401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "401. A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI"

Átírás

1 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 1/ A DOLOG ÉS A VAGYON FOGALMA, LATIN MEGJELÖLÉSEI I. A DOLOG (RES) FOGALMA - DOLOG: önálló testi tárgy, amelyen tulajdon állhat fenn - nem minősül dolognak: a) az alkatrész: olyan testi tárgy, amely valamilyen kapcsolat folytán elvesztette önállóságát (pl. asztal lába) b) a dologösszesség: olyan dolgok csoportja, amelyeket a közfelfogás (communis opinio) közös név alá foglal össze c) az emberi uralom alá nem hajtható dolgok; pl. tengerfenék, égitestek d) a szabad ember teste, mert: senki sem tekinthető a testrészei tulajdonosának ( dominus membrorum suorum nemo videtur ) II. A VAGYON FOGALMA ÉS MEGJELÖLÉSEI A RÓMAI JOGBAN - VAGYON: valakit (egy meghatározott jogalanyt) megillető, pénzben kifejezhető jogok és kötelezettségek összessége - kezdetben a vagyon fogalma: egy személy dolgainak (ingó és ingatlan vagyontárgyainak) összessége (familia pecuniaque) - később vagyon elvontabb jogi fogalma: apától származó vagyon (patrimonium) vagy javak (bona) - Ulpianus meghatározása nemcsak a tulajdonunkban álló dolgokat tekinti a vagyon összetevőinek, hanem azt is, ami minket megillető, pénzben kifejezhető jogosultságban, perelhetőségben nyilvánul meg a) AKTÍV VAGYON: a vagyonon belül a jogosultságok ( aktívumok ) vannak túlsúlyban b) PASSZÍV VAGYON (hereditas damnosa a hagyaték tekintetében): a vagyonon belül a kötelezettségek ( passzívumok ) vannak túlsúlyban c) KÜLÖNVAGYON (pl.: peculium): a vagyonon belül egyes vagyontárgyak elkülönülnek, egy kisebb alegységet képeznek. III. A DOLOGI JOG TARTALMA - a római jog ókori tankönyveiben a dolgokról szóló rész (de rebus) nemcsak a dologi, de az öröklési és kötelmi jogokat is tárgyalja (még nem különültek el) - a dologi jog önálló kategóriaként először a középkorban jelent meg (ius reale) - az in rem actio-val védett jogok felosztása: a) saját dolgokra vonatkozó jog (ius in re sua) : a tulajdon b) idegen dologbeli jogok (ius in re aliena): más dolgán állnak fenn; pl.: szolgalom, zálogjog, örökhaszonbérlet, felülépítményi jog

2 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 2/ A DOLOGOSZTÁLYOZÁSOK 0. A DOLOGOSZTÁLYOZÁSOK nem elvont (ld. görögök), hanem gyakorlati rendszerezés; szemléletes voltuk miatt ezek napjainkig tovább élnek, és a modern magánjog részét képezik. 1. RES IN PATRIMONIO - RES EXTRA PATRIMONIUM - a nyugvó állapotú dolgokat statikusan szemlélve magánvagyonba tartozásuk alapján rendezi 2 csoportba: a) res in patrimonio: a magánvagyonba tartozó dolgok, a magánszemélyek tulajdonában álló dolgok b) res extra patrimonium: a magánvagyonon kívül eső dolgok, (pl.: nyugvó hagyaték, középületek) vagy azok a dolgok, amelyek nem is állhattak magántulajdonban (pl.: vallási kultusz tárgyai, császárkorban a bíborcsiga, res omnes communes (bíbor: purpura)) 2. RES IN COMMERCIO - RES EXTRA COMMERCIUM - dinamikus jellegű csoportosítás a forgalomképesség alapján; a dolgok egyik embertől a másik emberhez való kerülésük alapján tesz különbséget (adásvétel - commercium) a) res in commercio: forgalomképes dolgok; azok a dolgok, melyek alkalmasak adásvételre b) res extra commercium: forgalmon kívüli, forgalomképtelen dolgok, eladása tiltott - nehézségek: vadállat forgalomképes, de nem tartozik senki vagyonába; per alatt álló telek beletartozik valamelyik peres fél vagyonába, de forgalmon kívüli dolog is egyben 3. RES DIVINI IURIS - RES HUMANI IURIS - ez a dolgok legfőbb felosztása (summa divisio) (Gaius és Iustinianus szerint): egyes dolgok az isteni jog alá tartoznak, mások pedig az emberi jog alá a) res divini iuris: (isteni jog alá tartozó dolgok) - SZENT DOLOG (res sacra): a rómaiak által az égi isteneknek (dis superis) szánt és a ius sacrumnak megfelelően felszentelt épületek, tárgyak, eszközök; sem magánvagyon, sem forgalom tárgyai nem lehettek; ellopásuk bűncselekménynek számított - TEMETKEZÉSI HELY (res religiosa): az emberi holttestet magában foglaló sír (az alvilági istenekre bízott (dis Manibus)) dolgok csoportja; a rabszolga sírja sem kivétel, de az ellenségé igen - SÉRTHETETLEN DOLGOK (res sanctae): a városok falai és kapui, melyek ugyan nem függtek össze az istenek tiszteletével, de az emberi behatásokkal, támadásokkal szemben az istenek különleges védelme alatt állottak b) res humani iuris: (emberi jog alá tartozó dolgok) - KÖZDOLGOK (res publicae): a római állam tulajdonában voltak; vagyis: 1. a közhasználatú dolgok (kikötők, középületek) 2. közösségek vagyona (közföld (ager publicus), állami rabszolgák (servi publici)) - MAGÁNDOLGOK: (res privata): mindaz, ami nem közdolog; nem feltétlenül kell magántulajdonban állnia, lehet uratlan is

3 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 3/69 4. RES COMMUNES OMNIUM - mindenkit megillető dolgok: levegő, folyóvíz, tenger, tengerpart (litus maris) mindaddig, amíg valaki birtokbavétellel tulajdont nem szerez felettük - az Institutiok kimondták: a tengerpart egyáltalán nem került a birtokló tulajdonába 5. RES NULLIUS - senki vagyonába sem tartoznak (nullius in bonis est): a senki dolgai, az uratlan dolgok - pl.:az összes isteni jog alá tartozó dolog, az emberi jog alá tartozó köz dolgai és a nyugvó hagyaték; tulajdonképpeni uratlan dolgok: vadak, halak, madarak, elhagyott dolgok - hasonlít a res extra patrimoniumhoz, azok nem is tartozhattak magántulajdonba 6. RES CORPORALES - RES INCORPORALES a) res corporales: testi dolgok, amelyeket érzékelni lehet b) res incorporales: testetlen dolgok, azok a vagyoni értékű alanyi magánjogok, melyek adásvétel tárgyai lehetnek (pl. haszonélvezet, követelések) 7. RES MANCIPI - RES NEC MANCIPI - a dolgok legősibb felosztása a) res mancipii: azok a dolgok, melyek tulajdonát ősi, ünnepélyes átruházó ügylettel (mancipatioval vagy in iure cessioval) kellett átruházni - az itáliai földön fekvő telkek - mezei telki jogok (szolgalmak): út, gyalogút, marhahajtás, vízvezetés - rabszolgák - négylábúak, melyeket igavonásra, teherhordásra használnak (marha, öszvér, ló, szamár) b) res nec mancipi: a dolgok tulajdonjogát puszta átadással (traditio) át lehetett ruházni, és e dolgok nem is lehettek mancipatio tárgyai 8. RES IMMOBILES - RES MOBILES - a mai alapvető jelentőségű felosztás háttérbe szorította az előzőt (res (nec)mancipi) - res immobiles: ingatlan dolgok; a telek, és minden, ami azzal összefügg (telekalkatrészek, mint növényzet, épület) - res mobiles: ingó dolgok, az összes többi dolog - res se moventes: később alakult ki, az ingó dolgok közül önállósították a mozgó dolgokat (rabszolgák, állatok) 9. RES CONSUMPTIBILES - elhasználható dolgok: a használat által felemésztődnek (pl. gabona, bor, pénz, ruha) 10. RES FUNGIBILES - helyettesíthető dolog: ezeknek lényege súlyukban, számszerűségükben, mértékükben áll; mennyiséggel (quantitas) hivatkoznak rá - pl. gabona, arany egy halom pénz stipulatiojakor csak 1 db stipulatio hangzik el, nem annyi, ahány db érme va - az előzővel nagyjából megegyezik, de vannak olyan elhasználható dolgok, melyek nem helyettesíthetők pl. cukrászati remekmű. 11. RES DIVISIBILES - RES INDIVISIBILES - res divisibiles: csak mennyiséggel bíró, károsodás nélkül (sine damno) osztható dolgok - res indivisibiles: oszthatatlan dolgok, pl.: rabszolga, szobor

4 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 4/ RES SIMPLEX - RES COMPOSITA - UNIVERSITAS RERUM - res simplex: egyszerű dolog, amely természeténél fogva egy, egységes; a közfelfogás szerint nem részekből tevődik össze; lehet természetes (pl. fa) és mesterséges (gerenda) - res composita: összetett dolog, több egyszerű dologból (alkatrészekből) áll, mégis egy dolognak minősül; mindig emberi tevékenység által jön létre - universitas reum: dologösszesség, a közfelfogás több egymáshoz hasonló dolgot foglal egy közös név alá anélkül, hogy ezáltal az egyes dolgok önállósága megszűnne (pl. nyáj, könyvtár) 13. INSTRUMENTUM - felszerelés - az összetett dolgok és a dologösszesség közötti közbenső alakzat - ezek a dolgok nincsenek olyan szoros kapcsolatban egymással, mint az összetett dolog alkatrészei, összefüggésük mégis több, mint a dologösszességet kitevő dolgok közötti kapcsolat (pl. telek, ház, fürdő) 14. PERTINENTIA - tartozék - olyan egyes dolgok, melyek egy fődolog szolgálatára hivatottak anélkül, hogy azzal a fődologgal egy dolgot alkotnának - pl. szekér és pótkerék, gyűrű és tokja)

5 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 5/ A TULAJDON JELENTŐSÉGE. A RÓMAI TULAJDON TÖRTÉNETE, MEGJELÖLÉSEI I. A TULAJDON JELENTŐSÉGE - a legtöbbet tárgyalt intézmény a tulajdon (proprietas) - minden eddigi társadalom legalapvetőbb intézménye a tulajdon volt - a tulajdonviszonyok határozzák meg az egyes társadalmak jellegét - a tulajdon formái, a tulajdonviszonyok tükrözik egy adott korszak, társadalom viszonyait II. A RÓMAI TULAJDON TÖRTÉNETE 1. A RÓMAI TULAJDON KIALAKULÁSA - a legkorábbi írásos emlékek + összehasonlító jogtudomány eredményei alapján a) kialakulása idején a római tulajdon = egyetlen dolog feletti jog nem azonos a modern korok tulajdonfogalmával a tulajdon ekkor csak egy dolog feletti tényleges uralom, amely még nem vált el élesen a birtoktól, s ezért magába foglalja mindazokat a részjogosultságokat is, amelyek önálló jogokként jelentkeznek (pl. haszonélvezet) b) ez a jog elsőként az ingók feletti magántulajdon formájában jelent meg erre utal az ősi tulajdonszerzési módnak: a mancipatio-nak s a tulajdon ősi védelmének: a rei vindicatio-nak a formája: a dolgok kézzel való megragadása c) az ingatlan kezdetben a nemzetségek tulajdonában volt először Romulus bontotta ezt fel: a közös tulajdonban álló földekből kisméretű telket (heredium, 2 iugerum T) osztott ki a családoknak d) a családi (házközösségi) tulajdont a családtagok közös tulajdonának tekintették (sui heredes); végrendelet és rokonok híján a vagyon visszaszállt a gensre e) a házközösségi szemléletet idővel a családfői tulajdon patriarchális szemlélete váltotta fel, melynek értelmében a családfői vagyon egyedüli ura a pater familias 2. A TULAJDON MEGJELÖLÉSEI A RÓMAI JOGBAN - az ősi tulajdonnak még neve sem volt: meum est (enyém), mancipium és manus szavak nem fejezték ki a mai értelemben vett tulajdont (dolgok és személyek feletti ált. hatalom) - a tulajdonosnak a dominus (megfékezni, hatalomban tartani) szóval való megjelölése is a tulajdon hatalmi vonatkozásait emeli ki - a tulajdon főnévi megjelölése későn (Kr.e. II. század) jelent meg = a dominus szóval egy tőből származó dominium; a principatus idején kezdik a tulajdont proprietasnak is nevezni, és a dominium korlátlan jellege szűkebb tartalmúvá válik 3. DOMINIUM EX IURE QUIRITIUM - a tulajdon mint jogintézmény a preklasszikus korban fokozatosan alakult ki - a római jog szerinti magántulajdon: a Quirites jogán alapuló tulajdon (dominium ex iura Quiritium) = civiljogi (kviritár) tulajdon 3 kritériummal rendelkezik:

6 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 6/69 a) a római magántulajdon alanya csak commerciummal bíró önjogú személy lehet (olyan civis Romanus, aki nem áll apai/férji hatalom alatt) ill. bármely ius commerciivel bíró Latinus b) nem minden dolog lehet a római tulajdon tárgya, a magánvagyonba nem tartozó dolgokon ugyanis római magántulajdon sem állhatott fenn c) a római jog a civiljogi tulajdon keletkezéséhez megkívánta a megfelelő szerzésmódot is; római tulajdon szerzésre alkalmas: ius civile és ius gentium 4. EGYÉB TULAJDONI FORMÁK - voltaképpen csak egyetlen tulajdoni forma létezett, a civiljogi tulajdon, a többi kvázi tul. - f ő f e l o s z t á s : I. köztulajdon II. magántulajdon, ezen belül 4 forma: a) civiljogi tulajdon (kviritár) b) praetori tulajdon (bonitár) c) tartományi telek tulajdona d) peregrinusok tulajdona (b,c,d: tulajdonszerű helyzetek) a) civiljogi tulajdon (kviritár): - védelmére a tulajdoni kereset (rei vindicatio) szolgált - ez esetben mindhárom kritériummal rendelkezni kell b) praetori tulajdon (bonitár): - ha a római tulajdon 3 feltétele közül * a megfelelő szerzésmód hiányzik, vagy * az előd nem volt tulajdonos, de valaki elbirtoklási helyzetbe került, akkor a rómaiak azt mondták, hogy a dolog az ő vagyonába tartozik (in bonis eius est) - a praetor az actio Publiciana-val abszolút védelmet bitosított az elbirtoklónak c) tartományi telek (fundus provincialis) tulajdona: - tulajdonszerű helyzete volt - civiljogi tulajdont senki sem szerezhetett rajtuk, mert állami tulajdonban álltak - a telkeket a tulajdonos-szerű birtokosuk ( kvázi-tulajdonosuk ) adófizetés ellenében * használhatták * gyümölcsöztethették * eladhatták * átörökíthették d) peregrinusok tulajdona: - a praetor a mintha polgár lenne (si civis esset) fikcióval - az idegeneknek is megadta a civiljogi tulajdonkeresetet (rei vindicati utili) 5. POSZTKLASSZIKUS ÉS IUSTINIANUSI VÁLTOZÁSOK - tartományi telek és a peregrinus tulajdon különállása megszűnt - Iustinianus formailag is deklarálta a római magántulajdon egységét

7 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 7/ A RÓMAI TULAJDON FOGALMA, TARTALMA [MINIMUM TÉTEL XIV.] I. A RÓMAI TULAJDON MEGHATÁROZÁSA - a tulajdon jogintézménye a preklasszikus korban kialakult; a forrásokban definíciót azonban nem találunk, csak utalásokat: - TULAJDONJOG (1): egy dolog feletti teljes hatalom, amelynél fogva a magáéban mindenki megteheti mindazt, amivel nem zavar másokat Ulpianus (a nemtulajdonosok érdekeinek a tulajdonjog teljességét korlátozó szerepe) - a római tulajdon olyan jog, amely a) dolgokra vonatkozik (rabszolgára is; servi res sunt - Ulpianus) b) teljes hatalmat, rendelkezési lehetőséget biztosít a tulajdonos dolga felett - TULAJDONJOG (2): az a dologi jog, amelynél fogva a tulajdonos a tulajdon tárgyául szolgáló dolgokra bárki jogosulatlan behatását kizárhatja (a tulajdonjog nemtulajdonosokkal szembeni kizárólagossága) - a tulajdon a legtágabb, legteljesebb alanyi magánjog - a tulajdon teljességének időbeli korlátlansága, melyet csak tv. vagy maga a tulajdonos korlátozhat. II. A TULAJDON TARTALMA - a tulajdonból (egy dolog feletti teljes hatalom) fakadó jogosultságok; a tulajdonos a) használhatja a dolgát (ius utendi); pl.: ekéjével szánthat b) gyümölcsöztetheti a dolgát (ius fruendi); pl.: birkája lenyírt gyapjúját eladhatja c) rendelkezhet a dolgával (ius disponendi); pl.: elidegenítheti, megterhelheti vagy átörökítheti, de tulajdonjogával visszaélve azt a dolog rendeltetésével ellentétesen is gyakorolhatja: rongálhatja, meg is semmisítheti; pl.: tehene tejét kiönti d) bírhatja a dolgát (habere): a dolog beleszámít vagyonába, zavartalanul magánál tarthatja e) birtokolja dolgát (ius possidendi), civilis possessor-nak minősül; a tulajdonos birtokvédelemre is jogosult - ezek a részjogosítványok a modern jogban a tulajdon pozitív oldala - a római jogban e jogosultságokat in rem actiók (rei vindicatio, actio Publiciana) védik - bárki sérti is őt, akadályozza jogosulatlanul a tulajdona élvezetében, az ellen keresettel léphet fel: ezt nevezzük a modern jog szerint a tulajdon negatív oldalának (védelemre való jogosultság)

8 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 8/ AZ EGYES TULAJDONI FORMÁK [MINIMUM TÉTEL XV.] - a tulajdon kialakult jogintézményként a préklasszikus korban, a virágzó rabszolgatartó társadalom idején jelent meg - enélkül ez a fejlett és erősen magántulajdonra épült gazdálkodás már el sem képzelhető - voltaképpen csak egyetlen tulajdoni forma létezett, a civiljogi tulajdon, a többi kvázi tulajdon, de ettől eltekintve a fő felosztás: I. KÖZTULAJDON II. MAGÁNTULAJDON: 1. CIVILJOGI TULAJDON (KVIRITÁR) 2. PRAETORI TULAJDON (BONITÁR) 3. TARTOMÁNYI TELEK TULAJDONA 4. PEREGRINUSOK TULAJDONA 1. CIVILJOGI TULAJDON, DOMINIUM EX IURE QUIRITIUM, (KVIRITÁR TULAJDON) - a római jog szerinti magántulajdon: a Quirites jogán alapuló tulajdon (dominium ex iura Quiritium) = civiljogi / kviritár tulajdon 3 ELŐFELTÉTELLEL rendelkezik: a) a római magántulajdon alanya csak commerciummal bíró önjogú személy lehet (olyan civis Romanus, aki nem áll apai/férji hatalom alatt) ill. bármely ius commerciivel bíró Latinus b) nem minden dolog lehet a római tulajdon tárgya, a magánvagyonba nem tartozó dolgokon ugyanis római magántulajdon sem állhatott fenn c) a római jog a civiljogi tulajdon keletkezéséhez megkívánta a megfelelő szerzésmódot is; római tulajdon szerzésre alkalmas: ius civile és ius gentium - védelmére a tulajdoni kereset (rei vindicatio) szolgált, ez esetben mindhárom kritériummal rendelkezni kell 2. PRAETORI TULAJDON (BONITÁR TULAJDON) - ha a római tulajdon 3 feltétele közül * a megfelelő szerzésmód hiányzik, vagy * az előd nem volt tulajdonos, de valaki elbirtoklási helyzetbe került, akkor a rómaiak azt mondták, hogy a dolog az ő vagyonába tartozik - a praetor az actio Publiciana-val abszolút védelmet biztosított az elbirtoklónak 3. TARTOMÁNYI TELEK (FUNDUS PROVINCIALIS) TULAJDONA - tulajdonszerű helyzete volt - civiljogi tulajdont senki sem szerezhetett rajtuk, mert állami tulajdonban álltak - a telkeket a tulajdonos-szerű birtokosuk ( kvázi-tulajdonosuk ) adófizetés ellenében * használhatták * gyümölcsöztethették * eladhatták * átörökíthették 4. PEREGRINUSOK TULAJDONA - a praetor a mintha polgár lenne (si civis esset) fikcióval - az idegeneknek is megadta a civiljogi tulajdonkeresetet (rei vindicati utili)

9 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 9/ A TULAJDON KORLÁTAI - a római tulajdon és a modern tulajdon összehasonlításakor kiemelik a római tulajdon korlátlanságát, de: valójában a törvény bizonyos konkrét tulajdoni korlátokat megállapított: - a tulajdonosoknak figyelemmel kellett lenniük mások jogaira és jogos érdekeire - ennek védelme + a joggal való visszaélés általános tilalma tette szükségessé a korlátozásokat - 2 nagy csoport: 1) A KÖZÉRDEK VÉDELMÉBEN BEVEZETETT KORLÁTOZÁSOK - kógens szabályok pl.: - városon belül senkit sem szabad eltemetni / elhamvasztani, a sírhoz vezető út minden esetben megilleti a hozzátartozókat (ha idegen telken vezet keresztül) - árvíz idején a szomszéd telkén is át lehet kelni - a folyóparti telkek ugyan magántulajdonban voltak, de a tulajdonos mégis köteles volt eltűrni, hogy azon áthaladhassanak, kiköthessenek - építésrendészeti korlátozások - új bányák feltárása érdekében a telektulajdonos köteles volt eltűrni a telken végzett ásványkutatást - korlátozások a rabszolga-felszabadításokra, a rabszolgák megölése, kínzása ellen - a fényűző élet tiltása (lex sumptuaria) - az állam területéről való hadifontosságú cikkek kivitelének tilalma; pl.: fegyverek - ELIDEGENÍTÉSI ÉS TERHELÉSI TILALMAK; pl.: elidegeníthetetlen dolog volt a hozományként kapott telek a férj által, valamint a per alatt álló dolog; AZ ELIDEGENÍTÉSI TILALOM: törvényen, hatósági intézkedésen, jogügyleten alapulhatott - ELKOBZÁS (publicatio) ÉS A KISAJÁTÍTÁS (expropriatio); az elkobzást mellékbüntetésként alkalmazták; kisajátítás: a tulajdonostól dolgát akarata ellenére elveszik, általában az adásvételi szerződést alkalmazták helyette 2) AZ EGYÜTTÉLÉS ÉRDEKÉBEN BEVEZETETT KORLÁTOZÁSOK - diszpozitív szabályok - ún. szomszédjogok (iura vicinitatis) - a szomszédjogi korlátozásokat törvényi szolgalmaknak tekintették - a zavartalan együttélés érdekében állít fel bizonyos korlátokat, véd bizonyos magánérdekeket, még a tulajdonos korlátozásával is pl.: - a házakat csak bizonyos távolságra lehetett építeni egymástól és nem szabad elvenni a szomszédtól a természetes fényt - a fák gallyai a szomszéd telkére nem nyúlhattak át, áthullott gyümölcs felszedésének joga - nem lehetett olyan változást eszközölni, amelyből másnak kára származna - a cautio ellenében a tulajdonos köteles volt tűrni, hogy a szomszéd behatoljon az ő telkére (pl. építési anyagot letegyen)

10 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 10/ CONDOMINIUM, IUS ADCRESCENDI I. A TULAJDONKÖZÖSSÉG (CONDOMINIUM) - egy dolgon fennálló egyetlen tulajdonjog egyszerre több személyt illet meg (a tulajdonjog van megosztva, nem a dolog) - keletkezhet a felek közötti megegyezéssel vagy véletlenül is (pl.: közös öröklés, közös kincstalálás) - római jogban 1. az archaikus kori a consortium ercto non cito nevű alakzatnál találkozunk az intézménnyel: a pater familias halála után a házközösség önjogúvá vált tagjai (sui heredes) nem osztják fel egymás között a családi vagyont, hanem vagyonközösségben maradnak - a társak egymástól függetlenül is, jogérvényesen rendelkezhettek az egész dologgal, annak ellenére, hogy az többeké volt - a klasszikus római jogtudósok értelmezése: az egyesülés megszüntette a különböző tulajdonokat, mert egy dolgon egyszerre csak egy tulajdonjog állhat fenn - egy a jogosított és mindenki más kötelezett = a tulajdon kizárólagossága - de: ha pl. ketten közösen örökölnek egy házat mindketten az egész házat (tota res), osztatlanul (pro indiviso), részeik arányában (pro parte) bírják tulajdonul - tehát csak a dolgon fennálló tulajdonjog oszlik meg közöttük, s nem a dolog - eszmei (intellectu) hányaduk ugyan van, amely azonban nem mutatkozik meg külsőleg (corpore): valójában az egész dolog osztatlanul mindkettőjüké - a tiltakozási jognál fogva (ius prohibendi) mindegyik tulajdonostárs tiltakozhat a másik rendelkezése ellen, és megakadályozhatja a tulajdonnal kapcs. változtatásokat (pl. eladás) - ha az egyik fél él e jogával, vele szemben a többségi akarat sem hatályosul - az egész dolgot érintő rendelkezés (ügylet csak az összes tulajdonos beleegyezésével érvényes - az actio communi dividundo nevű kereset funkciói: osztókereset (a tulajdonközösség felbontásának kérése) ezzel lehetett perelni a közös dologra fordított kiadások arányos viselésére a tulajdonostárs által okozott károk megtérítésére az eljárás során a bíró a következő döntéseket hozhatta: a) megszüntethette a tulajdonközösséget oly módon, hogy - elrendelte a dolog fizikai fel- ill. megosztását a tulajdonosok között részeik arányában - licitációt nyitott a tulajdonosok között és a legtöbbet ígérőnek odaítélvén a dolgot, a vételárat osztotta fel a tulajdonosok között b) a tulajdonközösség fenntartásával - elrendelhette a dolog bérbeadását az egyik tulajdonostárs vagy más személy részére, ilyenkor a bérösszeg került felosztásra - előírhatta bizonyos mérték szerinti ill. felváltva folyó, időszakonkénti használatot is, amikor esetleg cautio biztosította az ítélet végrehajtását

11 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 11/69 II. NÖVEDÉKJOG (IUS ADCRESCENDI) - a tulajdonos valamely jogi tény folytán való és egy dologra vonatkozó dologi jogi jogosultságának megszerzése, amely addig mást (pl. tulajdonostársat, haszonélvezőt) illetett meg - elsősorban az öröklési jogban fordul elő - amikor többeket neveznek ki örökösnek, de valamelyikük meg az örökség megszerzése előtt kiesik, a kiesett rész arányosan hozzánő a megmaradt örököstársak részéhez - az örököstársaknak növedékjoguk (ius adcrescendi) van a kiesett részre - a haszonélvezet hozzánövése (de usufructu adcrescendo): végrendelkezés folytán más lesz a tulajdonos és más a haszonélvező ha a haszonélvezet bármilyen oknál fogva megszűnik, a tulajdon kiegészül, és a haszonélvezet hozzánő a dolog tulajdonához, a tulajdon pedig teljessé válik

12 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 12/ A POSSESSIO FOGALMA, ELEMEI [MINIMUM TÉTEL XVI.] A BIRTOK (POSSESSIO) FOGALMA: az a tény, állapot, amikor valakinek a fizikai értelemben vett hatalmában van egy dolog; a birtok ténye független attól, hogy a birtokosnak van-e valamilyen joga a dologhoz, a birtok elsődlegesen ténykérdés és nem jogkérdés - a tulajdonnál azt kérdezem: enyém-e a dolog? - a birtoknál: nálam van-e a dolog? - pl.: tolvaj birtokosa az ellopott dolognak, holott semmiféle joga nincs hozzá, vele szemben a meglopott tulajdonos továbbra is tulajdonos, de nem birtokos - birtoklásban nincs utódlás, vagyis megállapodással a birtok nem ruházható át és a birtokosi helyzetet sem lehet örökölni - amíg valaki önhatalmúlag vagy mások közreműködésével nem valósítja meg egy dolog fölött a tényleges uralmat, nem birtokol - általában a tulajdonos és a birtokos személye egybeesik, mert az a természetes, ha annál van a dolog, akinek joga is van hozz - a birtok ún. jogi tény, azaz olyan tény, amelyhez adott esetben bizonyos joghatások (együttesen: birtokjog) kapcsolódhatnak A BIRTOK ELEMEI: - a birtoknak két eleme van: 1. CORPUS - a b i r t o k t é n y l e g e s h a t a l o m b a v é t e l e annyit jelent, hogy testünkkel (corpusunkkal) úgy hatunk egy dologra, hogy az uralmunk alá kerüljön 2. ANIMUS - a b i r t o k l á s i s z á n d é k, a k a r a t azt fejezi ki, hogy akarok birtokolni, akarom, hogy a dolog a tényleges uralmam alá kerüljön, nálam legyen az animus feltételez egy beszámítási képességet, de a birtokosnak nem kell feltétlenül cselekvőképesnek lennie (pl.: egy őrült nem rendelkezik animussal, de egy 7 év alatti gyermek rendelkezhet animussal bizonyos dolgok birtoklására nézve - ezek nélkül nincs birtok, mivel ha a birtoklási szándék nem ölt testet a dolog tényleges hatalomba vételével, nem keletkezik birtok (és fordítva: ha egy dolog van valakinél, de ő nem tud róla, nincs birtoklási szándéka (animusa), akkor nincs birtok) A BIRTOK ELEMEINEK MEGVALÓSULÁSA, A CORPUS JELENTŐSÉGE: - a birtok megszerzéséhez szükséges, hogy az fizikailag, testileg (corpore) valósuljon meg - ez nem jelent szükségképpen személyes birtokbavételt (rabszolga, hatalomalatti családtag, képviselő birtokszerzésével a családfő közvetlen birtokossá vált) - és a birtokbavétel nem jár mindig kézzel történő megragadással (csak kisebb tárgy esetén) - nagyobb tárgyak corpore birtokbavétele bármely olyan cselekménnyel megvalósulhat, amelyet a communis opinio birtokbavételnek tekint

13 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 13/69 - pl.: a lakásban elveszett tárgyat birtokoljuk; malomkőnél nem elegendő a megragadása, a birtokbavételhez több ember szükséges, mert a corpore elem itt a szállítás, az elmozdítás - birtokolni csak testi dolgokat lehet: a res incorporales birtoklása kizárva, védelmükre nem lehetett interdictumot kérni - a posztklasszikus kor elismerte a JOGBIRTOKOT is (iuris possessio): pl. egy átjárási szolgalomnál a jog gyakorlását (átjárás) tekintették a birtoklás corpore megnyilvánulásának; ez esetben nem dolgot birtoklunk, így a tényállást nevezték jogbirtoknak A BIRTOK ELEMEINEK MEGVALÓSULÁSA, AZ ANIMUS JELENTŐSÉGE: - birtokláshoz a corpuson, a testi ráhatáson kívül szükség van birtoklási szándékra (animus) - azok, akiknél nem beszélhetünk tudatról (csecsemők, őrültek), nem szerezhettek birtokot - animus nélküli birtoklás: alvó ember kezébe teszünk vmit (corpore nála van, de ennek nincs tudatában), udvarunkba esett labda, nyájunkba keveredett idegen állat

14 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 14/ A POSSESSIO KIALAKULÁSA, TÖRTÉNETE - a rómaiak előtt egyetlen jogrendszer, egyetlen törvénykönyv sem határolta el a birtokot a tulajdontól, nem ismerte a birtok fogalmát, pedig - a birtok ténye egyidejű az emberiség megjelenésével, elsődlegesen társadalmi kategória A BIRTOK JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYÖKEREI: 1. a BIRTOK először egyes tulajdonszerzések elengedhetetlen TÉNYÁLLÁSI ELEMEként jelentkezik pl.: ha valaki - uratlan dolgot magához (birtokba) vett, tulajdont szerzett (foglalás) a civiljog szerint - hosszabb ideig használt (usus) vagy tartott magánál egy dolgot (birtokolt), tulajdona lett 2. a birtok mint JOGI TÉNY megjelenése nem jelentős 3. a birtok mint JOGI KATEGÓRIA kifejlődésére a római földviszonyok alakulása volt döntő hatással; Róma a meghódított idegen területek egy részét állami tulajdonba vette (ager publicus), és birtokba adta (megművelésre) vagyonos polgároknak; vita esetén a sértett fél nehéz helyzetben volt: nincs tulajdonvédelme; így kialakult a magistratusok joggyakorlatában az interdictum intézménye: a sértett fél panaszára az ager publicus birtoklásának védelme céljából a praetor peren kívüli jogsegélyt adott 4. egyes pater familiasok birtoka a gensek tulajdonát képező földek fölött jött létre 5. a BIRTOKVÉDELEM eleinte az állami tulajdonban, de MAGÁNBIRTOKBAN lévő ingatlanoknál jelent meg és a közrendet volt hivatott közigazgatási úton biztosítani; a birtoklásnak itt nincs tulajdonkeletkeztető hatása, hiszen az állam a tulajdonos, az állami földet nem lehetett elbirtokolni 6. később ennek mintájára jelent meg a MAGÁNTULAJDONBAN lévő ingatlanok védelme is; ezt követte az ingók birtokvédelme; ezt a fejlődését a préklasszikus korban egyesítették, és az ugyanazon az alapon kialakult különböző joghatásokat a possessio körébe vonták össze

15 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 15/ A POSSESSIO FAJAI [MINIMUM TÉTEL XVII.] I. POSSESSIO NATURALIS POSSESSIO CIVILIS 1. TÉNYLEGES BIRTOK (NATURALIS POSSESSIO) - ha valaki mindenféle joghatás (pl.: birtokvédelem, birtokjog) nélkül, csak ténylegesen tart magánál egy dolgot - az illető a tényleges birtokos (naturalis possessor) - az ilyen birtoklást nevezték később detentio-nak (~bírlalat) és azt, akinek a dolog csak a bírlalatában van, detentor-nak - ténylegesen mindazok szerezhetnek birtokot, akiknek megvan a megfelelő értelmi képességük ahhoz, hogy az animust megvalósítsák tehát még a rabszolga is 2. SZŰKEBB ÉRTELEMBEN VETT BIRTOK (CIVILIS POSSESSIO) - ha a tényleges birtokhoz jogi következmények (pl. tulajdonkeletkeztető hatás, birtokvédelem), azaz birtokjog is járul - a kétféle birtokos között jogi következmények szempontjából jelentősek az eltérések - a szűkebb értelemben vett birtok alanya már csak olyan valaki lehetett, aki jogok szerzésére képes, akit birtokjog is megillet Civilis possessornak minősült a klasszikus római jogban: a) a dolog tulajdonosa (DOMINUS) b) a jóhiszemű birtokos (BONAE FIDEI POSSESSOR): az a személy, aki tulajdonosnak hitte magát c) a rosszhiszemű birtokos (MALAE FIDEI POSSESSOR): aki jobb tudomása ellenére azt állította (úgy viselkedett), mintha tulajdonos lett volna d) az örökhaszonbérlő (EMPHYTEUTA) e) a záloghitelező (CREDITOR PIGNERATICIUS) f) a szívességi használó (PRECARISTA) g) a vitás dolog letéteményese (SEQUESTER) - minden más birtokos naturalis possessor volt a klasszikus jogban - a civilis possessio és a naturalis possessio megkülönböztetésének elvi alapja a római jogi szakirodalomban régóta vitatott - SAVIGNY szerint a civilis possessio birtoklás tulajdonosi akarattal (animo domini), s így a civilis pessessornak elsősorban a tulajdonos, valamint a jó- és a rosszhiszemű birtokosok minősülnek - JHERING élesen bírálja az előző nézetet, melynek a hibája az, hogy itt a birtokos szándékától függne a possessori milyensége; Jhering szerint a birtoklás minőségét nem az animus domini, hanem a birtoklás objektív jogcíme határozza meg; egyes személyek a causa possessio alapján birtokolnak (ezek a civilis possessorok), a többi birtokos pedig csak a causa detentionis alapján birtokolnak (naturalis possessorok)

16 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 16/69 II. POSSESSIO IUSTA - POSSESSIO INIUSTA - ezek a birtokos tudatától független, objektív fogalmak (pl. valaki a fürdőben tévedésből más holmiját viszi el, birtoklása jóhiszeműsége ellenére is jogellenes) 1. JOGOS BIRTOK (POSSESSIO IUSTA) - ha a birtoklás nem ütközik a jogrendbe, ha nem sérti másoknak a jogát 2. JOGELLENES BIRTOK (POSSESSIO INIUSTA) - ha a birtoklás a jogrendbe ütközik, még ha a birtokos nem is tud róla III. POSSESIO VITIOSA - POSSESSIO NEC VITIOSA - hibás birtok és a jogellenes birtok nem mindig esik egybe 1. HIBÁS BIRTOK (POSSESSIO VITIOSA) - az, amelyet valaki vi, clam, precario (erőszakkal, alattomban, vagy szívességi használatra kapott dolog vissza nem adásával) szerzett 2. HIBÁTLAN BIRTOK (POSSESSIO NEC VITIOSA) - az, ahol a szerzés körül ilyen hiba (vitium) nincs - a fürdős példánál a birtoklás nem hibás, mert nem erőszakkal és alattomban történt, de jogellenes - ha a tulajdonos a dolgot erőszakkal szerzi vissza, akkor birtoklása hibás, de nem jogellenes - a hibás birtokost is megilleti a birtokvédelem egy megszorítással, mert azzal szemben, akitől hibásan szerzett, nem kap birtokvédelmet, de mindenki mással szemben ő is védelemben részesül IV. POSSESSIO BONAE FIDEI - POSSESSIO MALAE FIDEI - a jó- és rosszhiszem kérdése az archaikus korban nem merült fel, de a későbbiek során mindinkább fontosabb lett a megkülönböztetés - egyébként ennek a kategóriapárnak csak a jogellenes birtoklásnál van jelentősége 1. JÓHISZEMŰ BIRTOK (POSSESSIO BONAE FIDEI) - jóhiszemű birtokos (bonae fidei possessor): az, aki azt hiszi, hogy a birtokolt dolog az övé illetve általában az, aki úgy tudja, hogy az ő birtoklása nem sérti másnak a jogát (függetlenül attól, hogy valójában esetleg sérti), tehát az, aki tulajdonosnak hiszi magát 2. ROSSZHISZEMŰ BIRTOK (POSSESSIO MALAE FIDEI) - rosszhiszemű birtokos (malae fidei possessor): az, aki tudja, hogy birtoklása beleütközik a jogrendbe, séri másnak jogát (pl.: rabló, tolvaj, de az is, aki úgy vásárol egy dolgot, hogy tudja, az eladó nem jogosult a dolog eladására) V. POSSESSIO AD USUCAPIONEM - POSSESSIO AD RELIQUAS CAUSAS - élesen megkülönböztették az elbirtokláshoz (usucapio) vezető birtokot (POSSESSIO AD USUCAPIONEM) az egyéb jogkövetkezményektől járó birtoktól (POSSESSIO AD RELIQUAS CAUSAS) - pl.: zálog - aki zálogba adta a dolgot, az csak az elbirtoklás szempontjából birtokol, ami pedig minden egyéb következményt illet, aki zálogba kapta a dolgot, az birtokol

17 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 17/69 - a birtok tényéhez kapcsolódó 2 fő joghatás: a) a birtokvédelem b) a birtok tulajdonkeletkeztető hatása megoszlik a 2 személy között - pl.: örökhaszonbérlő, a vitás dolog letéteményese, szívességi használó VI. A BIRTOKHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB KÖVETKEZMÉNYEK: A) a birtokló helyzete előnyösebb a nem birtoklóénál pl.: tulajdoni perben a birtokost illeti meg a kedvező alperesi helyzet, így ha a másik fél mint felperes nem tudja a dologhoz való jogát bebizonyítani, a dolog a birtokosnál (az alperesnél) marad; anélkül, hogy egyáltalán valamilyen joga lenne a dologhoz B) adott esetben (az actio ad exhibendum folytán) marasztalás terhe mellett a birtokos köteles a nála lévő dolgot felmutatni C) a birtok fontos szerepet játszik tényállási elemként a tulajdonszerzés szempontjából az elbirtoklásnál és más esetekben is, pl.: nem csak elbirtoklásnál, hanem a foglalásnál, az átadásnál, stb.

18 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 18/69 lásd 410. tétel, I. pont 411. A CIVILIS ÉS A NATURALIS POSSESSIO [MINIMUM TÉTEL XVIII.]

19 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 19/ A POSSESSIO MEGSZERZÉSE I. BEVEZETÉS: A BIRTOK (POSSESSIO) FOGALMA: az a tény, állapot, amikor valakinek a fizikai értelemben vett hatalmában van egy dolog; a birtok ténye független attól, hogy a birtokosnak van-e valamilyen joga a dologhoz, a birtok elsődlegesen ténykérdés és nem jogkérdés A BIRTOK ELEMEI: - a birtoknak két eleme van: 1. CORPUS - a b i r t o k t é n y l e g e s h a t a l o m b a v é t e l e annyit jelent, hogy testünkkel (corpusunkkal) úgy hatunk egy dologra, hogy az uralmunk alá kerüljön 2. ANIMUS - a b i r t o k l á s i s z á n d é k, a k a r a t azt fejezi ki, hogy akarok birtokolni, akarom, hogy a dolog a tényleges uralmam alá kerüljön, nálam legyen az animus feltételez egy beszámítási képességet, de a birtokosnak nem kell feltétlenül cselekvőképesnek lennie (pl.: egy őrült nem rendelkezik animussal, de egy 7 év alatti gyermek rendelkezhet animussal bizonyos dolgok birtoklására nézve - ezek nélkül nincs birtok, mivel ha a birtoklási szándék nem ölt testet a dolog tényleges hatalomba vételével, nem keletkezik birtok (és fordítva: ha egy dolog van valakinél, de ő nem tud róla, nincs birtoklási szándéka (animusa), akkor nincs birtok) A BIRTOK MEGSZERZŐI: - ténylegesen mindazok szerezhetnek birtokot (naturalis possessio), akiknek megvan a megfelelő értelmi képességük ahhoz, hogy az animust megvalósítsák (még a rabszolga is) - ezzel szemben a civilis possessio alanya már csak olyan valaki lehet, aki jogok szerzésére képes, akit birtokjog is megillet (rabszolga esetében a tulajdonos birtokol) II. A BIRTOKSZERZÉS (A POSSESSIO MEGSZERZÉSÉNEK) MÓDJAI: - egy testi dolog feletti tényleges uralom megvalósításának, a birtokszerzésnek 2 féle módja van, történhet: 1. ÖNHATALMÚLAG - másoktól függetlenül; ez lehet - megengedett (eldobott dolog felvétele a földről, a mezőn a nyúl elfogása) és - tilos, jogellenes (lopás) 2. MÁSOK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL - ez az átadás (traditio) - eredeti (szoros) értelemben testi dolog tényleges, kézről kézre való átadása/átvétele - a felek előzetes megállapodása a dolog átadásában és átvételében (akaratmegegyezés), és és ezen megállapodás tényleges megvalósítása átadás és átvétel útján - pl.: nem traditio, ha vkinek a zsebébe csúsztatunk valamit a tudta nélkül, vagy vkitől elveszünk vmit a tudta nélkül (ez önhatalmú birtokszerzés)

20 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 20/69 - a fizikai átadás nem mindig lehetséges (pl.: ingatlan), vagy szükségtelen kialakultak a traditio különleges, könnyített fajtái is A BIRTOKSZERZÉS FAJTÁI: a) LONGA MANU TRADITIO: - pl.: az ingatlan átvételénél alkalmazzák, de minden olyan esetben, amikor nem lehetséges a dolog kézről kézre történő átadása - az átvételénél a helyszínre menni, ott ki kell nyilvánítani a birtoklási szándékot: - a dolog jelenlétében megtekintéssel és akarattal ill. közvetlen rámutatással történő átadás - hosszú kézzel való átadás longa manu traditio, mivel lehetetlen a dolgot kézbe venni - Paulus: mivel a dolog jelen van; ( ) nem szükséges testtel és érintéssel megszerezni a birtokot, hanem lehet szemmel (megtekintéssel) és akarattal is b) QUASI TRADITIO: - itt sincs közvetlen kézről kézre történő átadás - pl.: a tulajdonos megengedte valakinek, hogy a telkén követ bányásszon - az illető a kibányászással megszerezte a kiemelt kövek birtokát - a megszerzés nem önhatalmú, mert a tulajdonos itt is átadta a kibányászott köveket az engedélyezés által c) TRADITIO SYMBOLICA: - jelképes átadás - pl.: megengedték, hogy a raktárban lévő áru birtokát meg lehessen szerezni a raktár kulcsának mint jelnek az átadásával - klasszikus kor: traditio clavium nem a raktárhelyiség, hanem csak a benne tárolt ingóságok átadására szolgált - posztklasszikus kor: az ingatlanoknál nem kellett bejárni / megszemlélni az ingatlant, elegendő volt az elidegenítését tartalmazó okmány átadása (traditio per chartam) d) BREVI MANU TRADITIO: - az átadásra vonatkozó puszta megegyezés pótolta az átadást olyan esetekben, mikor a birtokszerző már eredetileg is naturalis possessor volt - jelentése: rövid kézzel történő átadás - pl.: valaki az általa bérelt dolgot megvette; ilyenkor elvileg a bérlőnek előbb vissza kellett volna adni a dolgot (1. traditio), majd az eladó adja a dolgot a vevő részére (2. traditio) vissza - ehelyett a felek puszta megállapodással(solo consensu) megtörténtnek tekintik a 2 traditiót - az eddigi naturalis possessor a civilis possessorral történő megállapodás alapján - tényleges átadás nélkül - civilis possessorrá vált e) CONSTITUTUM POSESSORIUM: - a brevi manu traditio fordítottja - a civilis possessorból lesz naturalis possessor tényleges átadás nélkül - pl.: valaki eladja a telkét, fenntartván magának a haszonélvezeti jogot f) további speciális birtokszerzési tényállás: ADDICTIO, MISSIO IN POSSESSIONEM, melyre a praetor iussuma illetve decretuma alapján került sor

21 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 21/ A POSSESSIO MEGSZŰNÉSE I. A BIRTOK MEGSZŰNÉSE A CORPUS ÉS AZ ANIMUS EGYÜTTES MEGSZŰNTÉVEL: a) ELHAGYÁS (DERELICTIO) - ha vki nem akar tovább birtokolni, és ezt a szándékát corpore, külsőleg is kifejezésre juttatja, akkor ezzel megszűnik a birtok - az elhagyó személy eldobja magától a dolgot és nem törődik annak további sorsával - azonban a corpus és az animus ideiglenes megszűnése (pl. a birtokos nem gondol állandóan a dologra) még nem szünteti meg a birtoklást - birtok-derelictioval: a tulajdonos távolabbi célja, hogy a dolgot később visszaszerezze b) ÁTADÁS (TRADITIO) - a tulajdonos szintén lemond a birtokáról és testileg is megszünteti kapcsolatát a dologgal - de mindezt azért teszi, hogy egy másik személy - az ő birtokmegszűnése folytán - birtokot szerezhessen - a derelictio tehát meghatározott céllal, rendeltetéssel történik - ennek ellenére, ha valaki átad egy dolgot, ezzel az ő birtoka megszűnik, még akkor is, ha az átvevő nem szerez az átvétellel birtokot, pl. mert őrült II. A BIRTOK MEGSZŰNÉSE A CORPUS MEGSZŰNTE FOLYTÁN: - a birtok akkor is megszűnik, ha csak a corpus vész el, de az animus változatlanul fennáll - pl.: egy dolgot elvesztünk: hiába akarjuk tovább birtokolni, a corpus megszűnt, így nincs birtok sem; kényszerből dolgozom megbilincselve a saját telkemen: a birtok megszűnik - a hibásan szerző birtokos civilis possessorrá válik, de az előző birtokos ezáltal megszakított civilis possessioja mégis megmarad, amennyiben sikerrel kérhet birtokvédelmet a vele szemben hibásan birtoklóval szemben (ő is civilis possessor marad) III. A BIRTOK MEGSZŰNÉSE AZ ANIMUS MEGSZŰNTE FOLYTÁN: - problematikus helyzet: a birtok elsődlegesen ténybeli mivolta fogalmilag kizárja, hogy a tényleges helyzet ellenére puszta akarattal meg lehessen szüntetni a birtokot - Iustinuanus kora: ha a birtokos nem akar többé birtokolni és ezt a szándékát corpore ki is nyilvánítja, megszűnik a birtok, még akkor is, ha a corpore ráhatás lehetősége megvan - de: a megtébolyodás esete nem vonja maga után a birtok megszűnését; az őrült (furiosus) ugyan nem tud birtokot szerezni, de ha a birtok megszerzése után következik be az animus megszűnte, akkor az nem jelenti a birtok megszűntét IV. A BIRTOK MEGSZŰNTE AZ ALANYRA TEKINTETTEL - megszűnik a birtok a a) birtokos halálával (mors) mind a naturalis, mind a civilis possessio megszűnik b) capitis deminutio esetében - mind a naturalis, mind a civilis possessio megszűnik - a birtoklásban nincs utódlás V. A BIRTOK MEGSZŰNÉSE A TÁRGYRA TEKINTETTEL a) ha a birtokolt dolog elenyészik, akkor vele együtt a birtok is megszűnik b) ha a dolog megváltozása folytán szűnik meg a birtok c) a birtoklás tárgya forgalmon kívülivé válik (csak a civilis possessio szűnik meg)

22 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 22/ A BIRTOKVÉDELEM FOGALMA, INDOKAI [MINIMUM TÉTEL XIX.] I. A BIRTOKVÉDELEM FOGALMA - az a legfőbb joghatás, amely magához a birtok tényéhez kapcsolódik; a birtokos (civilis possessor) védelmet kap pusztán azért, mert birtokol - birtokról tulajdonképpeni értelemben akkor beszélhetünk, ha megjelent az állam által elismert és szabályozott birtokvédelem - háborítatlanságot, zavarmentességet biztosít, lehetőséget ad az elveszett birtok visszaszerzésére - nem szükséges, hogy a birtokos valamilyen jogosultsággal rendelkezzék, mert nem a jog kap itt védelmet, hanem az a tény, hogy a dolog nála, birtokában van (rabló, tolvaj is kaphat védelmet) elsősorban tényvédelem és nem jogvédelem - csak a civilis possessorok birtokát védi (akiknél pl. a tulajdonnak legalább a látszata fennforgott) látszat védelme II. A POSSESSIÓRIUS ÉS PETITÓRIUS VÉDELEM - a tényvédelem (látszatvédelem) és a jogvédelem közötti eltérésből származik a) POSSZESSZÓRIUS VÉDELEM: (tényvédelem) - valakit megvédenek a birtokában anélkül, hogy keresnék, van-e joga birtokolni, tehát anélkül, hogy bizonyítania kellene: tulajdonjoga vagy egyéb joga van-e a dologhoz - interdictummal szemben jogokra nem, csak tényekre lehet hivatkozni - előzetes eljárás, ahol tisztázódott a birtoklási pozíció - adott esetben csak ideiglenesen dönti el egy dolog sorsát b) PETITÓRIUS VÉDELEM: (jogvédelem) - in rem actio-val érvényesíthető jogvédelem, tehát nem a birtokvédelem egyik fajtája - ha valaki a tulajdonjoga vagy egyéb dologi joga alapján perel, akkor csak e jog fennállásának bizonyítása után lehet pernyertes és juthat hozzá a perelt dologhoz - egy petitórius perben a jogkérdés körül folyik a vita - mindig végleges rendezésre kerül sor III. A BIRTOKVÉDELEM INDOKAI a) a birtokper arra szolgál, hogy az eljövendő tulajdoni per szempontjából tisztázza, a felek közül kit illet meg a kedvező alperesi helyzet (IUSTINIANUS szerint) b) a birtokvédelem tulajdonvédelmet is jelent; többnyire a dolog annak a birtokában szokott lenni, akinek joga van a birtokláshoz; kivételesen fordul elő, hogy a dolog olyanhoz kerül, akinek a birtokláshoz semmi joga sincsen (JHERING szerint) c) közbiztonság fenntartása is indokolja a birtokvédelem megadását, mely az interdictumok útján valósult meg (azokkal a jogeszközökkel, amelyek a közigazgatásban, a magistratusok igazgatási gyakorlatában jelentek meg) (SAVIGNY szerint)

23 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 23/ A BIRTOKVÉDELEM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI a birtok hatékony jogi védelmét a peren kívüli jogsegélyek, az interdictumok biztosították I. A BIRTOK MEGSZERZÉSÉRE SZOLGÁLÓ INTERDICTUMOK - olyan esetre szólnak, amikor valaki még nem birtokolt és a praetor ilyen interdictum segítségével jutattja birtokosi helyzetbe - pl.: a haszonbérbeadó részére biztosított interdictum Salvianum, mellyel birtokba vehette bérlőjének zálogul lekötött dolgait II. A BIRTOK MEGTARTÁSÁT CÉLZÓ INTERDICTUMOK - a meglévő birtok védelmét, megtartását szolgálják a) interdictum uti possidetis - az ingatlanok birtokvédelmét szolgálja - akkor, ha valaki másvalakit egy ingatlan birtokában háborít, anélkül, hogy kivetné a birtokból (tehát csak zavarja a birtoklást) - eredetileg interdictum simplex volt (csak az egyik félhez intézett tilalommal igyekezett a háborítást megszüntetni), a ránk maradt klasszikus kori szöveg azonban már interdictum duplexet tartalmaz (a praetor mindkét félhez intézett parancsa) - ez az interdictum annak biztosítja a birtokot, aki a kibocsátáskor a másikkal szemben hibátlanul (nec vi, nec clam, nec precario) birtokol - ha az interdictum kiadásakor a birtok a hibás birtokosnál van, az interdictum visszaszerző hatályú lesz, mert a hibás birtokos köteles ilyenkor a birtokot kiadni a hibátlan félnek b) interdictum utrubi - a birtok megtartását célzó másik interdictum - az ingók birtokvédelmét szolgálja - itt nem az győz, aki az interdictum kiadásakor birtokol, hanem az, aki a praetori parancs kibocsátásától visszafelé számított 1 éven belül hosszabb ideig birtokolt hibátlanul - nem csak az érintett fél birtoklása számít bele, hanem elődeinek hibátlan birtoklása is - ez visszaszerző hatályúvá is teszi az interdictumot III. A BIRTOK VISSZASZERZÉSÉRE SZOLGÁLÓ INTERDICTUMOK: - az elveszett birtok visszaszerzését célozza a) interdictum unde vi - csak ingatlanok birtokának visszaszerzésére szolgált olyan esetben, mikor az ingatlan birtokából erőszakkal vetettek ki valakit - csak 1 éven belül lehetett igénybe venni (kivéve a fegyveres erőszakkal történt kivetés esetét, ekkor korlátlan volt a lehetőség interdictum de vi armata) - nemcsak a pater familias cselekménye alapján volt kérhető, hanem akkor is, ha annak családtagja vagy rabszolgája volt a kivető - a hibátlan birtokos erőszakkal (vis cotidiana) is visszaszerezhette a vele szemben hibás birtokostól (a kivetőtől) az ingatlan birtokát, de fegyveres erőszakot (vis armata) nem alkalmazhatott, mert a birtokot így még a hibás birtokostól sem lehetett visszaszerezni

24 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 24/69 b) interdictum de precario - a szívességi használó által felhívásra vissza nem adott ingatlan visszaszerzésére szolgált - nem lehet felvetni a hibás birtok kifogását - akkor is kérhető volt, ha a precarista már nem birtokolta a dolgot IV. VÁLTOZÁSOK: 1. POSZTKLASSZIKUS KOR - a birodalom közbiztonsági helyzete megromlott, sok erőszakos cselekmény, rablás - eltűnt az interdictum unde vi, hogy helyett adjon az actio momenti (pillanatnyi birtok) birtokkeresetnek - a császárok nem elégedtek meg a puszta birtokba való visszahelyezéssel (restitutio), az elkövetőket büntették is 2. IUSTINIANUSI KOR - megszűnt az actiok és interdictumok közötti különbség - az interdictumok bekerültek a rendes peres eljárások közé - ismerte még az interdictum utrubi és az uti possidetis alkalmazási feltételeit: a birtokpernél az a nyertes, aki az eljárás megindításakor hibátlanul birtokol 3. AZ INTERDICTUM UNDE VI VÁLTOZÁSAI: - az eddigi név most már felváltva szerepel a törvénykönyvekben az interdictum de vi megjelöléssel - a császár eltörölte a hibás birtok kifogását (még az esetleges jogos birtokát visszafoglaló sem hivatkozhatott az ellenfele birtokának hibás voltára)

25 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 25/ A TULAJDONSZERZÉSI MÓDOK - ÁLTALÁBAN [MINIMUM TÉTEL XX.] I. A TULAJDONSZERZÉSI MÓD FOGALMA - a tulajdonszerzési módok (modi acquirendi dominii) olyan taxatíve meghatározott jogi tények, tényállások, melyekhez a jogrend a tulajdonszerzés joghatását fűzi II. TULAJDONSZERZÉSI MÓDOK A RÓMAI JOGBAN a) IUS CIVILE SZERINTI TULAJONSZERZÉSI MÓDOK: 1. mancipatio 2. in iure cessio 3. elbirtoklás (usucapio) b) IUS GENTIUM SZERINTI SZERZÉSMÓDOK: 1. átadás (traditio) 2. foglalás (occupatio) 3. kincstalálás (thesauri inventio) 4. dologegyesülés 5. gyümölcsszerzés (fructuum perceptio) 6. feldolgozás (specificatio) III. SINGULARI SUCCESSIO UNIVERSALIS SUCCESSIO a) SINGULARIS SUCCESSIO (különös jogutódlás): egyes dolgokat szerzünk meg b) UNIVERSALIS SUCCESSIO (egyetemes jogutódlás): több dologhoz, egy egész vagyontömeghez egyszerre, a maga összességében (per universitatem) jutunk hozzá IV. A TULAJDONSZERZÉSI MÓDOK TOVÁBBI CSOPORTOSÍTÁSAI a) acquisitio originaria - acquisitio derivativa: - mai felosztás - EREDETI SZERZÉSMÓD (acquisitio originaria): más jogától függetlenül keletkezik új tulajdonjog (pl. elbirtoklás vagy foglalás esetén) - SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓD (acquisitio derivativa): a tulajdonjog mástól származik, a tulajdont szerzőhöz jogutódlás címén kerül (pl. átadás, mancipatio) nemo plus iuris szabály: (modern jogok is átvettek): senki sem ruházhat át több jogot másra, mint amennyi saját magának van ( nemo plus iuris ad alium tranferre potest, quam ipse haberet ) b) csoportosítás aszerint, hogy a tulajdonszerzési módok jogügyletekkel vagy egyéb tényekkel valósulnak meg: - KÉTOLDALÚ JOGÜGYLET: mancipatio, in iure cessio, traditio - EGYOLDALÚ JOGÜGYLET: occupatio c) a csoportosítás szempontja: a tulajdonszerzési módok eszközléséhez kell-e a jogcím, jogalap (causa, titulus) vagy sem

26 RÓMAI JOG - IV. RÉSZ, DOLOGI JOG (41 TÉTEL) 26/69 - CAUSA: az a jogi cél, amelynek érdekében a jogalanyok valamilyen jogi tényt véghezvisznek 1. A CAUSA-NAK FENN KELL FOROGNIA: elbirtoklás (usucapio), átadás (traditio) 2. A TÉNYÁLLÁS ELEVE TARTALMAZZA A CAUSA-T: a ius gentium szerinti szerzésmódok (kivéve a traditio) 3. KAUZÁTLAN, ABSZTRAKT JOGÜGYLETEK: mancipatio, az in iure cessio ezek még a felek szándéka ellenére is átviszik a tulajdont

Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I.

Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. Római jog XVIII. A tulajdonszerzés módjai I. quiritar tulajdon A római tulajdon (dominium ex iure Quiritium) létrejöttéhez három feltétel együttes megléte volt szükséges, melyek valamelyikének hiánya sajátos

Részletesebben

Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád

Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád 2014. április 15. 1 DOLOGI JOGI KÖNYV Tulajdonjog legteljesebb dologi jog 5:1-85. Korlátolt dologi jogok idegen dologbeli jogok: Birtokjog - használati jogok - értékjogok

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17.

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony. Dr. Kenderes Andrea május 17. A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea 2014. május 17. A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos

Részletesebben

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony

A dologi jog fogalma A tulajdonviszony A dologi jog fogalma A tulajdonviszony Dr. Kenderes Andrea A dologi jog fogalma Történeti visszatekintés (Róma, Középkor, Polgárosodás) Dologi jog fogalma Dologi jog jelentőssége ( alkotmányos berendezkedés,

Részletesebben

Birtok és tulajdonjog

Birtok és tulajdonjog Birtok és tulajdonjog Orosz Árpád Budapest, 2013. október 22. 1. HVG-ORAC Budapest 2013. 10. 22. DOLOGI JOGI KÖNYV Tulajdonjog legteljesebb dologi jog Korlátolt dologi jogok idegen dologbeli jogok: Birtokjog

Részletesebben

Római jog - levelező IV. A dolgok A tulajdon

Római jog - levelező IV. A dolgok A tulajdon Római jog - levelező IV. A dolgok A tulajdon a vagyon Vagyon (familia pecuniaque > patrimonium / bona): az azonos célra rendelt gazdasági érdekű (azaz pénzben kifejezhető) - jogosultságok és - kötelezettségek

Részletesebben

Római jog XIX. 2012.11.26.

Római jog XIX. 2012.11.26. Római jog XIX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat Az ERŐS EGYESÜLÉS

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II.

Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. Római jog XX. A tulajdon szerzésmódjai II. dolgok egyesülése különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyesülése egy összetett dologgá akkor idéz elő tulajdonváltozást, ha a kapcsolat ún. erős egyesülés,

Részletesebben

A petitórius birtokvédelem gépi modellezéséről

A petitórius birtokvédelem gépi modellezéséről Koncsik Anita PhD-hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Állam- és Jogelméleti Tanszék 1. Témamegjelölés E dolgozat tárgya a birtokvédelem formális munkamodelljének megalkotása,

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere Szám: 20657-2/2016. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére Tisztelt Közgyűlés! German János 3100 Salgótarján Béke krt. 86. sz.

Részletesebben

Római jog kifejezések:

Római jog kifejezések: Római jog kifejezések: Consilium principis: császári tanács Ius cogens: kényszerítő jellegű Ius dispositivum: engedő, hézagpotló Boni mores: jó erkölcsök Sacrum consistorium: államtanács Magister officiorum:

Részletesebben

Római jog XVI. Dolgok A tulajdon

Római jog XVI. Dolgok A tulajdon Római jog XVI. Dolgok A tulajdon res fungibilis - res nec fungibilis helyettesíthető dolog (res fungibilis) a forgalomban nem egyedileg megjelölve, hanem mennyisége (űrtartalom, súly, hosszúság, térmérték,

Részletesebben

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1

POLGÁRI JOG. Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 POLGÁRI JOG Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 Ptk. állampolgárok állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza../. DR SZALAI ERZSÉBET

Részletesebben

Új Polgári Törvénykönyv

Új Polgári Törvénykönyv Új Polgári Törvénykönyv Dologi Jog Dr. Pecsenye Csaba Birtok Birtokos Aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja Főbirtokos Albirtokos Jogalap

Részletesebben

Tényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen

Tényleges birtoknál, ha a birtokos jogképtelen, vagy a dolog forgalomképtelen DEFINÍCIÓ Abszolút detentio Abszolút hatályú Abszolút házassági akadályok absztrakt jogügylet Accessio - járulékos dologegyesülés accessio cedat principali Accessional - kártérítés acquisitio derivativa

Részletesebben

A korlátolt dologi jogok, A birtok

A korlátolt dologi jogok, A birtok A korlátolt dologi jogok, A birtok Dr. Kenderes Andrea A korlátolt dologi jogok Ptk. 155-171. Használati jogok Fogalma: korlátolt dologi jog = idegen dologbeli jog Két csoportja: Használati jogok ( földhasználat,

Részletesebben

A dologi jog. A tulajdonjogviszony. A dolog fogalma. Ingatlan-nyilvántartás. A tulajdonjogviszony alanyai GAZDASÁGI MAGÁNJOG

A dologi jog. A tulajdonjogviszony. A dolog fogalma. Ingatlan-nyilvántartás. A tulajdonjogviszony alanyai GAZDASÁGI MAGÁNJOG GAZDASÁGI MAGÁNJOG A dologi jog 2009. október 1. 4. előadás A dolog fogalma Dolognak minősül: Minden birtokba vehető testi tárgy, ami tulajdonjog tárgya lehet: Birtokba vehető és így tulajdonjog tárgya

Részletesebben

Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.

Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik. Római jog A jogi tanulmányok a közéletben való, szakmailag megalapozott és elhivatott szerepvállalásra készítenek fel. Ehhez szükséges a joganyag tételes, naprakész, beható ismerete, de épp ennyire szükséges

Részletesebben

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül

Részletesebben

2012.11.26. Római jog gyakorlat. Levelező tagozat

2012.11.26. Római jog gyakorlat. Levelező tagozat Római jog gyakorlat Levelező tagozat 1 Feladatok leadása Választási kampány kezdete: 2012. november 26. Választási határidő: 2012. december 07. Leadási határidő papíron: 2012. december 15. min. 1, max.

Részletesebben

A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE. A birtok

A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE. A birtok A BIRTOK FOGALMA ÉS JELENTŐSÉGE A birtok A birtok a magánjog egyik legnehezebben meghatározható, rejtélyes fogalma, amelynek filózofiai dimenziói is vannak. A birtok fogalmának meghatározása és a birtoklási

Részletesebben

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2)

Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) Római jog XVIII. Konszenzuálszerződések (2) a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben a bérbeadó (locator rei) egy elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző,

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL

VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL VIZSGATÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására elégtelen osztályzatot

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

SZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN - AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

SZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN - AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN Dr. habil. Grad-Gyenge Anikó Iparjogvédelmi Konferencia Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Konferencia, Szilvásvárad, 2018. május 11. SZELLEMI TULAJDONJOGOK A HÁZASTÁRSAK VAGYONÁBAN ÉS HAGYATÉKÁBAN

Részletesebben

Római jog XV. A jogi személy A dolgok, a dolgok osztályozása

Római jog XV. A jogi személy A dolgok, a dolgok osztályozása Római jog XV. A jogi személy A dolgok, a dolgok osztályozása a jogi személy Jogi személy ma: valamely állandó cél szolgálatában álló s jogalanyisággal felruházott szervezet E szervezet lehet több természetes

Részletesebben

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A JOGOK GYAKORLÁSA ÉS A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1. A TÖRVÉNY CÉLJA, A POLGÁRI JOG ALAPELVEI A Ptk. célja, szabályozási köre Ptk. 1. (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati,

Részletesebben

16. gyakorlat. Kötelmi jog

16. gyakorlat. Kötelmi jog 16. gyakorlat Kötelmi jog 1. jogeset Egy filius familias tartozott Titiusnak. Tartozása biztosítására kezest adott. Titius végrendeletében a filius familiast örökösévé nevezte. Amikor meghalt, a pater

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a dologi jog köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a dologi jog köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a dologi jog köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római

Részletesebben

Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás

Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás Római jog XXI. A tulajdon szerzésmódjai III. A traditio - Az elbirtoklás a tulajdonátruházás, mint szerzésmód a) A res mancipi formaszerű átruházó ügyletei a klasszikus kor végéig a mancipatio, illetőleg

Részletesebben

Római jog XVII. A dolgok osztályozása

Római jog XVII. A dolgok osztályozása Római jog XVII. A dolgok osztályozása A tulajdon forgalmon kívüli dolgok (res extra commercium) A jogi értelemben dolognak minősülő tárgyak közül némelyeket a római jog különös meggondolásokból kivett

Részletesebben

2012.04.14. 2012. április 14.

2012.04.14. 2012. április 14. 2012. április 14. 1 Dologi jog - tulajdonjog A dologi jog valamely vagyontárgyon (dolog) fennálló jogokat foglalja magában, ezáltal meghatározza a társadalom vagyoni berendezkedését Dologi jogi jogviszonyok

Részletesebben

A múlt szabályai és szereplői a jelen problémái. Bírósági jogesetek a vagyongazdálkodással kapcsolatban

A múlt szabályai és szereplői a jelen problémái. Bírósági jogesetek a vagyongazdálkodással kapcsolatban A múlt szabályai és szereplői a jelen problémái Bírósági jogesetek a vagyongazdálkodással kapcsolatban Kell-e fizetni a használatért, ha én építettem a felépítményt? Kell-e fizetni ha csak jogutód vagyok?

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

Szemelvények a tulajdonjog különböző aspektusaihoz

Szemelvények a tulajdonjog különböző aspektusaihoz Szemelvények a tulajdonjog különböző aspektusaihoz A polgári társadalmak kialakulásának kezdetén, a piacgazdaság megjelenésével fogalmazódtak meg elsőként azon elvárások, melyek a mai napig elméleti alapját

Részletesebben

Tévhitek és hiedelmek az ún. osztatlan közös tulajdon fogalmáról a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban Szerző: dr. Kajó Cecília

Tévhitek és hiedelmek az ún. osztatlan közös tulajdon fogalmáról a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban Szerző: dr. Kajó Cecília Tévhitek és hiedelmek az ún. osztatlan közös tulajdon fogalmáról a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban Szerző: dr. Kajó Cecília Budapest, 2015. november 16. 1. Kiindulópont, alapvetés Gyakorlati tapasztalatom,

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ. a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz. Verzió: 1.0. Alkalmazandó: 2017.

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ. a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz. Verzió: 1.0. Alkalmazandó: 2017. ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz Verzió: 1.0 Alkalmazandó: 2017. október 24-től 1 7. A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek Nem

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi

Részletesebben

Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28.

Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28. Dologi jog a(z új) Ptkban D R. NEMESSÁNYI Z O LTÁ N P HD 20 1 4.03.28. Áttekintés Koncepcionális kérdések Hol kellett változtatni? Fogalmi kérdések Birtok (jog) Al- és főbirtokos Tulajdonjog terjedelme

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra!

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! - 2 - KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSOK

Részletesebben

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK

Részletesebben

GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS

GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS A DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI GÁRDOS PÉTER: AZ ENGEDMÉNYEZÉS ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KONZULENS: DR. MENYHÁRD ATTILA, PHD BUDAPEST, 2008 I. A KITŰZÖTT KUTATÁSI FELADAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA...3

Részletesebben

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2014/2015. I. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/a 2013. évi V. törvényen alapuló speciális kollégiumon/konzultációkon leadott anyag.

Részletesebben

INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK

INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK INGATLANJOGI ALAPFOGALMAK INGATLAN Ingatlanfajták csoportosítása a jelenlegi hazai felosztás szerint Az ingatlanok lehetnek: földek, vagy földrészletek, építmények. "A köznyelvben használatosak az ingatlanok

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom.

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló (illetve jogutódja) részére időleges és kizárólagos jellegű

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

Polgári jog (személyek joga folyt.) Dologi jog-tulajdonjog

Polgári jog (személyek joga folyt.) Dologi jog-tulajdonjog 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog (személyek joga folyt.) Dologi jog-tulajdonjog 2013. évi V. törvény Dr. Szekeres Diána Ph.D. I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

A jogi helyzetek SZÁSZY-SCHWARZ GUSZTÁV **

A jogi helyzetek SZÁSZY-SCHWARZ GUSZTÁV ** A jogi helyzetek SZÁSZY-SCHWARZ GUSZTÁV ** Áttekintés inden konkrét jogtételben két fél van érdekelve: az egyik, kinek javára, a másik, kinek terhére a jogtétel szól. Minden jogtétel nyomán tehát a két

Részletesebben

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A.

ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A. ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad adás A jog fogalma - Jogszabálytan 1 Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan B.) Államtan I. A jog fogalma II. Jogszabálytan 2 Áttekintés:

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog Polgári jog III. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog III. Az öröklési jog, A családi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...7 V. AZ ÖRÖKLÉSI JOG...9 77. Az

Részletesebben

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 P i n t é r T a m á s Ö n k o r m á n y z a t i K é p v i s e l ő Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 Dunaújváros

Részletesebben

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést

Részletesebben

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév)

Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) 1 Polgári jogi záróvizsgakérdések (2016/2017. II. félév) A záróvizsgára történő felkészülés vezérfonala" az előadásokon/gyakorlatokon leadott törzsanyag. Felkészülését segítik az alább megjelölt tankönyvek,

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), -

Részletesebben

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE KKT 88. (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi

Részletesebben

Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés

Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés esetén. A kötelem tárgya: a szolgáltatás mint magatartás.

Részletesebben

II. rész. Előadó: Dr. Kises Éva ügyvéd, adószakértő

II. rész. Előadó: Dr. Kises Éva ügyvéd, adószakértő II. rész Előadó: Dr. Kises Éva ügyvéd, adószakértő INGATLANÜGYLETEK TELJESÍTÉS IDŐPONTJA Áfa tv. 9. termékértékesítés: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre

Részletesebben

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Dr. Herke Csongor. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közbeszerzési si képzk pzés Dr. Herke Csongor egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar 1 POLGÁRI JOGI ALAPISMERETEK 2 A tulajdonjog tárgyait Minden birtokba vehető dolog Ha törvény

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL A téma vizsgálatának aktualitását az adja, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon

Részletesebben

2014. szeptember 22.

2014. szeptember 22. 2014. szeptember 22. I. Alanytalan kötelmek elszámolási helyzet alvagyonok között pl. közös vagyon megosztása II. Szolgáltatási kötelezettség hiánya beszámítás III. Igényhelyzet hiánya naturális obligációk

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül

Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül ÜZLETI JOG II. 5. előad adás A szerződés érvénytelensége és hatálytalans lytalansága Módosulása Megszűnése teljesítés nélkül 1 Áttekintés: I. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA I.1 Az érvénytelenség.

Részletesebben

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében

Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából

ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából ALAPKÉRDÉSEK RÓMAI JOGBÓL 1. félév anyagából 1. Az institúció rendszer fogalma - fajtái. 2. A pandektarendszer fogalma, felépítése. 3. Az archaikus jog 4. A préklasszikus jog fogalma 5. A klasszikus jog

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

Bányajog Blog. avagy a bányászat népszerűsítése a 21. században

Bányajog Blog. avagy a bányászat népszerűsítése a 21. században Bányajog Blog avagy a bányászat népszerűsítése a 21. században Hazai és nemzetközi környezet TRIANON RENDSZERVÁLTÁS UNIÓS CSATLAKOZÁS GAZDASÁGI VÁLSÁGTÓL NAPJAINKIG - Magyarország elvesztette ásványvagyonának

Részletesebben

Római jog II. A törvényes öröklés szabályai

Római jog II. A törvényes öröklés szabályai Római jog II. A törvényes öröklés szabályai egyetemes jogutódlás Az alap, amelyre tekintettel valaki számára öröklés (egyetemes jogutódlás) nyílik a római jogban hármas: a) végrendelet alapján, (successio

Részletesebben