenki m{s (teh{t az egész emberiség) {ll kötelezettként, de az ő kötelezettségük kimerül a puszta nem tevésben, a jogosult joggyakorl{s{nak zavar{s{tól való tartózkod{sban. b) Dologi jog t{rgya csak forgalomképes ön{lló dolog lehet. Alkatrészen külön dologi jog fenn nem {llhat, az összetett dolgon fenn{lló tulajdonjog kiterjed annak minden részére. Ha a dolog utóbb forgalomképtelenné v{lik, akkor a rajta fenn{llott dologi jog ugyanúgy megszűnik, mint amikor a dolog elpusztul. c) A dologi jogok védelmére petitórius jogeszközök szolg{lnak: a meglévő birtok védelmére alperesi pozícióban exceptiók, az elveszett birtok visszaszerzésére pedig az in rem actiok (vindicatiok)

4 a dologi jog (3) d) A dologi jogok köre z{rt, azokat a törvény taxatíve {llapítja meg, a felek mag{nautonómi{ja teh{t nem terjed ki új dologi jogok létesítésére. Két nagy csoportjukat szok{s megkülönböztetni: 1. ius in re propria, vagyis a tulajdonjog, 2. iura in re aliena, az ún. idegen dologbeli jogok: a szolgalmak (servitus és ususfructus), az örökhaszonbérlet (emphyteusis), örökbérlet v. felülépítményi jog (superficies) z{logjog (pignus és hypotheca). (3.) harmadikként ide sorolhatók tkp. a birtokjogok (iura possessionis) is, mivel a birtok jogi tény, melynek joghat{sai a birtokvédelem és meghat{rozott feltételek között a tulajdonkeletkeztetés.

5 a tulajdonjog fogalma A tulajdonjog (dominium, proprietas) az a legteljesebb dologi jog, 1. melynél fogva a tulajdonos (dominus) a tulajdonjog t{rgy{ul szolg{ló dologra b{rki jogosulatlan behat{s{t kiz{rhatja és 2. dolg{ban mindazt megteheti, ami m{s jogait nem sérti A kiz{randó behat{sok alapj{ban véve kétfélék: a) valaki idegen dologbeli jogot form{lva a dologra (jog{ra hivatkozva) zavarja a tulajdonost annak békés birtokl{s{ban = zavar{s, b) a tulajdonjog t{rgy{t jogosulatlanul tartja birtok{ban = kivetés. a) a kiz{r{s eszköze az első esetben elsősorban az actio negatoria, b) a m{sodikban a rei vindicatio és az actio Publiciana lesz. A tulajdonos kiz{r{si hatalmass{g{t nevezzük a tulajdonjog NEGATÍV OLDAL[NAK. A tulajdon, mint t{rsadalmi viszony a kiz{r{s jogi eszközei biztosít{s{val lett jogi viszonny{, s ezek teszik ki a tulajdoni jogviszony lényegét: ha tulajdonos vagyok, vindik{lhatok, s megfordítva, ha megillet a vindik{l{s joga, akkor tulajdonos vagyok - meum est ex iure Quiritium.

6 a tulajdonjog tartalma A negatív oldal csup{n a békés birtokl{st biztosítja a tulajdonos sz{m{ra, de ez utóbbi teremti meg a valós{gos lehetőséget a dolog élvezetére, s vele való tényleges és jogi rendelkezésre. Ezt a dologélvezeti lehetőséget nevezzük a tulajdonjog pozitív oldal{nak. A POZITÍV OLDALBAN egybefoglalt jogosults{gok kimerítően (taxatíve) fel nem sorolhatók - {ltal{noss{gban vannak a tulajdonosnak megadva: a törvény megszabta hat{rokon belül a tulajdonos elvileg teljes jogi hatalommal bír a dolog felett. A pozitív oldalt kitevő jogosults{gok legfontosabbjai gyakorlati okokból mindazon{ltal nevesítve vannak: a) a tulajdonost e szerint a dologgal való tényleges rendelkezés körében megilleti a bírhat{s és birtokl{s joga (ius habendi, possidendi) a haszn{lat és gyümölcsöztetés joga (ius utendi et fruendi), az elhaszn{l{s vagy éppen a megsemmisítés joga (ius abutendi, annihilandi), b) a jogi rendelkezés körében az élők közti vagy hal{lesetre szóló ügylettel való elidegenítés joga (ius distrahendi) és az idegen dologbeli jogokkal való megterhelés joga (ius onerandi).

7 a tulajdonjog hat{rai A tulajdon a legtartalmasabb és legteljesebb dologi mag{njog - a dolog feletti gyakorolható teljes jogi uralom, azonban mégis csak a jogrend {ltal szabott hat{rok között. A hat{rokat a jogrend a mindenkori t{rsadalom szükségletei alapj{n {llapítja meg. A római jogban a tulajdon korl{toz{sai (hat{rai) h{romfélék: szomszédjogok, közérdekű korl{toz{sok elidegenítési tilalmak

8 elidegenítési tilalmak a tulajdonjog elidegeníthető és idegen dologbeli joggal megterhelhető kivételes esetekben azonban ezek a jogosítv{nyok elvonhatók törvény (jogszab{ly), magistratusi intézkedés, ügyleti rendelkezés {ltal 1. Az ún. törvényi, azaz törvényen alapuló elidegenítési tilalmak ellenére eszközölt rendelkező ügyletek semmisek. Ilyen tilalom alatt {llnak: a) a hozom{nyul adott it{liai telek, b) a gy{molt bizonyos dolgai (res pupilli), c) a peres dolog (res litigosa) Augustus egyik edictuma értelmében, mely az elidegenítést egyszersmind büntette is. 2. Semmisek a hatós{gi elidegenítési tilalomba ütköző rendelkezések. A tilalmat a magistratus decretuma létesíti, jogszab{ly alapj{n Ilyen tilalom alatt {ll: a tékozló (prodigus), akit a praetor könnyelműsége miatt tilt el vagyona kezelésétől (bonis interdicere), a hagyatéki dolog a hitelezők kérésére, ha az örökös örökösi minősége körül kétely merült fel (heres suspectus)

9 elidegenítési tilalmak (2) 3. elidegenítési tilalom kiköthető jogügyletben (szerződésben vagy végrendeletben) is a) Az élők közti ügyletben előírt elidegenítési tilalom a klasszikus jogban csup{n kötelmi hat{lyú: megszegése az elidegenítést nem teszi semmissé, csak k{rtérítésre kötelezi az elidegenítőt. Justinianus dologi hat{lyt ad a szerződésen alapuló elidegenítési tilalomnak is - semmis az ügylet b) A végrendeletben foglalt tilalom figyelembe veendő, olyankor, amidőn meg{llapítható, hogy kinek a jav{t szolg{lja, ellenkező esetben a tilalmat nem írottnak (nudum praeceptum) kell tekinteni

10 I. a quiritar tulajdon A ius civile szerinti, teh{t valódi római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez h{rom feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hi{nya saj{tos tulajdoni alakzatokat eredményezett: a) Quiritar tulajdon alanya csak ius commerciivel bíró önjogú személy, azaz civis vagy legal{bbis Latinus lehet. b) Quiritar tulajdon t{rgy{ul csak erre alkalmas dolog szolg{lhat. Ilyen minden forgalomképes dolog a tartom{nyi telek kivételével. c) Quiritar tulajdont csak erre alkalmas szerzésmóddal lehet megszerezni. Keresete: a rei vindicatio - a saj{t tulajdonjog{t {llító keresete - a pert{rgyként megjelölt dolog birtokosa ellen - a dolog kiad{sa ir{nt.

11 II. a peregrinus tulajdon Miként {ltal{ban vagyonjogai nem lehettek, az idegent nem illethette római tulajdon sem. A meghódított területeknek azokat a lakóit, akiket nem tettek rabszolg{v{, a rómaiak meghagyt{k (egészen vagy részben) javaik birtok{ban. A peregrinusok azonban nem nyertek dolgaik fölött quiritar tulajdonjogot, nem élhettek teh{t a római tulajdonvédelmi eszközökkel sem, javaik védelméről csup{n a megtűrt helyi jogok gondoskodtak. Később azonban a római hatós{gok (a praetor és a tartom{nyi helytartó) is védelmet nyújtottak nekik, megadv{n sz{mukra a római tulajdonkereseteket, mint utilis actiokat ( si civis esset ). ANALÓGIA!! A közt{rsas{g kor{ban ezzel a quiritar tulajdon mellé új tulajdonféleség lépett, a peregrinus tulajdon (dominium ex iure gentium). Ennek a jelentősége azonban a polg{rjogok fokozatos kiterjesztésének ar{ny{ban csökkent, a constitutio Antoniniana (Kr.u. 212.) ut{n pedig gyakorlatilag eltűnt, {talakult római tulajdonn{.

12 III. a tartom{nyi telek tulajdona Az {llami tulajdonban {lló tartom{nyi telkeken belül a principatus elején különbséget tettek a senatusnak adózó fundus stipendiarius és a princepsnek adózó fundus tributarius között aszerint, hogy az adózó telek a senatus vagy a cs{sz{r korm{nyzata alatt {lló provinci{kban volt-e. A mag{nosok jog{t ezek felett nem nevezték tulajdonjognak, csup{n possessio et ususfructus-nak, b{r ez annak tartalmilag megfelelt. Lehetett róla élők között és hal{lesetre szólóan rendelkezni, csup{n a bérfizetési kötelezettség utalt a jogosult különleges helyzetére. Egy idő ut{n a jogosultnak nem csup{n a birtokvédelmi eszközök {lltak rendelkezésére, hanem megkapta a quiritar tulajdonos jogvédelmi eszközeihez hasonló petitórius kereseteket is. A praetor ill. a tartom{nyi helytartó ut{nképzetten adta meg a védelmet : a tulajdonjogra való utal{s ( eius esse ) helyett a megfelelő módosított kitételt írva: Ha kiderül, hogy A.A. a telket bírhatja, birtokolhatja, gyümölcsöztetheti, vagyis egy in factum concepta actiót adott. A principatus végéig, a Kr.u. 270-es évekig ismert ez a forma.

13 IV. az ún. bonit{r tulajdon Quiritar tulajdon szerzésére alkalmas szerzésmódok voltak m{r ősidőktől fogva az ún. eredeti szerzésmódok, sz{rmazékos szerzés esetén pedig a res mancipire a mancipatio, a res nec mancipire a form{tlan traditio, mindkettőre pedig az in iure cessio. Ha valaki res mancipit annak tulajdonos{tól puszta traditióval szerzett meg, nem v{lt a dolog quiritar tulajdonos{v{, hanem az tov{bbra is az {truh{zóé maradt, aki teh{t a dolgot ak{r vissza is követelhette a szerzőtől mindaddig, amíg utóbbi a dolog quiritar tulajdon{t elbirtokl{s révén meg nem szerezte. A res mancipi {truh{z{s{ra a civiljogban előírt formas{gok azonban elvesztették gyakorlati jelentőségüket a praetori edictum újít{sai eredményeként. Az edictum ui. in rem védelmet adott mindenkinek, aki valamely dolgot egy jogszerű szerzéscím (iusta causa) alapj{n jóhiszeműen (bona fide) szerzett, ak{r tulajdonostól, ak{r nemtulajdonostól, formaszerűen vagy form{tlanul - in bonis esse, rem in bonis habere.

14 IV. az ún. bonit{r tulajdon (2) Publicius praetor a Kr.e. II. sz{zadban az edictum{ban meghirdetett keresetformul{ban egy fictióval ugyanis arra utasította a bírót, hogy a birtokból kiesett elbirtoklófélben lévőt tekintse úgy, mintha az elbirtokl{si idő letelt volna ( si annum possedisset ), az usucapio többi feltételének érintetlenül hagy{s{val. Ez a szok{sosan actio Publiciana néven emlegetett kereset teh{t nem m{s mint egy rei vindicatio fictitia, melyhez a felperesnek két pozitív feltételt kell bizonyítania: 1. a szerzéscímet (iustus titulus), és azt, 2. hogy a szerzéscím alapj{n birtokba is lépett. Ebből következően a praetor az in iure perszakaszban a felperes előad{sa szerint v{lasztotta meg a kiadandó performul{t: a) a rei vindicatioét, ha a felperes azt {llítja, hogy a szerzéscím alapj{n egy olyan időpontban lépett birtokba, mely óta a birtok elvesztéséig a törvényszabta elbirtokl{si idő letelt, b) az actio Publicianaét, amennyiben felperes ennél rövidebb idejű jogcímes birtokot {llít.

15

16 a tulajdonjog tartalma A tulajdonjog az a legteljesebb dologi jog, 1. melynél fogva a tulajdonos (dominus) a tulajdonjog t{rgy{ul szolg{ló dologra b{rki jogosulatlan behat{s{t kiz{rhatja és 2. dolg{ban mindazt megteheti, ami m{s jogait nem sérti A tulajdonos dologélvezeti lehetőségét nevezzük a tulajdonjog pozitív oldal{nak. A POZITÍV OLDALBAN egybefoglalt jogosults{gok kimerítően (taxatíve) fel nem sorolhatók - {ltal{noss{gban vannak a tulajdonosnak megadva: a törvény megszabta hat{rokon belül a tulajdonos elvileg teljes jogi hatalommal bír a dolog felett. A pozitív oldalt kitevő jogosults{gok legfontosabbjai gyakorlati okokból mindazon{ltal nevesítve vannak: a) a tulajdonost e szerint a dologgal való tényleges rendelkezés körében megilleti a bírhat{s és birtokl{s joga (ius habendi, possidendi) a haszn{lat és gyümölcsöztetés joga (ius utendi et fruendi), elhaszn{l{s vagy éppen a megsemmisítés joga (ius abutendi, annihilandi), b) a jogi rendelkezés körében az élők közti vagy hal{lesetre szóló ügylettel való elidegenítés joga (ius distrahendi) és az idegen dologbeli jogokkal való megterhelés joga (ius onerandi).

17 a birtok jelensége A jogi műnyelvben birtoknak legt{gabb értelemben azt a tényleges {llapotot nevezzük melyben valaki akkor van, midőn a közvetlen, fizikai hatalm{ban tart egy dolgot, vagy midőn legal{bbis meg van a lehetősége arra, hogy a dolgot a maga szok{sszerű rendeltetése szerint haszn{lja. Azt, hogy mikor tekinthető egy birtok{llapot megvalósultnak, mikor van valaki egy dolog tekintetében birtokhelyzetben a gyakorlat és szok{sok szabj{k meg. a. Az értékt{rgyakat, személyes holminkat, ipari termékeket szorosabb őrizetben, elz{rva, elrakt{rozva tartjuk. b. M{s ingó dolgokn{l laz{bb a kapcsolat, így pl. birtokoljuk a legelőn levő {llatot, az erdőben hagyott kitermelt f{t, az építkezéshez felhalmozott építőanyagot. c. A leglaz{bb a kapcsolat az ingatlanok tekintetében, de ez is igen v{ltozatos lehet. M{sként birtokoljuk pl. a sz{ntóföldet, a kertet, az erdőt, a havasi legelőt, a művelés alatt nem {lló telket, az időszakosan haszn{lt nyaralót. Az ingatlanok birtokl{s{hoz elegendő, ha meg van a lehetőség, hogy a birtokos odajusson, vagyis a birtok mindaddig fennmarad, a míg a birtokost a hozz{jut{sban nem akad{lyozz{k.

18 a birtok elemei A birtoknak - b{rmilyen legyen is a szok{sszerű birtok{llapot - két elemét lehet megkülönböztetni: animus possidendi kell, hogy a birtokos akarjon birtokolni corpus possidendi szükséges, hogy birtokl{si akart{t külső tényekben is megvalósítsa a birtokl{shoz mindkét elem együttes megléte szükséges Animus nélkül nincs birtokl{s: a puszta testi közelség, még ha az adott dolgot szok{sosan így is szoktuk birtokolni, még nem teremt birtokot, ha a birtokl{si sz{ndék hi{nyzik. M{srészt a puszta birtokl{si akarat sem elegendő a birtok létrejöttéhez, hanem szükséges annak ténylegessé v{l{sa, a corpor{lis elem megvalósul{sa. Az animus és corpus nem két külön{lló mozzanata a birtoknak, hanem az egyik a m{sik nélkül nem létezhet. A corpus az akarat külső megnyilv{nul{sa, a külvil{g sz{m{ra csak a corpus észlelhető, ezért a saj{t birtokra hivatkozónak csak ezt kell bizonyítania, az animust az ellenkező bizonyít{sig fennforgónak kell tekinteni - vélelem.

19 a birtok, mint tény A birtok, mint puszta tényhelyzet nem a jog teremtménye, létezett az {llam és a jogrend kialakul{sa előtt is. Amikor az {llam a dologhaszn{lat biztosít{s{ra jogokat (pl. tulajdonjog) teremt, ezzel azt akarja elérni, hogy a dolgok birtoka a jogosultakn{l legyen: ezeknek megengedi a dolog birtokl{s{t, mindenki m{snak megtiltja azt. Az ide{lis helyzet: a dolgok kiz{rólag azokn{l vannak, akiknek joguk is van r{, vagyis ha a jogosult és a birtokos egyazon személy. a valós{gban azonban a dolgok tényleges birtoka az esetek egy részében eltér a jogszerű {llapottól = a birtok ténye független attól, hogy a birtokosnak a dologhoz van-e valamilyen joga vagy nincs A birtokos azért birtokos mert n{la van a dolog ak{r joggal ak{r jogellenesen mert tényleges uralmat valósít meg a dolog felett ak{r önhatalmúlag, saj{t hatalm{t gyakorolva, ak{r m{sok közreműködésével. JOGI TÉNY!

20 a birtok joghat{sai - birtokjogok A birtokhoz, mint jogi tényhez fűződő jogkövetkezményeket kétfélék lehetnek s összefoglalóan birtokjogoknak (iura possessionis) nevezzük azokat: A birtokl{s önmag{ban, jogoss{g{ra vagy jogellenességére tekintet nélkül védelemben részesül (védelmi hat{s) A védelmi hat{s {ltal{nosabb és jellegzetesebb {ltal{nosabb, mert a birtokos igénye a birtok{llapot zavartalan fenntart{s{ra b{rkivel szemben puszt{n a birtok tényéből folyik. jellegzetesebb mert a jogi tény és a joghat{s kapcsolata szorosabb a birtokn{l, mint m{s jogokn{l. A birtokl{s bizonyos tov{bbi feltételek fennforg{sa esetén tulajdonjogot eredményez, illetőleg a tulajdonszerzés egyik elemeként szerepel (tulajdon-keletkeztető hat{s) Megkövetelt, hogy az élők közötti forgalomban a tulajdonjog keletkezésénél a birtok meglegyen. A birtok a tulajdonszerzésnél kétféleképpen szerepel: - mint pillanatnyi birtok a foglal{s, a gyümölcsszerzés, tulajdon{truh{z{s esetében, illetve - mint tartós birtok az elbirtokl{sn{l.

21 possessio civilis Szűkebb értelemben birtoknak mondjuk a birtokhelyzetet olyankor, amikor a birtok ténylegességéhez birtokjog is j{rul. (Ellenkező esetben a birtokl{st egyes esetekben naturalis possessionak m{s esetekben detentionak vagy bírlalatnak nevezzük. Ezen utóbbi esetekben a birtokl{s ténybeli eleméhez nem j{rulnak hozz{ a birtokjogok) A szűkebb értelmű birtok (civilis possessio) illetve a m{sik két hatalmi helyzet között külső megjelenésükben nincsen különbség. Egyazon dolgon a birtokos is, a naturalis possessor is, és a bírlaló is azonos, az illető dolog birtokl{sa szempontj{ból tipikus, a dologra jellemző birtokosi cselekményeket végez. Az elhat{rol{s csak kívülről nem észlelhető tényezők vizsg{lata alapj{n lehetséges. Ez az elhat{rol{si kérdés a római jog irodalm{ban régóta vitatott. Hiszen vannak olyan helyzetek, amelyeknél nem tűnik igaz{n logikusnak az egyik vagy m{sik csoportba való besorol{s.

22 possessio civilis (2) civilis possessornak volt tekintendő a római jog szerint: a tulajdonos, a jóhiszemű birtokos (vagyis aki azt hiszi, hogy az ő birtokl{sa nem sérti m{snak a jog{t, péld{ul azt hiszi, hogy a dolog az övé), a rosszhiszemű birtokos (vagyis aki tudja, hogy birtokl{sa jogrendbe ütközik, sérti m{snak a jog{t), a z{loghitelező (pigneraticius), az örökhaszonbérlő (emphyteuta), a szívességi haszn{ló (precarista), a vit{s dolog letéteményese (sequester). Az ezen pozícióban lévő birtokosok helyzetében az a közös, hogy birtokvédelemben részesülnek, vagyis puszt{n birtokl{suk tényének igazol{sa ut{n - bizonyos szab{lyok betart{s{val - egyszerű, peren kívüli, interdictális védelmet kapnak a praetortól. A forr{sok az utolsó négy esetben mindkét felet birtokosnak ismerik el, s azt mondj{k, hogy - akinél a dolog van a védelem szempontj{ból birtokos (possessor ad interdicta) - a m{sik fél pedig birtokos a tulajdon-keletkeztető hat{s tekintetében (possessor ad usucapionem)

23 egyéb birtokfajt{k a joghat{sok alapj{n A nem civilis possessorokat, vagyis a t{gabb értelemben vett birtokosokat két illetve h{rom csoportba oszthatjuk. Naturalis possessio (abszolút detentio) Ebben az esetben a dolog forgalmon kívülisége vagy pedig a birtokló jogképtelen volta akad{lyozza a birtokjogok megszerzését. (Utóbbi eset akkor fordul elő, amidőn a hatalom alatti, vagy rabszolga nem a csal{dfő, illetve a gazda részére szerez, hanem a maga sz{m{ra pl. lop vagy sikkaszt.) Nb. a tényleges birtokos possessor mivolta vélelmezve van!! Detentio (relatív vagy képviseleti detentio), amikor is a dolog tényleges birtokosa m{s sz{m{ra, m{s nevében (alieno nomine) birtokol, vagy mint hatalomalatti személy, mint dologi jogosult (haszonélvező, haszn{ló, örökbérlő), mint a m{s dolg{t kötelmi alapon birtokló (pl. bérlő, munkav{llaló, v{llalkozó, megbízott, stb.) (ezek birtokközvetítő detentorok, mivel a birtok ténylegességét m{s valaki sz{m{ra tartj{k fenn, aki gyakorolja a birtokjogokat, holott a dolgot mag{t valój{ban nem birtokolja)

24 egyéb birtokfajt{k a joghat{sok alapj{n (2) Vitatott, hogy m{r a klasszikus, vagy csak a posztklasszikus korban jött-e ehhez a h{rmas beoszt{shoz egy negyedik - a iuris vagy quasi possessio Ebben az esetben bizonyos jogok gyakorl{s{t tekintették a birtokl{s corpore eleme megnyilv{nul{s{nak - haszonélvezet, egyes szolgalmi jogok A civilis possessorokhoz hasonlóan a quasi (iuris) possessorok is birtokvédelemben részesülnek. A birtokközvetítő detentorok és az abszolút detentorok vagy natur{lis possessorok nem kapnak birtokvédelmet, és tulajdont sem eredményezhet birtokl{suk. Ugyanígy ki van z{rva a tulajdon keletkezés lehetősége a jóhiszemű birtokos kivételével az összes többi civilis possessorn{l és iuris possessorn{l.

25 Birtok t{gabb értelemben (tényleges birtok) civilis possessio birtok ténylegességéhez birtokjog j{rul - tulajdonos, - jóhiszemű birtokos - rosszhiszemű birtokos - z{loghitelező - örökhaszonbérlő, - szivességi haszn{ló, - vit{s dolog letéteményese naturalis possessio (abszolút detentio nem j{rulnak hozz{ a birtokjogok - a dolog forgalmonkívülisége vagy - a birtokló jogképtelen volta detentio (relativ, birtokközvetítő detentio) nem j{rulnak hozz{ a birtokjogok a dolog tényleges birtokosa m{s sz{m{ra, m{s nevében birtokol: - mint hatalomalatti személy illetve - mint dologi jogosult - mint a m{s dolg{t kötelmi alapon birtokló iuris v. quasi possessio (jogbirtok) birtokvédelemben részesül Valaki az őt megillető jogot ténylegesen gyakorolja: - telki szolgalmi jogosított - személyes szolgalmi jogosított - felülépítményi jogosított

26 a birtokvédelem A birtokhoz fűződő két jogkövetkezmény (védelem, tulajdonkeletkeztetés) közül a védelmi hat{s az {ltal{nosabb Míg a birtok csak tov{bbi, szorosan körülírt feltételek meglétében eredményez a birtokos jav{ra tulajdonjogot (tulajdonkeletkeztető hat{s), a védelmi hat{s puszt{n a birtokl{s ténylegességéhez fűződik a civilis possessor részére. A birtokos sz{m{ra a védelem szüksége két esetben merül fel: a) ha a hib{tlan módon szerzett dolog békés birtokl{s{ban őt zavarj{k (ún. birtokh{borít{s): a birtokos igénye itt a birtokh{borít{s megszüntetésére ir{nyul; b) ha tőle az {ltala birtokolt dolgot (ak{r egy harmadiktól hib{san szerzettet is) TILOS ÖNHATALOMMAL elvonj{k (ún. kivetés): ilyenkor a birtokból kivetettnek a kor{bbi birtok{llapot helyre{llít{s{ra van igénye, teh{t arra, hogy a dolgot visszakapja.

27 a birtokvédelem (2) A tilos önhatalommal szerzett birtokot hib{s birtoknak (vitiosa possessio) nevezzük, a birtokost pedig hib{s birtokosnak (vitiosus possessor). vi, clam, precario szerzett birtok A birtok hib{ja (vitium) azonban csak relatív jellegű, ami azt jelenti, hogy a tilos önhatalommal szerző birtoka csup{n a kivetettel szemben tekintendő vitiosa possessionak, míg mindenki m{ssal szemben birtoka hib{tlan, teh{t velük szemben birtokvédelemben részesül. Fontos: a birtok hib{s volta nem esik egybe annak jogellenességével!! Jogellenes birtokról (iniusta possessio) akkor van szó, amidőn a birtok, a birtokszerzés körülményeire tekintet nélkül, objektíve sérti m{s jog{t Hib{s birtokn{l ellenben csup{n a birtokhoz jut{s módja esik kifog{s al{, holott lehetséges, hogy a hib{s birtokosnak joga van a birtokl{shoz; (pl. a tulajdonos erőszakkal visszaveszi a dolg{t attól, aki azt egy harmadiktól szerezte.) A tulajdonos így szerzett birtoka teh{t jogos, megszerzése módj{t tekintve azonban egyúttal hib{s.

28 A B vi, clam C traditio

29 possessorius elj{r{s A birtokvédelmi elj{r{sban egyedül annak a ténykérdésnek van jelentősége a vita eldöntése szempontj{ból, hogy a felek közül melyik tekintendő birtokosnak, melyik birtokh{borítónak, ill. melyikük hib{s vagy hib{tlan birtokos a m{sikkal szemben. ezért nevezzük a birtokra alapított, a birtokl{shoz való jog kérdésének kiz{r{s{val egyedül a possessum körül forgó pert possessorius (birtok-) pernek (a magyar jogi szóhaszn{latban somm{s birtokpernek), mely csup{n ideiglenesen rendezi a felek közti jogviszonyt, míg a végleges rendezés a jogkérdésre alapított petitorius perre (a magyarjogi nyelvben: rendes birtokperre: tulajdonkeresetek, idegen dologbeli jogosultak keresetei) marad: a birtokperben esetleg alulmaradt jogos birtokos később ezzel kényszerítheti a birtokperben győztes ellenfelét a dolog kiad{s{ra.

30 birtokvédelem a klasszikus jogban A meglévő birtok h{borít{s elleni védelmére és a tilos önhatalommal elvont birtok visszaszerzésére a - praetori interdictumok szolg{ltak, ill. - ugyanazon feltételek mellett mag{nak a hib{tlan birtokosnak az önhatalom gyakorl{sa. A két védelmi eszköz közti v{laszt{s a birtokos joga, a gyakorlatban azonban a sértett fél rendszerint olyankor folyamodik hatós{gi védelemért, amidőn a sérelem önhatalommal való kiküszöbölésére ir{nyuló előző kísérlete nem j{rt sikerrel. A klasszikuskori interdikt{lis védelem teh{t nem is annyira az önhatalom alkalmaz{sa ellen ir{nyult (csak ha az tilos), mint ink{bb azt t{mogató intézmény volt. A védelem elvei különböztek a szerint, hogy ingatlan vagy ingó dolog-e a birtokper t{rgya

31 A visszaveheti önhatalommal B vi, clam nem veheti vissza önhatalommal C traditio

32 ingatlanok birtokvédelme interdictum uti possidetis Interdictum uti possidetis-t abban az esetben bocs{t ki a praetor, amidőn az előtte megjelent folyamodó az ingatlant az interdictum kiad{sa idején birtokolva azt {llítja, hogy alperes őt az ingatlan békés birtokl{s{ban zavarta. az interdictum uti possidetis legegyszerűbb alkalmaz{si esetének eseménysora a következő: 1. A z a v a r j a F- t a z in g a t la n b ir t o k lá s á b a n 2. F a z a v a r á s e lle n interdictum o t k é r a p r a e t o r t ó l 3. P r a e t o r i v iz s g á la t ( s im p le x ) 4. A p r a e t o r m e g á lla p ít j a a z in d o k o la t la n z a v a r á s t 5. F- n é l h ag yj a a d o lg o t é s e lt ilt j a A - t a z a v a r á s t ó l ( m e g t a r t ó h a t á ly )

33 ingatlanok birtokvédelme (2) interdictum unde vi Az interdictum unde vi a közönséges erőszakot (vis cottidiana) alkalmazó ingatlanfoglaló elleni jogvédelmi eszköz, mely a birtok visszaszerzésére ir{nyul, feltéve, hogy a kivetés egy éven belül történt. Az egyszerűbb probléma v{za a következő: 1. A k iv e t t e F- t ( n e m f e g y v e r e s ) e r ő s z a k k a l a z in g a t la n b ó l, t e h á t A b ir t o k o lj a a z t 2. F a v is s z a s z e r z é s é r d e k é b e n interdictum o t k é r a p r a e t o r t ó l 3. P r a e t o r i v iz s g á la t ( s im p le x ) 4. A p r a e t o r m e g á lla p ít j a a z e r ő s z a k o s k iv e t é s t 5. V is s z a a d j a a d o lg o t F - n e k ( v is s z a s z e r z ő h a t á ly )

34 ingatlanok birtokvédelme (3) interdictum unde vi (B) Az eseménysor azonban így is v{zolható: 2 E r e d e t ile g A h a t a lm á b a n v o lt a z in g a t la n 1 A z in g a t la n t F e lv e t t e t ő le e r ő s z a k k a l 1. E r r e A v is s z a v e t t e t ő le m e g e n g e d e t t ( n e m f e g y v e r e s ) e r ő s z a k k a l a z in g a t la n t, t e h á t ő b ir t o k o lj a a z t 2. F a v is s z a s z e r z é s é r d e k é b e n interdictum o t k é r a p r a e t o r t ó l 2 a. E z z e l s z e m b e n A k if o g á s t e m e l é s F h ib á s b ir t o k lá s á r a h iv a t k o z ik ( exceptio vitiosae possessionis 3. P r a e t o r i v iz s g á la t ( d u p le x ) 4. A n e m t u d j a b iz o n y ít a n i, h o g y F k o r á b b a n e r ő s z a k k a l v e t t e e l t ő le a d o lg o t, v a g y is, h o g y A s ik e r e s e n b iz o n y ít j a, h o g y F k o r á b b a n e r ő s z a k k a l v e t e t t e ő t k i a z in g a t la n b ir t o k á b ó l F h ib á s b ir t o k o s 5. A p r a e t o r F- n e k vis s zad j a a d o lg o t A p r a e t o r A - n á l h ag yj a a d o lg o t ( v is s z a s z e r z ő h a t á ly ) ( m e g t a r t ó h a t á ly )

35 ingatlanok birtokvédelme (4) interdictum de vi armata Az interdictum de vi armata az unde vi szigorúbb esete: az ellen megy, aki a felperest csoportos vagy fegyveres erőszakkal verte ki az ingatlan birtok{ból. Itt nem hozható fel az exceptio vitiosae possessionis, vagyis a vis armatat alkalmazó nem hivatkozhat a felperes vele szembeni hib{s birtok{ra. Az eseménysor így v{zolható: 2. E r e d e t ile g A h a t a lm á b a n v o lt a z in g a t la n 1. A z in g a t la n t F e lv e t t e t ő le e r ő s z a k k a l 1. A k iv e t t e F- t m e g n e m e n g e d e t t ( f e g y v e r e s v a g y c s o p o r t o s ) e r ő s z a k k a l a z in g a t la n b ó l, t e h á t A b ir t o k o lj a a z t 2. F a v is s z a s z e r z é s é r d e k é b e n interdictum o t k é r a p r a e t o r t ó l 3. P r a e t o r i v iz s g á la t ( s im p le x ) 4. A p r a e t o r m e g á lla p ít j a a f e g y v e r e s e r ő s z a k k a l t ö r t é n t k iv e t é s t 5. V is s z a a d j a a d o lg o t F - n e k ( v is s z a s z e r z ő h a t á ly )

36 az ingók birtokvédelme Az ingó dolgok birtok{nak védelmére a klasszikus korban mind h{borít{s, mind pedig elvon{s esetére, az ugyancsak igénybe vehető önhatalom (önvédelem, ill. a hib{s birtokossal szembeni önsegély) mellett, egyetlen possessorius jogeszköz szolg{lt: az interdictum utrubi Ez az interdictum is duplex, a benne foglalt parancs mindkét félhez szól. A birtokpert közülük az nyeri meg, aki az interdictum kiad{s{t megelőző évben az ingó dolgot hosszabb időn {t birtokolta mint ellenfele, feltéve, hogy birtoka vele szemben nem hib{s. Megegyezik teh{t az ingatlanok birtokvédelmének elveivel annyiban, hogy a hib{s birtokossal szemben egy éven belül visszaszerző hat{lyú. Az alapvető eltérés abban van, hogy itt nem az interdictum kiad{sakori, teh{t pillanatnyi hib{tlan birtok a mérvadó, hanem az, hogy a felek közül ki birtokolta a dolgot a megelőző évben hosszabb ideig hib{tlanul.

37 a quiritar tulajdon A ius civile szerinti, teh{t valódi római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez h{rom feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hi{nya saj{tos tulajdoni alakzatokat eredményezett: a) Quiritar tulajdon alanya csak ius commerciivel bíró önjogú személy, azaz civis vagy legal{bbis Latinus lehet. b) Quiritar tulajdon t{rgy{ul csak erre alkalmas dolog szolg{lhat. Ilyen minden forgalomképes dolog a tartom{nyi telek kivételével. c) Quiritar tulajdont csak erre alkalmas szerzésmóddal lehet megszerezni. Keresete: a rei vindicatio - a saj{t tulajdonjog{t {llító keresete - a pert{rgyként megjelölt dolog birtokosa ellen - a dolog kiad{sa ir{nt.

38 a tulajdon-szerzésmód A tulajdonkeletkezési módok (szerzésmódok: modus adquirendi dominii) olyan tény{ll{sok, melyekhez a jogrend azt a hat{st fűzi, hogy egy bizonyos személy valamely dolog tulajdonos{v{ lesz aki be akarja bizonyítani, hogy tulajdonosa egy dolognak, annak valamelyik tulajdonkeletkezési mód fennforg{s{t kell igazolnia az egyszer megszerzett tulajdont azut{n mindaddig fenn{llónak kell tekinteni, amíg egy m{svalaki a tulajdon t{rgy{ra nézve újabb szerzésmódot nem tud bizonyítani, amivel egyúttal a m{sik fél kor{bbi tulajdon{t is megszünteti sz{mos ilyen tény{ll{s van, melyeket a mai joghoz hasonlóan a római jog is taxatíve sorol fel, teh{t a felek mag{nautonómi{ja nem terjed ki új szerzésmódok létesítésére

39 szerzésmódok csoportosít{sa Alapvető jelentőségű a mai jogokban és a római jogban is a szerzésmódok feloszt{sa eredetiekre (acquisitio dominii originaria) és sz{rmazékosokra (acquisitio dominii derivativa) a) eredeti szerzésmód amelyik nem tételezi fel valaki előző tulajdonjog{t, hanem a tulajdonkeletkeztető tény{ll{s teljesen új tulajdonjogot hoz létre. Két esetcsoport lehetséges: a tulajdonjog olyan dolgon keletkezik, melyen eladdig senkinek sem volt tulajdonjoga (pl. a foglal{sn{l); a dolog valakinek tulajdon{ban van, de - a szerző fél a tulajdonos közreműködése nélkül, saj{t tényével teremt mag{nak tulajdonjogot (pl. idegen dolog gyümölcseinek jóhiszemű beszedésével, m{s dolg{nak jóhiszemű feldolgoz{s{val), - a tulajdonjogot tőle is független tény, természeti esemény vagy harmadik személy cselekménye folyt{n szerzi meg (pl. a dolgok egyesülésénél) a létrejött tulajdonjog terjedelmében nem igazodik a dolgon kor{bban esetleg fenn{llott és a szerző ténnyel megszüntetett tulajdonjoghoz: ha a tulajdonjog szolgalommal, haszonélvezettel, z{logjoggal volt megterhelve, az eredeti úton szerző tehermentesen szerez tulajdont (eltérés: az usucapion{l!!).

40 szerzésmódok csoportosít{sa (2) b) sz{rmazékos tulajdonszerzés m{s meglévő tulajdonjog{nak megszerzése ettől a m{stól a szerző nem új tulajdonjogot teremt, hanem a mag{ét az előd tulajdonjog{ból sz{rmaztatja le, a jogrend itt a szerző félnél ugyanolyan tulajdonjogot ismer el, mint amilyen az elődnél fenn{llott: ha a tulajdonjog az elődnél idegen dologbeli joggal volt terhelve, a szerzőnél is ilyen marad, ha pedig az előd egy{ltal{n nem volt tulajdonos, az utód sem lesz azz{: nemo plus iuris ad alium transferre potest, quam ipse haberet a sz{rmazékos szerzést ezért jogutódl{snak (successio) nevezzük mely kétféle lehet: különös jogutódl{s (singularis successio), ha csup{n meghat{rozott dolgok tulajdona sz{ll {t az utódra, egyetemes jogutódl{s (universalis successio), ha valakinek egész vagyona, benne az őt illető tulajdonjogok is, mint egység (per universitatem) egyetlen aktussal (uno actu) sz{llnak {t a jogutódra, élők közti (inter vivos) ügylettel, amilyen pl. az önjogú örökbefogad{sa, önjogú nő manus al{ kerülése, vagy hal{l esetre szólóan (mortis causa), mint az öröklésnél.

41 szerzéscím (iusta causa / iustus titulus acquirendi) [ltal{ban a sz{rmazékos tulajdonszerzésnél meg kell különböztetni mag{t a szerzésmódot (modus adquirendi domiii) az alapj{ul szolg{ló SZERZÉSCÍMtől (titulus adquirendi dominii), mely nem m{s mint valamely elidegenítő ügylet, melyet a jogrend a tulajdonszerzés igazol{s{ra alkalmasnak ismer el, s melynek a szerzésmód a re{lis végrehajt{sa (pl. vételnél titulus az ad{svételi szerződés, modus az {ru {tad{sa, mely egyszersmind teljesítése is a vételi szerződésben foglalt kötelezettségnek.) A szerzéscím, adja meg a tulajdonszerzés igazol{s{t, de csup{n kötelmi követelési jogot biztosít a jogutódnak, a tulajdon{tsz{ll{s ellenben a szerzésmódhoz mint a külvil{g sz{m{ra is észlelhető mozzanathoz fűződik (természetesen mindenkor az előd tulajdonjog{t feltételezve - a nemo plus iuris -elve miatt) A szerzéscímekkel a leggyakoribb {truh{zó ügylet, a traditio esetében (iustae causae traditionis) tal{lkozunk, de a traditio útj{n szerző {ltal{ban elbirtokl{sra szorul, s így az {truh{z{si jogcím egyszersmind elbirtokl{si jogcím (iustus titulus usucapionis) is lesz, a többi elbirtokl{si jogcím mellett

42 szerzésmódok csoportosít{sa (3) A szerzéscímnek a tulajdonszerzésben betöltött szerepe alapj{n a következő csoportosít{st tehetjük: a) causalis szerzésmódok - a iustus titulus a szerzésmód tény{ll{s eleme traditio, usucapio b) caus{tlan szerzésmódok (helyesebben: causat elhallgató - absztrakt szerzésmód) mancipatio, in iure cessio c) a causat eleve tartalmazó szerzésmódok occupatio, thesauri inventio, accessio, fructum perceptio, specificatio

43 az elbirtokl{s Elbirtokl{s az a szerzésmód, melynél egy dolog feletti tulajdonunkat arra alapítjuk, hogy azt bizonyos törvény megszabta időn {t folyamatosan birtokoljuk. Az intézmény indoka az a t{rsadalomlélektani köztapasztalat, hogy az emberek egy hosszú időn {t fenntartott ténylegességi {llapotot respekt{lnak, önmag{ban elismerésre és védelemre érdemesnek tartanak. Két esetben segít: - nem tulajdonostól való szerzés esetén, - res mancipi nem megfelelő civiljogi szerzésmóddal való megszerzése esetén.

44 az elbirtokl{s pozitív feltételeire: 1. tartós birtok (diutina possessio) és 2. jogszerű szerzéscím (iustus titulus usucapionis) az usucapio az usucapio tény{ll{sa felbontható az elbirtokl{s negatív akad{lyaira: 1. rosszhiszem (mala fides), 2. a dolog elbirtokl{sra alkalmatlan volta (res non habilis) és 3. a birtokl{s megszakad{sa (interruptio, usurpatio). A pozitív feltételeket az elbirtokló, a negatív akad{lyok valamelyikének fennforg{s{t pedig az ellenfél (a tulajdonos) tartozik bizonyítani. Utóbbi ezt az elbirtokl{si IDŐ LETELTE UT[N IS megteheti, s ha sikerre vezet, az elbirtokl{s a pozitív feltételek megléte ellenére sem következik be. Az elbirtokl{si akad{lyok fenn nem forg{sa (hi{nya) az elbirtokló jav{ra VÉLELMEZVE van mint: 1. az elbirtokló jóhiszeme (bona fides), 2. a dolog elbirtokl{sra való alkalmass{ga (res habilis), 3. a birtokl{s folyamatoss{ga (tempus continuum). Ezeket a vélelmeket az ellenfélnek (a tulajdonosnak) kell megdöntenie, s ha az ellenbizonyít{s nem j{r sikerrel, ez a körülmény az elbirtokló jav{ra esik (teh{t a valós{gban meglévő, de nem bizonyított akad{ly ellenére elbirtokol).

45 a tulajdonvédelem {ltal{ban Jog{nak védelmére a tulajdonosnak alapvetően két okból van szüksége: a) ha a tulajdon{ban lévő dolog birtok{ból kiesett, a dolog visszaszerzésére (ill. megszerzésére olyankor, amidőn birtok nélkül szerzett tulajdont, mint pl. dologi hagyom{nyn{l), b) a békés birtokl{s{t zavaró behat{sok elh{rít{sa végett. A tulajdonosnak ezekre az esetekre természetesen rendelkezésére {llnak a possessorius birtokvédelem eszközei (a megengedett önhatalom és az interdictumok) is, azok végső soron éppen neki vannak sz{nva. Olyankor azonban, amidőn az egyszerűbb possessorius védelem feltételei hi{nyoznak, mert a tulajdonos nem a kivetővel, hanem egy hib{tlan birtokossal {ll szemben, amidőn a birtokh{borító idegen dologbeli jog{t {llítva gyakorol a dologra behat{st a tulajdonosnak m{r JOGA latba vetésével petitorius jogvédelmi eszközökhöz, vagyis in rem actiókhoz kell folyamodnia. Ezek közül a birtok visszaszerzésére (ill. kivételesen megszerzésére) szolg{l a rei vindicatio, az actio Publiciana, a rei vindicatio utilis, és egy in factum actio (a tulajdon fajt{j{tól függően) a birtokh{borít{s megszüntetésére pedig a negatoria in rem actio.

46 rei vindicatio - felek A rei vindicatio a saj{t tulajonjog{t {llító keresete a pert{rgyként megjelölt egyedi testi dolog birtokosa vagy bírlalója ellen a dolog kiad{sa ir{nt. A tulajdoni per megindít{s{hoz szükséges a felperesi (aktív) és az alperesi (passzív) legitim{ció: a) a vindicatio felperese csak az a tulajdonjogot {llító lehet, aki a dolog birtok{ból kiesett. Nem indítható teh{t vindicatio a saj{t birtokközvetítő detentor (pl. bérlő, letéteményes) ellen, mivel ezen keresztül tkp. maga a felperes birtokol, vele szemben kötelmi alapon kell fellépni; b) alperesként csak az vonható perbe, aki a követelt dolgot a perindít{skor ténylegesen birtokolja. Eleinte (1) csup{n a jogi birtokos (civilis possessor) szerepelhetett alperesként, később azonban indítható a vindicatio az ellen a (2) detentor ellen is, aki a dolgot egy harmadik nevében tartja mag{n{l. A birtokközvetítő azonban szabadul a pertől, ha megnevezi azt, akinek nevében birtokol (laudatio v. nominatio auctoris)

47 rei vindicatio felek (2) Idővel (3) indítható lett a vindicatio két esetben olyan ellen is, aki a perindít{skor a dolgot valój{ban nem is birtokolta. Ilyen ún. fictus possessor: a) aki a dolgot kor{bban birtokolta ugyan, de csal{rd módon túladott a dolgon, amidőn a felperes perlési sz{ndék{ról értesült (dolo desiit possidere), pl. a dolgot elidegenítette, elhagyta, feldolgozta, összeolvasztotta vagy megsemmisítette. b) akinél a dolog sohasem volt, de aki magatart{s{val a felperest megtévesztette, hogy ellene indítsa a pert (liti se obtulit) és ezzel a valódi birtokost mentesítse. Ilyenkor alperest a dolog becsértékében marasztalj{k (litis aestimatio)

48 in iure szakasz - perbebocs{tkoz{s az alperes nem bocs{tkozik perbe ha a dolog jelen van, felperes elviheti ingó esetén actio ad exhibendum alperes a dolgot nem adja ki ingatlan esetén interdictum quem fundum birtokot kap a felperes meg{llapít{sra kerül a litis aestimatio birtokot kap a felperes meg{llapít{sra kerül a litis aestimatio

49 apud iudicem az alperes perbe bocs{tkozik, tagad vagy ellenérve van litis contestatio sikerül a felperes bizonyít{sa nem sikerül a felperes bizonyít{sa az alperes kiadja a dolgot és j{rulékait nem adja ki a dolgot (arbitratus aktiviz{lódik) felmentik az alperest (litis aestimatio) nem tudja kiadni, mert a dolog nincs meg a bírói becslés: litis aestimatio dolosusan nem akarja kiadnia dolgot felperesi becslő eskü: iusiurandum in litem

50 marasztal{s - cél A rei vindicatio végső célja az, hogy alperes a per t{rgy{t a felperes birtok{ba kiadja (restitutio), minden j{rulék{val együtt. Ilyen j{rulékok (causae rei): a gyümölcsök és a dolog egyéb növekményei, pl. alluvio, avulsio, alveus derelictus, tov{bb{ a partus ancillae, a rabszolg{ra sz{llt hagyaték, a kincs, stb. A dolgot abban az {llapot{ban kell kiadni, melyben a litis contestatio idején volt, illetve olyan helyzetbe kell hozni a felperest, mintha az {ltala követelt dolgot m{r a litis contestatio időpontj{ban visszakapta volna.

51 litis aestimatio Amennyiben az alperes nem adja ki a dolgot és j{rulékait, vagy hi{nyosan teljesíti ez ir{nyú kötelezettségét akkor az esküdtbírónak kell meg{llapítani az egyedüli vagy kiegészítő pénzbeli marasztal{s összegét. Ezen összeg meg{llapít{s{n{l is azt a szempontot veszik figyelembe, hogy a felperest olyan helyzetbe kell hozni, mintha a per magalapul{sa, a litis contestatio idején hozz{ jutott volna követeléséhez. A marasztal{s összegszerűsége meg{llapít{s{n{l figyelembe veendő szab{lyokat a jogtudom{ny alakította ki és nem foglalta teljesen egységes szab{lyrendszerbe. Mindenesetre h{rom kérdéskörre kell figyelemmel lenni: hogyan hatott ki a marasztal{s összegére, ha a követelt pert{rgy a per előtt vagy annak folyam{n megrong{lódott vagy elpusztult? hogyan kerültek elsz{mol{sra az alperes birtokl{sa alatt esetlegesen a birtokolt dologból keletkezett időközi gyümölcsei? milyen elvek szerint téríthette meg azon r{fordít{sait, költségeit az alperes, melyeket a felperes az idő alatt költött a pert{rgyra, míg az az ő hatalm{ban volt?

52 a peres dolgot ért k{rért való felelősség Klasszikus jog Jusztini{nuszi jog jóhiszemű alperes rosszhiszemű alperes jóhiszemű alperes rosszhiszemű alperes a litis contes tatio előtt a rei vindicatio alapj{n nem felel (esetleg actio legis Aquiliae alapj{n) rei vindicatio alapj{n objektive felel minden vétkesen szerző rei vindicatio alapj{n nem felel rei vindicatio alapj{n felel minden vétkesen okozott k{rért a litis contes tatio ut{n a rei vindicatio alapj{n felel minden {ltala vétkesen okozott k{rért a rei vindicatio alapj{n felel a véletlen keletkezett k{rokért is (de kimentés lehet) a rei vindicatio alapj{n felel minden {ltala vétkesen okozott k{rért felel a véletlen k{rokért is, ha nincs kimentési lehetőség (a tolvajnak nincs kimentési lehetősége)

53 a gyümölcsök elsz{mol{sa (2) Klasszikus jog Jusztini{nuszi jog jóhiszemű alperes rosszhiszemű alperes jóhiszemű alperes rosszhiszemű alperes a litis contes tatio előtt elv{l{ssal tulajdont szerez minden gyümölcsön (nem térít) a meglévőt ki kell adnia az anyadologgal együtt v. külön vindicatio alapj{n az elfogyasztottért és a beszedni elmulasztottért nem térít, a meglévőt ki kell adnia meglévőt ki kell adnia, elfogyasztottat téríti és téríti mindazok értékét, amit a tulaj. beszedhetett volna a litis contest atio ut{n az elfogyasztottat, a beszedni elmulasztottat téríti, a meglévőt kiadja az elfogyasztottat, a beszedni elmulasztottat téríti, a meglévőt kiadja az elfogyasztottat, a beszedni elmulasztottat téríti, a meglévőt kiadja az elfogyasztottat, a beszedni elmulasztottat téríti, a meglévőt kiadja

54 alperes megtérítési igénye beruh{z{sai ir{nt Klasszikus jog Jusztini{nuszi jog jóhiszemű alperes rosszhiszemű alperes jóhiszemű alperes rosszhiszemű alperes szükséges teljes értékben teljes értékben teljes értékben teljes értékben hasznos gazdagod{sig ius tollendi (megv{lt{sa: bont{si értékkel) gazdagod{sig ius tollendi (megv{lt{sa: bont{si értékkel) fényűző ius tollendi (megv{lt{sa: bont{si értékkel) ius tollendi (megv{lt{sa: bont{si értékkel) ius tollendi (megv{lt{sa: bont{si értékkel) ius tollendi (megv{lt{sa: bont{si értékkel)

55 az actio Publiciana Ha valaki res mancipit annak tulajdonos{tól puszta traditióval szerzett meg, nem v{lt a dolog quiritar tulajdonos{v{, hanem az tov{bbra is az {truh{zóé maradt, aki teh{t a dolgot ak{r vissza is követelhette a szerzőtől mindaddig, amíg utóbbi a dolog quiritar tulajdon{t elbirtokl{s révén meg nem szerezte. A res mancipi {truh{z{s{ra a civiljogban előírt formas{gok azonban elvesztették gyakorlati jelentőségüket a praetori edictum újít{sai eredményeként. Az edictum ui. in rem védelmet adott mindenkinek, aki valamely dolgot egy jogszerű szerzéscím (iusta causa) alapj{n jóhiszeműen (bona fide) szerzett, ak{r tulajdonostól, ak{r nemtulajdonostól, formaszerűen vagy form{tlanul -

56 az actio Publiciana (2) A petitórius védelemnek ez a kiterjesztése Publicius praetor nevéhez fűződik a (valószínűleg még a Kr.e. II.sz-ból). Az edictumban meghirdetett keresetformula egy fictióval arra utasítja a bírót, hogy a birtokból kiesett elbirtokló félben lévőt tekintse úgy, mintha az elbirtokl{si idő letelt volna ( si annum possedisset ), az usucapio többi feltételének érintetlenül hagy{s{val, vagyis megkövetelésével. Ez a szok{sosan actio Publiciana néven emlegetett kereset teh{t nem m{s, mint egy rei vindicatio fictitia, melynek sikeréhez a felperesnek két pozitív feltételt kell bizonyítania: 1. a szerzéscímet (iustus titulus), és azt, 2. hogy a szerzéscím alapj{n birtokba is lépett. A tulajdonos is igénybe veheti a Publician{t, ha az elbirtokl{shoz szükséges idő bizonyít{s{val nehézségei vannak.

57 egyéb tulajdonform{k védelme A tartom{nyi telek tulajdon{nak és a peregrinus tulajdonnak a védelmére sem a rei vindicatio, sem az actio Publiciana nem voltak alkalmazhatók, mivel ezek a keresetek civiljogi tulajdont, vagy civiljogi elbirtokl{si helyzetet tételeztek fel, ami tartom{nyi telken illetve peregrinus jav{ra nem lehetséges A praetor ill. a tartom{nyi helytartó megadta ezeket a kereseteket utiliter: a) peregrinus sz{m{ra analógi{val: "si civis esset - rei vindicatio utilis b) tartom{nyi teleknél pedig a tulajdonjogra való utal{s ( eius esse ) helyett a megfelelő módosított kitételt írv{n az intentioba: Ha kiderül, hogy A.A. a telket bírhatja, birtokolhatja, gyümölcsöztetheti. in factum concepta actio

58 az actio negatoria A quirit{r tulajdonos dologi keresete az ellen, aki őt dolga békés birtokl{s{ban olymódon zavarja vagy korl{tozza, hogy azt {llítja, a kifog{solt magatart{sra ő valamely szomszédjog, vagy idegen dologbeli jog (pl. szolgalom, haszonélvezet) alapj{n jogosítva van. A kereset petitorius jellegű: ott kerül alkalmaz{sra, - ahol valamely idegen dologbeli jog fenn{ll{sa körül van vita, ill. - ahol a possessorius birtokvédelem eszközeit a tulajdonos m{r nem tudja igénybe venni. (pl. mert ingó dolog esetén egy éven belül kevesebbet birtokolt hib{tlanul, mint ellenfele) a felperes az alperes - saj{t tulajdonjog{t és - az alperes ezt sértő magatart{s{t tartozik bizonyítani, (vélelem a tehermentesség mellett!) - annak a jognak a fenn{ll{s{t, melyre kifog{solt ténykedését alapítja. A marasztal{s a h{borít{s megszüntetésére, az okozott k{rok megtérítésére és a tov{bbi h{borít{stól való tartózkod{s biztosít{sa végett cautio ad{s{ra történik.